Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)
1935-03-08 / 57. (3609.) szám
4 'PRKGMMm&ARHIRI.AP 1935 mátcfas 8> péntdL Gyökeresen átszervezik az állami bíróságot Elsfi fok: a felső bíróság, másod ás végsöfok: a legfelső bíróság Jogorvoslat: csak semm sági panasz Hóman kultuszminiszter a zsidók országos nagygyűlésének díszvacsoráján Budapest, március 7. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A magyarországi izraeliták országos gyűlésének résztvevői tegnap este díszvacsorát rendeztek, amelyen a kormány képviseletében Hóman Bálint kultuszminiszter vett részt. A vacsorán Stern Samu hitközségi elnök mondotta az ünnepi beszédet, amelyben hódolattal köszöntötte a kormányzót, majd üdvözölte a kultuszminisztert, aki — úgymond — megjelenésével bebizonyította azt, hogy a magyar kormány megértő támogatásban részesíti a magyar zsidók mostani jogalkotó munkáját. A kultuszminiszter válaszbeszédében a vallásos gondolat megerősödését hangsúlyozta, amely hivatva van a lelki válság megszüntetésével a gazdasági válság enyhítését is előmozdítani. Csak két reformreálgimnáziumot hagynak meg? Prága, március 7. A Poledni List értesülése szerint a kormány újabb középiskolai reformot készít, melynek során a meglevő tiz reformreálgimnázium közül nyolcat reál- gimnáziummá alakítanának át, s az egész állam területén csak két reformreálgimnázium maradna. A reálgimnázium különösen kedvelt és keresett típus, mert érettségizettjei az egyetem és műegyetem valamennyi fakultására mehetnek, mig a reformreálgimnázium nem adja meg ezt a képesítést. Meghalt a Pátíly-csatád szeniorba Prága, március 7. Az 1923. évi 50. számú, a köztársaság védelméről szóló törvény 36. §-a kimondta, hogy e törvény 1., 3. § 1. sz., a 4. § 1. sz., az 5. § 1. sz. s a 7. § alatt meghatározott bűncselekmények, továbbá a 10. § 2. sz. alatt meghatározott bűncselekmény — amennyiben a köztársasági elnök, a törvényhozó testületek, a kormány vagy a ruszinszkói kormányzó jogkörének kisajátításáról van szó — nemkülönben a 2. §, 3. § 2. sz., 6. § 1. sz. s a 10. § 1. sz. alatt felsorolt bűncselekmények fölött, — ha a közvádló öt évnél súlyosabb büntetést indítványoz — az állami bíróság ítélkezik. E bíróság szervezetéről az 1923. évi 51. számú törvény úgy intézkedett, hogy ez a brünni legfelső bíróság mellett működött az egész állam területére kiterjedő hatáskörrel. E törvény most hatályát veszti s a beterjesztett kormányjavaslat szerint az összes felső bíróság mellett szerveznek állami bíróságokat. Az állami bíróságok tagjait e javaslat szerint két évre nevezi ki a köztársasági elnök a kormány előterjesztése alapján. Az állami bírósági tagság megszűnik a kétéves határidő lejártával, vagy ha az illető tag megszűnt ama felsőbiró- ság tagja lenni, amelyhez állami bírósági tagnak kinevezték. A köz vádat a felsőbiróság székhelyén működő főügyész látja el az igazságügyminisztérium azonban egyes esetekben a vád képviseletét ál-} lamügyészre is ráruházhatja. Az állami bíróság előtti eljárásban a kerületi bíróságok, mint büntető bíróságok, számára rendelt előírások érvényesek, amennyiben e készülő törvény nem fog megállapítani eltéréseket. Az előkészítő eljárást az általános perrend szerint illetékes bíróság végzi. A vizsgálati eljárás befejezése után a kőzvád- ló nyolc napon belül beterjeszti a vádiratot. Az állami biróság hivatalból határoz saját illetékessége kérdésében s a Bp. 262., 264. a 266. §-aiban a vádtanács számára rendelt feladatokat látja el. Az állami biróság e határozatai ellen jogorvoslatnak helye nincs. Ha az állami biróság kimondotta illetékességét és azt, hogy a vádirat megengedhető, úgy a gyanúsítottat vád alá helyezi. Ezzel egyidejűleg határoz a vádlott további fogvatartásáról s arról, hogy valamely ügy a büntető eljárásból ki- zárassék-e. Ha az állami biróság kimondja, hogy nem illetékes az eljárásra, úgy erről nyomban értesíti a közvádlót és a gyanúsítottat. Ha a kerületi biróság vagy esküdtbiróság úgy véli, hogy az ügy állami biróság elé tartozik, úgy határozatiig kimondja illetékessége hiányát. Az ilyen határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. Az állami birósájf a főtárgyalást szabályként székhelyén tartja. A szükség szerint azonban a főtárgyalás az ülető állami biróság körzetének más helyén is tartható. Az állami biróság minden esetben határoz a dolog érdemében, még ha arra a meggyőződésre is jutott, hogy a vádlott által elkövetett bűncselekmény a büntető törvény más intézkedése alá tartozik, mint amit a vádirat megjelölt. Ha azonban a biróság nézete szerint szigorúbb törvény szerint elbírálandó bűncselekményről van szó, mint amilyennek azf a közvádló véli, úgy erről előbb a vádlott és a közvádló hallgatandó meg s ha a vád, vagy védelem előkészítése ezt szükségessé teszi* úgy a főtárgyalás elnapolandó. Az állami biróság Ítéletének a bűnösséget kimondó része ellen csakis semmiségi panasznak van helye mig a büntetés kiszabása ellen az összes jogorvoslati eszköz igénybevehető. Az összes jogorvoslatról a legfelső biróság határoz. Ha a legfelső bíróság az Ítéletet megsemmisítette, úgy az ügy újabb tárgyalását csakis az elsőfokú Ítéletet hozó állami bíróságnál rendelheti el. Az újabb főtárgyalásból ki vannak zárva azok a bírósági tagok, akik az első ítélet meghozatalában résztvettek. Az Ítélet jogerőre emelkedése után annak végrehajtásáról a bűntett elkövetésének helye szerint illetékes kerületi biróság elnöke gondoskodik. Ha az állami biróság elé tartozó bűncselekmény elkövetésében mint felbujtó, bűntárs vagy bűnrészes a katonai bíróságok joghatósága alá tartozó személy is résztvett, úgy a katonai ügyész az állami bírósághoz nyújtja be a vádiratot, ha ezzel az eljárás egyszerűsíthető. A javaslat szerint a hozandó törvény intézkedései alkalmazandók lesznek a törvény hatályba lépése előtt elkövetett bűncselekményekre is, ha az elsőfokú biróság az előkészítő eljárást a hatálybalépés napjáig még nem fejezte be. Becs, március 7. Tegnap este bécsi palotájában elhunyt a Pálffy-család szeniorja, erdődi gróf Pálffy Miklós, titkos tanácsos, cs. és kir. udvari kamarás, a magyar felső- ház örökös tagja, aki hosszú éveken át töltötte be Magyarországon az udvarmesteri méltóságot. Pálffy Miklósnak valamikor Malackán volt hatalmas birtoka és kastélya, az államfordulat óta ausztriai kastélyában élt. Még mindig nincs döntés a volt vármegyei uf mesterek és utkaparók ügyében Pozsony, március 7. Több ízben irtunk már a volt vármegyei uímesterek és utkaparók, illetőleg ezek hátramaradottjainak mindezideig rendezetlen nyugdíjügyéről. Érdekükben a parlamentben Keresztury József kereszíényszocialista szenátor, a szlo- venszkói országos hivatalban pedig dr. Teschler Antal tartománygyülési képviselő már több izbén is eljárt és megsürgették e nyugdíjasok ügyének mielőbbi kedvező rendezését. Az országos képviselőtestületben legutóbb dr. Teschler Antal újra szóvá tette ennek a régen húzódó ügy elintézetlen voltának az érdekeltekre háruló káros következményeit, amire Országh József országos elnök kijelentette, hogy az országos képviselőtestület decemberi határozata alapján az ügyet felterjesztette a belügyminisztériumba, de a miniszter ismételt sürgetés ellenére mindezideig nem döntött. Kijelentette az országos elnök, hogy „méltányos esetekben egyeseknek jogos igényükre előleg gyanánt ismételten folyósítottak segélyt**. Természetes, hogy az országos keresztényszocialista párt törvényhozói és tartománygyülési képviselői napirenden fogják tartani ezt a már-már tengeri kígyóvá váló kérdést és minden lehető alkalommal követelni fogják elintézését, mert mégsem lehetséges, hogy az akták évekig ide-oda vándoroljanak és közben az érdekelt nyugdijnélküli nyugdíjasok tönkremenjenek. £iH&et&öc Irtai Kosztolányi Dezső Egy könyvet olvasok az emberi bőrről, egy francia könyvet, mely az imént jelent meg Párisban. Amig világos mondatai mind beljebb csalogatnak a szövegbe és élvezem szabatos okfejtését, örömömet növeli az is, hogy magyar tudós irta, Török Lajos egyetemi tanár. Minek Párist megtanítani arra. ; hogyan kell ápolni a bőrt ? Úgy látszik, ■ Athénben is kell baglyot vinni. Bármeny- I nyire hihetetlenül hangzik, Franciaországban eddig nem volt összefogó, tudományos munka a szépségápolásról. Ezt a hiányt a kitűnő magyar tudós pótolta. Könyvet irt itt i a Duna mellett, melyet most a Szajna partján kapkodnak. ! II. Olvasás közben el-eltünődöm s följegyzem szeszélyes ötleteimet, úgy, amint támadnak, az avatatlan kíváncsiságával és mohó ámulatával. Hiába, a szakembereké a tudás, de ! a miénk, tájékozatlanoké a csodálkozás 1 gyermeteg gyönyörűsége. Milyen felületes könnyedséggel tekintettem eddig kezem bőrére. Elhatározom, hogy ezután jobban fogom tisztelni. Mihelyt értesülök, hogy hányféle réteg borítja és mi mindent müvei tudtomon kívül, titokban a hám, az irha, a verejtékmirigy, a hajtüsző, a faggyumirigy és mintegy górcsövön látom tenyerem barázdáit s ujjpárnáim ékirásszerü rajzait is, : a végtelent érzem ebben a külsőségben, a felületen a mélységet s oly félelem fog el, hogy szeretnék önmagámnak kezet csókolni. A bőr rejtélyes valami. ,,Köztakaró“- nak nevezik. De voltaképp ez egyéniségünk országhatára, mely a többi idegen lény számára jelzi, hogy eddig és ne tovább. Ha valaki odaér fülem hegyéhez, tapintó idegeim, mint az országhatáron álló éber katonák. I tüstént jelentést küldenek agyvelőmnek, mint illetékes hadseregfőparancsnokságuknak s én hadat üzenek annak, aki ezzel a jelképes mozdulattal merényletet követett el egész testem ellen. Vajmi kevéssé ismerjük azt a gépezetet, melyet naponta használunk. Tudják-e például önök, hogy meddig él szemöldökük egy szőrszála ? Mindössze I három, vagy öt hónapig, aztán — szegény — kihull, elpusztul s uj nő helyette, i Vagy tudják-e önök. hogy mennyit nő egv nap alatt a körmünk ? Egy tized millimétert. — Nyolc havi börtönre ítéltek egy liliomtiprót. Beregszászi tudósítónk jelenti : Sve- reda Mihály 42 éves alsósáradi gazda állott tegnap a kerületi biróság előtt, mert a múlt! év decemberében erőszakot követett el egy; tizenhárom éves falujabeli kislány ellen. A leánykát lakására csalta, denaturált szeszszel leitatta és úgy követte el a bűncselekményt. A leánykának egy koronát adott a pásztoróráért, aki otthon sirva panaszolta el kalandját. A leány anyja feljelentést tett. mire a csendőrség letartóztatta Sveredát. A biróság a terhelő vallomások alapján nyolc havi börtönre ítélte a merénylőt ennélfogva lehullott körmünk 106—124 nap alatt újra kinő. Ezt is ebből az érdekes könyvből tanultam. III Ezenkívül azonban még sok egyebet. Elsősorban azt, hogy az emberek minden időben egyaránt hiúk voltak. Szépségükért majdnem annyit szenvedtek s talán még többet áldoztak, mint egészségükért. Sohase nyugodtak bele a természet rendelkezésébe, változtatni igyekeztek rajta, ezer és ezer csalafinta módon küzdtek ellene. Nincs igazuk azoknak az erkölcsbiráknak, akik a régi romlatlan idők egyszerűségét idézik a mai nők fejére. Egy egyiptomi papiruszon, mely a Krisztus előtti 1500 esztendőből szárma zik, már tanácsokat lelünk arra vonatkozó lag, hogyan kell ápolni a hajat, hogyan maradhat arcunk üde, hogyan kell eltüntetni a redőket stb. Az egyiptomi nők őszülő fürtjeiket a fekete tehén vérével, a rák epéjével s a szamár megszenesedett patájával festették. Kleopátra medvehájjal kendőzgette magát. Alexis nevű görög költő Írja, hogy egy dúsgazdag ur a meghívott vendégei fölé négy galambot eresztett, melyek mingegyi- két előzőleg más-más illatszerbe mártatta, úgy hogy a fölrebbenő galambok a tolláikról lecsorranó különböző aromákkal hintették meg a társaságot. Náluk egyébként minden testrésznek megvolt a maga hagyományos illatszere. A karé és hónaljé a ménta volt. az arcé és a mellé a pálmaolaj, a térdé és a nyaké a vadrepkény, a hajé a majorána- kenőcs. A római nők megpörzsölt hangyatojásokkal feketítették szemöldöküket. Mes- salina a fekete haja fölött szőke parókát hordott. Akadtak olyanok is, akik az érdekesség kedvéért kékre festették hajukat, arcukra éjszakánként' friss kenyérbélből álarcot szorítottak s köményvizet ittak, hogy — Ovidius tanácsa szerint — sápadtak maradjanak. IV. Csodálatos, szinte érthetetlen, hogy meddig tévedezik, botorkál, keresgél az emberiség, mig megtalálja a szépség titkát, mely a könyv írója szerint nem lehet egyéb, mint az egészség. Századoknak és évezredeknek kellett elmúlnia, hogy ráeszméljünk erre. Homérosz idejében még nem ismerték a szappant. A középkorban egyszerre elfelejtettek fürödni, amit a rómaiak már alaposan tudtak s a hirschaui szerzeteseknek, amint egy hátramaradt rendelet tanúsítja, mindössze kétszer volt szabad fürödni, pünkösdkor és karácsonykor. Még a renaissance se hoz javulást ezen a téren. Ekkor a természettudomány már ébredezik. Boncolnak is. De a szépségápolást még mindig a varázslat köde takarja. T lencében órákig ülnek a nők a tetőtornácokon, hogy verőfénynyel szőkítsék hajukat. A rokokóban fekete szépségtapaszokat ragasztanak arcukra s még a férfiak és gyermekek is hajporozzák magukat. Tünetileg kezelik a rútságot, azzal, hogy eltakarják. Végül a francia forradalom nyitja föl az emberek szemét. Azóta lehet tudományos r zépségápolásról beszélni, melynek elve az, hogy ami az egészséget elősegíti, az szolgálja a szépséget is. Más ut erre nincsen. Ezt csak a kuruzslók nem látják be, akiknek érdekük, hogy tovább űzzék szemérmetlen játékukat. Az emberbőr — olvassuk — különböző vastagságú. Többnyire egy-két milliméter, de lehet négy milliméter is, A kuruzslók arcán nyilván négy milliméter vastag bőr van. Mikor hajtják végre a negyedik koresztályire'i örevnyugdi iátok egyenjogúsítását? Prága, március 7. A csehszlovákiai nyugdíjasok egyesületeinek központi szövetsége valamennyi képviselőhöz és szenátorhoz felhívást intézett, hogy még a nemzetgyűlés feloszlatása előtt eszközöljék ki az úgynevezett negyedik osztálybeli öreg- nyugdijasok egyenjogusitásának végrehajtását, és pedig vagy visszaható erővel január 1-től, vagy legkésőbb úgy, hogy az érdekeltek julius 1-én magasabb nyugdijat kaphassanak. A kormánykörök ama mentegetőzésére, hogy a negyedik korosztálybeli nyugdíjasok illetményeit 1933-ban és 1934- ben nem szállították le, a memorandum azzal válaszol, hogy a másik oldalon sokkal nagyobb veszteségek érik e nyugdíjasokat a gyermekek neveltetési pótlékának rendezetlensége s mellékfoglalkozás esetén a nyugdijlevonások következtében, nemkülönben a családfenntartó elhalálozásakor. — Az ejtőernyős leszállás uj világrekordja. Moszkvából jelentik: Kaltanov orosz repfllö T,e- ningrádban uj világrekordot állított fői az ejtőernyővel való leszállásban. 0xigénké6zülék nélkül 6800 méter magasságból ugrott le a repülőgépről és szerencsésen földet ért Kiugrásakor a hőmérő —41 fokot mutatott az óriási magasságban. % l
