Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)

1935-03-24 / 71. (3623.) szám

i vjj ki.uxi 7,4, wwí —-'.^spw.a r£4Vv<iÁÍ* ^ fc^YMÍ<. HlWLliAi> ÜctcÜMS atkáktól — Vasárnapi divatlevél — Egyre töbflt> példa igazolja, hogy az a megállapítás, mely szerint a divat a kor behatása alatt áll a a változtatásokra reagál, nemcsak üreg szóbeszéd, hanem tényekkel bebizonyítható Igazság. Példákért nem is kell nagyon messzire visszatekinteni a múlt­ba. Nézzük csak a háború előtti idők viseletét. A sok anyagból összeállított komplikált szabású, fel­ei iszitett ruhák magukon viselték a pénzbő kor jelle­gét. A háború utáni „sovány" esztendők hatása alatt a divat is teljesen átalakult. A sok anyagot igénylő sejtelmesen suhogó, hosszú szoknyák és sonkaujjas csipkebluzok helyett rövid és zsákszerűén egybe­szabott ruhákat kezdtek hordani. Nem azért, mintha a rövid kis ruhák szebbek vagy előnyösebbek let­tek volna a fodrokkal és hímzésekkel feldiszitett elődeiknél, hanem mert olcsóbbak voltak azoknál. Az egybeszabott, rövid ruhákat alig 2 méter anyag­ból össze lehetett hozni s megvarrásukhoz gyakran még házivarrónö 6em kellett. Ezekben az években a divat teljesen a kor szegénységéhez idomult. Pillanatnyilag viszont praktikus és többfélekép­pen kihasználható viselettel igyekszik a divat a szokásos párhuzamot betartani. A divatkreátorok egyszerű kiállítású 6 többféle célt szolgáló modelle­ket készítenek. Olyan palettókat csinálnak például, amelyek mind a két oldalukon viselhetőek. Majd­nem minden ruhához két-három garnitúrát adnak s ezeknek cserélgetésével a ruháknak mindig más jelleget lehet kölcsönözni. Olyan estélyi ruhákat készítenek, melyek kabátkával a nyári, délutáni korzón is viselhetőek. A régi idők ötletei közül csak az egyszerűt elevenítik fel. Ilyenek az idei tavaszi divat szenzációi: a pele- rines átmeneti ruhák is. Célszerűek, a kihasznál­hatóságuk többféle s amellett az előállításuk kevés költséggel jár. A pelerinekkel kiegészített ruhák ötlete nem kimondott újdonság. Az 1900-as évek elején volt divatos, de mert annyira leegyszerűsített változatban elevenítették fel, hogy valóban prak­tikus óéit szolgál, örömmel üdvözölhetjük visszaté­rését. A pelerines ruhák tulajdonképpen két részből ál­lanak: a ruhából és a külön szabott, gombolással hozzáerősitett pelerinböl. Annak, hogy a pelerin könnyen legomibolható, az az előnye, hogy hűvös idő esetén a pelerines ruha a meleg kosztümöt pó­tolja. Viszont késő tavasszal, mikor az idő kimele­gedett, a pelerint le lehet gombolni 6 a ruha, mint könnyű és sima ezövetruha viselhető. Mert maguk a ruhák simák és angolos diszité- stiek maradtak. A változás csupán apnyj, hogy a si­ma ujjak helyett a ragián vállas ég a kimoncszabá- 6u ujjakat alkalmazzák. Az ujjak hossza valamivel megrövidült s többnyire a könyökön alulig érő fél- hosszu ujjaváltozatot alkalmazzák. A ruhák felső­részét továbbra is testhezállóan szabják. Az övét vi­szont — különösen a széles bőröveket. — pár centi­méterrel a természetes derékvonai alatt viselik. A szoknyák szabása erősebb kiszélesedést mutat, mint az eddig divatos szövetruháké volt. A szabás­nál azonban ügyelnek arra, hogy a szélesebb szok­nyák bősége ne menjen a hosszú silhouette rovásá­ra. Ezért a a gloknis bedolgozásokat, plisszét és be­rakásokat csak a csípőn alul dolgozzák be. A pelerines szövelrühákat magas, kerek kivágás­sal készítik. Fehér gallérka, tarka s elől nagy cso­korra kötött taft sál vagy bodros plisszéfodor a dí­szük. A ruihákat hosszan, ékalakban vagy kocká­sán futó hajtókák élénkítik. A hajtókák egészen hajszálnyi vékonyak, igy nemcsak a ruha felsőré­szére, de a derékon elül, sőt a szoknyán is alkal­mazhatóak. A vékonyabb gyapjúszövet-ruhákat majdnem a térdig rézsútos kocka-alakú zeimehe- nezéssel díszítik. A derékfodrot, az úgynevezett „Schö6cheneket“ továbbra is alkalmazzák. A derékfodor nélküli ru­hákat viszont gömbölyű vagy háromszögalaku zse­bekkel díszítik. Az öv és a gombok közölt minden esetben össz­hang van. Annyira, hogy ha az öv bőrből készült, a ruhára az öv színével ée minőségével harmonizáló gombokat varrnak. A mintásán fonott zsinórövekkel együtt divatba jöttek a dömbölyü paplangombokra emlékeztetőén, középvastag zsinórból horgolt gom­bok is. A ruhadiszként előszeretettel alkalmazott fából már nem csak csattokat és gombokat, de egész öveket készítenek. Természetesen nem egy darabból, hanem nikkel láncszemekkel összefogott gömbölyű vagy négyszögletesre esztergályozott fa- lemezkékből. Az így összeállított övék — bármeny­nyire furcsán hangzik is — nagyon mutatósak és eredetibbek a megszokott bőröveknél. A faövekhez természetesen fagombokat adnak. M'ríha a szabás egyszerűségé! a gombokon akarnák behozni, úgy hatnak a miniás erezésü gyökerekből és bambueznádbó! faragott csillagalaku és ovális gombok. Mert e megszokott gömbölyű fonnák a legritkábbak közöttük. A beégetéese! díszített gom­bok egész rendjelszerüen díszesek. A berakásos — vilá «”*•'• fából összeállított -'gombok pe­dig valóságos kis remekművek. A pelerineket csak mérsékelt bőségüre szabják. A hosszuk egészen különböző. A leggyakoribb a csuklóig érő haeezusásr. Látni enné! hosszabb, csí­pőig, sőt majdnem térdig érő változatokat is. Ezek­nél a szabad mozgáshoz szükséges bőséget mély be­rakásokkal vagy piisszőrészek bedolgozásával adják meg. A rövidebbek viszont könyökig érőek s látni engedik a ruha magas manzseltákkal vagy könnyű organdifodrokkal díszített ujjait. A ruhák díszét a pelerinekre is alkalmazzák. így, a hajtókázással díszített ruhák pelerinjeit a vállak- nál köralakban, a szegélyeknél körben, vagy az elejéknél és a háta közepén hosszában hajtókázás­sal élénkítik. Hasonlóan, a két oldalt vagy közepén sűrűn egymá6 mellé varrott, gombokkal díszített, ruhák pelerinjeit a váltaktól lefelé — a vállvarrá- sok mentén — egymás mellé varrott gombokkal diezitik. A ruha é6 pelerin összetartozását nemcsak a ha­sonló diszités6el és egyformán felvarrt gombok al­kalmazásával fokozzák. Amennyiben a ruhát sohot- tisdh vagy csikós mintázatú taft vagy pettyes satin garnitúra díszíti, a pelerint is a garnitúra mintás anyagával bélelik ki. Természetes, nemcsak egyszínű kelmékből készült ruhákat és pelerineket látni. A sima, egyszínű szö­vet ée a skótkockás, a csikós és a pepita mintáza­tú szövetek kombinálása is igen divatos. Többnyi­re a ruhát készítik mintásból ée a pelerint sima szövetből. Fordítva csak akkor készítik az összeál­lítást, ha az olyan nagymintáju schottisoht vagy pe­pitát alkalmazzák, amely ruha formájában erösite- ne. A mintás anyagból készült ruhákat ellentétes összeállításukon kívül, nagy színes gombokkal és — bajtókázás helyett — paszpolirozással élénkítik. A mintás pelerineknél diszitésképen a kirojtozás di­vatos. Ezt úgy készitik, hogy szegés helyett a pe­lerin szélein, 1—2 cm. magasságban a keresrtbe fu­tó szálakat kihúzzák. A kirojtozást különösen a szögletes szabású pelerinek díszítéseként alkalmaz­zák. A pelerines ruhák közül a legtöbb kék árnyala­tú, majd drapp, középbarna, sárga és sárgászöld színű szövetekből készül. A fekete szín ritkán sze­repel s akkor is világoskékkel vagy fehérrel kombi­nálva diszitik. A sima sötétkékhez a piros-kék mintázatú taftot vagy a sárgás rózsaszínű szatint adják, mint díszt. A drappot és barnát viszont élénk kékkel, vagy bar­na-piros összeállítású anyagokkal kombinálják. RADVÁNYI MAGDA. BOLDOGSÁG Az emberiség minden időben hevesen kereste a boldogságot; manapság is sok szó esik róla. De valamiképpen túlságosan hangoskodva a már-már istenkáromló — követelődzésseL Úgy szólnak az emberek a boldogságról, mintha az feltétlenül s jussként járna nekik. Az élet céljának és értelmének tekintik s durva követelődzésük közben összetévesztik a boldog­ságot a gyönyörökkel. Ez a mindig időszerű té- ma, tehát ma, a mi lázas napjainkban, külö­nösen aktuális. Valójában mi is a boldogság? A lélek harmó­niája a környező világgal. Független az anyagi jóléttől s független általában minden anyagi va­lóságtól. Szegény ember is lehet boldog s gazdag is boldogtalan. A boldogság a lélekben fészkel. Fényes tolhi madara a szívnek. Kiröppenve a vi­lágba, azt szedi össze, ami neki — kedves. És megtelve a talált „jókkal*4 — elégedetten tér vissza a lélek hazájába. Áldottak a boldog emberek. Isten áldottjai, az Isten közeiének meleget adó ragyogásában élnek. A boldog emberek soha nem keresték a gyönyöröket és soha nem követelték maguknak jussként a boldogságot. A boldog emberek — lemondó emberek. Lemondani tudó lelkek, igény­telenek, egyszerűek. Csak azt akarják birtokolni, amit élettel be tudnak tölteni. Nem kapzsik, nem önzőek. Nem akarnak soha többet, mint amire szép s szelíd vágyaik ösztönzik. Az élet legtisz­tább s legigazibb kincseit tartják a legfőbb jó­nak: felcsillan a szemük egy pompás mező lát­tán, kipirul az arcuk fönséges bíborban kelő haj­nalokon, lelkűk mélyéig meg tudnak telni az er­dők illatával, a szivük öröme a virág, hozsannózást hallanak a madarak énekébeni gyönyörködni tud­nak a természet s az ember alkotta szépségekben. Nem hangos vidámkodók ölt, hanem tisztes ör­vendezők. A világban az Isten csodálatos keze nyomát keresik. Istennel élők, azért boldogok. Minden kék ég rájuk nevet és ők vissza tudnak nevetni a kék égre, szálló felhőre, csillagaira, napjára. Soha sem akarnak mást, mint arai van. Gyönyörködni tudnak az ezüstfiiggönyü esőben, a lágy pelyhes hóban, a viharos mennyboltban, a fényt özönlő déliverőben, az éjszaka bársonyá­ban. A boldog emberek — költők. Mondhatnám, stí­lus, életstílus — a boldogság. Ezer csiüanásu az élet. A boldog embernek tekintete mindig a legszebb csillar.ást látja meg s a maga lelke fé­nyével ragyogtatja fel. Igen, a gazdag életet a maguk belső gazdagságával paradicsomi pompá­ba öltöztetik. Nem kint a világban, a szivünkben kell fel­építenünk a boldogságot. Jó példánk lehet a gye­rek, egyeszerüségében és tisztaságában, mesebeli világában. A gyermeknek a rongyból összeábdált Kati-baba — szivét betöltő boldogság. Nem a va­lóság, hanem a hozzáfűzött gondolati és érzelmi többlet, a költészet az, amely széppé és nagysze­rűvé teszi az otromba, koromszemü bábut. A naiv költészet, az életnek ez a költői látása és va­rázslata, „átfogalmazása" teszi egyedül főnsé- gessé az életet. A boldogság nem célja és nem értelme az élet­nek, de az Igaz embernek részére való ajándéka az Istennek. Boldog ember csak jó ember lehet, boldog em­ber csak költői lélek lehet. A boldogság nem függ pénztől és nem függ a hangos sikerektől. Mindig halk. mindig egyszerű és mindig szelíd. Nem tör ki soha viháncos nevetésben, hanem ál­landó derűs mosolyban teljesedik. A boldogság harmónia Istennel, harmónia a vi­lággal, harmónia magunkkal, egészség, a lélek egészsége. A világ nem változhatik meg, az Isten Í6 vál- tozhatatlan: magunkat kell hát világhoz és Isten­hez hangolnunk, hogy boldogok lehessünk. Tő­lünk, magunktól függ tehát a boldogságunk. Meg kell tanulnunk fényben látni a világot s gyermeki alázatban érezni az Istent. Meg kell ta­nulnunk ismerni magunkat, képességeinket, erőin­ket és vágyainkat ezekhez az „adottságokhoz" kell hangolnunk, Így kerülhetünk az élettel és magunkkal — harmóniába. így teremthetjük meg boldogságunkat, — lemondások között. Drága Édesanyám szokta mondani: — Akkor érjük el a dolgokat, amikor lemon­dunk róla, akkor leszünk boldogok, amikor nem akarunk boldogok lenni. Mert az ember csak egyet akarhat, csak egyet szabad keményen akarni, hogy jó legyen. Mit főzzünk? Hétfő. EBÉD: Árpakásakrém-leves, marhapör­költ tarhonyával, töltött rizs formában baracklek­város habkávéval. VACSORA: Töltöttpaprika, na­rancs. Kedd. EBÉD: Tüdőlevee, borjusteak tükörtojással és zöldborsó rizzsel, császármetélt. VACSORA: Csirkepaprikáe galuskával, vöröskáposztával, töl­tött, ecetes paprikával, alma. Szerda. EBÉD: Olaszleves, sertésborda párolt, tejfölös savanyukáposztával, részeges zsemlye. VA­CSORA: Hussaláta, paszirozott rokfort vajjal. Csütörtök. EBÉD: Riz»ttóleve6, töltött tojás, liba­háta párolva, burgonyapürével, vegyes salátával. VACSORA: Rántott velő céklával. Vegyes befőtt. Péntek. EBÉD: Sóskaleves, halkrokett francia sa­látával, málnafelfujt. VACSORA: Gombás makaró­ni, köri tett liptói. Szombat. EBÉD: Lencseleves, töltött bárányson­kás rizzsel és finom főzelékkel, narancsszelet. Vasárnap. EBÉD: Újházi leves, kisült rostélyos, kisült burgonyával és fejes salátával, marcipán- torta. VACSORA: Hideg sültcsirke, vagy libamáj zöldsalátával, vegyes befőtt, délről maradt torta. Takarékos konyha Hétfő. EBÉD: Karalábéleves, bárány-pörkölt bur­gonyával. VACSORA: Hideg báránysült. Kedd. EBÉD: Sárgaborsóleves füstölt oldalassal, túrós palacsinta. VACSORA: Sajtos omlett, na­rancs. Szerda. EBÉD: Burgonyaleve6, párolt marthafel- sár savanyu répafőzelékkel. VACSORA: Sült burgo­nya vajjal, tea, keksz. Csütörtök. EBÉD: Húsleves, velösesont pirított kenyérezeletekkel, főtt marhahús vegyes körítéssel és meggymártá6sal. VACSORA: Savanyutűdő gom­bóccal. Péntek. EBÉD: Savanyutojáeleve*, lekváros gom­bóc. VACSORA: Töltött tojás, alma. Szombat. EBÉD: Kömémymagoe leves, marha­pörkölt tarhonyával. VACSORA: Vese-velővel, ece­tesuborka és paprika. Vasárnap. EBÉD: Gombaleves, rántott sertésbor­da burgonyapürével és céklával, piskóíatekeros. VACSORA: Hideg borjusült zölbabsalátával, apró sütemény. .k üldendő a függőleges 3. és 10., s a vízszintes 16. és 60. sorok megfejtése. — Megfejtési határidő: 4 Vízszintes sorok: 1. Ilyen faj az arab is. 5. Szellemes. 9. Háziállat hímje — névelővel. 13. A Feketeszánj cseresznye főhősnője. 15. Nagy német folyó. 16. Ismert közmondás. 19. Férfinév. 20. Ahol a Duna felveszi a Tiszát. 21. A Dybuk szer­zője. 22. Rövidítés borítékról. 23. Fakereskedő üzeme. 24. Kis folyócska, a Tiszába torkollik. 27. Ég.itáj és dátum. 30. Vadászat. 33. Megtalál. 3-1. Vizsgálat. 36. HeJység, Tóin amegy ében. 38. Ma­gánének. 39. Hová megyünk? — Otthon mara­dunk! 40. Oroszország ázsiai birtoka. 41. Zsidó hit tudó s*ok neve. 43. Japán kikötőváros. 44. Vá­ros Romániában — főnét. 45. Nézz! — németül. 47. Vagy-vagy! 48. Afganisztán fővárosa, a ha­sonló nevű folyó mellett. 50. Használati dij. 52. Némely edény. 53. Róbert. 55. Mulatozik, ihajlá- zik. 57. Héber hónap. 58. Vikendezők viszik ma­gukkal. 60. Arany János Dal c. versikéjének első sora. A második sor a 10 .függőleges. 61. Két ily- nevü magyar király volt. A második neveihez szomorú történelmi emlék fűződik. 62. Háztartás­ban nélkülözhetetlen. 63. Művészemberek. 6-1. Ilyen engedély kell a telekkönyvi bekebelezés megszüntetéséhez. 65. Nádor volt Mátyás király idejében. Függőleges: 1. Német filmszínész keresztneve: Oskar. Magyarul is van értelme. 2. Hozzányúl. 3. Közmondás. 4. Magyarázat, a tett rugója. 6. Óra 'hangja. 7. Buta, dóré, hiábavaló. 8. Etázs. 9. Öböl neve Afrika és Ázsia között. 10. A 60. vízszintes­ben említett Arany-vers második sora. 11. Exoti- kus pálmafajta (fanét.) 12. A 7 magyar törzs egyi­ke. 14. Levegő, latinuk 15. Spanyol város. 17. Vilmos császár fia. 18. A gulya déltájban. 25. Olyan keveset evett, hogy..., mint volt, 26. Em­lítettük. 28. Aki albérletbe kiadja a szobáját. 29. Evezősverseny. 31. Innák ív ánás. 32. Délamerikai papagájfajta. 34. Háztartásban nem hdányozhatik. 35. Félreért. 87 ........foetida, egy gyógyszer neve. 38 . Gondolataink kifejezője. 42. Megmásítja valaki elhatározását. 45. Elég. franciául. 46. üdvkiáltás. 48. Elsőrangú. 49. Regények része. 50. Magyar vármegye. 51. Szavakhoz járulnak. 53. Meggy ami­éit —ártatlanul. 54. Orosz hivatali (nem születési) nemesség. Hatalmát csak Nagy Péter törte meg. 55. Valéria becneve. 56. Német névelő genitivusa. 58. Szent rövidítése. 59. Tabula ... A megfejtők között értékes könyvajándékot sorsolunk ki. A sorsolás eredményét április 7-iki számunkban közöljük. 1. szám.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom