Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)
1935-02-17 / 41. (3593.) szám
1935 február 17, vasárnap. 15 KöZ€ÍA ZDA WWWflWWHWWWMBBMWMCW^M——B—gg—W—aWBWMS——WM———— Három lépés meg a negyedik Irta: Ternyei László Prága, február 16. Most lesz egy esztendeje annak, hogy a kormány 16.6 százalékkal leszállitta. ta a csehszlovák korona aranytartalmát. A korona devalválása bátor lépés volt a gazdasági válság enyhülése felé vezető rögös és tövises utón. Az első lépést csakhamar másik kettő — a gabonamonepó- lium és a kiviteli intézet — követte, a negyedik lépés megtétele pedig az állatmonopólium alakjában rövidesen megtörténik. * A korona devalválását annak idején nagy polémia előzte meg. Az emlékezetes Bnglis-tervezetnek sok ellenzője, sok támadója volt. A kérdés kormányválságot is okozott, mért a cseh nemzeti demokraták kiváltak a kabinetből, amikor Malypetr miniszterelnök ugyancsak emlékezetes rádióbeszédében bejelentette a valutaszabályozást. Ma már az egy év távlatából megállapítható, hogy a devalválás kiküszöbölte a korona belföldi és külföldi vásárlóereje közötti diszparitást, megélénkítette a kivitelt és nem járt azokkal a következményekkel, melyektől a devalválás ellenzői tártottak, vagyis nem okozott drágulást és nem nehezítette meg az importforgalmat sem. A korona devalválása hatékony injekciót jelentett a kutyaszorítóba került exportipar számára, de a kivitel kérdését nem oldotta meg gyökeresen, mert az árproblémán kivfil még sok tényező játszott és játszik döntő szerepet a csehszlovákiai exportcikkek kivitele kérdésében. A devalválás után csakhamar kitűnt, hogy pé'dául magyar viszonylatban hiába olcsó a csehszlovák áru, mégsem lehet Magyarországra nagyobb meny- nviséget szállítani, mint amennyit a két állam között kötött kompenzációs egyezmény engedélyez. Az árucsereforgalom Csehszlovákia és számos fontos partnere között csak kompenzációs alapon bonyolódik le s a kompenzációs rendszerben az ár kérdése nem elsőrendű fontosságú kérdés. A korona devalválásának nagy szerepe lenne az olyan államokkal való kereskedelmi forgalomban, melyek a szabadkereskedelem elve alapján maradtak s nem tértek át a kcmpenzációg egyezmények, rendszerére. Eezek az államok azonban szintén gátat vetnek úgy a dömpingnek, mint a bevitel mesterséges emelésének s meghatározzák az egyes exportállamoknak juttatott beviteli hányadokat s nem hajlandók e kontingenseiket növelni. Ezt bizonyítja a franciacsehszlovák külkereskedelmi forgalom képe is, amelyből kitűnik, hogy a korona devalválása éta a Franciaországba irányuló kivitel mennyisége csökkent s a mérleg passzívuma Csehszlovákia számára nagyobbodott. . . A devalválásnak mégis volt hatása. Ezt a valutaszabályozás ellenfelei is beismerik, amidőn azt állítják, hogy ez a hatág csak néhány hónapig tartott és már elmúlt. Legutóbb a cseh gyáriparosok klubjában mondták, újabban pedig a kárpátaljai gyáriparosok beszámolója állítja ezt. Ezzel szemben tény, hogy a külkereskedelmi mérleg aktívuma a devalválás óta állandóan emelkedő irányzatot mutat s ez a fölfelé Ívelő vonal nem törik meg, hiszen az éppen most publikált januári kimutatásból tűnik ki a legjobban, hogy a helyzet nem súlyosbodik, hiszen a januári mérleg aktívuma a háromszorosát teszi ki annak az aktívumnak, melyet a devalválás előtti utolsó hónap, 1934 januárja, hozott. A korona értékcsökkentése tehát pozitív eredményt mutathat föl, de a megkezdett utón tovább kell haladni és lehetővé tenni, hogy a javulás ál- lardósuljon és a mainál nagyobb mérteket öltsön. Ezen a téren nagy hivatás vár a kiviteli intézetre. Ennek feladata a régi piacok visszaszerzése és uj piacok keresése. Á kiviteli intézettől nem lehet és nem szabad csodát remélni, a rendkívüli nehézségekkel ez az intézmény sem tud megbirkózni, ha a kormány nem módosítja eddigi gazdasági politikáját és nem nyújt lehetőséget arra, hogy néhány fontos viszonylatban helyreálljon a rendes kereskedelmi szerződésen alapuló kereskedelmi kapcsolat. Szlovenszkó és Kárpátalja szempontjából elsőrendű fontossággal bir a magyar piac. Jó! tudjuk, hogy e két országrész gazdasági helyzete milyen hatalmas lendülettel javulna, ha helyreállna a kereskedelmi szerződés fölmondása előtti állapot. A magyar-csehszlovák kompenzációs egyezmény érvényét március 31-ig meghosszabbítják s márciusban uj kompenzációs egyezményt kötnek. Az uj egyezmény a mainál tágabb keretek között jön létre, de mégis csak kompenzációs egyezmény lesz és nem rendes kereskedelmi szerződés. Nem tudjuk, miért kell immár ötödik éve szerződésenkiviili állapotban lebonyolítani árucsereforgalmunkat Szlovenszkó és Kárpátalja legfonntosabb kereskedelmi partnerével, de mindennél Inkább kivánatosnak tartjuk, hogy ez a helyzet mielőbb véget érjen. A kormánynak Szlovenszkó és Kárpátalja speciális gazdasági érdekei szemelőtt tartásával még áldozatoktól sem szabadna visszariadnia. A válság enyhítése érdekében foganatosított intézkedések sorában ezután időrendben és jelentőségben a gabonamonopólium következett. A gazdasági év vége felé járunk s most már nem titok, hogy a gobonamonopólium mai alakjában nem felel meg céljának. Sok panasz és sok kifogás merült fel ellene. Ez a sok panasz arra készteti a kormányt, hogy revízió alá vesse a gabonamonopóliumról szóló rendeletét és azt javított kiadásban bocsássa ki a küszöbön álló gazdasági év kezdete előtt. Ma már megállapíthatjuk, szerencséje volt a Gabonatársaságnak, hogy a termés nem volt jobb az átlagosnál, sőt Csehországban mögötte maradt az átlagos évek termésének. Komoly bajok és komoly üzemzavarok keletkezhettek volu.a, hiszen ebben az évben is kicsinynek bizonyult az a tőke, mely a bevásárlás céljaira rendelkezésre állott. Bajok voltak az elmúlt gazdasági évből fonniaradt készletek körül, gond volt az úgynevezett intervenciós gabonával s mindez hatványozott mértékben jelentkezett volna, ha a termés nem lenne csak átlagos. A gabonamonopólhimról szóló uj rendelet állítólag messzemenő joggal ruházza fel a Gabonatársaságot. Kontlngentálási jogot biztosit neki, ami azt is jelenheti, hogy a Gabonatársaságnak jogában lesz előre meghatározni, hogy a gazda mennyi búzát, rozsot, árpát, zabot ég tengerit termelhet. Ez nem lesz olyan egyszerű, mert rendes körülmények között a gazda nagyon sok külső körülmény megfontolása után határozza el magát arra, hogy melyik agbonafajtából ebben vagy abban az esztendőben mennyit termel. Nem lenne panasz a Gabonatársaság ellen, ha a mai rendszer hibáit kiküszöbölné, ha egységes bevásárlási árakat szabna meg a köztársaság egész területére és ha közegeit kioktatná, hogy a gabona monopólium nem a társaség, hanem a gazda érdekében van. Az állatmonopólium a gabonamonopólium mintájára készül. Az Állatkereskedelml Társaság alapszabályai feltűnően hasonlítanak a Gabonaiársaság alapszabályaihoz. A társaság keretében vezető szerephez ismét ama gazdasági szervezetek jutnak, melyek közel állnak az agrárpárthoz vagy a szociáldemokrata párthoz. Ha meghozzák az állattenyésztés rentabilitását, ha megakadályozzák az árak esését és tekintettel lesznek arra a* elvre, hogy a fogyasztóra sem lehet minden terhet áthárítani és a fogyasztópiac felvevőképességét nem szabad csorbítani, akkor nem lesz ellenük annyi kifogás, mint a Gabonatár saság megbízottai és bizományosai ellen és nem lesz szükség arra, hogy az első idény lezajlása után ezt az intézményt is újjá kellessen szervezni. Az eddigi tapasztalatok után nagy kérdés ,vájjon igy lesz-e? Kárpátalján nem javult a gyáripar helyzete A devalválást követő hőnapok élénkülését visszaesés követte ■ Csak a közterhek csökkentése és a kivitel támogatása hozhat javít ást ■ > A kárpátaljai gyáriparosok országos egyesületének beszámolója Ungvár, február 16. A kárpátaljai gyáriparosok országos egyesülete most tette közzé a kárpátaljai gyáripar 1934 évi helyzetéről szóló jelentését. A jelentés megállapítja, hogy a fadesztilláló ipar helyzete az elmúlt esztendőben nem változott, exportálni azonban csak redukált árak mellett lehetett. A kiviteli jövedelem terén javulás a korona devalválása után sem mutatkozott, ámbár a kivitel a devalválás következtében könnyebbé vált, A belföldi üzlet az 1933 év adataihoz viszonyítva kissé megélénkült, de még mindig nem nevezhető normálisnak. A fakivitel terén csupán az év első hónapjaiban észleltek javulást vágottfakivltelben s a további kivitel érdekében az exportőrök kénytelenek voltak lémondani arról az anyagi előnyről, melyet a korona devalválása számukra jelentett. A foglalkoztatott munkások száma a múlt év első 7—8 hónapja folyamán 5—10 százalékkal emelkedett, később azonban a helyzet rosz- szabbodott és nagyobbodott a munkanélküliek száma. A malomipar számára nagyjelentőségű beavatkozást jelentett a gabonamonopőlium bevezetése, Á malmok közül néhányan elvesztették jövedelmezőségüket és prosperitásuk negatívvá változott. A podhorjáni sörgyár 1934-ben 20 százalékkal fokozta termelését. A munkácsi ásványolajíino- mitók kapácitása az előző év adataihoz viszonyítva csökkent. A ,,Vulcan“ gyujtógyár újabb 5 százalékkal csökkentette produkcióját s ezzel 1934 évi termelése 40 százalékkal maradt mögötte a normális évek produkciójának. A téglaipar mintegy 30 százalékos elhelyezési redukcióról számol be. A kőipari vállalatok forgalmának redukciója körülbelül szintén 30 százalékot tesz ki. A szeszipari vállalatok 1933-hoz viszonyítva 13 százalékkal kevesebb árut helyeztek el. Kárpátalján az elhelyezési lehetőségek a többi országrészhez viszonyítva a2ért is rosszabbak, mert nagymennyiségű szesz kerül csempészuton Romániából és Magyarországról Kárpátaljára. A vasipar a magas vasúti tarifa következtében a történelmi országokban nem versenyképes 8 a helyi szükséglet elenyészően csekély. A kárpátaljai vasipar ezért úgyszólván kizáróan a romániai kivitelre van utalva. A kivitelt megnehezíti a kötött devizagazdálkodás rendszere. A válság miatti takarékossági intézkedések erősen korlátozták a villamos müvek forgalmát, mert a takarékosság következtében visszaesett az áramfogyasztás is. Az általános helyzet kérdésében megállapítható, hogy a korona devalválása múlt év elején megélénkítette az elhelyezési forgalmat és a kivitelt, de a devalválás előnyeit különböző külföldi intézkedések ellensúlyozták és kiegyenlítették. A gyáripar helyzete csak a közterhek csökkentésével és a kivitel élénkítésével javítható fel. (Készül a negyvenórás munkahét bevezetéséről szóló kormányrendeletet.) A negyvenórás munkahét bevezetéséiről szóló kormány- rendelet előkészítő munkálatai serényen folynak. A miniszterelnökség közgazdasági osztálya tárgyalásokat folytat az egyes iparágak képviselőivel, akiket arra akar bírni, hogy üzemeikben önkéntesen vezessék be a negyvenórás munkahét rendszerét. A palacküveg- ipari vállalatok, amint jelentettük, már nyilatkoztak és kijelentették, hogy megvalósítják az uj rendszert. A söripari vállalatok és a müge lyemgyárak képviselői is hajlandóságuknak adtak kifejezést. A kormány szociáldemokrata tagjai nem helyesük a kérdésnek ilyen alakban való rendezéséit és ragaszkodnak ahhoz, hogy a kormány a negyvenórás munkahetet rendeleti utón léptesse életbe. A kormány- rendelet tervezetét annak idején dr. Meissner népjóléti miniszter készítette el, ezt a tervezetet újabban módosították s megváltoztatott alakjában terjesztették a kormány valamennyi tagja elé. Az uj tervezet annyiban tér el a régitől, hogy a negyvenórás munkahét rendszerét a gyáripari vállalatokon kivüil a kisipari vállalatokra is kiterjeszti. A kereskedelmi kormány nem helyesli ezt a változtatást és azt kívánja, hogy a rendelet érvénye ne terjedjen túl a gyáriipari vállalatokon. Az uj rendelet tervezői azt kívánják, hogy a negyvenórás munkahét rendszerét minden olyan vállalat köteles legyen bevezetni, amely vállalat (Súlyosbodott a malomipar helyzete.) A kereskedelmi malmok központi egyesülete valamennyi malomipari szervezet delegátusának részvéteiével a malomipar kritikus helyzetéről tárgyalt. Megállapították, hogy a malmok 1934. évi mérlegei nagy veszteséget tüntetnek fel. A helyzet januárban tovább súlyosbodott. A lisztelhelyezés megakadt s a malmok kénytelenek vagononként! 2000 koronáig terjedő veszteséggel túladni áruikon. A gaíbonamono- pólimm nem hozott hasznot és nem jelent előnyt a malmok részére. A csehszlovákiai malmok kapacitása háromszorosan fölülmúlja a belföld! piac szükségletét. Még a bérőrlés terén is annyira leszorították az árakat, hogy azok nem fedezik a készkiadásokat s távolról sem szolgálhatnak a berendezés amortizálására. A csehszlovákiai malmok országos egyesülete azzal a kéréssel fordul a kormányhoz, hogy vegye védelmébe ezt a fontos iparágat és mentse meg az eimerüléstől. (Delvatlválják a lejt.) Bukarestből jelentik: A Romén Nemzeti Bank a lej aranyfedezetét 32 százalékról 25 százalékra leszállítja s ennek arányában fölemeli a bankjegyforgalmat. Az uj bankjegyek kibocsátásának célja a költségvetés 3.75 milliárd lejt kitevő hiányának csökkentése. A kormány 'meggyőződése szerint a bankjegyforgalom növelése nem fogja besolyásolni a lej nemzetközi árfolyamát. Antonescu pénzügyminiszter kijelentette, hogy az április 1-én kezdődő költségvetési év során a kormány mindenképpen megőrzi a költségvetés egyensúlyát. Az egyensúly biztositáso érdekében a kormány mindem tagjától mesz- szemenő takarékossági intézkedések foganatosítását kérte s kijelentette, hogy lemond tárcájáról, ha minisztertársai nehéz munkájában nem támogatnák kellő mértékben. (Egy pengős osztalékot fizet a Salgótarjáni Kőszénbánya.) Budapestről jelentik: A Salgótarjáni Kőszénbánya rt. igazgatósága most tartott ülésében megállapította az 1934. évi zárszámadásokat és elhatározta, hogy a február 25- re egybehívandó rendes évi közgyűlésnek rész- vényenkint 1 pengő osztalék kifizetését fogja indítványozni. (Koncesszióhoz kötött uj iparágak.) A készülő uj ipartörvény értelmében az eddig szabad garázsipar gyakorlását koncessziótól teszik a jövőben függővé. Ugyancsak koncesszió kell a jövőben a szemüvegárusitáshoz és a fotokémiai utón előállított klisék készítéséhez is. (Állatvásári hir.) A hétfői prágai állatvásár fölhajtása a vásárpénztár igazgatóságának jelentése szerint 650 vágómarha, 1900 belföldi hússertés és 1000 külföldi hízott sertés less. (Megalakult a bélkereskedők és bélimportő- rök országos egyesülete.) A csehszlovákiai bélkereskedők és bélimportőrök országos egyesületet alakítottak. Az uj szervezet, mely most tartotta Prágában alakuló közgyűlését, a bélkereskedők érdekeit fogja képviselni az Állatkereskedelmi Társasággal szemben. (Csehszlovákia nem Importál külföldi talpfát.) A faszindikátus tanácstesiitletének jelentése a talpfaszállitás kérdésével foglalkozik. A faszindikátus megállapítja, hogy a külföldi talpfa csehszlovákiai importjáról forgalomba került hirek nem felelnek meg a valóságnak. Az államvasutak vezetősége azzal a szándékkal nem foglalkozik, hogy vasból, illetve betonból készült talpfákat használjon föl, mert a külföldi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a vas- és a beton-talpfák nem tartósak és nem rentábilisak Mit kapunk a valutákért? Prága, február 16. Kö 100 pengéért .............................. 438.50 10 0 schillingért .......................... 451.50 100 zlotyért .......................... 452.125 10 0 lejért ............................... 15.25 110 márkáért............. 908.— 100 dinárért .......................... 53.55 10 0 svájd frankért.... 774.25 10 0 francia frankért ..... 157.80 100 Hráért .................................. 203.65 1 amerikai dollárért .... 23.55 1 angol fontért ........ 116.25 Mi t fizetünk a valutákért? Prága, február 16. Ké 100 pengőért .............................. 441.50 100 schillingért .......................... 454.50 100 zlotyért .......................... 455.125 10 0 lejért ............................... 15.55 100 márkáért............. 912.— 10 0 dinárért .......................... 53.95 10 0 svájci frankért.... 777.35 10 0 francia frankért ..... 158.40 100 Hráért .................................. 204.85 1 amerikai dollárért .... 23.75 1 angol fontért ..... 117.25 tíznél több alkalmazottat foglalkoztat. Arneny- nyiben a kormány elfogadja a tervezetet, akkor a negyvenórás munkahetet a rendelet | kibocsátásától számított egy hónapon belül | kell megvalósítani. A munkabér kérdésében ! a munkásoknak további egy hónapon belül | kell a munkaadóval megegyezniük. Ha az I egyezség e határidőn belül nem jönne létre, j akkor ismét egy hónapon belül döntőbíróság határoz a munkabérek kérdésében. A negyvenórás munkahétről szóló rendelet nem vonatkozik vasúti, postai és hasonló üzemekre, valamint kórházakra, gyógyintézetekre és mezőgazdasági üzemekre. A negyvenórás munkahét rendszerének hivei azt remélik, hogy a rendszer mintegy 50.000 munkás beállítását eredményezheti. A terv ellenzői úgy vélik, hogy a negyvenórás munkahét újabb terhet az exportipar számára s esetleg újabb üzembeszüntetést vonhat után, ami viszont a munkanélküliség -további emelkedését idézheti elő. (A Latorica rt. mérlege.) Ungvárról jelentik: A Latorica rt. csak most tette közzé 1933 évi mérlegének adatait. A vállalat mérlege nem zárult ugyan nyereséggel, de a javult helyzet következtében a Latorica rt. 1,361.737 korona ősz- szegben leírásokat eszközölhetett s e leírások után az 1933 évi mérleg csupán 3310 korona veszteséget tartalmaz. A Latorica 1932 évi mérlege 1,245.228 korona veszteséget tartalmazott. A Latorica részvénytőkéje 25 millió korona.
