Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)

1935-03-13 / 61. (3613.) szám

2 1935 márdta 13, szerda. mim ista klubban tartott házkutatás Bemarni kompromittáló adatot nem hozott. Steikától megvonják a szót Stanék elnök Stétka képviselőt háromszor figyelmeztette, hogy beszéljen a tárgyhoz, majd megvonta a szólásjogát. Mivel Stétka nem távozott az emelvényről,az elnökkizárta a mai ülésről s felhívta, hogy hagyja el a termet. Miután Stétka önként nem távozott és tovább beszélt, ezért az elnök megvonta Stétka egy havi fizetését. Stétka tovább beszélt. Az elnök erre az ülést öt percre felfüggesztette és felhívta a parlamenti rendezőket, hogy az elnökségi határozatot hajtsák végre. Stétka képviselő és kommunista társai erre az intemaciomále hangjai mellett a gyűlés- teremből kivonultak. Státkát letartóztatják feje zést, hogy Oroszország felé a kivitel emel­kedni fog, ezért kell fölemelni egy teljes milliáiddal az állami garanciát Hrusovsz/ky képviselő behatóan foglalkozott Szovjetoroszországgal s megállapította, hogy nem csoda, hogy Hajn képviselő pesszimisz- tikusan ítéli meg az oposz belpolitikai viszo­nyokat. Hajn képviselő kérdéseire Friedmann meghatalmazott miniszter válaszolt s a követ­kezőket mondotta: — Oroszországgal való tárgyalásaink a kereskedelmi szerződésről befejezés előtt állanak. Ez a kereskedelmi szerződés keret­szerződés lesz. E tárgyalásokkal párhuza­mosan nem hivatalos tárgyalások is foly­nak, amelyeknek tárgya közönségesen szólva hitelnyújtás. A szovjetkormány ed­dig hivatalosan nem kívánt hitelt, nem kért kölcsönt és az eddigi megrendelései­nél egy fillér hitelt sem vett igénybe s igy semmit sem veszítettünk, a szovjetkormány minden megrendelését teljesen megfizette. A sziovenszkó; vicinális utak járási utakká való átalakítása ügyében be­nyújtott kezdeményező javaslatot ma tárgyal­ta a műszaki forgalmi bizottság. Ezt a javas­latot is Neöas képviselő ismertette. A bizottság olyértelmü határozati javas­latot fogadott el, hogy a kormány készítsen e kezdeményező javaslat alapján kormány­javaslatot, amellyel a szlovenszkói és ru- szinszkói utak ügye végleg elintéződnék. Ez a bizottság megkezdte a motoros jár­müvekről szóló szenátusi határozat tárgyalá­sát s ma tartotta az általános vitát. A javas­latban elintézésre váró kérdés a kocsi veze­tők szociális és balesetbiztosításának ügye. A szakminiszterek a kormány álláspontját a részletes vita során fogják tolmácsolni. Szünet alatt a kéipvifielőház elnökségié azt hatá­rozta, hogy legkésőbb esti ha* órakor a parla­ment és a klubok épületét kiürítik, hogy erezel Steitka képviselőt is távozásra kényszerítsék. Stétka képviselő azonban negyed hat órakor saját elhatározásából kilépett a parlament ka­puján, mire a kívül álló rendőrök nyomban le­tartóztatták és a pankráci fogházba szállították. A Ház megszavazza a csehszlovák-magyar halászegyezményt Szünet Után a képviselőhöz vita nélkül meg­szavazta első és második olvasásiban a Masaryk születésnapján tett adományok é6 ajándékok adó és illetélkmeintesség'röl szóló törvényjavaslatot, második olvasásban a Magyarországgal kötött halászegyezményt, első olvasásban vita nélkül a francia kereskedelmi szerződés egy pótegyezmárnyét. Végül a plénum elvetette Hlmka képviselő és társad ama javasla­tát, hogy a mai ülésen jelenjen meg a legfelső számvevőszék elnöke s adjon jelentést a mütrá- gyaalap felszámolási fölöslegeinek felhasználási mód jár ÓL Egymilliárdos exportgarancia Prága, március 12. A képviselőiház külügyi bizottsága ma déliben tartott ülésén a kiviteli hitel állami jótállásáról szóló javaslatot a költségvetési bizottság által elfogadott szö­vegben megszavazta. A javaslat előadója Necas képviselő ama reményének adott ki­— Telefonösszeköttetés Berlin és Tokió között Berlinből jelentik: Ma reggel kilenc órakor a né­met és jepán kormány megbízottai megnyitották a telefonösszeköttetést Berlin és Tokió között. Nár csak tizenkét napig tart a magyarországi választási agitáció Gömbös miniszterelnök vasárnap tart programbeszédet Budapest, március 12, (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése,) A választási „fronton" változatlan hévvel folyik a pártok küzdelme. Valamennyi párt és jelölt igyekszik kihasználni az időt, mert vasárnaphoz egy hétre megkezdődik a „néma hét", vagyis az az idő­szak, amikor népgyülést már nem szabad tartani s amikor még a választási falragaszokat is leka­parják. Gömbös Gyula miniszterelnök március 17-én mond programbeszédet, Buda pest, március 12. (Budapesti szer­kesztőségünktől.) Magyarországon tegnap már a legtöbb választói kerületben megkezdték az ajánlások gyűjtését. A törvény értelmében ugyanis az ajánlások gyűjtése csak akkor kezd­hető meg, ha a központi választmány már ki­tűzte a választás napját, ami — mint már tegnap jelentettük — már mindenütt megtörtént. Az ajánlások összegyűjtésére a jelölteknek két hét áll rendelkezésükre. Miután a közel kétezer jelölt­nek jelentékeny része kétségkívül elvérzik az ajánlásokon, csak az ajánlások elfogadása után alakul ki végleges kép arról, hogy a választásig tulajdonképpen kik jutnak el. Meghiúsult Koudela Géza jelöltsége A nemzeti egység pártja Keszthelyre Koudela Gézát, a budapesti papnevelő intézet zeneigaz­gatóját jelölte. Serédi biboros-hercegprimás azonban nem adta meg Koudelának az engedélyt a jelöltség elvállalásához, s ezért uj jelöltről kel­lett gondoskodni. Az uj jelölt: Oettl-Pálffy Dé­nes. Érdekesen alakult a helyzet a nagyatádi ke­rületben. Itt Berky Gyula lépett fel pártonkivüli programmal. A független kisgazdák Rajniss Fe­rencet állították vele szemben. Rajniss azonban tájékozódott s mivel nem látta kilátásait megfe­lelőknek, otthagyta a nagyatádi kerületet és átment a dombóvári kerületbe, ahol Pállávicini György őrgróffal szemben vállal jelöltséget, A kormánypárt kétszáz kerületben jelölt A nemzeti egység pártja közéd kétszáz vá­lasztókerületben indul. Ez feltűnően nagy szám, aminek magyarázata az is, hogy I a nemzeti egység pártja a keresztény gazda­sági és szociális párttal csupán öt kerületre nézve állapodott meg, ennyit engedett át a ke­resztény pártnak, a többiben azonban mindenütt ellenjelöltet állít a kereszténypárti jelölteknek. A független kis­gazda párt jelöltjeivel szemben is sokhelyen áll kormánypárti jelölt, a harc azonban előreláthat tólag nem lesz tulheves. A független kisgazdapárt több mint száz ke­rületben Aliit jelöltet, igen sok helyen kis- és középbirtokosokat. Lázár Miklós vasárnap tartotta meg program­beszédét Szerencsen és Tokajon. Jellemző Lá­zár népszerűségére, hogy sem a kormánypárt, sem a független kisgazdapárt vele szemben nem állít jelöltet. Höman egyhangú mandátuma Hóman Bálint kultuszminiszternek nem lesz ellenjelöltje Székesfehérvárott. A miniszter lá­zas, valószínűleg kisebb műtétet is hajtanak végre rajta, s így nem valószínű, hogy vasár­napra tervezett programbeszédét megtarthatja-e. Hóman Budapesten is fellép, de kijelentette, ha mindkét helyen megválasztanák, a fehérvári mandátumot tartja meg. Héjsas Iván Is fellépett Zsitvay Tibor, a nemzeti egység pártjának kecskeméti jelöltje vasárnap tartotta meg lelkes sikerű gyűlésen programbeszédét Kecskeméten különben három párt indul. A nemzeti egység pártja hivatalos listáját Zsitvay Tibor vezeti. A második helyen Sárközy Jenő ügyvéd, kor­mányfőtanácsos, a harmadikon Szabó Iván bankelnök, kormányfőtanácsos, a negyediken Tiringer Ferenc aranykoszorus lakatosmester fut. A független kisgazdapárt listáját Eckhardt Tibor vezeti. A második helyen Sándor István, az eddigi képviselő áll. A harmadik lista Göm­bös Gyula programjával indul. Héjjas Iván ve­zeti mint nemhivatalos jelölt. — Göring porosz miniszterelnök megnősül. Berliniből jelentük: Göring tábornok, porosz mi­niszterelnök és birodalmi légügyi miniszter áp­rilis 11-én házasságot köt Sonnemann Emmyvel, a német álla™ színházaik művésznőjével. — Megszökött Bonny, a Stavisky-ügy hires rend­őrfelügyelője. Párisból jelentik: A Stavisky-iigy viasgálóbirája tegnap este rendelkezést adott ki, hogy Bonny volt rendőrfelügyelőjét ismét tartóztas­sák le, ezúttal zsarolás miatt, amelyet Cotillom kis­asszony ellen követett el. Bonny a letartóztatás elől megszökött. — Insullt Ismét felmentették. Csikágőból jelen­tik: Sámuel Insull, a hires pénzmágnáe, tegnap ke­rült másodszor az amerikai bíróság elé. ínsulit, akit ezúttal hűtlen kezeléssel vádoltak, a bíróság felmentette. (44) Egy kis ideig csend volt, a beszélő elhall­gatott, de most újból megszólalt. Ezek után, remélem, minden ellenállási szándékról lemondott és követi parancsai­mat? így még megmenekülhet a nagyobb bajiból! — Mit kíván? — ismételte meg a kérdést Juanita. — Délután hat órakor autó várja a szálloda előtt. Neon is kell megszólítania a sofőrt, is­meri magát és betessékeli az autóba. Majd hozzám 6zállitja, mint régen történt. Emlék­szik-e azokra a kedélyes randevúkra ott a hegedükésziíőnél ? — Folytassa, — rebegte Juanita. — Innen aztán telefonon felhívja Wike- nast, akinek bizonyára elmondott mindent. Megmagyarázza, hogy milyen nagy veszede­lembe került és könyörög neki, hogy szaba­dítsa meg... — Wikenas nem megy lépre! — Nem ismeri a fiút. Más fából faragták és egy asszonyi szoknyáért sok mindenre képes. Én biztos vagyok benne, hogy el fog jönni. A többit aztán majd bízza rám. — Mit akar vele tenni? — Ne féltse, nem gyilkolom meg. Semmi bántódása nem lesz. Csak. arra kell megfelel­nie. hogy mit keres itt Revaisban, az orosz­lánbarlangban. Mivel bízták meg, mit kell végrehajtania. Mennyire jutott munkájával. Ha erre megfelel, a hajaszála sem görbül meg. Különben ... — Különben a revaisi kémelháritó embe­rei is értik a maguk dolgát és vannak olyan legények, mint Parpiras emberei. — Az ő kezükre akarja játszani? — Megteszem, ha nem hajlik a szavamra. Ez a maga szabadságának ára. Ha azonban készséges lesz, mindkettőjüket megkímélem a további kellemetlenségtől. Maga is útjára mehet. Vissza, szép Spanyolhonba. — Ott leszek, — mondotta Juanita és a hangja most erős volt. A beszélgetés után feltárcsázott egy számot, amely olyan élesen benne volt emlékezeté­ben, hogy kis naplójában nem is kellett utá­nanéznie. A szám csakhamar jelentkezett. — ügy történt, ahogy gondoltuk. A Főnök felhívott és kiadta a parancsot. Hat órára rendelt magáihoz. — El fog menni. És legyen teljesen nyu­godt, minden óvóintézkedést megtettünk. Nem történhetik semmi baja. — És őneki se? — kérdezte aggodalmas­kodva Juanita. — Neki se. Csak ragaszkodjék szigorúan az utasításomhoz. Nem szabad megtudnia, hogy magát milyen veszedelem fenyegeti, mert ez felkavarná a nyugalmát és akkor nem tudná a rábízott feladatot megoldani. Majd elég, ha a döntő pillanatban értesül a dolog­ról, amikor maga szólítja. Juanita letette a kagylót. Lepihent a ke- revetre, hogy kissé kipihenje magát és erőt merítsen a nagy mérkőzésre, öt óráig feküdt, de álom nem jött a szemére. Elgondolkodott. Végig futott az utóbbi hetek sok zajló esemé­nyén és csak akkor nyugodott meg, amikor Wikenasra gondolt, a fiú szereiméire, amely olyan váratlan és nem remélt boldogsággal töltötte el. Fél hatkor felöltözött, egyszerű, sima kosz­tümöt vett fel és kis sapkát tűzött fejére, amely előtt félfátyol lengett és ez kissé el­takarta a homlokát és a szemét. Revolverét kivette kézitáskájából és Íróasztalának fiók­jába csukta, erre remélhetőleg nem lesz szük­sége. De keblébe rejtett egy kis üvegecskét és amikor annak hideg érintését érezte, nagy megnyugvás töltötte el a szivét. Még felnyi­totta azt a kis fémdobozt, amelyet állandóan magánál hordott és a melyben a Szűz Anyá­nak rémeklb©faragott elefántcsont szobrocská­ja volt. Áhítattal csókolta meg a bambinőt, keresztet vetett s aztán megindult uitjára. A szálloda előtt több kocsi parkírozott, de az egyik magánkocsi sofőrje ott állt kocsijá­nak ajtaja előtt és amikor meglátta a járda széle felé közeledő nőbt, illedelmesen lekapta sipkáját. Juanita csak bólintott és beült a kocsiba, amely azonnal szélsebesen meg­indult vele. Juanita nem ismerte a várost, sejtelme sem volt róla, hogy merre ragadja a kocsi, milyen uocákon, tereken viszi át. Jő tiz percig tartott a szédületes iram, amikor a kocsi megállt, a sofőr leugrott üléséről és felnyitotta az ajtót. Azután rossz németség­gel igy szólt Juanitálhoz: — Majd én felkisérem. Egy szűk ucca régi épülete volt ez, amely­re korhadt falépcső vezetett fel, csaknem minden lépésre csikorgóit. Meredek, keskeny lépcső volt ez, ugyancsak kényelmetlen és fáradságos. A harmadik emeletre jutottak. A folyosó mindkét oldalára ajtó nyílott. A sofőr a jobboldalira mutatott. — Itt vagyunk! Szalutált, magára hagyta az ajtó előtt a nőt és megindult a lépcsőn lefelé. Döngő lépései sokáig visszhangoztak. Juanita pedig nyu­galmat erőltetve magára, megkopogtatla az ócska faajtót. Két hosszabb és egy rővidebb kopogás volt ez, mire az ajtó hirtelen feltá­rult és ő egy ódon, bolthajtásos, keskeny, sötét és bűzös helyiségben találta magát, amely bizonyára előszobául szolgált. Az ajtó pedig hangos nyikorgással becsukódott mögötte. Egy pillanatig körülnézett, hogy tájékozód­ni tudjon, merre is kell mennie, melyik aj­tón kell benyitnia. De a következő pillanat­ban megnyílott az egyik ajtó és egy ismert, rettegett hang szólott ki. — Erre jöjjön! Juanita belépett a szobába. Ez már barát­ságosabb külsejű volt, mint ahogy az előszoba komorsága után következtetni lehetett volna. A bútorzat kevés, de ízléses. A egyik fal mel­lett kerevet, amely ágyul is szolgált, a másik fel mentén könyvszekrény húzódott, az ajtó­val szemközti fádnál íróasztal állott. A negye­dik falon ablak nyílott az udvarra, de ez most sűrűn le volt függönyözve, mig a szobában egy százas égő terjesztett világosságot. A vil­lanylámpa fénye az Íróasztalnál ülő alakra esett. Hosszú, bő kámzsa volt rajta és a csuklya most is teljesen betakarta az arcot, úgyhogy csak azok a kegyetlen élességé », szemek világítottak ki a két nyíláson. Oh, miért nem adta volna Juanita. ha most egy pillantást vethetne a csuklya alá. Mennyi kínos aggodalomtól, gyötrelemtől, a bizony­talanság milyen nyomasztó érzésétől szaba­dulhatna meg egyszerre. De ez most egyelőre titok marad és ő most is olyan bizonytalanul, nyugtalanul áll ezelőtt a nagyhatalmú, rejté­lyes alak előtt, mint régebben, amikor tel­jesen ki volt szolgáltatva neki. — Üljön le, — mondotta selypítő hangján a férfi. — örülök, hogy eljött, de inkább a maga érdekében örülök ennek. Remélem, hogy semmiféle ostobaságra nem gondol és fegyvert nem hozott magával. Ilyen ostobaság nem illenék egy ilyen okos nőhöz, mint amilyennek magát megismertem. Milyen kár, hogy nem maradhatunk állandóan egy ufón és nemsokára búcsút mondunk egymásnak. De addig még egy sikeres munkát vég­zünk el. Juanita közben letette sapkáját, a körevei­re helyezte kézitáskáját és leült. A férfi most szinte az elragadtatás hang­ján szólalt meg és semmi gúny nem volt a hangjában. (Folytatása következik.) % II IMÍMfUl üMllfl W LLIAM CROOKE KÉM REGÉNYE 1 JUH IV fiűdMM

Next

/
Oldalképek
Tartalom