Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)
1935-03-03 / 53. (3605.) szám
1935 március 3, vasárnap. TUWCUűAAmAaRH í RIiAP 13 Dönio sikert aratott Budapesten Hubai Jenő uj öperája: AMilói Vénusz fyköfy t úláfya színpadon, tUéaice- páti a Budapest, március 2. (A P. M. H. kiküldött munkatársától.) Hubay Jenő uj operája, „A Milói Vénusz11 budapesti bemutatóján nemzetközi sikert aratott. Ezt garantálják a jelenvolt külföldi intendánsok, zeneigazgatók, kritikusok és zeneszerzőknek az előadás után tett megállapításai. A budapesti Magyar Királyi Operaház a bemutatóra zsúfolásig megtolt a legelőkelőbb közönséggel: felvonult nemcsak az egész budapesti társadalmi elit, hanem a művészet szine- java is. Németországból és Ausztriából is számosán jöttök Budapestre, hogy jelen lehessenek a ina élő legnagyobb magyar Mester legújabb bemutatóján. Az operaház igen élénk és színesen előkelő képet nyújtott és a ragyogó külsőnek teljes mértékben megfelelt a belső ünnepi hangulat, amely visszfénylett az arcokon Mindenki leste, hogy a hetvenhatéves Mester hogyan birkózott meg azzal a nehéz feladattal, amely görög világot v'sz a színpadra és a zenétől megköveteli azt a belső tartalmat, amely nélkül Praxiteles Milói Vénusza elképzelhetetlen. A dalmű meséjét Góth Sándor és Farkas Imre írták Lindau Pál után. Azzal kell kezdeni a beszámolót, hogy nemcsak operaszerüen és nagyon ügyesen írták meg és sok alkalmat adtak a zeneszerzőnek arra, hogy megmutassa tudását és zenei invencióját, hanem komoly könyvet, komoly színházat Írtak. A mese egyszerű: Praxiteles, a nagy görög szobrász, mint rabszolga került Mólos szigetéről Agathonnak, egy dúsgazdag athéni műkedvelő kontárezobrász- nak a házába. Éppen nagy roüteremavató ünnepélyre készül Agathon és a vendégsereg hullámzik fel-alá. Praxitelest megkorbáesolják, mert nem elég gyors. Aphroditéhez fohászkodva, hogy szabadítsa őt ki a rabszolgaságból ée adja neki vissza szerelmét, Chloét, akit Mólosban elszakítottak tőle, összerogy. Egy előkelő athéni asszony igy le! rá és Praxiteles Aphroditének nézi a nap utolsó sugaraiba burkolt asz- szonyt. Megmutatja neki azt a szobrot, amit titokban készített Chloéről, az asszony látja, hogy ez a rabszolga lángész és megígéri neki. hogy kiszabadítja. Panurgos rabszolgakeres- kedö ebben a percben hozza Chloét, akit Mólos szigetén elrabolt, hogy eladja Agathonnak. Az előkelő asszony azonban úgy intézi, hogy jegyese veszi meg Chloét, neki ajándékozza, Ő pedig Praxitele6nek adja. Agathon felszabadítja Praxitelest, ha neki adja a szobrot és senki sem tudja meg, hogy nem ő, hanem Praxiteles alkotta, de amikor meglátja Chloét és megtudja, hogy Praxiteles kedvese, nem akarja neki adni a leányt. Ekkor Praxiteles összezúzza a szobrot. Agathon meg akarja korbácsoltatni, de nem teheti, mert már özabad ember, Chloé felett pedig nem rendelkezhet, mert az előkelő athéni, pár Praxiteles számára megvette és neki adományozta. Ez a mese drámai feszültségű, masszáit, sehol sem terjengős, amellett jellemeket domborít ki és nemcsak figurákat állít a színpadra, amelyeknek operaszokás szerint az a rendeltetésük, hogy énekeljenek és egyébként semmi közük ne legyen a drámához. Ez volt a Mozart-operák szövegkönyveinek legnagyobb hátránya és Weríel mutatta meg a Verdi-átdolgozásaival, mit jelent a Wagner értelmében vett jó librettó: zenedrámát csinál az operából, azaz hus-vér alakokat az éneklő figurákból és életet a „cselekményből. Hubay Jenő érezte, milyen nagy feladatra vállalkozott. amikor az ősi görög világot és ebből a világból is olyan órási lángészt, mint Praxitelest, a Miiói Vénusz alkotóját viszi a modern színpadra és egy Praxiteles lelki és szellemi struktúráját akarja zeneileg kifejezni. Maga a Mester mondotta egy interjú alkalmával, hogy nagyon Is tisztában volt a zenei nehézségekkel, mert választania kellett az úgynevezett görög zenei stílus és a maga stílusa közt. A görög stílusról alkotott fogalmak nagyon zavarosak, mert igen keveset tudunk arról, hogyan zenéltek a régi görögök, hiszen csak töredékek alapján lehetett rekonstruálni ezt a zenét. így hát Hubay a saját zenei kifejezésmódjánál maradt és csak két helyen alkalmazta az úgynevezett lyd hangnemet, amelyet Beethoven is alkalmaz egyik utolsó vonósnégyesében. Zseniális ösztön vezette Hubayt, amikor nem engedett a csábításnak és hü maradt önmagához, mert csak igy tudta maradéktalanul érzékeltetni a Miilói Vénusz köré épített zenedrámát. Hubay zenéje romantikus, de csak látszólag ellentétes a klasszicizmussal, amelyet rendszerint helytelenül- értelmeznek. A Milói Vénusz zenéje kiforrott, elmélyült zene: klasszikus, ha igy akarom valódi értékét megjelölni azok kedvéért, akik ebben látják az abszolút mértéket. Frazírozása leegyszerűsített, talán archaizáló, de csak úgy, ahogyan Hubay lénye is az ma, amikor elérkezett zenei élete magaslatára és minden felesleges elhagyásával csak azt adja, ami :dőálló. „Gyuljanak ki lángok, gyuljanak ki lángok az éjben!“ A rabszolgák ilyen kezdetű karával indul meg az opera és nehány taktus elég hozzá, hogy a hallgató megérezze és átélje a daljáték légkörét. A zenei „romantikából" természetességgel hullámzik elő a görög világ festése, oly értelemben, mint ahogyan a Bolygó hollandi első ütemei a tengerszagot, a balladát, az átkot és a megváltást revelálják. Barbár erő és kifejezés lakozik abban a zenei festésben, amely Pa- nurgost, a rabszolgakereskedőt érzékiti meg. A Baumsarten-dijas Weöres Sándor versei a Magyar Minervában A eeeihsrdo'váMaá magyarság legolcsóbb szépirodalmi és tudományos folyóiratának, a dr. Rei- nel János szerkesztésében havonként megjelenő Magyar Minervának legújabb száma ismét szokatlanjai gazdag és változatos tartalommal látott napvilágot. A 36 oldalas februári szám talán legértékesebb írása az alig 20 éves Weöres Sándoré, aki három csodálatos szépségű stanzával (Álmatlanság. Félhomály. A lány elutazott) szerepel a folyóirat hasábjain. A Csöngőn lakó Weöres Sándor 16 éves korában „üstököseként, tűnt föl a magyar irodalom egén s odidig alig volt rá példa, hogy valaki az övéhez hasonló gyorsasággal és biztos léptekkel indult volna a halhatatlanság felé. A fiatal nemzedéket Weöres Snádoron kiivül Zapf í/ászló és Juhász Béla képviselik még a Magyar Minerva hasábjain. Zapf László e-zufctal „Szabadság és demokrácia'1 címen értékes szociológiai é6 filozófiai tanulmányt irt, miig Juhász Béla tollából mélyért el mű verset olvasunk, A fiatalok alkotásai mellett a már „beérkezettek" is tartalmas írásokkal gazdagítják a Magyar Minervát. Kristály István és Máriás Imre pompás novellával sze.repelnek s egyre nagyobb érdeklődést vált ki a tudós Farkas Geizának vége felé közeledő nagyszabású utópisztikus regénye. A külföldi elbeszélők közül a berlini Heiuricb Hu- bert Houben tollából hoz „Obrástopih Oolumbus" cime-n értékes regényrészletet a Magyar Minerva. Mécs László (Kacsalábon forgó mentsvár) és Reményi József (Amit Spárt-a nem tudott) szép költeményei. Kristály Istvánnak az oroszok Fnsikin- kultuszáról szóló írása-, az erdélyi Kabdebó Erna h-angulatképei. Marék Antal Írói arcképe Darkó Istvánról és Tamá3 Lajos kritikája Makikai Sándor „Sárga vilhar" ciimü regényéről egészítik még ki a 2. szám tartalmát, amelyet melegein ajánlunk olvasóink figyelmébe. A havonként megjelenő folyóirat előfizetési ára fél évre 15, egész évre 30 korona- A kiadóhivatal (Pozsony, Kertész-ncea 1.) 3 k-orona postabélyeg ellenében készséggel kmd mutatvány-számot és csekklapot. Egyes számok 3 koronáért Pozsonyban a • St.ei-ner-, Stampfel- ée Szent József-könyv- ke-reskedésben, valamint Weisz M. ujeágüzletében kaphatók. (* *) Jótékonycélu hangverseny Pozsony* bán. Tudósítónk jelenti: Az Evangélikus Jótékony Nőegylet március 10-én este hét órakor a munkanélküliek téli segélyezése javára jótékonycélu hangversenyt rendez Groer József tanár. John Elemér, dr. Thon Henrik, Gasparek Tibor és Ostermuth Izabella közreműködésével. A bevezetőt dr. Schmidt Károly esperes mondja. Jegyek elővételben 15 — 5 koronás árban Holderer cégnél, Lőrinckapu-ucca 20 és Kraicz virágüzletében, Szárazvám 21. Maró gúny tombol Hubay zenéjében, amikor a vendégsereg gúnyolja a gazdag kontárt. És mikor Praxiteles elmondja, hogy Mélos szigetéről való, vagy amikor Chloé énekli el Mélost, minden előzetes ismeret nélkül tisztában van vele a hallgató, hogy Hubay milyen harmonikusan olvasztotta bele a maga zenei stílusába a lyd hangnemet. Behizelgően szép a szimfonikus közzene, a balett világosan emeiked;k ki a zenei háttérből. Később az énekkar is kiséri a táncos okát. Minden egyes melódia teljesen kifejlődik, szinte mámorosán éli ki magát. A változatos dús hangszerelés pompás hátteret nyújt, a kellemes behízelgő temarikának. A tiszta zene felépítésében világos harmóniával sikerült neki az antik világ atmoszféráját zeneileg is híven érzékeltetni. Az emberi hang vezető elem és szólam marad végig és a fokozásokban kidomborodó vonal klasz- szikus tisztasága érvényesül. Áriái nem különülnek el az opera többi részétől, hanem szervesen bontakoznak ki a zenei előzményekből. Praxiteles és Chloé szerepén van a zenei hangsúly, a hatásos áriák kettősei uralkodnak az operán. A zárójelenetben az operai apotlieozis megtisztult magaslatán zendül meg Hubay gazdag partitúrája. Romantikus szárnyalás kiséri végig a cselekmény minden mozzanatát. (*) Az eperjesi Daltestvérek nagysikerű szombati műsoros estélyüket vasárnap, március 3-án este meg’sméblik (az evangélikus egyház rózsa-utcai nagytermében). (*) Március 17-én közkivárAtra megismétli a pozsonyi Toldy Kör az Obsitos előadását. Januárban nagy sikerrel adta elő a Toldy Kör hírneves szini- gárdája az Obsitos c. darabot. Az előadást március 17-én, vasárnap délelőtt háromnegyed 10 őrekor megismétli mérsékelt helyárakkal a pozsonyi városi színházban. Jegyeik keddtől a Seifert-eégnél kaphatók (Goethe-uoca 5., színházzal szemben). (*) A szepesi dalszövetség ebben az évben két járási dalünnepélyt rendez, az egyiket Svedléren, a másikat pedig Nagylomnicon. (*) Liszt miséje az esztergomi Bazilikában. Budapestről írják: A júniusban meglűríandő mcgyár ünnepi játékok egyik kiemelkedő eseménye lesz Liszt Ferenc esztegomi miséjének előadása az esztergomi Bazilikában. A misét Failoni S-ergio, a magyar Operaház nagyhírű, kiváló olasz karnagya fogja vezényelni, a szoprán-szólamot pedig Németh Mária fogja énekeim (*) Annabella amerikai vendégszereplése. Az amerikaiak igen nagy filmnek minősítik a „Moszkvai éjszakákat". Négyhetes vendégszereplésre szerződtették Annabellát a film női főszereplőjét. Annabella huszonöt filmszínházban fog megjelenni, aihol a film be miutatéra kerül. (*) A palacsinta mint drámai bonyodalom. Egy amerikai film drámád középpontja egy palacsinta- recept. A film, amely a néger szakácsnő pala- osiinta.'receptjén épült föl, Famny Hturst „Asszony a vonaton'1 cimü híres regényének filmváltozata. Az uj film főszerepét Olaudette Goibert játsza. (*) A FÓRUM építészeti és művészeti folyóirat most megjelent 2. számában megkezdd tervbevett nagyszabású sorozatos építészeti közleményeit. Elsőnek a csehszlovákiai krematóriumok ismertetése kerül sorra. A szám közli a prágai, olmittzi, parcLubiei, brüxi és rm-ostraud krematóriumokat. A kísérő szöveget Steiimer Endre építész irta. — A tartalmas füzet közli továbbá Kletel Ottó tanulmányát a gneseni dóm bronzkupolájáról, mely a legutóbbi kutatás eredménye szeriint 12. századi cseh művész munkája. Urzidiil Joihannes régi oromzatokról b*, dr. Kapa Ja roslav Lidi tág Jan szobrászt ismerteti, Eteáif Maxiim lián Maulberteck Franz Autón brünni nmünkáeságáról értekezik. Kállai Ernő .,0 mámon s és kép" dm ti cikkének befejező közleményét hozza. Szalatnad Rezső „Köz- beszólás a művészet és közönség ügyében" címmel hozzászól a lap előző számában megindult ankéthoz. Brogyánvi Kálmán az absztrakt művészet kérdéseivel foglalkozik. Szűcsiek Mária klasszikusok véleményét a kritikáról gyűjtötte össze és dr. Gatz Félix M. „A Tant pour l’art teóriája és Tlvéophile Gautier" c. esszéjének közlését kezdte nveg. A kiállítási levelek Prága, Bécs, Budapest, Berlin. Páris és Amszterdam művészeti eseményeit foglalják össze. Végül gazdag híranyag tájékoztat a művészeti élet aktuális jelenségeiről. Mutat- j ványőzámot szívesen küld a kiadóhivatal (Po-j zcony, Mihálykapu-u. 2. II.) Hubay Jenő letette a Hegedűt, heiyette ke- zéb vette a görög lantot. Az uj szerelmi dal nem kevésbbé meggyőző, mint az ifjúkori, sőt még forróbb, mámorosabb annál. A budapesti Operaház Hubayhoz méltóan á/L litotta ki a dalművet és legjobb gárdáját küldte a rajvonalba. Agathon athéni diszkertje vb rágzó bokrokkal, istenszobrokkal, oltárokkal ée az Akropolieezal a háttérben meggyőző volt. A lakoma „ezimpózion" volt, kerevetes filozófia, szellem és görög művészet. Praxiteles szerepét Habnos János énekelte 6zárnyalón, már nem érzett hangján egyáltalában a nemrégiben átszenvedett influenza és torokbaj hatása. Chloé szerepében Dobay Lívia bizonyította be énekesnői pályájának újabb szerencsés fejlődését. Különösen a magas regiszterekben tündökölt ragyogó szopránjának tömör fénye. Tutseik Piroska Klythia drámai szerepét ruházta föl nemes hanggal és tudatos mély művészetének meggyőző erejével. Palló Imre Skopas szerepének értékeit aknázta ki világos, érces baritonján. A színes balettben az egész tánckar rósztvett, élén a kitűnő Bordy Bellával. A szinpad a megnemeeitett realizmus jegyében tündökölt, Márkus László zseniális rendezése és ifj. Oláh Gusztáv klasszikus díszletei mind hozzájárultak a hatás fokozásához. Fleischer karnagy mesterien vezényelte a pompás zenekart. A premiert előkelő közönség nézte végig. Megjelent a díszpáholyban Horthy Miklós kormányzó és családja, ott volt József főherceg és felesége, Hóman kultuszminiszter, Korányi Frigyes báró a Hubay Társaság képviseletében, valamint Sipőc főpolgármesterrel az élen a fővárosi és politikai élet számos előkelősége, az arisztokraták szinejava, a külföldi diplomáciai testület tagjai és sok külföldi vendég, többek között Scheel Rudolf, a duisburgi operaház igazgatója. Egyszóval thóatre páré volt az est a javából. Az Opera számos nyiltszini tapsot kapott és még az előadás befejeztével is hosz szasan csendült fel a. közönség tapsa. Az ősz mestert rajongva hívták a függöny elé. Neuhauer Pál (•) Kulturdélután Császlócon. Ruszin&akói szerkesztőségünk jelenti: Igen széip kultureseményben volt része a császlóci magyarságnak, A Magyar Kulturegyesület helyi csoportja rendezte meg kul- turdélutánját abból az alkalomból, hogy rezesbandát szervezett, mely ezen a kulturdéluténon mutatkozott be. A műsort Cibur Sándor helyi elnök nyitotta meg nívós bevezető beszéddel, majd a rezesbanda adta elő hatheti működése alatt betanult dalszámait Bonár János karmester szakszerű vezetése alatt. Szentmihályi Lajos, pápai kamarás, esperes-plébános Tompa Mihály költészetéről tartett ismeretterjesztő szép előadást, míg Erdős Margit és Szabados András r. k. tanító Tompa-verseket szavalt megérdemelt sikerrel. A Magyar Kulturegyesület központja részéről Wellmann Mihály országos a! el nők jelent meg a kulturdélutánon, aki a gazdasági és kulturális szervezkedés szükségességéről értekezett. A rezesbanda ismételt szereplése után az ünnepséget Földes János helyi alelnök zárószavai fejezték be. A NYUGATSZLOVENSZKó! MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA DUNASZERDAHELYEN: Vasárnap este : Az ördöglovas. AZ UNGVÁRI MOZGOK HETI MŰSORA: V Á R O S h Péntek—szombat—vasárnap—hétfő, március 1—4; Moszkvai éjszakák. Szombat—vasárnap, f. hó 2—3-án, népelőadásban: Paprika kisasszony. Kedd—szerda—csütörtök, március 5—7-én, Masaryk köztársasági elnök ur 85-ik születésnapja alkalmából ünnepi előadásban: Az eladott menyasszony. Péntektől, f. hó 8-tól kezdve: A lengyelvér. B I O R A DIO: Péntek—szombat—vasárnap: Csu-Csin-Csau. Szombat—vasárnap, népelőadásban: F. P. 1. nem válaszol. Hétfő—kedd—szerda: Egy bátor fickó. Már csütörtöktől, f. hó 7-től kezdve az idei szezon egyik legszebb és legsikerültebb belföldi nagyslágere, a Rózsaágy. A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA* Égi titánok. Izgalmas légi film Wallace Beery, Charles Gébbé és Dorothy Jordán főszereplésével. A KASSAI CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA: Grand Hotel. Vicki Baum regényének filmváltozata Gréta Garbóval a főszerepben.
