Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)
1935-03-09 / 58. (3610.) szám
R INTELEN-aá- Prága, március 8. A júliusi osztrák rémdrámának egyik főszereplője Rintelen volt. S ma már meg lehet állapítani, hogy annyi szerep után ebben a túlságosan merész alakításban megbukott, s a bukás — amelyhez rengeteg vér és emberi és történelmi tragédiáknak komor pátosza tapad — inkább volt szánalmas, mint hősies. Maga Rintelen, akit szükebb hazájában «— amelyet tényleg szűknek talált, mint Nagy Sándor Macedóniát — „Anton királynak" becézett nem annyira jókedvében, mint inkább szorultságában a stájer nép, soha nem tartozott a népszerű politikusok sorába, de aligha lehet elvitatni tőle, hogy az összeomlás után egészen a sorsdöntő 1934-es esztendeig egyike volt azoknak az osztrák politikusoknak, akik történelmet csináltak. Rintelen volt „az osztrák hivatalnok" —1 tipikus ellentéte mindannak, amit az orosz Oblomovról a múlt század végén tudtunk. Nem is karakterizálja semmi annyira,mint ez ez ellentét: a féktelen, izgatott, de alattomos ambició lovagja, aki minden lehetőséget megszimatol, minden fordulatban bent van, de soha nem egészen, s csak akkor lép elő, amikor már meglehet enni a kikapart gesztenyét. Az első volt például, aki — mikor Ausztriában a régi, százados rendszer re- csegve-ropogva összeomlott és Grácból, ahol ő akkor polgári jogot adott elő az egyetemen, a császár kormányzója eltávozott — beült az üresen maradt kormányzói székbe. Egyszerűen átment az egyetemről a kormányzói, később tartományi hivatalba, kinyittatta a lezárt elnöki szobát és elfoglalta helyét. Senki nem nevezte ki, mert akkor még nem nevezett ki senki senkit, teljes káosz volt. A központi hatalom, amelynek Bécsből kellett volna dirigálni az országot, néhány párttitkár kezébe hullott, akik azt sem tudták, hogy hol kezdődik az ország és hol ér véget. Ez a korszak volt a vidéki kiskirályok nagy reneszánsza. Mindenki saját szakállára szervezkedett, és ahogy egyes vidékeken a parasztok saját szájaizük és harcmodoruk szerint csináltak „földreformot", úgy néhány vidéki osztrák hivatalnok saját forradalmi módszere szerint csinált „rendszerváltozást". Rintelen egyike volt azoknak az érvényesülni nem tudó politikusoknak, akiket százszámra vetett fel a háborút követő korszak. Aki közelebbről megnézi a közelmúltat, azt a már majdnem történelmi egésszé kerekedett korszakot, amely 1918-tól fogva napjainkig terjed, meghökkenve fogja látni, hogy micsoda egyéni, különös, néhol egyenesen swifti politikai elvek, alakok és próbálkozások szövik-fonják át ezt a vakmerő álmokban gazdag, termékeny valóságokban azonban fájdalmasan szegény kort. Nos, Rintelen, akit most a bíróság előtt összetörtén, sárgán, megalázva és makogva látunk elvonulni a történelmi színtérről, tipikus gyermeke volt ennek a kornak. Rintelen a volt gráci kormányzó Íróasztala mellől többet nem volt hajlandó felkelni ... És Becs nem tehetett egyebet, mint tudomásul vette, hogy úgy, ahogy egyesek beültek a ballplatzi házba Metternich íróasztala mellé, úgy akadt valaki Grácban is. aki gyorsan leült az első megüresedett bársonyszékbe. Egy rendszerbe illeszkedett bele Rintelen, amely nem véletlenül omlott végérvényesen össze a múlt évben. Ennek a rendszernek erkölcsi nézeteit és politikai módszereit képviselte. Ez a Nincs döntés a görög forradalomban Külföldi hatalmak beavatkozásától retteg Görögország Török és bolgár mozgósítás - Venizelos Kréta szigetét független köztársasággá kiáltja ki - A zendQSő flotta Athén bombázására készül Veszedelmet bonyodalmak várhatók a Balkánon Genf, március 8. Az United Press jelenti: Itteni balkánkörökben az a vélemény uralkodik, hogy jelenleg nagy nemzetközi akció folyik a balkáni paktum aláaknázására. A görög forradalom fejleményei és a bolgár és török népszövetségi delegátusnak Avenol főtitkárral folytatott tegnapi tárgyalása megerősíti ezt a véleményt .Illetékes körökben utalnak arra, hogy Venizelos, aki a hatalmat magához akarja ragadni Görögországban, heves ellenfele a balkáni paktumnak és a görög-olasz szövetség híve. Nyilvánvaló, hogy Bulgária is Venizelos pártján van és rokonszenvezik a görög exminiszter- elnök olasz kezdeményezésre megindított forradalmával, mert a bolgár revizionizmus kezdettől fogva ellensége volt a Görögország, Jugoszlávia, Románia és Törökország között kötött és a status quo alapján álló Balkán-szerződésnek. Bulgária állítólag hasznot akar huzni a görög zavargásokból és Venizelos felkelésének elnyomása jogcímén újra meg akarja szerezni az utat az Egeji tengerhez, amelyet a világháborúban elvesztett. Mindenesetre feltűnő jelenség, hogy a bolgár határőrséget tetemesen megerősítették, amire viszont Törökország azzal felelt, hogy csapatokat vont össze a török-bolgár határon. Törökország semmi egyebet nem tett, mint levonta a következtetéseket a BalkánKONDYLIS HADÜGYMINISZTER a kormánycsapatok vezére. szerződésben vállalt kötelezettségeiből és tüntető lépésekkel ellensúlyozta a bolgár agresszivitást. A Balkán-paktum erejét tetemesen meg- gyöngitené, ha Csaldarisz kormánya megbukna és Venizelos bolgár segítséggel ismét az olasz koncepcióhoz hozná Görögországot. A lángbanálló Balkán (sp) A P, M. H. volt egyike az első lapoknak, amely rámutatott arra, hogy a görög forradalom összefüggésben áll a körülbelül egy évvel ezelőtt kötött Balkán-paktum ellen megindított nemzetközi akcióval. A határmenti török-bolgár készülődések, valamin a Balkán-hatalmak genfi intervenciói azt igazolják, hogy Venizelos forradalma tényleg nem pusztán görög belügy, hanem nagy nemzetközi távlatokkal áll összeköttetésben. Köztudomású, hogy Görögországot elsősorban a francia és angol pénzügyi segély kényszeritette be a törökkel, az ősellenséggel, való kibékülés politikájába, amelyet az ország nagyrésze soha sem helyeselt. Venizelos volt miniszterelnök bizonyára olasz biztatásra, az elégedetlenek élére állott s forradalmi kísérletével le akarta téríteni hazáját a Balkán-paktum útjáról. Egyelőre nem tudni, kísérlete sikerül-e, de annyi bizonyos, hogy Bulgária messzemenő előkészületeket tesz rendszer akkor alakult ki Ausztriában, amikor minden hatalom izeire szakadt, —■ sokszor nem is politikai okoknál fogva, hanem azért, mert nem volt végrehajtó hatalom, nem volt ennivaló és nem közlekedtek rendesen a vonatok. Ilyen körülmények között atomizálódik minden rendszer, ilyenkor születnek a kis pasák, akik a maguk körzetében össze tudják fogni az erőket és az összefogott erőket saját kis céljaik szolgálatába állítják. Aki ismeri az 1918-as osztrák viszonyokat, az tudja, hogy „mit jelentett rendet tartani egy négyszáz vagy egy negyven kilométeres körzetben ?“ Négyszáz kilométeres körzetben merőben technikai okoknál fogva nem lehetett rendet teremteni — és aki ezt felismerte, mint például Rintelen, az megcsinálhatta a maga kiskirályságát. Ezután következett azonban Rintelen tündöklésének és bukásának hivatottabb tolira méltó regénye: Rintelen ugyanis a maga kiskirályságának határait ki akarta terjeszteni egész Ausztriára. Ilyen gráci kis- királyságot akart csinálni a maga számára egész Ausztriából. Mindegy, hogy milyen áron és mindegy, hogy milyen kül- és belpolitikai erők segítségével. Csakhogy Ausztria is, és Európa is — amely időközben rájött, hogy nem mindegy neki sem : mi van Ausztriában ? —■ komoly kóstolót kapott a Rintelen-féle kiskirályságból. A stájerországi hatalom egyik alapja az úgynevezett Stájerbank volt. Ezt a bankot kínos körülmények között szanálta később az állam. Közben az inflációs évek alatt a bankok általában mindennel foglalkoztak,1 ' a venizelisták esetleges megsegítésére, ami viszont Törökország nyomatékos ellenrendszabályait vonta maga után. A helyzet bonyolult Ha Görögországban a venizelisták kerülnek fölül és a Balkán-paktum politikájával szakítva, visz- szatémek az olasz orientációhoz, amely Panga- losz diktatúrájának bukásával megszűnt, akkor Róma az albán-görög-bolgár szövetségben hatalmas előretolt poszttal fog rendelkezni a Balkán-félszigeten és ismét tetemesen megszilárdítja a Földközi tenger keleti részén követett politikáját Ebben az esetben a Balkán-paktum széthullik s Európa francia elképzelésű politikai megszervezését súlyos csapás éri. A Balkánpaktum fölbomlása azt jelentené, hogy a Bar- thou-féle déleurópai koncepciónak vége szakadt Termesztésen nem bizonyos, hogy Olaszország teljes hivatalos aparátusával a balkáni paktum megbuktatói mögé áll. Az olasz-francia megegyezés következtében a római kormány nem folytat többé oly agresszív politikát a Balkánon, mint előbb folytatott s nincs is szüksége rá, mert a francia-olasz együttműködés feleslegessé teszi a francia-ellenes pozíciók kiépítését Illetékes körök rámutatnak arra, hogy Olaszország a lehető legkorrekfebbiil viselkedik a jelenleg uralmon levő görög kormánnyal szemben s igy többek között visszatartotta Milánóban Plastiraz tábornokot, aki a forradalmárokhoz akart csatlakozni. Ha Róma száz százalékosan Venizelost pártolná, nem volna valószínű, hogy Venizelosz leg- odaadóbb hívét, a forradalmárok eszményképét s az egyetlen férfit, aki katonailag meg tudná szervezni a forradalmat, visszatartsa olasz területen. Valószínűbbnek látszik, hogy Venizeloszt egyelőre csak Bulgária támogatja, mert az exminiszter elnök visszatértével a balkáni paktumot akarja meggyöngiteni. Mindenesetre feltűnő, FOLYTATÁS A 2. OLDAL II. HASÁBJÁN. csak pénzzel nem. mert hiszen a pénz időközben gyanús fikcióvá változott. A Stájerbank is eladott és vett cipőt, fehérneműt, ócska zongorát, tejet, fát, kiszuperált repülőgépet és automobilt. Jelmondatában benne volt az antiszemitizmus, viszont az igazgatóságban Bősei ült és diktált. Ez a bank Rintelen személyes vállalkozása volt és bonyolult hatalmi szervezetének egyik tartóoszlopa. A pénzügyi manővereket, amelyeket ennél a banknál tanult el, főleg Bősei úrtól, később Ausztriának egy gyönge pillanatában igyekezett ráoktrojálni a kormányra is — s hiba lenne azt állítani, hogy nem talált meghallgatásra. Rintelen működéséhez fűződik többek között az a pénz-, ügyi manőver is, amely Ausztria gazdasági katasztrófáját elindította. Ez volt az a bizo-. “Ktf-v Ma^lVagyjpádlómeSIéfe^ 58 (86101 síim • f.mftrt • 1935 március 9 Előfizetést árs évente 300. félévre 150, negyed* Szerkesztőség. Prága 11., Panská évre 76, havonta 26 Ké.. külföldre évente 450, SzloVeTlSzkÓÍ és rUSZUXSzkÓl TnCLQUaTSáQ Jlicel2, 11 emelet • Kiadóhivatal: félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Ki. • . , ö Prága II., Panská ullce 12. (II emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. politikai napilapja •• TELEFON; 303 11 « « ■gyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KI. SŰROÖNYCIM HÍRLAP P R fl h fl.