Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)

1935-02-01 / 27. (3579.) szám

rPRKGPd*J * lAüTKAR-ri 1 KIj At* 1935 február !♦ pentc*. KOMMENTÁROK írja: SZVATKÓ PÁL AZ EDIT Figyeltem Prágát a Formís-gyilkosság nap­jaiban. Az emberek az első nap mord arccal, elégedetlenkedve olvasták a Záhoriban történt eseményeket, s ezen az első napon az ügynek tisztára politikai jellege volt. Harag és felhá­borodás úszott a levegőben. A politikai han­gulat tetőpontját akkor érte el, amikor a lapok a német követ intervencióiról, a mérnök titkos rádiójának programjáról és Ottó Strassex elrab­lására irányuló kísérletről Írtak. Ekkor mintha csodálatos változás történt volna: az általános politikai affér az egyéni büncselekedetek és „társadalmi rejtélyek" síkjára kezdett áttolódni S politikai jellege egyre hátrább szorult a nép fantáziájában. Az elvek, a világnézeti különb­ségek, az erkölcsök ügye ugyanolyan magán­szenzáció lett, mint a Vransky-gyilkosság, vagy valami hasonló. Megszoktuk, hogy propaganda és demogógia személyes afférokat általános ügyekké fuj föl, s mozgásba hozza velük a nép politikai szenvedélyeit, — de ez a megfordított eset, amikor a politikai szenvedélyesség ügye boulevard-szenzációvá válik, ritkább jelenség a figyelő újságíró naplójában. Miért történt igy a Formis-ügyben? Talán, mert a gyilkosság egy idegén rendszer elintéznivalója volt, a német nemzeti szocialista többség és ellenzék magán­ügye, mely nem érintett senkit, aki idevaló. Ta­lán — és elsősorban — mert az ügy tele van magánpikantériákkal, titkokkal, amin elmél­kedni lehet, sötét pontokkal, melyek fölizgatják az ucca kombinálni szerető hangulatát, érdekes személyekkel és detektivregény-részletekkel. Az első alak, aki a kollektív politikai bűnügy személytelenségéből kiemelkedett, Formis mér­nök szerencsétlen alakja volt. Csupa titok körü­lötte. Misztikus jelenség, a zseni, aki mindent feláldoz meggyőződéséért. Két nap alatt elké­szült róla a legenda a prágai uccán. Gyalog, nyomorogva vándorolt a ruszinszkői hegyek­ben és a balkáni erdőségekben, — suttogta a nép — pedig ismerte a halálsugarakat, amelyek megbénítanak minden autót, minden repülőgép- motort. Gyufaskatulyákból, tányérokból, sziva­csokból, zseblámpákból, drótokból és törött po­harakból olyan rádiógépet konstruált, mely megremegtette Hitler birodalmát. Katonatiszt volt, erős és elszánt, aki a döntő pillanatban győzött volna, ha hátulról le nem ütik. Óvatos volt a végletekig, de végzete a nő lett, a szép Edit, aki vonzotta mint a láng a rovart. Bele­esett. A hosszú önmegtartóztatás után nem tu­dott ellenállni a kisértésnek. A tragikus hős nagy erényeivel és nagy hibáival konfliktusba került a külvilág rendjével, elbukott. Formis mérnök bevonult a Pitavalba. Amikor a fantázia kicicomázta már az áldo­zat véres tetemét, érdeklődése a zseni világából hirtelen átesett a másik végletbe, az együgyü- ség világába. Ki az a Flieger Károly, a pincér? A Formis-rejtély után a Flieger-rejtély ugrott előtérbe, — de ime, máris kiszorította egy harmadik, a legnagyobb, a legegyénibb, amiben a politika valóban végleg háttérbe szo­rult már. Lehetetlen volt, hogy a megdagadt szenzációban a nő el ne foglalja azt a központi helyet, amely valamennyi uccai szenzációban feltétlenül megilleti. S £ boulevard fölött le­begni kezdett Kersbach Edit alakja. Meg kell nézni a mai újságokat. A legcsene- yészebb részletekkel bíbelődnek, ha Editről van szó. (Már csak Editnek nevezik családiasán.) Hol van Edit, aki a merényletnél sikoltozott és megsebesült? Edit szép, Edit démon, Edit vám­pír. Hol van? A lapok kiszolgálják az érdeklő­dést és felelnek. A komolyak megállapítják, hogy átment a határom Mások megtalálják holt­testét és tudni vélik, hogy a két merénylő el­tette láb alól a sebesült szépasszonyt A Mold­vába dobták, írja az egyik lap. A tömeg az uj­ságpéldányokat tegnap délben kiszaggatta a rikkancsok kezéből. Amikor ez a hir megjelent, az érdeklődés váratlanul nagyobb lett, mint előbb volt, az ügy politikai korszakában. A konkurrens lap este már azt jelentette, hogy Editet a határmenti erdőségekben gyilkolta meg két társa és elásta, lljabb szenzációhullám. Az Edit, az Edit, csak róla hallani. Kersbach Edit Vransky Otília nyomába lépett. A megdöbbentő a dologban csupán az, hogy ez az Edit valahol egy előkelő szanatórium halijában ül és olvassa a lapokat, amelyek a vére, a holtteste, a holléte, ! a titka fölött veszekesznek. Él és mégis hozzá­férhetetlen, csupán a fantázia prédája. Ez az uj és a szörnyű a szép Edit esetében. London, január, V. György angol király, a szokásos újévi ki-1 tüntetések során, páratlan megtiszteltetésbe® ré- j szesitette — a walesi herceget Egyszerre nevezte j ki „Adimiral, General and Air Cbief Marshal“-lá 6 ezzel az összes angol haderők legmagasabb rangját teremtette meg és adományozta fiának: i az angol trón örökösének A walesi herceg ma — a legnépszerűbb ember j Angliában. Hosszú é-vekig. mint az eredeti és di-1 vatos öltözködés koronázatlan királya szerepelt; j később megismerték mint. az angol birodalom ke- j reskedelimi és iipari ügyeinek legigazibb istápoló-1 ját, majd rájöttek, hogy személyes megjelenésével az angol jótékonyságot igen magas fokra lendí­tette feL A walesi herceget, „az embert" már kevésbé ismerik, pedig emberi’ tulajdonságai semmiben sem maradnak azok mögött a tulajdonságok mö­gött, amelyeket a közéleti fórumon mutat A magam „szemével" „Én a magam szemével akarom látni a dolgo­kat" — mondotta legutóbb a walesi herceg, ami­kor munkanélküli bányászokat látogatott meg és amikor — egészen mást akartak neki megmutat­ni, mint amire 6 kíváncsi volt Akárhova láto­gat el, főpolgármesterek, polgármesterek, város­atyák, rendőrfőnökök, etb. serege fogadja, de ő — a szokásos üdvözlések után — egyszerűen ott- hagyja őket a faképnél és megy a maga utján. A napokban valamelyik ,.depressed arcait, azaz olyan szegény kerületét látogatta meg Angliának, ahol a munkásság igen nagy nélkülö­zések közepette él. A szépen csillogó üdvözlő be­szédekre neki csak egy mondat volt a válasza: „All probléma at bottom are humán problems", vagyis: minden mai 'probléma, a legmélyén — em­beri probléma! Ha pedig az, — mondja és gyako­rolja a herceg — akkor csak emberi sziivvel és megértéssel lőhet megoldani! A legnagyobb bajokkal küzdő népessége ma Angliának kétségkívül Dúrba miben él. Ez való­sággal a munkanélküli központja a szigetország­nak! A walesi herceg természetesen a „maga sze­mével" akarta látni Durhamet is. Amikor a dur- hami hatóságok megtudták a walesi herceg szán­dékát, óriási előkészületeket tettek fogadására és arra, hogy mit mutassanak meg neki Durham- ből. A walesi herceg láthatóan rendkívül szí­vélyességgel, de majdnem hangtalanul fogadta a sok üdvözlést és meghívást, azután megemelte „bowler hat' -jét és kijelentette, hogy most pedig - - elindult megnézni egyedül, mi is az a durhami munkanélküliség. A herceg nemcsak meglátogatta a munkanélküli központot, de szem ügyre vette-— egyenkint is a munkanélkülieket. Megelőzően Birminghamba® járt a herceg, ahová egy uj, nagy házépítési mozgalom megin­dítására hívták meg. Birminghamben is elindult, gyalog, sárban, piszokban és meglátogatta a „slumw-ot, a szegény-, vagy inkább lebujnegyedet. Minden kis házba bekukkantott, amely útjába esett, megkérdezte a bennük lakó, rongyokba öl­tözött nőket, gyerekeket, hogyan érzik magukat és ahol hideg volt, vagy feltűnő volt az egész­ségtelenség, ott azonnal intézkedett, hogy a „Me- dical Officer of Health" késedelem nélkül jelenjék meg a helyszínen és segítsen. Lecke a tantió urnák Néhány hónappal ezelőtt Cormshiba, a bánya­területre látogatott le .hirtelen a herceg. Megint a nép közé, a bányászok közé ment, akik körében van olyan népszerű, mint bármely munkásvezér. Bányáezrubában leszállt a bánya mélyére és együtt ebédelt a bányászokkal az egyik álláson. Kijövet, meglátogatta a környéki népiskolákat is és kijelentette, az egyik iskolamesternek: sajná­latos, hogy Gomtóh annyi pénzt adott ki fény-, űzőén berendezett iskolákra, amikor ezt a pénzt sokkal hasznosabban lehetett volna elkölteni a kisgyerekek otthonának emberibbé és egészsége­sebbé tételére! A walesi herceg „emberi" .érdeklődését az utóbbi hónapokban teljesen lekötötte a munka­nélküliség és a „sluqj" kérdése. Hogy Angliában ma oly magasra hágott az építkezési láz és a ré­gi, egészségtelen külvárosi házak lebontásának mozgalma, ez majdnem egyedül — a walesi her­ceg érdeklődésének és közreműködésének köszön­hető. Amikor évekkel ezelőtt visszatért Argentí­nából, ahová csupán azért utazott ki három hó­napra, hogy az ottani nagy angol kiállítást meg­nyithassa és személyes megjelenésével fellendítse az angol ipar térhódítását Dél-Amerákában, úgy ünnepelték itt, mint „Britam’s greatest couumer- cial traveller‘‘-jét. A herceg erre a oimre rendkí­vül büszke volt s főképpen arra, hogy a szemé­lyes megjelenésében rejlő „publioity power“-rel sok millió font. hasznot hajtott saját hazájának. Most azután, hogy legutóbb végiglátogatta az or­szág „szegény-sarkait", elnevezték „Britain’s greatest hjumanitaria®“-jónek. S ennek a címnek még jobban örül, mint az előbbinek. „. Mozi és hörgő gyomor Egy üdvözlflbeezédre mondott válaszában mondta a herceg a következőket valamelyik „súj­tott területen" tett látogatása alkalmával: — Egy ember sétált egy nagy város külső ré­szén s egy sereg gyereket látott az egyik -mozi előtt. Azt mondta nekik ez az ember: éheseknek látszotok. Majd azzal folytatta, hogyha éhesek, akkor miért nem esznek előbb s csak azután men­nek a moziba. Mire azt az egyszerű választ adták a gyerekek, hogy: mi inkább éhezünk, de — nem adjuk fejünket a busulásnak. A walesi herceg nevetett ehhez a történethez, de a beszéde végén a következő megjegyzést tette: — Tartsuk távol a munkanélkülieket attól, hogy — nekiadják magukat a busulásnak, hogy fenerosszul érezzék magukat, ha nincsen munká­juk. Mutassuk és bizonyítsuk be nekik, hogy ők azért még — emberek! A herceg egymásután látogatja meg a munka­nélküliek munkaközvetitő helyeit, itt Londonban és a vidéken is és az úgynevezett „munkanélküli klubokat", ahol egyszerűen — elszór akozik a munkanélküliekkel. Nemrég például Giovannit, a magyar bűvészt szedte fel valamelyik előkelő hotelben s vitte el az egyik külvárosi munka- nélküli központba, hogy szórakoztassa el az ő munkanélküliéit, ő maga is végignézte a magyar bűvész előadását Az utolsó tizenkét hónap alatt a walesi herceg legalább tízezer mérföldet utazott, hogy végig­látogassa az angol munkanélküli központokat. A walesi herceg az angol műépítészek királyi intézetének legutóbbi nagy ünnepségén mondott beszédében a következőket hangsúlyozta: — Ma többé nem élhetünk annyira egyéni éle­tet. mint elődeink a „Victorian" és „Edwardian" időkben éltek. Ez a mi háború utáni, életünk sok­kal inkább „kollektív" élet, mint „individuális". Az én látogatásaim Anglia rendkívül szegény ke­rületeiben és ismereteim, amelyeket a „slum“ körül szereztem, azt a vágyat érlelték meg ben­nem, hogy a lehető legsürgősebben hozzá kell kezdenünk Anglia szó szoros értelmében vett új­jáépítéséhez és a slum lebontásához. És önök, Anglia első építőművészei, azzal a tiszteletreméltó és gyönyörű kötelességgel lehetnek eltelve, hogy megtaníthatják a mi népünket arra, hogy — job­ban éljenek. S ez* szerintem talán még nagyobb és dicsőbb feladat, mint realizálni az építőmű­vészet gyönyörű álmait. Az öreg Smith kézfogása Legutóbb Heirhert Smiith, a rengeteg bajjal sújtott yorkshirei bányászok öreg szocialista ve­zetője ezekkel a szavakkal búcsúztatta a hoz­zájuk is ellátogatott herceget: r— Isten adja, hogy a ^slium" eralyoe pnoblé-j májának megoldásában segítségünkre lehessen ön! Én tudom, hogy ön el van telve a feladattal, hogy valamit tegyen a munkanélküliek helyzeté­nek megváltoztatására, felsegitésére. A legjobb dolog az lenne, ha mi, együttesen leülhetnénk az asztalhoz és hideg fejjel s „kollektív" módon megbeszélhetnénk, megtárgyalhatnánk, mi volna valóban a legsürgősebb tennivaló. Én az egésa bizalmamat önbe helyezem és remélem, hogy öa még sokáig fog foglalkozni ezeknek a rendkívül nehéz feladatoknak megoldásával... Ezután megemelte kis, piszkos bányászsapká* ját az öreg Smith és kezet fogott a herceggel* ügy állt szemben egymással a világ leghatalma­sabb birodalmának trónörököse és a világ egyik .legeujtottabb területének munkásvezetője, mint Két egyszerű ember, aki szivvel-lélekkel egyez akar: segíteni! A walesi herceg feltétlenül a jövő embere! Csupán azért, mert — a szív embere! L. M. Tátraszéplak, január vége. Remek félméteres por­hő van a Magas Tátrában, a sielők álmukban 6em kívánhatnak különbet. Nyugatról állandóan hőemel­kedést jelentenek, ami nagy öröm g kitartó havazást jelent a Tátravidék részére. Legalább egyméteres porhóra van szükség, hogy a tátrai fürdők a FIS versenyekig teljes biztonságban érezzék magukat. Egyméteres tátrai hóra ugyanis jöhet két-hár. m napos „kitartó" esőzés, már az sem árthat 6 a FIS versenyekre felvonuló nemzetközi sporthadseregnek teljes téli pompájában mutatkozik be 10 nap múlva a téli sportok eldorádóját jelentő Magas Tátra. j©­A SvSz elkövetett egy csaknem végzetessé válható hibát, amikor már ősz elején olyan híreket lanszi- roztak egyes lapokban, hogy már alig lehet helyet kapni a FIS versenyekre a Magas Tátráiban. A kö­zönséget a mai kedvezőtlen gazdasági viszonyok mellett amúgy is nehezen lehet megmozgatni s az embereknek szinte jól esik, ha valamiről azzal a vigasztalással maradhatnak le, hogy: „nem megyek az idén a Magas Tátrába, mert ott már minden szo­bát lefoglaltak a FIS versenyekkel kapcsolatban", így történt azután, hogy január elején már igen nagy aggodalommal tapasztalható egyes jónevü tát­rai fürdőhelyeken, hogy az a beharangozott óriási érdeklődés sajnos egyelőre nincs sehol, ellenben az a helyzet, hogy az egész Tátrában mindenütt még igen sok üres szoba vár a FIS versenyek vendé­geire. Január végére szerencsére javult a helyzet Meglátogattuk a legnagyobb tátrai fürdőtelepek igazgatóságát e örömmel jelenthetjük, hogy a FIS versenyekre Csorbatón már súlyos pénzekért sem lehet a főépületben szobát szerezni. Tátraszéplakön már most alig van 5—6 üres szoba az uj Szanató­riumban, .az ujfür^di Palace zsúfolva van, Ótá'.rar füreden a Grand Hotelben még akad néhány szoba, de a FIS versenyekre már csak a harmadik emele­ten van néhány hely. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy az összeg fürdőtelepeken ne volna még ma is elegendő, modernül berendezett üres szoba fi a turistavendégek részére megfelelő szállóhely ren­delkezésre. A tátrai fürdők szigorúan rendes ára­kat számítanak a FIS versenyek idejére. Már 33 koronától fölfelé igen jó szobát és teljes ellátást le­het kapni, mely árban már a kiszolgálás és az ösz- szes mellékdijak bentfoglaltatnak. JSr Tátraszéplakd|n már most közel 200 vendég tar­tózkodik, úgy, fyogy itt már teljes „főszezon-hangu­lat" van, pedig (csak februárban szokta elérni Tát­raszéplak a téli dorgálom ni0ximu®iát, amikor nem­csak a dr. Guhf-szanatórium, hanem az összes vil­lák is nyitva vámnak s a vendégek létszáma állan­dóan 300-on felfii van. Most készültek el a tátra- széplaki, grandiózus uj kávéház és pazar komforttal, rendkívül Ízlésesén megépített uj hall és a modern irodahelyiségek, melyek igen nagy előnyére vannak a fürdőtelepnek. Ij^en 6ok s előkelő vendége van r* idén is Tótraszéplaknak. ) er őtátrafüreden a \Grand Hotelben és « Tátra Sza­natóriumiban van rendkívül élénk élet. Annyi bájos és fiatal sportoló nőt sehol sem látni, mint Ótátra- füreden, aihová a/tradicionális arisztokrata vendé­gek is megérkeznek. Itt vannak Pálfy grófék s a magyar arisztokrácia és pénzvilág más előkelő reprezentánsai, Károlyi Hanna gófnő, Andrá.-ey grófék a FIS versenyek egész idejére foglallak le szobákat a Grarid Hotelben. Őtátrafüreden lesz a FJS versenyek /alatt a S0jtóhadi6zállás. A Hoepf- ner-ház összes "szobáit a sajtó munkatársai részére rezerválták. & A Tátra-O^thonban üdül dr. Puky Endre, a volt magyar külügyminiszter, Kossá utolsó magyar alis­pánja csalásijával. Puky Endre, akinek szálas alak­ját gyakran, látni az üdülőtelep sétautain, kitörő színben vafi és igen jól érzi magát a Magas Tátrá­ban, ahová! mindég a legnagyobb szeretettel vonul vissza húz izmosabb ideig tartó üdülés céljából. Bekény László. ) Hogyan lett a divat fejedelméből a szegények fejedelme? A walesi herceg a munkanélküliek kozott s lebujnegyedekben TÁTRAI LEVÉL

Next

/
Oldalképek
Tartalom