Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)

1935-02-20 / 43. (3595.) szám

4 ♦Hwm-MAcfcte-HttatflP 1935 február 20, szerda. kou*H*et*éáeok Icfa: Swalltá Pál Sostumski, a féefi-tiUda-Uaú Négy magyar lektorátus Lengyelországban Varsó, Mxruár 19. A lengyel köwktatás- fígvi minisztérium rendelkezése folytán a po- seni egyetemen lektorátust állítanak fel a magyar nyelv számára. Ez lesz a negyedik magyar lektorátus a lengyel egyetemeken. A poseni egyetemem kivül ugyanis eddig a Tarsói, kirakói és lembergi egyetemeken létesítettek már magyar lektorátust.-----Ili----­Fi lmezés közben ölt meg a lavina két embert Svájcban Bázel, feftxraár 19. Potn'tresána fölött a Rioseg- J glecser és a Ooa mene-dékMz között hétfőn súlyos lavimaszorencsétleinség történt, amely­nek egy MimfeLveivő társaság két tagja esett áldozatul. A svájci Alo^a-társaság tiz tagja vonult 'ki a havasok közé, hogy felvételeket készítsen „A fehér ördögök“ cima fűim számára. Ezen a helyen sohasem történt még lavinas zerencs ét- lenség és igy nyugodtam folytatták munkáju­kat, mikor az abnormális hóviszonyok követ­keztében váratlanul itt is lavina zudult alá és a társaság három tag­ját magával sodorta. Az egyik betemetett embert, Maurer davosi sífutót hamarosan sikerült kiszabadítani. Maurer csak könnyebbem sérült meg. A két másik betemetett ember oly mélyen került a hó alá, hogy mire kiás­ták őket, mindketten meghaltak. Az egyik áldozat Kern főrendező berni származású 28 éves felesége, a másik pedig Béni Schüh- rer graubündeni sífutó. A Coa menedéikháiz körülbelül 2890 méter magasságban fekszik és kiinduló pont a Fex- tíhad és a Roseg-csucs felé. Mű írnak a topok? A nemzeitá szocialista A-ZET B-emieis küliigymi- niszfcertniek Koliuban tartott előállását ismerteiül. A bélce feinmitartásáboz — úgymond, — belső egység és erős hadsereg szükséges. Szükségünk van nyu­galomra e a pántok és as állambeli - nemzetek együttműködésére. A mi viszonyainkra nem al­kalmas az autoiritativ rezeim és bőveknek kell maradnánk a demiokiráeiáboz. A diktatúra e őz­zel rokon rezsiimetk visszafejlődést jelentenek s nem hozzák meg a harcok végét, hanem újabb harcot jelentenek. A modern ember nem élheti po­litikai és szociális életét bizonyos fokú szabad­ság nélkül. Ezért a mai nehézségekből az egyet­len biztos kivezető ut a nyugodt , igazságos és fegyelmezett demokrácia. Ez a gazdasági vi­szonyokra is vonatkozik. A miniszter nem fogad­ja el sem a rendi, sem a testületi, sem a nem­zeti szocialista állam gondolatát. A modern ál­lam gazdasági szerepét jól fogta fel Róosewelt, aki azt a célt követi, hogy az államot szabá­lyozott, irányított gazdaságú demokráciává ala­kítsa át. Az európai rezsimek küzdelme azt kö­veteli tőlünk, hogy gazdaságilag és politikailag olyan rezsimre törekedjünk, amelyben a tekin­tély szükséges mértéke fenntartja a szabadság szükséges mértékét. Ugyancsak az A-ZET közli dir, Benes György szerkesztő „Urak ne veszekedjünk1' ciimü cikkét, amelyben a szerkesztő pálcát tör a nemzeti demo­kraták és a.z iparosipártiak feje fölött, hogy a felelősségtől szabadulandó megléptek a koalíció­ból. De azt is látjuk, — úgymond, — hogy a koalíciós pártok kezdik felejteni hatéves együtt­működésüket és a választási lázban egymásnak mennek, pedig elég lenne annak megfontolása, hogy a választás után ás ugyanez a koalició ma­rad kormányon. A LIDOVÉ NOVINY „Az agrárok játékai Hem- leinnal" című cikkében ismerteti a Montags- blatt ama jelentését, hogy Spina és Honiéin egyezkedését egy morvaországi agrár vezér köz­vetítette. A Lidové Noviny szerint ez a kiír helyt­álló, hiszen a cseh agrárpártnak máig nincs egy­séges állásfoglalása a Henlein pártja kérdésében. Egyesek uigy vélik, hogy a Béniéin-párt jelentős számú mandátummal jó segítséget jelentenie az agrároknak a katolikus blokk s a szocialista blokk veszedelmei ellen, de ettől függetlenül is jó volna, ha az agrárpárt egy erős Henlein- csöpört támogatásával és együttműködésével szá­molhatna. Viszont az agrárpárt más vezérei Henlein mozgalmában csak takargatott horogtke- resztes mozgalmat látok. Éppen ezéirt meglepő volt a Venkov vezércikke, amely nyíltan Henlein mellett foglalt állást. Henlein helyzetének meg­erősítését jelenti különben, hogy a miult napokban Henlelnt beválasztották a Deutschpolitische At- beitsamt elnökei közé. A VENKOV a hivatalnokkormány tervéről szó­ló híreket, kigondolásnak jelenti ki. A miniszter­tanács o lap szerint nátba 1 áz-megbetegedéeek miatt nem tartott ülést. A parlamenti takarékos­sági választmány tagjai közül is csőik hárman egészségesek, ezért ez a testület sem dolgozhat.-----Ili----­A V örös Pimpernellben láttuk ezeket a jeleneteket. Gyönyörű francia grófnők vo­nulnak emelt fővel a guilotine alá, hosszú, szőke hajuk engedelmesen csavarodik a vé­res bakó durva ujjaira, fehér, hosszú nya­kuk megvillan a napfényben, amint szépen- formált vállukról lehull a ruha, nyekkenés, a bárd lecsap, s a finom, drága életek, ezrek vágyai és fényűző ideáljai, kiömlenek a porba. A tömeg hörög, újabb áldozatokat követel. — A Vörös Pimpernell angol film s a francia forradalom idején játszódik. A hűvösebb néző mosolyogva hallgatja a guilotine nyekkenéseit a vásznon, mintegy százados távlat fölényéből élvezi a rém­meséket, kissé ínycsiklandozó az egész, persze, gyerekkori szadista gondolatok em­léke, — s a filmet szépen csinálta meg Korda Sándor. Azután kijön a mozibpl, s megvásárolja az éjszakai lapokat, ame­lyek beszámolnak a két ragyogó szépségű német bárónő lefejeztetéséről. A plötzenseei biróság udvarán tegnap be­fejeződött az utóbbi évek egyik legteljesebb rémmeséje. Ha romantikusabb korokat él­nénk, mint aminő például a világháború volt, bizonyára uj Mata Hari-esetet ková­csolna a népfantázia a történtekből. Persze fordított Mata Hari-esetet. A franciáknál a bűvös asszony volt, aki elcsábította a francia tábornokokat, minisztereket és mér­nököket. A táncosnő rabszolgatartó tekin­tete uralkodott a színen és pusztított. A né­met pándán kevésbé romantikus. Mata Hari ebben az esetben férfi volt, Sosnowski, a szép lengyel őrnagy, a balti germánok veszedelmes fajtájából, s az áldozatok asz- szonyok, előkelő, finom szépasszonyok. Az ügy egyszerűbb, Casanova-, vagy Don Juan-eset, elvégre a gyenge nők megtéve- lyedéseit inkább értjük meg, mint az erős férfiakét. Nem is ez a mata-hariság Sos­nowski őrnagy történetében. A teljes meg- forditottság a furcsa. A férfi a kém volt, s az asszonyok szállították az adatokat. Nők. akiket egyenjogusitottak a férfiakkal, bizalmas, előkelő állásokat adtak nekik, tit­kokat bíztak rájuk. Nem jobbak, nem rosz- szabbak ők sem a férfiaknál. Azonos ese­tekben a természet kiszámíthatatlan tör­vényei szerint ugyanúgy belehullanak a hálóba, mint a férfiak. A tábornokok és a miniszterek a bűvös Mata Hari hálójába, a ,.dolgozó nők“ és a bárónők a bűvös Sos- novski hálójába. A berlini történetnek egyébként megvan Pár is, február 19. Az idegenlégió parancs­noksága áthelyezésekkel és bizonyos akták meg­semmisítésével egy titokzatos és romantikus ügy végére tett pontot, amelynek hátterében a tragikus véget ért orosz cárné különös alakja ki­sért. Egy UVangel-fiszf az idegenlégióban Skalfanev Ivén orosz tiszt a Wrangel hadsereg feloszlatása után az egyik utolsó orosz hajón megérkezett Afrika partjaira. (E megmenekült orosz hajók, mint éppen a napokban olvashat­tuk, teljesen berózsdásodtak és tönkrementek az afrikai kikötőkben és azokat mint ócskavasat ad­ják el.) Skaljanev hadnagy volt a cári hadsereg­ben, de papírok híján nem tudta magát kellő­képpen igazolni és ezért csak mint őrmestert sorozták be az idegenlégióba. A volt hadnagy nem tiltakozott, híven teljesí­tette szolgálatát, társaival nem barátkozott, alig minden kelléke, ami finom és Ízes rém­regénnyé teszi. Élt Berlinben egy szép balti német, a sokáig lengyel szolgálatban álló Sosnowski őrnagy, aki ragyogó egyéniségé­vel és kitűnő összeköttetéseivel bejutott a legelőkelőbb német körökbe, a hercegek, a mozicsillagok, a miniszterek közé. Hajdan orosz pilóta volt. Most fényűzően élt, senki sem tudta, miből. Az obiigát berber barátnő nem maradhatott el oldala mellől, lakásán nap-nap után játszódtak le korunk társa­dalmának hírhedt specialitásai, a civilizált orgiák és átszellemült ocsmányságok, lova­golt, sportolt, öltözködött. Egy szép napon a Gestapo emberei kopogtak ajtaján, a ter­meket senki el nem hagyhatta. Csupa szép­asszony volt jelen, harminc-harmincötös évfolyam, manapság Berlinben a legvesze­delmesebb női életkor. Az egyik hölgy, Iréné von Jena, kétségbeesetten csak azt kérte, hogy ne szóljanak a férjének. A má­sik, Renate von Natzmar, elájult. A harma­dik, a legelszántabb és a legragyogóbb, odaugrott az ablakhoz és ki akart ugrani. Benita von Berg-Falkenhayn bárónő volt. A rendőr az ablaknál udvariasan elállta útját. Benita von Berg. mint a másik két asz- szony, ősnemes családból származik. A volt német vezérkari főnök unokaöccséhez ment nőül, de elvált tőle, mert — tíz év előtt — megismerkedett Sosnowskival. Az erős, da­liás asszony úgy vergődött a lengyel kar­maiban, mint az egér a macskáéban, s pa­rancsára felesége lett Berg bárónak. Ez a Berg báró, Göring barátja, kitűnő repülő­géptervező hírében állt s ismerte a német légügyi fegyverkezés titkait. A pár gyak­ran volt Göring vendége is. Hamarosan ki­tűnt, hogy baj van, Berg elvált, Benita a hadügyminisztérium hivatalnoknője lett, amolyan bizalmi titkárnőféle, s társnőivel együtt szállította tovább az adatokat pa- rancsolójának, Sosnowskinak. Két társnőjé­vel együtt szerelmes volt bele s életének egyetlen gyönyörűségét abban találta, ha résztvehetett Sosnowski orgiáin. Azután kipattant az egész. Meg kell hagyni, Sosnowski remekül viselkedett. El­menekülhetett volna, de nem hagyta el a nőt, aki életét áldozta érte. Sosnowski len­gyel állampolgár volt, nem ítélhették ha­lálra. Iréné von Jena is megmenekült, hosz- szabb börtönbüntetést kapott. A két fő- bünös nyakát tegnap szelte át a frakkos hóhér bárdja. váltott szót valakivel és általában különcnek is­merték az 1. ezredben, amelyben szolgált. — Még honfitársaival sem állott szóba, akik ugyan­abban az ezredben, sőt ugyanabban a zászlóalj­ban szolgáltak. Idővel egy újabb oroszt is Al­gírba helyeztek Indokinából, aki szintén őrmester volt, épugy, mint Skaljanev Iván. Ezzel a Raspi- tanov György nevű emberrel Skaljanev hama­rosan barátságot kötött. Az élet egyébként unal­mas egyhangúságban telt a forró levegőjű gar- nizónban és igy Raspitanov érthető őrömmel fo­gadta a parancsot, amelynek értelmében Párísba kellett utaznia, hogy ott egy kiképző tanfolyamon vegyen részt. A titokzatos doboz Közvetlenül elutazása előtt Skaljanov Iván félrevonta barátját és négyszemközt igy szólt hozzá: — Kérésem van hozzád. Itt van egy kis vörös kazetta, amely le van pecsételve. Nem bizalmat­Nátha, katairhua kezelése Rhinosannal. A RMnoe&n tudományos alapon van felépítve, használata egyszerű, haitása biztos. A RMno- san belélegzése által bevonódik az orr nyál­kahártyája egy kellemes antiszeptíkue páré­val és rövid pár óra alatt megszünteti a nát­hát és kataxirhuM. Meghűlésnél 3—1 csepp Ehinoeant zsebkendőre cseppentve mélyen belélegzünk. Ezt naponta többször megismé­teljük. Az infekció rövidesen megszűnik. — Egy üveg Rhinosam ára 12 korona. Kapható: Vörösrák gyógyszertárban, Bratislava, Mi- hálykapn. lanságból pecsételtem le, de jobb igy. Adok ne­ked ötszáz frankot, bérelj egy páncélszekrényt valamelyik párisi bankban és helyezd ott el a dobozt.... — Az ezred pénzszekrénye nem egész biztos neked? — kérdezte bajtársa. — Nem, jobb lesz igy. Itt bizonytalan érzésem van. Talán egyszer majd elmondom neked, hogy miért. Tedd meg, kérlek, amit mondtam. Raspitanov elintézte a megbízatást, mihelyt Párísba érkezett. A nyugtát három hónappal ké­sőbben akarta átadni barátjának, ha visszatér állomáshelyére. Öngyilkosság ? Az idő gyorsan múlt, három hónap már majd­nem eltelt, Raspitanov már Marseilleben volt,: hogy visszatérjen Algírba, ahogy ezt egy leve­lezőlapon Skaljanewel közölte. Tiz nap múlva kellett volna megérkeznie állomáshelyére. Mi­előtt azonban megérkezett volna, egy reggel holtan találták Skaljanev őrmestert a 17, szá­mú szobájában. Kuszáit arcvonásain látható volt, hogy heves halálküzdelmet vívott. A bon­colás megállapította, hogy a halált kéksavmér- gezés okozta. Két nappal későbben a szoba előtti folyosón meg is találtak egy üres üveget, amelyben kék- sav maradványai voltak. Nem derült ki, hogy Skaljanev miért vette be a mérget. Vagy talán megmérgezték? Raspitanov teljesen megrendült, mikor vissza­tértekor barátja haláláról értesült. Azonnal Je­lentkezett az ezredesnél és elmondta neki a vörös kazettáról szőlő tör­ténetet. Közölte azt a gyanúját is, hogy a ti­tokzatos kazettának kétségtelenül szerepe van Skaljanev halálában. Barátja nem merte magánál tartani a dobozt és ennek bizonyára megvan az oka. Titokzatos események Az ezredes megtette a szükséges intézkedése­ket. Párisban három bűnügyi tisztviselő jelenlé­tében felnyitották a páncélrekeszt és feltörték a kazetta pecsétjét. A kazettában négy nagy smaragd volt, ame­lyekről kétségtelenül megállapították, hogy azok a cárné tulajdonát képezték. Ezenkívül néhány feljegyzés volt a dobozban ♦ ♦ ♦ E feljegyzések tartalma sohasem került nyil­vánosságra, de a párisi rendőrség két megbízha­tó detektivje azonnal Algirba utazott. Itt foly­tatták a nyomozást és meggyőződtek arról, hogy valóban gyilkosságról van szó. Az is lehetségesnek látszott, hogy Skaljanevet kényszeritették az öngyilkosságra. Az ezredben szolgáló három orosz katonát letartóztatták és a két rendőr­tisztviselő kíséretében Párísba akarták szállí­tani őket, de az egyik orosz még az utazás előtt felakasztotta magát a fogház félreeső helyén. A két másik orosz sohasem tér többé vissza Al­girba. Értéktárgyaikat két hét múlva Párísba küldték és nevüket törölték az idegenlégió lis­táiból. Sohasem hallatszott semmi valamilyen bünperről, de nem hallatszott többé semmi a négy smaragdról sem. Raspitanov az ezredes fel­szólítására örök hallgatást fogadott és fogadalmára esküt is tett. Felszólí­tották, hogy kérje áthelyezését Indokinába, ahol hamarosan előléptetik. Az elmúlt napokban el is utazott. A Skaljanev-esetet egyelőre teljes titokzatos­ság borítja. Lehet, hogy teljesen megfeledkeznek róla, de lehet az is, hogy egynapon fellebhen a fátyol a cárné smaragdjainak rejtélyes törté­netéről o—o—0—0 A cárné titokzatos smaragdjai miatt a halálba ment a cári hadsereg egy volt hadnagya Rejtélyes események az idegenlégió garnlzonjában Egy öngyilkos és két eltűnt orosz katona

Next

/
Oldalképek
Tartalom