Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)

1935-03-15 / 63. (3615.) szám

1935 március 15, pintek» 3 A hontalanokra is vonatkozni fog a külföldiek nyilvántartásáról szóló uj törvény A képviselőház mindkét olvasásban megszavazta a külföldiekről szólá törvényjavaslatot Brödy ruszin képviselő háromszor szálait KI nagy viharok kflzOtt Holota meggyűző beszédben követelte a honpolgársági törvény benyújtását Prága, Tnárotoe 14. A parlamenti bizottságok és a plénum munkája ás nagyon vontatottan hajiad. A máj plenáris illés után a bizottságok elnökei értekezletet tartanak, amelyen azt kívánják meg­állapítani, hogy a tömegesen benyújtott kor­mányjavaslatok nincsenek kellőképpen előké­szítve s így a parlamenti bizottságok nem felelő­sek azért, hogy a javaslatok bizottsági tárgyalása elhúzódik. A plénwm most hosszabb, teljes egy­heti szünetet engedélyez a tózotteágokmk, hogy valami elkészíthető legyen a plenáris miunkára. Az elnökség határozata szerint ugyanis a Ház csak március 21-én, csütörtökön 11 óra­kor tart ülést. A páriámén ti folyosókon elterjedt fairek szerint Henlein esélyei egyre javulnak. A közbiztonsági szervek nézete szerint Henlein már elég lojalitása nyilatkozatot tett. A kárpátaljai erdőntunkások sztrákja a parlament előtt A képvieelőház ma délelőtt tartott üléséin a ki­viteli hitel állami garantálásáról szóló kormány- javaslatot tárgyalta. A vitában a nemzeti szo­cialista Stejskal képviselő aizrt hangoztatta, hogy pártja is mindig elítélte az autaririku® törekvé­seket Bacher, a német gazdasága és munkaközös­ség képviselője nz úgynevezett negyedik kategó­riáin öregnyugdijasok illetményeineik rendezé­séért szállott sókra. Dvorák kommru.wista után Bródy Endre ruszin autonóm földműves szövetségi képviselő a ru- szónszkói állami erdők maink ásóinak hét hete tar­tó sztrájkjával foglalkozik. A sztrájkot a szónok szerint az idézte elő, hogy a kincstár hihetetlen ül rossz munkabéreket fizet. A szónok négy munkást nevez meg, aki napi 4.5b korona bért kapott. Másik tizenkét név szerint felsorolt munkás a kialkudott 18—19 korona bérből csak 12 koronát kapott naponként azzal az indokolással, hogy ennél nagyobb munkabért senki sem kaphat, A szónok parlamenti vizsgálóbizottság kikül­dését követeli, azzal a megbízatással, hogy ala­posan megvizsgálja az állami erdők gazdálko­dását Miután az elnök figyelmeztette a szónokot, hogy beszédje lejárt, Bródy levonult a szónoka emel­vényről, azonban a vita végén ismét felszólalásra Jelentkezett e újabb felszólalásában a ruszinszkói vegyi ipar támogatását reklamálta. A képvieelőház többsége ezután a kiviteli hi­teljavaslatot első olvasásban elfogadta. A Ház ezután az idege© állampolgárok tartózko­dási engedélyéről 8 a jelentkezési kötelességről szóló javaslatokat tárgyalta A vita első szónoka szövetkezett ellenzéki pártjaink klubja részéről dr. Holota János képviselő volt, aki egyebek kö­zött a következőket állapította meg*: Holota beszéde A most tárgyalt törvényjavaslat legfőbb hibája, hogy idegeneknek minősíti mindazokat, akik nem tudják kimutatni, hogy csehszlovák állam­polgárok. A törvényjavaslatnak ez a kitétele és meg­állapítása sújtja a Szlovenszkón és Ruszinszkón még ma is állampolgárság nélkül lévő polgártársaink­nak ezreit. Ez ar törvényjavaslat nem gondolt arra, hogy idegeneknek minősíti a 40—50 év óta Szloven­szkón és Ruszinszkón lakó polgárokat, nem gondolt arra, hogy idegeneknek minősíti azo­kat is, akik eleget tettek hadkötelezettségük­nek, kiszolgálták katonaévüket és mégis a törvényjavaslat alapján nyilvántartásba veendők. Annak ellenére, hogy a képviselőház évek előtt hozott itt egy határozatot, amely a belügymi­nisztert utasította, hogy egy modern, a mai vi­szonyoknak megfelelő állampolgársági tör­vényjavaslatot terjesszen a Ház elé, a belügyminisztérium részéről mind a mai na­pig semmi sem történt. Cinizmus az, ahogyan ezzel a kérdéssel szemben viseltetnek. Látjuk azt, hogy a viszonyok változása foly­tán a törvényeknek egész seregét változtatják meg évről évre, novelizálják, foltozzák a tör­vényeket, csak ezt a legégetőbb kérdést, ami­től egzisztemvák ezrei függenek és amely évek óta — hogy úgy mondjam — nyugtalanságban tartja Szlovenszkón és Ruszinszkón az állam- polgárság nélküli szerencsétleneknek a tíz­ezreit, ezt a kérdést nem akarja a belügymi­nisztérium és a kormányzat szabályozni. Követeljük a kormányzattól, hogy a bel­ügyminisztérium sürgősen dolgozzon ki és terjesszen a Ház elé egy modem és az Igaz­ságos elvek alapján felépült állampolgársági törvényt. 6 javasolom, hogy a képvieelőház adjon ilyen értelmű, újabb határidőhöz kötött utasítást a kormánynak. — Ami pedig a most tárgyalt törvényjavaslatot illeti, nem fogadhatom el azt anélkül, hogy a tisztelt Ház ne módosítsa azt olyképen, hogy az 1919. év óta itt lakó polgárokra és lakó- sokra a jelentkezés kötelezettsége ne vonat kozzék, vagyis, hogy ezek a polgárok letele­pedési vagy tartózkodási engedélyt ne legye­nek kénytelenek kérni. Bródy és Zajíc heves szócsatája Krehan kommunista után Bródy képviselő azt állítja, hogy a javaslat törvényerőre eraet­Nyiít kártyákkal játszik az európai diplomácia Bródy: Bizonyítsa ezt be és akkor beszélek majd magával. Idegen hangok: A mai Ceské Slovoban ol­vashatja. Túrna képviselő: Csak szépen ismerje be. Bródy: Nincs mit beismernem. Zajic: Ki írja alá a maga interpellációit? Min­dig a magyarok. Bródy: Még nem adtaim be interpellációt, ame­lyért a magyar törvényhozók irtok volna alá. Tes­sék ezt megállapítaná a kópviseiőház elnökségé­nél, hogy ez hazugság. Egy hang: Mondja meg, magyar-e, vagy nem? Bródy: Kérem, önök mindig csak kiabálnak, azért vannak itt, hogy kiabáljanak. Tessék meg- ■nézinii itt (az elnöki emelvényre mutat), hogy mi­lyen nemzetiségű vagyok. Zajic: Miért nem tette le a hűségesküt, mint tanító? Bródy: Ez nem llcenc, maga ehhez nem ért. (Nagy nevetés.) Zajic: Azt igazán nem érteim, hogy egy volt tani tó, aki ma nociiomlÍ6tának adja ki magát, miért nem tette le a hüségeeküt. Bródy: A háború után nem voltam tanító, ha­nem újságíró. Ezt tudhatná, de maga mindig csak a licencek után jár. Bródy a továbbiakban azt fejtegeti, hogy a ni- ezimszkóá autonómia megválósitására irányuló tö­rekvés alkotmányos és államalkotó munka, nem ellenkezik az alkortmánytörvénnyel A képviselőház ezután az idegenek nyilvántar­tásáról és a jelentkezési kötelezettségről szóló javaslatokat gyorsított eljárással mindkét ol­vasásban elfogadta 9 az ellenzéki módosító és határozati javaslatokat elutasította. A képvieelőház végül a köztársaság védelmi tör­vénybe ütköző bűncselekményeik miatt, kiadta. Sldwka és Sehol Lidii képviselőt, míg Novotny és KI imént képviselő kiadását megtagadta. A legközelebb március 21-én csütörtökön II órakor tartandó ülés nopidirenőjén több államközi egyezmény után a motoros jármüvek közlekedéséről szóló szenátus- határozat, a gazdasági kémkedésről szóló javas­lat, végül Jóira®, Vávra, Sivák és Bazala kép­viselők mentelmi ügye szerepel. A bizottságok közül a műszaki közlekiedéöügyi bizottság szerdán délelőtt tant illést. Németország nem leplezi többé fegyverkezését Válasz a Fehér Könyvre - Sir Simon március 25-én érkezik Berlinbe Berlin, március 14. A világháború óta most történt először, hogy a német hadsereg meg­hívta a külföldi katonai attasékat a március 19- én megtartandó német légi gyakorlatokra. Ez­zel a meghívással a birodalom mintegy hivata­losan dokumentálta, hogy a német hadsereg ke­retébe beillesztette a légi flottát is, amely ezen­túl ugyanolyan része lesz a birodalmi őrségnek, mint a szárazföldi vagy tengeri haderő. A biro­dalomban mindenütt megkezdődött a légügyi hivatalok és kaszárnyák létesítése. A szervezés ugyanúgy történik, mint a szárazföldi vagy a tengeri hadsereg megszervezése. Berlinben he­tek óta folynak a légügyi gyakorlatok s a kor­mány hivatalos tényezői bejelentették, hogy az eljövendő hónapokban még nagyobbarányu lég­védelmi gyakorlatokat fognak tartani. A külügyminiszter egyébként tegnap fogadta az angol nagykövetet és közölte vele, hogy Hit­ler egészségi állapota annyira javult, hogy a közeljövőben sor kerülhet a berlini konferencia megtartására. Az angol nagykövet kijelentette, hogy az angol kormány március 25-ét és 26-át tartja alkalmas időpontnak a látogatásra. A né­met kormány elfogadta ezt a dátumot. Edén fő- pecsétőr berlini utazásának idejét Londonban egyelőre nem állapították meg. Az angol külügyminiszter Berlinben az Ad- Ion-szállóban fog lakni, nem mint eredetileg tervezték: az elnöki palotában. A látogatás kül­ső megszervezése is megváltozott tehát s a bi­rodalom kormánya lemondott arról, hogy a konferenciát hivatalos állami látogatásnak te­kintse. „Ne ámítsuk egymást** (sp) Göring légvédelmi tábornok és porosz miniszterelnök bejelentése a német légi flotta hivatalos megteremtéséről csaknem ugyanolyan szenzációt keltett Európában, mint a napokkal ezelőtt megjelent londoni Fehér Könyv, amely­nek főkövetkezménye az angol miniszterek ber­lini látogatásának elhalasztása volt. Nyilvánva­ló, hogy a németek a légi flotta hivatalos meg­teremtésének bejelentésével a Fehér Könyvre akarnak válaszolni. Szemet szemért, fogat fo­gért, mondják, a ugyanolyan nyíltan beszélnek, mint az angolok. A Fehér Könyv megjelenése után londoni illetékes körök kifejezték azt a né­zetüket, hogy a németeket agresszív katonai előkészületekkel vádoló dokumentum nyilvá- nosságrahozatala közvetlenül a tervezett berlini konferencia előtt szükséges diplomáciai tett volt, mert szétoszlatta a félreértéseket és elérte azt, hogy a németek legalább tisztán látnak. Ugyanezt hangoztatja Németország is, amikor kertelés nélkül leleplezi céljait és terveit. Ne ámítsuk egymást, mondották az angolok a Fe­hér Könyv megjelenésekor s Göring, amikor be­jelenti, hogy a birodalom csakhamar többezer egészen modern és pompás hadirepülőgéppel fog rendelkezni, ugyanezt válaszolja. Az ango­lok a Fehér Könyvben kifejezésre juttatták, hogy félnek a titkos német fegyverkezéstől, A német válasz az angol vádakra az volt, hogy megszüntették a fegyverkezés titkosságát. Nyíl­tan cselekszik azt, amit cselekedni akarnak. Mindenesetre azt akarják elérni a bejelentések­kel, hogy az antant-hatalmak lássák, hogy a németek fityet hányva a versaillesi békeszerző­désnek, fegyverkezni fognak s eltökélt szándé­kuk mellől semmi el nem téríti őket. A német fegyverkezés fait accompli, amin csak meg­egyezéssel, de nem merev visszautasítással le­het segíteni. Ha a küszöbönálló berlini tárgya­láson vagy később nem sikerül megállapodni és korlátok közé szorítani a német fegyverkezést, akkor a birodalom Göring legutóbbi bejelenté­séhez hasonlóan teljes erővel és minden meg­gondolás nélkül folytatni fogja hadserege kiépí­tését s ebben senki meg nem gátolhatja, mert a szankciók alkalmazása a jelen körülmények között elképzelhetetlen és tulkéső volna. Szem- meiláthatóan a Göring-féle bejelentés máris megtette hatását Bármennyire konstemáltak az illetékesek Párísban, az angolok jónak látták megsiettetni a tárgyalásokat s megegyezni. Lon­don a kedvező atmoszférát elrontotta a Fehér Könyvvel, Berlin visszarontotta a helyzetet a hivatalos légi flotta bejelentésével. Ilyen körül­mények között a partnerek ismét egálban van­nak, mint mondani szokás, s mosolyogva meg­kezdhetik a tárgyalásokat, amelyeknek célja a világszerte megindult fegyverkezés szabályo­zása Németország egyenrangusitásának alapján. Alkotmányreformot követel a romániai magyarság Kolozsvár, március 14. Bethlen György gróf, az országos Magyar Párt elnöke nyilatko­zatot adott a román nyelvű Miscarea Minoritá­ié (kisebbségi mozgalom) dmü kőnyomatosnak. A nyilatkozat, amelyet több bukaresti román lap is átvett, az alkotmány módosításával foglalko­zik és kijelenti, hogy az alkotmány mindenesetre módosítandó, mert az 1923. évi módosított al­kotmány egyetlen szóval sem emlékezik meg a kisebbségekről. Bethlen György gróf rámutatott a békeszerződés első paragrafusára, amely ha­tározott rendelkezést tartalmaz a kisebbségi jo­goknak alkotmányos utón való biztosításáról. Románia mindmáig nem tett eleget e szerződés­beli kötelezettségének. Részletesen felsorolja ez­után azokat a kisebbségi követeléseket, amelye­ket alkotmányosan biztosítani kell. Követeli a kisebbségek kulturális autonómiáját, a székely és szász önkormányzatok sérthetetlenségét, a me­gyei és községi önkormányzatok szabad műkö­dését, szabad nyelvhasználatát és az egyenlőség jogát. Rámutat arra, hogy Csehszlovákia is al­kotmányának 128-ik és 134-ik paragrafusában biztosította a kisebbségek jogait, ennek alapján nincsen semmi oka annak, hogy a román állam ne kövesse Csehszlovákia példáját és ne törölje ama sokszor használt formulát: ,,A külön törvé­nyek áltail megállapitott feltételek mellett." Bethlen György rámutat arra is, hogy nemcsak a kisebbségi jogok tételes biztosítására van szük­ség, hanem szükség van a román államélet újjá­szervezésére is és pedig a decentralizáció elve alapján. kedése után az ellenzéki politikai pártok zak­latására ad alkalmat. Bródy előadja többek között, hogy Prokopot, az autonóm földműves szövetség rahói titká­rát, aki az agrárpárti képviselő édesöccse, csendőrség euppolta ki szülőfalujába, Izára és mert visszatért, elzárták. Borinkovics Ágoston, az agrárpárt volt titkára, átlépett a Bródy párt­jába, erre állampolgárságát kezdték firtatni. Bródy képviselő még több esetet sorol föl, ami­kor beszédét itt félbeszakította Zajic képvl selő. Zajic: Azért beszél igy, mert a magyarok jól fizetik. Bródy: Módot adtunk önnek, hogy bíróság előtt bizonyítsa állítását, de visszavonta és bo csánatot kért. A maguk tanácsadója Nagytúra községben kétszáz koronát ígért fejenként a mi jelölt­jeinknek, ha visszalépnek a jelöléstől a köz­ségi választásoknál. Ezt okmányokkal bizo­nyíthatjuk. Zajic: ilyen módon egész Nagytúrát megszc rezhetnénk. Nincs magánál itt ezer pengő? Bródy: Nem vagyok licencmajszter, mint ön. Nem járok licencek után, mint ahogy maga jár és ezzel pénzt keres. Zajic: Majd megírom ezt az újságban, hogy Magyarországtól pénzt kap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom