Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)

1935-02-05 / 30. (3582.) szám

•j‘AW •MActaRHna@ 10 (^c) A magyar színház ungvári kapunyitása. Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: A ruszin- 8zkói magyar színtársulat február 5-én, kedden este nyitja meg az ungvári sziniévadot és pe- dig egy kitűnő slágerrel, Ábrahám Pál világ­sikert aratott operettjével, a Haway rózsájá- va.l. A nagyszerű darab, melyet Vágó Arthur rendezésében és Fischer Károly zenei vezetése mellett mutat be a társulat, Kovács Kató pri­madonna és László Andor bonviván fellépté­vel kerül színre. — A társulat állandó tagjai közül Gergely Irma és Nóthy Margit táncos- szubrettek, Balázs István bonviván, Gábor György, a társulat ördöngősen ügyes táncko­mikusa, Némethy Zoltán jellemszinész lépnek lel először az ungvári színpadon. — Farkas Pál, Turóczy Gyula és Bálint György szemé­lyében régi ismerősöket üdvözölhet a közönség. — A Haway rózsája kedden és szerdán este szerepel a műsoron. — Csütörtökön es­te a prózai együttes mutatkozik be. — Zsolt Bélának, a Párisi vonat cimü szimmüve kerül színre. A női főszerepben Jánossy Terka drá­mai hősnő mutatkozik be. Először lépnek fel Szigethy Irén, K. Kolár Mária, T. Némethy Ró­zsi és Vágó Arthur, a többi szerepekben Bálint, Turóczy, Farkas, Némethy. — Pénteken, szombaton és vasárnap e6te Az Ördöglovas, Kálmán Imre világhírű operettje kerül színre Kovács Kató és László Andor felléptével. — Ez az elsőrangú darab a szezon legnagyobb operettslágere. {*) Briinnben uj német színház épük A brimmi Theaterverein múlt napokban tartott közgyűlésén az egyesület vezetősége bejelen­tette, hogy előreláthatólag 1936-ra kiépül az uj német színház. Ennek költségét javarészt közadakozásból teremtik elő. (*) A Theater an dér Wien megszüntette elő­adásait. Becsből jelenítik: A Theater an dér Wien színészei és alkalmazottai csütörtökön bejelen­tették Mariseihka Habért igazgatónak, hogy amíg hátralékos fizetéseiket nem egyenlíti ki, nem ját­szanak tovább. így a Theater an dier Wien, mint­hogy a fölmerült differenciákat elintézni nem si­került, pénteken beszüntette előadásait. Két hétig a Josefotádter Theater együttese fog ven­dégszerepelni a Theater an dér Wiemben. Ha ez alatt az idő alatt Markcihkta, Hnbert tárgyalásai, amelyeket egy párisi céggel folytat, a színház szanálására kedvezően alakulnak, akkor február közepén ismét átveszi a színházat az eddigi ve­zetőség. Ha a megegyezés nem sikerül, akkor a Theater an dér Wien sorsa egyelőre bizonyta­lan marad;. (*) Uj magyar filozófiai folyóirat indult Budapesten. Az uj folyóirat cime: „Gondolat44 és Nemes Lajos szerkeszti. Az első évfolyam első száma most jelent meg nemcsak változa­tos és érdekes tartalommal, hanem igen aktuá lis és fontos cikkekkel. Kemény Gábor „Kell-e az ember?44 címmel ir szelekció-tanulmányt, amelyben azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy a természetes és társadalmi kiválasztódás mi­lyen mértékben módosul az utóbbi időben. A cikk a modern berendezések különböző fajtái­val igen ügyesen polemizál és polémiájába vi­lágnézeti szempontokat vegyit. A másik cikk Máriássy Zoltán László tollából való és „Neo- misztikus megmozdulások Magyarországon44 a cime. Ez a cikk Német László egy írásával po­lemizál és kimutatja, hogy Németh László ideo­lógiája hasonló Masaryk húsz évvel ezelőtt megjelent ,.Das neue Európa44 cimii könyvének ideológiájához. Gésmey Pál „Érdeklődés és er- ték“ címmel irt előtanulmányt a siker pszi­chológiájához. Fejtő Ferenc Babits „Ámor Sanc- tus“-a fölött elmélkedik. A legjobb és legérté­kesebb cikk Nemes Lajos tollából származik és cime „A modern humanizmus ellentmondásai44 Ez a. cikk közel hu6z oldalon Masaryk humaniz­musával polemizál. Erg Ágoston „A munka lé­lektana a tőkés termelési rendben44 címmel irt cikket. A füzetet egyéb kisebb polemikus cik­kek és ismertetések gazdagítják. Különösen a Szemle rovat bő és változatos. — (n. p.) (*) A budapesti színházak e heti műsora. Ope­raház: Kedd: Manón. Szerda: A mosoly országa. Csütörtök: Pillangókisasszony. Péntek: Fából faragott királyfi; Salomé. Szombat: Márta. Va­sárnap d. u.: Seherezódé; Efester Fanrny; este: Sába királynője;. Hétfő: Carmen. — Nemzeti Színház: Baskircsev Mária. Szerda: Hat hónap. Csütörtök: Az idegen város. Péntek: Ének a bú­zamezőkről. Szombat: Ének a búzamezőkről. Va­sárnap d. e. munká'Smatiné: Bánk bán; d. u.: Hat hónap; este: Baskircsev Mánia. — Vígszín­ház: Kedd: A szerelem nem olyan egyszerű. Szerda: Születésnap. Csütörtök: A szerelem nem olyan egyszerű. Péntek: A szerelem nem olyan egyszerű. Szombat: A szeretem nem olyan egy­szerű. Vasárnap d. e. YAÍ: Vígszínház Nyugdíj­intézete matinéja; d. u.: Születésnap; este: A sze­relem nem olyan egysizerü. Hétfő: A szeretem nem olyan egyszerű. — Magyar Színház: Mindéin este: Viki. Szombat és vasárnap délután: Vadvirág. — Fővárosi Operettszinház: Minden este, szombat és vasárnap d. u.: Én és a klisöcsém. Kamara- színház: Minden este és vasárnap délután: Száz- húszas tempó. Szerda: Vizsgaeloadás. Városi Színház: Minden este, szombat és vasárnap d. tu Tarantella. Csütörtök: Knlturbériet, Traviato, Ada Sári felléptével. — Belvárosi Színház: Egész héten minden este: A vallomás. Vasárnap d. m: Egy nő, akinek múltja van. — Bethlenéért Színpad: Minden este, szombat ée vasárnap d. u.: Randevú. — Andrásey-uti Színház: Mindéin este és vasárnap d. u.: Leányálom. A NYUGATSZLOVENSZKÓ! MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KOMÁROMBAN: Kedd: A legboldogabb ember. Szerda: Az ördöglovas. Csütörtök: Az ismeretlen lány. A MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA UNGVÁROTT: Kedd: Haway rózsája. Megnyitó előadás. Kxyváte Kató és László Andor fellépté vek Szerda: Havay rózsája. Ábráhám Pál nagysikerű operettslágere Kováte Kató ée László Andor felléptével. Csütörtök: A párisi vonat. Zsolt Béla nagysikerű színmüve. A prózai együttes első felléptével. Péntek: Az ördöglovas. Kálmán Imire nagysikerű operett-újdonsága. Kováte Kató és László Andor felléptével. A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA: Arizona réme. Koem Maynard amerikai coiwtboy-drámája. AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: VÁROSI: Hétfőn—kedden, f. hó 4—5-én: A repülő mama* Szerdán—csütörtökön, f. hó 6—7-én: Kék Ehma keringő. Pénteken—szombaton—vasárnap, f. hó 8—10: Frasquita*- —o -■ — BIO RADIOt Hétfőn—kedden: Zoro és Horn a két jómadár. Szerdán—csütörtökön: A repülő mama. Pénteken—szombaton—vasárnap: A rejtélyes ajtó. Kassa város sakk­bajnokságának 7-ik fordulója Sl-én zajlott le nagy érdeklődés mellett, a követ­kező érdekes eredményekkel: Főtorna: Láng nyert Blü'h ellen, Kizik Müller ellen, Birnibaum Vothanel ellen. Gsőváry Grusetzky ellen, Langer Zouifal el­len. A Zabod rock y—Nezval játszma, meglepetés­re, remis lett. Függőben maradtak: Aekermann— VruibLovsky, Ferenozy—Leblang ée a Varga—Litt- mann játszmák. — A verseny állása a következő­képpen alakult: Láng vezet 5Y> ponttal. Bliih 5, Csőváry 4/4 (2), Nezval 4Yt (2), Littmann 4% (1), Zabodrocky, Langer 4, Grusetzky 3Y> (1), Feren- czy 3 (2), Biirnbaum 3 (1), Leblang 2 (2), Kizik 2 (2), Zoufal 2, Vrublovsky 1/4(3), Ackermann 1(3), Varga 1 (1), Müller 1, Vothanel 0 (1). A B-íorna eredményei: Jacab nyer TscJhurl el­len, Srazil Zinner ellen, Spira König ellen, Kende Vojtovies elten, Gömöry Püspöki ellen, Göbel Andrássy ellen, Novák K ristóff ellen, Szinay II. Stark ellen. Függőbe maradt a Szentist/vány— Fixter játszma, melyben Szentietvány nyerésre áll. A melléktorna állása a következőképpen alalknlt: Ing. Gömöry 5Y (1), Kende István 5/4, Szinay II. 5(1), Jacab 4Y, Fixier 4Y (2), Zinner 4(1), Szent- Ietvány 4 (2), Srazil 4, Göbel 4, Spina 3 (1), Tschurl 3(2), Kömig 8(1), Püspöky 214, Vojtovics 2, Kristóf! 1 (1), Stark 1, Amdráfisy 0. A VI n. fordiuló elé magy érdeklődéssel tekinte­nek, mely vasárnap este tesz megtartva a Schalk- Iház-szuteréniben az „Aljechin44 klub külön helyi­ségében. A C-torna (ül. csoport) 10 játékossal szintén részt vesz a verseny ben, mely nek állását legköze­lebb közölni fogjuk. — Ezen a nagy sakk verse­nyen összesen 46 játékos szerepek . * A lévai sakkverseny eredményei Tudósítónk jelenti: A lévai sakk-klub Léva város bajnoksá­gáért renideizett versenye befejeződött. A játéko­sok minősítés szerint két csoportban küzdöttek a helyezésért. Az „A“ csoport első öt helyezettje, Blasfoovice Ádám, Mészáros Dezső, Bázlik Mihály, Porizek Rudolf, Dreliiceka Tódor, a „B“ csoport három első (helyezettje pedig Glauber Mór, Braun József ée Bkskováos Károly lett, okik a klub értékes dijait nyerték. —in— 1935 február 5, fedd* KözcíAZDA.tÁtr. Magasabb gabonaárat követeinek a német agrárok Prága, február 4. A gabonamonopóliumról szóló kormányrendelet tervbevett módosításá­val kapcsolatban a német agrárok azzal a ké­réssel fordultak a földművelési kormányhoz* hogy az uj rendelet az eddigieknél magasabb havi pótdijakat tartalmazzon* Továbbá azt kí­vánják, hogy a jövőben malmok ne lehessenek a Gabonatársaság bizományosak Végül kérik* hogy a gabonatársaság hatáskörébe vonják be a rizst is* Egyelőre nem módosítják a fakitermelés korlátozásáról szóló rendeletet Prága* február 4. A fakitermelés korláto­zásáról szóló kormányrendelet módosítására vonatkozó indítványt visszavonták s a fa- kitermelés korlátozásáról szóló rendelet ér­vényét ezzel egyidejűleg további három hó­napra meghosszabbították. A rendelet mó­dosításának elhalasztása és a régi rendelet érvényességének meghosszabbítása az ér­dekeltek köreiben nagy meglepetést keltett. Az intézkedést a fapiac bizonytalan hely­zetével és a kivitel terén mutatkozó bi­zonytalansággal magyarázzák* Különösen a németországi kivitel kérdése tisztázatlan. Ebben a kérdésben a február 12-én Berlinben összeülő német—csehszlo­vák bizottság fog tanácskozni s ez a bizott­ság határozza meg a német—csehszlovák fakereskedelmi forgalom jövendő Irány­elveit. A faértékesitö köipont szakértőbizottsága Prága* február 4. A faértékesitö központ szakértő-bizottsága ma megalakult. A bi­zottságban az erdőbirtokosokat dr. Lobko- vitz János. Serédi Rudolf és Sámuhel M* besztercebányai polgármester képviseli. A faipar részéről Entler Fr. (Znaim), Esch- ler A. (Vrbno) és Hofmann J. (Zsolna) foglalnak helyet a bizottságban. A bizott­ság fakereskedő tagjai a következők: Fried R. Kroméríz, Krízek K. Prága, Schwarz M. Kassa. A fafeldolgozóipar által delegált rendes tagok a következők : Mareőek VI. Brünn, Somló A. Rózsahegy és dr. Sádek V. Prága. Miként segíthetne a kisiparos Önmagán! Irta: Koczor Gyula, a komáromi járási ipartársulat elnöke Komárom, február 4. Kétségbe nem vonható, (hogy az öszee gazdlasági ágak közül a kisipar (helyzete a tegroeszalbb. Állandóan napirenden van tehát a kérdés, miiképpen tehetne helyzetén BegifcenL A kérdéssel már a gyáripar korlátlan versenye és tőkeereje, a kisipar elégtelen védelme és túlzott adóterhei, valamint sok más szempont­ból is foglalkoztak. Ezúttal nem erről az oldaléról akarunk a kérdéshez hozzászólni, hanem azokat a módokat akarjuk keresni, melyek se­gítségével ha nem is az egész kisipar, de annak legalább egyes szakmái lélegzethez jutnának. Nem tartozunk a könnyen megváltást Ígérők kö­zé, nem gondoljuk tehát, hogy a felvetett gondo­latok keresztülvitele esetén egyszerre jólétté vál­tozna akárcsak egyes szakmák helyzete is, de re­méljük, sok helyen az eddiginél mégis nagyobb karaj kenyér jutna és a gond néhány nedőjét le lehetne törölni az arcokról A továbbiakban felvetendő gondolatokat és le­hetőségeket nem akarnám a cikkei eIntézettnek tekinteni, hanem azt szeretném, ha minél többen hozzászólnának azokhoz és a felvetetteket kiegé­szítenék, tovább fejlesztenék. A beérkező hozzá­szólásokkal, telhető részletesen foglalkozni is kí­vánunk lapunkban. A történelmi országok 'kisiparosainak helyzete összehasonlíthatatlanul jobb a miénknél. Ebben nagy része von annak, hogy a történelmi orszá­gok lakossága sokkal vagyonosabb e 'így nagyobb igényű és jobb fogyasztó, tagadhatatlanul közrejátszik azonban az a kö­rülmény is, hogy az ottani iparosok mozgéko­nyabbak és jobban alkalmazkodnak a változott termelési módokhoz, igényekhez és viszonyok­hoz. A történelmi országok kisiparosai jobb (helyzeté­nek kétségtelenül része van az úgynevezett tárház-, de még inkább a kiadó rendszernek. Talán szükséges lesz, hogy ezek mibenlétére pár szóban rámutassak. A tárházaknál, egy nagy vállalkozó rendelésé­re otthon készítik a kisiparosok a munkát. A vállalkozó megrendeli amire szüksége van, e az iparos anyaggal, munkával együtt készen szál­lítja az árut. Nem bő kereseti forrás ez, mert hi­szen a vállalkozó az utolsó fillérig lehúz, amit csak tehet s az átvétetnél még kifogásokat talál, hogy ismét lecsíphessen valamit, de hát mégis csak állandó keresettel biztat s legalább a szűkös kenyeret nyújtja. A kiadó-rendszer is hasonlít ehhez, de ennél a vállalkozó ad minden anyagot és a kisiparos csak a munkát szolgáltatja. F;z is keserves kenyér, — de mégis kenyér. A tár­ház-rendszer a cipő-, .játékszer-, fazék-, üveg­gyöngy- stb. iparban, a kiadó-rendszer pedig a férfimiha-, nőirulha-, fehérnemű-, keztyü-, Játékszer stb. iparokban von elterjedve. Mindkét rendszer sokféle előnyt nyújt a vállal­kozónak. így megtakarítja a gyárba, az anyagba fektetett tőkét, a gyártási költséget, a kalkuláció tévedéseit és mindig csak a szükséglet szerint rendelhet. Nem terheli ezenfelül az üzem fenn­tartása, világítás, fűtés, a betegsegélyző és agg- kori biztosítás súlyos terhe és a törvényes munka­idővel sem kell törődnie. Ráadásul még, az átvé­telnél rendszerint annyi levonást csinál, amennyit csak a lelkiásmerete megenged. A történelmi országok kisipara sok szakmában specializálódott is, vagyis a kisiparosok több szakmában egyes cikkeknek nagyobb tömegben való előállítására rendezkedtek be és készítmé­nyeiket, ha tőkeerejük megengedi, maguk adják el nagyban a kereskedéseknek, ha azonban tőke­szegények, úgy rendszerint valamely „tárház­nak44 vagy „kiadónak4* dolgoznak. A specializá­lódás által azonban mégis arra az előnyre tet­tek szert, hogy állandóan csak kevés fajtájú árut készítve, jobbat, gyorsabban és olcsóbban tudnak előállítani, mint az, akinek talán csak hetenként egyszer akad ilyen munka a kezébe. Amint látjuk tehát, ©lég szegényes megélhetést nyújtanak a kisipar ezen kereseti módjai, de leg­alább mégis nyújtanak valamit s azoknak, akik­nek ennyi sincs, ez is ©okát jelentene. Felvetjük tehát a kérdést: 1. Hogyan tudnánk az elmondottakban kínál­kozó kereseti lehetőségeket a mi kisiparosaink javára biztosítani? 2. Hogyan tudnánk az így mutatkozó kereseti lehetőségeket községeink, városaink, vagy vidé­keink részére biztosítani? 3. Milyen szakmában, milyen cikkek nagyobb mértékben való előállítására vállalkozhatnánk, il­letve specializálhatnák magukat egyes iparok? (Esztergályos: különféle gyermek-játékszerek, kuglti, sakk stib.; szíjgyártó: pénz- és zsebtárcák, ridikülök, bőröndök stb.) 4. Miképp történhetne az értékesítés? a) A tárházakkal, kiadókkal, vagy áruházak­kal való kapcsolat felvétele révén? b) Tőkeerősebbnél mint önálló nagyobb terme­lők, saját kézben összpontosított eladása utján? c) Kisiparosok árucsarnokai (áruházai) segélyé­vel, melyek esetleg csak bizományba vennék át az árut, vagy előleget adnának arra? Felvetettük a kérdéseket. Kérjük az ipa.rostár- sad almot és az iparoskérdésekkel foglalkozókat, hegy az ügyre vonatkozó, miméi részletesebb vé­leményeiket küldjék be a szerző címére. Remél­jük, hogy a különféle gondolat, tervek és véle­mények alapján sikerül az iparosság érdekében hasznosithatót kitermelnünk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom