Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)
1935-02-03 / 29. (3581.) szám
1935 február 3, vasárnap. t>rxgaiAVv&^arh! rlap 13 Mit kapunk a valutákért? Prága, február 2. Ké 100 pengőért 450.50 100 íchllllngért 449.25 100 zlotyért .......................... 452.375 100 lejért ................................... 15.25 100 márkáért ....... 898.— 100 dinárért ....... 53.425 100 svájci frankért ..... 774.50 100 francia frankért .... 157.70 100 líráért ................................. 202.90 1 a merikai dollárért .... 23.65 1 angol fontért ..... 117.— Mit fizetünk a valutákért? Prága, február 2. Ké 100 pengőért ....... 453.50 100 schillingért ......................... 452.25 10 0 zloty ért .......................... 455.375 10 0 lejért .............................. 15.55 10 0 márkáért.......................... 902.— 100 dinárért ........................... 53.825 10 0 svájci frankért ..... 777.50 100 francia frankért .... 158.30 100 Hráért.................................. 204.10 1 amerikai dollárért .... 23.85 1 angol fontért ..................... 118.— Sz lovenszbű és Kárpátalja áruforgalma Magyarországgal Az áruforgalom rendkívüli összezsugorodása — Az árucseremegállapodások eredménytelensége Ma: Mészáros Hágó Különböző gazdasági szervezetek, valamint egyes, gazdaságilag érdekelt személyiségek ismételten kifejezést adtak annak a meggyőződésüknek, hogy a Csehszlovákia és Magyarország között 1980 december 16. óta tartó szerződés en- kivtili állapot Szlovenszkó és Kárpátalja gazdaságára rendkívül hátrányos. Ezek a kifejezésre jutott aggodalmak az egyes vállalkozók, kereskedők tapasztalataira hivatkoznak, alapulnak ezenfelül a gazdasági szervezetekhez érkezett panaszokon is. Tárgyi vonatkozásban e panaszoknak alaposságát és indokoltságát eddig nem mutatták még ki. Ezt akarjuk ezúttal pótolni. Tesszük ezt a magyar statisztikai hivatal adatai alapján és pedig azért e hivatal adatai nyomán, mert csak ez a hivatal gyűjti rendszeresen a Szlovenszkó. valamint Kárpátalja és Magyarország közötti ke- , reskedelmi forgalom adatait, ellentétben a csehszlovák statisztikai hivatallal, mely a Magyarországgal való kereskedelmi forgalom területi ta- gozódottságát nem kutatja. Az alábbi részletes kimutatás felöleli Szlovenszkó és Ruszinszkó áruforgalmát Magyarországgal és pedig az 1927-ig terjedt időre nézve az addigi évek átlagjában. 1927 óta évenként külön. Megjegyezvén azt, hogy a kimutatott pengő értékének csehszlovák koronára való átszámítása a koronának a leértéklés előtti paritásában (1 pengő = 5.90 csehszlovák korona) történt Az 1934. év külkereskedelmi forgalma a kimutatásba még nem volt felvehető; részint azért, mert végleges adatok még nem állanak rendelkezésre, részint azért, mert a csehszlovák korona leértékelése folytán az értékelésiben az év folyamán beállott összegszerű eltolódások pontosan megállapítva még nincsenek. Az 1934. évi adatok hiánya a külkereskedelmi forgalom összképén lényegileg mit sem változtat, mert az eddig ismeretes nyers adatok is csak azt mutatják, hogy a Csehszlovákia és Magyarország között létrejött szükebbkörü árucseremegállaipodások és magán'kompenzációs üzletek a külkereskedelmi forgalom alakulására lényegesebb befolyással nem voltak. A külkereskedelmi összvolumen 1927-ig évi átlagban kitett 155.06 millió pengőt, illetve 973.85 u. millió csehszlovák koronát. 1927-től, — mely év- k ben az áruforgalom 177.47 millió pengő, illetve .1,047.07 millió csehszlovák korona összértékkel tetőpontját elérte volt, — az áruforgalom csökkent 1929-ig 155.74 millió pengő, azaz 918.86 millió korona, majd 1980-ig 184.70 millió pengő, azaz 794.72 millió korona összértékre. 1931- ben, a szerződésenklvüll idő első évében, az áruősszforga’om egy csapásra összezsugorodott 29.82 mill'0 pengő (175.43 millió korona), 1932- ben folytatólagosan 26.54 millió pengő (156.58 millió korona) és 1933-ban 24.84 millió pengő (146Ö5 millió korona) összegre. A 'külkereskedelmi öszforgalom csökkent tehát 1927-től 1988-ig 152.63 millió pengővel, vagyis 900.51 millió koronával (86%), 1930-tól 1933-ig pedig 109.86 millió pengővel, azaz 646.37 millió koronával (81%). Szlovenszkó és Kárpátalja kivitele e most kimutatott összforgalmon belül 1927-től 1933-ig nem kevesebb mint 484.57 millió csehszlovák korona, 1930-tól 1933-ig pedig 307.33 millió korona értékben ment vissza. A kiviteli többlet, mely 1927-ben 65.66 mirió koronát te't ki, lecsökkent 1932-ig 19.82 millió koronára, 1933-ban már behozatali többlet (2.45 m’ilió korona) mutatkozott. Ezeknek a jelenségeknek okai nagyjából ismeretesek: a Csehszlovákia és Magyarország között fennállott és 1927 augusztus 4-én életbe lépett széleskörű kereskedelmi szerződés hatályának 1930 december 16-án történt megszűnése és rövidesen reá bekövetkezett különböző csehszlovák intézkedések (uj őrlési és lisztkeverési törvény, a magyar liszt vegyi vizsgálatának előírása stb.) a magyar gabona és liszt behozatalát megnehezítették, majd teljesen lehetetlenné tették. Ezzel a kölcsönös elzárkózás! rendszabályok elindultak. Eredményük már az 1931-iki forgalom adataiból kitűnnek. Az 1931. év nyarán a két állam külkereskedelem-politikai delegációja között megindult és azután kisebb-nagyobb megszakításokkal az óv végéig folytatott tárgyalások valamelyes megállapodáshoz vezettek ugyan, amennyiben 20.000 vagon tűzifának 29.000 zsirsertés ellenében való csereforgalmában megegyezés jött létre, de a kontingensek az év végéig csak igen kis részben kerültek leszálitásra. E „sertés-fa“ kompenzációt 1932-ben ugyan meghosszabbították, azonfelül 1932 nyarán a Magyarországról Csehszlovákiába irányuló idegenforgalommal kapcsolatban gyümölcsbehozatali megegyezés is létrejött, majd a<z augusztus 29-én november 30-ig terjedő érvénnyel életbelépett megállapodás szerint 11 millió koronás keretben Magyarország jogot kapott gyümölcsöt, bort és zöldségnemüt Csehszlovákiában elhelyezni, mellyel szemben Csehszlovákia fára, papír-, pamut- és üvegárura kapott kontingenst, de ezek a megállapodások a nyár olyan előrehaladott szakában léptek életbe, hogy a Magyarországnak engedélyezett kontingensek legnagyobb része már nem volt kihasználható, úgyhogy a csehszlovák áru kivitele sem történhetett meg a kívánt mennyiségben. Az 1933. év folyamán életbelépett két árucsere- megállapodás (az egyik egy évi, a másik három havi időtartamra) mintegy 75 millió korona értékű áru kölcsönös kicserélésére biztositott ugyan lehetőséget, de ezen megállapodásoknak sem látta a szlovenszkói, illetve a ruszinszkói gazdaság valamelyes hasznát. Lényegesebb javulás 1934 folyamán sem állott be, úgyhogy joggal lehet mondani, hogy a szerződéses állapothoz kénest Szlovenszkó és Ruszinszkó és Magyarország között az áruforgalom állandóan mélyponton mozog. * Az áruforgalom összezsugorodásának méreteit és horderejét a szlovenszkói és kárpátaljai gazdaság életfontos ágaiban, mint amilyenek a. fa, a vasérc, továbbá a papír- és üvegáru kivitele, a következő áttekintés mutatja: pir- és papíráru kivitelében a szlovenszkói papíripar majdnem 66 százalék erejéig részesedett, a Magyarországba Irányult csehszlovák üveg- és üvegáru kivi .el 60—71 százaléka a szloven- szkól üvegiparra esett. Mindez igy volt 1932-ig. 1983-ban idevontkozólag is s szlovenszkói és kárpátaljai gazdaság hátrányára változás állott be: a Csehszlovákiából Magyarországba ment és 3.81 millió pengőt kitevő épület- és szerfa szállításában Szlovenszkó és Kárpátalja már csak 3.2 millió pengő erejéig részesedett; az 1.65 millió pengőt kitett bárdolt és fűrészelt fa szállításában csak 1.52 millió pengő erejéig, az 1.37 millió pengő értékű papiráni kivitelben csupán 0.84 millió pengő erejéig és az ösz- szesen 1.86 millió pengő értékű üvegáru kivitelben csak 0.11 millió pengő (8 százalék) erejéig. Ezek a tények kettős jelentőségűek: bizonyítják egyfelől azt a nagy fontosságot, mellyel a szlovenszkói és kárpátaljai kivitel Magyarországba Csehszlovákia összes Magyar- országba irányult kivitelében bír és bizonyítják másfelől azt, hogy az említett különböző kon- tingentálási és árucsere-megállapodásokból a szlovenszkói és ruszinszkó! gazdaságra nemcsak hogy haszon nem származott, hanem ellenkezőleg, ez a gazdaság még rosszabb helyzetbe jutott, amennyiben kiviteli részesedése csökkent és pedig a történeti országok javára, amelyek Szlovenszkó és Ruszinszkó rovására újabb és pedig olyan kiviteli lehetőségekhez jutottak, melyek 1931 óta Szlovenszkó és Ruszinszkó számára még valamelyest fennmaradtak. A végső következtetés önmagától adódik: rendes, mindkét partnert kielégítő kereskedelmi szerződés létrehozása. Eddig még nem sok kísérlet történt a szlovenszkói és kárpátaljai gazdaságot ért veszteség helyrehozatala s az elveszett külkereskedelmi pozíció visszaszerzése érdekében. Azt mindenki elismeri, hogy a belföldi piac az előbbi években exportált szlovenszkói és kárpátaljai termékek felvételére nem képes s Magyarországon kivül jelentősebb külföldi piacok nem állnak rendelkezésre. A szlovenszkói és kárpátaljai kivitel ezen összezsugorodása strukturális munkanélküliséget jelent, mivel azok a munkaerők, akik a szeTződésenkivüli állapot előtt a Magyarországba irányult export számára dolgoztak, most ezen export megszűnése folytán és más megfelelő pótlólagos munkaalkalom hiányában többé-kevésbé foglalkozás és kereset nélkül maradnak. A Csehsz’ovák Nemzeti Bank he yzetielentése Kiviteli érték millió pengőben; 1029-ig évi á tlag 1980 mi 1932 1933 Fa: tűzifa . . . ...................................... 10.20 9.04 , 0.58 2.65 0.54 ép ület*- és szerf-a............................. . 10.23 7.79 2.57 3.29 3.24 bárdolt és fűrészelt fa ..... . 20.99 18.87 0.76 0.43 1.52 fa összesen:........................................ 41.42 35.70 3.91 6.37 5.30 értéke millió csehszlovák koronában: 244.37 210.67 28.06 37.58 31.27 Vasérc;........................................................... 2.97 5.13 2.41 0.98 0.91 ér téke millió csehszlovák koronában: 17.51 30.26 14.21 5.78 5.37 Papír:............................................................ 5.43 7.23 2.01 1.18 0.84 ér téke millió csehszlovák koronában: 32.03 42.65 11.85 6.66 4.95 Faszén: .................................................... 1.38 1.48 0.11 0.47 0.60 értéke millió csehszlovák koronában: 8.14 8.73 0.64 2.77 3.54 Üveg- és üvegáru:.................................. 1.44 0.96 0.92 0.84 0.11 ér téke millió csehszlovák koronában: 8.50 5.66 5.42 4.95 0.64 Csehszlovákiának összes fa, faszén és vasérc kivitelét Magyarországba a szlovenszkói és kárFranciaország megszünteti a kontingentálást Paris, február 2. A francia kamara vámügyi bizottsága elhatározta, hogy 1936 január 1-től kezdődően a jelenlegi árukontingenseket megszünteti. A kamara ezt a javaslatot már elfogadta. Az elkövetkező uj esztendő a francia kontimgen- tálásnak megszűntét fogja hozni és ezzel a francia kereskedelempolitikában is uj korszak kezdődik. Az uj kereskedelempolitika első szükségszerű következménye az lesz, hogy a legtöbb kereskedelmi szerződést meg kell változtatni, illetve amely államokkal eddig nem kötöttek még kereskedelmi szerződést, hamarosan újat fognak kötni. (ötmilliárdra emelkedett a bankjegyforgalom.) A Csehszlovák Nemzeti Bank ma közzétett, január 31-i keltezésű kimutatása ezerkoronás tételekben a következő adatokat tartalmazza: Követelés: aranykészlet 2,681.726 (plusz 537), külföldi követelések és valutakészlet 305.097 (plusz 15.967), egyéb készpénz 272.197 (plusz 1940), eszkontált váltók 805.226 (mínusz 98.216), eszkontált értékpapírok — (—). értékpaoirokra nyújtott kölcsönök 375.089 (mínusz 50.728), az állami bankiegyadósság maradványa 2,093.217 (mínusz 442), egyéb követelés 607.969 (plusz 153.104). — Tartozás: részvénytőke 405.000. tartalékalapok és tarta- Iéktőkealao 63.362, bankjegyforgalom 5,027.980 .(plusz 153.104), a hitelezők zsirókövetelései és egyéb azonnal esedékes összegek 1,317.384 (mínusz 269.125), egyéb tartozás 326.795 (plusz i 26.184). A csehszlovák korona aranyfedezete 42.3 százalék. ^ Prága, február 2. A Csehszlovák Nemzeti Bank most közzétett helyzetjelentése szerint az az 1934/85, évi cukortermelés mennyisége valószínűen 22.5%-kal múlja fölül az előző kampány produkcióját. Október és december közötti időben 4.8%-kal nagyobb mennyiségű cukrot helyeztek e| a cukorgyárak, mint az előző év azonos szakában. A kivitel ezzel egyidejűén 44.5%-kal nagyobbodott az előző év azonos szakának adataihoz viszonyítva, A cukorfogyasztás emelkedésének legfőbb oka abban rejlik, hogy takarmányozási célokra nagyobb mennyiségű nyerscukrot, illetve söpredékcukrot használnak fiöl. 1934-ben ezzel szemben 1.3%-kol kisebb mennyiségű cukrot, adóztattok meg, mint 1933-ban. A szeszfogyasztás mérsékelten visszament A széntermelés szempontjából káro6 hatással járt a decemberi aránylag meleg időjárás. Ax utóbbi időben a szénfogyasztás kissé megélénkült. A fémipar helyzete különösen a kivitel terén mérsékelten javult. Némi érdeklődés vörösréz- és sárgarézáru iránt mutatkozott. A zománcgyárak foglalkoztatottsága kiesé megélénkült. A gépipar helyzete úgyszólván azonos az előző hó helyzetével. Az autógyárak forgalma idényszerűen csökkent. A gépkocsigyárak várják a gépkocsitörvény módosítását. A gazdasági gépek elhelyezése ugyancsak idényszerűen gyönge. A finom mechanikai iparágban december második felében némi élénkülés volt őszülhető. Az üvegipar helyzete nem javult. A decemberben exportált üvegáru mennyisége mögötte maradt az előző év decemberében exportált mennyiségnek. Értékben az elmúlt esztendő folyamán 66 millió koronával többet bevételezett az üvegexport- ipar. Az építési tevékenység idényszerűen szünetel. A pénzpiacon éipitési hitel iránt- nagyobb érdeklődés mutatkozik, amiből az építési mozgalom élénkülésére lehet számítani. Decemberben aránylag nagy kereslet volt rotá- cióspapir iránt. Az egvéb prpiráru iránti kereslet is ménsékelien javult. A papíripar exporttevékenységében említésre méltó változás nem adódott Nemzetközi piacokon erős verseny érezhető ebben az iparágban. A nyomdák és a grafikai vállalatok foglakozta- tottsága decemberben idényszerűen javult, egyébként a helyzet nem kielégítő. A gyapotfonódák helyzete mérsékelten rosszabbodott. Az export különösen németországi viszonylatban visszament A bizonytalanságot fokozza a román piac helyzetének rendezetlensége. A lenfonódák csökkentették, illetve korlátozták üzemeiket, mivel exportkilátásaik rosszabbodtak. A karácsonyi idény nem váltotta be ö hozzáfűzött reményeket. A konfekoiós ipar foglalk©ztatot tsága gyöngébb az előző év azonos szakában észlelt fogíalkoztatottság- I nál. A fehérnemü-konfekoiós ipar ezzel szemben megélénkült. Úgy külföldön, mint belföldön az utóbbi időben jobb minőségű áru iránt mutatkozik nagyobb kereslet. A bőripar helyzete nem változott. A kivitel mértéke még mindig nem kielégítő. Egyes cipőgyárak szandálokra kaptak nagyobb mennyiségű külföldi rendelést. A fapiac belföldi viszonylatban csöndes. Ezzel szemben a kiviteli forgalom aránylag élénk. Külföldi piacokon főképpen gömbfa iránt mutatkozik érdeklődés. A vágottfakivitel nem kielégítő. A faipari vállalatok tartózkodó magatartást tanúsítanak. pataijai fa- és vasérc-produkció fedezte; Csehszlovákiának Magyarországba irányuló pa, KőzcíAZPAáiAfin. évi át ag az 1927. évig1927 1929 1930 1931 1982 1938 Szlovenszkó és Kárpátalja behozatala Magyarországból (millió pengőben) ..... 99.6 83.17 74.29 70.44 13.32 11.59 12.67 Értéke 'millió koronában.................................. 587.64 490.70 438.31 415.59 78.58 68.3S 74.75 Sz lovenszkó és Kárpátalja kivitele Magyarországra (millió pengőben)...................... 65.46 94.30 81.45 64.26 16.50 14.95 12.17 Érté ke millió koronában................................... 386.21 556.37 480.55 379.13 96.85 88.2 71.8 Behozatali (—) vagy kiviteli (+) többlet (millió pengőben)............................... > , . . —34.14 +11.13 +7.16 —6.18 +3.18 +3.36 —0.50 Ér téke millió koronában i * # i ■ , . —201.42 +65.66 +42.24 —86.40 +18.70 +19.82 —2.45
