Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)
1935-03-06 / 55. (3607.) szám
t93$ márctna 6, szerda ^kxgai-MagVarhi ulap . KdzciAZPA^fin 238-ról 62-re csökkeni a szlovenszkóí és a kárpátaljai bankok száma Prága, március 5. Pimper Antal, ismert cseh pénzügyi szakember előadást tartott a cseh közgazdasági egyesületben a pénzügyi helyzet időszerű kérdéseiről. Megállapította, hogy a válság a pénzintézeteket is súlyosan érintette, amennyiben nagy és érzé»- kény veszteségeket idézett elő. Kívánatosnak tartja a pénzintézetek koncentrálását ; főképpen az egyesületi takarékpénztárak koncentrálására van szükség, mivel egészségtelennek nevezhető az a tény, hogy 1920 óta a csehszlovákiai egyesületi takarékpénztárak száma kétezerrel 8932-re emelkedett s ezzel egyidejűén visszament a kereskedelmi bankok száma. Csehországban, Morvaországban és Sziléziában 32-ről 22-re, Szlovenszkón és Kárpátalján 238-ról 62-re csökkent a kereskedelmi bankok száma. Pimper abbeli véleményének adott kifejezést, hogy a két bankszanálás bizalmatlanságot keltett a betevők körében s a bizalmatlanság nagyobb eltolódásokat idézett elő úgy a betétállományban, mint a pénzintézetek üzleti tevékenységében. 1933 óta a csehszlovákiai bankok betétállománya 8.6 milliárd koronával esett vissza. Ebből a tőkéből több mint 2 milliárd korona külföldre szivárgott. A betétállomány csökkenésével párhuzamosan a bankok 737 millió koronával csökkentették részvénytőkéjüket. A pénzintézetek koncentrálását főképpen azért tartja kívánatosnak, mert a ma működő sok kis pénzintézet egymással erős versenyt folytat s ez a verseny hátrányosan befolyásolja a pénzintézetek rentabilitását. A Nógrádi Népbank beolvadt a Szlovák Általános Hitelbankba Prága , március 5. A Nógrádi Népbank, mely hosszú ideig affiliált intézete volt a Szlovák Általános Hitelbanknak, beolvadt a Hitelbankba. A két bank fúzióját a pénzügyminisztérium most hagyta jóvá. A Nógrádi Népbank részvénytőkéje 1.8 millió korona. Letzállitják az árpa ét a zab betrásárláti árát ? Prága, március 5. A Csehszlovák Gabonatársaság lapjelentések szerint azzal a tervvel foglalkozik, hogy az 1935. évi termésből eredő árpa és zab bevásárlási árát leszállítja. Hir szerint az árpa bevásárlási alapára 100 és a zabé 95 korona lesz prágai paritásban. A hírrel kapcsolatban kérdést intéztünk a Gabonatársasághoz, ahol kijelentették, hogy a Gabonatórsaság eddig még nem foglalkozott az idei termésből eredő gabona paritásos árainak kérdésevek A bevásárlási árak jegyzékének összeállítása sok tényezőtől, elsősorban a termés mennyiségétől függ s mindaddig, amig a Gabonatársaság nem lesz megbízható adatok birtokában, nem tárgyalhat erről a kérdésről. Az idei termésből eredő gabona árainak meghatározása során a társaság tekintettel kiván lenni úgy a gazda, mint a fogyasztó érdekeire. Gtvenezar vagon gabonái a Gabonatársaság megkerülésével adtak el a gazdák Prága, március 5. A Gabonatársaság december végéig mintegy 125.000 vagon gabonát vásárolt. Ezenkívül még 50.000 vagon gabonát kínáltak fel megvételre a gazdák a Gabonatársaságnak. Összesen tehát 175.000 vagon gabonát ajánlottak föl a Gabonatársaságnak, ezzel szemben azonban 250.000 vagonra becsülik azt a meny- nyiséget, melynek piacra kellett volna kerülnie. Lapjelentések szerint mintegy 50.000 vagon gabonát a Gabonatársaság megkerülésével hoztak forgalomba a termelők, a többit egymás között kicserélték a gazdák. 1 szlovenszkói ssfiéi- 'cstermslés m mm ar a tea mm a # jf. , mm * célirányos fejlődéséről Irta; SJJCKTA VIKTOR, crszágos gyümólcsészetl felügyelő Pozsony, március 5. Néhány hétitel ezelőtt, pontosan február 12-én volt hat 'észteirideje annak, hogy Szkcvemszkó területén olyan rémes hideg uralkodott, amnnőnek, másfél évszázadra vi&sza- méóoőleg' nem volt párja. Még élénken visszaemlékezünk a pozsonyi uecák magas hó torlaszaira, a hóval befújt mezőkre és országútiakra, amelyeken helyenként 2—3 méter magasságban feküdt a hó, emlékszünk a megakadt vasúti közlekedésre ég mindarra a szenvedésre, amit minden élőnek, embernek, állatnak és növénynek át kellett élnie. A hőmérő higanyoszlopa —36 Cn, sőt helyenként a 42 C"-ra süllyedt. Áz ceak tcrméezeb'S, hogy ilyen rendielletnas hideg köve.: kéz téliéin nagyon szenvedett a növényzet is, tlvői-orban a gyümölcsfák. Gvüm öl őstermelőink póló Ihatatlan károkat szenvedtek, hiszen a nagy fagyok több évtizedes szorgalmas ég kitartó arüiivkújságuk eredményeit pusztították el. A csehszlovák köztársaságban sok millió gyümölcsfa fagyott el. Közvetlenül a nagy fagyok után nem is voltunk tudatában azoknak a mérhetetlen károknak, amelyek bennünket értek. Áttekinthetőbb képet nyertünk moet, amikor a-z állami étatísztitkai hivatal földolgozta az 1930. évi szeptember 10-i ' gyü- mölosf ászárul ál ás ad at alt. Az egész állam területén 12,732.919 szllvafa, 4,810.919 almafa, 2 728.199 cseresznyefa, 2 millió 154.377 körtefa, 794.613 diófa, 727.475 ringlóin, 351.841 meggyfa,- 153.514 kajszinbarackfa és 113.624 őszibarackba fagyott el. Az első pillanatra ezembeötlik a fenti adatok elolvasása után azon szintbe kimondhatatlan kár, amely egész nemzetgazdaeágúnksut is érte, hiszen olyan óriási nemzett! vagyon pusztult- el, amely évente • iöhbívzáz milliót jövedelmezett. Szloveoszkó területén az 1929. évi februári téli fagyok következtében elfagylak a következő gyümölcsfák (zárójelben van. az elfagyotttak százaléka): 509.269 (30.8%) almafa, 290.808 (30.1%) körtefa, 242.544 (41.4%) cseresznyefa, 25.328 (27.5%) meggyfa, 2,414.323 (45.3%) szilvara, 37.051 (31.8%) ringlófa, 51.717 (32.1%) kajszinbarackfa 49.937 (37.3%) őszibarackfa és 311.131 (51.9%) diófa. Gyümölcstermelőink dicséretére legyen mondva, hogy amint az első megieipettéeből föloeeutditak, azon Diai munkához láttak, hogy az okozott károkat jóvá tegyék ée hogy a kifagyott gyümölcsfákat újakkal pótolják. A legtöbb helyen eltávolították az el fagyott fákat. Sajnos, hogy ezt Dem tették meg mindenütt mostanáig eem, ami &em- niieeetre sem emeli jó hírnevét az ilyen gyümölcsfák tulajdoo'oeainak. Az utóbbi eezbemdőkben nagyon sok gyümölcsfát ültettek ki, évembe több százezret, úgy, hogy az ujomman kiültetett gyümölcsfák száma több milliót tesz ki. Szlovenszkón jelenleg a gyümölcsfáik száma gyümölcsnemek szerint a következő: szilvafa 3,380.617, almafa 1,427.714, körtefa 821.723, cseresznyefa 426.765, diófa 356.895, kaj- szimbarackfa 160.128 őszibarackfa 110.182, ringlófa 97.563, meggyfa 82.009. Ezen adatok bizonyítják, hogy Szlovenszkón most több gyümölcsfa van, mint volt 1920-ban, az első gyümölcsfaszámlálás Idejében, dacára annak, hogy az 1929-1 fagyok következtében több millió gyümölcsfa pusztait eL Több gyümölcsfánk van szilva-, alma-, körte-, dió-, kajszánbarack-, (több minit 100%-kai) és őbzí- barackfából (több mint 90%-kai,) Kevesebb a gyümölostfák ez ima cseresznye-, meggy- és ringlójából. A szlovenszkóí gyümölcstermelés e fellendüléséről beszámolva, meg 'kell emlékeznem a szlo- venszkói gyümőlcsészeéi egyesület hatalmas szervező- és buzdító munkájáról. E politikamentes szak egyesület nem hagyta kétségbe esni a károsult gyümölcstermelőket, 'hanem buzdította őket, önérzetüket emelte, amivel elérte, hogy nem , csak a tagjai (ma már 67 fiókegyetsületiben meg- . szervezve), hanem a szervezetlen gyümölcftermeszt ők i» ültettek és ültetnek nagymennyiségű gyümölcsfát a legjobb nemekben és fajtáikban.. Hivatalos lapjaival („Sloveneké ovoclnánstvo11 a szlovák tagok és „Növényvilág*4 a magyar tagok részére) igen sikeresen irányítja a termelést. Állásfoglalás a boradóról szóló törvény módosításához Irta: Fussmann Nándor bortermelő Galgóc, március 5. Bortermelő körökben az a bír terjedt el, hogy a kormány a boradótörvényt olyképpen változtatja meg, hogy a 12 %-on felüli alkoholtartalmú borok adója lényegesen magasabb lesz a kisebb alkoholtartalmú borok adójánál. A tervezett törvény esetleg igen káros következményeket vonhat maga után s ezért kötelességemnek tartom az illetékesek figyelmét fölhívni erre. Bortermő vidékünk termelői 1918-ig kedvezőtlen helyzetük miatt a minöségb'orok termelésében nem igen tudtak eredményt fölmutatni, mivel az államfordulat előtti időben a mai Szlovenszkón főképpen gyengeminőségü borokat termeltek s azokat az erősebb alföldi borokkal keverték. ! A bortermelők nagy gondot a borra nem is fektettek, hanem inkább a szőlő értékesítésével törődtek. Az államfordulat előtti időben a mai Szlovenszkóról Németországba, Ausztriába és Lengyelországba szállítottak vagontételekben szőlői. Az államfordulat után a szőlőtermelők csakhamar áttértek a bortermelésre 6 főképpen minőségbor okát termeltek. A szlovenszkóí bortermelés ma már olyan magas színvonalon áll, hogy kismennyiségü csemegeborok kivételével fedezi a belföldi piac szükségletét. Gazdasági szempontból igen hátrányos lenne, ha olyan uj törvény lépne életbe, amely a bortermelőket arra kényszerítené, hogy ismét gyöngeminőségü borokat termeljenek. Az 1920-ban életbeléptetett boradót a 1(L— 12 koronás borár alapján határozták meg. A bor ára azóta 3—4 koronára esett vissza, ezzel szemben a boradó tételei változatlanok. Jórészt a magas adónak tulajdonítható a fogyasztás erős visszaesése. Ha a kormány fölemeli a boradót, akkor ezzel arra kényszeríti a termelőt, hogy olyan időben szüreteljen, amikor bora még nem érheti ei a 12%-os alkoholtartalmat. Az ilyen koraszüret mennyiségveszteséget idéz elő, ami viszont ismét csökkenti az állaim adóbevételét. Végül meg kell állapítani, hogy a javaslat törvényerőre való emelkedése esetén a tör- , vény végrehajtása nagy költségtöbbletet jelent az államkincstárnak e ezzel a költségtöbblettel szemben az adóbevétel összege nem emelkedne arányosan. Ruszinszkói szőlőtermelők küldöttsége Ruszinszkó országos elnökénél. Beregszász, március 5. (Saját tudósítónktól.) A boradó tervbevett felemelése a kárpátaljai szőlőtermelők körében nagy nyugtalanságot keltett. Az adóemelés egyszeriben véget vetne a minőségi termelésnek. A ruszinszkói termelők számára létkérdés a minőségi termelés, mert a tömegborokkal a nagy távolság miatt nem tudják fölvenni a versenyt A szőlőtermelők tegnap küldöttséget menesztettek Rozsypal országos elnökhöz, akitől közbenjárást kértek. A küldöttség tagjai Paál Győző beregszászi, Lilienthal Henrik szerednyel és Volenszky Kálmán nagyszőllősi szőlőbirtokosok voltak. Rozsypal országos elnök megértéssel fogadta a küldöttséget s a küldöttség kérésére táviratilag fordult Trapl pénzügyminiszterhez Mit kapunk a valutákért? Prága, március 5. Ke 100 pengőért ....... 451.— 100 schillingért ...................... 450.50 100 zlotyért ...................... 453.— 100 lejért 15.35 100 márkiért ..................... . 928.— 10 0 dinárért ...................... 54.05 100 svájci frankért.................. 774.50 10 0 francia frankért . » . . 157.25 100 Uráért ............................... 203.65 1 amerikai dollárért .... 23.30 1 angol fontért ...... 112.375 Mit fizetünk a valutákért? Prága, március 5. Kő 100 pengéért ....... 454.— 100 schiUingért ...................... 453.50 10 0 zlotyért ....... 456.— 100 lejért .............................. 15.65 10 0 márkáért ....... 932.— 100 dinárért ..................... . 54.45 10 0 svájci frankért ..... 777.50 100 francia frankért .... 158.30 100 líráért ............................... 204.85 1 amerikai dollárért .... 23.50 1 angol fontért ...... 113.375 és Hodzsa földművelésügyi miniszterhez s tolmácsolta a kárpátaljai szőlőbirtokosok aggodaL mait. 128.382-re emelkedett a szlovenszkóí munkanélküliek száma Pozsony, március 5. A munkaközvetítő hivatalok jelentése szerint a szlovenszkóí munkanélküliek száma a január végén közzétett kimutatásban közölt 119.563-ról február végén 128.382-re emelkedett. A munkanélküliség emelkedése számokban 8819 és százalékban kifejezve 7.3 százalék. Pozsonyban a munkanélküliek száma 565-tet, ógyallán 306-tal és Trencsénbánban 266-tal emelkedett E három város munkaközvetítő hivatala számol be a munkanélküliség legnagyobbarányw emelkedéséről. Galgócon a munkanélküliek száma 306-tal visszament A legkevesebb munka- nélkülit a girálti (116) és a szepesófalusi (55) munkaközvetítő hivatal tartja nyilván. pjtaaúi mkámméjt Március 10-?©l 17-5§ A CSJl fóvÁsátlá&L kézft^HÍ(a 33%-os vasúti kedvexmény. Felvilágosítással szolgái; Messeamt, Prága Vil, Messepalast (Szlovenszkón és Kárpátalján erősen gyarapodott az állatállomány.) Az állami statisztikai hivatal jelentése szerint az 1935 január 1-én tartott állatszámlálás adatai a következők: A köztársaság egész területén: 701.093 (1934 január 1-én 700.658) ló, 4,303.238 (4,404.796) szarvas- marha, ebből 2,499.621 (2,516.905) tehén, 3 millió 034.992 (3,429.919) sertés, ebből 453.026 (557.625) tenyészsertés, 508.393 (475.881) juh és 956.888 (929.631) kecske. Szlovenszkón: 257.637 (251.488) ló, 997.562 (928.204) szarvasmarha, ebből 537.169 (524.245) tehén, 653.773 (574.430) sertés, ebből 147.158 (144 ezer 230) tenyészsertés, 381.616 (349.847/ juh és 92.878* (75.627) kecske. Kárpátalján: 41.638 (41.353) ló, 200.149 (191.416) szarvasmarha, ebből 110.420 (106.524) tehén, 69.814 (49.369) sertés, ebből 26.854 (20.785) tenyészsertés, 86 ezer 478 (80.448) juh és 17.399 (12.925) kecske. (Megszűnt az angol font zuhanása.) A mai prágai devizapiacon a londoni kifizetés árfolyama nem változott. Amszterdam 0.50, Madrid 0.25, Milánó 1, Montreal 0.10, Newyork 0.14, Oslo 1, Páris 0.30 és Varsó 0.25 koronával gyöngült. Zürich 1.24 és Stokholm 1 koronával megszilárdult. (Csehszlovák-jugoszláv postatakarékpénztár! utazási egyezmény.) A csehszlovák és a jugoszláv postatakarékpénztár egyezményt kötött a kölcsönös utazási forgalom biztosítása érdekében. Az egyezmény értelmében azok a csehszlovák állampolgárok, akik Jugoszláviába szándékoznak utazni, 4000 csehszlovák koronáig terjedő összeget fizethetnek le a jugoszláv postatakarékpénztárnak a prágai postatakarékpénztárnál nyitott 83.000. számú folyószámlájára. A csehszlovák postatakarékpénztár engedélyt szerez a Csehszlovák Nemzeti Banktól arra, hogy az összeget a jugoszláv postatakarékpénztár számláján jóváirja. A csehszlovák postatakarékpénztár a lefizetőnek dinárra szóló postaiak - rékpénztári betétkönyvet szerez, amelyet a befizető Jugoszláviában, vagy még elutazása elő t Csehszlovákiában átvehet. A postatakarék pénztári betétkönyvből jugoszláviai tartózkodása idején tetszés szerinti összegeket emelhet le. (Ezer vagon rozsot importál Ausztria Lengyelországból.) Bécsből jelentik: Osztrák importőrök az utóbbi időben ezer vagon rozsot vásároltak Lengyelországban. A lengyel rcz» behozatali engedélyét ma adta meg a ke.cj.k.- delmi kormány. (Megkezdte tevékenységét az uszori sertés- tenyésztők egyesülete.) Dunaszordahelvi tudósítónk jelenti: Az uszori sertéstenyésztők egyesületének alapszabályait u bnlUgym-oisz- térium jóváhagyta s az egyesület már. megkezdte tevékenységét. 9
