Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)
1935-03-21 / 68. (3620.) szám
1935 március 21, csütörtök* 'PW^MAG^aHTRIií® 3 A pénzügyminiszter válasza Hokky Károly interpellációjára a pénzügyőrök halálosvégü fegyverhasználata ügyében Senki sem tud ellenállni j Ha mégannyira bele is vette magát valamibe a piszok ... vagy ha a tisztítandó holmik mégoly finomak is: VIM a takarítónő győzi erővel a nehéz munkát — viszont kíméletes a könnyűnél. Hogy mi a VIM különös sajátsága ? Meglazítja és föloldja a piszkot— mint- ha egyenesen a nagytakarításhoz teremtették volna! aiOykcOdtén/r. muvdbenb Prága, március 20. Hokky Károly, & miszinezkói magyarság kereszt óuy szocialista párti képviselője ée törvérnykozótámai a pénzügyőröknek a ru- szimezkói cseihezlovák-magyar határ mentén történt halálosvégü fegyverlhaszmála/ta/i ügyében hónapokkal ezelőtt interpellációt nyújtottak be. Az interpellációra Trapl pénzügyminiszter most a következő választ adta: „A pénzügyőre égnek az 1027. julius 14-.1 114. Tgysz. törvény 12. §-a értelmében nevezetesen az a rendeltetése, hogy a vámhatár felett őrködjék, a vámhatáron és a határvizeken átkelő személyek és átvitt áruk felett a vámfelügyeletet gyakorolja s hogy a vámkdihágasokat (különösen a ceemipészetet) megakadályozza és kAderitee. Hogy a pénzügyőrség a törvény által tőle megkövetelt feladatoknak eleget tehessen, számára a vámtörvény értelmében a, szolgálat teljesítésénél a polgári és katonai őrszem törvényes jogai ismertetek el. A hivatkozott vámtörvény 13. § 7. és 8. bek.-bem a pénzügyőrség fegyverhasználati joga is rendezést nyert olyképpen, hogy a pénzügyőrség az előirt óvatosság szemmeltar- tásával fegyverét egyrészt a szükséges önvédelem céljából, másrészt szolgálati ténykedésének meghiúsítására irányuló ellentállás leküzdésére, esetleg a csempész szökésének megakadályozására használhatja, ha arra a két utóbbi esetben más lehetőség nincsen. A pénzügy- őrség végül fegyverét a vámhatár mentén oly személyek ellen is használhatja, akik a magát pénzügyőrségi közegnek nyilvánító pénzügyőr ismételt felszólítására meg nem állnak, ha azáltal a pénzügyőrség részéről más személyek veszélyeztetve nincsenek. A felhozottakból világos, hogy az esetben, ha a pénzügyőrség tagja fegyverét a szolgálatitétel alkalmával használja, eemm/iképp-en sem bünteti azt, aki csempészeteit követett el, hanem csupán vagy az ellene intézett, illetőleg őt fenyegető támadás ellen védekezik, vagy a letartóztatott egyén ellentálláeát leküzdeni, illetőleg a csempész megszökésének elejét venni akarja, vagy végül iily módon léfp fel a vámhatárezakaszon oly személyekkel szemben, akik a pénzügyőrség előirt ismételt felszólításának hogy álljanak meg, nem engedelmeskedtek. Ennélfogva a csempésze- - tét elkövető személy hatalmában áll kikerülni azt, hogy a pénzügyőrség ellene fegyverét használhassa,. és pedig azáltal, hogy az őrszem felszólításának szót fogad és megáll. Megjegyzem, hogy oly személy, akit a pénzügyőrség az államhatár meg nem engedett átlépésén rajtakap, kell hogy- S'zemélymotozásnak vettessék alá, és pedig nemcsak a, vám jövedék védelme szempontjából, hanem hadügyi-politikai okokból is, minthogy az ilyen személyek a szomszédos állam hiradóiszol- gálata által gyakran saját államunk kárára használtatnak ki. A pénzügyi hatóság időként, — kivált a vámhatármenti területeken — a pénzügyőrség törvényes fegyverhasználati jogáról szóló rendelkezéseket nyilvános hirdetményekkel teszi közzé. Csak kívánatos volna, ha a közönség tudatára jönne annak a veszélynek, amelynek a szolgálatát végző pénzügyőrségi közeg veszélyeztetésével vagy felszólítása iránti engedetlenségével magát kiteszi. Ha ennek tudata a szélesebb nyilvánosságba megy át, ennek következménye bizonyára az lesz, hogy a pénzügyőrséggel érintkezésbe jövő személyek a közegek felszólításának szót fogadnak s igv kikerülik azt. hogy a pénzügy őrs égnek ellenük fegyverével kelljen fellépnie. A pénzügyminisztérium természetesen arra törekszik, hogy az emberi élet a lehetőség szerint mentői inkább kiméi tessék, még pedig azon személyeknél is. akik a fenálló törvényes rendelkezésekkel szemben cselekednek és csempészetet vagy egyéb jövedéki büntetendő cselekményt követnek el. Ez okból a pénzügyminisztérium annak idején 1933. június 20-án kelt 66.048 33. sz. kiadmányával elrendelte, hogy a pénzügyőrség fegyverét csak akkor használhatja, ha a szolgálati célt enyhébb eszközökkel, nevezetesen testi erő alkalmazásával, fegyverhasználattal való fenyegetéssel, riasztó lövésekkel s hasonlókkal el nem érheti. A fegyver csak oly mértékben használható, amely feltétlenül megkíván tátik ahhoz, hogy a pénzügyőrség ellen intézett támadás visszaveressék, az ellentállás leküzdessék vagy hogy a pénzügyőrség felszólításának szófogadtaesék. A pénzügyőrségnek azonban mindig gondja kell, hogy legyen arra, hogy az emberi élet mennél inkább megkiméltessék. A pénzügyőrség részéről alkalmazott minden egyes fegyverhasználat, amely az emiber megölését vagy megsebesltését eredményezte, bírói vizsgálat tárgyává tétetik. A jelzett bírói vizsgálat nyomán megállapittatik, hogy a fegyverhasználatra a fenálló rendelkezések keretében került-e sor, vagy 6em. Ha a fegyver nem a fenálló rendelkezések keretében használtatott, ez esetben az ilyen cselekményben vétkes pénzügyőrségi kö- zeg egyrészt biróilag, másrészt fegyelmi, illetőleg dásciplimáris eljárás során üldözteták. Megjegyzem, hogy a pénzügyőrség a vámhatár ezemmeltartására megfelelő figyelmet fordít s hogy a pénzügyi hatóság ezenkívül a pénzügy- őrség létszámának azon szakaszokon való erősítésével, ahol a csempészet kiváltképpen elhatalmasodott, ennek célszerűen elejét venni törekszik. Hogy az államr és vámhatár védelmének javulása eléressék, a pénzügyigazgatás a pénzügyőrségi alkalmazottak rendszeresített állományát felemelni szándékozza. A pénzügyőrségnek különösen a podkarpatszka- ruszi magyar határon való fegyverhasználatát illetőleg megjegyzem, hogy a pénzügyőrségnek az államhatár nevezett szakaszán követett eljárása csupán a fentjelzett esetek számának elhatalmasodásából folyik, ahol t i az áruikat Csehszlovákiába csempésző személyek a pénzügyé még megállását parancsoló felszólításának nem engedelmeskednek, sőt ellenkezőleg éppen ezen felszólítás ellen cselekednek, a pénzügyőrséggel szembe szál Inak vagy legalább is szökést kísérelnek meg. Podkarpatszkaru8zban 1934. év folyamán megállapított csempészeti esetek túlnyomó részben a csehszlovák-magyar határ azon szakaszán követtettek el, amely gazdaságilag fejlettebb, mint ez ország északi része. A csempészettel jómódú földmüvescsaládok tagjai foglalkoznak, akik erre a tetemes, főleg a gabonanemüek Léva, március 20. A magyar nemzeti párt lévai körzete vasárnap rendes közgyűlést tartott. A közgyűlésen Jaross Andor tartómánygyülési képviselő, a párt országos ügyvezető elnöke és dr. Holota János nemzetgyűlési képviselő is megjelent. A közgyűlésit dr. Kmoskó Béla körzeti pártelnök nyitotta meg e beszédében hangsúlyozta a mai időktől követelt kötelességeik teljesítésének fontosságát. Budaváry László titkár a pártiiroda működését ismertette s beszámolt arról a kiterjedt munkáról, amellyel a pártiroda a párthivek segítségére volt ügyes- bajos dolgaikban. A közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette a jelentést és jegyzőkönyvi köszönetét szavazott Beinrohr Dezső párttit- kárnak, aki tiz évig vezette nagy buzgalommal a körzet pártirodáját. A közgyűlés ezután a választási jelöléseket ejtette meg s megbízta a választmányt a jelöltek sorrendjének meg- állapitásával. A közgyűlés több uj pártszervezet fölállítását határozta el. Ezután Jaross Andor tartománygyülési képviselő emelkedett szólásra s megköszönte Kimoekó megfontolt, higgadt fejtegetéseit. Rámutatott arra, hogy a nemzeti gondolat az egész világon hódit s e világjelenség a magyar nemzeti párt szempontjából a legkedvezőbb auspicium az erőgyarapodásra, mert a párt a nemzeti gondolatot viseli a zászlaján. A szónok ezután azt fejtegeti, hogy a mai időkben mindenki bátran hirdesse nemzeti ho- vátartozását, nincs helye a „négyszemközti6* magyarságnak. A magyar nemzeti pártban tömörülő nagy energiaforrást ki kell aknázni s vissza kell utasítani azt az agitácáót, amely az osztályok szerinti szervezkedést ajánlja a nemzeti alapom való összefogás helyett. A kisebbségi magyar társadalmon belüli mesterséges válaszfalakat le kell bontani, s egységbe kell foglalni minden rendű és rangú s mindenfajta foglalkozású magyart. Csak jól megszervezett magyarság tud politikai nyomást gyakorolni a kormánypártokra s csak ilyen szervezettséggel tudja kiharcolni kisebbségi jogainak teljes respektálását. A hallgatóság kitörő tapssal és éljenzéssel fogadta a lendületes beszédet, majd dr. Holota János nemzetgyűlési képviselő mondott beszámolót. Beszédében szakszerű bírálatot mondott a törvényhozás munkájáról és az uj törvények szelleméről és jelezte a magyarság tennivalóit. A tervezett törvényekkel kapcsolatban kiemelte a választások elhatározó jelentőségét. Nagy lelkesedéssel! fogadott beszéde utón újból csempészetéből folyó nyereség, másrészt a — sajnos, — megsebesülés vagy halálveszélytől sem visszarettenő csempészszenvedély által csábittatnak. A földmüvesnapezámra utalt dolgozó nép a csempészetben csupán csekélyebb mértékben vesz részt. A felsorolt okokból kifolyólag nem találom indokoltnak, hogy pénzügyőrségnek törvényileg megállapított fegyverhasználati jogosultsága kor- látoltaseék, esetleg hogy az e részben fennálló előírások valamiképpen módosíttassanak. Az eddigi eseteket, ahol a pénzügyőrség fegyJarose Andor országos ügyvezető elnök emelkedett szólásra és bonckés alá vette a tervgazdálkodás most propagált eszméjében rejlő kockázatot. A szónok ezerint a tervgazdálkodás keretében a termelés szabályozásánál nemzetiségi szempontok is érvényesülhetnének. így eleve le kell szegezni, hogy például a búzatermelés csökkentését nem a legjobb búzatermelő vidéken kell keresztülvinni Juhász Ernő (Zeemlér) és Révész Jónás (Ga- ramszentgyörgy) fölszólalásában bizalmát fejezte ki a pártvezetőséggel szemben s biztosította a párt vezéreit a magyar vidék törhetetlen ragaszkodásáról. A körzet ui titkára A közgyűlés végül megválasztotta a körzeti vezetőséget s a körzet élére a következő Prága, március 20. A Telegraf mai száma „Ketten csinálták ugyanazt — Ki tud a magyar védkötelezettségről?" címen a kővetkezőket írja: — Mikor Németország kihirdette az általános védkötelezettséget, a helyzetről szóló kommentárok között oly szavaik is elhangzottak, hogy Magyarország is a német minta szerint fog berendezkedni. E tekintetben a sajtó őrvendeztetően ,.megnyugtató" fölvilágositást adhat: Magyarország nem fogja követni a német mintát. Magyar- ország ugyanis már régen és teljes csendben berendezkedett ez irányban. (?) — Magyarországon is van védkötelezett- ség. (?) Magyarországnak is száz százalékkal erősebb hadserege van, mint amilyen létszámot a békeszerződés engedélyezett neki, a különbség mindössze az, amit a francia közmondás így fejez ki: a hangnem teszi a zenét. Magyarország föltünés nélkül járt el, lemondott a külső hatásról s céljait a világ jóval kisebb figyelme mellett érte el. — Magyarország az 1908-as korosztály sorozásával kezdte s ez ősszel az 1913-as korosztály sorozottjait vonultatja be. Magyarországon, ahol vérének az üldözött személyével szemben való használata halálos kimenetelű volt, szükségtelen újból kivizsgálni, minthogy, amint már jeleztem, mindezen esetek bírósági eljárás tárgyává tétettek. Oly esetig ahol a pénzügyőrség tagjai maguk törvénytelen uten dugánut csempésztek volna, ez- ideig nem állapíttatott meg. A pénzügyőrségnek oly alkalmazottaival a:kik, ily durva kötelesség- sértést követnek el, mihelyt neveik s az ily esetek megvizsgálásához szükségéé adatok velem közöltéinek, a legnagyobb szigorral fogok el- bánn.i.“ tisztikart állította. ElDöik: dr. Kmoskó Béla, Léva. Tiszteletbeli elnökök Bándy Endre, Léva; Révész János, Garamszentgyörgy; társelnökök: Antal Gyula, Léva, Papp JÁzsef, Kiss ár ó; ügyvezető alelnöki Boros Béla, Léva; elnökségi tagok: Pólya Ernő, Alsószecse, Bárány János, Zseliz, Osz- vald Ernő, Bori, Szilvás István, Kisóvár, Kovács István (nagy), Vámosladány; Juhász Ernő, Lök; Konc Károily, Alsóvárad; Pomothy Lajos, Horhi; Csető Lajos, Garamszen/tgyörgy; iFüry-Szücs András, Kissáró; Nagy Lajos (vi- da), Nagysalló; Gsernák Ferenc, Nagypeszek; Szabó Gyula, Ba-rsendréd; Nagy Gyula, Lévd^ ifj. Patay Lajos, Kisfcálna; Juhász Ernő, Zsenrv ilér. Titkár: Budaváry László; pénztáros: Ifj. Dolog Kálmán, Alsófegyvernek; jegyzők: dr, Korpás László, Léva, Veress Vilmos, Ujbars. még voltaképpen hivatalosan érvényben van a békeszerződés, a tényleges szolgálat 18 hónap. A megengedett hét dandár helyett a magyar hadsereg hét hadosztályból áll hadosztályonként három-három ezreddel. A tüzérség, a műszaki csapatok, a lovasság és az összekötő szolgálatot végző alakulatok kétszerié erősebb létszámúak, mint 1928-ban voltak. Katonai repülőgépe 300 van, azaz háromszázzal több, mint amennyire joga volna. — Magyarország 1750 helyett már 7000 tiszttel rendelkezik, katonája pedig 35.000 helyett 75.000 van. Ehhez járul még hét gyalogezred, mely csendőrségi egyenruhába van beöltöztetve. Aztán ott vannak még a támadó jármüvek. — A magyar diplomácia elvitathatatlanul sikert könyvelhet el: a népszövetségtől kölcsönt eszközölt ki, s abból egy csapásra négy hadiszer- gyárat állított föl, amennyiben a hadiszert valamelyik nagy protektor önként nem szállította. — A magyar fegyverkezés Európára nézve kevésbé veszedelmes, mert Magyarország tagj? a népszövetségnek és mert a beavatottak számara a magyar fegyverkezés nem jelent meglepő test — fejezi be cikkét a Telegraf. „Le kell bontani a magyar társadalmon belül a mesterséges válaszfalakat” Jaross Andor és dr. Holota János a magyar nemzeti párt lévai körzetének közgyűlésén A Telegraf szerint Magyarország nem követi a német példát
