Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)

1935-03-15 / 63. (3615.) szám

11 1935 márdua 15t péntek* KöZ<*AZPA3fA€n A román kormány általános tilalmat rendelt el csehszlovákiai és magyar áruk bevitelére A külkereskedelmi mérleg passzívumára vald hivatkozással megtiltották az amer.kai, a norvég, az angol és a Japán áruk bev.telét is ■ Csehszlovák intervenció Bukarestben Bukarest, március 14. A román keres­kedelmi miniszter ma beszüntette a behoza­tali engedélyek kiadását ama államokkal szembeni viszonylatban, amely államokkal szemben Románia külkereskedelmi mérlege passzív. Ezek az államok a többi között a kővetkezők: Csehszlovákia, Magyarország, Északamerikai Egyesült Államok, Norvégia, Anglia és Japán. A titalom nincsen időhöz kötve. A behozatali engedélyek kiadását akkor folytatják, amikor a külkereskedelmi mérleg egyensúlya helyreáll. A Csehszlovák Sajtóiroda értesülése szerint csehszlovák részről a tilalom feloldása érde­kében a román kormánynál megtették a kellő lépéseket. Csehszlovák illetékes helyen nem tartják kizártnak, hogy csupán félre­értésről van szó és a félreértést rövidesen sikerül majd tisztázni. A Prager Tagiblatt értesülése szeriint nem felel meg a valóságnak az az állítás, hogy a román-csehszlovák külkereskedelmi forgalom mérlege Románia szempontjából passzív. Csehszlovák statisztikai adatok szerint a mér­leg januárban 4 millió korona aktívumot eredményezett Romániának. 0.3 százalékkal emelkedett a nagykereskedelmi indexszám Prága, márdus 14. Az állami statisztikai hi­vatal jelentése szerint a nagykereskedelmi index­szám a februári kimutatásban közölt 698-ról márdus 1-én 700-ra emelkedett. Az indexszám emelkedése 03 százalékot tesz ki. Az élelmiszerek és az élvezeti cikkek cso­portjának indexszáma 711-ről 725-re ment föl. Az emelkedés 2 százalékot tesz ki. A takarmány­áruk indexszáma ezzel szemben 723-ról 708-ra, vagyis 2.1 százalékkal csökkent. Az élelmisze­rek, az élvezeti dkkek és a takarmányáruk kö­zös Indexszáma 1.7 százalékkal 712-ről 724-re emelkedett. Az iparcikkek és az ipari készítmények in­dexe a februári kimutatásban közölt 684-ről 674-re visszaesett A növényi eredetű élelmiszerek drágulását a gabonánemüek árának mintegy 1 százalékos szilárdulása idézte elő. Ezenkívül a burgonya 6.3, a rozsliszt 6.2, a búzaliszt 4.8 és a borsó 2.2 százalékkal drágult Az állati eredetű élelmiszerek ára ugyancsak megszilárdult. A marhahús 3.1, a sertéshús 1.9, a borjúhús 34.8, a birkahús 18.5, a füstölt sonka 3.8 és a külföldi eredetű sertészsír 3.4 százalékkal drágult Az állati eredetű élelmiszerek cso­portjában egyedül a vaj (1.1) és a tojás (2.2 százalékkal) olcsóbbodott Az egyéb élelmiszerek és élvezeti dkkek cso­portjában a nyerscukor és a kávé 1.7 százalék­kal olcsóbbodott, de lanyhult a tea és a bor ára is. A fémáruk közül az öntöttvas 1.4, a vasáru 4.3, a réz 5.1, az ón 6.9 és az ólom 0.2 százalék­kal olcsóbb lett. A szövőipari dkkek ára szintén visszament. A nyersgyapot 1, a gyapjufonal 7.1, a szlovén- szkói gyapjú 3, a tengerentúli gyapjú 5.2, a se­lyem 11.9 és a juta 3.6 százalékkal olcsóbbodott Az egyéb iparcikkek csoportjában a lenolaj 0.6, a cellulózé 4.6, a cement 2.3 százalékkal drágult ezzel szemben a nyersbőr és a cserzett bőr ára 0.9 és a petróleumé 2.9 százalékkal visz- szament. , , Megszilárdult a konjunktúra Iránt érzékeny áruk indexszáma Prága, márdus 14. Az állami statisztikai hivatal jelentése szerint a konjunktúra iránt érzékeny áruk indexszáma február 28-án előző heti kimutatásban közölt 50.30-ról 57.50-re emelkedett. A statisztikai hivatal kimutatása a többi között a következő indexszámokat tartalmazza: fémipar 45.65 (előző héten 45.65), szövőipar 54.23 (54.06), bőripar 44.90 (43.70) és faipar 57.30 (57.30). »«»a«MSBWBBag (A prágai mintavásár ötödik napja.) A prá­gai minta vásár mai, ötödik napja szintén élénk forgalom mellett bonyolódott le. A kiállítók az elért eredménnyel meg vannak elégedve. Ma újabb külföldi látogatók érkeztek. Általában a látogatottság nagyobb a tavalyi tavaszi és a tavalyi őszi mintavásár látogatottságánál. Több szakmában megélénkült úgy az export- forgalom, mint a belföldi forgalom. A vásárt ma Rozsypal, Kárpátalja országos elnöke is megtekintette. (6% -os osztalékot fizet a Zsivnóbank.) A Zivnostenská Banka most tartotta idei mér­legülését. A vállalat tiszta nyeresége 16.345.105 koronát tesz ki. A Zsivnóbank az idén 6%-os, azaz 12 koronás osztalékot fizet részvényesei­nek. A tavalyi osztalék 10 korona volt. (Az uj nemzetközi rézkaríel megalakítása.) A világ réztermelői hónapok óta követelik a nemzetközi rézpiac szabályozását és az előze­tes tárgyalások után most a délafrikai termelő­érdekeltségek két képviselője, továbbá a belga Katanga-müvek vezetője Newyorkba érkeztek, hogy dűlőre vigyék a nemzetközi kartel ügyét. A termelés korlátozásának mértékéről egyelőre csak annyi ismeretes, hogy az Egyesült Álla­mok számára mintegy 6—7000 tonnás havi ki­viteli kontingenst állapítanának meg, ami az elő­ző évi kivitelnek csak egyharmadrészét jelenti. Az álláspontok között még igen nagy az eltérés, mert a délafrikai termelők sokkal kedvezőbb helyzetben vannak az amerikaiaknál és mai költségeiknek jelentéktelen fokozása által a je­lenlegi termelés kétszeresére is képesek. Való­színű, hogy a megállapodás nem áremelésre, hanem a jelenlegi árszint biztosítására fog irá­nyulni. (A pozsonyi Ganz Rt. mérlege.) A pozsonyi Ganz Rt. multévi mérlege 20.991 korona vesz­teséget mutat ki Az 1933. évi veszteséggel egyetemben ez az összeg 106.972 koronát tesz ki. A Ganz Rt. részvénytőkéje 500.000 korona. A mérleg az adósokat 394.183 koronával és a hitelezőket 265.696 koronával tünteti föl. A veszteséget uj számlára vezetik át. (Milyen erők védik az angol fontot.) Az el­múlt hét hatalmas fontzuhanását a legkülönbö­zőbb okokkal magyarázzák. Mint Neville Chamberlain angol kincstári kancellár az utób­bi napokban kijelentette: „a font áresését kü­lönböző körülmények véletlen találkozása okoz­ta". A kontinentális tőzsdéken viszont arról be­szélnek, hogy az angol valutakiegyenlitő alap kimerült. Ez ugyan nem valószínű magyarázat, de felveti azt a kérdést, hogy milyen erők vé­dik a fontot. Az Economia cimü tudományos lap az angol pénzügyi adatok egybevetésével közvetett módon megállapítja, hogy a kiegyen­lítő alap a kérdéses értékcsökkenés idején mint­egy 5 milliárd francia frank volt. A legerősebb a fontkiegyenlitő alap 1933 végén volt: 10 mil­liárd frank. Ez azonban még nem jelenti az ösz- szes fontkiegyenlitő tartalékokat, mert a Bank of England birtokában ez idő szerint mintegy 193 millió font sterling értékű arany van, amely­ből csak 150 millió tekinthető a feltétlenül szük­séges minimumnak. így erről az oldalról minden nehézség nélkül további 43 millió font siethet az angol pénz segítségére. Ez valójában még ennél is nagyobb pénzösszeget jelent, mert a Bank of England aranykész]cicit a leértékelés előtti pénzértéken mutatja ki. Csökkenőben van a világ tengeti termelése Prága, márdus 14. A Római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet adatai szerint Európában a most folyó gazdasági évben a tengerivel beve­tett terület 11.7 millió hektár. Ez az előző évi területhez mérten 2.5 százalékos, az 1928—32. évek átlagához mérten pedig 6.4 százalékos nö­vekedést jelent A termelő országok közül a leg­erősebben Jugoszlávia területe növekedett. Az idei bevetett terület csaknem 5 százalékkal na­gyobb a tavalyinál és 14.2 százalékkal túlhalad­ja az említett évek átlagát. A legnagyobb euró­pai tengerieladó ország, Románia területe is je­lentősen növekedett: egy év alatt 4.8 millió hek­tárról 5 millió hektárra (-j- 3.7 százalék) és az 1928—32. évek átlagához mérten (4.6) 7.8 szá­zalékkal. A következő legnagyobb termelő, Olaszország bevetett területe az idén 1.5 millió hektárra tehető, ami az előző évekhez képest alig jelent 1—2 százalékos változást. Csehszlovákia tengeriterülete az Idén 13.4 százalékkal volt nagyobb, mint az előző évi (127 ezer), A terület azonban olyan csekély, hogy ebben a dkkben még mindig erős behozatalra van szük­ség. Valószínűen az önellátás az oka annak is, hogy Ausztria egyébként jelentéktelen tengeri­termelése az idén (65 ezer hektár) 8 százalék­kal nagyobb, mint az 1928—32. években. Magyarország területe nem sokat változott. Az idei 1.1 millió hektárra becsült tengeritermő terület csaknem pontosan megfelel az előző évi­nek és mindössze 3 százalékkal haladja túl az említett évek átlagát. A távoli világrészek erős versenye és az árak leromlása a területek alakulásában is érezteti hatását, amennyiben az erős bevitelre szoruló országok bevetett területe csökken. így Francia- ország 2—3 százalékkal, Svájc pedig 20—25 százalékkal kisebb területen termel tengerit, mint az elmúlt években. A világ többi részeinek tengeriterülete azon­ban főként az USA termésének korlátozása folytán olyan nagy mértékben apad, hogy e miatt az egész világtermés az európai termő- terület növekedése ellenére is csökkenőben van. A világ idei 49 millió hektárnyi bevetett te­rülete az elmúlt 1933—34-es évéhez képest csaknem 11 százalékkal, az 1928—32-es átlag­hoz hasonlítva pedig 10,8 százalékkal csök­kent. Az idd becslés szerint az Egyesült Államok 35.4 millió hektáron termelnek tengerit. Ez az egész világ tengerivel bevetett területének még mindig 70 százaléka, de az idd terület egy év alatt 15.3 százalékos és 1928 óta is 15 százalék hanyatlást jelent. A másik legnagyobb tengerentúli tengeriter­melő állam Argentína, ezzel szemben erősen fokozza be­vetett területét. Az idd 7 millió a tavalyihoz mérten 8 százalék­kal, a szóbanforgó évek átlagához képest pedig 27 százalékkal növekedett és tíz év alatt csaknem megkétszereződött. Amennyiben „tengerentúli versenyről" beszé­lünk, ez elsősorban csak Argentinára vonatkoz- hatik, miután igazán hatalmas kiviteli fölösle-, gekkel a jelenlegi körülmények között csak ez az ország rendelkezik: fölöslege az idei gazdasá­gi becslés szerint 10 millió tonna. A többi ten­gerentúli termőterület a világtermésben csak alá­rendelt szerepet játszik. Emelkedett Európa búzaterület Róma, március 14. A római Nemzetközi Me­zőgazdasági Intézetnek a tíz legjelentősebb euró­pai búzatermelő államról most közzétett előze­tes jelentése szerint ezekben az országokban a búzával bevetett terület (csak őszi búzával) az előző évvel szemben 3,4 százalékkal növekedett. Az egyes kormányoktól beérkezett hivatalos je­lentések szerint az őszi búzával bevetett terület e tiz államban 18.4 millió hektár. Az északi fél­teke vetésterületének közel háromnegyed részét magában foglaló tizenhat államban őszi búzával kerek 64 millió hektárt vetettek be, ami kerek 2 millió hektárral nagyobb az előző évinek (Megszilárdult a font és a dollár.) A mai prá­gai devizapiacon Amözteradm 0.75, Berlin 0.50, Heleingfore 0.125, Kopenhága 1, London 0.15, Montreal 0.05, Newyork 0.05, Oelo 1 és Stock­holm 1 koronával javult. Brüsszel 0.375 és Zü­rich 1.25 koronává! lanyhult. (Két uj vásárt kapott Fülek.) Füleki tu­dósítónk jelenti: Füleken eddig évente négy vásár volt. A vásárokat február 6-án, május 27-én, augusztus 26-án és november 19-én tartották. Újabban Fülek még két vá­sár tartására szerzett jogot. Az első uj vá­sárt József napján, március 19-én tartják. A vásár keretében állatvásárt is rendeznek. Az állatvásárra sertések csak tengelyen szállit- {hatók. Mit kapunk a valutákért? Prága, március 14 Ké 100 pengőért ■ . . ■ < i • 453.50 100 schillingért ■ « • ■ ■ « 457.50 100 xlotyért ,«««■• t ■ 450.50 100 lejért ............................... 15-40 100 márkáért ■••■>»■> 898.— 100 dinárért ..<«.•« 53.75 100 svájci frankért ..... 774.50 10 0 francia frankért . • ■ . « 157.80 100 Uráért.......................... . 202.40 1 amerikai dollárért • « . « 23.40 1 angol fontért 112.26 Mit fizetünk a valutákért? Prága, március 14 Kő 100 pengőért ■ 456.50 100 schillingért •■>•.<* 460.50 100 zlotyért 453.50 100 lejért ........ 15.70 100 márkáért , 902.— 100 Unárért ..................„ . 54.15 10 0 svájci frankért ..... 777.50 100 francia tankért ..... 158.40 100 líráért ............................... 203.60 1 amerikai dollárért .... 23.60 1 angol fontért .... 113.25 (Nemzetközi viszonylatban eeökxent a munkanél­küliség.) A népszövetség havi kknutriVáaa alapján megállapítható, hogy a munkanélküliség adatai vi­lágszerte javulást mulatnak. A legtöbb országban ta- tavaly óta nogymértékben csökkent a munkanélkü­liek száma. Legfeltűnőbb ez a csökkenés Németor­szágban, ahol egy év alatt 4.1 millióról 2.6 millióm esett ez a szám. A magyarországi alakulás is kedve­ző, 1933 végéin 27.000, 1984 végén 22.000 a szakszer­vezeti munkanélküliek száma. Legnagyobb a mua*« kanélküliek számának aránylagos csökkenése Chilé­ben, Észtországiban, Finnországban, Jugoszláviában és Romániában, (Nemzetközi valutakonferenciát tervez a francia kormány.) Párisból jelentik: Germain Martin pénz­ügyminiszter kijelentette, hogy a dollár és az angol font árfolyamhullámzása nemzetközi va 1 utakon!e- rencia egybehivását teszi szükségessé. Akár az aranyblokk államok ellen intézett angol támadás­nak tekintjük a font árcsökkenését, akár RooseveW dollártervei ellen irányuló akciónak, — azzal min­denesetre számolni kell, hogy a valutádé helyzet tisztázását most már nem lehet elodázni. Erre a cél­ra pedig a legmegfelelőbb egy olyan nemzetközi ér­tekezlet összehívása, amely állandó valuta létesíté­sét tűzi ki céljául — A lyoni nemzetközi áruminta- vásár hivatalos megnyitása után rendezett ünnepi lakomán Flandin miniszterelnök beszédet mondott, amelyben a francia kormány valutapolitikájának alapéi veit ismertette. — Mindent el fogunk követni — mondotta — hogy a jövőben közelebb jussunk a nagy valuták rögzítéséhez. Flandin hangoztatta, hogy kormánya olyan gazdasági politikát akar foly­tatni, amely biztosítja a pénz olcsóságát, vagyis az alacsony kamatot és nagyobb biztonságot ad a vissz leszámítolásnak. Ezzel a kormány a váltóárfolyamok csökkentését akarja megakadályozni. Más részről a kormány liberális hitelpolitikát óhajt folytatni, hogy elkerülje a pénzhigitást és az értékcsökken­tést. (Befejezett kényszeregyezségi eljárás.) Kiss Gabriella nagygéreei vegyeskereskedő ügyé­ben indult kényezeregyez6égi eljárás a kassai kerületi bíróság közlése szerint befejezést nyert. (Csőd.) A következő csődöt közlik: Nagy Jó­zsef vegyeskereskedő Kassa, Bocskay kőrút 1. Csődtömeggondnok Paliceek Ferenc kereskedő, Kassa. Az első tárgyalást március 22-én tart­ják a kassai kerületi bíróságon. A követelése­ket április 10-ig kell bejelenteni ÉRTÉKTŐZSDE Prága bizakodó Prága, március 14. (Pragoradio.) Az érték­tőzsde mai forgalmát barátságos hangulatban és szilárdulásra hajlamos irányzat mellett kezdte meg. A tőzsdeközönség megelégedéssel kommen­tálta a Zsivnóbank ma ismertetett mérlegének adatait és a vállalat üzleti jelentését. Az üzleti, jelentésből kiáradó optimizmus természetes ha­tással volt a tőzsde hangulatára és az irányzat kialakulásának folyamatára. Közvetlenül nyitás után a kontremin fedezési vásárlásokhoz kez­dett, mire a forgalomba került értékek árfolya­ma emelkedett. A barátságos irányzat átterjedt a tőzsdeidő második felére is. Közvetlenül zár­lat előtt némi reakció mutatkozott, amennyiben a följavult árfolyamok közül néhány árfolyam mérsékelten visszaesett. Ennek ellenére az ér­téktőzsde bizakodó hangulatban és tartott irány­zat mellett fejezte be mai forgalmát. Csehszlovák Nemzeti Bank 20, Bánya és Ko-» hó 15, Cseh Cukor 12, Cseh-Morva Gépgyár 20, Dux-Bodenbachi 6, Kábel 10, Königshofi Ce­ment 13, Schönprieseni 2, Krizsik 5, Rézmüvek 3, Orion 8, Podoli Cement 5, Poldi Kohó 5, Prágai Vas 16, Sellier 5, uj Északi Vasút 8, Schoeller 5, Csehszlovák Solo 3, Aussigi Vegyi 6, Hengerművek 2 és Skoda 12 koronával ja­vult. Ezzel szemben Cseh Cukor 10, Tejipar 6, Malomipar 15, Ringhoffer 2, Egyesük gyapjú

Next

/
Oldalképek
Tartalom