Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)
1935-03-28 / 74. (3626.) szám
1935 március 28, csütörtök. n^rrrÉMMMWfflwnwmwiMMmnMMmiM T>TMCffSlM AcAAU -HTRI.SP Simon és Edén elutazása után Bizonytalan eredménnyel végződött a berlini konferencia Az „orosz veszedelem0 vitája - Hitler nem engedett - „Anyag Stresa számára0 - Alakulóban van a németellenes katonai biok idén útban Nosikva felé Berlin, március 27. A berlini konferencia befejeződött. Sir John Simon külügyminiszter szerdán délelőtt elhagyta a német fővárost. Reggel háromnegyed tízkor az angol külügyminiszter az Adlon-szállodából gyalog az angol nagykövetség épületébe ment és elbúcsúzott a követség tagjaitól. Ezután Sir Eric Phipps angol nagykövet társaságában a tempelhofi repülőtérre autózott, amely tiszteletére zászló- diszbe öltözött. Hitler testőrségének egy szakasza tisztelgett az angol vendégek előtt. A bucsuzásnál megjelent Neurath külügyminiszter, Meisner államtitkár Hitler képviseletében, Bülow államtitkár, aki a kancellári hivatal nevében búcsúzott el Simontól, továbbá gróf Bas- sewitz főceremóniamester. Rövid üdvözlőszavak után Sir John Simon és kísérete beszállt az Imperial Airways „Delia“ nevű kiilön-repülő- gépébe, amely a miniszter Berlinbe is hozta Néhány perccel később a repülőgép eltűnt a láthatáron. Edén főpecsétőr már kedden este 23 óra 35 perckor elhagyta Berlint és a Fridrich- strassei állomásról a menetrendszerű D-vonat- tal Varsón át Moszkvába utazott. Német részről Bülow, gróf Bassewitz, Dieckhoff és Ritter minisztériumi igazgatók búcsúztak el tőle. Szerdán reggel kilenc órakor Edén átutazott Varsón, ahol a lengyel külügyminisztérium képviselői fogadták. Edén társaságában utazik Mayszki londoni orosz nagykövet, továbbá az angol újságírók egy csoportja. Aü utolsó tárgyalások Sir John Simon kedden este a bucsuvacsora után az angol nagykövetség épületében fogadta a francia és az olasz nagykövetet, valamint a a belga követet. A tanácskozások tartalmáról nem szivárgott ki semmi. A párisi lapok berlini munkatársai megegyeznek abban, hogy Hitler követelései a fegyverkezés terén, továbbá ellenállása a keleti és a dunai paktummal szemben, összeegyeztethetetlenek a február 3-i angol-francia programmal. Hitler a Petit Párisién szerint a tárgyalások folyamán kijelentette, hogy az általános véd- köteiezettség elvén nem hajlandó változtatni. Legfeljebb a szolgálati idő tartamáról és az effektiv állomány leszállításáról hajlandó tárgyalni. A fegyverkezések korlátozását Hitler a következő feltételekhez kötötte: 1. Németország paritást követel a légi és szárazföldi fegyverkezés terén a legerősebb európai hatalommal, Oroszországgal. 2. Németország csak akkor szerel le, ha Franciaország katonailag nem működik együtt a többi európai nagyhatalommal, névszerint Oroszországgal és Olaszországgal. A Petit Párisién a következőkben foglalja össze ítéletét: Hitler katonai fölényt követel a nyugateurópai államok fölött. A Matin megerősíti, hogy Sir John Simon írásos feltételeket kért Hitlertől, hogy a memorandumot a strézai konferencián előterjessze. A franciák úgy vélik, hogy az angol miniszterek berlini utazása nem járt túl nagy haszonnal, de azt mindenesetre elérte, hogy a hatalmak legalább tájékozódhattak a birodalom követeléseiről. Az Oeuvre szerint Németország követelései csalódást keltettek a briteknél. A kommüniké A berlini konferenciáról kiadott hivatalos kommüniké rövid és jelentéktelen. A kommüniké megállapítja, hogy a tárgyalásokat kedden este befejezték. A letárgyalt kérdések azonosak voltak a február B-i londoni kommüniké felvetett kérdéseivel. Az eszmecsere nyílt és barátságos formákban folyt le és a felfogások teljes tisztázásához vezetett. A tárgyalók megállapították, hogy mindkét kormány politikája az európai békét akarja megszilárdítani a nemzetközi együtt- miniszterek át vannak hatva a közvetlen működés elősegítésével. Az angol és a német tárgyalások hasznosságától. „Nem lesz hamarosan pozitív eredmény0 London, március 27. A Times berlini munkatársa szerint Simon és Edén azon a véleményen vannak, hogy az elmúlt két nap eszmecseréje megerősítette a közvetlen és személyes tárgyalások értékébe vetett hitüket. Berlinben természetesen nem történt kísérlet abban az irányban, hogy a hatalmak megállapodjanak. A népszövetségbe való visszatérés megvitatásánál Németország tisztázta azt, hogy mit ért egyenjogúság alatt. Arra természetesen nincs remény, hogy a birodalom visszavonja az általános védkötelezettség törvényét. A tárgyalók részletesen beszéltek „az orosz veszedelemről0. Edén visszaérkezése után London összegyűjti csaknem valamennyi érdekelt európai állam álláspontját. Általában azt remélik, hogy a strezai összejövetel után egy nagyobbarányu és általánosabb összejövetelre kerül a sor a helyzet végleges tisztázására. A Morningpost diplomáciai munkatársa szerint Londonban tegnap pesszimista hangulat uralkodott különösen a keleti paktum kérdésében, amely pedig az angol-francia terv leglényegesebb pillére. Franciaország, Anglia és Olaszország megegyezett abban, hogy Oroszország kiszolgáltatása a német kívánságoknak veszedelmes és rövidlátó politika volna. Ilyen körülmények között a Hitlerrel való együttműködés rendkívül nehéz. A berlini eredmény után London nem reméli, hogy a tárgyalások hamarosan pozitiv eredményhez vezetnek. Németország izolálása és az erős antirevizionista blokk megalakítása Franciaország és Oroszország vezetése alatt a közeljövőben valószínűleg praktikusan megvalósul. Sir Simon Hannoverben Hannover, március 27. Sir John Simon Berlinből jövet repülőgépével leszállt Hannoverbe::, majd 11 óra 30 perckor folytatta útját Londonba, miután a repülőgép benzint tankolt. Hannoverben a főpolgármester, a rendőrelnök és a brit alkonzul üdvözölték a minisztert. A második Saav-vidék ? MemeMüiitetések & német birodalomban Tiltakozás a koraói ítélet ellen - A „balti különítmény0 újra aktivitásba lépett Az Ítéletek hallatára Hitler rövid időre megszakította az angol-német konferenciát Berlin, március 27. A német birodalom közvéleménye nagy felháborodással vette tudomásul a memeli hazaárulást pörben hozott szigorú ítéletet* A külföldi németek népi szövetsége felhívást intéz a közönséghez, hogy tiltakozzék a kovnoi kegyetlen ítélet ellen. Mindenütt megnyilvánul az az óhaj, hogy a Memel-földi németeknek megmutassák, hogy a német nép mögöttük áll. A külföldi németek népi szövetsége megkezdte a keleti németek szövetségével együtt az országos tiltakozó gyűlések megszervezését. Berlinben ma este óriási arányú felvonulások lesznek s mindenütt tiltakozni fognak a litvánok szigorú ítélete ellen. Kedden este Königsbergben nagyarányú tüntetés folyt le Litvánia ellen. A város uccáin hatalmas tömegek vonultak föl és izgatott hangon helytelenítették a súlyos ítéletet. Bischoff őrnagy, az 1920-as balti szabadcsapatok és az úgynevezett vas-hadosztály vezetője, aki annak idején saját szakállára harcolt a Baltikumban és Németország kénytelen volt elhagyni, a napokban visszatért a birodalomba és újra átvette a „Baltikumi harcosok" 1920-ban alakított birodalmi szövetségének vezetését. (sp) Amikor a négy kovnoi halálos ítélet és a izü többi elítélés hire kedden délben a német fővárosba érkezett, Hitler, Neurath és Ribben- trop javában tárgyalt az angol diplomatákkal. Az ec rnény hírére Hitler váratlanul felkelt székéről és kérte, hogy az ülést pár percre megszakítsák. Az angol miniszterek csodálkozva figyelték a kancellár elborult arcát s alig tudták, hogy miről van szó. Phipps angol nagykövet a konferencia megszakítása nélkül részletesen megmagyarázta Sir John Simonnak és lord Edennek a memeli kérdést s egyúttal hozzáfűzte diplomáciai kommentárjait az eseményekhez. Bizonyára utalt arra, hogy a német birodalom érdeklődése az utóbbi hetekben, különösen a kaunaszi nemzeti szocialista monstrepör idején kelet felé fordult, s szinte ugyanolyan temperamentumos beállítottsággal figyeli az ottani eseményeket, mint figyelte néhány hónappal ezelőtt a Saar-vidéket. „Ebből még nagy bajok lehetnek" — mondotta a szemtanuk szerint állítólag Phipps londoni főnökeinek. — A tanácskozás rövid megszakítása után Hitler ismét bejött a terembe, bocsánatot kért a kényszerű szünet miatt az angoloktól s komor hangon kijelentette, hogy a német birodalom becsületét az elmúlt órákban ismét meghurcolták a határokon. A német nép fájdalomtól eltelve fordul a Memd-vidéki mártírok felé, akik hazafiui szeretetük áldozatai lettek. Ezután folytatódott a konferencia. Voltak külföldi lapok, amelyek kijelentették, hogy a memeli Ítélet a lehető legrosszabb időben jött, s nagymértékben befolyásolta a berlini angol-német eszmecserét. Hitler keményebbé és engesztelhetetlenebbé vált a hir hallatára, mint ahogy „a kancellár mindig kemény és határozott lesz, amint véleménye szerint a német népet valahol igazságtalanság éri". E külföldi kommentárok talán túloznak, s a Memel-kérdés aktualitása még nem ennyire nyilvánvaló. Bizonyos azonban, hogy egy különös véletlen folytán a német nép tekintete a birodalom délnyugati csücskén lejátszódó események merev figyelése után hirtelen az északkeleti csücsök felé fordult, ahol szinte diametrális földrajzi ellentétben a Saar-vidékkel ugyanolyan helyzetet lát, mint látott a januári népszavazás területén. A Memel-földet a versaillesi békeszerződés nem csatolta más országhoz. Danzighoz hasonló külön területté akarták tenni talán azzal a szándékkal, hogy néhányéves vagy évtizedes nép- szövetségi kormányzás után népszavazás döntsön hovátartozásáról. E terv végrehajtását megakadályozta az 1923-as litván puccs, amelynek fait accompliját a nagyhatalmak elismerték. A birodalom illetékesei szemmelláthatóan most azon a véleményen vannak, hogy miként 1923- ban fait accomplit teremtett a litván puccs és a Memel-vidék Litvániához került, ugyanigy fait accomplit jelenthetne az autonóm jogokkal rendelkező és az autonóman kormányzott Me- mel-vidéken, ha egy német puccs kimondaná a terület visszacsatolását a birodalomhoz. A német felfogás mindenesetre veszedelmes, de Hitler szeret a tűzzel játszani. Mindenesetre tény, hogy a birodalomban éppen a kovnoi Ítélettel kapcsolatban megkezdődött a nagy agitáció a Memel-vidék értelmében, s hogy hová vezethetnek ezek az agitációk, azt látjuk a közelmúlt politikai eseményeiben. Nem lehetetlen, hogy a Memel-föld kérdése hamarosan az európai politika középpontjába kerül s ugyanolyan bombarobbanást okoz, mint okozott két héttel ezelőtt a német védkötelezettség ujrabevezctése és a versaillesi békeszerződés katonai klauzuláinak egyoldalú hatálytalanítása. „Európa lesexponáifaitb pontján élünk” Osusky nézetei a csehszlovák állam biztonságának Kitételedül Prága, március 27. Osiusky követ Leitomischl városában előadást tartott a csehszlovák állam biztonságának kérdéséről. Cteusky azt fejtegette, hogy a szlovákokat és cseheket olyasvalami kapocs fűzi egybe, amit sem látná, sem megállapítani, hanem csupán érezni lehet. — A szlovákok — úgymond — ezereszteudős elnyomatásiukban egységes életet éltek a háromszáz év óta Letiport csehekkel és közös, egységes kultúrát teremtettek. A csehekkel és szlovákokkal egyformán áll vagy bukik az állam. Ezért a szlovák kérdés mindkét félnek közös, szerves életkérdése és miint ilyen, előfeltétele a csehszlovák állam biztonságának. A másik előifeltétel a,z erkölcsi alapelvek megőrzése és a személyi fele- ósségfeudat következetes keresztülvezetése. Egész Európának legexponáltabb pontján élünk. A történelem kezdete óta mindig Htjában álltunk valakinek. Ezért érthető az, ha nálunk kezdettől fogva az erkölcsöt és ebbő! kifolyólag a I — lelősséget tekintették minden cselekedet alapjának. Csak ezekkel az értékekkel tudjuk megállná helyünket. A népszövetség erényei és gyengéi szükségessé teszik szerinte a légj locarnót, a keleti kaptumot, a dunai egyezményt. Ha a csehek és szlovákok át lesznek hatva az erkölcs iség és felelősség alapelveátől, akkor nem engedik magukat dezorganizálni, a belpolitikai és külpolitikai hangulatoktól és úgy ténykednek majd, hogy az eszmei alapokban való hit fogja kormányozni minden tettüket, úgyhogy többet senki sem törölheti a csehszlovák nemzetet Európa térképéről 3 A „memeli bomba*1
