Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)

1935-03-20 / 67. (3619.) szám

1935 mArciu* 20, szerda. TOagM-MAfíteatHiRLap Trapl: A podkarpatsikaiusii adóhivatalok­nak az adóbehajtás kőiül követett eljárása a törvényeknek teljesen megfelel A pénzügyminiszter válasza Hokky Károly interpellációjára Prága, márciue 19. Hokky Károlynál*, a ru­Bzánezkói magyarság kereeztényszöeialksta pár­ti képviselőjének és társainak a ruezinezkói adóhivataloknak az adóbehajtásnál követett „helytelen és kíméletlen eljárása tárgyában44 'benyújtott interpellációjára Trapl pénzügymi- n-ieziter a következő választ adta: — A lefoglalt ingóságok elvétele és örizetbe- vétele Podkarpatezká Ruez országában már azért sean rendszeres, mert az adóhivatalok megfelelő raktárakkal sem rendelkeznek, ha­nem csupán kivételesen történik és pedig az esetben, ha az adóhivatalnak indokolt gyanu- oka van, hogy a hátralékos a lefoglalt ingósá­gokat elidegenitené vagy hogy az elrendelt ár­verés az adózó lakásán eredménnyel nem jár­na, vagy hogy annak révén csekély bevétel éretnék el. A tapasztalatok ugyanis igazolják azt, hogy az adózó lakásából elszállított, ingó­ságok árverezésénél lényegesen jobb eredmény éretik el, mert a vevők nem tudják, kinek az ingóságait veszik s így a vételtől nem tartanak. A lakások és üzletek adóhátralékok miatti ki­ürítését, is a podkarpatszkáruszi adóhivatalok csak egészen kivételes esetekben, t. i. csupán az elvből nem fizető adózóknál foganatositják, akiket egyébként nem lehet köztartozásuknak legalább részben való lerovására bírni, vagy ahol a birói végrehajtást adóhivatali végrehaj­tás (zálogolás) előzte meg. — Csupán oly tárgyak zálogoltatnak és szál­líttatnak el, amelyek az elszállítást károsodás nélkül elviselik — az ócskább ingóságok zá­logolás és elszállítás tárgyát egyáltalában nem képezik, — 8 a közegek a lefoglalt tárgyakkal azok elszállításánál óvatosan bánnak, hogy azok sérülést- ne szenvedjenek. Az uzhorodi pénzügyi főigazgatóság jelentése szerint neve­zett hivatalhoz e tekintetben semmiféle panasz be nem érkezett — Ami az elszállítási költségeket illeti, a végrehajtó hatóságok szemmel tartják azt, hogy itt fölösleges, aránytalanul magas vagy indokolatlan költségek ne okoztassanak. — A foglalás (zálogolás) az adózó, esetleg családja felnőtt tagjának és — nevezetesen a vidéken — a község képviselőjének jelenlété­ben történik. Ha a foglalásnál sem az adózó sem annak képviselője nem volt jelen, az esetben az adózó a foglalásról irásbelileg, elismervény ellenében értesittetiik (az egy. adótörv. 364. § 5. bek-). — A szarvasmarha ismételten csak akkor foglaltatik le, ha az adózó régi tartozását le nem fizette s közben uj tartozása támadt; az esetek túlnyomó részében nem ugyanazon szarvasmarháról van szó. Amennyiben az in­terpelláció itt a végrehajtási költségek fölösle­ges felszámítása ellen irányul, a panasz indo­kolatlan, minthogy ugyanazon adótartozásra vonatkozó végrehajtási költségek csupán egy­szer számíttatnak fel és iratnak elő még akkor is, ha az adóvégrehajtó az adózónál az adó­hátralék részleges beszedése céljából többször is megjelent. — Az egyenesadótörvény 382 §-a akként rendelkezik, hogy ha az állam mint jelzálog hi­telező első helyen szerepel, ez esetben az el­adás hozamából a végrehajtási költségek s az adókövetelés, amelynek érdekében az eladás elrendeltetett, egyenlittetnek ki; a megmaradó fölösleget a végrehajtó hivatal, ha az állam az. egyedüli jelzáloghitelező, az adózónak adja ki, egyébként azon járásbiróságnál, amelynek te­rületén a végrehajtás foganatosíttatott, letéte- ményezi. Ha az állam nem az első jelzálogbifce- iezö, ez esetben a végrehajtó hivatal az árve­rés hozamát a bíróságnál helyezi letétbe. — Az interpelláló urak kifogásolván azt, hogy az adóhivatalok az aratás idején elősze­retettel alkalmazzák a zárgondnokságot az in­gatlanok haszonvételeire, nyilván a berehovói adóhivatalnál vezetett zárgondnokságra gon­dolnak. Eme zárgondnokságok azonban az ese­tek többségében csupán amaz idegen állampol­gárok vagyonát érintik, akiknek adóhátralékai sok esetben az 1920. évig nyúlnak vissza, akik ■a jelzett időközben egy fillért sem fizettek s akiktől az adóhivatal eme köztartozásokat másként be nem hajthatta. — Az interpelláció amaz állítása, hogy a zár­gondnokságok hozadékát az adóhivatalok kizá­rólag az adóhátralékok törlesztésére fordítják, nem felel meg a valóságnak, mert a zárgond­nok a végreh. törv. 209. § 22. bek. értelmében a zárgondnoki kezelés hozadékából közvetlenül fedezi mindazon kiadásokat, amelyek az in­gatlan kezelésével és szokásos használatával járnak, s a felesleget a bíróságnak szolgáltatja be, amely azokat felosztja. Amennyiben a zár- gondnoksághoz az adózónak az adóhivatalt megelőző sorrendben bekebelezett hitelezői is csatlakoztak, ez esetben a bíróság a zárgond­noki kezelésben elért hozam fölöslegét az ingat­lanok elárverezésénél elért legmagasabb ár- kinálat felosztásáról szóló rendelkezésnek meg- felelőleg osztja meg. — A házbérjövedelemnek a bérlőkhöz inté­zett fizetési letiltások által való lefoglalása el­len emelt panasz basonlólag minden indokolás híján van. Az interpellációban hangoztatott né­zet, hogy a bázbér csupán a ház zárgondnoki kezelése révén foglalható le, ellenkezik az egyeneeadótörvény 383. §-a s a végrehajtási rendelet (175-1927. Tgysz. korm. rend.) ugyan­azon törvényszakasz 1. és 2. bek.-re vonatko-* zó 4. bekezdésének rendelkezésével, amely szerint az ingatlanok hozama (házbér, haszon­bér), — ha az a jövőben esedékes is —, a bér­lőknek kézbesített fizetési letiltás által lefog­yható. — Végül az interpelláló urak ama nézete is, hogy az adóhivatalok a zálogjognak az ingat­lanokra való kényszerbe kezelésére irányuló in­dítványt csupán a pénzügyi prokuratura köz­vetítésével terjeszthetik be, ellentétben áll az egyenesadótörvény 345. §.; illetőleg a végrehaj­tási rendelet eme törvényszakaszra vonatko­zó 4. bekezdésének rendelkezéseivel, amelyek érteimébn a birÓ6ági végrehajtás engedélyezé­se és foganatosítása iránt ama hivatal folya­modik, amely az adó, annak pótlékai és tarto­zékai behajtásáira illetékes, t. i ama hivatal, amely az adót kivetette, s ennek helyettesíté­sében és felügyelete alatt az adóhivatal; e hi­vatal a helyettesítés iránt a pénzügyi proku- raturát is megkeresheti — Mithogy a felhozottakból világos, hogy a podkarpatszkáruszi adóhivataloknak az adó­behajtás körül követett eljárás a fennálló tör­vényeknek teljesen megfelel, valamiféle külön intézkedések megtételére okom nem volt. (Emelkedett az államvasutak jövedelme január­ban.) Az államvasutak igazgatóságának most ki­adott jelentése szerint januárban az államvas­utak forgalmi bevétele 206 millió koronát tett ki a tavaly januári 192 millió koronával szemben. Az áruforgalom a tavalyival szemben 112 száza­lékkal emelkedett és 2.9 millió tonnát tett ki. A bevétel 140 millió korona volt, ami 11.3 száza­lékos emelkedést jelent az előző évivel szemben. (Az osztrák-csehszlovák fizetési mérleg.) A Neue Freie Presse cikket közöl az Osztrák Nemzeti Bank elnökének tollából, amelyben df- Kienböck elnök az osztrák-csehszlovák fizetési mérleggel foglalkozik. A mérleg szaldója az el­nök számításai szerint 325 millió csehszlovák korona, nempedig 583 millió, mint ahogy ezt dr. Schuster volt miniszter bécsi előadásában mon- i dotta. Ezek szerint dr. Kienböck odakonkludál, ; hogy dr. Schuster számadatait lényegesen redu- | kálni kell. Annyi igaz, Írja a cikk szerzője, hogy ' a pénzügyi forgalomból Ausztria számára ked­vező számadatokat lehet megállapítani, azon­ban két fontos tény fölött nem szabad szemet- hunyni, amelyek a fizetési forgalom megítélése szempontjából fontosak. Az első tény az, hogy Csehszlovákiában a devizagazdaság rendkívül szigorú, mig Ausztriában a gyakorlat sokkal li­berálisabb. Természetes, hogy a devizagyakor­lat eme kettős volta kedvezőtlen hatással van a két ország fizetési forgalmára. Mindenki tudja, hogy az a csehszlovák tulajdonos, akinek Auszt­riában követelése van, sokkal könnyebben ér­tékesítheti ezt a követelését és simábban disz­ponálhat, mint fordított esetben. Ezenfelül Cseh­szlovákiából bizonyos utalások történnek Auszt­riába. amelyek különös érdeklődésre tarthatnak számot. Ezek ama fizetések, amelyek osztrák tulajdonnak Csehszlovákiában való felszámolá­sából erednek. Az ilyen esetek analízise azt mu­tatja, hogy egyes és megismételhetetlen esetek­ről van szó, amelyeket nem szabad úgy feltün­tetni. mintha a fizetési mérleg állandó elemei lennének. Ausztria és Csehszlovákia között oly értelemben folytattak kereskedelmi tárgyaláso­kat, hogy a két ország közti forgalmat szolgál­ják. Nem hiszem, Írja dr. Kienböck, hogy Auszt­riában is szigorú devizagyakorlathoz kell majd folyamodni, mert ez nem volna összeegyeztethe­tő a kereskedelmi tárgyalások tendenciájával. A cikk végén annak a reménynek ad kifejezést, hogy a két ország közötti kereskedelmi forga­lom javulni fog. (A csehszlovák sörgyárak tovább! koncentrá­ciója.) Az utóbbi hónapokban a belföldi sörgyá! rak kouitingentálási intézkedésekkel akarták el 1 leneulyozni a sörfogyasztás állandó csökkenését, j Mivel esek m iotástkedéeek amm bizonyultak hat­hatósaknak, valószínű, hogy a sörgyártásban ugyanaz a folyama* fog lejátszódná, mint a ma­lomiparban. Prágában nemsokára már csak 3—á nagy sörgyár fogja min* önálló gyár üzemét fenn­tarthatni és egy sereg közép és fce gyár bele fog olvadni a nagy gyárakba. A ezmácibovi nagy sör­gyár felvásárolja a muezlei sörgyárat és ennek mintájára a többi kis gyár ie el fog tűnni. Ez a folyamat hir szerint nemcsak Prágára fog szcv- ritkoBM, hanem az egész köztáreeeágra. (As idei taipfaszállitások.) Az 1935-re kiirt tapaszéin tások 2 millió talpfára szólnak ée as egész tételt azon ajánlatok közöt* fogják felosz­tani, amelyeknél an árak megfelelnek az előírá­soknak. Százharminc oég vet* részt ebben a ver­seny'be>n. A fcalpfakéezitőik szervezete azt kíván­ja a kormánytól, hogy változtassa meg a szállí­tási feltételeket, amelyek jelenleg ige® szigorúak. Ezzel szemben az államvasutak igazgatósága ki­jelentette, hogy a szállítási feltételiek kedvezőb­bek, mint az előző években. Az államvasutak felügyelő választmány a megengedte, hogy a leg­magasabb előirt árak alapján történjenek a vá­sárlások. Az állami erdőségek, amelyek a tel­jes évi szükségletnek körülbelül 12 százalékát fedezik, ebben az évben még nem határoztak a szállitásokróL. (xx A mangalícatenyésztés munkájának ered­ményei a Budapesti Mezőgazdasági Kiállításon.) Az országos mezőgazdasági kiállításra felhozott tenyészállatok elsősorban az annyira fontos mi­nőségi termelée fejlesztésére alkalmasak. Külö­nösen áll ez a sertéetenyéeztésre. Nagyon helyte­len volna a mai alacsony sertésárak mellett a man­galica te® yésrtés további fejlesztésére kisebb gon­dot vetni, éppen ellenkezőleg a miinőeégi és ver­senyképes tenyésztéssel, illetve a termelési költ­ségek csökkentésével tudjuk Ismét a rentabili­tást elérni. Az országos mezőgazdasági kiállítás­ra felhozandó törzskönyveit tenyészetekből szár­mazó tenyészállatok a minőségi tenyésztés pro­duktumai, kitűnő származásuknál és egyedi bel­ső tulajdonságaiknál fogva elsősorban alkalma­sak nemcsak a vérfrissítésre, hanem arra is, hogy a tenyészeteiknek az értékét és színvonalát a jel­zett értékes tulajdonságok tekintetében jelenté­kenyen fokozzák. Megjelennek a kiállításon az ország összes kedvelt tényészanyagbe szerzési for­rásaiként ismert, mangalicatenyészetei magas színvonalon áll tenyészegyedekkel, úgy hogy ez a kiállítás méltó megnyilatkozása lesz a terme­lőképesség fokozására irányuló, szervezet* te­nyésztői munkának. A magyar mangalica Európa legkiválóbb zsireertése és így semmiféle külföldi behozatallal sem lehet vérfrissítést elérni ennél a fajtánál, csak belföldi tény ész anyaggal. Ezért 'ha­zad tenyésztésű törzs könyvelt mangalica tenyész­kanok vásárlásával kell a tenyésztőknek bizto- sitanjok az állategészségügyi törvények által elő­irt szükséges friss vérvonalakat. Kétségtelen, hogy ez a befektetés az állattenyésztő gazdának leggyümölcsözőbb befektetései közé tartozik. (Csődök.) A következő csődöket közük: Lebo- vice Regina ruhanemű üzlet, Érsekújvár, Stefa- nik-uoca 15. — Strasser Frigyes bártól a jdonos, Pöstyén. — Pólyák Ferenc pék, Rozsnyó. ÉRTÉKTŐZSDE Prága lanyha Prága, március 19. (Pragoradio.) A tegnapi i tőzsdei hangulattal ellentétben a mai tőzsde tendenciája lanyha volt, mert az eddigi szilárd irányzatra reakció következett be, amit már ke­véssel a forgalom megindulása után meg lehe­tett állapítani. A tegnapi árfolyamnivó tart­hatatlannak bizonyult. A spekuláció ama nagy csoportja, amely tegnap nagy vásárlásokat eszközölt, ma piacra dobta az áru egy részét áe annak következtében az árfolyamok letöredez­tek. A tőzsde ma már nyugodtabban Ítéli meg a külpolitikai helyzetet és a Németországban bevezetett általános védkötelezettség követ­keztében beállott aggodalmak oszlófélben van­nak. Ennek ellenére kimondott érdeklődés mu­tatkozott fegyverkezési papírok iránt ée az eh­hez a kategóriához tartozó értékek továbbra is szilárdak voltak és javulásokat értek el. Zár­latkor az árfolyamnivó gyengébb volt a tegna­pinál. Nemzeti Bank 35, Berg és Hütten ée Cseh Kereskedelmi 10, Cseh Cukor 5, Cseh-Morva' 10, Dux-Bodenbaoh 5, Kábel 7, Königehofi Ce­ment 6, Kriz-sik 5, Tejipar 25, Poldi 2, Prága Vae 9, Sellier és Sohoeller 10, Aueeigi Fino­mító 5, Waltér 2, Nyugatcseh Szén ée Rakó 5, Skoda 4 koronával gyöngült. Nordbahn 25, régi Nordbahn-bonok 35, uj bonok 20, Rézipar és Dux-Bodenbachi kötvények 2 koronával ja­vultak. A nemhivatalos kuliéiban a beruházá- si ée az oeztalékpapirok árfolyama gyengült, a két C. C. járadék 1, Magnezit és Brüxi Szén 5, Zsolnai Cellulózé 3 koronát vesztett. A be­ruházási piacon nyugodt forgalom mellett tar­tott volt az irányzat. A magánlombard tételek változatlanok. BUDAPEST LANYHA Budapest, március 19. Lanyha nyitás után a ma- gánközönség a* üzlettől távoltartotta megát. A piacra került éra veszteség nélkül vevőre talált, annak ellenére, hogy az alaphangulat ingadozó volt. Zárlat felé némi javulás mutatkozott és a hangulat kimondottan barátságos volt A szilárd kamatozású j papírok piacán is csak ingadozás után javult a ten-1 deacia. i Mit kapunk a valutákért? Prága, március Ifc Ki 100 pengőért 456.— 100 schillingért ...................... 45450 10 0 zlotyért .»•<>•.. 450.— 100 lejért «■<>■•••• la.55 100 márkáért * *..................... 89550 10 0 dinárért ..••••• 53.675 100 svájci frankért ..... T73.50 100 francia frankért ..... 157.80 100 líráért ............................... 202.40 I amerikai dollárért .... 23.50 1 angol fontért ...... 113.25 Mit fizetünk a valutákért? Prága, március 19. Ké 100 pengőért • ...................... 459. 10 0 schillingért ...... 45750 100 zlotyért .......................... 453.— 10 0 lejért ............................... 15.85 100 márkáért........... 899.50 10 0 dinárért .......................... 54.075 10 0 svájci frankért ..... 77650 100 francia frankért ..... 158.40 100 Uráért............... 303.60 1 amerikai dollárért .... 23.70 1 angol fontért....... 114.25 BÉ CS NYUGODT Bécs, március 19. A tőzsde a politikai helyzetet ma nyugodtabban Ítélte meg, aminek oka elsősor­ban a kedvezőbb külföldi jelentésekben keresendő. A kulisz magosabb jegyzésekkel nyitott, de később az összes kategóriában kisebb-nagyobb stagaáoió állt be. Néhány érték gyengült, az alaphangodat, azonban barátságos maradt mindvégig. A korlátban nem volt egységes az irányzat, de sem a vesztesé­gek, sem a javulások nem öltöttek nagyobb mérte­ket. Nagyjából a tegnapi árfolyamnivó maradt meg ma is. Scihi 11ingkölcsönök némileg gyengültek, zá­loglevelek szilárdak. BERLIN BARÁTSÁGOS Berlin, március 19. Kis üzlet mellett a mai tőzsde irányzata nem volt egységes, de barátságos maradt az alaphangulat végig. A tegnapi angol jegyzék tisztázta a politikai helyzetet és Simon külügymi­niszter berlini utazása, valamint különböző nagy* vállalatok osztalékai kedvező hatással voltak a for­galomra. Ma újra csak speciális értékek iránt mu­tatkozott nagy obb érdeklődés és ezek között első­sorban fegyverkezési értékek javultak. így Jung- ’oansmüvek 414 %-kal. továbbá montánértékek 1—2%-kal. A többi változás nem volt lényeges. A külföldi járadékok piaca nem volt egységes és a pénzpiac változatlan maradi ÁRUTŐZSDE Csendes a prágai terménytőzsde Prága, március 19. (Pragonaxüo.) A termény tőzsde mai forgalmát nagyfoka fizlettelen&ég mellett bonyolította le. Az árfolyamok nem vál­toztak: 79 kg-os kemény vörös búza 176.60—184.60, 76 kg-os sárga lágy búza 167.10—175.10, 70 kg-os rozs 13550—142.50, válogatott árpa 145.50— 15350, közepes minőségű 67 kg-os árpa 135.50— 143.50, 50 kg-os cseh zab 120.40—127.40, uj ku­korica 128, uj cinquantino 143, besszarábial kis- szemü 130, szlovenszkói uj tengeri érsekujvári paritásban 121—128, szokványos tengeri szabad­kereskedelmi forgalomban 124—125, szlovenszkói uj tengeri szabadkereskedelmi forgalomban 122— 125, buzakorpa 97—100, rozskorpa 95—98, nagy- szemű buzakorpa 100—103, Viktoria-borsó 280— 305, sárgaborsó 195—215, nagyszemü zöldborsó 270—290, kisszemü zöldborsó 215—235, i.agysze- mü morva lencse 425—450, közepes 340—400, kisszemü 320—350, szlovenszkói fehérbab 135— 160, morva bab 190—220, lóbab 140—150, pelus- ka 185—190, sárga burgonya 29—33, fehér bur­gonya 25—28, savanyu laza cseh széna 65—66, édes laza cseh széna 72—73, savanyu préselt cseh széna 66—67, édes préselt cseh széna 73—74, laza rozs csépszalma 53—55, préselt takarmány­szalma 45—47, laza takannányszalma 44—46, bú­zadara 291—296, speciális búza sütőliszt 326— 351, búzaliszt 0HH 270—280, búzaliszt 0 254—264. búzaliszt L 240—250, búzaliszt 4. 180—190, búza­liszt K 110—115, rozsliszt 0/1 210—215 70^-o« rozsliszt 200—205, burmarizs II. 140—150. ameri­kai sertészsír 1260—1270, holland 1245-1255, holland flomén 1300—1350, dán 1245—1255, dél­szláv 1160—1170, magyar 1160—1170, vaj 1—‘A kg-os csomagolásban 18—19, 5 kg-os csomago­lásban 17—18, 25—50 kg-os hordókban 16.50— 17.50, cseh és morva főzővaj 13—14, szlovenszkói főzővaj 12—13, cseh és morva tojás 26—28, szlo venszkói tojás 24—26 korona.-f- Nyugodt a prágai cukorpiac. Nycrsáru- jegyzés ab Aussig loko 42.50—42.75 !. irma.-f Tartott a budapesti terménytőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai budapesti erménytőnsdén tartott irányzat mellett a követke­ző árakat jegyezték: 77 kg-os tiszavídéki buzi 16.95—17.10, felsőtiszai 16.70—16.96, egyéb szárma­zású 16.50—16.70, rozs pestvidéki 12.20—12.30, egyéb származású 12.80—13.00. tengeri riszáutuii 12.55—12.65, egyéb származású 12,20—12.35, v.>V 15 ff)—15.00 pengő. 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom