Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)

1935-03-30 / 76. (3628.) szám

2 vagy azt fogja bebizonyítani, hogy Németor­szággal ki lehet békülni, azaz Németország el­fogadja a londoni és a római megállapodásokat s ebben az esetben a tárgyalások folytathatók, vagy pedig a kibékülésre nincs konkrét lehető­ség és ebben az esetben tényleg aggódni kell a béke deffenziv megszervezése lehetőségének sikerében. A Corriera della Sera szerint az angol takti­ka, amely a berlini konferenciához vezetett, semmire sem kötelezi Rómát és Párist. Strézában Olaszország Mussolini segítségével akaratának teljes súlyát érvényesíteni fogja, Sedin hűvös visszhangja London, március 29. A Reuter-iroda diplomá­ciai munkatársa kijelenti, hogy most már telje­sen világos, hogy azok a nézeteltérések, ame­lyekről Sir John Simon tegnapi alsóházi beszé­dében beszélt, alapvető természetük és nem egyszerű vitás esetek. A berlini látogatás nem vezetett az Anglia és Németország között tá­tongó árok áthidalásához. A két országot a kollektív biztonság kérdésében megnyilvánuló ellentét választja el. Gazdasági kérdéseit a napirenden LondoH, március 29. A Reuter-iroda moszkvai jelentése szerint a mai tárgyalá­sokon elsősorban a keletázsiai problémák szerepeltek a napirenden. A ma megbeszélt gazdasági kérdések között állítólag nagy szerepet játszik az Oroszországnak folyósí­tandó kölcsön kérdése. Ezenkívül az otawai szerződés problémáival is foglalkoztak a miniszterek, mert ennek a szerződésnek kü­lönösen az orosz fakereskedelem szempont­jából kellemetlen következményei voltak. Edén és Sztálin péntek délutáni megbeszé­lései a lehető legszélesebb politikai alapon mozogtak. Litvinov és Edén pénteken délelőtt más­fél óra hosszat tanácskozott gazdasági és politikai kérdésekről. A tanácskozás után az államférfiak örömmel állapították meg, hogy sikerült megjavítani az eddigi helyzetet és tökéletesíteni az angol—- szovjetorosz gazda­sági viszonyt. £ francia parlament dugóiul akar Pár!s, március 29. A kamara ina éjszakai ülé­sén elvetette azt a javaslatot, amely a húsvéti politikai szünet azonnali megkezdésére vonat­kozott. A javaslatokat 353 238, illetve 300—266 szavazattal utasította el a ház. A szavazásnál a szocialistákhoz a jobboldal és a centrum számos képviselője csatlakozott. A kormány nem vetette föl a bizalmi kérdést. Franklin Bouillon az éjsza­ka folyamán élénk pol tikai vitát erőszakolt ki és azt követelte, hogy a jelenlegi súlyos külpo­litikai helyzetre való tekintettel a kamara ál­landóan ülésezzen husvét alatt és a községi vá­lasztások ideje alatt is. Az interpelláló Franklin Boáikon azt követelte Láváitól, hogy nyilat­kozzék a berlini eszmecserékről és a moszkvai útról. A kamara legközelebbi ülése szombaton délután tartja meg. ' 0 tőzsdési áil tottak eő a pesti vaiuiacsenroészések ügyében Budapest, március 29. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A Glücksthal- Szepes féle rendkívül bonyolult valutakihágá- síi ügy kipattanása óta a budapesti tőzsdén bizonyos körökben nagy nyugtalanság mu­tatkozik, s az úgynevezett zugpiacnak né­hány ismertebb tagja máris váratlanul kül­földre utazott. Ma meglepetésszerüleg négy detektív jelent meg a tőzsdén és több ismertnevü tőzsdést, köztük Fenyő Ernő bankárt előállították a valutarendör­ségre, ahol kihaUgatásnak vetették alá. Eddig öt tőzsdést hallgattak ki, de a késő délutáni órákig semmi hir nem szivárgott ki arról, hogy tulajdonképpen mi­lyen ügyben történtek ezek a váratlan beidé- zések és sürgős kihallgatások. 1935 március 30, szombat. Belgium a sterling-blokkhoz csatlakozott Van Zeeland minisztereinek beielenti a Belga 25 száza­lékos devalvációját - A szovjet elismerésének kérdése Brüsszel, március 29. Van Zeeland mi­niszterelnök a kamara mai ülésén kijelentette, hogy a belga aranyparitását megváltoztatják. A kormány tehát hajlandó megvalósítani azokat a rendszabályokat, melyeket pénzügyi körök he­tek óta várnak, A bankjegyek aranyra való ki­cserélését beszüntetik, A devalváció 25 százalé­kos lesz, A miniszterelnök szerint a belga csak ideiglenesen válik el az aranyalaptól, de amint a nemzetközi valutaszerződés megszületik, ismét visszatér az aranyalapra. Ugyanakkor a minisz­terelnök javaslatot tett, hogy Belgium ismerje el Szovjetoroszországot. A belga devalváció háttere (sp) Belgium belső bajairól a középeurópai olvasó nem igen tudott. Mint ismeretes, Belgium területének jelentéktelensége és lakosságának kis száma ellenére (Belgiumnak körülbelül ugyan­annyi lakosa van mint Magyarországnak) egyi­ke a világ legfontosabb ipari és pénzügyi köz­pontjainak. Jelentősége sok tekintetben ugyan­akkora, mint Hollandiáé, sőt néha túl is szár­nyalja északi szomszédját. Belgium gyarmatbi­rodalma a Kongo — nem olyan hatalmas, mint Holland-Keletindia, s kikötőinek fekvése sem annyira kedvező, mint a Rajnával összekö­tött Rotterdam földrajzi helyzete, de fölényét biztosítja az a körülmény, hogy a kis ország egyike a világ szénben leggazdagabb területei­nek és ipara fejlettebb bármely más ország ipa­ránál, A rendkívül szorgalmas belga nép ipari kifejlődését L Lipót király alapozta meg, aki maga is üzleti zseni volt s páratlan hozzáértés­sel, kitartással és áldozatkészséggel megvetette a későbbi belga fellendülés alapjait* Európa számos nagy vállalatának központja Belgiumban van s a brüsszeli bankárok hatalma túlnő az ál­lam határain. Antverpénből Európa egyik leg­nagyobb kikötőjét építették ki s a központi fek­vés Anglia, Franciaország és Németország kö­zött fontos kereskedelmi tranzitóállammá fej­lesztette Belgiumot Mint ahogy a középkorban Brügge, Gént és Antverpen voltak a világ leg­jelentősebb kereskedővárosai s Flandria világ­korában gazdagabb vidék volt, mint a kontinens többi országai együttvéve, úgy vált a legújabb korban a pompás fekvés következtében ismét gazdasági vezeíőállammá a független Belgium. A világháború kellemetlen intermezzója és Belgium két népfajának, a francia vallonoknak és a ger­mán flammandoknak kibékülése után az ország ismét virágzásnak indult. A belga frank első krí­zisét a francia frank pánikja idején élte át, de miként Franciaországban, Belgiumban is sike­rült az inflációt kikerülni, s az uj valutának, az öt belga frankból álló aranyalapú belgának be­vezetésével a további fejlődést garantálni. Bajok akkor mutatkoztak ismét, amikor Belgium az el­múlt években bekerült az arany blokk és a ster­lingblokk két őrlő malomkereke közé. A brüsz- szeli kormány, mind mindig, most is a francia szomszéd megoldását választotta és kitartott az aranyalap mellett, de minél jobban eltávolodott az aranyalaptól a tengerentúli szomszéd, az an­gol, annál nyomasztóbb lett a sterling-konku­rencia. A belga bankárok elvesztették biztonsá­gukat, a belga áru konkurenciaképtelenné vált. Anglia gazdasági befolyása nagyobbnak bizo­nyult Belgiumban, mint a kormány gondolta. Egyre többen akadtak az országban, akik a ster­ling-blokk rendszerét és a devalvációt kedve­zőbb kibontakozási lehetőségnek tartották, mint a merev kitartást az arany mellett. Egy érdekes külső körülmény hozzájárult ahhoz, hogy a de­valváció hívei győzedelmeskedhettek. Belgium 1935 nyarára világkiállítást tervez és óriási anya­gi áldozatokkal hatalmas beruházásokat tett e célból Brüsszelben. Azt remélte, hogy az utóbbi években rendkívül divatossá vált idegenforga­lommal bizonyos mértékben szanálni tudja pol­gárainak anyagi helyzetét. Igen ám, de ha Bel­gium ugyanolyan drága marad, mint az arany­blokk többi országa, a világkiállítást a nagy propaganda és a gyönyörű előkészületek elle­nére kevesen látogatták volna meg, mert sem az angolok, sem az északaik, sem a középeuró­paiak nem bírják ki az aranyblokk-állatnok árait. A belga devalválása után megvan a re­mény, hogy az idegenek a nyáron tömegesen ke­resik fel Brüsszelt s a kiállításnak legalább annyi látogatója lesz, mint volt a párisi gyarmati kiállításnak. Idegenforgalmi szempontból Bel­Brüsszel, március 29. Van Zeeland mi­niszterelnök ma délelőtt felolvasott kor­mánynyilatkozatában hangsúlyozza, hogy a belga frankot a mai eszközökkel nem lehet megvédeni s épp azért meg kell változtatni a frank aranyparitását. A kormány hü ma­rad az aranystandardhoz, de átmenetileg devalválja a frankot. A devalvációnak nem szabad túlhaladnia a 30 százalékot. A Nem­zeti Bank kiegyenlítő alapot szervez a belga valuta későbbi külföldi stabilizációjára. A banknak elég aranykészlete van, hogy a sta­bilizációt bármikor végrehajthassa. A kor­mány a bankokat ellenőrzés alá veszi, de lehetővé fogja tenni a kamatláb leszállítá­sát. London, március 29. London pénzügyi kö­reiben a belga devalvációt nyugodtan fo­gadták, de feszülten várják, hogy milyen visszhangja lesz a belga elhatározásnak az aranyblokk államaiban. A holland kormány már kijelentette, hogy a belga devalváció nem érinti Hollandia pénzügyeit. Az angol lapok utalnak arra, hogy van Zeeland ak­ciója sok tekintetben hasonlít Roosevelt ak­cióihoz. A belga miniszterelnök minden­esetre arra törekszik, hogy a küszöbönálló valutastabilizációs tárgyalásokon kedvező helyet érjen el. 1 képviselőház megszavazta az önkormányzati testületek szanálásáról szőlő javaslatot Prága, március 29. A képviselőház ma délben tartott ülésén az önkormányzati no­vella vitáját folytatta. Ülés előtt osztották ki nyomtatásban a képviselőknek a belügy- miniszer válaszát dr. Szüllő Géza képviselő és társai interpellációjára a Szlovenszkói Magyar Kultur-Egylet homonnai helyi cso­portja működésének az ottani járási főnök­ség és a szlovenszkói országos hivatal ré­széről történt megakadályozása tárgyában s ugyancsak a belügyminiszter válaszát dr. Szüllő Géza és társai interpellációjára a Homonnán a magyar kisebbség sérelmére kiadott és terjesztett falragaszok tárgyában. A közérdekű válaszokat a közeli napok­ban részletesen ismertetjük. Az önkormányzatok szanálásáról szóló javaslat vitájában fölszólaltak Kunz német keresztényszocialista, Vanék cseh nemzeti szocialista, Pelnár cseh iparospárti," Bouska szociáldemokrata, Cízek cseh néppárti, majd Becák előadó zárszava után a gyenge láto- aatottságu Ház gyorsított eljárással mind­két olvasásban megszavazta a novellát. Utána második olvasásban megszavazta a katonai célú kisajátításokról szóló szenátus­határozatot. Kiadták Jabloniczky képviselőt A képviselőház végül tizenkét mentelmi ügyet intézett el. Ezek között a képviselőház kiadta dr. Jabloniczky János képviselői a po­zsonyi főállamügyészség kérelmére az 1912. évi LIV. te. 96. paragrafus 2. bekezdésébe s az 1863. évi te. 8. paragrafusába ütköző vétség miatt. A mentelmi bizottság jelentése szerint dr. Jabloniczky János képviselő e vétséget azzal követte volna el, hogy a „Magyar Néplap" ci- mü hetilap 1933 május 28.-Í számában és a Prá­gai Magyar Hírlap 1933 május 25-1 számában egy, a megjelenés időpontjában még befejezet­len vizsgálat állapotában levő büntető-üggyel kapcsolatban bírósági, illetve ügyészi engedély nélkül cikkeket közölt. Gyors iramban a ciklus befejezése felé A képviselőház április 2-án, kedden délután 15 órakor tartandó ülésére az elnökség öles na­pirendet készített. A máról felmaradt tüzoltó- dijon, szállítói pénztári utalványokon, játék­kártyailletéken, ráadási tilalmon kívül tárgyso­rozaton szerepel még a katonai fenyitő és fe­gyelmi rendtartás, az állami bíróságok szerve­zete, a büntető perrendi novella (semmiségi pa­naszok elintézésének gyorsítása), a csehszlovák­román vámkihágási egyezmény, a repülőtáma­dás elleni védekezés és a választási reform, vé­gül újabb nyolc mentelmi ügy (a magyarság szövetkezett ellenzéki pártjainak klubjához tar­tozó képviselők függőben levő menteli ügyei a keddi ülés tárgysorozatán nem szerepelnek). Nem rendeltek el ujrafelvételt a háború óta húzódó szolyvai erdőperben Kassa, március 29. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) Érdekes polgári perrel foglal­kozott ma a kassai felsőbíróság Szalamin-taná- csa. Birnbaum Fülöp éjs Goldstein Gábor szoly­vai kereskedők még a háború kitörése előtt ki­termelésre megvették a munkácsi Schönborn- uradalom erdeinek egyik részét. A kitermelés­hez hozzá is fogtak, de közben kitört a hábo­rú és az erdőterület hadszíntérré alakult át, úgy­hogy a kitermelést nem tudták teljesen ke­resztülvinni. 1917-ben a kereskedők visszaléptek az erdővé­teltől azzal az indokolással, hogy az akkori kö­rülmények között nem tudták az erdőt kiter­melni. Erre az uradalom az erdőrészletet a ka­tonai kincstárnak adta el és a kincstár ki is termelte a fát. Az ügy azonban nem ment si­mán, mert a két kereskedő bepörölte az ura­dalmat, mert állításuk szerint az uradalom egyoldalúan felbontotta a szerződést velük és emiatt 726.000 korona kár érte őket. Ennek az összegnek megítélését kérték a bíróságtól. A bíróság elsőfokon elutasította a keresetet. Az ügy végigjárta a biróeágii fórumokat és a legfelső bíróság is jóváhagyta az alsófoku dön­tést. Az ügy azonban ezzei sem ért véget, mert a két kereskedő pörujitási kérelmet nyújtott be és újabb bizonyítékok alapján kérte a kár­térítés megítélését. A felsőbíróság mai tár­gyalásán visszautasította a két kereskedő ko­resetét, mert a benyújtott újabb bizonyítéko­kat nem fogadta el elegendőnek. A kormány-nyilatkozat külföldet már jól ismerő idegenek most rávetik magukat az ismeretlen szép földre és a kormány számítása beválik — milliárdokat hoznak a kis­államba. gium az újabb időben szűz terület maradt, nem igen látogatták meg az angolszász és a közép­európai utasok milliói. Ha most olcsó és divatos lesz Belgium, bizonyosra vehető, hogy a más

Next

/
Oldalképek
Tartalom