Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)

1935-03-05 / 54. (3606.) szám

ra^<3g-MA0£aft-HTKL3B

1935 március 5, kedd.

A secUe-i-ze&szi oázis

(TucUe&zíá*U íödénei) — Ida: Iuohov. \Jcswotod

S

Stdweitssáéi ké

A hó magassága centiméterekben; Csorbató 118, Hnszt 13, Trencsénteplic 6, Ótátrafiired 4, Ógyal- la 2, Pozsony, Nyitra 0.5.

— A rendezetlen nyugdija volt közalkalmazottak figyelmébe. . Az országos keresztény- szocialista párt központja közli: .Egyes lapokban nemrégiben „Orsz. kér. szoc. szakszervezetek központja" aláírással felhívás jelent meg, amely jelentkezésre hivja fel a még rendezetlen nyugdiju volt közalkalmazottakat. Az országos keresztényszodalista párt központja erre a könnyen megtévesztésre alkalmas felhívásra lapunk utján is figyelmeztette az érdekelteket, hogy a pártnak ehhez az akcióhoz semmi köze nincsen és azt olyanok indították, akik már évek óta nem tagjai a pártnak. Amint értesülünk, a felhívásra jóhiszeműen jelentkezett volt közalkalmazottak most sokszorosított felszólítást kaptak. amelyben az akció céljaira csekély 8000 korona előteremtését kérik a nyomorgó nyug- dijtalanoktól, hogy ezzel az „önzetlen" megsegítő munka elindulhasson. Ez a felhívás 'Szemé- lyenkint 3(j)—40 korona mielőbbi beküldését kéri. Az országos keresztényszocialista párt központja ismételten figyelmezteti a párt híveit, hogy az ilyen átlátszó manővernek fel ne üljenek, mert attól semmit nem remélhetnek. Az országos keresztényszocialista párt az ilyen ügyekben mindenkor teljesen díjtalanul járt el és semmiféle utazási vagy irodai költséget nem számított. Mindenkor óvakodni kell a név nélkül megindított olyan akcióktól, ahol már az érdembeli munka megkezdése előtt Keservesen megszerzett és különösen nyugdíj nélkül tengődő volt alkalmazottak részéről nehezen nélkülözött pénzeket követelnek.

xx Már 100 év előtt is azt ajánlotta a javas- asszony: Ha vesebaja van, igyon „Salvatorf* forrásvizet. (1)

— Egy leány öngyilkos kísérlete a lévai állomáson. Tudósítónk jelenti: A vasúti állomás várótermében az egyik alkalmazottnak feltűnt egy izgatottan viselkedő fiatalleány, aki egyszerre csak egy poharat vett elő ás annak tartalmát meg akarta inni. A vasutas oda ugrott és megakadályozta szándékálbam. Kiderült, hogy az edényben lugkőoldat volt. A közbelépett csendőrség megállapította, hogy a leány B. A. magasimarti származású, állásnélküli háztartási alkalmazott. Szerelmi bánat miatt akart öngyilkosságot elkövetni.

xx A szenvedő, beteg nőket reggel éhgyomorra egy kis pohár természetes „Ferenc József4 keserű víz 2—3 óra alatt könnyű, lágy bélkiÜTüléshez segíti és ezáltal igen sok esetben rendkívül jótékony hatással van a beteg szervekre.

— Hónapokig fosztogatta munkaadója raktárát. Nyitrai munkatársunk jelenti: Mészáros István munkás több mint egy éve dolgozott Bi- netter Mihály érsekujvári cukorgyárosnál. Munkaadója anyira megbízott benne, hogy a raktárkulcsot is rábízta. Mészáros úgy hálálta meg a bizalmat, hogy zsákszámra lopta el a cukrot, lisztet és csokoládét. Binetter nemrégiben névtelen levelet kapott, aminek alapján figyelni kezdte alkalmazottját, akit csakhamar tetten is értek. Kiderült, hogy betegsége alatt egyik hozzátartozója lopta helyette az árut. Megállapították, hogy Mészáros összesen 5400 korona értékű árut lopott el, többek között 60 liter likőrt, 35 zsák cukorka- és csokoládétörmelék, 100 kg cukor és csokoládé volt a zsákmány. A tolvaj munkás beismerte, hogy az ellopott holmikat szülei lakására vitte, akik szintén tudtak a lopásokról. Mészáros Istvánt letartóztatták. A családtagok ellen is megindult a bűnvádi eljárás.

xx AUTÓSOK! A legmodernebb szívó dudák felszerelve, legolcsóbban nagy választékban éves jótállással AUTOSERVICE SPIRA, KoSice, FLorián-u. 6. Telef. 20-62.

— Negyedszer törtek be a nagyszombati Biró- testvérek irodájába. Tudósítónk jelenti: Mint annakidején hirt adtunk róla, a Bíró-testvériek gyarmatáru kereskedésében lévő páncélszekrényt megfúrták és a benne lévő 400 koronát elvitték. Az elmúlt évben ez máT a harmadik betörés volt a kereskedő-cég irodájában, de egyetlen esetben sem járt komolyabb sikerrel a kassza fúrás. Most negyedszer törtek be a Biró-testvérek irodájába, de ezúttal egyáltalán nem tudták felteszi térni az újonnan elhelyezett páncélszekrényt. A kassza- fúrók ezért C6ak az áruraíktárt dézsmálták meg és 160 doboz szardíniát, 40 doboz sajtot, 10 csomag szalámit és nagymennyiségű csokoládéárut, továbbá szilvoriumot és borovicskát loptak. A betörők guraikeztyűkben dolgoztak és így semmi nyom sem maradt utánuk. A kassza fúrási kísérlet legalább négy órai nimfái vt i< í*;jn>h A őrség erélyesen nyom ; u/í ’ újabb' •' v.bad 'betörés tettesei után,

Dzsalamum, Ali-Akibimak a Sechr-i-Zebra falubeli borkereskedőnek felesége himlőbetegségbe esett. Ali-Akbir magastermetü szép férfi volt,

aki körmét perzsa módra festette. Az asszonyért öt ével ezelőtt, a háborús és éhínségéé időben tekintélyes árat fizetett, nem rongyos papírpénzben, hanem jó szarvasmarhában, mely a mai napig gyarapította apósa vagyonát. Ezért fájt Ali-Akbirnak, hogy feleségét el kellet vesztenie és bánatát még az is növelte, hogy a legszebb asszonyok a háború ideje alatt elhaltak, vagy Afganisztánba mentek. Elsőosztályu feleséget találni nehéz dolog volt mostanában: az utánpótlás gyönge volt, nyápic teremtések. Ali-Akbir azonnal elhivatta a beteghez Husszeint, a falni szentjét, de alighogy Husszein övét hasa köré kötötte és kampósbot.ját kezébe vette. Ali-Akbir már lovat nyergeit és felcserért vágtatott. Ez orosz ember volt. Geraeszimov nevű. Éppúgy viselkedett, mint a szent: „mindent csak’ nyugalommal'4. Talán félt is a himlőtől. A beteg ágyánál, azt kívánta a felcser, hogy Dzsalanum vegye le a fátyolt arcáról és miután Ali-Akbir egy ürüt ígért neki, megvizsgálta a beteg ütőerét és azt mondta:

— Túl van a krízisen, ki1 fogja heverni a bajt. De ugyanezt a mondást már a szent Husszein is leadta, úgyhogy Ali-Akbir már bánni kezdte izgalmait, fáradozását és kiadásait. Ezért a legsoványabb ürüt választotta ki a felcser számára és lehetőleg gyönge teával vendégelte meg.

De öt nap után rosszabbodás állott be Dzsalanum állapotában és estére meghalt. Gyorsan sírba tették és homokot hintettek rá. A temető mellett vonult el a sivatag útja. Egy karaván haladt most el az utón. Elől, kis szamáron lovagolt a karaván vezetője, egy őszlhaju tekimi ember, meztelen lába majdnem a homokig ért. Az első teve lasszóval volt a nyergéhez kötve, a második pedig az elsőhöz, az állatok halkan léptek, hallani lehetett a kötelek súrlódását, mikor meghúzták, vagy lazábbra engedték őket. A tekimi ember teljesen a lovaglásnak adta magát, nem mozdult és kezében a hosszú rúd, hivatalos jelvénye, alig ingott. Teljes szélcsend volt, a tevék lábnyomát rögtön elfedte az utána pergő homok. A dombok csúcsán köunyti füst kéklett: homok volt, melyet a sivatag lehellt ki magából. Mikor Ali-Akbir meglátta ezt a kék füstöt, fájdalomtól összeszomló szivéhez kapott és hazament.

Ért a szőlő és a vincellérek összejöttek Ali- Akbir házában, hogy megtárgyalják az árakat és megtudják, mikor utazik Ali-Akbir a városba. A lámpa homályosan égett, az asszony halála óta nem volt senki, aki megtisztítsa, a szobában petróleumszag terjengett. Teát ittak az emberek. És ekkor történt meg először, — már a harmadik csészénél tartottak — Ali-Akbir azt állította, hogy a szent Husszein tolvaj és csaló, bármily pontosan ismeri is a törvényeket. A parasztok nem hitek neki, de nem bocsátkoztak vitába. Ali-Akbir felemelte ünnepélyesen az ujját és minden szót erősen hangsúlyozva, mondta:

— Ha majd közületek öt ember elpusztul és Husszein előzőleg mindegyikről azt mondta: kiheveri, akkor majd nem fogtok úgy hallgatni, mint most.

És újra meghalt öt ember himlőben, bár Husszein azt mondotta róluk, hogy kiheverik és a parasztok még mindig nem akartak hinni Ali-Akbirnak... Ért a szőlő, a szőlőlevélnek vérszine lett és Ali- Akbir uj feleségre vágyott. Erős asszony kellett neki és bár az uj törvény tiltotta a „kalüm“-ot, a menyasszonyvásárt, egy erős asszony mégis megért egy jókora aranyrudat. Ali-Akbir ezért gyakran kirándult a városba. Ért a. szőlő, de a kocsiki ■rászolgáló csatorna vize apadt és a vándorok, akik a szavarsani hegyekről jöttek, azt mesélték, hogy az egész hó elolvadt és ősszel alig lehet áradásra számítani. Most a. parasztok, akik még mindig nem hittek Ali-Akbirnak és szidalmainak, elmentek a mecsethez és megkérték a szentet, hogy érvényesítse imádságát. Husszein az utóbbi időben erősen legyengült. Bántotta, hogy a parasztok kevésbé hittek benne éB kegyes adományaik is csökkentek. Ezeket az adományokat ugyan nem használta, fel a maga részére, sokat szétosztott belőlük, de sajnálta a parasztokat, hogy Allah ellen vétenek. Szigorú hangon kijelentette, hogy imádkozni fog és reméli, hogy Allah meghalgatja imáját, a víz emelkedni fog és a himlőjárvány meg fog szűnni. A járvány ugyan már régen megszűnt, de a parasztok nem éltek ellenvetéssel. Husszein csakugyan egész éjjel és egy fél napon át imádkozott. Hasztalan: a váz állandóan apadt és a secbrd-zebszi oázis fáinak lombja hervadni kezdett.

Ezekben a napokban Ali-Akbir Ucsimban, a szomszédos faluban talált magának menyasszonyt. Tdrisznek hívták és szépsége felülmúlta a boldogult Dzsalanumét. Nagy árat kértek érte és bármennyit, is alkudott Ali-Akbir, jövendőbeli apósa nem engedett, sőt azzal fenyegetődzött, hogy felemeli az árat. Nehezen lehetett pénzhez jutni az idén, a borárak folyton estek. Ali-Akbir arra gondolt, hogy Husszein, ha csak akarna, elmehetne Ucsimba a menyasszony rokonaihoz és lealkudhatna valamit a vételárból. Do Husszein semmirekellő és tolvaj volt e csak arra. volt jó, hogy agyag mecsetje csúcsáról imákat daráljon amelyeknek

m .Allrii, sem az emberek nem látták hasznát. Mimim Husszein, maga is érezte volna, hogy hasznav ehetetlen ember. KodrvetLemfl! felelt a parasztok kérdéseire. Soványan ég aszottan járt-kelt piszkos zöld turbánjával az macákon, nem is az árnyékon, mint a többi ember, hanem a perzselő

napsütésben, mintha nem volna elegendő a forróság, mely a lelkét égette.

Egy este a szőlőkben három ökör hullott el hirtelen, melyek közül az egyik Ali-Akbiré volt. Erre kijelentette Ali-Akbir, hogy most már elég volt: azt a semmirekellő csaló Husszeint be kell szállítani a városba, hogy törvény szerint ítélkezzenek fölötte. A parasztok csak ide-oda lóbálták szakállukat, nem lehetett tudni, igazat adnak-e a szónoknak, vagy sem. Ali-Akbir, hogy megtudja, hányadán van a vén legényekkel, hazudott egyet:

— Jobb. ha magunk szállítjuk el, mert különben öt rendőr jön érte és letartóztatja.

— Igazad van, — mondották az öregek.

Mikor a parasztok az esti imára összegyűltek,

Husszein feltekintett az égre és igy szólt:

— Bizonyára sok a bűnöm, hogy Allah nem hallgatja meg imáimat. A szomszédságunkban, Ucsim falvában rokonaim élnek. Odamegyek, ott akarok meghalni.

Mikor ezt hirül vitték Ali-Akbirnak, a borkereskedő dühösen kifakadt:

— A tolvaj gazember! Hazugság minden szava. Egész életében csak hazudott, ügy vannak rokonai Ucsimban, ahogy nekem most feleségem van. És talán nincs Ucsimban már eltemetett szent: Im- jamin-Aezalata-Budaoski? és talán nem azért olyan termékeny a földje? De hol vannak ezzel szemben a mi szentjeink? Hány szentünk van?

Az aggastyánok üres szemei Ali-Akbir hadonászó kezeire meredtek. A sivatagban sakálok üvöltöttek, az óriási hold lassan emelkedett az égre. Száraz suttogás futott a haldokló nyárfákon át, melyek a csatorna mellett állottak. A parasztok kimentek a csatornához, sokáig hallgatták' a sakálüvöltést és az egyik azt mondta:

— A holdat üvöltik, az halált hoz.

Erre Ali-Akbir meglátogatta Husszeint. Sokszor meghajtották magukat egymás előtt és Ali- Akbir összeszedte szónoki művészetét, melyet a városban sajátított el. Nagyon szertartásosan kérdezte, igaz-e, hogy a szent Husszein meg akarja vonni Sechr-i-Zebsz falutól az ő szentségét és ezzel a földek termékenységét, valóiban Ucsimba akar-e költözni és ha igen, miért? Mindezt igen barátságos hangon mondta, de a szent Husszein megfigyelte ellenfele feszülő szemöldöke alatt merev, messzerévedő szemeit és kitalálta, mi van a szivében. Azt felelte hát. hogy meggondolta magát, itthon marad és sirja minden időkben áldást fog hozni a sechrd-zébszi oázisnak.

— Áldottak szemeid szürke pillái, a béke balzsamát árasztják szivembe, — felelte Ali-Akbir szelíden, de Húszéin hangjából és tekintetéből, mellyel a szent férfiú végignézett a mecset udvarán, Ali-Akbir tudta, hogy Húszéin még azon az éjjelen SecIhr-i-Zebszből Ucsimba fog menekülni és ott élete végéig átkozni fogja hálátlan honfitársait. Erre Ali-Akbir megijedt, barátságosan köszönt és gyorsan távozott.

Most már úgy állott a dolog, hogy Ali-Akbir a parasztok szájából hallotta azt a szót, melyre várt és mely oly nagy örömet szerzett neki. A hajnal pírja erősen világította meg a mecset mellett álló nyárfákat. A kis ajtó kinyílt és Husszein szolgája, a pozsgásarcu Alimibal felnyergelt lovat vezetett ki, mögötte azonnal feltűnt Husszein alakja. Ali-Akbir könyökével hajtotta előTe a parasztokat. Husszein arca fáradt volt, mintha nem szívesen hagyta volna el ágyát és régóta megszokott mecsetjét. Szolgája a kantárt tartotta neki. Hirtelen előrohant a nyársák mögül Ali-Akbir és Husszeint egy nagy doronggal tarkón ütötte. Hogy ne legyen vérontás, a dorong vége ronggyal volt bekötve. A szolga kiáltozva visszafutott a mecsetbe. egy paraszt utána sietett, hogy lecsendesitse. Mire a paraszt visszajött, Husszein szive már nem vert többé. így, mint halott került vissza ágyába. Legjobb ruhájába öltöztették és a legjobb tüdejti sirató asszonyokat rendelték melléje. Husszein temetésére sok nép gyűlt össze a szomszédos falvakból és sokan megirigyelték Sechr-i-Zebsztől a szent sírt, amelyhez most hozzájutott. Husszeint abban a temetőben hántolták el, melybe Ali-Akbir első feleségét, Dzsalanumot temette. Egy karaván, mely a sivatagból tért vissza., megállóit a temető előtt és a karavánvezető, egy őszhaju tekini ember leszállt szamaráról és egy imát, mondott.

A városban meglepően emelkedett a bor ára-, sok magaskerekü szekérre volt szükség; a szaraosáni hegyeken olvadni kezdett a hó és a csatorna vize arra a magasságra emelkedett, mely a boldogsághoz megkivántatik. ,

Ali-Akbirboz is betért kellő időben a szerencse. Nagy haszonnal eladta borát, feleségül vette Id- riszt, aki szépség és terebólyesség tekintetében még a felejthetetlen Dzsalanumot is messze felülmúlta. A lakodalmi ebédre hét ürüt vágtak le a vendégek tiszteletére. Egy vándorénekes a gazdag emberek szerelméről és boldogságáról énekelt szép dalokat és Ali-Akbir fiatal feleségének fülébe suttogva mondta:

— Kebledet aranypénzekkel és boldogsággal fogom díszíteni, mint a dalok nagy és jóságos hőse.

Másnap Ali-Akbir elvezette feleségét a szent Husszein sírjához, hogy frigyük boldogsággal és gyermekkel legyen áldott. Egy karaván haladt ei

Társadalmi Elet

# A feledi iparoskör a napokban rendezte meg reprezentációs álarcos bálját a Kleánrféle vendéglőben, igen nagy sikerrel. A. jelmezverseny nyertesei: Kelior Barnáné, Végh Irma, dr. ifj. Deo- oewfify Dezsőmé Skatics Amnuska, Barka Ferenc né, Tóth Inci, Violán Ilonka, Sindier Lajoené, Molnár István, Hubka Lászlóné, PLewtzner Lajos és Feletdy László. A mulatság & reggeli órákig tartott.

HüUnás v

a t/áv&si í

Érsekújvár, március 4.

(A PMH munkatársától.) Városi tanácsülés volt. A városbirói szobában felállított zöld asztal mellett ültek a tanácstagok, megszokott Íróasztala mellett az elnöklő városbiró.

Folyik a tanácskozás.

“ögyszerre megjelenik a szobában Vörös város- bírói titkár s valamit a vánosbimó fülébe súg. Csak a városbiró válaszát hallani:

— Sajnálom, most nem mehetek ki

A városbirói titkár újra a fülébe súg valamit, rövid vita, aztán dr. Holota János városbiró elmosolyodik, rövid ideig gondolkodik, aztán megrázza a csengőt:

— Tisztelt Tanács! Az ülést néhány percre felfüggesztem, mert most közűik velem, hogy különös vendége van a városnak. Olyan vendége, hogy nem lehet megvárakoztatni.

Általános csodálkozás.

— Ki az a vendég? — kérdezi valaki kelletlenül. egy demokratikus érzéksü városatya, aki nem tudja elképzelni', kit nem lehet megvárakoztatni.

— Itt van — mondotta emelt hangon dr. Holota, — a két híres érsekujvári idomított görény, amelyek állítólag óránként 12 patkányt tudnak fogni, már ahol van patkány ...

S amint kinyitják az elsőszoba felé vezető ajtót, nyomban az ajtóban ott pislog zavartan két gusztustalan kis állat.

Az egyik tanácstag ijedten hátrálj de a városbiró hamarosan kikérdezd a görények tulajdonosát, hogy tulajdoniképpen mi a speciális tulajdonságuk ezeknek a különös görényeknek.

— Egy német állatszaklapban olvastam ezekről a görényekről, — mondotta Adamovieh kertész, a görények boldog tulajdonosa, — 8 két fiatal idomított példányt hozattam Németországból. Bámulatos eredményeket értem el velük. Ha volna

• a Városházán patkány, ahelyett, hogy beszélek, megmutathatom, mit tudnak ... Van itt patkány?

— Itt ne volna? — mondotta büszkén Holota városbiró — nem azért van ódon, 300 éves városházánk, hogy még egy patkányunk se legyen.

— Nincs itt bizony kérem. — jegyezte meg csendesen egy régi szolga, mert az egész városháza összefutott a városbirói szoba előtt, — itt bizony bérem már évek óta nem láttunk egy fia- patkányt sem.

De azért a hivatalos bizottság levonult az eane- letről az udvarra. Rés.ztvett a bázottságbau a városbiró két helyettesével, a vezető jegyző s több tanácstag is.

— Próba — „szerencse44... — mondotta Holota képviselő s úgy rendelkezett hogy az egyik görényt helyezzék el a mellékhelyiségek mögötti részen.

Néhány másodpercig csend.

— Nincs itt kérem patkány minálmnk — ismételte a szolga...

De még be sem fejezhette a mondatot, egyszerre különös, vészes nyavajgás hallatszik a mellékhelyiségek mögül. Pillanatokig tartott az élethalálharc s egyezerre megint feltűnt a görény s a szájában egy átharapott torkú, testes patkányt hozott.

A borzadálv s az elragadtatás vegyes érzése futott az embereken keresztül.

Az idoma tolt görények hivatalos bemutatása ilyenformán fényes sikerrel végződött. A kis görények valóságos „sztárok44 lettek s amint hallani, több patkány-gazdag háziban gyakorlatilag •is fényesen beváltották a hozzájuk fűzött reményeket.

A tauácsülés pedig folyt tovább.

AZ IDOMÍTOTT GÖRÉNY TRAGÉDIÁJA

Adamovieh kiét idomított, patkányfogó görénye pénteken az érsekujvári malomban dolgozott „fényes sikerrel44. Itt történt az előre nem látott tragédia, amely tragikómikusnak mondható, mert az egyik görény munka közben úgy lett „hivatásának áldozata44, hogy patkánnyal tévesztették össze. Az történt ugyanis, hogy a malom együk farkaskutyája „nem tudott44 arról, 'hogy milyen fontos megbízatással „dolgoznak*4 a görények S amikor megpillantotta az egyik görényt, nyilván abban a hiszemben, hogy egy patkányt fogott, rávetette magát a görényre s mire kiszabadították szegényt, már — ki szenvedett...

az utón. A tevék lábnyomába, bepergett a homok. A sivatag lehellete kéklett a távoli dombokon. Ali-Akbir fiatal felesége mellé lépett, és a legszebb szavakkal, miket a lelke tudott, megköszönte Állaim ak és prófétáinak a. kegyet, hogy Tdrisz átlépte háza küszöbét.

Fordította,: Horváth Henrik, j