Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)

1935-02-09 / 34. (3586.) szám

2 ^RWM-y'^OÍAR.HlRLAB 1935 február 9, szombat Munkába állt az ujramegválasztotí szovjethormány Az orosz pénzügyi népbiztos ismerteti a gigantikus szovjetkültségvetést 657 milliárd rubel a kiadási oldalon - Emel­kednek a szovjetpolgárok takarékbetétei -­Benes a népszövetségi rendszer gyengéiről Prága, február 8. Benes külügyminiszter tegnap este előadást tartott a prágai német P ~ e9yesületben a népszövetségről. Előadásában hangsúlyozta, hogy a leszere­lés Kérdésében nem elegendő az, hogy az államok ünnepélyesen kijelentik, hogy kon­fliktusaikat csakis békés utón intézik el, szükség van hatékony és reális garanciákra is az esetre, ha ezt a fogadalmat netalán megszegnék. A fegyverkezés ma nem bel- ügye az államnak, hanem nemzetközi ügy. Elismeri, hogy a népszövetségnek továbbra is vannak nehézségei. Ilyen a nagyhatalmak és a kisállamok viszonya. A nagyhatalmak nem szívesen látják, ha a kisállamok szava­zataikkal majorizálják őket s a kisállamok még nehezebben viselik el, ha a nagyhatal­mak nyomást gyakorolnak rájuk. Aki a genfi intézmény egyenesvonalu és követke­zetes demokratizálását akarná keresztül­vinni, az a létét veszélyeztetné. A népszö­vetségnek ugyanúgy vannak emberi gyengéi, mint minden emberi intézmény­nek. Ennek ellenére a népszövetséget nem tekinti válságban levőnek. A népszövetség nehezen küzd tekintélyének és hatalmának elismeréséért. Sokan reformokat kívánnak, amelyek a népszövetségi tanácsot nagyobb végrehajtó hatáskörrel ruháznák föl és az egyhangú határozathozatal elvét szótöbb­ségi rendszerrel váltanák föl, ez azonban az államfölötti államnak a megteremtését je­lentené s erre a világ még nem érett. IVMfflUMBI ■wumuuMimuw Moszkva, február 8. Az újonnan megválasz­tott orosz központi végrehajtó bizotság első ülé­sén a tagok megválasztották a 27 tagú elnöksé­get* A kormány összeállítása változatlan marad. Az egyes szovjetköztársaságok elnökeivé ismét Kalinint, Petrovszkijt, Cserjakovot, Muzabako- vot, Hotsajevet, Alíakovot, Rasimbajevet vá­lasztották. A népbiztosok tanácsának elnöke is­mét Molotov lett. Külügyi népbiztos Litvinov, hadügyi Vorosilov, belügyi Jagoda, külkereske­delmi Rosengoltz, a nagyipar népbiztosa Ortso- nikidze, a faiparé Lobov, a könnyű iparé Lju- bimov, az élelmiszeriparé Mikojan, a belkeres­kedelmi népbiztos Weiser, a mezőgazdasági Csernov, az állatügyi Kalmanovics, a közleke­désügyi Andrejev, a folyamhajózási Pasonov, a posta, távirda és telefon népbiztosa Rikov, a pénzügyi népbiztos Grinko. Az állami tervgaz­dasági bizottság elnökévé Meslaukot választot­ták meg, a költségvetési bizottság elnökévé Csukajevet. Megválasztották továbbá azt a 31 tagú alkotmányjogi bizottságot is, amelynek fel­adata a szovjetalkotmány megváltoztatásának kidolgozása. E bizottság elnöke Sztálin lett. A választás után Grinko pénzügyi népbiztos ismertette a szovjet 1935-ös költségvetési ter­vezetét* A szovjetköltségvetések az elmúlt négy év alatt megnégyésfélszereződíek. A szociális felépítés munkájára ebben a négy évben a szov­jet 151 milliárd rubelt adott ki, 1929—30-ban a költségvetés végösszege 12 milliárd volt, 1934- ben 53.7 milliárd, 1935-ben 65.7 milliárd. Ugyan­akkor a bankjegyforgalom az elmúlt két év alatt egymilliárddal csökkent, az áruforgalom 46 szá­zalékkal emlkedett A racionális gazdálkodás következtében a termelési tiszta nyereség 1934- ben 7.5 milliárdra emelkedett Ezek az eredmé­nyek lehetővé tették, hogy a lakosság egyre nagyobb mértékben jegyezze a belső kölcsönö­ket és takarékoskodjék. Az állami kölcsönök jegyzőinek száma 8 millióról 45 millióra emel­kedett A takarékbetétkönyvek száma 35 millió, mig a betétek elérték az 1600 millió rubelt. Ez azt mutatja, hogy a szovjetbirodalom lakossá­gának anyagi szintje emelkedőben van. Az 1935-ös pénzügyi program bevételei 65.7 mil­liárdra rúgnak, kiadásai 65.2 milliárdra. A nép­gazdaságra 7.2 milliárd esik a kiadásokból, a kulturális fölépítésre 1.5 milliárd, a községi költ­ségvetések segélyezésére 4 milliárd, a hitelviszo­Kassa, február 8. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) Tegnapi számunkban jelentet­tük, hogy a kassai rendőrség még mindig nyo­moz a városi főjegyzői hivatalban kipattant affér ügyében és a vizsgálat mind szélesebb méreteket ölt. Tegnap újabb elővezetések és letartóztatások történtek az ügyben. Beidézték a rendőrségre Hevesi Elek tisztvise­lőt, a főjegyzői hivatal iparügyi osztályának referensét és hosszas kihallgatásnak vetették alá. Ma délelőtt pedig beidézték Csányi La­jost, ugyanezen ügyosztály vezetőjét, majd Cseh József kassai autószerelőt és hosszasan kihallgatták őket. Kihallgatásuk után mindhár­muk előtt kijelentették az előzetes letartózta­nyok megerősítésére 2 milliárd, a szociális kul­túrára 15 milliárd. Az ország hadügyi kiadásai 1934-ben az előirányzott 1.7 milliárdről 5 mil­liárdra emelkedtek, mert a hadsereg motorizá- lása nagyobb összegek mozgósítását tette szük­ségessé. 1935-ben 6 és félmilliárd rubelt irá­nyoztak elő nemzetvédelmi célokra. Grinko je­lentésében végül hangsúlyozza, hogy a szovjet­rubel szilárd és a szociális közgazdaságot sike­rült elrabszolgásitó kölcsönök nélkül kiépiteni. tásrós szóló végzést és bekísérték őket a rend­őrség fogházába. Csányi és Hevesi ellen az a gyanú merült fel, hogy ők is részt vettek az üzelmekben és különféle jutalmakat vettek fel egyes felektől, Cseh autószerelő ellen pedig az a gyanú, hogy ő közvetítette a feleket Medvecky Viktor fő­biztoshoz. A rendőrségen még mindig nem adtak rész­letes felvilágositást az ügyről, csak annyit mon­dottak, hogy még több személy ellen folyik a vizsgálat és nincs kizárva, hogy újabb letartóz­tatásokat fognak eszközölni. További letartóztatások a kassai jegyzői hivatalban Legujabbara két tisztviselőt és egy autószerelőt tartóztattak te (18) Az Alharnrában nagy örömmel fogadták. Bizony eléggé lefoglalta a szerződése. Minden este fel kellett léipni a m'isor keretében. Valami cserkesztáwcot vállalt, ezt a háború alatt tanulta egy cserkesz hadifogolytól és mindig mulatságosnak találta, amiint a cser­kesz halálos komolysággal fogta a tőrt szájá­ba és ugrálta körül a tábortüzet. A tulajdo­nossal megegyezett, hogy az ő száma rögtön a műsor elején kerül sorra. így legalább minden második estéje szabad lesz. Mert minden második napon ott kellett lennie az öt órai teán és az éjszakán át is, hogy a höl­gyeket megtáncoltassa. Kis ideje marad hát, hogy tulajdonképpeni feladata után lásson. Az első estén elég szép sikere volt. A program európai hirü táncosnak hirdette és Itt, Keleden még hittek az ilyen közönséget !ogó szólamoknak. Ha nem is fogadták viiha- es lelkesedéssel, általában tetszett és a tulaj- ionos is meg volt vele elégedve. A parketten íztán határozott sikere volt. A fessalaku járdatiszt nagyon elegánsan táncolt, úgyhogy íz első éjszaka alig volt megállása. Ekkor nég tetszett is neki a dolog, az újság és vál­ogatósság ingerével hatott rá a hivatásos áncos szerepe Megérkezése után harmadnapra miár nyolc irakor felkeld és hogy frissen érezze magát, lidegvúz fürdőt vett. Reggeli után autót ren- [elt és Praller fogorvos rendelőjéhez hajtott. { rendelő az egyik uj városrészben vold, mely az utóbbi évek alatt keletkezett a város szaki felén, egy lankás do-mlb tövében. Az uj utcasorok terraszosan helyezkedtek el egy­más fölött, az uocákat gyümölcsfák szegélyez­ték és a legtöbb háznak villaszerű kinézése volt. Egy-egy ilyen egy-két emeletes villa magában álldogált kert közepén és acél- sodronyból készült kerítés választotta el az uccától és a szomszéd telektől. Az autó köny- nyed siklással kanyarodott fel a szerpentinen és onnan a magasból valóban elbűvölő kilátás nyílott a völgyben elterülő városra, amely egy kis folyó két partjának szeszélyes kanya­rodásait töilötte ki. A folyóról a jég már tel­jesen eltakarodott és apró kis gőzbárkák jelentek meg a hátán, melyek a hidakon kí­vül a két part személyforgalmát bonyolították le. Innen a magasból liliputi vízi játékszerek­nek látszottak. Mindezt a napsugár aranyos fénnyel vonta be és Wikenast egészen elbá­jolta a tavaszi napfényben fürdő város fel- üditő képe. A fogorvos aiz egyik uocasarkon lakott ma­gányosan álló villában. A kapu baloldalán cégtábla hirdette: Dr. Iván Praller M. u. dr. fogorvos. Wikenas elbocsátotta a sofőrt. Könnyed lépésekkel tartott a kapu felé és megnyomta a gombot. Hamarosan kinn- térmett valami házvezetőnő-féle és bizalmat­lanul mérte végig a soha nem látott Idegent. — Itthon van az orvos ur? — kérdezte Wdkenas. — Igen, rendelése van, — felelte a szipir- tyó. — Az ur szintén beteg? — Igen, az éjjel nagyon megfájdult a fogam. Itt lakom a közelben és az egyik Ismerősöm ajánlodta a doktor urat. Az öreg nő kinyitott a kaput és maga előtt tessékelte a látogatót. — Tessék csak felmenni. A rendelő az emeleten van. A várószobában két beteg ült, egy egy­szerűen öltözött fiatalasszony, akinek fájdal­mas arc kifejezéséről látszott, hogy borzasz­tóan szenved és egy mogorva, idősebb ur, aki egykedvűen malmozott ujjaival. Wikenas köszöntését egyikük sem fogadta, az asszony fájdalmában elvonatkozott minden földi do­logtól, a mogorva úri ember egész magatartá­sa pedig azt árulta el, hogy velem hiába akarsz bizalmas viszonyt kezdeni, én nem engedek méltóságomból és nem ereszkedem le holmi ismeretlenekhez. Wikenas tehát nem tehetett egyebet, minthogy az asztalon fekvü prospektusokat és képes heti Lapokat vette kezébe é3 azokat forgatgatta. Jó egy órát kellett várakoznia, mig a fog­orvos végzett az előtte levő két beteggel. Végre rá került a sor. Amikor a fogorvos ajtót nyitott és kiengedte a durcás öreget, jobbjával befelé invitáló mozdulatot tett Wikenas felé. Wikenas jól szemügyre vette emberét. Vékonydongáju férfi volt, olyan, akin nem igen látszik a kor, nem lehet meg­állapítani róla, hogy harmincán felül van-e, vagy már betöltötte a negyvenet. Sovány, be­esett arca és keserű arcvonása gyomorbajos emberre vallott. Szemét aranykeretes csipte- tő fedte, vékony termetét orvosi fehér köpeny borította, amely vakiíóan tiszta volt. Általá­ban az emberen minden kifogástalan volt: nadrágjának vasalása, nyakkendőjének köté­se, cipőjének fénye, látszá-k, hogy sokat ad külső megjelenésére és az is meglátszik nyomban az első pillanatban, hogy módja Is van hozzá. Wikenas tehát belépett a rendelőbe, amely­nek falait a fogorvosi életből vett vidám kar- rikaturák borították. Az egyik fal mellett hatalmas üvegszekrény állott, amely tele volt mindeféle műszerrel. Különben olyan volt, miint minden más jól felszerelt fogorvosi mű­terem, csak egy hatalmas, anitik stilusu kandalló, mely a szoba sarkában állott, ütött el a műterem moedern vonalvezetésétől, Wikenas szó nélkül leült a forgó beteg­székbe s a fogorvos udvarias meghajlással lépett hozzá. — Mi a panasza? — kérdezte. — Kariul — viszonozta Wikenas, miköz­ben kis grimaszt vágva féloldalról nézett a fogorvos arcára, kíváncsian lesve, hogy a jel­szó bemondása milyen hatással lesz a vékony emberkére. Annak egy pillanatra ideges remegés futott át az arcán s a bal szeme is összehuzódott. Még mindig ott állt a rendelőszék mellett, mintha vizsgálatra készülne, amikor kérdezte: — Odaátról jön? 1 — Igen. És öntől váróim az utasításokat. — ön az A-M 12? — Én vagyok. — Tegnapelőtt jelezték az érkezését. Futár jött és meghozta az utasításokat. Elsősorban pénzt adok önnek. Weftheiim-szekrényébez lépett, amely ott állott az egyik sarokban. Kinyitotta és egy nagy csomag bankjegyet vett ki belőle. — Kétezer levais. Azt hiszem, egyelőre elég lesz, de ha megszorul, forduljon csak hozzám. Az az utasításom, hogy korlátlanul álljak a rendelkezésére. — Kétezer levais! Az mérhetetlen összeg. Hogyan szorulhatnék meg ezek után? Hiszen tisztességes gázsit is kapok. — Ebben a munkájában ugyancsak szük­sége lesz a pénzre. Szép asszonyokkal foglal­kozni, talán valakit megvesztegetni. Soha sem lehet tudni. — Szabad tudnom ... az utasítások ... — Az irat Margotean vezérkari ezredesnél van. Vagy a hivatalában, vagy a lakásán Őrzi. Ezt meg kell tudni. Lehetőleg magát az ere­deti kéziratot kell megszerezni, vagy legalább is fotográfiát kell szerezni róla, mert csak ilyen kétségbevonhatatlan bizonyíték alapján tudjuk felrobbantani a szövetséget. De ha egyik sem sikerül, akkor le kell másolni. Mindenesetre a helyzet fogja megadni a lehe­tőségeket. —- Rendben van! (Folytatása következik.) % i mí n?iij mm mi w liAM crooke kém regénye A liuniu E35MBA

Next

/
Oldalképek
Tartalom