Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)
1935-03-17 / 65. (3617.) szám
1935 március 17, vasárnap. 'PRAGAIi VIAO-XAR-HIKIjAÍ? A magyarországi pénzintézetek helyzete Budapest, március 16. (Budapesti szerkesztőnk jelentése.) Legutóbb a nagy magyar takarékpénztárak is közzétették mérlegüket. Alapjában véve a magyar takarék- pénztárak nem különböznek a bankoktól: ugyanazokkal az üzletágakkal foglalkoznak, mint a bankok és talán csak a Hazai Takarékpénztár mérlegének felépitésében találkozhatunk olyan tételekkel, amelyek a takarékpénztári jellegre vallanak. Általánosságban vizsgálva a magyar takarékpénztárak helyzetét, arra a megállapításra jutunk, hogy úgy a tavalyi évhez, mint a bankzárlat óta eltelt egyes évi időszakokhoz viszonyítva, fejlődésük üteme valamelyest elmarad azok mögött az intézetek mögött, amelyek bevallottan bankszerü működést fejtenek ki. Ennek azonban semmiesetre sem az az oka, mintha a takarékpénztárak belső felépitésében fordulnának elő fejlődést gátló akadályok, hanem talán inkább az, hogy a bankok az általuk nagyobb mértékben igénybevett külföldi hitelek révén, hamarabb kényszerültek az uj, jövedelmező kompenzációs üzletág ápolására. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár tiszta nyeresége a tavalyival megegyezően 1,192.000 pengő, amiből a tartalék javára fordított 200.000 pengő összeg és 228.000 pengő jövő évi elővezetés után részvényenként 3 pengő osztalékot fizetett. Eképpen a Hazai Takarék továbbra is azoknak az intézeteknek csoportját erősiti, amelyek az elért nyereségből részvényeseiket részeltetik elsősorban. Ami a mérleg tételeit illeti, különösen az tűnik szembe, hogy az intézetre bízott takarék- és folyószámla-betétállomány ezúttal is szaporodott és elérte a 113 millió pengős összeget. A betétek szaporodását az intézet elsősorban ügyfelei hiteligényeinek fokozottabb kielégitésére fordította, amit a tavalyinál magasabb, 75 millió pengős váltó- tárca igazol. Érdekes viszont, hogy a jelzálogkölcsönök tétele több mint 5 millió pengővel csökkent és ezúttal már csak 52.5 milliót képvisel. E visszaesés okát egyes adósok törlesztéses kölcsöntartozásában bekövetkezett soronkivüli visszafizetésével indokolhatjuk. Ezeket az úgynevezett European Mortgage-tételeket — amelyek engedményezés révén a magyar pénzintézetek közösen alapított amerikai bankközi záloglevélkibocsátó szervével függnek össze — az adós szempontjából előnyös dollár-átszámítási árfolyam alkalmazása mellett lehetett visszafizetni.. Jellemző a Hazai Takarék üzletviteli felfogására, hogy az ilyen European Mortgage-tételek visszavásárlásából származó hasznot saját adósai számára hozzáférhetővé tette, amennyiben jelzálogkölcsön-kihelyezéseit körülbelül akkora összeggel csökkentette az ügyfelek visszafizetése révén, mint amennyit saját engedményezett jelzálogtételeinek kevesbbedése kitesz. Igen kedvező jelenségként bírálható el, hogy az értékpapírok és érdekeltségek tétele mindössze 9 millió pengőt képvisel, azaz a saját tőkének csak egynegyed része fekszik ezekben a vagyoníételekben. Itt említjük meg, hogy Erney Károly, az intézet alelnök-vezérigazgatója a magyar pénzügyek terén végzett igen eredményes működése és nagy sikerei elismeréséül a legmagasabb magyar kitüntetésben, az I. osztályú magyar érdemkereszt adományozásában részesült. Erneyt ebből az alkalomból az országnak mondhatni minden társadalmi rétege igaz szerencsekivánatokkal kereste fel. A Magyar Általános Takarékpénztár betétállománya 48 millió pengő, a tavalyinál 11 %-kal több. Az intézet, amely az összes magyar bankok között a legkiterjedtebb vidéki fiókhálózat felett rendelkezik, külön kiemeli azt az örvendetes jelenséget, hogy nemcsak a főváros területén lakó ügyfelei, han^m az orszáa legkülönbözőbb pontjain gazdálkodó betevő közönséqe is szaporította a takarékpénztárra b-'-ott tőkéiét. Ez annak a jele. hogy a különféle aorárvédő rendelkezések hatására megélénkült gazdasági helvzet Mactvarországon a vidéken is érezteti kedvező hatását. A váltótárca 28.5 millió pengőt képvisel, azaz egy millió pengővel többet a tavalyinál, Körülbelül uoyanilven összeget képvisel az adósok tétele, miq az állandóan készenlétben tartott bankári követelések és készpénzkészlet összege 6 millió pengő. A Magyar Nemzeti Banknál visszleszámito- lásra alkalmas váltótárca és az azonnal mozgósítható készpénz-, illetve bankkövetelések tétele a betétállománynak 72 %-át alkotja, ami mobilitási szempontból vezetőhelyet biztosit számára a pénzintézetek sorában. A törlesztéses jelzálogkölcsönállomány 32.5 millió pengő, mig a hátralékos annuitások összege 1.2 millió pengőt tesz ki. Ez az egész kölcsönállomány 3%%-ának felel meg. ami a mai viszonyok mellett igen kedvező arányszám. A mérleg tételei a körültekintő, hagyományokat tiszteletbentartó és szakszerű bankvezetés kézzelfogható eredményeit jelentik. A nagyobb betétállomány az üzletkör kiterjesztésével járt együtt, egyidejűén azonban a költségtételeket mintegy 20%- kai, 254.000 pengővel csökkentették, anélkül azonban, hogy a szociális szempontokat elhanyagolták volna. A tiszta nyereség változatlanul 507.000 pengő és ugyanígy a 75 filléres osztalék is megegyező a tavalyival. A nyereség-veszte- ségszámlán belül 450.000 pengőt fordított leírásokra (100.000 pengővel több a tavalyinál), de meg kell állapítani, hogy ezek a leirt tételek nem az elmúlt esztendő folyamán létrejött üzletekből, hanem a világválsággal összefüggő korábbi ügyletekből származnak. Ugyancsak a nyereség-veszteség- számlán belül 250.000 pengőt utalt át az intézet a tisztviselői nyugdíjpénztár javára. Ez az összeg szintén 100.000 pengővel több a tavalyinál. € * A Magyar Országos Központi Takarék- pénztár összforgalma az elmúlt évben közel 10%-kal haladta meg az 1932. évi forgalmat. A tavalyinál csaknem azonos takarék- és folyószámlabetétek módot adtak az intézetnek arra, hogy kihelyezéseit változatlan mérvben tartsa fenn. Figyelemreméltó, hogy a változatlan betétállomány keretösszegén belül a takarékbetétek közel 10%- kal emelkedtek, a folyószámlabetétek viszont csökkentek, ami arra utal, hogy elsősorban a kisbetétek gyarapodtak. Ez úgy az intézet, mint az általános helyzet szempontjából örvendetes jelenség. Az ,,egyéb hitelezők" tétel a bankmérlegekben általában a külföldi viszonylatban fennálló tartozásokat foglalja magában. A Moktár mérlegében ezen a cimen a tavalyinál magasabb összeg szerepel; összesen 18 millió pengő. De ez az emelkedés a devizaüzletek terjedelmének növekedésére vezethető vissza. Ismert tény, hogy a Moktár Magyarország kompenzációs áruforgalmának lebonyolításában saját tőkeadatait messze felülmúló arányban vesz részt és az idegenforgalommal kapcsolatos vállalatai, úgymint budapesti nagyszállodák stb. révén az úgynevezett idegenforgalmi pengőcsekküzletben előkelő helyet foglal el. A tiszta nyereség 787.000 pengő, ami 65.000 pengővel több a tavalyinál. Az osztalék változatlanul 1 pengő, a nyereség- veszteségszámlán belül pedig több mint 200.000 pengőt fordít leírásokra. Talán ez a tekintélyes belső tartalékolásra valló tétel készteti arra az intézet vezetőségét, hogy most már évek óta nem dotálja a rendes tartalékot és igy mérlegében két év óta í azonos összeg szerepel ezen a cimen. Mire kell figyelemmel lenni a gyümölcsfák ültetése előtt? Irta: BUCHTA VIKTOR, országos gyümölcsészeti felügyelő Pozsony, március 16. Ha gyümölcsöst léteztünk, vagy csak etgy gyümölcsfát is akarunk kiültetni, tiídmunűc kell azt, hogy ezt a munkát nem egy évre végezzük, miiint a mezőgazdasági növények legnagyobb részénél, hanem sok évre, néhány évtizedre, sőt néha több emberöltőre. Éppen ez élt a gyümölcsfák kiültetésével járó összes munkálatokat a legnagyobb körültekintéssel és lelkiismeretességgel kell végezni, miért mindéin hiba, látszólag akármilyen kicsiny legyen is az, előidézheti azt, hegy a gyümölcsfa nem fog teremni, amit természetesein csak több év múlva veszünk észre, miáltal az igy keletkezett kár nagy lehet. Hogy ilyen mulasztást ne idézhessünk elő az ültetésnél figyelembe kell venni mindazon körülményeket, amelyek kihatással lelhetnek a gyümölcsfa rendes növekedésére és 'hozamára. Az ehhez szükséges tudnivalók rövidem a következőkben foglaltatnak: MIKOR ÜLTESSÜNK? Az ültetésnek két főidejét különböztetjük meg, mégpedig az őszi és tavaszi ültetési időszakot. Ott, ahol a gyümölcsfa a kiültetés után még a tél beálltáig begyöikeresedhetiik, ajánlatos ezt ősszel kiültetni vagyis október végétől n-ovember közepéig, kedvező időjárás esetén pedig néhány héttel később is. ősszel Hitethetünk melegebb égalj alatt, melegebb, homokos és szárazabb talajon. Eszerint ősszel ültethetünk Szlovenszkó déli és keleti részein, valamint a folyók völgyeiben ott, ahol az említett tényezők megfelelnek. A hideg, nyirkos, kötött és nehéz talajokon tavasszal kell ültetni és pedig minél előbb, annál jobb. A kajszin- és őszibarackot ajánlatosabb korán tavasszal ültetni. Az őszi ültetésnek a tavaszival szemben sok előnye van. MILYEN GYÜMÖLCSNEMEKET ÉS FAJTÁKAT ÜLTESSÜNK? Az ültetendő gyüraölcsnem megválasztásától na- ! gyón sok függ, ezért- a megválasztásnál körültekintéssel kell eljárni. Hogy milyen gyümölesmemet ültessünk, arról legjoban agy győződhetünk meg, ha körülnézünk az illető helyen é-5 annak vidékén és amely gyümölcenemek ott a legjobban diszle- nek, azokat ajánlatos ültetni. A fajták megválasztásánál ugyanígy kell eljárni. Szem előtt kell tartani azt, hogy egy-egy gyümölcsnemből mentői kevesebb — legföljebb 4—-6 fajtát — ültetünk, annál jobb. Hogy milyen gyümölcsfákat ültessünk Szlovcnezkó egyes vidékein, arról, részletes cikket iriam a P. M. H. december 28-ik számában. MILYEN GYÜMÖLCSFÁT ÜLTESSÜNK? Mindig a lehető legjobb gyümölcsfákat kell ültetni. A jó csemetének fiatalnak, 2—3 évesnek kell lennie és csak kivételesen lehet 4 éves. Idősebb lehetőleg sohase legyen. A jó fácskának teljesen egészségesnek kell .lennie, a vezérágon (középső) kívül még legalább 4—5 arányosan elosztott mellékága legyen. A gyökérz.et gazdagon fejlett legyen és elegendő számú hajszálgyökérrel bírjon. A korona elágazódása magastörzsü fácskáknál a gyökérnyaktól számítva legalább 180 cm magasságban kezdődjék5 közép- törzeü fácskáknál legalább 120 cm és alaesonytör- zsüeknél valamint törpefáknál a törzs magassága legalább 40 cm legyen, HOVÁ ÉS MILYEN TÁVOLSÁGRA ÜLTESSÜNK? Minden olyan helyre ültethetünk gyümölcsfát, ahoJ a többi termesztési tényező jelenléte mellett a talaj elég mély és tápdms. Gyümölcsfák tiltet- h-etők kertekbe, utak mentén, szántóföldre, rétekre, legelőkre stb. Bárhová i-s ültessünk, mindig szem előtt kell tartami azt, ho-gy a gyümölcsfák csak abban az esetben fognak rendesen teremni, ha megfelelő távolságra ültetjük azokat Az egyes gyümölcs nemek ültetési távolságai a következők: magas- és közép törzsű alma-, körte- és cseresznyefáknál 10—12 m (kertekben gyöngébb növésű fajtáknál 8—10 m), szilva-, kajszinbarack- és meggyfáknál 6—8 m, ribiszke és köszméte bokroknál 1.50—2 m és szamócánál (földieper) 40X40 vagy 40 X 60 cm. HOGYAN KELL A TALAJT ELŐKÉSZÍTENI? Ha gyümölcskertet akarunk létesíteni, úgy célszerű az egész területet 60—80 cm mélyen megforgatni (xigolirozni) amely esetben az ültetésnél csak olyan gödröt készítünk, hogy a fa gyökerei abban kényelmesen elférjenek Ha másutt ültetünk fát, úgy 100X100 cm széles és 60—80 cm mély gödröt ásunk. A gödröt a ki-ültetés előtt legalább 6—8 héttel előbb, sőt tavasszal történő ültetés esetén ajánlatos azt már ősszel kiásni. Gödörásásnál a felső jobb földet az egyik oldalra, az alsó, ke- vésbbé jó földet a második oldalra kell hányni. A gödör négyszögletes legyen. A fentebb leirtakat figyelembe véve hozzá lehet fogni magához az ültetésihez, ezt azonban szakszerűen kell elvégezni Mit kapunk a valutákért? Prága, március 16. Ké 100 pengőért .......................... 458.50 10 0 schillingért ...................... 457.50 10 0 zlotyért ....... 450.25 100 lejért ............................... 15.45 100 márkáért............. 898.10 0 dinárért ....... 53.675 100 avájoi frankért.... 773.50 10 0 francia frankért.... 157.80 10 0 líráért ............................... 202.40 1 amerikai dollárért .... 23.50 1 angol fontért......... 113.50 Mi t fizetünk a valutákért? Prága, március 16. KI 100 pengőért ....... 461.50 100 schillingért ...................... 460.50 10 0 zlotyért .......................... 453.25 10 0 lejért ............................... 15.75 100 márkáért............. 902.— 10 0 dinárért ............................ 54.075 100 svájci frankért.... 776.50 10 0 francia frankért.... 158.40 10 0 Hráért .............................. 203.60 1 amerikai dollárért .... 23.70 1 angol fontért......... 114.50 (C sak készpénzért lehet a jövőben ruhane- raüeket vásárolni?) A kereskedelemügyi minisztérium jelenleg egy törvényjavaslattal foglalkozik, amelynek célja, hogy a használati tárgyakkal való kereskedelmet szabályozza. Az uj javaslat értelmében a használati tárgyak forgalmát úgy akarnák szabályozni, hogy a fogyasztónak az ilyen árucikkek — mint például ruha, világítási ée fűtési anyagok — csak készpénzért legyenek eladhatók. Olyan követelések, amelyek ilyen hitelüzletekböl származnak, az uj javaslat értelmében nem lennének perolhe- tök(A nemzetközi valutapiac bizonytalansága e!- lanyhltotta az értéktőzsdéket.) Berlinből jelentik: Az elmúlt héten a világ legjelentősebb értéktőzsdéin nagyfokú tartózkodás volt tapasztalható s az irányzat általában gyengülésre hajlott. A tőzsdék hangulatát különösen az angol font áresése következtében mutatkozó bizonytalanság befolyásolta é6 azonkívül a nemzetközi politika újabb eseménye* is mérsékelték a spekuláció vállalkozási ke ?vét. Beilinbím, Brüsszelben, Zürichben és Milánóban az ál talár nos irányzattal ellentétben némi árjavulás volt tapasztalható, a nemzetközi tőzsdeindex azonban az egyéb értékpiacok romlása folytán igy is (1927. évi árfolyamértéket 100-nak véve) 46.2-ről 46-ra hanyatlott. (Bafa müselyemgyárat épit Szlovenszkón.) A Bafa-cég Pozsonyban uj müselyemgyárat épit, amely nagy kapacitás fölött fog rendelkezni. (Szlovenszkón befejezték a dohányvásárlá- sokat.) Ebben a szezonban soron kiviil meghosszabbította a dohányjövedék a 6zloveoszkói és kárpátaljai dohányvásárlásait, úgyhogy csak tegnapelőtt fejeződtek be a vásárlások. A dohányjövedék jelentése szerint az 1934. évi szlo- venszkói dohány igen jó minőségű. (Újszerű magyar-német kompenzációs szerződés.) Budapestről jelentik: Az uj magyar-német kompenzációs egyezmény értelmében a Magyar Nemzeti Bank hatmillió svájci frank értékű devizához fog jutni. A megegyezés lényege abban áll, hogy a Német Gazdasági Szövetség Magyarországtól hatmillió svájci frank értékű mezőgazdasági terméket fog átvenni. Németország az ellenértéket gépekben és má6 ipari cikkekben szolgáltatja olymódon, hogy ezeket kizárólag nemesvalutával biró nyugat"’ orszá•'•okba fogja exportálni és az üzletből befolyó nemes devizákat a Magyar Nemzeti Bank rendelkezésére bocsátja. A Német Gazdasági Szövetség az ezzel az üzlettel összefüggő német ipari kivitelt 23 százalékos prémiummal segélyezi és a Magyar Nemzeti Banknak átadandó devizák összegéből ugyancsak 23 százalékot hoz levonásba. A Magyar Nemzeti Bank a maga részéről ezt a prémiumot viszont az importőrökre háritja át, akik ezzel azért értenek egyet, mert ez a százalékos arány kisebb, mint az átlagos importszázalék. (A nemzetközi csőkartel nehézségei.) Berlinből jelentik: Németalföld, Franciaország, Belgium, Németország, Lengyelország, Magyarország, Angka, Kanada, az Egyesült Államok és Svédország szakmabeli képviselői Brüsszelben ülést tartottak a nemzetközi csőkartel kebelén belül jelentkező nehézségek elhárítása céljából. A tárgyalások nem vezettek eredményre s miután az egyes csoportok ismét- önállóan értékesítik termékeiket, a kartel nemzetközi szempontból feloszlottnak tekinthető. Megállapodás csak annyiban történt, hogy az egyes államok belföldi piacának ellátásáról a belföldi gyárak gondoskodnak.
