Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)
1935-02-01 / 27. (3579.) szám
rPRKGPd*J * lAüTKAR-ri 1 KIj At* 1935 február !♦ pentc*. KOMMENTÁROK írja: SZVATKÓ PÁL AZ EDIT Figyeltem Prágát a Formís-gyilkosság napjaiban. Az emberek az első nap mord arccal, elégedetlenkedve olvasták a Záhoriban történt eseményeket, s ezen az első napon az ügynek tisztára politikai jellege volt. Harag és felháborodás úszott a levegőben. A politikai hangulat tetőpontját akkor érte el, amikor a lapok a német követ intervencióiról, a mérnök titkos rádiójának programjáról és Ottó Strassex elrablására irányuló kísérletről Írtak. Ekkor mintha csodálatos változás történt volna: az általános politikai affér az egyéni büncselekedetek és „társadalmi rejtélyek" síkjára kezdett áttolódni S politikai jellege egyre hátrább szorult a nép fantáziájában. Az elvek, a világnézeti különbségek, az erkölcsök ügye ugyanolyan magánszenzáció lett, mint a Vransky-gyilkosság, vagy valami hasonló. Megszoktuk, hogy propaganda és demogógia személyes afférokat általános ügyekké fuj föl, s mozgásba hozza velük a nép politikai szenvedélyeit, — de ez a megfordított eset, amikor a politikai szenvedélyesség ügye boulevard-szenzációvá válik, ritkább jelenség a figyelő újságíró naplójában. Miért történt igy a Formis-ügyben? Talán, mert a gyilkosság egy idegén rendszer elintéznivalója volt, a német nemzeti szocialista többség és ellenzék magánügye, mely nem érintett senkit, aki idevaló. Talán — és elsősorban — mert az ügy tele van magánpikantériákkal, titkokkal, amin elmélkedni lehet, sötét pontokkal, melyek fölizgatják az ucca kombinálni szerető hangulatát, érdekes személyekkel és detektivregény-részletekkel. Az első alak, aki a kollektív politikai bűnügy személytelenségéből kiemelkedett, Formis mérnök szerencsétlen alakja volt. Csupa titok körülötte. Misztikus jelenség, a zseni, aki mindent feláldoz meggyőződéséért. Két nap alatt elkészült róla a legenda a prágai uccán. Gyalog, nyomorogva vándorolt a ruszinszkői hegyekben és a balkáni erdőségekben, — suttogta a nép — pedig ismerte a halálsugarakat, amelyek megbénítanak minden autót, minden repülőgép- motort. Gyufaskatulyákból, tányérokból, szivacsokból, zseblámpákból, drótokból és törött poharakból olyan rádiógépet konstruált, mely megremegtette Hitler birodalmát. Katonatiszt volt, erős és elszánt, aki a döntő pillanatban győzött volna, ha hátulról le nem ütik. Óvatos volt a végletekig, de végzete a nő lett, a szép Edit, aki vonzotta mint a láng a rovart. Beleesett. A hosszú önmegtartóztatás után nem tudott ellenállni a kisértésnek. A tragikus hős nagy erényeivel és nagy hibáival konfliktusba került a külvilág rendjével, elbukott. Formis mérnök bevonult a Pitavalba. Amikor a fantázia kicicomázta már az áldozat véres tetemét, érdeklődése a zseni világából hirtelen átesett a másik végletbe, az együgyü- ség világába. Ki az a Flieger Károly, a pincér? A Formis-rejtély után a Flieger-rejtély ugrott előtérbe, — de ime, máris kiszorította egy harmadik, a legnagyobb, a legegyénibb, amiben a politika valóban végleg háttérbe szorult már. Lehetetlen volt, hogy a megdagadt szenzációban a nő el ne foglalja azt a központi helyet, amely valamennyi uccai szenzációban feltétlenül megilleti. S £ boulevard fölött lebegni kezdett Kersbach Edit alakja. Meg kell nézni a mai újságokat. A legcsene- yészebb részletekkel bíbelődnek, ha Editről van szó. (Már csak Editnek nevezik családiasán.) Hol van Edit, aki a merényletnél sikoltozott és megsebesült? Edit szép, Edit démon, Edit vámpír. Hol van? A lapok kiszolgálják az érdeklődést és felelnek. A komolyak megállapítják, hogy átment a határom Mások megtalálják holttestét és tudni vélik, hogy a két merénylő eltette láb alól a sebesült szépasszonyt A Moldvába dobták, írja az egyik lap. A tömeg az ujságpéldányokat tegnap délben kiszaggatta a rikkancsok kezéből. Amikor ez a hir megjelent, az érdeklődés váratlanul nagyobb lett, mint előbb volt, az ügy politikai korszakában. A konkurrens lap este már azt jelentette, hogy Editet a határmenti erdőségekben gyilkolta meg két társa és elásta, lljabb szenzációhullám. Az Edit, az Edit, csak róla hallani. Kersbach Edit Vransky Otília nyomába lépett. A megdöbbentő a dologban csupán az, hogy ez az Edit valahol egy előkelő szanatórium halijában ül és olvassa a lapokat, amelyek a vére, a holtteste, a holléte, ! a titka fölött veszekesznek. Él és mégis hozzáférhetetlen, csupán a fantázia prédája. Ez az uj és a szörnyű a szép Edit esetében. London, január, V. György angol király, a szokásos újévi ki-1 tüntetések során, páratlan megtiszteltetésbe® ré- j szesitette — a walesi herceget Egyszerre nevezte j ki „Adimiral, General and Air Cbief Marshal“-lá 6 ezzel az összes angol haderők legmagasabb rangját teremtette meg és adományozta fiának: i az angol trón örökösének A walesi herceg ma — a legnépszerűbb ember j Angliában. Hosszú é-vekig. mint az eredeti és di-1 vatos öltözködés koronázatlan királya szerepelt; j később megismerték mint. az angol birodalom ke- j reskedelimi és iipari ügyeinek legigazibb istápoló-1 ját, majd rájöttek, hogy személyes megjelenésével az angol jótékonyságot igen magas fokra lendítette feL A walesi herceget, „az embert" már kevésbé ismerik, pedig emberi’ tulajdonságai semmiben sem maradnak azok mögött a tulajdonságok mögött, amelyeket a közéleti fórumon mutat A magam „szemével" „Én a magam szemével akarom látni a dolgokat" — mondotta legutóbb a walesi herceg, amikor munkanélküli bányászokat látogatott meg és amikor — egészen mást akartak neki megmutatni, mint amire 6 kíváncsi volt Akárhova látogat el, főpolgármesterek, polgármesterek, városatyák, rendőrfőnökök, etb. serege fogadja, de ő — a szokásos üdvözlések után — egyszerűen ott- hagyja őket a faképnél és megy a maga utján. A napokban valamelyik ,.depressed arcait, azaz olyan szegény kerületét látogatta meg Angliának, ahol a munkásság igen nagy nélkülözések közepette él. A szépen csillogó üdvözlő beszédekre neki csak egy mondat volt a válasza: „All probléma at bottom are humán problems", vagyis: minden mai 'probléma, a legmélyén — emberi probléma! Ha pedig az, — mondja és gyakorolja a herceg — akkor csak emberi sziivvel és megértéssel lőhet megoldani! A legnagyobb bajokkal küzdő népessége ma Angliának kétségkívül Dúrba miben él. Ez valósággal a munkanélküli központja a szigetországnak! A walesi herceg természetesen a „maga szemével" akarta látni Durhamet is. Amikor a dur- hami hatóságok megtudták a walesi herceg szándékát, óriási előkészületeket tettek fogadására és arra, hogy mit mutassanak meg neki Durham- ből. A walesi herceg láthatóan rendkívül szívélyességgel, de majdnem hangtalanul fogadta a sok üdvözlést és meghívást, azután megemelte „bowler hat' -jét és kijelentette, hogy most pedig - - elindult megnézni egyedül, mi is az a durhami munkanélküliség. A herceg nemcsak meglátogatta a munkanélküli központot, de szem ügyre vette-— egyenkint is a munkanélkülieket. Megelőzően Birminghamba® járt a herceg, ahová egy uj, nagy házépítési mozgalom megindítására hívták meg. Birminghamben is elindult, gyalog, sárban, piszokban és meglátogatta a „slumw-ot, a szegény-, vagy inkább lebujnegyedet. Minden kis házba bekukkantott, amely útjába esett, megkérdezte a bennük lakó, rongyokba öltözött nőket, gyerekeket, hogyan érzik magukat és ahol hideg volt, vagy feltűnő volt az egészségtelenség, ott azonnal intézkedett, hogy a „Me- dical Officer of Health" késedelem nélkül jelenjék meg a helyszínen és segítsen. Lecke a tantió urnák Néhány hónappal ezelőtt Cormshiba, a bányaterületre látogatott le .hirtelen a herceg. Megint a nép közé, a bányászok közé ment, akik körében van olyan népszerű, mint bármely munkásvezér. Bányáezrubában leszállt a bánya mélyére és együtt ebédelt a bányászokkal az egyik álláson. Kijövet, meglátogatta a környéki népiskolákat is és kijelentette, az egyik iskolamesternek: sajnálatos, hogy Gomtóh annyi pénzt adott ki fény-, űzőén berendezett iskolákra, amikor ezt a pénzt sokkal hasznosabban lehetett volna elkölteni a kisgyerekek otthonának emberibbé és egészségesebbé tételére! A walesi herceg „emberi" .érdeklődését az utóbbi hónapokban teljesen lekötötte a munkanélküliség és a „sluqj" kérdése. Hogy Angliában ma oly magasra hágott az építkezési láz és a régi, egészségtelen külvárosi házak lebontásának mozgalma, ez majdnem egyedül — a walesi herceg érdeklődésének és közreműködésének köszönhető. Amikor évekkel ezelőtt visszatért Argentínából, ahová csupán azért utazott ki három hónapra, hogy az ottani nagy angol kiállítást megnyithassa és személyes megjelenésével fellendítse az angol ipar térhódítását Dél-Amerákában, úgy ünnepelték itt, mint „Britam’s greatest couumer- cial traveller‘‘-jét. A herceg erre a oimre rendkívül büszke volt s főképpen arra, hogy a személyes megjelenésében rejlő „publioity power“-rel sok millió font. hasznot hajtott saját hazájának. Most azután, hogy legutóbb végiglátogatta az ország „szegény-sarkait", elnevezték „Britain’s greatest hjumanitaria®“-jónek. S ennek a címnek még jobban örül, mint az előbbinek. „. Mozi és hörgő gyomor Egy üdvözlflbeezédre mondott válaszában mondta a herceg a következőket valamelyik „sújtott területen" tett látogatása alkalmával: — Egy ember sétált egy nagy város külső részén s egy sereg gyereket látott az egyik -mozi előtt. Azt mondta nekik ez az ember: éheseknek látszotok. Majd azzal folytatta, hogyha éhesek, akkor miért nem esznek előbb s csak azután mennek a moziba. Mire azt az egyszerű választ adták a gyerekek, hogy: mi inkább éhezünk, de — nem adjuk fejünket a busulásnak. A walesi herceg nevetett ehhez a történethez, de a beszéde végén a következő megjegyzést tette: — Tartsuk távol a munkanélkülieket attól, hogy — nekiadják magukat a busulásnak, hogy fenerosszul érezzék magukat, ha nincsen munkájuk. Mutassuk és bizonyítsuk be nekik, hogy ők azért még — emberek! A herceg egymásután látogatja meg a munkanélküliek munkaközvetitő helyeit, itt Londonban és a vidéken is és az úgynevezett „munkanélküli klubokat", ahol egyszerűen — elszór akozik a munkanélküliekkel. Nemrég például Giovannit, a magyar bűvészt szedte fel valamelyik előkelő hotelben s vitte el az egyik külvárosi munka- nélküli központba, hogy szórakoztassa el az ő munkanélküliéit, ő maga is végignézte a magyar bűvész előadását Az utolsó tizenkét hónap alatt a walesi herceg legalább tízezer mérföldet utazott, hogy végiglátogassa az angol munkanélküli központokat. A walesi herceg az angol műépítészek királyi intézetének legutóbbi nagy ünnepségén mondott beszédében a következőket hangsúlyozta: — Ma többé nem élhetünk annyira egyéni életet. mint elődeink a „Victorian" és „Edwardian" időkben éltek. Ez a mi háború utáni, életünk sokkal inkább „kollektív" élet, mint „individuális". Az én látogatásaim Anglia rendkívül szegény kerületeiben és ismereteim, amelyeket a „slum“ körül szereztem, azt a vágyat érlelték meg bennem, hogy a lehető legsürgősebben hozzá kell kezdenünk Anglia szó szoros értelmében vett újjáépítéséhez és a slum lebontásához. És önök, Anglia első építőművészei, azzal a tiszteletreméltó és gyönyörű kötelességgel lehetnek eltelve, hogy megtaníthatják a mi népünket arra, hogy — jobban éljenek. S ez* szerintem talán még nagyobb és dicsőbb feladat, mint realizálni az építőművészet gyönyörű álmait. Az öreg Smith kézfogása Legutóbb Heirhert Smiith, a rengeteg bajjal sújtott yorkshirei bányászok öreg szocialista vezetője ezekkel a szavakkal búcsúztatta a hozzájuk is ellátogatott herceget: r— Isten adja, hogy a ^slium" eralyoe pnoblé-j májának megoldásában segítségünkre lehessen ön! Én tudom, hogy ön el van telve a feladattal, hogy valamit tegyen a munkanélküliek helyzetének megváltoztatására, felsegitésére. A legjobb dolog az lenne, ha mi, együttesen leülhetnénk az asztalhoz és hideg fejjel s „kollektív" módon megbeszélhetnénk, megtárgyalhatnánk, mi volna valóban a legsürgősebb tennivaló. Én az egésa bizalmamat önbe helyezem és remélem, hogy öa még sokáig fog foglalkozni ezeknek a rendkívül nehéz feladatoknak megoldásával... Ezután megemelte kis, piszkos bányászsapká* ját az öreg Smith és kezet fogott a herceggel* ügy állt szemben egymással a világ leghatalmasabb birodalmának trónörököse és a világ egyik .legeujtottabb területének munkásvezetője, mint Két egyszerű ember, aki szivvel-lélekkel egyez akar: segíteni! A walesi herceg feltétlenül a jövő embere! Csupán azért, mert — a szív embere! L. M. Tátraszéplak, január vége. Remek félméteres porhő van a Magas Tátrában, a sielők álmukban 6em kívánhatnak különbet. Nyugatról állandóan hőemelkedést jelentenek, ami nagy öröm g kitartó havazást jelent a Tátravidék részére. Legalább egyméteres porhóra van szükség, hogy a tátrai fürdők a FIS versenyekig teljes biztonságban érezzék magukat. Egyméteres tátrai hóra ugyanis jöhet két-hár. m napos „kitartó" esőzés, már az sem árthat 6 a FIS versenyekre felvonuló nemzetközi sporthadseregnek teljes téli pompájában mutatkozik be 10 nap múlva a téli sportok eldorádóját jelentő Magas Tátra. j©A SvSz elkövetett egy csaknem végzetessé válható hibát, amikor már ősz elején olyan híreket lanszi- roztak egyes lapokban, hogy már alig lehet helyet kapni a FIS versenyekre a Magas Tátráiban. A közönséget a mai kedvezőtlen gazdasági viszonyok mellett amúgy is nehezen lehet megmozgatni s az embereknek szinte jól esik, ha valamiről azzal a vigasztalással maradhatnak le, hogy: „nem megyek az idén a Magas Tátrába, mert ott már minden szobát lefoglaltak a FIS versenyekkel kapcsolatban", így történt azután, hogy január elején már igen nagy aggodalommal tapasztalható egyes jónevü tátrai fürdőhelyeken, hogy az a beharangozott óriási érdeklődés sajnos egyelőre nincs sehol, ellenben az a helyzet, hogy az egész Tátrában mindenütt még igen sok üres szoba vár a FIS versenyek vendégeire. Január végére szerencsére javult a helyzet Meglátogattuk a legnagyobb tátrai fürdőtelepek igazgatóságát e örömmel jelenthetjük, hogy a FIS versenyekre Csorbatón már súlyos pénzekért sem lehet a főépületben szobát szerezni. Tátraszéplakön már most alig van 5—6 üres szoba az uj Szanatóriumban, .az ujfür^di Palace zsúfolva van, Ótá'.rar füreden a Grand Hotelben még akad néhány szoba, de a FIS versenyekre már csak a harmadik emeleten van néhány hely. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy az összeg fürdőtelepeken ne volna még ma is elegendő, modernül berendezett üres szoba fi a turistavendégek részére megfelelő szállóhely rendelkezésre. A tátrai fürdők szigorúan rendes árakat számítanak a FIS versenyek idejére. Már 33 koronától fölfelé igen jó szobát és teljes ellátást lehet kapni, mely árban már a kiszolgálás és az ösz- szes mellékdijak bentfoglaltatnak. JSr Tátraszéplakd|n már most közel 200 vendég tartózkodik, úgy, fyogy itt már teljes „főszezon-hangulat" van, pedig (csak februárban szokta elérni Tátraszéplak a téli dorgálom ni0ximu®iát, amikor nemcsak a dr. Guhf-szanatórium, hanem az összes villák is nyitva vámnak s a vendégek létszáma állandóan 300-on felfii van. Most készültek el a tátra- széplaki, grandiózus uj kávéház és pazar komforttal, rendkívül Ízlésesén megépített uj hall és a modern irodahelyiségek, melyek igen nagy előnyére vannak a fürdőtelepnek. Ij^en 6ok s előkelő vendége van r* idén is Tótraszéplaknak. ) er őtátrafüreden a \Grand Hotelben és « Tátra Szanatóriumiban van rendkívül élénk élet. Annyi bájos és fiatal sportoló nőt sehol sem látni, mint Ótátra- füreden, aihová a/tradicionális arisztokrata vendégek is megérkeznek. Itt vannak Pálfy grófék s a magyar arisztokrácia és pénzvilág más előkelő reprezentánsai, Károlyi Hanna gófnő, Andrá.-ey grófék a FIS versenyek egész idejére foglallak le szobákat a Grarid Hotelben. Őtátrafüreden lesz a FJS versenyek /alatt a S0jtóhadi6zállás. A Hoepf- ner-ház összes "szobáit a sajtó munkatársai részére rezerválták. & A Tátra-O^thonban üdül dr. Puky Endre, a volt magyar külügyminiszter, Kossá utolsó magyar alispánja csalásijával. Puky Endre, akinek szálas alakját gyakran, látni az üdülőtelep sétautain, kitörő színben vafi és igen jól érzi magát a Magas Tátrában, ahová! mindég a legnagyobb szeretettel vonul vissza húz izmosabb ideig tartó üdülés céljából. Bekény László. ) Hogyan lett a divat fejedelméből a szegények fejedelme? A walesi herceg a munkanélküliek kozott s lebujnegyedekben TÁTRAI LEVÉL
