Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)

1935-02-23 / 46. (3598.) szám

4 •P^GM-MaG^ARHIRL® 1935 február 23, Tömtél. Egy nap a velszi herceg nyomában a tavaszi Budapesten Cigányzenét hallgat és sört iszik a herceg ■ „Chester gróffáu a gőzfürdőben ■ Uzsonna a Margitszigeten ■ Egy nappal tovább marad Budapesten az angol trónörökös Budapest, felbnuár 22. (Ruiüaipeeiti ezeatkesatösé- g'ünik teíkfomj'eAantéee.) A velszi herceg- kihasználta a mapeuigainus szép tavaszi hchot és csaknem egész nap a magyar főváros uccáit rótta és Budapest nevezetes szépségeit nézte meg. Délután kevéssel négy óira előtt autójával a Mar­gitszigetre menit. A margitszigeti Nagyszálló előtt ált meg az auitó s a herceg ruganyos lép­tekkel szállott ki belőle. A szálló kapaijában Sza­bó Árpád igazgató fogadta a magas vendéget. Az angol trónörökös kíséretével a Nagyszálló halijá­ban helyezkedett el s cser éped én y ben komái teát fogyasztott, kísérete pedig orosz teát. A teához barack zsemet szolgáltak fők A zsem úgy látszik Ízlett a hercegnek, meg is kérdezte, hogy boámét való. — Kecskemétről, — válaszolta a szálló igazga­tója. — Igen, már hallottam róla, — mondotta erre a ■velszi herceg. Majd a magyar sport iránit érdeklő­dött és sajnálatát fejezte ki, hogy nem láthatta a síjöringet, amit az idén hono'Siitioittak meg a Margitszigetem. A herceg megfeledkezik inkogniiójáról A tea elfogyasztása után a vendégkönyvet tették eléje s kérték, hogy írja be a nevét. Ugylátszik, elfelejtette inkognitóját, mert ezt irta be a vendégkönyvbe: „Edward, Prince of Wales." Maga is észrevette, hogy nem „Chester grófját" irta be a könyvbe és mosolygott, ami­kor a könyvet visszaadta. Ezután autóját előreküldte, maga pedig gyalog indult útnak és végignézte a Margitsziget sétá­nyait. Távozóban még azt mondotta: — Nagyon szép itt, majd eljövök még, ed sze­retnék jönni egyszer nyáron, vagy talán amikor a sí-jörámgot is megnézhetem, de inkább a nyárom. A Margitsziget bejárójánál újból autóba ült kí­séretével együtt. Az autó a belváros felé tar­tott. A Kossuth Lajos-uoca és a Váci-uoc-a sarkán a herceg ismét kiszállt autójából és gyalog foly­tatta útját. A korzón sétáló tömeg megismerte a herceget és lelkesen megéljenezte. Később autóján a Szent GeMént-fündőbe hajtatott s megnézte a pezsgőfürdőt is. A fürdőben a fürdő főtitkára fogadta. Megmutatta a hercegnek a für­dővállalatot, közben a trónörökös is kedvet kapott a fürdésre s bement a gőzfürdőbe Lord Carrik kíséretében, Meg is massziroztatta magát Este bét órakor visszament autóján a Dumapalo­tába, ahol kis uzsonnát evett Vasárnapig marad Budapesten „Chester grófja"? A Dumapaíktóbam narancslévét és gint hoztak neki. a herceg maga készítette a cioetatiUt. Az uzsonna elfogyasztása után fel akart menni szobájába.. Közben azonban kiséretének egyik tagjától Magyarország térképét kérte. Amikor elhozták neki a térképet, kiséretének egy másik tagja valami újabb programot akart ajánlani a hercegnek. A herceg azonban leintette: — Hagyjuk kérem, vasárnapig ráérünk. Nincs kizárva, hogy az angol trónörökös buda­pesti tartózkodását eredeti tervétől eltéraleg meghosszabbitja s még holnap is a magyar fő­városban marad. A herceg visszavonult szobájába, majd nem sok- kas később szmokingba öltözve újból megjelent és kíséretével autókon az Operaház mögött levő Remaissance^étterembe ment vaoso.ri.zni. A her­ceg pulbameiHü inget és lehajtott gallért viselt szmokingjához, amelynek gomblyukában termé­szetesen ott van az elmaradhatatlan vörös szegfű. Az étteremben Berkes Béla cigányzenekara ját­szott, amikor a herceg megérkezett. Berkes cigányprímásnak atyja VII. Edward- nak volt kedvenc prímása. A cigányzenekar a prímás intésére az „Agyő, mein kleiner Garde- offizier" kezdetű slágert kezdte játszani az an­gol trónörökös megérkezésekor. Berkes Béla ugyanis ezt a slágert játszotta évekkel ezelőtt a londoni magyar étteremben, amikor az angol trónörökös néha odalátogatott. A velszi hercegnek láthatólag most is tetszett ez a figyelem, mosolyogva bólintott a cigány felé és maga is csöndesen diudolta a slágert. A zsúfolt étterem közönsége természetesen feliisme.rte a her­ceget, de érdeklődésükkel nem molesztálták, tisz­teletben tartották inkognitóját. Sok arisztokrata volt az étteremben, ott volt Esterházy Pál her­ceg, Széchényi gróf, Pirómay György báró és so­kan mások. Látogatás a kormányzónál Ma déli félegy órára a kormányzóhoz várták a herceget. Déli tizenkét órakor a Szent György- téren még semmi sem jelezte a magas vendég lá­togatását. Rendőrt alig lehetett látni a téren, csak a belső várudvarban a testőrség készülődése je­lezte a nagy esemény bekövetkezését. Pár perc­cel tizenkét óra után egy rendőrségi autó érkezett a vár elé. Rendőrlegénység szállt ki belőle s a rendőrök katonasorban állottak föl. Nem sokkal később szirénás motoros őrség érkezett a Szent György-tér bejárójához. Az őrséget nyomon kö­vette a velszi herceg autója, amelyben kíséretével jött. Amikor az angol trónörökös autója a Szent György-tér közepére ért, felhangzott a testőrség kürtszava, amelynek hangjára feszes vigyázz­állásba állott az őrség. A várpalota udvarán diszszázad állott fel és a várpalotába diszruhás testőrök között haladt fel az angol trónörökös a budapesti angol követ és társaságának több tag­ja kíséretében Horthy Miklós kormányzó meglá­togatására. A kormányzónál tett látogatás után A velszi hercegnek a kormányzónál tett látoga­tása másfél óra hosszat tartott. A látogatás teljesen magánjellegű volt és beszélgetéssel telt el. Közben a kormányzó megmutatta az angol trónörökösnek a királyi palota disztermeit. A velszi herceg érkezésekor és távozásakor a pa­lotaőrség tisztelgett előtte, amit a herceg kalapját mélyen megemelve viszonzott. Ma a kora délutáni órákban a herceg a kíséreté­hez tartozó egyik angol hölgyet autóján az egyik váciuti hölgyfodrászboz kisérte, majd maga autó­sétát tett a magyar fővárosban. Kiséretének elra­gadtatással nyilatkozott a magyar főváros szépsé­geiről, de különösen a Duna és a budai hegyek pa­norámája nyerte meg tetszését. Látható jó benyo­mást tett a hercegre Budapest közönségének ma­gatartása is, mert a pestiek tiszteletben tartják la­kognitóját, nem zavarják tolakodó kivánca kodás­sal. A Dunapalotába egyre-másra érkeznek a herceg címére különböző levelek és küldemények. Többek között egy gyönyörű magyar nemzeti színekkel ki­festett kézifestésü magyar népmotivumokkal díszí­tett hatalmas kosár érkezett a herceg címére a szállóba. A kosárban egy budai bortermelő tavalyi rajnai rizling mustjából küldött egy üveget. A bu­dafoki bortermelő speciális találmánya ez, aki tiz évig kísérletezett azon, hogy a különböző borok mustjának eredeti izét és zamatját évekig megtart­sa. Most ezt sikerült is elérnie s az első palackot a velszi hercegnek küldte ajándékba hódolata je­léül. Pizsamát rendet a velszi herceg Budapesten Ma délelőtt a herceg kíséretéhez tartozó két an­gol hölgy megjelent az egyik belvárosi férfidivat­áruüzletben és megkérdezte a tulajdonost, isme­rik-e a herceg méreteit. Amikor igenlő választ kajp* tak, két pizsamát rendeltek a herceg számára. Prágába is eljön a velszi herceg? Prága, fefbmáir 22. Noha egyelőire még semmiféle hivatalos értesítés erre vonat­kozóan nem érkezett, egyes prágai lapok foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy a velszi herceg hazautaztában Prágáit is érinteni fogja. Arra az eshetőségre, ha a velszi henceg Prágába jönne, az Alcron-saállló igazgatósága már megtette az előkészületeket és egy lakosztályt tartanak készenlétben a velszi hercegnek és kíséretének elszállásolására. A velszi herceg budapesti tartózkodásának egyik legszínesebb epizódjáról igen kedves riportot kaptunk, amelv beszámol a „/mulató velszi hercegről". rr Őfensége mulat Budapest, /február 22. A velszi herceg a Nagymező medálban! A brit birodalom trón­örököse, Európa legmagasabb társaságának legérdekesebb alakja, most szállt M egy autó­iból a nagymezőniocai Arizona-bár előtt. Kalap nélkül siet be az előcsarnokba, előtte és utána diszkréten a rendőrség politikai osztá­lyának detektivjei. Amikor belép a mulató belső termébe, megilletődés, ájult csend fo­gadja. „Hát ezt is megértük!" — ez tükröző dik a mulató vendégeinek, táncosnőinek, zenészeinek, pincéreinek szemében. Széles ut nyílik a herceg és társasága előtt. A zene­kar találja fel magát elsőnek. „Tytpperary“-t játssza és a velszi herceg mosolyogva üdvözli az ismerős melódiát. A közönség még mindig ámuldozik, a cini­kus pestiek alig tudnak magukhoz térni, nézik-nézik a bál világhírű vendégét, annyi riport és fénykép után a húsból és vérből való velszi herceget. Egy idős hölgy elérzé- kenyüilten rebegá mellettem: „Én még a ked­ves nagypapájával táncoltam, az Eduarddal". „Egészen olyan, amiilyennek elképzeltem!" — rajong egy ismert filmrendező felesége. „Milyen kedves...“ „Aranyos ..„Enni­való ...“ A szomszéd páholyokban előkelő közönség ü'L A mulató egyik pincére élelmes volt, nyomban azután, hogy a velszi herceg autója megállt a mulató előtt, telefonon felhívta a Nemzeti Kaszinót és „leadta a hirt". Néhány perc múlva sorban robogtak az arisztokraták autói a Nagymező uoca felé. Már elmúltak az első izgalmas percek, a közönség végre magához tért, a táncoló pá­rok éppen csak odanéznek a bal egyes páholy felé, egyébként tiszteletben tartják a herceg inikotgmitóját, zavartalanul folyik a mulatozás a nagyraezőuocai mulatóban. Jó, ha a pincér nyelvtanár A herceg magához inti a pincért. A pincért Taniló Józsefnek hívják, egészen véletlenül — vagy talán nem is véletlenül? — nappali magán­életében angol nyelvtanár. A herceg borlapot kér, átnyújtja a jobbján ülő Lady Carricknek. Rövid tanácskozás után rendel a herceg: — Pezsgőt kérek, Mumm Extra Dry-t és,.. egy üveg sört is kérek. A pincér meghajol és elrohan. A pestiek még nem tudják, mit rendelt a her­ceg, nyakukat nyújtogatják és találgatnak. Amikor meglátják, hogy sört Iszik, még ra- jongóbban néznek rá. Pereg a műsor, a herceg udvariasan tapsol, közben cigarettázik, fütyörész, dudol és sört iszik. Már a harmadik üveg sört issza. A zene­kar rágyújt egy foxtrottra, a velszi herceg fel­áll páholyában, táncra kéri lady Carricket. Ez az a bizonyos nagy pillanat. A velszi herceg táncol, — Nagyon jól táncol, — állapítják meg kö­rülöttem — finoman, diszkrét mozdulatokkal és lelkesen. Együtt dúdolja a zenével a foxtrott melódiáját, sőt fejével a ritmust is dirigálja. A mulatóhely tulajdonosa elindittatja a forgó parkettet, a velszi herceg meglepetten körül­néz, váratlanul éri a dolog, de táncol tovább. Két perc múlva, ép a parkett szélén áll, hallha­tóan közli táncosnőjével: — Szédülök... — és mosolyog. A forgó parkettet azonnal megállítják, a her­ceg tovább táncol. A londoni Times tudósítója rohan a telefonhoz, Londont hívja, percek múl­va már diktálja is a parkettjelenetet. A zenekar soviniszta tagjai szeretnék csárdásra bimi a her­ceget. A foxtrottzenét abbahagyják és gyorsan csárdást kezdenek játszani. Lady Carrick rutinos táncos lehet, ütemesen mozgatja lábait a ropogó csárdásra, de a her­ceg nem tud rögtönözni. Sajnálkozva Int kezé­vel és megáll. A herceg nem szereti a „parlömös“ vizet Már egész Pest tudja, hogy a velszi herceg itt van a nagymezőuccai mulatóban, A herceg egy gumikutyával játszik, leülteti maga mellé és simogatja, a fejét jobbra-balra fordítja, jóízűen nevetgél hozzá. A pódiumon a Sanghai Lilit kezdik énekelni, a herceg felkap­ja a fejét és fütyörészve kiséri a dalt A nyelvtanár-pincér a harmadik üveg francia pezsgőt bontja. A herceg odainti: — Kérem, előbb szóljon, csak azután nyis­son üveget, ♦. A pincér elvörösödik, A herceg észreveszi zavarát s mosolyogva folytatja: — Rendben van. Most hozzon nekem ma gyár ásványvizet A pincér boldogan elrohan, négyféle ásvány­vízzel tér vissza. A herceg végigkóstolja. Megszagolja a „parfőmös“-nek jelzett parádi ásványvizet és hangosan fölnevet. Nyújtja az üveget a hölgyeknek is, ők is megszagolják, ők is kacagnak. Azután — másfajta vizet isznak. De a fényképezőgépet sem A Nepal-i maharadzsa az indiai alkirály látogatása alkalmával tank-diszfelvonulást rendezett. A páholy felett nagy toll-legyező, selyemzsi­nórja lelóg a vendégek fölé. A herceg észreve­szi a selyemzsinórt, a következő pillanatban már vidáman legyezi társasága hölgyeit. Tangót játszik a zene, a herceg megint táncolni megy. Egy fotoriporter suttyomban felvételt készí­tett a hercegről. A detektívek észrevették, elvették tőle a le­mezt és átadják a herceg kíséretében levő an­gol detektivnek. Az angol detektív nevetve mondja pesti kollé­gáinak: — A herceg örül majd, ha megmutatom a le­mezeket. Nem szereti a fotográfusokat. Éjfélután 2 óra. Indul a társaság. Boyruhás, csinos fiatal leány áll a ruhatár előtt, kezében a herceg szürke raglánja. Többen el akarják venni tőle a raglánt, a fiatal leány azonban görcsösen magához szorítja, ő akarja ráadni a hercegre. Biborpiros az arca, remeg a keze, amikor feladja a hercegre a kabátot. A herceg észreveszi a leány izgatottságát, biccent a fejével. A boyruhás leány majd el a! él a bol­dogságtól. A mulató előtt szmókingos urak, estélyiruhás hölgyek. Az urak mély tisztelettel leveszik ka­lapjukat a herceg előtt. A herceg mosolyogva szalutál. Az autó elrobog. K. J,

Next

/
Oldalképek
Tartalom