Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)

1935-03-19 / 66. (3618.) szám

TBXCAI-MACífeARHlíaiflP 1935 m&rdtia 19» kedd* bői a nagyhatalmak nem vontaik le a szer­ződésileg kilátásba helyezett konzekvenciát. A német népet a leszerelés idejében teljesen áthatották a népszövetség demokratikus és pacifikus eszméi és várta, hogy igy történjék a másik oldalon is. A másik rész azonban nem teljesítette a szerződésből származó kö­telezettségeket. Az általános lefegyverzési konferencia . első esztendei megmutatták, hogy a német leszerelés előfeltételének száz százalékos teljesítése ellenére a hatalmaik hallani sem akarnak hadseregük leépítésé­ről, sőt a birodalom egyen jogút lan állapotát egy elfogadhatatlan általános lefegyverzés^ konvencióban végérvényessé akarják tenni és örökké meghagyni a különbséget, ami a fölszerelt antant-hatalmak és leszerelt Német­ország között van. Az általános lefegyverzésre vonatkozó ter­veket egymásután vetették el a lefegyver­zési konferencián, Németország egyenjogú­ságát nem adtak meg, mire a birodalom kénytelen volt otthagyni a konferenciát és kilépni a népszövetségből. Német bákehisérietek A népszövetségből való kilépés után a biroda­lom még mindig nem adta föl a reményt, hogy megegyezzék a többi hatalommal. Egymásután vizsgálta felül a különböző javaslatokat-, egy­másután tett. indítványt a-z európai hadseregek átalakítására, igy például rövid szolgálati idejű miilicl ab ad sereggé akarta kifejleszteni egyforma alapelvek alapján a német és a többi hadsereget, de javaslatait senki sem fogadta el. Időközben a többi hatalom lefegyverzés helyett valóságos őrjöngő tempóban látott hozzá a ver- senyfegyverkezéshez. Ilyen körülmények között a birodalom saját épsége érdekében kénytelen volt valamit tenni, hogy az áJlig fölfegyvérzett, hatalmak között ne maradjon gyengén, védte­lenül s ezáltal sarokbalódttottan, kitéve a töb­bi hatalom kényének-kedvének. A birodalom nem cselekedett semmi mást, minit alkalmazkodott ah­hoz a nyilatkozathoz amelyet BaMwin tett angol viszonylatban az angol akóházban, amikor meg­indokolta az angol fegyverkezést.. Ez a nyilatko­zat igy hangzott: „Egy ország, amely nem akarja megtenni a szükséges intézkedéseket saját védelmére, soha sem erkölcsi, sem anyagi jelentőséget és hatal­mat nem ér el a világon.44 szervezze. Támadást kizáró szerződéseket aján lőtt fel szomszédainak s keleti (szomszédjává sikerült ie olyan szerződést Kötni, amely vége vetett a-z addigi ellenséges légkörnek. Franc.iaor szagot ünnepélyesen biztosította arról, hogy i Saar-vidék visszatérése után semmiféle territo riális -követeléssel nem lép föl Párással szemben. A német kormány kénytelen volt legnagyobb e-aj nálatára megállapítani, hogy mindezek a törek­vések süket fülekre találtak és a fegyverkezés tovább folyt. A szovjet például 960.000 főnyi ét 101 had­osztályt számláló gigantikus hadsereget létesí­tett, amelynek kialakulását a versaillesi szer­ződés megkötése idején még nem sejthették. A szovjet példa a többi hatalomra is lenditően hatott, Anglia, Olaszország, Japán egymásután jelentette be, hogy lefegyverzés helyett hallatlan erővel lát hozzá hadserege kiépítéséhez. A két­éves katonai idő bevezetése Franciaországban azt jelentette, hogy a rövid szolgálati idejű had­seregek bevezetésének német javaslata egyezer e mindenkorra megbukott. Ilyen körülmények között lehetetlen volt, hogy Németország az állig felfegyverzett hatalmak között megmaradjon mai passzív álláspontja mellett. A birodalom nyíltan és őszintén tudatja a többi néppel, hogy a német nemzet biztonságának és becsületének érdekéiben kénytelen saját erejéből megszervezni védekezésiét, mint azt a többi nem­zet teszi. Ugyanakkor lerögzíti a német hadsereg nagyságának kereteit is, hogy megcáfolja azokat a véleményeket, mintha a birodalom katonai he­gemóniára törekedne Európában és aránylag na­gyobb hadsereget akarna létesíteni, mint a többi nemzet teszi. Hitler ui békenyilatkozata A német kiáltványt Hitler kancellár több sze­mélyes nyilatkozatával kiegészítette. Fogadta a londoni Daily Mail berlini munkatársát s nyilat­kozott előtte a német nép békeszándékairól. Töb­bek között a következő kijelentéseket tette: — A német nép boldog, hogy önérzetesen visel­kedik, de nem akar háborút és békében akar él­ni. Egyetlen kívánsága az, hogy ne éljen lealázó inferioritásban. Arra a kérdésre, vájjon Hitler hajlandó-e Fran­ciaországgal és Angliával tovább tárgyalni, a né­met kancellár a következőképpen felelt: — Ma, amikor végre szuverén állam lettünk, fokozott mértékben abban a helyzetben vagyunk, hogy tárgyalhassunk. Németországot még mindig kötik a territoriális klauzulák Németország ka­tonai szuverenitásának fölnjltása csapán a ver­saillesi békeszerződés katonai részére vonatkozik. A territoriális klauzulák revíziója soha sem tör­ténhetik meg egyoldalú rendszabályokkal. a hadseregnek az ünnepet és feltüzte Macken- sen mellére a becsületkeresztet. Blombers az előtérben Blomberg beszédében főleg arról nyilatkozott, hogy a német hadsereg újra az lesz, ami voltí a nemzet iskolája és az ifjúság nevelője a hazasze­retet és az önvédelem jegyében. Kifelé a hadse­reg a birodalom egyenrangú és egyenértékű vé­delmezője. — Az erős, a védekező és büszke Németor­szág hívei vagyunk, — mondotta Blomberg, —- amely soha többé nem ir alá olyan szerződést, amely szemben áll becsületével, biztonságával és az élethez való jogával. Európa tol kicsi arra, hogy egy másik világháború hadszíntere legyen, MacDonald nyilatkozik az alsóházban London, március .18. A hétfői minisztertanács délben tizenkét órakor végétért. Hivatalos kom­münikét nem adtak ki. Az angol kormány állás­pontját MacDonald miniszterelnök hétfőn délután ismertette az angol alsóházban. A miniszterelnökség épülete előtt nagy ember­tömeg gyűlt össze, hogy végignézze a miniszte­rek bevonulását a fontos konferenciára. A hétfő délutáni lapok főleg Sir John Simon berlini utazásának kérdésével foglalkoznak. A félhivatalos Times szerint Simonnak utaznia kell, mert az angol politika nem változhat meg máról- holnapra. Európa kollektív biztonságáról van szó és Simonnak meg kell tudnia, hogy milyen álláspontot foglal el ezen a téren Németország. A Daily Telegrapi szerint Simon berlini utazásá­ra mindaddig nem kerülhet sor, amig a német kormány nem ismerteti uj tárgyalási alapelvelt. A News Chronicle szerint pánikra nincsen ok. A berlini konferenciára változatlanul szükség van. Titulescu útnak indul Bukarest, március 18. Titulescu külügyminiszter az eljövendő hetekben Párisba, Brüsszelbe és Londonba utazik. Utazása összeköttetésben fog állni az uj helyzettel, amelyet a német védköte- lezettség bevezetése teremtett Titulescu Románia, a klsantant és a Balkán-antant érdekeit akarja képviselni a nyugati nagyhatalmaknál. A döntés A birodalom mmidont megtett, ami módjában állt, hogy a bókét az egyenrangúság- alapján meg­A viiágvisszhang Lávái sürgősen Moszkvába utazik? A szombati nagy bejelentés óta egymást űzik az uj intézkedések, az uj lépések és az uj tervek hírei. A Havas-ügynökség szerint Lá­váit Szovjetoroszország meghivta Moszkvába, hogy Franciaország és Oroszország kiépítse katonai szövetségét. A legközelebbi francia minisztertanács foglalkozni fog a meghívással s annak céljaival. Az utazásra természetesen csak Edén moszkvai utazása után kerülhet sor. A francia kormány Londonban és Rómában máris átnyújtotta jegyzékét, amelyben vázolja Franciaország felfogását a német bejelentéssel kapcsolatban. Az angol miniszterek a Reuter- iroda értesülése szerint arról tanácskoznak, vájjon ezek után kifizetődik-e, hogy Sir Simon Berlinbe utazzék. Londoni vélemény szerint Edén moszkvai és varsói utazására minden­esetre sor kerül. Páris szombat óta állandó érintkezést tart fönn Londonnal és Rómával. Flandin és Laval Theunis belga miniszterelnökkel koníerenciá- zott s természetesen szóba került a német védkötelezettség ujrabevezetésének kérdése is. A francia kormány vasárnap és hétfőn feszül­ten várta London állásfoglalását főleg abban a kérdésben, vájjon Simon Berlinbe utazik-e, vagy sem. Angol-francia eszmecsere Cambon, a londoni francia nagykövetség ve­zetője hétfőn megjelent Sir Simonnál és át­nyújtotta a francia kormány írásos Jegyzékót Sir Simon a mai rendkívüli angol miniszter- tanács után személyesen érintkezésbe lép La­val francia külügyminiszterrel. A Petit Párisién értesülése szerint vasárnap az olasz kormány is tájékoztatta Párisi állásfoglalásáról. Musso­lini állítólag amellett van, hogy a hatalmak éles hangú közös tiltakozó jegyzéket intézze­nek Berlinhez. Nem bizonyos azonban, vájjon Mussolini a népszövetségi tanács rendkívüli összehívását kivánja-e. A brit kabinet hétfői ülése A brit kabinet hétfőn délelőtt fél tizenegykor tartotta meg rendkívüli ülését és állást foglalt a politikai eseményekkel, főleg a német véd­kötelezettség bevezetésével szemben. A minisz­terek arról a jegyzékről is tárgyaltak, amelyet Sir John Simon vasárnap este Németországhoz intézett. Párisi értesülések szerint a nagyhatalmak várható lépései a következők lesznek: Páris, London és Róma berlini nagyköveteik révén azonnal tiltakozó jegyzéket intéznek a német kormányhoz. Ezenkívül valamennyi hatalom tárgyalni fog az uj helyzetről és e közös tár­gyalások folyamán kristályosodik ki az, vájjon a hatalmak a versaillesi szerződés megsérté­sének ügyében a népszövetséghez fordulnak-e. A német fővárosban természetesen a legnagyobb figyelmet annak a sajtóvisszhangnak szentelik, amely a szombati bejelentés után keletkezett. A nyugati lapok két nap óta természetesen a legel- keseredetteb'b és legizgatottabb hangon Írnak a német birodalomról. A londoni ha-pok igyekeznek megőrizni nyugalmukat, de nem leplezik, hogy Né­metország „szétszaggatta a versaillesi szerződést", mint a Sunday Times Írja. Németország hadserege ma sokkal erősebb, mint a francia hadsereg — ir jak az újságok. A kollektív biztonság veszélybe ke­rült és meg kell állapítani hogy ma lehetetlen a lefegyverzés kérdésében olyan általá­nos szerződéshez jutni, mint amilyent még a feb­ruár 3-i angol-francia megállapodás kilátásba helyezett. A francia lapok hangulatát e legjobban a Havas- ügynökgég sajtókommentárja foglalja össze: — Nem volt ismeretlen előttünk, hogy Hitler Németországa fegyverkezik, de az a brutalitás, amellyel berlini illetékes körök a versaillesi bé­keszerződés katonai klauzuláinak megszüntetését bejelentik, nagy elkeseredést váltott ki a párisi lapokban. Valamennyi lap tiltakozik az ellen, mintha a né­met általános védkötelezettség bevezetése válasz volna a francia kétéves katonai szolgálati idő beve­zetésére. Diplomáciailag ügyetlennek nevezik a la­pok Hitler proklamációját és a béke veszélyezteté­séről imák. Követelik a népszövetségi tanács össze­hívását és súlyos kirohanásokat intéznek a néme­tek erőszak-kultusza ellen. De háborúról nincsen 6zó, csak a katonai védekezés megszervezéséről. Jouvenel szenátor, a volt római francia nagykő efc azt kívánja, hogy Franciaország és Olaszország ve­zérkarai érintkezésbe lépjenek, megszülessen a francia-orosz katonai szövetség és igy Párig kato­nailag megszervezze az ellenállást. Berenguer szená­tor szerint a birodalom erejével meg akarja felem­líteni a világot. A Tompé azt Írja, hogy Németor­szág önmaga fedte fel a fátylat, amely eddig elta­karta fegyverkezését. A birodalom úgy mutatkozott meg a világnak, amilyen a valóságban s amilyen az 1914-es kaland előtt volt. Hitler békés proklamá- ciójával Időt akar nyerni a szükséges katonai elő­készületek megtételére. A newyorki sajtó ugyancsak elutasítóan ir Hit­ler „goromba elhatározásáról". A New York Times at emberiség provokációját látja benne, a Héráid Tribüné szerint pedig Hitler elhatározása előbb- utóbb háborúhoz fog evzetni. A svájci sajtó nagyré­sze is elutasítóan nyilatkozik, mig a bécsi lapok legnagyobb része tartózkodik a kommentároktól. A legfontosabb orosz kommentár Németország ünnepli a hadsereget Ugyanakkor, amig a világ kancelláriáiban lá­zasan foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy mit tegyenek és megbeszélik azt, vájjon ezek után Sir Simon mégis Berlinbe utazzon-e, a német fő­város határtalan lelkesedéssel ünnepli Hitler el­határozását. Szombat óta Berlinben s a biroda­lom számos más városában szakadatlan ünnepek folytak, az uccák tele voltak lelkes tömegekkel és tüntettek a kormány mellett. Az ünnepségek legkiemelkedőbb része a berlini hősi emlékünnep volt, amely vasárnap délelőtt folyt le Hitler és a kormány tagjainak jelenlétében. A régi császá­ri hadsereg jelvényeit ezen az emlékünnepélyen feltűnően az előtérbe állították és ünnepelték. Az állami operában rendezett állami aktuson Hitler, Mackensen és Blomberg között jelent meg ötven tábornok, valamennyi miniszter és a teljes diplomáciai testület kíséretében. A színpa­don fekete keretben hatalmas vaskeresztet he­lyeztek el bársonybarna háttérreL A régi hábo­rús zászlókat a birodalmi őrség acélsisakos tiszt­jei kivont karddal kisérték a terembe. A kan­cellár körül csupa tábornok és tengernagy. Az ünnepi beszédet Blomberg tartotta, aki utalt a régi porosz hadsereg tradícióira. A Lustgarten- ben rendezett ünnepélyen a tisztek és a katonák túlsúlya még szembetűnőbb volt. Harangzúgás között dekorálta Htiler a régi hadsereg nyolc­vanegy zászlaját. Mackensen tábornagy és Blomberg hadügyminiszter kíséretében Hitler négyszer végigvonult a csapatok arcéle előtt. A tüzérségi üdvlövések után megkezdődött a csa­patok felvonulása. Hitler röviden megköszönte A legérdekesebb kommentárt az eseményhez két­ségtelenül a szovjetkormány hivatalos lapja, az Isz- vesztija fűzi. Abból indul ki, hogy a szovjetnek nincs köze a versaillesi békeszerződéshez és igy objektív lehet. Tévedés volna azt hinni, hogy a né­met bejelentés csupán formális tüntetés Versailles ellen és nem követ alaposan praktikus célokat. Né­metország katonai szabadságát arra akarja fölhasz­nálni, hogy a lehető leggyorsabban és minden gát­lás nélkül magáévá tegye a háborús technika leg­újabb kétéves fejlődésének csodálatos eredményeit. Az általános védkötelezettség bevezetése közvetle­nül Simon utazása előtt a nagyhatalmak kihívásá­nak tekinthető. A felpáncélozot. német ököl korlát­lan lehetőségeket kíván arra, hogy áldozatára le­sújtson. A nagyhatalmak huza-vonája már előbb le­hetővé tette Hitlernek, hogy támadást intézzen az angol-francia front ellen és sikerült kierőszakolnia a külön tárgyalásokat Angliával. Németország azzal felel az általános biztonság megkötésének törekvé­seire, hogy Keleíeurópa békéjének megszilárdítá­sát elutasította. A birodalomnak az a jogos érzése, hogy a győzelem már zsebében van. Több kísérletet tett, hogy meglássa, vájjon tényleg megtehetl-e a nyugati hatalmakkal azt, amit akar. Mindenekelőtt elodázta Simon berlini utazását. Ez az aktus egye­dül áll a diplomácia történetében s az angolok mégis klengesztelően válaszoltak rá. A másik kí­sérlet az volt, hogy Göring bejelentette a német lé­gi flotta megszületését. Ezt is simán tudomásul vet­te Európa. Hitler tekintélye ezzel a belföldön is tetemesen megnőtt, mert a lakosság látta, hogy minden megy, amit Hitler akar. Berlin félretolja a diplomáciai korlátokat és villámgyorsan halad célja felé. Mik a tervei? Ha Hitler a szabad kéz politi­kájáról beszél, mire gondol? Talán Ausztriára? Ta­lán Danzigra, ahol a szenátus minden ülését „Heil- Hitler!“ kiáltással zárja le? Talán a Memmcl-föld- re? Egyelőre nem tudni s minden azon múlik, váj­jon a hatalmak kellő időben meg tudják szervezni a védekezésnek azt az általános rendszerét, amellyel kiegyensúlyozhatja a német agresszivitást. Az eu­rópai békerendszert akár Hitler nélkül meg kell szervez™, mert ebben az esetben a birodalom any- nyira elszigetelődik, hogy kénytelen lesz belátni, hogy gyöngébb, mint a többi hatalom együttvéve. deka, hogy kierőszakolja a békeszerződések tfczte- letbentartását és semmiesetre sem egyezik bele abba, hogy a hatalmak Bulgária és Magyarország felfegyverkezését megengedjék. MIS ironú a cseh sajtó? A cseh sajtó egyhangúlag elitéli a német védkö'elezettségi törvényt, mert abban a versaillesi békeszerződés katonai rendelkezé­seinek nyílt megsértését látják. A Venkov szerint Németország lépése a külföld számára nem jelent meglepetést, mert a külföldi katonai körök már régebben tudtak a német hadsereg létezéséről. Hitler, miután pretóriánusaitól megszabadult, meg­adja a hadseregnek azt, amit Ígért neki. — Németország ezt abban a meggyőződésben tehette, hogy nincs olyan hatalom,' amely a szankcióikat vele szemiben érvényesíthetné. Németország elhatározása r /erősíti a cseh­szlovák nemzetvédelmi mi sztérium érveit, amelyekkel a honvédelem alapjainak kiter­jesztését kívánta. f A Právo Lidii szerint ez durva, egyoldali és önkényes megsértése a békeszerződés fennálló rendelkezésének s a békeszerződést aláíró hatalmak a dolgon nem térhetnek tiltakozás nélkül napirendre. Más kérdés, hogy mi gyakorlati értéke lesz ennek a tilta­kozásnak. Kétségtelen, hogy a hitlerista militarizmus újabb versenyfegyverkezésre fog vezetni. S ez a legszomoruibh befejezése a leszerelésről való nagy álmoknak. — A Lidővé Novinyhen Ripka szerkesztő meg­állapítja. hogy Hitler elhatározása a prágai körökben nagy meglepetést váltott ki annál is inkább, mert közvetlenül Simon berlini látogatása előtt történt. A kisanlant állásfoglalása A kisantant állásfoglalását a román sajtó hangja tükrözi. A lapok egyöntetűen arról írnak, hogy Né­metország a világbékét fenyegeti. Az Universul szerint a kisantant és a balkán antant eltökélt szán­A német sakkhuzás nyomában kialakult helyzetet komolynak tartják. Németország be- végzett tények elé állítja a világot, bizonyára abban reménykedve, hogy intézkedését minden további következmények nélkül tudomásul fogják venni. Mivel azonban messzemenő jelen­tőségű elhatározásról vau szó, amely provo­katív jellegű megsértése a békeszerződés kő­% 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom