Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)

1935-02-21 / 44. (3596.) szám

4 HUt iátok a topok? A VÁLASZTÁSOK HATÁRNAPJA A POLEDNI LIST a miniszterelnök szülfcebb pátriájának agránsajitájária toivaitíkoizássial közli1, hogy a legújabb tervek szerint a mieimizetgyülésiL, tartományi és járása válaszfásokat juntiius 2-án tartam álk meg. — Figyelemreméltó, 'hogy a tava­szi választásokra vonatkozó hiireiket ma már a •szocialista sajtó sem cáfolja. NEM LESZ KVORUM A nemzeti szocialista CESKÉ SLOVO idézi a bmnaiii „Den“ ama Ibimét, hogy a koalíciós politi­kusok teljesem feladták a,z úgynevezett kvórum bevezetés érnek tervét, vagyis a választási törvény oly módosítását, hogy mamidátuimihoiz csakis azok a pártok juthatnának, amelyek a törvénybe® akár határozott számmal, akár százai ékszerben megállapított sza vazatsz ámot elérnék. E terv végrehajtása politikai és technikai természetű nehézségekbe ütközik. — A Ceské Slovo a brün- ni lap o jelentéséhez azt jegyzi meg, hogy végle­ges döntés ugyan nem történt, de a politikai fejlődés valóban a kvónum gondolatának feladá­sához vezet. KATOLIKUS BLOKK A LIDOVÉ NOVINY röviden ismerteti HMnka egyik legutóbbi vezércikkét-, amelyben ismételten kijelenti, hogy a katoliiknis blokk legnagyobb aka­dálya a Miöiira-frakció. E megnyilatkozásánál fontosabbnak tartja a Lidové No.viny dr. Rtickel olmiitai pnépost-kanomolknak, a katolikus kon­gresszus egyik elnökének ama vasárnapi meg­nyilatkozását, hogy a katolikus kongresszus egyik legfontosabb eredménye a katolikus blokk kell hogy legyen. A kongresszus fontos határállo­más lesz a csehszlovákiai katolikusok életében, mert megmutatja a csehszlovákiai katolikusok­nak, hogy mi egyesíti őket, A POLEDNI LIST első oldalon hosszabb cikk­ben arról ir, hogy a katolikus kongresszus rende­zőségében nagy az eUkedvetlenedés,, hogy egyes programrészletek korábban láttak napvilágot, mint az kívánatos volt. Nagy a zűrzavar Szlo- vemszkón, ahol a Hlimka-párt vette át a kongresz- szus látogatóinak szervezőét. A néppárt állítólag amiatt van elkeseredve, hogy a „legnagyobb ka­tolikus párt“ jelszavával az agrárpárt eredmé­nyes agitációt fejt ki. Mindezek miatt a kon­gresszus rendezősége nagyon erősen mérlegeli annak lehet őségéit, hogy a kongresszust a jövő évre halásszák el, különösen hogy a csehszlovák néppárt már határozottan látja, hogy a kon­gresszus a nemzetgyűlési választások előtt sem­mi szin alatt sean tartható meg. Amint a tavaszi választások bizonyoisisá váltak, felmerült oly terv is, hogy a katolikus kongresszust is helyezzék előbbre, korábbi napra, de ez a gondolat techni­kailag nem valósítható meg. A RUSZINSZKÓI KORMÁNYZÓ A NÁRODNI LISTY a ruszinszkói főiskolások központi szövetsége közgyűléséről számol be. Eszerint a ruszinszkói diákság ez intézményének közgyűlése egyhangúlag őszinte sajnálkozását fejezte ki, hogy Rusziuszkó kormányzójául Hra- bár Konstantint nevezték ki a ruszin nép és a ruszin diákság egyhangú akarata ellenére. Az egyesület egyébként az uj vezetőségbe kizárólag ruszin nemzetiségű tagokat választott be. BENES AZ ÚJSÁGÍRÁSRÓL A PRAGER PRESSE vezető helyen közli Be- nes külügyminiszternek rádióelőadását a sajtó­ról és az újságírókról. A külügyminiszter különö­sein a tárgyilagos tájékoztatás a becsületes műve­lés és a világviszonylatban való helyes orientá­lás szükségességét hangoztatta. Az újság legfon­tosabb feladata helyesen tájékoztatni az olvasót emellett nem szabad léleknélkül utánozni a kül­földi sajtót. Az előadó külön fejezetet szentelt az újságírói felelősségnek. KÖZÉPISKOLAREFORM A NÁRODNI OSVOBOZENI hosszabb cikkben ismerteti az egyik prágai kulturális egyesület ál­tal megrendezett ankét eredményét. Az ankéten résztvevők azt a kerülést tárgyalták, hogy „Be­fejeződ ölt-e már a középiskolai reformAz egyik tanár-felszólaló azt ajánlotta, hogy a ló­ri® nyelv tanítását vezessék be ismét legalább heti egy-fkét órával a második osztálytól kezd­ve. Egy másik tanár sokallotta a német nyelv­órák számát. — Öapek tanár szerint az igazi kö­zépiskolai reform csak akkor kezdődik meg, ha őszinte lesz az egész tananyag jelentős korláto­zásának a szándéka. Nemcsak a nyelvórákat, ha­nem a számtan, fizika, természetrajz, földrajz, történelem anyagát is alaposan át kell dolgozni, szőkébbre kell fogni. Az általános műveltség fo­galmát az emberek tévesen fogják fel s a nagy tudás szerzésére irányuló törekvés mellett a ta­nulás atomizálódik, jelentéktelen kérdésekre ter­jed ki. A tankönyvek vélt magas színvonalára irányuló törekvés egyenesen mozisa erű sietség­hez és felületese éghez vezet, arai önmagában is ellensége az igazi műveltségnek. A tananyag mai beosztásában olyan óriási eltolódások vannak, hogy a lelkiismeretes tanár már most aggódva gondol ama, hogy a középiskolai reform harma­dik ovo után hogyan képes majái megbirkózni az egyre jobban halmozódó és tornyosuló anyag­gal. — Jefábek tanár felszólalása szerint inkább azt, kellene kérdezni, hogy a középiskolai reform miikor fog megkezdődni és hogy egyáltalán meg­kezdődött-e már. 'BRKGSJ-Mao-^ARHIRLÍ® 1935 február 21* csütörtök. Megyek a hídon délelőtt tizenegy és ti­zenkettő között. Alattam a Duna zajlik barna hullámok­kal, fehér jégtáblákkal. így szakasztott olyan, mint a jegeskávé. A jégtáblák fölött a hó a cukrozott tejszínhabot utánozza. Kétségtelenül üdítő látvány volna ez rekkenő nyáron, hogy a föld gőzöl a hő­ségtől, a fák zöld lombbal bókolnak a víz­tükörre, mi pedig verejtékszünk, elepedünk egy korty vízért. De a természet — úgy lát­szik — nem akkor szolgálja nekünk a hűsí­tőt, amikor kívánjuk. Sirályok is kerengenék. Az égbolt fakó, a járda vaskeményre fagyott. Amint befordulok egy hidpillérnél, látom, hogy a korlátra fölmászik egy ember, meg­áll ott, éppen fejest készül ugrani ebbe a hi­deg, kásásán kavargó, barátságtalan lébe. Annyi időm sincs, hogy megijedjek, vagy fölsikoltsak. Valaki, aki közvetlen mellette halad, elkapja őt a menetsebessége lendüle­tével. Minden megjegyzés vagy riadalom nélkül leemeli a korlátról, akár egy kabá­tot, melyet a fogasról akasztunk le. Máris a földön van. Lépked megmentő- jével. Az belékarol a jobbkarjába, vezeti a pesti hídfő felé, nem gyorsan, nem lassan, csak abban az ütemben, amelyben eddig ment. Mintha semmise történt volna. Én mögöttük ballagok. Egy szót se beszélnek. Mit is beszélné­nek ? Ballagnak némán. ,.Öngyilkos" — mondja valaki a hátam mögött. „Nem csoda" — jegyzi meg egy fiatalember. Egyébként csönd van. Senkise kiáltozik, a hidon a forgalom nem akad meg, csődület se támad. Az esetet alig veszik észre. Ötven év felé járó, sovány, megtört em­ber az öngyilkos. Afféle facér, vidéki szí­nésznek látszik. Vedlett, szürke felöltőt vi­sel. Puhakalapja van. Alóla kikandikál de­res, csigákba kondoruló haja. Talán valamivel hevesebben lélekzik, mint rendesen. Orrából fényesen csurognak a könnyek s a tizfokos hidegben kihűlve szivárognak alá borostás állára. Nem törli le őket. Teljesen közönyös. Engedelmesen emel­geti lábait. Körötte ott az élet, melyet itt akart hagyni, a délelőtt sürgés-forgása, a társaskocsik, az emberek. Lenn a szinte szi­lárd folyó harsog, csikorog és recseg szét­pattanó jégpáncéljában. A mentőállomás ilyen időben üres, nem leng előtte mentő­csónak, megszüntette működését. Kísérőjére se tekint . Természetesnek tartja, hogy egy barátra tett szert, aki be­mutatkozás nélkül karjába fogódzik és bi­zalmasan, bölcsen, gyámkodva kalauzolja valahová. Aki a halálból tér vissza, az mindnyájunk közös ismerőse. Egy nő erszényt kotorász elő kistáskájá- ból, átnyújt neki egy pengőt, abban a re­ményben, hogy a mérleget majd az élet felé billenti vele, nem tudva, hogy milyen súly terheli a mérleg másik serpenyőjét. Az ön­gyilkos elfogadja, nem köszöni meg, szótla­nul a vedlett, szürke felöltő zsebébe ejti. A hídfőnél a kisérő int a rendőrnek. Az odalép, nem kell neki magyarázni semmit, tudja, miről van szó. „Családos ?“ —- kér­dezi. „Az" feleli az öngyilkos. „Foglal­kozása ?“ — kérdezi a rendőr. „Vendég­lős" — feleli az öngyilkos. A rendőr egy pillanatra eltűnődik. Fröcs- csök, kispörköltek, kedélyes vacsorák bol­dog emlékképei jelennek meg képzeletében. Aztán átveszi a kísérőtől, gyöngéden. Ő is a jobbkarját fogja meg. Elindul vele. Szép daliás férfi a rendőr. Kardja meg­csillan a hó fölött. Keményen tartja ezt a vedlett, szürke felöltőt, mely egy emberrel van bélelve, ö se beszél vele. Nem firtatja, hogy miért. Vezeti az életvédelmi osztály felé, ahol majd ellátják jó tanácsokkal. A biztos ur biztos a dolgában. Nyilván azért hívják biztosnak is. Mi, akik nem va­gyunk biztosok, közel se vagyunk ilyen biz­tosak. Nátha, katarrhus kezelése Rhinosannal. A Rhiinoean tudományos alapon van fölépítve, használatú egyszerű, hatása biztos. A Rhino- san belélegzése által bevonódik az ott nyál­kahártyája egy kellemes a/ntiszeptükns párá­val és rövid pár óra alatt megszűnteti a nát­hát és katarrhust. Meghűlésnél 3—4 csepp Rhinosant zsebkendőre cseppentve mélyen belélegzünk. Ezt naponta többször megismé- teljükv Az infekció rövidesen megszűnik. — Egy üveg Rhinosan ára 12 korona. Kapható: Vörösrák gyógyszertárban, Bratislava, Mi­hály kapu. hogy feldolgozza a szociográfiái kutatás uj mód­szerét, amelyben mozgalmi szempontjaink is ér­vényre jutnak. Ennek eredménye Abkarovits József, a prágai MÁK elnöke által kidolgozott, 20 oldal terjedelmű füzetünk, mely a közeljövő­ben kiadásra kerül. Április első felében jelenik meg első mozgalmi füzetünk is. Magában foglal több értekezést kulturális, népművészeti, nép­rajzi stb. kérdésekről. A SAJTÓFÓRUM PROBLÉMÁJA Mozgalmunk még a múlt év nyarán tervbe vette, hogy társadalompolitikai, kulturális és gazdasági kérdésekkel foglalkozó havi folyóira­tot indít, amely köré — a mozgalmi dogmatiz- muson felülemelkedve — csoportosulna Szlo- venszkó és Kárpátalja fiatal magyarjainak író­gárdája és az idősebb generációnak ezen kérdé­sekkel foglalkozó publicistái, illetőleg szakembe­rei. A folyóirat hézagpótló lenne a csehszlová­kiai magyar kulturéletben. Mozgalmunk ered­ményeképpen a mai napig már hétezer korona gyűlt össze sajtóalapra. Ez mozgalmunknak az elmúlt néhány hónap alatt megtet tutja. Tudjuk, hogy ez még nem jelenti azt a munkaintenzitást, amit mozgalmunk­nak a magyar tömegek között el kell érnie, de magyarázatul csak azt hozhatjuk fel, hogy moz­galmunk működő tagjai főleg egyetemi hallga­tók, akiket egyrészt az idegen nyelvű egyeteme­ken végzett tanulmányuk leköt, — másrészt majdnem valamennyiüknek anyagi gondokkal kell küzdeniük, úgyhogy munkakészségüknek csak egy részét fordíthatják kisebbségi kultur- életünk intenzivebbé tételére. A Mozgalmi Bizottság nevében: AZ UJ NEMZEDÉK ÚTJA Hét hónap mankója Némajáték Irta: Kosztolányi Dezső A Széchenyi Mozgalom a Prágai Magyar Hírlap hasábjain nyilvánosságra hozta annak idején irányelveit, e beszámolójában pedig Szlo- venszkón, Kárpátalján és az egyetemi városok­ban végzett munkásságának legutóbbi esemé­nyeit, az elmúlt hét hónap munkáját és eredmé­nyeit ismerteti. MUNKÁST ATÍSZTIKÁNK 1934 julius elején mozgalmunk kezdeménye­zésére megalakult a Munkácsi Magyar Akadé­mikusok Egyesülete. Ugyanebben az időben akadémikus kulturestet tartottunk Ungvárott, melynek jövedelmét első alaptőkeként letettük a mozgalom indítandó sajtója számára. 1934 szep­tember hó folyamán Beregszászon kétnapos kul- turankétet tartottunk, melyen résztvettek Kár­pátalja és Keletszlovenszkó egyetemi hallgatói. (Az ankét többek között az évek óta elmaradt CsMASz-kongresszust is pótolta a megjelentek számára.) Az elhangzott előadások a népi gon­dolat és Széchenyi reális magyar gondolkozása jegyében folytak le. Múlt év nyarán megindí­tottuk a mozgalom irányítása mellett a kárpát-' aljai főiskolás, középiskolás és iparos magyar cserkészet újjászervezését, mely ma már a befe­jezéshez közeledik. A FIATALOK EGZISZTENCIÁLIS KÉRDÉSE 1934 december hónap folyamán akciót indí­tottunk, melynek célja, hogy Szlovenszkó és Kárpátalja magyar társadalmának figyelmét fel­hívjuk a fiatalok állás- és munkanélküliségére. Ezen országos akcióban első lépés volt a múlt év december 29-én Ungvárott megtartott előké­szítő ankét, ahol testvérkezet fogtunk a ma­gyar munkássággal és iparossággal, amennyiben az összejövetelen megjelentek és velünk egy programot és célt vallottak az ungvári Katolikus Legényegylet, Katolikus Munkás Sport Klub, Református Kör, Leányklub kiküldöttei, a Ke­resztény Szakszervezet ifjúmunkásai és a szer­vezetlen fiatal intellektuellek képviselői is. BRÜNN ÉS POZSONY 1934 téli szemesztere folyamán a pozsonyi és brünni egyetemi hallgatókkal vettük fel a kap­csolatot, melynek eredményeképpen az ottani főiskolások nagyrésze mozgalmunk mellé állott és résztvesz mozgalmi sajtónk támogatásában is. PRÁGA A prágai MÁK keretében mozgalmunk tagjai interveniáltak a magyar tanszék érdekében. A joghallgatók Vsehrd egyesületével kétizben is érintkezésbe léptünk a magyar tagok kizárása kérdésének tisztázása céljából, illetőleg bejelen­tettük náluk a prágai MÁK választmánya utján tiltakozásunkat. De akciónk megtört a Vsehrd választmányának sovinizmusán. Ez év február 11-én juttatta el mozgalmunk a prágai egyetemi hallgatósághoz a „Mozgalmi Kátét". Ezt követi a közeljövőben még két kiadványunk: 1. nem­zeti és 2. világnézeti szociális kérdésekről. Cé­lunk ezen kiadványainkkal, hogy mozgalmunk minden egyes tagjának- kezéhez juttassuk pro­gramunkat, és, hogy az ez évben Prágába jött elsőéves egyetemi hallgatókkal megismertessük a mozgalmat. MOZGALMI SZEMINÁRIUMUNK PRÁGÁBAN Március elején kezdi meg újra működését prá­gai Mozgalmi Szemináriumunk. Megnyitó elő­adást tart Török Ferenc „A történelmi materia­lizmus állambölcselete" címen. Ezt követik, két­hetenkénti időközben, a következő előadások: Ónody Z.: Kultúrpolitikánk. Duruttya I.: A cseh­szlovákiai magyar cserkészet. (Az előadó kitér az eddig még kevésbé ismert kárpátaljai magyar cserkészet helyzetére is.) Orbán L. mérnök: Szociálpolitika és adózás. Előadást rendezünk még szemináriumunk keretében az uj magyar­ságról (Makkai és Széchenyi nyomán) és a Du- na-medence népei településének történetéről. A SZOCIOGRÁFIÁI KUTATÁS PROBLÉMÁJA A szociográfiái kutatás kérdéséről tartott multévi szemináriumi gyűlésünk elhatározta, ESTÓK GYULA. Régi építkezések. Ha leszámítjuk az újkori, gépteclmikoi vívmányokat, bízvást elmondhat­juk, hogy Babylonnak vagy Thebának, sőt miég Rómának vagy Alexa.ndiriának általános városké­pe nagyszerűbb, gazdagabb, hatalmasabb volt, mint bármely újkori európai városé. Akkoriban kivétel nélkül valódi, nemes és drága anyagból építettek. A középületek mérete, pompája, az ál­talános építkezési fényűzés, a város fölékesitése kutakkal és parkokkal fölülmúl mindent, amit — még amerikai mértékkel is mérve — nagyváros­ban megszoktunk. Régente ugyanis egészen más föltételekkel dolgoztak: a munkabér nem játszott szerepet, aminthogy azokban a napokban nem volt szerepe időnek 'és az anyagköltségnek, hi­szen a fáraó vagy a mezopotámiai nagykirály, vagy a római császár egyetlen intésére foglyok­nak egész hadserege vagy rabszolgák óriási csa­patai, vagy egy egész tartomány lakossága kivo­nult óriási templomok, óriási erődök, piramisok, paloták, utak vggy vízvezetékek építéséire. E föltételekkel teremtődnek meg azok az óriási méretű épületek, amelyek éppen úgy, minit pél­dául ma az Eiffel-tornyok, gót egyházak vagy vá­rosházák, börzepaloták és gabonarak tárak az ókori városok ismertető jeleivé lettek. Például a karmaid Ammon-templom nagyszerűségre fölülmúl mindent, ami szent célt szolgált építkezés eddig Európában történt; vagy az alexandriai világító­torony 160 méter nyolc emeletnyi magasságával, amely valódi márványtömbök halmaza és tüzet 55 kilométer távolságra elküldi a parthoz köze­ledő hajók elé. Vagy a római Kolosseum. amely kineveti az ötezer embert befogadó szin házat építő újkori építészt, mert nem ötezer, hanem nyolcvanezer látogató fér el benne. Maga az épü­let 50 méter magas és a látogatók beáramlását. 80 kapu szabályozza. A várfalak, amelyeket Nabukadnezár 00 kilométernyi kerületben épít­tetett Baib'ylon körül. 20—42 méter szélesek. \z ősrégi baibylonii torony mesés nagvszerüség' öl úgyszólván nem iis tudunk magunknak képet alkotni: rengeteg tömege, széles, gondozott utak. li­lán papi palota, sok négy- és többem ele tes ma­gánház, rengeteg számú raktár, istálló, szálloda és kolostor, tömkelegé közepette emelkedik az égnek. Nagy Sándor ideién ki kellett jav’h- : s ekkor csupán a törmelék eltakarítása nem keve­sebb. mint 600.000 embernek adott munkát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom