Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)
1935-03-23 / 70. (3622.) szám
2 ra&<ai-MAGfe«VHraL3B 1935 március 23, szombat. Az angol diplomácia álláspontja értékesítési monopóliumokkal. A gabonamonopólium már megvan, az állatmonopólium még készül. Nehezen készül, mert a gabonamonopólium mintájára tervezték s a gabonamonopólium is csak félmunkának bizonyult s gyökeres módosításra szorul. A gabonamonopólium hibáival tisztában vagyunk. Nem állami monopólium s hatásköre nem terjed ki a termelésre, csak az értékesítésre, már pedig a termelés szabályozása nélkül nem lehet az árakat stabilizálni. Ez a főhibája, egy másikra, a paritásos árak hibájára, még a rendelet kibocsátása előtt mutattunk rá. Nem helyeseltük a prágai paritást, mert méltánytalannak tartottuk, hogy a gazda munkájának fokmérője a fővárostól való távolság legyen. — Ha már monopólium, — mondottuk, — legyen egységes a köztársaság egész területén. A paritásos árak rendszere egészen groteszk helyzetet eredményezett, mivel a szlovenszkói malmok olcsóbb áron vehetnek gabonát s olcsóbb áron hozhatják a lisztet forgalomba, tehát a történelmi országok területén lekonkurálhatják a csehországi és morvaországi malmokat. A verseny olyan érzékenyen érinti a történelmi országok malomiparát, hogy kéthetes tüntető sztrájk eszméjével foglalkoznak és ők követelik a leghangosabban, hogy a szlovenszkói gazdának ugyanolyan árat fizessenek, mint a csehországi, vagy morvaországi termelőnek. A gabonamonopóliumot meg kell reformálni. Rendezni kell az ! árak kérdését és a termelést szabályozni kell. j Az eddig nyilvánosságra került hírek szerint a Gabonatársaság megtorló intézkedések foga- ; natositására is jogot kap a gabonamonopóliumról szóló kormányrendelet módosítása révén. A' monopólium jogával fölruházott társaság ugyanis ismételten ajánlta a gazdáknak, hogy ne növeljék gabonatermő-területeiket, de kívánsága nem lelt visszhangra. A Gabonatársaság ezt olyképpen torolhatja meg, hogy nem minden gazdától veszi meg a fölkínált gabona teljes mennyiségét, hanem egyeseknek a megvételre fölajánlott gabona egy részét darált vagy denaturált állapotban visszaadja. Ez is egyik lehetősége a termelés szabályozásának, de ez is csak félmunka, mert nem határozza meg szabatosan, hogy kitől mennyit köteles a Gabonatársaság átvenni. Az eddig nyilvánosságra került hirek szerint a módosított rendelet nem tartalmaz erre nézve szabatos irányelveket és joggal lehet attól tartani, hogy ez a megtorlási jog még nagyobb mértékben kiszolgáltatja a gazdát egyik-másik bizományos önkényének. Tudjuk, hogy vannak bizományosok, akik különböző lehetetlen jogcimeken nyúzzák, kopaszt- ják a gazdát, aki a végén már nem is bánja, hogy mázsálási és berakási, meg kirakási illeték címén mennyit vonnak le a vételárból, nem bánja, ha a fajsulykülönbözet megállapítása során hátrányára történő számítási hibák adódnak s örül, ha pénzt lát. Nem vezethet azonban jóra, ha a bizományosoknak még több lehetőséget ad a rendelet levonások eszközlésére. Szent-Ivány Józsefnek, a magyar nemzeti párt vezérének a termelés szabályozására van egy elgondolása s úgy tudjuk, javaslatát rövidesen nyilvánosságra hozza. Szent-Ivány abból indul ki, hogy a Gabonatársaságnak tudnia kell, mekkora az a menyiség, amelyet a piac fölvesz, illetve amelyet a Gabonatársaság kockázatmentesen fölvásárolhat. A Gabonatársaságnak tisztában kell lennie az átlagos terméshozam adataival. Tudnia kell, mennyi gabona terem az egyes országrészekben, a járásokban, körzetekben s tudnia kell azt is, hogy mennyi az egyes termelő átlagos hozama. Ez az átlagos hozam kisebb a szükségletnél. Ezt a mennyiséget a Gabonatársaságnak meg kell vennie, sőt még egy tízszázalékos eltérést is koncedálnia kell. Ennek az irányelvnek szemelőtt tartása mellett a legcélszerűbben lehetne a termelést szabályozni s a Gabonatársaságnak csupán azokkal szemben kellene a megtorlás eszközét alkalmaznia, akik a közérdekkel szembehelyezkedve, nyerészkedési vágyból növelik gabonatermőterületeiket. Ennek az irányelvnek a betartásával nem kellene attól tartani, hogy a megtorló intézkedések alkalmazása során egyéni szempontok is szerepet játszhatnak. (TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1* OLDALON.) éppen ellentéte annak, amit egyes államok egyoldalú elhatározásukkal legutóbb kezdeményeztek. Az ilyen egyoldalú elhatározások, mint a német védkötelezettség ujrabevezetése, fölvetik a kérdést, hogy mit érnek tulajdonképen a megállapodások? Mindazonáltal a béke érdekében szükségesnek mutatkozik a berlini utat megvalósítani. A német fegyverkezés rendkívül félelmetes tény, mert a birodalmi hadsereg arányai sokszorosan felülmúlják akármelyik nyugati nagyhatalom katonai készülődéseit A brit politika célja mindenesetre az, hogy Németországot visz- szavezesse az európai egységbe. Ennek az akciónak feltételei igazságosak lesznek Németország számára, de szükséges az is, hogy fairek és biztosak legyenek mások számára is. Anglia senkivel se köt külön megállapodást s szeme előtt csupán az általános európai megállapodás eszméje lebeg. Simon végül kifejezte, hogy örül az államférfiak küszöbönálló összejöveteleinek, amelyeken talán sikerülni fog a helyzetet tisztázni . Egy diplomata-fogadtatáson Sir John Simon kijelentette, hogy a második háromhatalmi konferencián, — amelyre az angol miniszterek Berlinből, Moszkvából, Varsóból és Prágából való visszaérkezése után kerül sor, egy északolaszországi városban, — esetleg Németország is részt vesz. Simon e bejelentése nagy feltűnést keltett a diplomaták között* A második háromhatalmi konferencia valószínűleg április közepén fog lefolyni, s ha Németország is megjelenik rajta, akkor csaknem azonossá válik azzal a négyhatalmi konferenciával, amelyet Mussolini állandóan óhajtott, de amelynek megvalósítására mindmáig nem került sor. Ausztria is egyenjogúságot akar át Olaszországnak, de ezt a hatalmas földet mindössze ezer ember lakja. Abesszínia szuLondon, március 22. Sir John Simon tegnapi alsóházi beszédének néhány fordulata a külföldön azt a benyomást .keltette, mintha Anglia Németországot meg akarná hivni a berlini, moszkvai, varsói és prágai ut után tartandó felsőolaszországi angol—francia— olasz konferenciára. A Reuter-iroda szerint ez a magyarázat teljesen hamis és Angliának nem szándéka, hogy a felsőolaszországi konferenciából négyhatalmi konferenciát alakítson. Az angolok csak annyit óhajtanak, hogy az északolaszországi konferencián megtalálják a további megbeszélések bázisát és valamennyi hatalom bevonásával A parlamenti bizottságok munkája Prága, március 22. A véderőbizottság ma délelőtt tartott ülésén a katonai célú kisajátításokról szóló novellát a szenátushatározat szövegezésében több hozzászólás után változatlanul fogadta el. A költségvetési bizottság a szállítói pénztári utalványokról szóló kormányjavaslatot és a tűzoltó-dijakról szóló szenátushatározatot fogadta el. A költségvetési bizottság napirendjén szerepelt az önkormányzati testületek gazdálkodásának rendezése is, ezt a javaslatot azonban a bizottság megint nem tárgyalta, bár a szocialista sajtó ma reggel örömmel üdvözölte, hogy most már teljesen kész a megegyezés e nehéz kérdésben. verénitását és integritását a római megállapodás nem érintette. Laval ezután a népszövetségről beszélt, amely a Saar-probléma és a marseillei gyilkosság ügyeinek szabályozásánál nagyfokú életképességről tett tanúságot. A jugoszláv—olasz közeledést üdvös dologként üdvözölte a miniszter és kijelentette, hogy a jövőben is mindig közeledési politikát fog követni, miként 1931-ben Berlinbe utazott, úgy utazik 1935-ben Moszkvába. Franciaország erős marad és szövetségeseivel együtt bizhat a jövőben. Szó sincs négyhatalmi konferenciáról előkészítsék a későbbi biztonsági megállapodást. Csak az északolaszországi konferencia után kerülhet sor arra, hogy esetleg Németországot s a dunai paktum és a keleti paktum érdekeltjeit meghívják egy általános európai konferenciára. Sir Simon tegnapi beszédében csak azt akarta tisztázni, hogy Anglia kitart a Németország bevonásával megkötendő kollektív biztonsági rendszer terve mellett. Ha Németország fölveti a tengeri fegyverkezés kérdését, akkor ezzel kapcsolatban a szárazföldi és légi fegyverkezés korlátozásáról is megindulhat az eszmecsere. Gyarmatügyi kérdésekről Berlinben a miniszterek nem fognak tárgyalni. Edén Parisba repült Abisszinia előkészületeket tesz a „várható bonyodalmakra1* London, március 22. A Daily Telegraph addis-abebai jelentése szerint az abessziniai császár megparancsolta a tartományi kormányzóknak, hogy azonnal visszatérjenek állomáshelyükre és fölkészüljenek minden lehetőségre, s a határon várható bonyodalmakra. A mozgósítást a császár egyelőre nem rendelte el. Amikor nyilvánosságra került, hogy az abessziniai császár uj jegyzéket intéz a népszövetségihez, Vinci gróf abessziniai olasz követ több jegyzéket nyújtott át az abessziniai kormánynak, amelyben kijelentette, hogy a közvetlen tárgyalások összes lehetősége még nincs kimerítve. Abesszínia kormánya ennek ellenére elhatározta, hogy ezek után Olaszországgal csak a népszövetségen át tárgyal. Bethlen Magyarország és a kisantant közeledéséről Páris, márCtilis 22. Gróf Bethlen István volt magyar m in iezt inök tollából a párisi „Tribüné des Nationsü lapban rendkívül érdekes cikk jelent megélj lehetőségek a Duna völgyéiben11 címmel. AW magyar mi- I niszter elnök cikkének első részieken az olaszfrancia megegyezést taglalja, ampjy UJ helyzetet teremtett a dunai államok koüpt’t- Ennek kö ve tk ezimién yeképipen — folyta tjat^Áb'b Bethlen — Magyarországnak is meg kell egyeznie a kis^ antant államokkal, mint ahogyan Olaszország megegyezett Jugoszláviával. A mostani szerencsétlen helyzet fenntartása nem egyezik Magyarország érdekeivel. Magyarországnak jó viszonyban kell lennie szomszédaival, mert békés fejlődésre van szüksége. j A kisantantállainoknak azon igénye, hogy I bele akarnak szólni a magyar királykérdés megoldáséiba, s Bőként a restauráció kérdésébe, Bethlen szerint teljesen indokolatlan. Ezt a kérdést Magyarország csak szabadon és függetlenül oldhatja meg, mert minden külföldi beavatkozás Bethlen szerint súlyos következményekkel járhat. Magyarország reméli, hogy a szomszéd államokkal fennálló feszültség enyhülni fog. Végül Bethlen cikkében hangsúlyozza, hogy a megértés szellemének abban is meg kell nyilatkoznia, hogy ^ a békeszerződésbe eikkelyezett feltételeket vMagyaro rszúg szomszédos államai is beJlteüák és tiszteletben tartják a fennható- alá került magyar kisebbségek jogaim valamin* a jószomszédi viszonyt azzal is ápolják Wgy nem gördítenek akadályt Ma- gyarors’zM biztonsága és igy a teljes magyar szuveren»s A lapszabw kát. Vasárnap reggel Edén Amszterdamba repül, ahol találkozik Sir John Simonnal és vele együtt utazik Berlinbe. Maiskij londoni orosz nagykövet ma délelőtt fölkereste Lord Edent és tanácskozott vele a főpecsétőr moszkvai utazásának előkészítéséről. Lezuhant egy hanem hadi htdropíán: hat hatott Páris, március 22. A tegnap éjjel megtartott gyakorlatozás közben egy vizi repülőgép, amelyben két repülőtiszt és négy altiszt tartózkodott, Brest közelében lezuhant. A repülőgép elpusztult és mind a hat utasa szörnyethalt. Uiabb 8.000 korona hitnyi ta'itak a beregszászi faialkoruak gondnokságánál Beregszász, március 22. (Saját tudósítónktól.) Annakidején részletesen közöltük, hogy a beregszászi járási fiatalkorúak gondnokságánál különböző szabálytalanságok történtek. Halounek Károly földihivatali tisztviselő, aki a gondnokság ügyvezetője és pénztárosa is volt, körülbelül 15.000 koronával nem tudott elszámolni a rokamezői nyaraló vezetésével kapcsolatban. Halouneket felfüggesztették és büntető feljelentést tettek ellene. A pénzkezelés felülvizsgálatára bizottságot küldtek ki, amely a napokban tartott ülést. Az ülésen bejelentették, hogy az eddigi hiányokon lrivül további 8000 koronás hiány mutatkozik és ezért az egyesület újabb feljelentést tett Halouinek ellen, akit időköziben Nagymiihályra helyeitek át. — Egy évet kapott egy sáros! pénzhamisító. Kassai szericeeztóségünk jelenti telefonon: A kassai kerületi bíróság ma tárgyalta Miclhajlo Vaszil mer&aiceti munkás pén®hamisitáei ügyét. Mwhajlo cin- és ólomkeverékből tizkoronás érapénzeket készített ée a hamisítványokból sikerült le ötvon darabot forgalomba hoznia. A bíróság egyévi bűr- tömre Ítélte. Becs, márdus 22. A hazafias front tegnapi összejövetelén a XI, kerületben Berger Walde- negg külügyminiszter beszédet mondott és kijelentette, hogy Ausztria is fegyverkezési egyenjogúságot kér. Ausztriát a békeszerződés katonai rendszabályai lehetetlen helyzetbe hozták s ezen segíteni kell. Berger Waldenegg szerint a teljes egyenjogúság elnyerése rövid idő kérdése. Laval külpol tíka nyilatkozata a párisi kamarában Páris, március 22. A francia kamara mai ülésén Franklin Bouillon képviselő rendkívül éles kritika tárgyává tette az elmúlt évek francia külpolitikáját. Követelte, hogy Németországgal szemben a kormány erélyesebb álláspontot foglaljon el. Véleménye szerint más megoldás nincs, mint az, hogy a békét szerető, de katonailag fölkészült nemzetek összefogjanak a birodalom ellen. La Ferronays képviselő ezután a Rómában kötött olasz—francia gyarmati egyezményről interpellált. Mindketten örömmel állapították meg, hogy a megegyezést szoros francia-olasz együttműködés követte. A vitában szólásra emelkedett Laval külügyminiszter is, aki kijelentette, hogy Franciaország ugyan a római egyezmény alapján 114.000 négyzetkilométer területet adott London, március 22. Edén főpecsétőr pénteken délután 16 órakor Parisba repült, ahol még pénteken tanácskozott Laval külügyminiszterrel. Szombaton Laval, Suvich olasz államtitkár és Edén együtt reggeliznek, majd délután folytatják a tárgyaláso-
