Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)

1935-03-01 / 51. (3603.) szám

1935 márdna 1, péntek. 11 . K6z<ÍAZPA^Á(r . Március végéig meghosszabbították a magyar-csehtzlovák kompenzációt egyezmény érvényét Április 1-én széleskörű ui kompenzációs szerződés lép életbe Fölveszik a legtöbb kedvezményt biztosító záradékot, kölcsö­nösen biztosítják az iparűzési jogot és rendezik a kis határ­menti forgalom kérdését Prága, február 28. Jelentettük, hogy a ma le­járójáró magyar-csehszlovák kereskedelmi egyezmény érvényét a kompenzációs szerződés lejárta előtt meghosszabbítják. Ez a prolongálás ma délelőtt egyszerű jegy­zékváltás alakjában megtörtént s a magyar­csehszlovák kompenzációs egyezmény érvé­nyét a csehszlovák és a magyar kormány meg­bízottai március végéig meghosszabbították. A megállapodás értelmében a szerződés csu­pán annyiban változik, hogy érvényét veszti az úgynevezett utószállitási megállapodás. Eddig ugyanis a kompenzációs egyezmény értel­mében kiadott behozatali engedélyek lejártuk után még egy hónapig érvényesek voltak s például a január 31-ig szóló behozatali enge­dély alapján még február 28-ig lehetett árut szál- litani, a jövőben azonban a behozatali engedélyek a rajtuk föltuntetett dátum napján érvényüket vesztik. Ez az uj rendszer összefüggésben áll a március­ban kötendő uj magyar-csehszlovák gazdasági egyezmény kérdésével, amennyiben a tárgyaló felek a tanácskozások megkezdése előtt tiszta helyzetet akarnak teremteni s nem akarják a kér­dést azzal bonyolítani, hogy az uj megegyezés életbelépte idején még a régi szerződés alapján történő áruszállítások folyjanak, A magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgyalá­Prága, február 28. A Csehszlovák Nemzeti Bank ma tartotta idei rendes közgyűlését. Eng- lis Károly bankkormányzó elnöki megnyitójá­ban a tervgazdálkodással kapcsolatos indítvá­nyokat ismertette és beszámolt a válság enyhí­tése érdekében nyilvánosságra hozott terveze­tekről is. A Csehszlovák Nemzeti Bank kor­mányzójának érdekes beszédét lapunk más he­lyén közöljük. A jegybank üzleti jelentése A közgyűlés elé terjesztett üzleti jelentés részletesen foglalkozik a nemzetközi gazdasági helyzettel és Csehszlovákia gazdasági helyzeté­vel. Nemzetközi viszonylatban megállapítja, hogy a helyzet főképpen ama államok sorában ja­vult, amelyek mezőgazdasági termeléssel és nyersanyagok produkciójával foglalkoznak, de javulás észlelhető azokban az államokban is, amelyek az utóbbi időben rendezkedtek be ipari termelésre. Az exportállamok helyzete nem olyan jő, mint az importállamoké. Ez a tény a konjunktúra kialakulása szempont­jából kedvezőtlen tünetnek nevezhető. Valutá- ris téren a csehszlovák korona devalválásától eltekintve egyéb pénzügyi reform nem volt. Az aranyblokkhoz tartozó államokban folytatódott a pénzsürités folyamata, a többi államokban pe­dig a valuta megváltozott árfolyamához igye­keztek alkalmazkodni. Az aranyblokkhoz tar­tozó államok tovább korlátozták a bevitelt és csökkentették a fizetéseket, ami újabb diszpa- ritást idézett elő köztük és a többi államok kö­zött. A termelési statisztikák közül legérdekesebb az acélprodukcióra vonatkozó kimutatás. Az elmúlt esztendő folyamán az acélproduk­ció az 1933. adataihoz viszonyítva az egész világon mintegy 18 százalékkal emelkedett Csehszlovákiában az acélprodukció még ennél is nagyobb arányokban javult. Átlagon aluli mértékben emelkedett az acéltermelés Belgium­ban, Luxemburgban, Lengyelországban s csök­kent a produkció Franciaországban, valamint Olaszországban. Csehszlovákiában az acéltermelés 27,4 száza­lékkal emelkedett sokat, amint jelentettük, március folyamán Bu­dapesten bonyolítják le. A tárgyalások megkez­désének időpontját a gazdasági kisantantkonfe- rencia befejezése után határozzák meg. Rendes kereskedelmi szerződést még nem kötnek, de mindkét részről kifejezték azt az óhajt, hogy a kötendő kompenzációs egyezmény keretei tága­sabbak legyenek a mai szerződés kereteinél s hogy jobban megfeleljenek a két állam gazdasági igényeinek. Az uj kereskedelmi egyezmény 1935 végéig lesz érvényben s valószínű, hogy abba néhány olyan pontot is fölvesznek, melyek a legutób­bi magyar-csehszlovák kereskedelmi szerző­désben bent voltak, de amelyeket a kompen­zációs egyezményekbe nem vettek föl. így a többi között bizonyosra vehető, hogy az uj egyezménybe beveszik a legtöbb kedvez­ményt biztositó záradékot, ami igen nagyjelen­tőségű haladás les^ a két állam gazdasági kap­csolataik kimélyitése felé vezető utón. To­vábbá fölveszik az iparűzési jog kölcsönös biztosításának szintén nagyfontosságu pontját és újabb megállapodással biztosítják az úgy­nevezett kis határmenti forgalom zavartalan lebonyolítását. Ezeket a fontos kérdéseket a rendes kereske­delmi szerződés lejárta óta nem rendezték, csak hallgatólagosan tűrték a jogfolytonosság fenn­tartását, noha erre a kompenzációs szerződések jogi alapot nem nyújtottak. (t, t) Ezzel szemben a szénbányászat Csehszlovákiában nem javult olyan arányban, mint a többi produkciós ál­lamokban. Ennek legfőbb oka abban van, hogy a szénbá­nyák aránylag nagy készletekkel rendelkeztek. Csehszlovákia kivitele nem mutat egységes irányzatot. A kötött gazdasági rendszerrel biró államokba irányuló kivitel folyamata eltér a szabadkereskedelem elve alapján álló államokba irányuló export folyamatától. Az úgynevezett kliringállamokba irányuló ki­vitel mennyisége mindössze 16.7 százalékkal emelkedett, amíg a tengerentúli államokba ex­portált áru mennyisége 48.45 százalékkal na­gyobbodott. Az aranyblokkhoz tartozó államok felé irányuló export 3.5 százalékkal javult. A többi európai államokba irányított kivitel 20 százalékkal emel­kedett, egyedül a németországi export ugrott 49.67 százalékkal. Legnagyobb mértékben a görögországi kivitel javult. Görögország ugyan az úgynevezett kliringállamok sorába tartozik, mégis 1934-ben 125 százalékkal több árut szállítot­tak Csehszlovákiából Görögországba, mint az előző esztendőben, A törökországi kivitel ugyancsak nagymérték­ben emelkedett. Az üzleti jelentés megállapítja, hogy az 1935. év kilátásai javultak, A bizalmatlanság szünőfélben van s adva van­nak a kedvező fejlődési folyamat előfeltételei. A külkereskedelmi forgalom élénkítése Cseh- szolvákia számára életkérdés, mivel a válságot belső intézkedések csak kis­mértékben enyhíthetik. Gyökeres javulás , csak a külkereskedelmi forgalom élénkülésétől vár­ható. Kamatjóváírás nélkül 1934-ben 1.800 millióval csókkent a betétállomány Prága, február 28. A Csehszlovák Nemzeti Bank üzleti jelentése a csehszlovákiai pénzinté­zetek betétállományának kérdésével is foglalko­zik. A jelentés szerint az elmúlt esztendő fo­lyamán a pénzintézetek betétállománya mintegy 300 millió koronával csökkent 1933-ban a betétállomány visszaesése 2444 mil­lió koronát tett ki. A betétállomány alakulására vonatkozó statisztika magában foglalja a tóké­hez hozzáirt kamatokat is. A kamatok leszámítása után a betétállomány csökkenését 1800 millió koronára teszik. 1933-ban a kamatok leszámításával a betétállo­mány 3800 millióval apadt. A kimutatás rész­letes adataiból megállapítható, hogy a részvénybankok betétállománya 0.4, az or­szágos bankoké 3.3, a szlovenszkól bankoké 3, a takarékpénztáraké 0.5 és a járási gazda­ság takarékoké 0.8, a polgári takarékpénztá­raké 2.1 és a munkás takarékoké 3.8 százalék­kal ment vissza. Ezzel szemben a mezőgazdasági kölcsönös pénztárak betét- állománya 24 százalékkal és a postatakarék­pénztár betétállománya 60 százalékkal emel­kedett. Valamennyi csehszlovákiai pénzintézet betétál­lománya 0.7 százalékkal ment vissza. Az előző évben a betétállomány 5.1 százalékkal csökkent. Az 1931. év adataihoz viszonyítva múlt év vé­gén a betétállomány 1.3 százalékos csökkenést mutat. ■ 6.22 százalékos osztalékot fizet a jegybank A közgyűlés jóváhagyóan tudomásul vette úgy az üzleti jelentést, mint a bank mérlegét és elhatározta, hogy a jegybank 6.22 százalékos osztalékot fizet részvényéseinek. (A Visszleszámltoló Intézet első mérlege.) A Visszleszámitoló Intézet most tartott mérkig'iilé­sén jóváhagyták a vállalat mnütévi mérlegét. A mérleg millió koronás tételekben a következő adatokat tartalmazza: Követelés: Készpénz és azonnal esedékes kö­vetelések 99.5, váltók 12.8, értékpapírok 100, adósok 82.9, átmeneti aktíva 0.7, egyéb követe­lés 15.8. Tartozás: Alaptőke 100, a pénzintézetek köte­les betéteinek összege 23.9, a központi szociális biztosító intézet és a nyugdíjintézet követelése 80, az életibizifcositéintézet követelése 49.9, egyéb hitelezők követelése 39.7, átmeneti tételek 14.4. A Visszleszámitoló Intézet jelentése szerint arz intézet 1934. év végéig összesen 184.5 millió ko­ronás összegben engedélyezett kölcsönöket. Köl­csönt 413 pénzintézet kapott A kihelyezett ősz- szegek 56 százaléka Csehországra, 29 százaléka Morvaországra és Sziléziám és 15 százaléka Szlo- venszkéra és Kárpátaljára jutott. (A márciusi kincstári utalványok beváltása.) Március 1-én 168 millió korona értékű kincstári utalvány válik esedékessé. Az 5)4 százalékos utalványokat mától kezdve beváltja az állam- adósságok központi igazgatósága. A Prágán kí­vül lakó utalványtulajdonosok az Illetékes adó­hivatal utján inkasszálhatják a kincstári utal­ványok ellenértékét. (A pozsonyi kamara az indokolatlan árdrágí­tás kérdéséről.) A pozsonyi kereskedelmi ka­mara árbizottsága tegnap a megokolatlan árdrá­gítás leküzdéséről szóló törvényjavaslatról ta­nácskozott. Megállapították, hogy a kereskedők a hatóságoktól főképpen azt kérik, hogy az ár­meghatározások során legyenek tekintettel vala­mennyi tényezőre, első sorban a nyersanyagok árára. A kereskedők ezenkívül abbeli kívánsá­guknak adtak kifejezést, hogy a hatóságok sza­batosan határozzák meg az uzsora fogalmát, ál­lítsák össze az elsőrendű szükségleti cikkek jegy­zékét és mondják ki, hogy az üzletek kiraka­taiban kiállított áruk közül melyiknek az árát kell föltüntetni. (Újabb 10 koronával emelkedett a pengő­bankjegy árfolyama.) A mai prágai deviza­piacon Amszterdam 3, Brüsszel 0.50, Zürich 0.50. Milánó 0.25, Pári6 0.10, Stockholm 0.50 és Varsó 0.25 koronával megszilárdult. Buenos Aires 7.50, Liszabon 0.50, London 0.25 és New- york 0.03 koronával gyöngült. A valuták kö­zül a magyar pengő 10, a holland forint 9, a német márka 9 és a belga frank 3 koronával emelkedett. A magyar pengő két nap alatt 19 koronával javult. (Csehszlovákia franciaországi beviteli kon­tingenseinek nagy részét kimerítette.) Párisból jelentik: A hivatalos lap szerint Csehszlovákia első negyedévi beviteli kontingensei közül a kristályüveg, a világítási cikkek, az edény és a toalettcikkek kontingensét kimerítette. (A csapi vámhivatal építési munkálatai.) A szltovenezfkói országos hivatal a csapi vámhivatal építési és beiremdeziési mank-ála/ta/ival a kővetkező cégeket bizta meg: Nekvasi! D. építész Pozsony, FáJber V. asztalos Nagymiihály, FáJbry D. lakatos Felka és Hertzka S. berendezési vállalkozó Eper­jes. Mit kapunk a valutákért? Prága, február 2& Ki 100 pengőért 458.50 100 achillingért «•■■■* 456.50 100 zlotyért ••■■■«. 453.— 100 lejért •«!••••« 15.25 100 márkáért 928.—­100 dinárért . . , . - » . 53.675 100 svájci frankért • « « ■ • 776.— 100 francia frankért . . ■ * ■ 158.— 100 Uráért ............................... 203.65 1 amerikai dollárért . ■ ■ ■ 23.65 1 angol fontért ..«■■■ 115.625 Mit fizetünk a valutákért? Prága, február 28. Ki 100 pengőért 461.50 100 schilllngért ■ ■■*», 459.50 100 zlotyért .•■■■•» 456.— 100 lejért ........ 15.55 100 márkáért , ....................... 932.— 10 0 dinárért ....................... 54.075 100 svájci frankért ..... 779.— 100 francia frankért . . . , ■ 158.60 100 Uráért............................ . 204.85 1 amerikai doUárért .... 23.85 1 angol fontért ...... 116.625 Januárban mélypontjára süllyedt Németország kivitele Berlin, február 28. A konjunktúrakutató in­tézet jelentése szerint az utóbbi időben az úgy­nevezett „előnyben részesített kompenzációs áruk“ behozatala erősen emelkedett s a nyers­anyagimport változatlan maradt. Decmberbeu és januárban a nyersanyagbevitel 8 és a tel­jes import 8 százalékkal múlta fölül a tavalyi év azonos szakának bevitelét. A behozatal fo­kozódásának aránya kisebb az ipari termelés fokozódásánál, amennyiben az ipari produkció mennyiségben 19 százalékkal nagyobbodott. En­nek az aránytalanságnak tulajdonítható, hogy a nyersanyagkészletek erősen megcsappan­tak. Németország kivitele januárban mélypont­jára sülyedt. Remélik, hogy az exportmozgalom megélénkül. (A vegyiipar is tiltakozik a negyvenórás mun­kahét ellen.) A vegyiiparhoz tartozó üzemek aussigi szervezete a negyvenórás munkahét kér­déséről tanácskozott s határozottan állást fog­lalt a munkaidő megrövidítése ellen. A határo­zat rámutat arra, hogy a negyvenórás munkahét bevezetése rendkívül megnehezítené az export- ipar helyzetét és csökkentené versenyképessé­gét. (Évi nyolcmilliót várnak a sütőporadótól.) A sütőporadó bevezetésének előkészületei seré­nyen folynak. Az adó egységenként 30 fillér lesz. Egységnek olyan mennyiségű sütőport te­kintik, mely 500 gram lisztből készült tészta sütéséhez használatos és legfeljebb 2.7 gram gázt fejleszt. A sütőporadó várható- évi jövedel­mét 8 millió koronára becsülik. (A pozsonyi Első Takarékbank Rt. mérlege.) A pozsonyi Első Takarékibamik 1934. évi mérlege 1,484.808 tanom tiszta nyereséget tartalmaz. A vállalat aktívái a következők: készpénz 185. váltókövetelés 35.5, értékpapírok 8, idegen érték­papírok 2.5, adósok 24.8, ingatlanok és ingóik 23.1 millió korona. A passzív tételek: részvénytőke 5, tartaléktőke 16.8, betétállomány 155.4 és a hi­telezők követelése 17.3 millió. (Gyümölcsészetl konferencia Prágában.) A csehszlovákiai gytknöksószeti egyesületek nagy­szabású értekezletet tartottak Prágában. A kon­ferencia keretében több szakelőadás veit, igy a többi között Ruchta Helén tartott érdekes elő­adást a gytlniölcsíogyásztásnak a háztartások­ban való fokozásáról. (Meghosszabbítottak a török-cs ehszlováik kereskedelmi egyezmény érvényét.) Ankará­ból jelentik: A március 2-án lejáró t örök - csehszlovák gazdasági egyezmény érvényét további hat hónappal meghosszabbították. A kontingensek nem változtak. A fizetési for­galom mérlege Csehszlovákia szempontjából mintegy 40 millió koronával aktív. (Fizetésképtelenség.) Klein Adolf Battyán. Követelés 49.293, tartozás 82.252 korona. Aján­lat 45% 17 havi részletben szeptembertől kezdődően. (Beszüntetett kényszeregyezségi eljárás.) A Kjufler Anna pozsonyi lakos ügyében indított kényszenegyezségí eljárást a pozsonyi kerületi bíróság beszüntette. hüüúi kuklűuÁsét Március 10-től 17-ig A CSíl bwósádfei tűkspúhtfa 33°/0*os vasúti kedvezmény. Felvilágosítással szolgál; flesseamt, Prága VII, Messepalas „Az 1935 év kilátásai javultak” A Csehszlovák Nemzeti Bank közgyűlése

Next

/
Oldalképek
Tartalom