Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)

1935-03-21 / 68. (3620.) szám

1935 március 21, csütörtök* 'PW^MAG^aHTRIií® 3 A pénzügyminiszter válasza Hokky Károly interpellációjára a pénzügyőrök halálosvégü fegyverhasználata ügyében Senki sem tud ellenállni j Ha mégannyira bele is vette magát valamibe a piszok ... vagy ha a tisztítandó holmik mégoly finomak is: VIM a ta­karítónő győzi erővel a nehéz munkát — viszont kíméletes a könnyűnél. Hogy mi a VIM különös sajátsága ? Meglazítja és föloldja a piszkot— mint- ha egyenesen a nagytakarí­táshoz teremtették volna! aiOykcOdtén/r. muvdbenb Prága, március 20. Hokky Károly, & miszinezkói magyarság kereszt óuy szocialista párti képviselő­je ée törvérnykozótámai a pénzügyőröknek a ru- szimezkói cseihezlovák-magyar határ mentén tör­tént halálosvégü fegyverlhaszmála/ta/i ügyében hó­napokkal ezelőtt interpellációt nyújtottak be. Az interpellációra Trapl pénzügyminiszter most a következő választ adta: „A pénzügyőre égnek az 1027. julius 14-.1 114. Tgysz. törvény 12. §-a értelmében nevezetesen az a rendeltetése, hogy a vámhatár felett őrköd­jék, a vámhatáron és a határvizeken átkelő sze­mélyek és átvitt áruk felett a vámfelügyeletet gyakorolja s hogy a vámkdihágasokat (különösen a ceemipészetet) megakadályozza és kAderitee. Hogy a pénzügyőrség a törvény által tőle meg­követelt feladatoknak eleget tehessen, számára a vámtörvény értelmében a, szolgálat teljesítésénél a polgári és katonai őrszem törvényes jogai is­mertetek el. A hivatkozott vámtörvény 13. § 7. és 8. bek.-bem a pénzügyőrség fegyverhasználati joga is rendezést nyert olyképpen, hogy a pénzügyőrség az előirt óvatosság szemmeltar- tásával fegyverét egyrészt a szükséges önvé­delem céljából, másrészt szolgálati ténykedésé­nek meghiúsítására irányuló ellentállás leküz­désére, esetleg a csempész szökésének megaka­dályozására használhatja, ha arra a két utób­bi esetben más lehetőség nincsen. A pénzügy- őrség végül fegyverét a vámhatár mentén oly személyek ellen is használhatja, akik a magát pénzügyőrségi közegnek nyilvánító pénzügyőr ismételt felszólítására meg nem állnak, ha az­által a pénzügyőrség részéről más személyek veszélyeztetve nincsenek. A felhozottakból világos, hogy az esetben, ha a pénzügyőrség tagja fegyverét a szolgálatitétel al­kalmával használja, eemm/iképp-en sem bünteti azt, aki csempészeteit követett el, hanem csupán vagy az ellene intézett, illetőleg őt fenyegető tá­madás ellen védekezik, vagy a letartóztatott egyén ellentálláeát leküzdeni, illetőleg a csem­pész megszökésének elejét venni akarja, vagy vé­gül iily módon léfp fel a vámhatárezakaszon oly személyekkel szemben, akik a pénzügyőrség elő­irt ismételt felszólításának hogy álljanak meg, nem engedelmeskedtek. Ennélfogva a csempésze- - tét elkövető személy hatalmában áll kikerülni azt, hogy a pénzügyőrség ellene fegyverét hasz­nálhassa,. és pedig azáltal, hogy az őrszem felszó­lításának szót fogad és megáll. Megjegyzem, hogy oly személy, akit a pénzügyőrség az állam­határ meg nem engedett átlépésén rajtakap, kell hogy- S'zemélymotozásnak vettessék alá, és pedig nemcsak a, vám jövedék védelme szempontjából, hanem hadügyi-politikai okokból is, minthogy az ilyen személyek a szomszédos állam hiradóiszol- gálata által gyakran saját államunk kárára hasz­náltatnak ki. A pénzügyi hatóság időként, — kivált a vám­határmenti területeken — a pénzügyőrség törvé­nyes fegyverhasználati jogáról szóló rendelkezé­seket nyilvános hirdetményekkel teszi közzé. Csak kívánatos volna, ha a közönség tudatára jönne annak a veszélynek, amelynek a szolgála­tát végző pénzügyőrségi közeg veszélyeztetésé­vel vagy felszólítása iránti engedetlenségével magát kiteszi. Ha ennek tudata a szélesebb nyil­vánosságba megy át, ennek következménye bi­zonyára az lesz, hogy a pénzügyőrséggel érint­kezésbe jövő személyek a közegek felszólításá­nak szót fogadnak s igv kikerülik azt. hogy a pénzügy őrs égnek ellenük fegyverével kelljen fel­lépnie. A pénzügyminisztérium természetesen arra tö­rekszik, hogy az emberi élet a lehetőség szerint mentői inkább kiméi tessék, még pedig azon sze­mélyeknél is. akik a fenálló törvényes rendelke­zésekkel szemben cselekednek és csempészetet vagy egyéb jövedéki büntetendő cselekményt kö­vetnek el. Ez okból a pénzügyminisztérium annak idején 1933. jú­nius 20-án kelt 66.048 33. sz. kiadmányával el­rendelte, hogy a pénzügyőrség fegyverét csak akkor használhatja, ha a szolgálati célt eny­hébb eszközökkel, nevezetesen testi erő alkal­mazásával, fegyverhasználattal való fenyege­téssel, riasztó lövésekkel s hasonlókkal el nem érheti. A fegyver csak oly mértékben használható, amely feltétlenül megkíván tátik ahhoz, hogy a pénzügyőrség ellen intézett támadás visszave­ressék, az ellentállás leküzdessék vagy hogy a pénzügyőrség felszólításának szófogadtaesék. A pénzügyőrségnek azonban mindig gondja kell, hogy legyen arra, hogy az emberi élet mennél inkább megkiméltessék. A pénzügyőrség részéről alkalmazott minden egyes fegyverhasználat, amely az emiber megölé­sét vagy megsebesltését eredményezte, bírói vizs­gálat tárgyává tétetik. A jelzett bírói vizsgálat nyomán megállapittatik, hogy a fegyverhaszná­latra a fenálló rendelkezések keretében került-e sor, vagy 6em. Ha a fegyver nem a fenálló ren­delkezések keretében használtatott, ez esetben az ilyen cselekményben vétkes pénzügyőrségi kö- zeg egyrészt biróilag, másrészt fegyelmi, illetőleg dásciplimáris eljárás során üldözteták. Megjegyzem, hogy a pénzügyőrség a vámha­tár ezemmeltartására megfelelő figyelmet fordít s hogy a pénzügyi hatóság ezenkívül a pénzügy- őrség létszámának azon szakaszokon való erősí­tésével, ahol a csempészet kiváltképpen elhatal­masodott, ennek célszerűen elejét venni törek­szik. Hogy az államr és vámhatár védelmének ja­vulása eléressék, a pénzügyigazgatás a pénzügyőrségi alkalma­zottak rendszeresített állományát felemelni szándékozza. A pénzügyőrségnek különösen a podkarpatszka- ruszi magyar határon való fegyverhasználatát il­letőleg megjegyzem, hogy a pénzügyőrségnek az államhatár nevezett szakaszán követett eljárása csupán a fentjelzett esetek számának elhatalma­sodásából folyik, ahol t i az áruikat Csehszlová­kiába csempésző személyek a pénzügyé még meg­állását parancsoló felszólításának nem engedel­meskednek, sőt ellenkezőleg éppen ezen felszó­lítás ellen cselekednek, a pénzügyőrséggel szem­be szál Inak vagy legalább is szökést kísérelnek meg. Podkarpatszkaru8zban 1934. év folyamán meg­állapított csempészeti esetek túlnyomó részben a csehszlovák-magyar határ azon szakaszán követtettek el, amely gazdaságilag fejlettebb, mint ez ország északi része. A csempészettel jómódú földmüvescsaládok tagjai foglalkoznak, akik erre a tetemes, főleg a gabonanemüek Léva, március 20. A magyar nemzeti párt lé­vai körzete vasárnap rendes közgyűlést tartott. A közgyűlésen Jaross Andor tartómánygyülési képviselő, a párt országos ügyvezető elnöke és dr. Holota János nemzetgyűlési képviselő is megjelent. A közgyűlésit dr. Kmoskó Béla kör­zeti pártelnök nyitotta meg e beszédében hang­súlyozta a mai időktől követelt kötelességeik teljesítésének fontosságát. Budaváry László titkár a pártiiroda működését ismertette s be­számolt arról a kiterjedt munkáról, amellyel a pártiroda a párthivek segítségére volt ügyes- bajos dolgaikban. A közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette a jelentést és jegyzőkönyvi köszönetét szavazott Beinrohr Dezső párttit- kárnak, aki tiz évig vezette nagy buzgalom­mal a körzet pártirodáját. A közgyűlés ezután a választási jelöléseket ejtette meg s megbízta a választmányt a jelöltek sorrendjének meg- állapitásával. A közgyűlés több uj pártszer­vezet fölállítását határozta el. Ezután Jaross Andor tartománygyülési képviselő emelkedett szólásra s megköszönte Kimoekó megfontolt, higgadt fejtegetéseit. Rámutatott arra, hogy a nemzeti gondolat az egész világon hódit s e világjelenség a magyar nemzeti párt szem­pontjából a legkedvezőbb auspicium az erő­gyarapodásra, mert a párt a nemzeti gondo­latot viseli a zászlaján. A szónok ezután azt fejtegeti, hogy a mai időkben mindenki bátran hirdesse nemzeti ho- vátartozását, nincs helye a „négyszemközti6* magyarságnak. A magyar nemzeti pártban tö­mörülő nagy energiaforrást ki kell aknázni s vissza kell utasítani azt az agitácáót, amely az osztályok szerinti szervezkedést ajánlja a nem­zeti alapom való összefogás helyett. A kisebbségi magyar társadalmon belüli mes­terséges válaszfalakat le kell bontani, s egységbe kell foglalni minden rendű és ran­gú s mindenfajta foglalkozású magyart. Csak jól megszervezett magyarság tud poli­tikai nyomást gyakorolni a kormánypártokra s csak ilyen szervezettséggel tudja kiharcolni kisebbségi jogainak teljes respektálását. A hallgatóság kitörő tapssal és éljenzéssel fogadta a lendületes beszédet, majd dr. Ho­lota János nemzetgyűlési képviselő mondott beszámolót. Beszédében szakszerű bírálatot mondott a törvényhozás munkájáról és az uj törvények szelleméről és jelezte a magyarság tennivalóit. A tervezett törvényekkel kapcsolatban ki­emelte a választások elhatározó jelentőségét. Nagy lelkesedéssel! fogadott beszéde utón újból csempészetéből folyó nyereség, másrészt a — sajnos, — megsebesülés vagy halálveszélytől sem visszarettenő csempészszenvedély által csábittatnak. A földmüvesnapezámra utalt dolgozó nép a csempészetben csupán csekélyebb mértékben vesz részt. A felsorolt okokból kifolyólag nem találom in­dokoltnak, hogy pénzügyőrségnek törvényileg megállapított fegyverhasználati jogosultsága kor- látoltaseék, esetleg hogy az e részben fennálló előírások valamiképpen módosíttassanak. Az eddigi eseteket, ahol a pénzügyőrség fegy­Jarose Andor országos ügyvezető elnök emel­kedett szólásra és bonckés alá vette a terv­gazdálkodás most propagált eszméjében rejlő kockázatot. A szónok ezerint a tervgazdálkodás keretében a termelés szabályozásánál nemzeti­ségi szempontok is érvényesülhetnének. így eleve le kell szegezni, hogy például a búza­termelés csökkentését nem a legjobb búzater­melő vidéken kell keresztülvinni Juhász Ernő (Zeemlér) és Révész Jónás (Ga- ramszentgyörgy) fölszólalásában bizalmát fe­jezte ki a pártvezetőséggel szemben s biztosí­totta a párt vezéreit a magyar vidék törhe­tetlen ragaszkodásáról. A körzet ui titkára A közgyűlés végül megválasztotta a körzeti vezetőséget s a körzet élére a következő Prága, március 20. A Telegraf mai száma „Ketten csinálták ugyanazt — Ki tud a magyar védkötelezettségről?" címen a kővetkezőket ír­ja: — Mikor Németország kihirdette az általános védkötelezettséget, a helyzetről szóló kommentá­rok között oly szavaik is elhangzottak, hogy Ma­gyarország is a német minta szerint fog beren­dezkedni. E tekintetben a sajtó őrvendeztetően ,.megnyugtató" fölvilágositást adhat: Magyaror­szág nem fogja követni a német mintát. Magyar- ország ugyanis már régen és teljes csendben be­rendezkedett ez irányban. (?) — Magyarországon is van védkötelezett- ség. (?) Magyarországnak is száz százalékkal erősebb hadserege van, mint amilyen létszámot a békeszerződés engedélyezett neki, a különb­ség mindössze az, amit a francia közmondás így fejez ki: a hangnem teszi a zenét. Magyarország föltünés nélkül járt el, lemondott a külső hatás­ról s céljait a világ jóval kisebb figyelme mellett érte el. — Magyarország az 1908-as korosztály soro­zásával kezdte s ez ősszel az 1913-as korosztály sorozottjait vonultatja be. Magyarországon, ahol vérének az üldözött személyével szemben való használata halálos kimenetelű volt, szükségte­len újból kivizsgálni, minthogy, amint már je­leztem, mindezen esetek bírósági eljárás tár­gyává tétettek. Oly esetig ahol a pénzügyőrség tagjai maguk tör­vénytelen uten dugánut csempésztek volna, ez- ideig nem állapíttatott meg. A pénzügyőrségnek oly alkalmazottaival a:kik, ily durva kötelesség- sértést követnek el, mihelyt neveik s az ily ese­tek megvizsgálásához szükségéé adatok velem közöltéinek, a legnagyobb szigorral fogok el- bánn.i.“ tisztikart állította. ElDöik: dr. Kmoskó Béla, Léva. Tiszteletbeli elnökök Bándy Endre, Léva; Révész János, Garamszentgyörgy; társelnökök: Antal Gyula, Léva, Papp JÁzsef, Kiss ár ó; ügyvezető alel­nöki Boros Béla, Léva; elnökségi tagok: Pólya Ernő, Alsószecse, Bárány János, Zseliz, Osz- vald Ernő, Bori, Szilvás István, Kisóvár, Ko­vács István (nagy), Vámosladány; Juhász Er­nő, Lök; Konc Károily, Alsóvárad; Pomothy Lajos, Horhi; Csető Lajos, Garamszen/tgyörgy; iFüry-Szücs András, Kissáró; Nagy Lajos (vi- da), Nagysalló; Gsernák Ferenc, Nagypeszek; Szabó Gyula, Ba-rsendréd; Nagy Gyula, Lévd^ ifj. Patay Lajos, Kisfcálna; Juhász Ernő, Zsenrv ilér. Titkár: Budaváry László; pénztáros: Ifj. Dolog Kálmán, Alsófegyvernek; jegyzők: dr, Korpás László, Léva, Veress Vilmos, Ujbars. még voltaképpen hivatalosan érvényben van a békeszerződés, a tényleges szolgálat 18 hónap. A megengedett hét dandár helyett a magyar hadsereg hét hadosztályból áll hadosztályonként három-három ezreddel. A tüzérség, a műszaki csapatok, a lovasság és az összekötő szolgálatot végző alakulatok kétszerié erősebb létszámúak, mint 1928-ban voltak. Katonai repülőgépe 300 van, azaz háromszázzal több, mint amennyire joga volna. — Magyarország 1750 helyett már 7000 tiszt­tel rendelkezik, katonája pedig 35.000 helyett 75.000 van. Ehhez járul még hét gyalogezred, mely csendőrségi egyenruhába van beöltöztetve. Aztán ott vannak még a támadó jármüvek. — A magyar diplomácia elvitathatatlanul si­kert könyvelhet el: a népszövetségtől kölcsönt eszközölt ki, s abból egy csapásra négy hadiszer- gyárat állított föl, amennyiben a hadiszert va­lamelyik nagy protektor önként nem szállította. — A magyar fegyverkezés Európára nézve kevésbé veszedelmes, mert Magyarország tagj? a népszövetségnek és mert a beavatottak száma­ra a magyar fegyverkezés nem jelent meglepő test — fejezi be cikkét a Telegraf. „Le kell bontani a magyar társadalmon belül a mesterséges válaszfalakat” Jaross Andor és dr. Holota János a magyar nemzeti párt lévai körzetének közgyűlésén A Telegraf szerint Magyarország nem követi a német példát

Next

/
Oldalképek
Tartalom