Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)
1935-03-01 / 51. (3603.) szám
1935 márdna 1, péntek. 11 . K6z<ÍAZPA^Á(r . Március végéig meghosszabbították a magyar-csehtzlovák kompenzációt egyezmény érvényét Április 1-én széleskörű ui kompenzációs szerződés lép életbe Fölveszik a legtöbb kedvezményt biztosító záradékot, kölcsönösen biztosítják az iparűzési jogot és rendezik a kis határmenti forgalom kérdését Prága, február 28. Jelentettük, hogy a ma lejárójáró magyar-csehszlovák kereskedelmi egyezmény érvényét a kompenzációs szerződés lejárta előtt meghosszabbítják. Ez a prolongálás ma délelőtt egyszerű jegyzékváltás alakjában megtörtént s a magyarcsehszlovák kompenzációs egyezmény érvényét a csehszlovák és a magyar kormány megbízottai március végéig meghosszabbították. A megállapodás értelmében a szerződés csupán annyiban változik, hogy érvényét veszti az úgynevezett utószállitási megállapodás. Eddig ugyanis a kompenzációs egyezmény értelmében kiadott behozatali engedélyek lejártuk után még egy hónapig érvényesek voltak s például a január 31-ig szóló behozatali engedély alapján még február 28-ig lehetett árut szál- litani, a jövőben azonban a behozatali engedélyek a rajtuk föltuntetett dátum napján érvényüket vesztik. Ez az uj rendszer összefüggésben áll a márciusban kötendő uj magyar-csehszlovák gazdasági egyezmény kérdésével, amennyiben a tárgyaló felek a tanácskozások megkezdése előtt tiszta helyzetet akarnak teremteni s nem akarják a kérdést azzal bonyolítani, hogy az uj megegyezés életbelépte idején még a régi szerződés alapján történő áruszállítások folyjanak, A magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgyaláPrága, február 28. A Csehszlovák Nemzeti Bank ma tartotta idei rendes közgyűlését. Eng- lis Károly bankkormányzó elnöki megnyitójában a tervgazdálkodással kapcsolatos indítványokat ismertette és beszámolt a válság enyhítése érdekében nyilvánosságra hozott tervezetekről is. A Csehszlovák Nemzeti Bank kormányzójának érdekes beszédét lapunk más helyén közöljük. A jegybank üzleti jelentése A közgyűlés elé terjesztett üzleti jelentés részletesen foglalkozik a nemzetközi gazdasági helyzettel és Csehszlovákia gazdasági helyzetével. Nemzetközi viszonylatban megállapítja, hogy a helyzet főképpen ama államok sorában javult, amelyek mezőgazdasági termeléssel és nyersanyagok produkciójával foglalkoznak, de javulás észlelhető azokban az államokban is, amelyek az utóbbi időben rendezkedtek be ipari termelésre. Az exportállamok helyzete nem olyan jő, mint az importállamoké. Ez a tény a konjunktúra kialakulása szempontjából kedvezőtlen tünetnek nevezhető. Valutá- ris téren a csehszlovák korona devalválásától eltekintve egyéb pénzügyi reform nem volt. Az aranyblokkhoz tartozó államokban folytatódott a pénzsürités folyamata, a többi államokban pedig a valuta megváltozott árfolyamához igyekeztek alkalmazkodni. Az aranyblokkhoz tartozó államok tovább korlátozták a bevitelt és csökkentették a fizetéseket, ami újabb diszpa- ritást idézett elő köztük és a többi államok között. A termelési statisztikák közül legérdekesebb az acélprodukcióra vonatkozó kimutatás. Az elmúlt esztendő folyamán az acélprodukció az 1933. adataihoz viszonyítva az egész világon mintegy 18 százalékkal emelkedett Csehszlovákiában az acélprodukció még ennél is nagyobb arányokban javult. Átlagon aluli mértékben emelkedett az acéltermelés Belgiumban, Luxemburgban, Lengyelországban s csökkent a produkció Franciaországban, valamint Olaszországban. Csehszlovákiában az acéltermelés 27,4 százalékkal emelkedett sokat, amint jelentettük, március folyamán Budapesten bonyolítják le. A tárgyalások megkezdésének időpontját a gazdasági kisantantkonfe- rencia befejezése után határozzák meg. Rendes kereskedelmi szerződést még nem kötnek, de mindkét részről kifejezték azt az óhajt, hogy a kötendő kompenzációs egyezmény keretei tágasabbak legyenek a mai szerződés kereteinél s hogy jobban megfeleljenek a két állam gazdasági igényeinek. Az uj kereskedelmi egyezmény 1935 végéig lesz érvényben s valószínű, hogy abba néhány olyan pontot is fölvesznek, melyek a legutóbbi magyar-csehszlovák kereskedelmi szerződésben bent voltak, de amelyeket a kompenzációs egyezményekbe nem vettek föl. így a többi között bizonyosra vehető, hogy az uj egyezménybe beveszik a legtöbb kedvezményt biztositó záradékot, ami igen nagyjelentőségű haladás les^ a két állam gazdasági kapcsolataik kimélyitése felé vezető utón. Továbbá fölveszik az iparűzési jog kölcsönös biztosításának szintén nagyfontosságu pontját és újabb megállapodással biztosítják az úgynevezett kis határmenti forgalom zavartalan lebonyolítását. Ezeket a fontos kérdéseket a rendes kereskedelmi szerződés lejárta óta nem rendezték, csak hallgatólagosan tűrték a jogfolytonosság fenntartását, noha erre a kompenzációs szerződések jogi alapot nem nyújtottak. (t, t) Ezzel szemben a szénbányászat Csehszlovákiában nem javult olyan arányban, mint a többi produkciós államokban. Ennek legfőbb oka abban van, hogy a szénbányák aránylag nagy készletekkel rendelkeztek. Csehszlovákia kivitele nem mutat egységes irányzatot. A kötött gazdasági rendszerrel biró államokba irányuló kivitel folyamata eltér a szabadkereskedelem elve alapján álló államokba irányuló export folyamatától. Az úgynevezett kliringállamokba irányuló kivitel mennyisége mindössze 16.7 százalékkal emelkedett, amíg a tengerentúli államokba exportált áru mennyisége 48.45 százalékkal nagyobbodott. Az aranyblokkhoz tartozó államok felé irányuló export 3.5 százalékkal javult. A többi európai államokba irányított kivitel 20 százalékkal emelkedett, egyedül a németországi export ugrott 49.67 százalékkal. Legnagyobb mértékben a görögországi kivitel javult. Görögország ugyan az úgynevezett kliringállamok sorába tartozik, mégis 1934-ben 125 százalékkal több árut szállítottak Csehszlovákiából Görögországba, mint az előző esztendőben, A törökországi kivitel ugyancsak nagymértékben emelkedett. Az üzleti jelentés megállapítja, hogy az 1935. év kilátásai javultak, A bizalmatlanság szünőfélben van s adva vannak a kedvező fejlődési folyamat előfeltételei. A külkereskedelmi forgalom élénkítése Cseh- szolvákia számára életkérdés, mivel a válságot belső intézkedések csak kismértékben enyhíthetik. Gyökeres javulás , csak a külkereskedelmi forgalom élénkülésétől várható. Kamatjóváírás nélkül 1934-ben 1.800 millióval csókkent a betétállomány Prága, február 28. A Csehszlovák Nemzeti Bank üzleti jelentése a csehszlovákiai pénzintézetek betétállományának kérdésével is foglalkozik. A jelentés szerint az elmúlt esztendő folyamán a pénzintézetek betétállománya mintegy 300 millió koronával csökkent 1933-ban a betétállomány visszaesése 2444 millió koronát tett ki. A betétállomány alakulására vonatkozó statisztika magában foglalja a tókéhez hozzáirt kamatokat is. A kamatok leszámítása után a betétállomány csökkenését 1800 millió koronára teszik. 1933-ban a kamatok leszámításával a betétállomány 3800 millióval apadt. A kimutatás részletes adataiból megállapítható, hogy a részvénybankok betétállománya 0.4, az országos bankoké 3.3, a szlovenszkól bankoké 3, a takarékpénztáraké 0.5 és a járási gazdaság takarékoké 0.8, a polgári takarékpénztáraké 2.1 és a munkás takarékoké 3.8 százalékkal ment vissza. Ezzel szemben a mezőgazdasági kölcsönös pénztárak betét- állománya 24 százalékkal és a postatakarékpénztár betétállománya 60 százalékkal emelkedett. Valamennyi csehszlovákiai pénzintézet betétállománya 0.7 százalékkal ment vissza. Az előző évben a betétállomány 5.1 százalékkal csökkent. Az 1931. év adataihoz viszonyítva múlt év végén a betétállomány 1.3 százalékos csökkenést mutat. ■ 6.22 százalékos osztalékot fizet a jegybank A közgyűlés jóváhagyóan tudomásul vette úgy az üzleti jelentést, mint a bank mérlegét és elhatározta, hogy a jegybank 6.22 százalékos osztalékot fizet részvényéseinek. (A Visszleszámltoló Intézet első mérlege.) A Visszleszámitoló Intézet most tartott mérkig'iilésén jóváhagyták a vállalat mnütévi mérlegét. A mérleg millió koronás tételekben a következő adatokat tartalmazza: Követelés: Készpénz és azonnal esedékes követelések 99.5, váltók 12.8, értékpapírok 100, adósok 82.9, átmeneti aktíva 0.7, egyéb követelés 15.8. Tartozás: Alaptőke 100, a pénzintézetek köteles betéteinek összege 23.9, a központi szociális biztosító intézet és a nyugdíjintézet követelése 80, az életibizifcositéintézet követelése 49.9, egyéb hitelezők követelése 39.7, átmeneti tételek 14.4. A Visszleszámitoló Intézet jelentése szerint arz intézet 1934. év végéig összesen 184.5 millió koronás összegben engedélyezett kölcsönöket. Kölcsönt 413 pénzintézet kapott A kihelyezett ősz- szegek 56 százaléka Csehországra, 29 százaléka Morvaországra és Sziléziám és 15 százaléka Szlo- venszkéra és Kárpátaljára jutott. (A márciusi kincstári utalványok beváltása.) Március 1-én 168 millió korona értékű kincstári utalvány válik esedékessé. Az 5)4 százalékos utalványokat mától kezdve beváltja az állam- adósságok központi igazgatósága. A Prágán kívül lakó utalványtulajdonosok az Illetékes adóhivatal utján inkasszálhatják a kincstári utalványok ellenértékét. (A pozsonyi kamara az indokolatlan árdrágítás kérdéséről.) A pozsonyi kereskedelmi kamara árbizottsága tegnap a megokolatlan árdrágítás leküzdéséről szóló törvényjavaslatról tanácskozott. Megállapították, hogy a kereskedők a hatóságoktól főképpen azt kérik, hogy az ármeghatározások során legyenek tekintettel valamennyi tényezőre, első sorban a nyersanyagok árára. A kereskedők ezenkívül abbeli kívánságuknak adtak kifejezést, hogy a hatóságok szabatosan határozzák meg az uzsora fogalmát, állítsák össze az elsőrendű szükségleti cikkek jegyzékét és mondják ki, hogy az üzletek kirakataiban kiállított áruk közül melyiknek az árát kell föltüntetni. (Újabb 10 koronával emelkedett a pengőbankjegy árfolyama.) A mai prágai devizapiacon Amszterdam 3, Brüsszel 0.50, Zürich 0.50. Milánó 0.25, Pári6 0.10, Stockholm 0.50 és Varsó 0.25 koronával megszilárdult. Buenos Aires 7.50, Liszabon 0.50, London 0.25 és New- york 0.03 koronával gyöngült. A valuták közül a magyar pengő 10, a holland forint 9, a német márka 9 és a belga frank 3 koronával emelkedett. A magyar pengő két nap alatt 19 koronával javult. (Csehszlovákia franciaországi beviteli kontingenseinek nagy részét kimerítette.) Párisból jelentik: A hivatalos lap szerint Csehszlovákia első negyedévi beviteli kontingensei közül a kristályüveg, a világítási cikkek, az edény és a toalettcikkek kontingensét kimerítette. (A csapi vámhivatal építési munkálatai.) A szltovenezfkói országos hivatal a csapi vámhivatal építési és beiremdeziési mank-ála/ta/ival a kővetkező cégeket bizta meg: Nekvasi! D. építész Pozsony, FáJber V. asztalos Nagymiihály, FáJbry D. lakatos Felka és Hertzka S. berendezési vállalkozó Eperjes. Mit kapunk a valutákért? Prága, február 2& Ki 100 pengőért 458.50 100 achillingért «•■■■* 456.50 100 zlotyért ••■■■«. 453.— 100 lejért •«!••••« 15.25 100 márkáért 928.—100 dinárért . . , . - » . 53.675 100 svájci frankért • « « ■ • 776.— 100 francia frankért . . ■ * ■ 158.— 100 Uráért ............................... 203.65 1 amerikai dollárért . ■ ■ ■ 23.65 1 angol fontért ..«■■■ 115.625 Mit fizetünk a valutákért? Prága, február 28. Ki 100 pengőért 461.50 100 schilllngért ■ ■■*», 459.50 100 zlotyért .•■■■•» 456.— 100 lejért ........ 15.55 100 márkáért , ....................... 932.— 10 0 dinárért ....................... 54.075 100 svájci frankért ..... 779.— 100 francia frankért . . . , ■ 158.60 100 Uráért............................ . 204.85 1 amerikai doUárért .... 23.85 1 angol fontért ...... 116.625 Januárban mélypontjára süllyedt Németország kivitele Berlin, február 28. A konjunktúrakutató intézet jelentése szerint az utóbbi időben az úgynevezett „előnyben részesített kompenzációs áruk“ behozatala erősen emelkedett s a nyersanyagimport változatlan maradt. Decmberbeu és januárban a nyersanyagbevitel 8 és a teljes import 8 százalékkal múlta fölül a tavalyi év azonos szakának bevitelét. A behozatal fokozódásának aránya kisebb az ipari termelés fokozódásánál, amennyiben az ipari produkció mennyiségben 19 százalékkal nagyobbodott. Ennek az aránytalanságnak tulajdonítható, hogy a nyersanyagkészletek erősen megcsappantak. Németország kivitele januárban mélypontjára sülyedt. Remélik, hogy az exportmozgalom megélénkül. (A vegyiipar is tiltakozik a negyvenórás munkahét ellen.) A vegyiiparhoz tartozó üzemek aussigi szervezete a negyvenórás munkahét kérdéséről tanácskozott s határozottan állást foglalt a munkaidő megrövidítése ellen. A határozat rámutat arra, hogy a negyvenórás munkahét bevezetése rendkívül megnehezítené az export- ipar helyzetét és csökkentené versenyképességét. (Évi nyolcmilliót várnak a sütőporadótól.) A sütőporadó bevezetésének előkészületei serényen folynak. Az adó egységenként 30 fillér lesz. Egységnek olyan mennyiségű sütőport tekintik, mely 500 gram lisztből készült tészta sütéséhez használatos és legfeljebb 2.7 gram gázt fejleszt. A sütőporadó várható- évi jövedelmét 8 millió koronára becsülik. (A pozsonyi Első Takarékbank Rt. mérlege.) A pozsonyi Első Takarékibamik 1934. évi mérlege 1,484.808 tanom tiszta nyereséget tartalmaz. A vállalat aktívái a következők: készpénz 185. váltókövetelés 35.5, értékpapírok 8, idegen értékpapírok 2.5, adósok 24.8, ingatlanok és ingóik 23.1 millió korona. A passzív tételek: részvénytőke 5, tartaléktőke 16.8, betétállomány 155.4 és a hitelezők követelése 17.3 millió. (Gyümölcsészetl konferencia Prágában.) A csehszlovákiai gytknöksószeti egyesületek nagyszabású értekezletet tartottak Prágában. A konferencia keretében több szakelőadás veit, igy a többi között Ruchta Helén tartott érdekes előadást a gytlniölcsíogyásztásnak a háztartásokban való fokozásáról. (Meghosszabbítottak a török-cs ehszlováik kereskedelmi egyezmény érvényét.) Ankarából jelentik: A március 2-án lejáró t örök - csehszlovák gazdasági egyezmény érvényét további hat hónappal meghosszabbították. A kontingensek nem változtak. A fizetési forgalom mérlege Csehszlovákia szempontjából mintegy 40 millió koronával aktív. (Fizetésképtelenség.) Klein Adolf Battyán. Követelés 49.293, tartozás 82.252 korona. Ajánlat 45% 17 havi részletben szeptembertől kezdődően. (Beszüntetett kényszeregyezségi eljárás.) A Kjufler Anna pozsonyi lakos ügyében indított kényszenegyezségí eljárást a pozsonyi kerületi bíróság beszüntette. hüüúi kuklűuÁsét Március 10-től 17-ig A CSíl bwósádfei tűkspúhtfa 33°/0*os vasúti kedvezmény. Felvilágosítással szolgál; flesseamt, Prága VII, Messepalas „Az 1935 év kilátásai javultak” A Csehszlovák Nemzeti Bank közgyűlése