Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)

1935-03-01 / 51. (3603.) szám

2 1935 március 1* péntek. A Nemzeti Bank és a tervgazdaság Englis helyesli a tervgazdaságot, de... A Nemzeti Bank nem finanszírozhatná a milliárdos vállalkozásokat a sok kisiklás, aminek áldozatai lesznek a gé­pekkel való társadalmi együttélésben. Az oro­szok ma még szinte érthetetlennek tartják, hogy miért kezeli szívesen az európai úriember önma­ga az autóját, miért tesz pilótavizsgát az uri- hölgy, s miért piszmog szívesen a fiatalember maszatos gépek között, miért szedi szét óráját, vagy miért szerkeszt önmaga rádiót. Az „úrve­zető", az „amatőr rádiós", az önkéntes és lelke­sedésből való mechanikus egyelőre ismeretlen fogalom a könyvolvasó és merengő oroszoknál, — s ha netalán akad egy-egy ilyen ritka típus, a szovjetkormány sietve felkarolja, megjutalmaz­za és példaképnek állítja. Mert a szovjet vezetősége érzi a hiányt s mindent elkövet, hogy a Gépet megszerettesse az orosz emberrel. Néha túlzott Is, ami baj volt. Nálunk az odaadó szeretet meleg és természe­tes viszony ember és gép között, a szovjet a gép imádatát rendelte el, hogy jóvátegye a múlt hibáit. A gépet odatette az oltárokra. Egész ci­vilizációját a szolgálatába állította. írók, költők, tudósok százai zengték az „elektrodinamomági- kus“ város csodáit, — de Majakovszki csodála­tos művészete sem varázsolta a felnőtt ember szivébe azt, amit Verne Gyula varázsolt a mi gyermekszíveinkbe. A gépet még-még megépítik a szovjetben, de bánni nem tudnak vele. Hiába a legtökéletesebb szaktudás: amig az odaadó, bévülről jövő, gondos — anyai vagy apai •— szeretet nem lopódzik az oroszok szivébe, ad­dig nem nevelnek embert gépeikből. Valószínű­leg eljön ez az idő is, s mint a japán, a szovjet­paraszt is gyorsan végigfutja a technika roman­tikus korszakát, amikor a bánni tudó szeretet szinte erotikus alapokon, de mindenesetre az ér- zelmesség határain mozogva a szivébe lopódzik. Addig sok baj lesz. Sok katasztrófa. Sok letar­tóztatás. Sok oblomovság és konfúzió. Sok nem­törődömség, berozsdásodás és kazánkő, eldugult szelep, „karbantartás hiánya" és bizonyára sok munkája akad a famózus „javítóműhelynek" is a moszkavi traktorgyár mellett, amelybe rövid féléves lét után bekerül a szomszédban gyártott valamennyi traktor, s amelyről Knickerbocker Írja, hogy nagyobb és tágasabb, mint maga a gyár főépülete. — Dr. Cemy belügyminiszter ötvenéves. Dr. Cerny József belügyminiszter ma töl­tötte be ötvenedik életévét. Ez alkalomból valamennyi lap részletesen méltatja a kor­mány legfiatalabb tagjának érdemeit és ké­pességeit, csak a saját pártjának a főlapja, a Venkov elégszik meg — kétsoros ünnepi közleménnyel. Prága, február 28. Ma tartotta a Csehszlo­vák Nemzeti Bank közgyűlését a városi könyv­tár nagy tanácskozó termében. Dr. Englis bank­kormányzó beszédében kitért valamennyi gazda­sági problémára, amely ma a közvéleményt fog­lalkoztatja és különösen részletesen foglalkozott azokkal a módozatokkal, amelyek a gazdasági válság enyhítését célozzák. Englis kijelentéseit nagy érdeklődéssel kísér­ték a közgyűlés résztvevői és főleg azok a kije­lentések keltettek nagy feltűnést, amelyekben a kormányzó a tervgazdaság problémájával kap­csolatban foglalt állást. Englis állást foglalt a tervgazdaság mérsékelt formában való megvalósítása mellett. Helyesnek mondotta, ha az állam a termelés irá­nyításában részt vesz, semmi szin alatt sem ve­heti azonban magára a felelősséget azért, ha a vállalkozói kedv csökkenni fog, mert az állam diktálja, hogy mit szabad termelni, mit szabad eladni és mit szabad vásárolni. A nagyszabású állami beruházásokat, amelyeknek célja az, hogy a munkanélküliséget enyhítsék, csak a rendelke­zésre álló tőke arányának és mértékének meg­felelően szabad eszközölni. A pénzforgalom mesterséges megduzzasztása, ilyen milliárdos vállalkozásoknak a Nemzeti Bank által való támogatása menthetetlenül in­flációhoz vezetne. Erre az útra pedig, hangoz­tatta Englis, soha nem léphet rá a Nemzeti Bank. Englis kijelentései nagy feltűnést keltettek és sokan párhuzamba állították Bechyne, illetőleg Benes legutóbbi megnyilatkozásával. Minden­esetre Englis, mint az állam legérzékenyebb gazdasági szervének vezetője, illetékes szakem­bernek fogadható el ebben a kérdésben, mely elsősorban gazdasági és csak másodsorban lehet politikai kérdés. Ötéves gazdasági tervrOI nyilatkozott lenes külügyminiszter Prága, február 28. Benes külügyminiszter a csehszlovákiai német gyáriparosok prágai klub­jában előadást tartott a gazdasági helyzetről. A külügyminiszter kijelentette, hogy a mezőgazda- sági termelés és a disztribúció kérdéseinek sza­bályozása érdekében ötéves gazdasági tervet kell alkotni. A terv realizálása során szabatosan meg kell határozni ama mezőgazdasági produk­tumok mennyiségét, melyet a csehszlovákiai gyáripar exportja érdekében a kisantanthoz tar­tozó államokból, valamint a többi középeurópai Prága, február 28. Masaryk elnök közeledő 85-ik születésnapja alkalmából Bradác nemzet- védelmi miniszter hadseregparancsot bocsátott ki, „Nemzetünk sorsa valóban szerencsés volt, — mondja egyebek között a miniszter, — hogy a döntő pillanatokban a fölszabadításáért folyó harcban T. G. Masaryk, a nagy gondolkodó, politikus és államférfiu állt az élére, Masaryk a nemzet vágyainak és törekvésének igazsága iránti teljes hittel megragadta a történelmi pil­lanatot, amikor valóra lehetett váltani az évszá­zadok óta megtagadott jogokat és nem törődve a személyét fenyegető veszedelemmel, megkezd­te az igazságért való egyenlőtlen harcot, amely­nek egész életét szentelte. A fölszabadult cseh­szlovák nemzet első elnökévé választotta T. G. Masarykot Tizenhetedik esztendeje ő kormá­nyozza államunkat az ő magas erkölcsi elvei szerint Midőn a szeretett köztársasági elnök 85-ik születésnapján a polgárok hü szivét a lég- örömteljesebb érzések töltik meg, a köztársaság védereje is szeretettel és odaadással tekint leg­felső parancsnokára és lelkesedéssel üdvözli a gyógyulásáról szóló híreket Ily bizonytalan államból Csehszlovákiának importálnia kell, hogy ezzel biztosítsa az odairányuló kivitel zavarta­lan lebonyolítását. Ezzel egyidejűén tanulmány tárgyává kell tenni a gyáripar elhelyezési és pro­dukciós viszonyait, elő kell segíteni a belföldi piac fölvevőképességének fokozását és szabatos munkatervet kell alkotni a munkanélküliség el­leni küzdelem érdekében. időkben, amilyeneket most egész Európa és ve­le együtt államunk él át, szentül hisszük, hogy becsülettel megálljuk helyünket." Pí'a'n a francia katonai szolgálat meghosszabbítása mellett Páris, február 28. Általános feltűnést keltett Franciaországban, hogy Petain marsall volt had­ügyminiszter, a francia hadsereg legtekintélyesebb személyisége az egyik előkelő francia folyóirat márciusi számában cikket irt a kétéves katonai szolgálat szükségességének és sürgősségének ér­dekében. A lapok nagyrésze helyesli a marsall javaslatát. A Petit Journal szerint a lefegyver­zés pillanata még nem érkezett el s ezért a had­sereg tökéletesítésére kell gondolni. Szovjet- oroszország, Csehszlovákia, Olaszország és Svájc példát adtak a katonai szolgálat meg­hosszabbítására. Ugyanígy imák a baloldali la­pok is. Hadseregparancs a köztársasági elnök ünneplése alkalmából iiM—1 — i uh !!■———n1 ''(«HBnaaaHBaonHMnaBMiaaainaHHaDBH r nniiNA VI0VIVI WiLLIAM CROOKE KÉM REGÉNYE J1 VUMU folMAAfi (35) j — El akarunk jutni a határra, amint mon- j dottam, még pedig minél sürgősebben. Ha lehet, még az éjszaka folyamán útra kelnénk. Amikor magukat megláttam és meghallottam beszélni, akkor szüle tett meg bennem az a terv, amelyhez hozzá kell segiteniök bennün­ket. Ha átadják az igazolványukat, az öltöze­tüket. Illetve még jobb lenne, ha a társam számára is fiuruhát kerítenének, akkor egy­általán nem volna, feltűnő a szökésünk és megtévesztenők üldözőinket. A fiú élénken mozgatta lábait s ez nála a nagy izgalom jele volt. Hosszabb ideig gon­dolkodott, majd megszólalt. — ügy hiszem, szerencséjük van, hogy hozzám fordultak. Biztosra veszem, hogy se­gíthetek magukon és a szökésük sikerül. De ahhoz több pénz kell ám! Munckendorf Juanitára nézett, a táncosnő hevesen bólintott. — Meglesz a több pénz is. Ezen a ponton nem fog meghiúsulni a dolog. Majd meg­egyezünk. — Nem akarok zsarolni, nekem teljesen elég az ötszáz levais, hanem annak a számá­ra kell a pénz, akii magúikat a határra juttatja. — Megkapja. Az a gyár, amelyben dolgoztam, félig kész anyagot szállít a külföldre, tengelyeket, korongokat, csapóágyakat és ilyesfélét. Az árut autón fuvarozzuk T argóig, mert jóval ol­csóbb, mint a vasút és Targa csak hatvan kilométernyire van ide. Schnniies Hana, az • ! én legjobb barátom, aki a kedvemért mindent I megtesz, ma este nagy rakománnyal a határ- ' ra indul, ő elviszi magukat s azt hiszem, ha ketten felkapaszkodnak a kocsira, a sofőr mellé, nem keltenek gyanút. Targában aztán majd találnak valaki olyat, aki jó pénzért átcsemipészi magukat a határon. Ott na>gyon sok a csempész és nem őrizhetik úgy a határt, hogy azok ne tudjanak valamely rejtekutat, amelyen át zavartalanul átkelhetnek. — Kitűnő, — csapott két kezével az asztal­ra Munckendorf. — Az ég vezérelte magu­kat az utunkba. — Az ég s a mi jó szerencsénk, — nevetett a fiú. — De megyek is Hans lakására, hogy még otthon találjam. A harmadik uccában lakik, gyorsan fordulok. Aztán hozok magam­mal ruhát a kisasszonyka számára is. Olyan nett sofőrt fabrikálunk belőle, hogy ördöge legyen, aki ráismer. Csak egy kis pénzt kérek a beszerzésre. — Itt van húsz levais. Elég lesz? — De mennyire. — A fiú zsebrevágta a pénzt, fejére csapta a sapkáját és útnak in­dult. Félórán belül fordult. Egy tagbasza­kadt férfival tért vissza, akin zsiros, olajos bőrkötény volt. Vastag bajusza csaknem egé­szen eltakarta a szóját, szeme ravaszul pislo­gott zsírpárnái közül. — Barátom, — kezdte Munckendorf — úgy tudjuk, hogy ma este Targáiba indul. Elvisz bennünket oda? — De, ugy-e, bajom lehet belőle, ha meg­tudják? Én most biztos kondícióban vagyok ‘ és nem szívesen kockáztatom ezt. A gyár elő­írásai szigorúan tiltják, hogy idegent vegyek fel az autóra. Csak akkor van kivétel, ha az országúton valami szerencsétlenség történik, vagy súlyos beteget érek. Maguk pedig nem betegek, hál’ Istennek, — toldotta meg szé­leset röhögve. — Mennyire szabja meg a fáradságát? — A barátom azt mondta, hogy ők ötszáz levaist kapnak. Nekem több jár ki! —- Nem lenne elég ugyanannyi? — Nem, mert mondottam, hogy enyém a reszkirozás. Ezer levaist kérek. Nem akaróit sokáiig dumálni erről. — Meglesz az ezer levais, ha Targában is megsegít bennünket. Át akarunk jutná a határon. — Akkor éppen jóihoz fordultak. Az én komám a Hosszú Tóni, a leghíresebb csem­pész az egész Suamá határán, de még soha­sem csípték fülön. Beszólunk majd hozzá és ő átviszi magukat. Ezért neki kétszáz levais dukál. Munckendorf újból Juanitára nézett. Neki már nem volt ennyi pénze. A lány megint sürgetőleg bólintott. — Jó, meglesz. Maga is megkapja az ezer levaist. — Kétszáz az előleg, hogy lássam, komoly a dolog. Mumokendortf előhúzta pénztárcáját és két ropogós százast nyomott Sohmiles Hans mar­kába. A sofőr megelégedetten csúsztatta bőr­köténye alá. * — Peter majd elvezeti magukat arra a helyre, ahol megállók a kocsival. Tizenegy­kor indulunk, akkor már sötétedni kezd és éjfél után már a Tóni szállása előtt leszünk. Isten megáldja magukatI XXVI. Paltais kapitány zugó fejjel hagyta ott Parpiras ezredes szobáját. Az a megszégye­nítés, ami társai előtt érte, szivén találta az ambiciózus kapitányt. Az offenzív osztály minden tagját kiküldték a hajtóvadászatra és őt szobafogsággal bünteti az öreg. Ez csak­nem a kegyvesztést jelenti és talán karrier­jének derékbe törését is. Az igaz, hogy Par- piras szeméiben szörnyű gixert követett el, amikor Juanitára felhívta a figyelmet és sa­ját személyében vállalt érte szavatosságot, de arra igazán nem gondolhatott, hogy ebben a nőben olyan hallatlan energia lakozik, hogy megkísérli és végre is hajtja a lehetetlent. M^szökik Robinhood szanatóriumából. Abból az intézetből, amely még a kémosztály tag­jai előtt is zárva volt, ahol a bekerült offen­zív-tiszteket is a legszigorúbb felügyelet alatt tartották, hogy hozzá ne férkőzhessenek Ro­binhood titkaihoz. Ez a lány pedig alig tölt negyvennyolc órát a szanatórium falai között és máris végrehajtja a szökést, még pedig nem egymagában szökik meg, hanem magá­val viszi a szanatórium titokzatos foglyát. Ki lehet ez az ember? Annyit Paltais is tud, hogy az a férfi, akinek maszkjában Wi- kenas valami fontos megbízással külföldre utazott. Társai már megkapták az iktatóból a titokzatos idegen fényképét és személyi adatait, ők már talán meg is indultak, mint a kópék és talán már a szökevények sarka felé harapdálnak. ő pedig nem tudja és nem tudhatja meg a valót, neki tétlenül kell ott­honában ülnie, mig a többiek hajtóvadászaton vannak. 'Mérhetetlen harag és keserűség önti el szi­vét, de ez a harag és keserűség elsősorban Juanitára, a szép spanyol táncosnőre irányul, aki orránál fogva vezette őt is. Keserves lesz a bosszú és leszámolás, ha egyszer hatalmába keríti. Amig otthonába tartott, már elhatározásra is jutott. Nyíltan megszegi Parpiras parancsát. Mindent egy lapra vet, mindent kockáztat, ö is a menekülők után veti magát és nem nyugszik, mig utói nem éri őket. Ha a vállal­kozása sikerül, akkor mindent jóvá tett, ha kudarcot vall, akkor sem esik kétségbe, tud­ja, mi a teendője. .(Folytatása következik.) %

Next

/
Oldalképek
Tartalom