Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)
1935-02-19 / 42. (3594.) szám
6 1935 február 19, kedd. Sztűuikstokéi káiet&utésik \ hó magassága centiméterekben: Csorbató 140, Hnszt 54, Aknaszlatina 37, ótótrafüred 85, Szli- ács 26, Németpróna 24, Tnrócszentmórton 20, UngTitr 16, Trencsénteplie 11. Megkezdődött a kisantant gazdasági konferenciája szláv külügyminisztérium gazdaságpolitikai osztályának elnöke vezeti. A csehszlovák delegáció tagjai dr. Friedmann Gyula meghatalmazott miniszter és rendkívüli követ vezetésével vesznek részt a konferencián. A konferencia főtitkára dr. Niederle követség! tanácsos. A kisantant gazdasági konferenciája a hét végéig tart. adásain a bélyegek megnagyitott mását felfüggesztik a táblákra, keretekre és a*z oktatók pálcájukkal rámutatva egyes bélyegekre, adják elő magyarázatukat és kérdezik ki a tanulókat. A bélyegismeret tanulásához a rajzolás is (hozzátartozik. A tanulónak el kell sajátítania némi rajzoló-ügyességét, hogy a vízjeleket meg tudja különböztetni a különböző bélyegmintákon. A bélyegtan kétségtelenül helyes irányba tereli a bélyeggyűjtők szenvedélyét és műveltségét fejlesztve, nemesebb felfogásra ösztökél) őket. A szakképzett bélyeggyűjtő aztán ha kellemes otthonának üdítő csöndjében végiglapozza bélyegfüzetét, a szemlélődés befejeztével úgy érzi magát. mint aki röptében végigszáguldott a föld minden táján, megismerkedett minden nemzet, ország sajátságai val és izgalmas filmsorozatban pergeti le nagyitóüvegének lencséjén keresztül szeme előtt a világ történelmének és kultunhistó- riájának majd minden jelentős mozzanatát. A „bélyegtan** tanítása, hathatósan előmozdíthatná azt a mozgalmat, amely mindinkább terjed és erősödik a bégyegkedvelők körében a bélyeghamisítás leküzdésére. Ismeretes ugyanis, hogy a bélyegkereskedelem szélhámosai, meg a zugbé- lyegárusok már régóta foglalkoznak nemcsak ritka, hanem minden eladható külföldi postabélyeg hamisításával. Egyaránt rendkívül ügyesen hamisítják a külföldi bélyeget és a lebélyegzést, ami a gyűjtők szemében a használt postabélyeg értékét megadja. A hamisítások olyan kitűnőek, hogy csak a nagytapasztalatu és jószemü szakértők ismerik fel a hamisítványokat. A bélyeg- tanárok viszont kifejleszthetik a tanfolyam hallgatóiban a hozzáértést arra. hogy a valódi bélyegeket és bélyegzőnyomatokat meg tudják különböztetni a hamisitottaktól. Ma még annyira elterjedt az ilyen hamisítványok forgalma, hogy nagyon sok gyű itő nem is sejti, mennyi hamis le- bélyegzésíi külföldi postabélyeget őriz gyűjteményében.-o::o::o::o::oAmi nCf» vitt — Hogy tetszik neked Buster Keaton? — Ki az? — Nem tudod, ki az a híres Buster Keaton? Az a filmszínész, aki sohasem nevet. — Ez igazán nem vicc a mai időkben. ♦ — Megtanultál nyáron úszni a Balatonban, öcskös? — De még mennyire! — No, talán már úgy úszol, mint a hal? — ügy nem vicc! Próbáljon a hal háton úszni, ahogy én tudok! * — Na, ugye, itt Európában is vannak gyorsan járó vonatok? Ez a százhúsz kilométeres expressz például... — Ugyan, ez is sebesség? Nézze, uram, amikor nálunk beszálltam a newyorki expresszbe, a vonat már éppen megindult; én azonban még utóljára meg akartam csókolni azt a csinos lányt, aki kikisért a pályaudvarhoz ... kidugom hát a fejem az ablakon ... és tudja, kit csókoltam meg? . . . egy öreg mulatt nőt a 30 kilométerrel odább lévő állomás perronján! ♦ — Sokat árt önnek az ülőloglalkozás... — Honnan tetszik tudni, hogy ülő foglalko zásom van, doktor ur?„ — Kérem, azt egy orvosnak igazán nem vicc megállapítani! Melyik hivatalban van? — Zsoké vagyok. * — Te Pista, egy bizalmas kérdést: mindig a feleségedé az utoisó szó, mikor veszekedtek? — Nem. Soha! — Csodálatos — mit mondasz hót, amivel úgy el. tudod némitani? — Bocsánatot kérek tőlel Versecen román, Temesváron szerb püspökséget létesítenek Bukarest, február 16. Románia, és Jhugoozlávia (között egyházi egyeamóny jött létre. Az egyezmény alapján Verseden román, Temesvánortt pedig szerb püspökséget ióbesüwaeik. A harmadik népbetegség Hozzászólás Kelembéri pöstyényi riportjához Kaptuk a kö vetkőző közérdekű levédet: Ótátrafüred, február közepe Hosszabb külföldi előadók önutam fáradalmait itt pihenve ki, olvasom b. lapjuk néhány nap előtti számában megjelent iigen értékéé cikküket Ke- tembéri Sándor ur tollából a reumáról. Igen örvendetes tény és eléggé fel nem becsülhető, hogy végre a belföldi sajtó is kezdi azt a megértést tanúsítani ezen sok százezer ember testi és lelki erejét, családi boldogságát, munkaképességét tönkretevő, alattomos betegséggel szemben, melyet a külföldi sajtó már évek óta a legkiterjedtebb mértékben tesz. Különös örömmel tölt el ez a tény engem, aJki a legelsőnek hívtam fel a tudományos világ figyelmét azokra a szörnyű pusztításokra, melyeket ez az eladdig sem a tudományos körökben, sem pedig a nagy publikum által eléggé komolyan nem vett betegség nemzetgazdasági szempontból is okoz. Midőn 1925-ben a stockholmi or- voeegyesületben tartott előadásomban először hangoztattam azt az állításomat, hogy a reuma nemzetgazdasági szempontból nagyobb kárt, nagyobb anyagi megterhelést jelent, mint a tuberkulózis, az orvoeok legnagyobb rész© még kétkedve fogadta ezt a tételt, mely azóta statisztikailag száz helyről is meg lett erősítve és szinte közhellyé vált — külföldön. A Prágai Magyar Hírlap cikke mutatja és a lap érdeme marad, hogy a derengés kezdiődiik végre — a belföldön is. „Harmadik népbetegségnek is jómagam neveztem el és állítottam oda a véibaj és tuberkulózis mellé a reumát egy a budapesti „Orvosi Hetilapéban még 1929-ben megjelent közleményemben, megadva ott egyben azt is, hogy melyek a legsürgősebb teendők az orvos világ részéről a baj leküzdése céljából. Sajnos, azon időben az „Orvosi Hetilap**-©* nem engedték be Csehszlovákia területéire és így belföldön nem sokan nyerhettek okulást e munkámból. Talán a „Prágai Magyar Hírlap** jóvoltából egyszer még ez a miunka is szolgálhatja a közjót. Az Igazság útja a tudományban is — éppen úgy, mint a közéletben — lassú, de biztos. Midőn egy 1928-ban megjelent munkámban közel 200 megfigyelt eset kapcsán úgyszólván elsőnek állapítottam meg itt Európában, hogy fogmegbetegedések reumát okozhatnak, a legtöbb orvos még kétkedve csóválta a fejét. Sok szegény szerencsétlen beteg nagy kárára. Ma lassanként már e téren is dereng a hajnal. Kissé hasonlóképp áll a helyzet a pöstyéni iszap- és fürdőkeze.!éssel is. Számtalan tudományos munkámban bebizonyítottam, hogy ez az egyetlen kezelési módszer, mely az „okozati kezelési mód“ elnevezésre igényt tarthat, magát a kór okozóját támadván meg gyökereiben. Mégis mindamellett módomban van tapasztalni, hogy betegek először éveken keresztül minden elképzelhető és ed nem képzelhető módon kezeltetik magukat és csak akkor jönnek Pöstyénbe, mikor már félig-m eddig elnyomorodtak, mikor már az alattomos kór sokszor alig jóvátehető súlyos elváltozásokat hozott létra E tekintetben is mérhetetlen szolgálatokat tehet a „Prágai Magyar Hírlap**. ha felemeli szavát: fiat lux! Kérve a tekintetes Szerkesztőséget, hogy eme soraimat, melyek nagybecsű cikküknek ahhoz feltétlen hozzátartozó kiegészítését jelentik, mielőbb közölni szíveskedjenek, maradok kiváló tisztelettel nagyrabeesülő hívük Dr. Schmidt László, a pöstyéni „Speciális Szanatórium'* vezető főorvosa. o::o::o::o::o — A báránybörkucsma árulta el a merénylő érsekmajori vadorzókat. Nyitrád munkatársaink jelenti: Hírt adtunk arról a gyilkos merényié'röl, amely a Farkasd melleti Érsek- major határában történt. Két vadorzó megtámadta Drechsler Ernő gazdasági intézőt, puskájukból rá lőttek és az égjük golyó az intézőt fején megsebesítette. Mint közöltük, a két vadorzót hamarosan elfogták annak ellenére, hogy ruhát cseréltek és így akarták 'félrevezetni a csendörséget. A támadók fején báránybőrkucsima volt, de a letartóztatott Borsányi Péter és Szomolay István munkások a®t állították, hogy nincs is báránybőrsapká- juk. Erre egy polgári ruhás nyomozó rendőr elment az egyik munkás lakására és feleségének azt mondta, hogy gyorsan adja ki férje báráinyborkiicsmáját, mert letartóztatás fenyegeti. Az asszony ki is adta a kucsmát és igy derült ki a letartóztatottak büuössége. A súlyosan megsebesüli intézőt megoperálták és eltávolították fejéből a lövedéket, amely szerencséire a hátsó kopon y a csőn tban megakadt. Uj tantárgy: Béfyttyyyiifás Prága, február 18. A kisantant gazdasági tanácsának konferenciája ma délelőtt vette kezdetét a külügyminisztérium közgazdasági osztályának palotájában. A konferencia résztvevőit a hivatalos megnyitás előtt Benes külügyminiszter kihallgatáson fogadta. A román delegáció élén Teodorescu volt kereskedelmi miniszter áll, a délszláv delegációt Pelivanovics István, a jugo— Háromn egy edmiltió korona államsegélyt kér Komárom városa. Komáromi tudósítónk jelenti: A város tanácsa ülést tartott az 1935 évi költségvetés ügyében, tekintettel arra, hogy a járási hivatal utasította a várost, hogy emelje fel a pótadót. A köteégvetésben mutatkozó hiány tudniillik 5,104.816 korona. A városi főszámvevő azt javasolta, hogy házadó után 200 százalékban, egyéb adók után pedig 300 százalékban irassék elő a pótadó az 1935. évre. A város igy 223.000 korona pótadótöbblethez jut, de minden számtani művelet s bonyolult adókulcs alkalmazásával is 714.509 korona marad fedezetlen a költségvetésben. Erre az összegre államsegélyt kér a város. Az államsegélyen kívül a szanálást is kérnie kell a városnak s a pótadó felemeléséhez abba a tudatban járult hozzá a tanács, hogy Komárom a még fedezetlenül maradt összeg erejéig valóban államsegélyben fog részesülni. — Felmentették Kassák Lajost az izgatás és nemzetgyalázás vádja alól. Budapestről jelentik: A budapesti ügyészség vádat emelt Kassák Lajos iró ellen az állam és társadalom rendjének felforgatására irányuló izgatás és sajtó utján elkövetett nemzetgyalázás vétsége miatt A vád szerint Kassák Lajos „Egy ember élete" cimü könyve nyolcadik kötetének egyes kitételeivel, j amelyek a kommün alatti és az utána következő ' időkkel foglalkoznak, követte el cselekményét. ; Most tárgyalta a pert a Méhes-tanács. Kassák kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, ; könyvét irodalmi alapon irta meg, politikai tendencia nélkül.A perbeszédek után a törvényszék felmentette Kassákot, mert nem látott fennfo-; rogni bűncselekményt. Az ügyész fellebbezett j — Véres tárcát és zsebkést találtak egy letartóztatott betörőnél. Nyitrai munkatársunk jelenti: A pozsonyi kerületi bíróság körözőlevelet adott ki egy Kovács Izidor nevű rovottmultu betörő kézrekeritésére számos újabb betörés elkövetése miatt. Kovácsot eddig tizenöt esetben ítélték el különböző bűncselekményekért Az elmúlt napokban a csendőrök Zsolnán fog- | ták el, amikor gyanúsan ólálkodott egy vásáros körül. Megmotozásakor egy vérrel átitatott le- j vél tárcát és egy véres kést találtak nála. A cserdőrségnek az a véleménye, hogy Kovács lelkét súlyosabb bűncselekmény is terheli és széleskörű nyomozást indított. Kovácsot megvasalva szállították be a bíróság fogházába. — Kiirtotta a családját az elhagyott szabadkai kovács, Szabadkáról jelentik: Szedlák Mátyás kovácssegédet nemrégiben elhagyta a felesége. Szedlák tegnap fölkereste különváltan élő i házastársát s kérte, hogy térjen vissza hozzá. ! Az asszony azonban nem hajlott a szóra, mire Szedlák kést rántott és agyonszurta feleségét. Ezután paplant terített félesztendős kisgyermekére, és a paplanon át szivenszurta a csecsemőt Véres tettének elkövetése után az ablak kilincsére fölakasztotta magát. Az uccáról vették j észre az öngyilkosságot, feltörték a lakás ajta- j ját, de már az egész család halott volt. — A kassai ródlipályán felborult egy szán, I egy utasa súlyosan megsebesült. Kassai szer- ; kesztőségünk jelenti telefonon: Tegnap délutáni a bankói ródlipályán a Csermely-kioszk közeié- ! ben egy ródli, amelyen öt személy ült, nekiro- J hant egy fának, felborult s a ródlin ülők a Csermely-patak mély medrébe hullottak. A legsúlyosabban Szokol Bertalan 19 éves festő sebesült meg. Nyomban kórházba szállították. Állapota máig nem javult. A többi ródlizó könnyeb sérüléseket szenvedett. j — Marólúgot ivott a pozsonyi „Uránia“-mozi pénztárosnője. Pozsonyi szerkesztőségünk telelő- j non jelenti: Feltűnő öngyilkossá'1- történt szombaton éjszaka Pozsonyban. IJbar Rózsi, az .Uránia** mozgó 24 éves csinos pénztánosinője Török Ferenc uoca 15. sz. lakáján nagymennyiségű liug- ik öo’datot ivott. A házbe’ltek észrevették tragédiáját s kihívták a mentőket, akik a szerencsétlen leányt az állami kórházba vitték. Ott azonnal gyomormosást alkalmaztak raéta, de az orvosi tudomány nem tudta a fiatal leányt megmenteni,! e még az éjszakai órákban borzalmas kiírok kö-1 zött kiszórvedett. Az orvosok szerint nemcsak l/uskőotdatot ivott a szerencsétlen leány, hanem ' más mérget is bevett s ezért elrendelték a holt-1 test fel bonc olás át. Valószínűnek tart iák. hogy szerelmi bánat miatt vált meg az élet .tői. — A kaszinó lépcsőházában ös.szeesett s agyrázkódást szenvedett egy eperjesi kereskedő. Kassal szerkesztőségünk telefonon jelenti: Keller Henrik eperjesi ruhakereskedő tegnap délután a kaszinóba igyekezett. A lépcsőkön rosz- sznllét fonhatta el, mert elcsúszott, összeesett s a földszintre gurult. Eszméletlen állaootban taíélták meg. Az orvos súlyos agyrázkódást és ideorázkódást állapított meg. Keller állapota súlyos. 1 Alig akad Iskolát végzett ember, aki középiskolai tanulóévei idején legalább ideig-óráig ne gyűjtött volna bélyeget. Még az iskolába is magunkkal vittük a németszövegü füzeteket az is- kolakönyvek között, az óraközi szünetekben is lapozgatva a tarka bélyegekkel telerakasztott oldalakat. Sokan közülünk férfikorunkban is megőrizték a diákévek idején támadt bélyeggyűjtő- szenvedélyt, gyűjteményünk anyaga megnagyobbodott és idővel komoly pénzösszegeikkel kifejezhető értékké fejlődött. Németországban időnként a közoktatásügyi minisztériumban tárgyalások folynak, amelyek egy uj tanítási tárgynak: a ,.levélbélyegtannak“ a német iskolás tananyagába való fölvételét célozzák. A tervezgetések szerint a levélbélyegek gyűjtésével és a bélyegek ismertetésével foglalkozó tanításnak az lenne a célja, hogy az iskolák havonta egyszer alkalmat nyújtanának a tanulóknak a levélbélyeg tanáról szóló előadások hallgatására és ezek segítségével megkedvel tessék a tanulókkal a bélyeggyüjtést, a postabélyegekkel való foglalkozást. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a felnőtt bélyeggyűjtők közt nincs sem kártyás, sem iszákos férfi és a bélyeggyűjtők általában takarékos, gondos családapák. A bélyeggyüjtés tanításával tehát az egyéniségnek helyes és a társadalmi élet javát célzó irányban való fejlesztését is óhajtják szolgálni, amellett, hogy a bélyegtan-tanitás sok irányú ismeretterjesztésre alkalmas. Újabban a német postabélyeggyüjtők egyesülete próbaképpen tanfolyamot nyitott az egyik berlini ■iskolában. A gyermekek nagyitóüveggel és csiptetővel felszerelve, hónuk alatt béíyeggyüjtőfüzetüket szorongatva nagy kedvvel siettek az előadásokra. Nemcsak az újság ingere és az uj tantárgy szórakoztató, játékos természet© keltette fel érdek- lőd'ésüket. A bélyegismereti órák csakhamar lekötötték a bélyeggyüjtéssel korábban alig törődő emberkék figyelmét is, a bélyeggyűjtők ismeret- gyűjtő hajlandóságát pedig fokozta. A tanfolyam végén kiderült, hogy a próbatanátáson kitünően bevált a „levélbélyegtan*1, mint uj iskolai tantárgy és aki a vizsgákon, vagy az előadásokon résztvett, nem tagadhatja, hogy a bélyegismeTet tanítása sikerrel egészíthetné ki a középiskolák, még inkább a kereskedelmi iskolák tananyagát. Az apró, finomrajzu, színes papirdarabkák a velük komolyabb foglalkozók számára az elmélyedő szemlélődés meghitt óráin a világ földrajzát, történelmét, kulturhlstórláját tárják feL Nemcsak szélesítik a tudást, hanem az emlékezőtehetséget edzik. A művészi rajzocskák némelyike nem csupán egy-egy ország, hanem egész földrészek növény- és állatvilágának, földrajzi sajátságainak, vagy művelődéstörténetének jellemző képét adja. Elég az ausztráliai és afrikai, vagy a sivatagi sphinxet ábrázoló egyiptomi bélyegekre gondolnunk, hogy ne vegyük túlzásnak az előbb mondottakat. Ám nemcsak a földrajzi, hanem a történelmi tudásnak is próbája a kis postabélyeg. Az észak- és délamerikai bélyegek Coláim bús uj földjének a felfedezéseket követő történeti időszakait idézik. Az európai és más nemzetek postai emlék- levélbélyegei évszámokkal, arcképekkel, jelenetek. mozzanatok ábrázolásával a világ történelmét foglalták dióhéjban. Nagy emberek, költők, írók. művészek, tudósok arcképei épp úgy művelődéstörténeti tudásunkat elevenítik fel, mint ahogy az államfők, államférfiak, hősök arcképei a történelem nagy eseményének emlékét őrzik az apto képeken. Ha a bélyegek feliratai országok, a bélyegzők városok nevét sorakoztatják fel a bélyeggyűjtő füzetében, akkor az értékjelzések a külföldi pénzek és levélbélyegéttékek ismeretét, emlékezetben tartását segítik elő. Hozzáértő oktató egy-egy bélyeggel kapcsolatban akár órákig tartó előadással taníthatja és szórakoztathatja a bélyegismeret tanulóit. A nagyit óüveg megnagyitva tárja a vizsgáló szemek elé az élénksziáii, haiszá’finom vonalú rajzocskákat, szabad szemmel alig kivehető feliratokat. bélyegzőszfi-vegeket és igy egyrészt megkönnyítik a vizsgálódást, másrészt kellemessé 1 teszik a szemlélődést. A bélyegismereti órák ©15-