Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)

1935-03-31 / 77. (3629.) szám

1935 március 31, vasárnap. 'PRÁGÁI'/vtAli*AR-MÍJkIiAE» A Gabonatársaság gondjai Irta: Ternyeí László Prága, márciuis 30. A Gabonatársaság elnöké­nek Brünnben tartott beszámolóját részletesen is­mertettük. Közöltük a monopólium Jogával föl- mházott részvénytársaság üzleti forgalmának adatait és megnyugvással vettük tudomásul, hogy a hatvanmillió alaptőkével alakult Gabonatársa­ság ötmilliárdos forgalmat bonyolított le ebben a gazdasági esztendőben és hogy üzleti haszna ötmillió korona híján szintén hatvanmillió koro­nára rúg, vagyis, hogy a Gabonatársaság az első gazdasági évben megkétszerezte alaptőkéjét. A gabonamonopólium tehát jó üzlet. A gazdáknak stabil árat hozott, a Gabonatársaságnak meg kö­zel 100 százalékos nyereséget eredményezett. A Gabonatársaság elnöke fájdalommal állapította nieg, hogy a tavalyi termésből származó gabona nagy része, 75 ezer vagon, a Gabonatársaság meg­kerülésével, illetve részben a gabonamonopólium­ról szóló rendelet kibocsátása előtt került forga­lomba s ebből a mennyiségből hozzávetőleg 23.000 vagonra tehető az a mennyiség, melyet zugban adtak el a monopólium iránt bizalmatlan gazdák. Fájdalommal állapította meg ezt a tényt, mert a zugforgalom következtében 12—15 millió koronás károsodás érte a Gabonatársaságot. A jövőben az ilyesmi nem fordulhat majd elő, mert a társa­ság ellenőreinek számát kerek százra egészítik ki, hogy csirájában elfojthasson minden zugfor­galmat. Ha minden gazda csak a Gabonatársaság utján hozta volna forgalomba gabonáját, akkor a társaság tiszta nyeresége nem 55. hanem 70 mil­lió korona lett volna s ha a gabonamonopólium- ról szóló rendeletet néhány héttel előbb adja ki a kormány, akkor a társaság tiszta haszna talán a kétszeresét tenné ki a vállalat alaptőkéjének. A Feierabend elnök beszámolójából kicsendült fáj­dalom el'enére mégis örvendetesnek tartjuk, hogy a mai válságos időben akad részvénytársaság, amely alig tizhavi fennállása alatt megkétszerez­heti alaptőkéjét. Feierabend elnök beszámolója során egy külö­nös és megfontolásra méltó kijelentést is tett. A Gabonatársaság elnöke azt mondta, hogy a tár­saság legnagyobb gondja az idei bevásárlási árak kérdése. Feierabendék aggodalommal gondolnak arra az esetre, hogy az idei termés hozama na­gyobb lehet a tavalyinál. A Gabonatársaság egész kalkulációja felborul, s kútba esik az a remény, hogy a jövő gazdasági év még szebb üzleti ered­ményt hoz, ha az idén több gabona terem, mint tavaly. Bőséges termés esetén a Gabonatársaság kénytelen lesz a bevásárlási árak színvonalát le- száTitani s odavész az a presztízs, méllyel ma még fennen dicsekszik. Ez az aggodalom megfontolásra érdemes, mert ezen a ponton tűnik ki, hogy a Gabonatársaság érdeke nem azonos a gazda érdekével. A gazda bő termést kíván, a Gabonatársaság meg azt óhajtja, hogy minél kevesebb gabona teremjen. A Gabonatársaság óhaját üzleti érdek diktálja, mert ha kevés az áru és a kinálatQt fölülmúlja a keres­let, akkor a piacra kerülő árut könnyen lehet el­helyezni, azon hatvanmillió koronás alaptőkével s a bizományosokká degradált terményesek szí­vességből igénybevett kisegítő tőkéjével könnyen lehet további hatvan, hetven, sőt százmilliót is keresni s minden kockázat nélkül le lehet bonyo­lítani az — most már pontosan tudjuk — ötmil­liárdos forgalmat és keresni lehet a külföldről ol­csó áron importált és itt a monopólium alapján megszabott, jó áron forgalomba hozott gabonán is. A baj és a gond ott kezdődik, amikor a kíná­lat nagyobb a keresletnél és az üzem megakad­hat. A gabonát meg kell venni s az alaptőke még csak másfél százalékát sem teszi ki annak az ösz- szegnek, melyet a bevásárlás igényel, de elfogy a bizományosok tőkéje is az ilyen esetben, mert a tapasztalat azt bizonyítja, hogy közvetlenül aratás után minden gazda igyekszik pénzhez jutni s a vevő meg csak annyit vásárol, amennyire szüksége van. A gazdának vajmi kevés haszna van a Gabona­társaság úgynevezett jó áraiból, ha termése mennyiségben vagy minőségben gyenge. A gazda olyan termést kíván, mely mennyiségben és minő­ségben jó és az ára is kielégítő. A gabonamotio- póliumuak nem lehet más célja, mint az, hogy a gazdának biztosítsa a gabonatermelés rentabilitá­sát. Nem lehet intenciója a monopóliumnak a Ga­bonatársaság többszáz százalékos nyereségének biztosítása, hanem csupán az, hogy a hosszú évek óta válságban levő mezőgazdasági termelésen és értékesítésen lendítsen. A mezőgazdasági termelés növekedésével egy­idejűén visszaesett a lakosság fogyasztóképessé­ge. Ez tény, de ennek legfőbb oka a munkanél­küliség növekedése. A csehszlovákiai német gyár­iparosok teplitz-schönaul közgyűlésén Miihlig el­nök statisztikai adatok alapján megállapította, hogy’ am'g 1929-ben a gyáripari termelésben fog­lalkoztatott munkások száma 2.5 milliót tett ki s a munkabér címén folyósított összeg 15 milliárd koronára rúgott, 1934-ben a foglalkoztatott mun­kások száma 1.8 millióra és a munkabérek össze­ge 9.5 milliárd koronára apadt. 36 százalékkal, illetve 5400 millió koronával kisebb az az összeg, melyet a munkásság kézhez kapott az elmúlt év­ben, Ez a közel öt és fél milliárd kiesett a forga­lomból s ennek a tekintélyes összegnek a hiánya természetesen erősen észlelhető. A hatodfél mil­liárd javarészét bizonyára lisztre és kenyérre for­dítanák azok, akiknek ma a szó szoros értelmé­ben nincsen kenyerük. Azt állítják, le kell szál­lítani a gabona árát, hogy a szegény ember ol­csóbban jusson kenyérhez, mert a mai árakat nem képes megfizetni. Van benne logika, csakhogy tudni kell azt is, hogy a kenyér és a liszt ára — talán azért, mert erre nem terjed ki a Gabonatár­saság hatásköre — nem ment föl. A péksütemény ma sem kerül többe, mint tavaly vagy két év előtt. A nincsteleneknek inségakciók révén kell kenyeret adni, de éppen a nincstelenek érdeké­ben kell tartani a mai gabonaárakat még abban az esetben is, ha az idei termés lényegesen fölül­múlná a tavalyit, sőt ha fölülmúlná a szüksége letet is. A gazdasági válság csak akkor enyhül, Prága, március 30. A holnap lejáró magyar­csehszlovák kompenzációs egyezmény érvé­nyét jegyzékváltás utján ma május 15-ig meg­hosszabbították. A kereskedeimi tárgyalások, Prága, március 30. A Cseihszlováik Nem­zeti Bank most tette közé márciusi jelentését a mezőgazdaság és a gyáripar helyzetéről. A jelentés megállapítja, hogy a tavaszi mezei munkálatok az idén kissé megkéstek. Szlovenszkó és Morvaország egyes délen fekvő vidékein már február második felében hozzákezdtek a tavaszi vetési munkálatokhoz, az időjárás hirtelen fordulata azonban ezeket a munkálatokat megszakította. A hűvösre változott időjárás miatt a tavaszi mezőgazdasági munkálatok a köztársaság egész területén késedelmet! szenvedtek. A lehűlés egyes vidékeken kismértékű kárt tett az érzékeny gyü­mölcsfákban. Az őszi vetést helyenként megpörkölte a fagy, de általában az őszi vetés állása kielégítő és egészségesnek nevezhető. A takarmánynövények szintén jól teleltek. A gyáripari termelés terén lényeges válto­zás nem észlelhető. A szeszkampány zavar­talanul folyik, de az idei év elején fogyasztott szesz meny- nyisége nem éri el a tavalyi év azonos szakában fogyasztott mennyiséget. A vao- és az aoé [produkció mennyiségben javult. A zománcára elhelyezése külföldi viszonylatiban nem javult s belföldi reláció­ban rosszabbodott. A gépgyárak helyzete változatlan, egyedül a mezőgazdasági gépgyárak forgalma ja­vult, mivel fokozódott a mezőgazdasági gépek iránti kereslet. A porcéllángyárak forgalma márciusban kissé megélénkült s javult az üvegipari vállalatok helyzete is. Az üvegipari vállalatok a munka­idő korlátozását nem fokozták, sőt kissé ki is terjesztették a munkaidőt. A javult helyzet ellenére még mindig az üvegipar adja aránylag a legtöbb munka­nélkülit. Az üvegkiyátel a tavalyi év azonos szaká­nak megfelelő színvonalon- mozog. Az építési tevékenységgel összefüggő vál­lalatok még nem kezdtek hozzá idénymunká­ikhoz, mivel a február második felében föllé­pett fagyok következtében az építkezések még nem kezdődtek meg. Általában az építési tevékenység élénkülé­sére lehet számítani. Az előjelekből Ítélve az idén nagyobb mennyiségű családi ház építése várható s valószínű, hogy a köz- intézmények is nagyobbszabásu építkezé­sekhez kezdenek. A cementgyárak üzeme még nem indult meg teljes mértékben. A belföldi piacon való tüzifaelhely ezés kilátásai még nem áttekinthetők s a kivi­tel terén ugyancsak bizonytalanság látható. A fafeldogozó iparban idényszerii nyugalom ha a gazda ismét vásárlóképes lesz, ha megsza­badul terheitől, ha ismét beruházásokat eszközöl­het és megveheti azt a sok mindent, amelyről a krízis nehéz éveiben fájó szívvel kellett lemon­dania. A gazda forgalomba hozza a pénzt, munka­alkalmat és kereseti lehetőséget nyújt annak a sok százezer munkanélkülinek, aki ma a munka- nélküli segély száraz kenyerét eszi. Ha munka lesz, akkor mindenki könnyebben jut kalácshoz, mint ma az esetleg mélyen redukált áru kenyér­hez. A gabonamonopóliumról szóló rendelet novel- lázásának munkálatai folynak. A módosítás során nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a körül­ményt, hogy a monopóliumnak a gazda érdekét s nem a gabonatársaság üzleti célját kell szolgál­nia. Ha kevesebb is lenne a Gabonatársaság hasz­na, sőt ha az idei hasznot is föl kellene áldozni, továbbra is rendes árat kell a gazdának biztosí­tani. amint jelentettük, április 10. táján Budapesten megindulnak. A tanácskozások megkezdésé­nek időpontja még nem ismeretes. honol, az üzemben levő vállalatok csupán erősen korlátozott mértékben dolgoznak. A konfekciés iparhoz tartozó vállalatok nincsenek megelégedve a téli áru elhelyezé­sének eredményével, a tavaszi áru mintáit már szétküldtük. A vegyi ipar foglalkozta­tottsága nem ; Változott. A műtrágyagyárak tavaszi idénye megkezdődött. Az eddigi eredmények kielégitőek, de az idény lefolyására még nem lehet kö­vetkeztetni!. London, március 30. A Financial News sze­rint a Belga árfolyama az angol fonthoz vi­szonyítva aláértékelt. Az angol acél- és szén­exportőrök számára nehéz feladat lesz a belga versennyel megbirkózni. Valószínű, hogy az angol munkanélküliek száma gyarapodni fog. Ennek ellenére a devalválást haladásnak kell tartani, mivel meggyöngiti az aranyblokkhoz tartozó államoknak a valutaszabályozással szemben tanúsított ellenkezését. Devalválás nélkül — a Financial News szerint — elképzel­hetetlen a nemzetközi egyensúly helyreállítása. (Gyarapodik a takarékpénztárak betétállo­mánya.) A csehszlovákiai takarékpénztárak országos szövetségének kimutatása szerint Csehszlovákia 359 takarékpénztárának betét- állományá januárban (kamatjóváírás nélkül) 157 és februárban 66 millió koronával gyara­podott. A betétállomány ez év első két hónapja során összesen 223 millió koronával emelke­dett. Tavaly^ januárban a betétállomány 37 millióval nagyobbodott, de az év második hó­napjában a valutaszabályozást megelőző pénz­ügyi bizonytalanság miatt 162 millió koronával apadt. (A Komáromi Első Hitelintézet közgyűlése-) A Komáromi Első Hitelintézet április 7-én tart­ja idei rendes közgyűlését. A vállalat multévi mérlege 134.570.50 korona tiszta nyereséget tar-i talmaz. Az egyes üzletágak kimutatása a követ­kező: készpénz, és azonnal esedékes követelé­sek 1,059.024.10 (1933-ban 1,423.440.10), vál­tók 8,710.564.55 (8,494.868.75), értékpapír 748 ezer 146.75 (748.146.75), adósok 7.064.686.50 (7,409.889.55), betétek könyvecskékre 9 millió 033.492.40 (9,216.400.20), hitelezők 2 millió 552.202.75 (2,796.681.85). A vállalat 15 koro­nás osztalékot fizet részvényeseinek. (Átlagos gabonaárak.) A gabona és a hüvelyes vetemények áprilisra érvényes átlagos árai a kö­vetkezők: búza 170, rozs 130, közép-minőségű árpa 140, takarmányárpa 120, zab 120. tengeri 130. köles 90, Viktória-borsó 210, bab 140, lóbab 150, nyári bükköny 180, pelaska 190 és rizs 190 korona. Mit kapunk a valutákért? Prága, március 30. Ke 100 pengőért ....... 449.— 100 schillingért ...................... 452.25 10 0 zlotyért .......................... 450.25 10 0 lejért ............................... 15.55 100 márkáért ........................... 893.-— 10 0 dinárért .......................... 53.55 10 0 svájci frankért.................. 773.50 10 0 francia frankért.................. 157.80 10 0 belga frankért.................. 419.— 100 Uráért ............................... 202.40 1 amerikai dollárért .... 23.50 1 angol fontért...................... 114.75 Mi t fizetünk a valutákért? Prága, március 30. Ke 100 pengőért ........................... 452.— 100 schillingért ...................... 455.50 10 0 zlotyért .......................... 453.25 10 0 lejért ............................... 15.85 100 márkáért.......................... 897.— 10 0 dinárért .......................... 53.95 10 0 svájci frankért.................. 776.50 10 0 francia frankért.................. 158.40 10 0 belga frankért ..... 421.— 100 líráért ............................... 203.60 1 amerikai dollárért .... 23.70 1 angol fontért...................... 115.75 (A jegybank nem vészit a belga frank deval­válásán. ) A belga frank devalválása következ­tében a Csehszlovák Nemzeti Bankot nem éri károsodás, mert nem rendelkezik nagyobbmeny- nyiségü belga frankkal. Magánosok sem veszíte­nek a Belga devalválásának következtében, mi­vel az érdekeltek már hetek óta tudták, hogy a devalválás küszöbön áll. — Amikor a hirdetésre a királyné jelent­kezik. Londoniból jelentik: Egy angol lelkész, aki az egyik londoni szegény negyedben mű­ködő misszió papja, hirdetményt tett közzé a misszió hetilapjában: a jószivü közönségtől összerakható gyermekkocsit kért egy szegény anya számára, aki szűk lakásában nem tudja csecsemője kocsiját elhelyezni. Néhány nap múlva a Buckingíbam-palota egyik tisztviselő­je kétszeresen összecsukható, legujabbrend- szeni gyermekkocsit adott át a lelkésznek azzal az üzenettel, hogy a királyné, aki állam- dó buzgó olvasója a misszió kiadványainak, távbeszélőn intézkedett, hogy azonnal vásá­roljanak egy szabadalmazott gyermekkocsit, amely a londoni áruminta vásáron tűnt fel neki. xx Budapestre érkezve a keleti pályaudvar­ra! szemben a PARK-NAGYSZÁLLÓBAN meg­találja kényelmét. Leszállított árak. E lap elő­fizetőinek 20 százalék engedmény. — Nyelik a milliókat Slngapore erő 'jei. Lon­doniból jelentik: Draff Cooper kapitány, kincstári államtitkár bejelentette az alsóhá/.ban. hogy az államkincstár a singaporei erődök építésére az év végéig 7,325.000 fontot fog költeni és ugyané célra további 7,500.000 fontot irányzott elő. xx Érelmeszesedés a vég kezdete! Ha min­den 40 éven felüli egyén megszívlelné e mon­dást, úgy egész biztos, legtöbben elkerülnék az időelőtti úgynevezett fájó öregséget, vagy a korai halált. Az évek során az erekre lera­kodó mész idővel a hajszálereket eltörni és a vérkeringést a nagyobbacska erekben is ne­hézzé teszi. Ez okozza azt. hogy szédülés, fő­fájás, vagy az ujjakban zsibbadásom érzés je­lentkezik, továbbá az elmeszesedéssel kapcso­latos, itt fel nem sorolható sok mindenféle betegség, amit a szenvedő önmaga is a vég kezdetének nevez. Az orvosi tudomány tapasz­talatokon alapuló álláspontja, hogy az érel­meszesedés ellen jódot kell a szervezetbe jut­tatni. A mesterséges jódkészitményeknek leg­többször nagy hátrányuk az, hogy a szervezet nem tudja jól felszívni (absorbeálni) sőt sok­szor más bajok előidézői A tapasztalatok be­igazolták, hogy az érelmeszesedésnek legbizto- sab ellenszere a „CIGELKA-LUDOVICUS^ igen dús jódtartalmú természetes gyógyforrás vize. Ezen szerencsés összetételű gyógyvíz ki­váló gyógy erejét a tudós orvosi kar is teljesen elismeri s igen sok idősebb orvos saját magá­nak is rendeli. A Révai Lexikonban is olvad­hatjuk (V. kötet, 262. oldal), hogy értékes ás­ványi összetételében a hasonló ásványvizek felett áll. A légzőszervek hurutos bántalmai- nál is kiválóan érvényesül gyógyhatása. Mig a hasonló jódos forrásvizek igen kellemetlen ízűek, a CIGELKA-LUDOVICUS jódos gyógy­víz kellemes szódabicarbonás Ízzel bir. amit a szervezet, mint emésztést elősegítő, étvágyfo­kozó italként vesz magába. A CIGELKA- LU- DOVICUS jódos gyógyvíz kapható gyógyszer- tárakban, drogériákban és jobb füsze['üzletek­ben. Ahol nem volna kapható, forduljanak a „CIGELKA“ jódos gyógyforrások vállalatá­hoz, Bardejov-(Bártfa), Slovensko (CSR.) (2) Május 15-ig meghosszabbították a magyar-csehszlovák kompenzációs egyezmény érvényét A Csehszlovák Nemzed Bank heíyzeljeleníése Csehszlovákia egész területén megkéstek i tavaszi mezőgazdasági munkálatok Idényszerii változások a gyáripari termelésben Anglia aggodalommal tekint a belga verseny elé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom