Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)

1935-02-17 / 41. (3593.) szám

1935 február 17, vasárnap. 15 KöZ€ÍA ZDA WWWflWWHWWWMBBMWMCW^M——B—gg—W—aWBWMS——WM———— Három lépés meg a negyedik Irta: Ternyei László Prága, február 16. Most lesz egy esztendeje an­nak, hogy a kormány 16.6 százalékkal leszállitta. ta a csehszlovák korona aranytartalmát. A korona de­valválása bátor lépés volt a gazdasági válság eny­hülése felé vezető rögös és tövises utón. Az első lépést csakhamar másik kettő — a gabonamonepó- lium és a kiviteli intézet — követte, a negyedik lépés megtétele pedig az állatmonopólium alakjá­ban rövidesen megtörténik. * A korona devalválását annak idején nagy polé­mia előzte meg. Az emlékezetes Bnglis-tervezetnek sok ellenzője, sok támadója volt. A kérdés kor­mányválságot is okozott, mért a cseh nemzeti de­mokraták kiváltak a kabinetből, amikor Malypetr miniszterelnök ugyancsak emlékezetes rádióbeszé­dében bejelentette a valutaszabályozást. Ma már az egy év távlatából megállapítható, hogy a deval­válás kiküszöbölte a korona belföldi és külföldi vá­sárlóereje közötti diszparitást, megélénkítette a ki­vitelt és nem járt azokkal a következményekkel, melyektől a devalválás ellenzői tártottak, vagyis nem okozott drágulást és nem nehezítette meg az importforgalmat sem. A korona devalválása haté­kony injekciót jelentett a kutyaszorítóba került ex­portipar számára, de a kivitel kérdését nem oldotta meg gyökeresen, mert az árproblémán kivfil még sok tényező játszott és játszik döntő szerepet a csehszlovákiai exportcikkek kivitele kérdésében. A devalválás után csakhamar kitűnt, hogy pé'dául magyar viszonylatban hiába olcsó a csehszlovák áru, mégsem lehet Magyarországra nagyobb meny- nviséget szállítani, mint amennyit a két állam kö­zött kötött kompenzációs egyezmény engedélyez. Az árucsereforgalom Csehszlovákia és számos fontos partnere között csak kompenzációs alapon bonyo­lódik le s a kompenzációs rendszerben az ár kér­dése nem elsőrendű fontosságú kérdés. A korona devalválásának nagy szerepe lenne az olyan álla­mokkal való kereskedelmi forgalomban, melyek a szabadkereskedelem elve alapján maradtak s nem tértek át a kcmpenzációg egyezmények, rendszeré­re. Eezek az államok azonban szintén gátat vetnek úgy a dömpingnek, mint a bevitel mesterséges eme­lésének s meghatározzák az egyes exportállamok­nak juttatott beviteli hányadokat s nem hajlandók e kontingenseiket növelni. Ezt bizonyítja a francia­csehszlovák külkereskedelmi forgalom képe is, amelyből kitűnik, hogy a korona devalválása éta a Franciaországba irányuló kivitel mennyisége csökkent s a mérleg passzívuma Csehszlovákia szá­mára nagyobbodott. . . A devalválásnak mégis volt hatása. Ezt a valuta­szabályozás ellenfelei is beismerik, amidőn azt ál­lítják, hogy ez a hatág csak néhány hónapig tartott és már elmúlt. Legutóbb a cseh gyáriparosok klub­jában mondták, újabban pedig a kárpátaljai gyár­iparosok beszámolója állítja ezt. Ezzel szemben tény, hogy a külkereskedelmi mérleg aktívuma a devalválás óta állandóan emelkedő irányzatot mu­tat s ez a fölfelé Ívelő vonal nem törik meg, hi­szen az éppen most publikált januári kimutatásból tűnik ki a legjobban, hogy a helyzet nem súlyos­bodik, hiszen a januári mérleg aktívuma a három­szorosát teszi ki annak az aktívumnak, melyet a devalválás előtti utolsó hónap, 1934 januárja, ho­zott. A korona értékcsökkentése tehát pozitív ered­ményt mutathat föl, de a megkezdett utón tovább kell haladni és lehetővé tenni, hogy a javulás ál- lardósuljon és a mainál nagyobb mérteket öltsön. Ezen a téren nagy hivatás vár a kiviteli intézet­re. Ennek feladata a régi piacok visszaszerzése és uj piacok keresése. Á kiviteli intézettől nem le­het és nem szabad csodát remélni, a rendkívüli ne­hézségekkel ez az intézmény sem tud megbirkóz­ni, ha a kormány nem módosítja eddigi gazdasági politikáját és nem nyújt lehetőséget arra, hogy né­hány fontos viszonylatban helyreálljon a rendes ke­reskedelmi szerződésen alapuló kereskedelmi kap­csolat. Szlovenszkó és Kárpátalja szempontjából el­sőrendű fontossággal bir a magyar piac. Jó! tud­juk, hogy e két országrész gazdasági helyzete mi­lyen hatalmas lendülettel javulna, ha helyreállna a kereskedelmi szerződés fölmondása előtti állapot. A magyar-csehszlovák kompenzációs egyezmény ér­vényét március 31-ig meghosszabbítják s március­ban uj kompenzációs egyezményt kötnek. Az uj egyezmény a mainál tágabb keretek között jön lét­re, de mégis csak kompenzációs egyezmény lesz és nem rendes kereskedelmi szerződés. Nem tudjuk, miért kell immár ötödik éve szerződésenkiviili ál­lapotban lebonyolítani árucsereforgalmunkat Szlo­venszkó és Kárpátalja legfonntosabb kereskedelmi partnerével, de mindennél Inkább kivánatosnak tartjuk, hogy ez a helyzet mielőbb véget érjen. A kormánynak Szlovenszkó és Kárpátalja speciális gazdasági érdekei szemelőtt tartásával még áldoza­toktól sem szabadna visszariadnia. A válság enyhítése érdekében foganatosított in­tézkedések sorában ezután időrendben és jelentő­ségben a gabonamonopólium következett. A gaz­dasági év vége felé járunk s most már nem titok, hogy a gobonamonopólium mai alakjában nem fe­lel meg céljának. Sok panasz és sok kifogás merült fel ellene. Ez a sok panasz arra készteti a kor­mányt, hogy revízió alá vesse a gabonamonopó­liumról szóló rendeletét és azt javított kiadásban bocsássa ki a küszöbön álló gazdasági év kezdete előtt. Ma már megállapíthatjuk, szerencséje volt a Gabonatársaságnak, hogy a termés nem volt jobb az átlagosnál, sőt Csehországban mögötte maradt az átlagos évek termésének. Komoly bajok és ko­moly üzemzavarok keletkezhettek volu.a, hiszen ebben az évben is kicsinynek bizonyult az a tőke, mely a bevásárlás céljaira rendelkezésre állott. Ba­jok voltak az elmúlt gazdasági évből fonniaradt készletek körül, gond volt az úgynevezett interven­ciós gabonával s mindez hatványozott mértékben jelentkezett volna, ha a termés nem lenne csak át­lagos. A gabonamonopólhimról szóló uj rendelet ál­lítólag messzemenő joggal ruházza fel a Gabonatár­saságot. Kontlngentálási jogot biztosit neki, ami azt is jelenheti, hogy a Gabonatársaságnak jogában lesz előre meghatározni, hogy a gazda mennyi bú­zát, rozsot, árpát, zabot ég tengerit termelhet. Ez nem lesz olyan egyszerű, mert rendes körülmények között a gazda nagyon sok külső körülmény meg­fontolása után határozza el magát arra, hogy me­lyik agbonafajtából ebben vagy abban az eszten­dőben mennyit termel. Nem lenne panasz a Gabonatársaság ellen, ha a mai rendszer hibáit kiküszöbölné, ha egységes be­vásárlási árakat szabna meg a köztársaság egész területére és ha közegeit kioktatná, hogy a gabo­na monopólium nem a társaség, hanem a gazda ér­dekében van. Az állatmonopólium a gabonamonopólium mintá­jára készül. Az Állatkereskedelml Társaság alap­szabályai feltűnően hasonlítanak a Gabonaiársaság alapszabályaihoz. A társaság keretében vezető sze­rephez ismét ama gazdasági szervezetek jutnak, melyek közel állnak az agrárpárthoz vagy a szo­ciáldemokrata párthoz. Ha meghozzák az állatte­nyésztés rentabilitását, ha megakadályozzák az árak esését és tekintettel lesznek arra a* elvre, hogy a fogyasztóra sem lehet minden terhet áthá­rítani és a fogyasztópiac felvevőképességét nem szabad csorbítani, akkor nem lesz ellenük annyi kifogás, mint a Gabonatár saság megbízottai és bi­zományosai ellen és nem lesz szükség arra, hogy az első idény lezajlása után ezt az intézményt is újjá kellessen szervezni. Az eddigi tapasztalatok után nagy kérdés ,vájjon igy lesz-e? Kárpátalján nem javult a gyáripar helyzete A devalválást követő hőnapok élénkülését visszaesés követte ■ Csak a közterhek csökkentése és a kivitel támogatása hozhat javít ást ■ > A kárpátaljai gyár­iparosok országos egyesületének beszámolója Ungvár, február 16. A kárpátaljai gyáripa­rosok országos egyesülete most tette közzé a kárpátaljai gyáripar 1934 évi helyzetéről szóló jelentését. A jelentés megállapítja, hogy a fadesztilláló ipar helyzete az elmúlt eszten­dőben nem változott, exportálni azonban csak redukált árak mellett lehetett. A kiviteli jö­vedelem terén javulás a korona devalválása után sem mutatkozott, ámbár a kivitel a de­valválás következtében könnyebbé vált, A belföldi üzlet az 1933 év adataihoz viszonyítva kissé megélénkült, de még mindig nem nevez­hető normálisnak. A fakivitel terén csupán az év első hónap­jaiban észleltek javulást vágottfakivltelben s a további kivitel érdekében az exportőrök kény­telenek voltak lémondani arról az anyagi előny­ről, melyet a korona devalválása számukra je­lentett. A foglalkoztatott munkások száma a múlt év első 7—8 hónapja folyamán 5—10 százalékkal emelkedett, később azonban a helyzet rosz- szabbodott és nagyobbodott a munkanélküliek száma. A malomipar számára nagyjelentőségű beavatkozást jelentett a gabonamonopőlium bevezetése, Á malmok közül néhányan elvesz­tették jövedelmezőségüket és prosperitásuk negatívvá változott. A podhorjáni sörgyár 1934-ben 20 százalékkal fokozta termelését. A munkácsi ásványolajíino- mitók kapácitása az előző év adataihoz viszonyít­va csökkent. A ,,Vulcan“ gyujtógyár újabb 5 százalékkal csökkentette produkcióját s ezzel 1934 évi termelése 40 százalékkal maradt mö­götte a normális évek produkciójának. A téglaipar mintegy 30 százalékos elhelyezési redukcióról számol be. A kőipari vállalatok for­galmának redukciója körülbelül szintén 30 szá­zalékot tesz ki. A szeszipari vállalatok 1933-hoz viszonyítva 13 százalékkal kevesebb árut he­lyeztek el. Kárpátalján az elhelyezési lehetősé­gek a többi országrészhez viszonyítva a2ért is rosszabbak, mert nagymennyiségű szesz kerül csempészuton Romániából és Magyarországról Kárpátaljára. A vasipar a magas vasúti tarifa következté­ben a történelmi országokban nem versenyké­pes 8 a helyi szükséglet elenyészően csekély. A kárpátaljai vasipar ezért úgyszólván kizá­róan a romániai kivitelre van utalva. A kivitelt megnehezíti a kötött devizagazdál­kodás rendszere. A válság miatti takarékossági intézkedések erősen korlátozták a villamos mü­vek forgalmát, mert a takarékosság következté­ben visszaesett az áramfogyasztás is. Az általános helyzet kérdésében megállapít­ható, hogy a korona devalválása múlt év elején megélén­kítette az elhelyezési forgalmat és a kivitelt, de a devalválás előnyeit különböző külföldi intézkedések ellensúlyozták és kiegyenlítették. A gyáripar helyzete csak a közterhek csökken­tésével és a kivitel élénkítésével javítható fel. (Készül a negyvenórás munkahét bevezeté­séről szóló kormányrendeletet.) A negyven­órás munkahét bevezetéséiről szóló kormány- rendelet előkészítő munkálatai serényen foly­nak. A miniszterelnökség közgazdasági osztá­lya tárgyalásokat folytat az egyes iparágak képviselőivel, akiket arra akar bírni, hogy üzemeikben önkéntesen vezessék be a negy­venórás munkahét rendszerét. A palacküveg- ipari vállalatok, amint jelentettük, már nyilat­koztak és kijelentették, hogy megvalósítják az uj rendszert. A söripari vállalatok és a mü­ge lyemgyárak képviselői is hajlandóságuknak adtak kifejezést. A kormány szociáldemokrata tagjai nem helyesük a kérdésnek ilyen alak­ban való rendezéséit és ragaszkodnak ahhoz, hogy a kormány a negyvenórás munkahetet rendeleti utón léptesse életbe. A kormány- rendelet tervezetét annak idején dr. Meissner népjóléti miniszter készítette el, ezt a terve­zetet újabban módosították s megváltoztatott alakjában terjesztették a kormány valamennyi tagja elé. Az uj tervezet annyiban tér el a régitől, hogy a negyvenórás munkahét rend­szerét a gyáripari vállalatokon kivüil a kis­ipari vállalatokra is kiterjeszti. A kereskedel­mi kormány nem helyesli ezt a változtatást és azt kívánja, hogy a rendelet érvénye ne ter­jedjen túl a gyáriipari vállalatokon. Az uj ren­delet tervezői azt kívánják, hogy a negyven­órás munkahét rendszerét minden olyan válla­lat köteles legyen bevezetni, amely vállalat (Súlyosbodott a malomipar helyzete.) A ke­reskedelmi malmok központi egyesülete vala­mennyi malomipari szervezet delegátusának részvéteiével a malomipar kritikus helyzeté­ről tárgyalt. Megállapították, hogy a malmok 1934. évi mérlegei nagy veszteséget tüntetnek fel. A helyzet januárban tovább súlyosbodott. A lisztelhelyezés megakadt s a malmok kény­telenek vagononként! 2000 koronáig terjedő veszteséggel túladni áruikon. A gaíbonamono- pólimm nem hozott hasznot és nem jelent előnyt a malmok részére. A csehszlovákiai malmok kapacitása háromszorosan fölülmúlja a belföld! piac szükségletét. Még a bérőrlés terén is annyira leszorították az árakat, hogy azok nem fedezik a készkiadásokat s távol­ról sem szolgálhatnak a berendezés amortizá­lására. A csehszlovákiai malmok országos egyesülete azzal a kéréssel fordul a kormány­hoz, hogy vegye védelmébe ezt a fontos iparágat és mentse meg az eimerüléstől. (Delvatlválják a lejt.) Bukarestből jelentik: A Romén Nemzeti Bank a lej aranyfedezetét 32 százalékról 25 százalékra leszállítja s en­nek arányában fölemeli a bankjegyforgalmat. Az uj bankjegyek kibocsátásának célja a költ­ségvetés 3.75 milliárd lejt kitevő hiányának csökkentése. A kormány 'meggyőződése sze­rint a bankjegyforgalom növelése nem fogja besolyásolni a lej nemzetközi árfolyamát. Antonescu pénzügyminiszter kijelentette, hogy az április 1-én kezdődő költségvetési év során a kormány mindenképpen megőrzi a költség­vetés egyensúlyát. Az egyensúly biztositáso érdekében a kormány mindem tagjától mesz- szemenő takarékossági intézkedések fogana­tosítását kérte s kijelentette, hogy lemond tárcájáról, ha minisztertársai nehéz munkájá­ban nem támogatnák kellő mértékben. (Egy pengős osztalékot fizet a Salgótarjáni Kőszénbánya.) Budapestről jelentik: A Salgó­tarjáni Kőszénbánya rt. igazgatósága most tar­tott ülésében megállapította az 1934. évi zár­számadásokat és elhatározta, hogy a február 25- re egybehívandó rendes évi közgyűlésnek rész- vényenkint 1 pengő osztalék kifizetését fogja in­dítványozni. (Koncesszióhoz kötött uj iparágak.) A készü­lő uj ipartörvény értelmében az eddig szabad garázsipar gyakorlását koncessziótól teszik a jövőben függővé. Ugyancsak koncesszió kell a jövőben a szemüvegárusitáshoz és a fotokémiai utón előállított klisék készítéséhez is. (Állatvásári hir.) A hétfői prágai állatvásár fölhajtása a vásárpénztár igazgatóságának je­lentése szerint 650 vágómarha, 1900 belföldi hússertés és 1000 külföldi hízott sertés less. (Megalakult a bélkereskedők és bélimportő- rök országos egyesülete.) A csehszlovákiai bél­kereskedők és bélimportőrök országos egyesü­letet alakítottak. Az uj szervezet, mely most tar­totta Prágában alakuló közgyűlését, a bélkeres­kedők érdekeit fogja képviselni az Állatkereske­delmi Társasággal szemben. (Csehszlovákia nem Importál külföldi talp­fát.) A faszindikátus tanácstesiitletének jelen­tése a talpfaszállitás kérdésével foglalkozik. A faszindikátus megállapítja, hogy a külföldi talpfa csehszlovákiai importjáról forgalomba került hirek nem felelnek meg a valóságnak. Az államvasutak vezetősége azzal a szándékkal nem foglalkozik, hogy vasból, illetve betonból készült talpfákat használjon föl, mert a kül­földi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a vas- és a beton-talpfák nem tartósak és nem rentá­bilisak Mit kapunk a valutákért? Prága, február 16. Kö 100 pengéért .............................. 438.50 10 0 schillingért .......................... 451.50 100 zlotyért .......................... 452.125 10 0 lejért ............................... 15.25 110 márkáért............. 908.— 100 dinárért .......................... 53.55 10 0 svájd frankért.... 774.25 10 0 francia frankért ..... 157.80 100 Hráért .................................. 203.65 1 amerikai dollárért .... 23.55 1 angol fontért ........ 116.25 Mi t fizetünk a valutákért? Prága, február 16. Ké 100 pengőért .............................. 441.50 100 schillingért .......................... 454.50 100 zlotyért .......................... 455.125 10 0 lejért ............................... 15.55 100 márkáért............. 912.— 10 0 dinárért .......................... 53.95 10 0 svájci frankért.... 777.35 10 0 francia frankért ..... 158.40 100 Hráért .................................. 204.85 1 amerikai dollárért .... 23.75 1 angol fontért ..... 117.25 tíznél több alkalmazottat foglalkoztat. Arneny- nyiben a kormány elfogadja a tervezetet, akkor a negyvenórás munkahetet a rendelet | kibocsátásától számított egy hónapon belül | kell megvalósítani. A munkabér kérdésében ! a munkásoknak további egy hónapon belül | kell a munkaadóval megegyezniük. Ha az I egyezség e határidőn belül nem jönne létre, j akkor ismét egy hónapon belül döntőbíróság határoz a munkabérek kérdésében. A negy­venórás munkahétről szóló rendelet nem vonatkozik vasúti, postai és hasonló üzemek­re, valamint kórházakra, gyógyintézetekre és mezőgazdasági üzemekre. A negyvenórás munkahét rendszerének hivei azt remélik, hogy a rendszer mintegy 50.000 munkás be­állítását eredményezheti. A terv ellenzői úgy vélik, hogy a negyvenórás munkahét újabb terhet az exportipar számára s esetleg újabb üzembeszüntetést vonhat után, ami viszont a munkanélküliség -további emelkedését idéz­heti elő. (A Latorica rt. mérlege.) Ungvárról jelentik: A Latorica rt. csak most tette közzé 1933 évi mérlegének adatait. A vállalat mérlege nem zá­rult ugyan nyereséggel, de a javult helyzet kö­vetkeztében a Latorica rt. 1,361.737 korona ősz- szegben leírásokat eszközölhetett s e leírások után az 1933 évi mérleg csupán 3310 korona veszteséget tartalmaz. A Latorica 1932 évi mér­lege 1,245.228 korona veszteséget tartalmazott. A Latorica részvénytőkéje 25 millió korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom