Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)
1935-03-03 / 53. (3605.) szám
1935 március 3, vasárnap. ^mgaiA\\g^arhirlap 15 Amikor a kevesebb több a soknál Irta: Ternyel László Prága, márciiuB 2. Bizonyára a választások közeledésével függ össze, hogy az elmúlt héten négy miniszter is nyilatkozott a valamennyiünket oly nagyon közelről érdeklő gazdasági kérdésekről. Sorrendben Hodza, Bechyné, Trapl és Beneá szólaltak meg, majd EngHS bankkormányzó a Csehszlovák Nemzeti Bank közgyűlésén mondott nagyjelentőségű beszédet. EngliS beszámolója mellett jelentőség tekintetében kimagaslik Benes külügym'niszter nyilatkozata. BeneS a csehországi német gyáriparosok prágai klubjában tartott előadásában egy tetszetős jelszót vetett föl, Csehszlovákia ötéves gazdasági tervének eszméjét dobta köztudatba, ötéves gazdasági tervről az időbeli variációtól eltekintve, több ízben hal'ottunk. Orosz, olasz és német hosz- szulejáratu tervek állnak lebonyolítás alatt, csehszlovákiai viszonylatban azonban a tervgazdálkodás szórványos és rendszertelen nekilendüléseitől eltekintve, először halljuk konkrét meghatározásban az ötéves gazdasági terv eszméjét. BeneS külügyminiszter részletekre kiterjedő, szabatos programot nem adott. Nem mondta meg, hogy miképpen látja realizálhatónak azt a nagy munkát, melynek célja a válság enyhítése és megszüntetése. Mondhatnók, hogy a nagy kontúrokban vázolt terv legfőbb jelentősége abból áll, hogy azt a kormány legtekintélyesebb tagja, a külügyi tárca birtokosa, a jelen és a jövő embere vetette föl. Benes minisztertársaival egyetértésben az Ipar és a mezőgazdasági termelés irányítását kívánja. Ebben a kérdésben egyetértenek vele a kabineti agrártagjai és ama minisztertársai Is, akik inkább I a gyáripar érdekeit viselik a szivükön. A kivitelben azonban a nézetek nem lesznek egységesek, mivel úgy az agrárok, mint a gyáripari és a pénzügyi körök reprezentánsai udvariasan egymásnak engedik át az elsőbbséget a produkció irányításának és mondjuk ki, a termelés korlátozásának kérdésében. Az agrárok legfőbb gondja a mezőgazdasági produkció rentab Utasának biztosítása s ezzel a külföldi versenynek behozatali korlátozások utján való kiküszöbölése. A másik tábor pedig nem győzi hangoztatni hogy a köztársaság jóléte a kivitel fellendülésétől függ. Csak a kivitel emelésével lehet a gyáripari termelést a régi színvonalra emelni és csökkenteni a munkanélküliek számát. Ebhez a nézethez csatlakozik Eng- liS bankkormányzó is, amikor a jegybank üzleti jelentésében leszögezi, hogy az export fokozása Csehszlovákia számára életkérdés. A köztársaságon belüli két gazdasági főirányzat ezen a ponton kerül ellentétbe, mert a mezőgazdasági tényezők hallani sem akarnak a mezőgadzaságl cikkek importjának fokozásáról, noha a kivitel, mely jobbára kompenzációs alapokon bonyolódik le, csak a behozatal párhuzamos nagyobbodásával emelkedhetik. Ismételten megállapítást nyert, hogy gazdasági viszonyaink a dekonjunktúra éveiben nagyon leromlottak. Fontos kereskedelmi partnereinkkel szerződésenkivüli állapotban vagyunk s csak olyan árucsereforgalmat bonyolíthatunk le, melynek során a kompenzációs egyezmények által biztosított kiviteli hányadot csak a behozatali kontingens egyidejű fölemelésével nagvobbithatjuk meg. Be- neá külügyminiszter jól tudja, hogy a gazdasági kisantant gépezete nem mozog a kívánt és remélt tempóban. Az ok kézenfekvő: Románia és Jugoszlávia agrárállam s Csehszlovákia iparcikkeit csak mezőgazdasági terményekkel fizetheti, Csehszlovákia azonban akadályokat gördít az ilyen természetű behozatal elé, tehát önmaga korlátozza az e két állam felé irányuló kivitelt. A Magyarországgal szembeni viszonylatban a helyzet hasonló. Amikor életbeléptették a gabonamonopóliumot, kihangsúlyozták, hogy a monopólium kiváló eszköz lesz a kisantanthoz tartozó államok árucsereforgalmának elősegítésére. Az import a Gabonatársaság kezében összpontosul s ez a szerv bonyolítja le azt a behozatalt, melyre a két kisaníant- államba irányuló kivitel szempontjából szükség van. A Gabonatársaság nem válthatta valóra a hozzá fűzött reményeket, mert kisült, hogy az agrárolló szűkülésével és a mezőgazdasági termelés rentabilitásának biztosításával egyidejűén fokozódott a termelés és az iparállamnak vélt köztársaság mérföldes léptekkel közeledik a mezőgazda- sági önellátás elérése felé. A Gabonatársaság sajtóközleményekben és falragaszok utján könyörög a gazdáknak, hogy csökkentsék a gabonával bevetett területek nagyságát, de a rendes ár csábit és a gazdák nem respektálják a Gabonatársaság kérését. A gazdatársadalom magatartását nem lehet csodálni^ hiszen évek óta első eset, hogy a gabonának elfogadható ára van. Ezt az árat már kielégítőnek is lehetne nevezni, ha egyik-másik gabonabizományos nem találna néha egészen elképesztő jogcímet arra, hogy a törvényes árakból különböző levonásokat eszközöljön. A gabona- mor.opólium kiindulópontja hibás, mert az agrárstatisztikusok azt hitték, hogy az ország állandó behozatalra szorul s áruhiány esetén könnyű helyzetük lesz az árak stabilitásának biztosítása kérdésében. A kalkuláció azonban egyetlen olyan termésen is fölborulhat, amelynek hozama fölülmúlja a szükségletet. Sajnos, a gabona árának emelkedésével nem tart lépést a fogyasztás, sőt a mai munkanélküliség mellett joggal lehet át ól Is tartani, hogy a liszt drágulása a fogyasztás csökkenését eredményezheti. Az előzetes becslésjelentések máris arra vallanak, hogy az utóbbi időben erősen visszament a Hsztelhelyezés, ezt panaszolják a malmok, de ezt bizonyltja az a tény Is, hogy a Gabonatársa^ág készletei az előrehaladt idény ellenére még t^-iatélyes mennyiséget tesznek ki. A gabonamonopóllum terén a legnehezebb kérdés, a termelés szabályozásának kérdése, még megoldatlan, de meg kell találni azt a módot, hogy a termelés irányítása utján Csehszlovákénak állandó importsziikséglete legyen, vagyis hogy a behozatal révén kiviteli lehetőséghez jusson. Az állattsnyésztés és a tervbevett állatmonopu- lium ügye a gabonatermelés és a gabonamonopó- Hum kérdésénél sokkal bonyolultabb. A sertés- tenyésztés terén tulprodukció van, de a lótenyésztéstől eltekintve, az állattenyésztés több ágában szintén erősen közeledünk* az önellátás elérése felé. Az állatmonopólium célja azonos a gabona- monopólium céljával: rentábilis árakat kíván a gazdának biztosítani, az állatmonopólium végrehajtása azonban nem lesz olyan egyszerű, mint a gabonamonopóliumé. Máris komoly nehézségek merültek föl s e nehézségekre való tekintettel kellett az állatmonopóliumról szóló rendelet tervezetét több Ízben átdolgozni s újabban átmenetileg levenni a napirendről. Gabonát lehet elraktároz ni, a készletekről lehet nyilvántartást vezetni, de nem lehet raktárba dugni az élő állatot vagy a< romlandó tejet, húst, vajat, tojást és egyéb olyan állati terméket, melynek kereskedelmi forgalmát a készülő Állatkereskedelmi Társaság üzletkörébe utalja az ugyancsak készülő kormányrendelet. A készletek nyilvántartása és a fölhajtás szabályozása nélkül szinte a lehetetlenséggel határos az árak meghatározása s stabilizálása, pedig a vágómarha felhajtásának és árának szabályozása egymagában is igen nehéz feladat lesz, hiszen köztudomású, hogy az egyes fajták között nagy eltérés van s nem minden fajtát vásárol egyformán a vevőközönség. Ugyanilyen nehézségek lehetnek mindazzal a sok cikkel, melyre kiterjed a monopólium jogával fölruházandó társaság üzletköre. A piac és a piaci árak szabályozása csak a termelés egyidejű, sőt előzetes szabályozásával érhető el. Azt sem tartják szerencsés megoldásnak, hogy az állatkereskedelmet és az állati termékek kereskedelmét, valamint a teljes behozatalt magánjellegű részvénytársaságra bízzák, mert valószinüa hogy ez a részvénytársaság elsősorban azzal fog törődni, hogy saját üzlete legyen jövedelmező s csak másodsorban fog az állattenyésztés rentabilitásáról gondoskodni. . A mezőgazdasági termelés irányítása és szabályozása minden gazdasági terv kiindulópontja. Meg kell gátolni a túltermelést s ezzel lehetőséget kell teremteni a szomszédos államok agrárfeleslegeik egy részének behozatala számára. A mezőgazda- sági importszükséglet lehetővé teszi a kivitel fellendítését, de az áruhiány lehetővé teszi azt is, hogy a gazda becsületes munkájáért becsületes árat kapjon. Ez az a bizonyos helyzet, amikor a kevesebb több a soknál. A magyarországi pénzintézetek helyzete Budapest, március 2. (Budapesti szerkesztőségünk jelentése.) A magyar pénzintézeteknek a nemzetközi válsággal szemben tanúsított páratlan ellentálló képessége ma már nemcsak a középeurópai államok közönsége előtt ismeretes, hanem mindenütt a világon, s ahol a pénzintézetek arra akarnak rámutatni, hogy állami beavatkozás nélkül tudnak legjobban megfelelni a tőkegyüjtő intézetek a betevő és hiteltigény- lő közönség érdekeinek, elsősorban a budapesti nagybankokra is hivatkoznak. Az ország takarék- és folyószámla-betétállománya az elmúlt év folyamán 1700 millió pengőről árnyalati csökkenéssel 1620 millió pengőre hanyatlott ugyan, de ugyanekkor all budapesti vezető pénzintézet és a Postatakarék kezelésére bízott betétek összege 1190 millió pengőről 1240 millióra emel- kedett, amiből egyrészt arra lehet következtetni, hogy a vidéki intézetekre bizott idegen tőke kiáramlása a fővárosi bankok felé még mindig tart, másrészt, hogy a városi lakosság kereseti viszonyai az elmúlt évben a tőkeképződés szempontjából előnyösebbek voltak. Az elmúlt években kialakult gyakorlatnak megfelelően ezúttal ismét a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank zárszámadásai nyitották meg a közlésre kerülő magyar bankmérlegek sorát. Ebből a mérlegből igen érdekes megállapításokat vonnak le azok, akik abból indulnak ki, hogy a Kereskedelmi Bank méreteinél fogva is méltán képviseli nemzetközi viszonylatban a magyar hitelszervezetet. A mindinkább nyugvópontra jutó válsághangulat lehetővé tette, hogy az intézet azonnal mobilizálható készpénzkészletét, bank- és zsiróköveteléseinek mértékét csökkentse. Az idei mérlegben ezek a tételek 34 millió pengőt képviselnek, szemben az előző évi 42 millió és az 1931. év végén fennállott 70 millió pengővel. A bankoknak most már nem kell hallatlan összegű tőkéket kamatozatlanul készpénz formájában otthon tartaniok, hogy ilyenképpen felvértezve várhassák a nyugtalan idők miatt bizalmatlanná vált közönség esetleges rohamát. Ezt a tőkét inkább a felmerülő hiteligények fedezésére fordítják és ezzel sokat enyhítenek a nagyon érezhető hitelinségen, illetve az államháztartási deficit céljaira is rendelkezésre állhatnak. Ugyanekkor viszont megfelelő kamatbevételhez is jutnak. Évi 5 százalék kamatot feltételezve 1,800.000 pengőt tesz ki az a kamatjövedelem, ami a Kereskedelmi Bank jelenlegi és 1931. évi készpénzkészlete, valamint bankkövetelései közötti különbözet után jelentkezik. Tavaly óta a Kereskedelmi Bank váltótárcája mintegy 3 millió pengővel nagyobbodott és jelenleg 145 millió pengőt tesz ki. Gyarapodott a különféle fedezetek mellett folyósított kihelyezések tétele is, a másik oldalon viszont a takarék- és folyószámlabetétek összege imponáló stabilitásáról számol be. jelenleg 288 millió pengőre rúgnak az intézet kezelésére bizott takarék- és folyószámlabetétek és ez az összeg mindenképpen biztosítja a Kereskedelmi Bank domináló vezérszerepét a magyar pénzintézetek között. A kimutatott tiszta nyereség 3.3 millió pengő, az előző évről áthozott 1.4 millió pengő nyere- ség-elővitel nélkül. Ebből az összegből 1 millió 500.000 pengőt, azaz alig valamivel többet, mint amennyit a múlt évről elővezetett összeg képvisel, fordít osztalékok céljára. A 3 pengős osztalék, a Kereskedelmi Bank-részvények legutóbbi magánforgalmi árfolyamához viszonyítva, hozzávetőleg 6 százalékos kamatozást jelent. A rendes tartalékot 1 millió pengővel dotálják, külön 200.000 pengőt helyeznek viszont az épületek értékcsökkenési alapjába. 1931 óta kerek 5 millió pengőt fordított a bank nyílt tartalékolások céljára, ezenfelül a nyereség-veszteség számlán belül 6.5 millió pengőt meghaladó ősz- szeget használt fel különféle leírásokra. Az intézet osztalékpolitikája követésre méltó középutat jelent a részvényesek érdekeit szem előtt tartó osztalékfizetési felfogás és a bankok belső megerősödését hirdető tartalékolási elv között, A kimutatott 4.6 millió pengőből ugyanis csak 30 százalékot, azaz nem egész egyharmadrészt fordit az intézet osztalékfizetési célra, mintegy 25 százalékot nyíltan tartalékol, a többit pedig ismét elővezeti. Az intézet mérlegjelentése érdekes kereszt- metszetét adja Magyarország multévi gazdasági eseményeinek. A külföldiek zárolt belföldi pen- gókövetelésüket mind nagyobb mértékben fordították különféle idegenforgalmi, értékpapirvá- sárlási, addicionális export stb. célokra, s ezzel az ilyen jellegű követelések összege örvendetesen csökkent. Ami a mezőgazdasági adósrétegek fizetési viszonyait illeti, a bank megállapítja, hogy a fizeíőkészség és a fizetőképesség általában javult. Az elmúlt évben a bank egyetlen mezőgazdasági ingatlanra sem tartott árverést Az érdekköréhez tartozó kőszénbányák az ipari szénfogyasztás nagy előretörése folytán könnyen bírták elviselni az elmúlt évi szokatlanul enyhe időjárás folytán csökkent háztartási szénfogyasztás veszteségeit. Különösen érdekes, amit a malomipar helyzetéről állapit meg a Kereskedelmi Bank: A belföldi forgalomban a kormány intézkedései nem voltak elég hatékonyak abban az irányban, hogy a nagymalmok az őket megillető nagyobb forgalmat bonyolíthatták volna le. A kiviteli üzletből csak az osztrák export maradt meg, de ez is állandó zavarokkal küzd. A Budapesti Gőzmalom rt., amely évek óta nem fizet már osztalékot, már alkalmazkodott az uj helyzethez és mielőbb veszteség nélkül fog működni és idővel részvényeseinek is fog osztalékot juttathatni. * A Budapest Székesfővárosi Községi Takarék- pénztár r. t közzétett mérlegének időszerű érdekességet kölcsönöz az, hogy dr. Reményi- Schneller Lajos, aki megalapításától kezdve, azaz 7 éve vezette az intézetet, ezúttal utoljára irta alá a Községi Takarék mérlegét. Schneller, akit a magyar szakkörök méltán a fiatal bank- generáció egyik legtehetségesebb tagjának tar- j tanak, február elsejével a magyar királyi pénzügyminisztériumtól kapott megbízása alapján J átvette a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége (Altruista Bank) vezetését. Megbi- j zatása voltaképpen sokkal szélesebb működési körre vonatkozik. Az ő feladata lesz, hogy az állam támogatásával létrejött, illetve működő; három nagy mezőgazdasági hitelintézet, — úgy- ! nevezett altruista bankok — fúzióját előkészít- ' se. Külsőleg már abban is jelentkezik ez a meg- | Mit kapunk a valutákért? Prága, március 2. Kő 100 pengéért ....... 464.50 100 schilllngért ...................... 460.50 10 0 zlotyért .......................... 453.— 10 0 lejért ........ 15.35 100 márkáért ....... 928.— 100 dinárért ....... 54.05 100 svájci frankért ..... 775.50 100 francia frankért.................. 157.90 10 0 Uráért ......................... . 203.65 1 amerikai dollárért .... 23.45 1 angol fontért...................... 113.25 Mi t fizetünk a valutákért? Prága, március 2. Ké 100 pengőért ....... 467.50 100 sChiliingért ...................... 463.50 10 0 zlotyért .......................... 456.— 10 0 lejért ............................... 15.65 10 0 márkáért ....... 932.— 100 dinárért ................... , 54.45 10 0 svájci frankért.................. 778.50 10 0 francia frankért ..... 158.30 100 líráért ............................... 204.85 1 amerikai dollárért .... 23.65 1 angol fontért ...... 114.25 bizatása, hogy a fúziós bázisként kijelölt Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete 14.000 pengővel járul hozzá Schneller vezérigazgatói fizetéséhez, azonfelül a Magyar Földhitelintézet is röviedsen meghívja őt az intézet igazgatóságába. A Községi Takarék kötelékében eltöltött évek során Reményi-Schneller olyan ügyviteli szellemet honosított meg ebben az alapjában véve könnyen bürokratikussá válható intézményben, amely bármelyik magánpénzintézetnek díszére válhatnék. Az intézet üzletpolitikája rugalmas, mozgékony, de egyben óvatos és a magyar pénzintézetekre általában jellemzően körültekintő volt. Komoly versenytársat jelent a Községi Takarék a többi magyar intézet számára a banküzlet minden ágában. Ez az intézet nem tagja az úgynevezett betéti kartellnek, ezért a betevőknek magasabb kamatot fizethet, viszont a hiteleket olcsóbban nyújthatja és a deviza-, vagy jelzálogüzlet, óvadék stb. ágazatokban is olyan feltételeket alkalmaz, amelyekkel nem egykönnyen lehet versenyezni. Az uj mérleg legjelentősebb tétele b betétállomány emelkedése: a Községi Takarékra bizott takarék- és folyószámlabetétek összege 63 millió pengőről 68 millióra növekedett. Ez tulajdonképpen 9 százalékos emelkedést jelentene, minthogy azonban Budapest székesfőváros betétei időközben csökkentek, az uj szaporulat a valóságban 21 százalék. Megfelelően emelkedett a takaréknak a magángazdaság számára folyósított kihitelezési állománya, s ugyanígy a Székesfővárosnak átmenetileg nyújtott hitelek ősz- szege is. Az elmúlt évben külön 1milliós kölcsönt nyújtott a kereskedelemügyi minisztériumnak, hogy a Boráros-téri hid építkezési munkálatait meg lehessen gyorsítani. Hasonló céllar nyújtott kölcsönt a Fővárosi Közmunkatanácsnak is, hogy az Andrássy-ut meghosszabbításával kapcsolatos ingatlan-tranzakciók lebonyolíthatók legyenek. A Községi Takarékpénztár gondos üzletvezetését bizonyítja az is, hogy az értékpapirkészletet a rendeletek által meghatározott értékhatáron alul vette fel, törlesztés- kölcsön kihelyezésénél a bérházak tovább tartó jövedelemhanyatlása ellenére az annuitás-hátralék nem emelkedett és saját ingatlanainak értékéből megfelelő leírásokat eszközölt. Ami a jövedelmi adatokat illeti, az állandóan csökkenő kamat-marzs ellenére az intézet kamatbevételei a tavalyihoz hasonló összeget értek el, mig az ügyviteli költségek idén is csökkentek. Osztalékot nem özet az intézet, hanem — miután a részvények több mint 90 százaléka különben is a magyar főváros tulajdonában van — a tiszta nyereséget a belső erők gyarapítására fordítja. (A világpiacok áruindexszáma.) A Csehszlovák Nemzeti Bank a világpiacok áruindexszámát a következőkben közli (1927 január = 100): mami tóba búza február 23-án 33.46 (február 16-án 33.45), 2. számú rozs 36.54 (37.12), cseh cukor ab Hamburg 16.82 (18.23), centrifugál nádcukor ab Newyork 37.11 (35.53), amerikai standard gyapot 58.59 (58.51), 64. számú dopsgyapju 31.51 (31.63), standard réz 29.01 (29.19), petróleum 46.57 (46.69), kaucsuk '19.79 (19.63), príma juta 31.37 (32.71), 4. számú szantoszkávé 30.94 (31.97), cipőtalpbőr 46.23 (46.44), angol borjú- bőr 50.87 (51.08), admirality second szén 51.59 (51.82). (Állatvásári hír.) A hétfői prágai állatvásár várható fölhajtása a vásárpénztár igazgatóságának jelentése szerint 720 vágómarha, 2050 belföldi hússertés és 720 külföldi hizott sertés.
