Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)

1935-02-17 / 41. (3593.) szám

'**<AskÁíu v fcé4.\k*MR-rAÍKÍkA*í Butid Budapest, február hó. A pozsonyi szár­mazású Bulla Elma művészetét minden szem­pontból mérlegre tette, kivizsgálta már a buda­pesti sajtó és olyan kivételes dicséretben része­sítette, olyan egyöntetű lelkesedéssel tette meg egyik legnagyobb magyar színésznőnek, hogy nemcsak elsöpört egy-egy okvetetlenkedőt, de teljesen kimerítette az elismerő kritika bőséges forrásait. Bulla Elma ma már európahirü győzelme azonban a megfeneklett színjátszás szempontjá­ból még külön hasznosítható is. Épen ezért nem érdektelen, ha azt is megvizsgáljuk, hogy hogyan jött létre ez a kritika, közönség, szerző, ren­dező és színpad feletti győzelem. Az első képben még csupán a jó színésznőt látjuk Bulla Elmában, aki csak játékkulturájá- val tud bennünket lekötni. Ennek oka pedig, hogy a szerző itt még tehetségtelenül küzd, hogy minél érdekesebb jelenéseket produkáljon, drámairói gyakorlatlanságot mutatva forgatja a mesét, mig kideriti, hogy Karla és Herner mér­nök szeretik egymást, és ellopatja a tízezer sil- linget, hogy elindíthassa hőseit tragikusan küz­delmes útjukra. Mig a szerelem harcát vívják, van Bulla El- mának két momentuma, néhány hangja, ami már előleg az elkövetkező szinjátéki szépségekből. A férfi féltékenységével gyötri és Bulla Elma megadása itt már majdnem Karla megadása, Karla hangja: ,.Nem hazudtam neked/' (1) Ebben a három egyszerű szóban már megcsillan a szinjátszómüvészet minden szépsége. Mint egy ember fordul önmagába a nézőtér, mikor Karla önvallomását megteszi: „Azt hittem, hogy szeretem őket/' (2) A művészet erejével kényszeríti ki belőlünk a sóhajtást, az önmagunk vallomását: azt hittük, hogy szerettük őket. Hernert már a rendőrség vallatja, mikor az ügyvéd szobájába belép egy fekete ruhás fiatal nő; Wander Karla. Ezek a bizonytalan, im­bolygó lépések, ez a féltő, szerető hang, a meg­riadt, könyörgő tekintet és ez a lázasan dobogó szív, mind, mind Wander Kariáé. Szinte csoda történik a színpadon, egy uj ember születik meg előttünk. Ember, aki ed­dig csak egy név volt a szinlapon: Wander Karla, A színésznő Bulla Elma szinte eltűnik. Bár félve indul, alig mer saját mélységeibe leszállni, talán azért, hogy aztán annál inkább elmerül­hessen Karla boldogtalanságába, boldogságába. Értelmét és művészetét, lelke és teste minden erejét rápazarolja erre a színpadi újszülöttre, hogy az mint valóságos élet csodálatos árnyé­ka élhessen előttünk, és mi aggódhassunk érte, féltsük és szeressük. Az ügyvéd jelenti, hogy Hernert letartóztat­ják. Tehát veszélyben van a vele egy lélek- egy test férfi jövője, élete, diplomája. Hite megful­lad a szörnyű féltésbe, mégsem törődik vele, hogy bünös-e Herner, vagy sem. Megmenteni a férfit. Néhány néma pillanata tökéletes szín­padi játék. Bizonytalan, meg-megcsukló hangja is az örökké élő színjátszás ereje: „Én vettem el a pénzt." (3) Hazugságával ellenállhatatlan erővel vonja ma­gához a nézőt, mindenen, mindenkin uralkodik, mikor bizonyít: „Nem tudtam ellentállni." (4) Most már a darab is erőrekap. A börtönjele­nés igazi dráma. Börtönőr vezeti be a mi Kar- Iánkat. Örömben fénylő arccal jön, majd bele- rándul a szája, mikor meglátja az üres színpa­dot: „Ma van a látogató napom." (5) A közönség tudja, hogy Herner megveti Karlát, mert elhitte Karla bűnösségét és el is akarja őt felejteni. Szinte mozdulunk, hogy megsimogas­suk, megvigasztaljuk . De törvény, hogy ülve kell maradni és nem lehet tenni semmit, mikor Kariéból kisírnak a szavak: „Megfeledkeztek rólam." (6) A kirendelt elmeszakértőt modern inkvizitor- látjuk és kérdéseire tehetetlenül ökölbeszorul a kezünk. Most már teljesen Bulla Elmát szolgál­juk, vele szenvedünk annyira, hogy arculcsap- va érezzük magunkat az elmeszakértő kérdé­sére: „Hogy áll erotika dolgában?" „Tessék?"... Kérdezzük Kariéval ijedten, értelmetlenül. Vele együtt szakad fel belőlünk: *) Szöveg a „Vallomás" budapesti előadá­sán (a Belvárosi Színházban) fölvett s mai ké­pes mellékletünkben közölt, eredeti pillanatfel- ,vételeinkhez. „Maga nem tudhatja, hogy én milyen va­gyok." (7) Jól esne vele kiabálni, hazudni és feljajdulni. Mikor letelik a büntetésünk, újra az ügyvéd­nél vagyunk: Kariéval együtt. Herner van a szo­bában. Karla ránéz, egyhelyben marad, némán, lassan ömlik, majd teljesen ráterül a boldogság. Újra érezni, látni Hernert... Ezt a néma jelenést iró nem irta, rendező nem rendezte, ezt a színésznő, Bulla Elma ad­ja nekünk, olyan művészi ajándékképen, ami­lyent egy emberi életen keresztül csak nagyon ritkán kaphatunk. De Herner nem hisz neki. Megfeszülnek az ide­geink, mikor Karla egy esztendő szenvedésével a hangjában mondja: Adyval nyit az uj pesti Révai-uccai Színház Budapest, február 16. (Budapesti szerkesztő­ségünk jelentése.) A magyar főváros irói és művészi társadalma nagy várakozással és ér­deklődéssel tekint a Pesti Színház helyén meg­nyíló Révai-uccai Színház február 23-iki kapu­nyitása elé. Ez a kapunyitás azzal az irodalmi szenzációval szolgál, hogy ez alkalommal szin- rehozzák Ady Endréről, a halhatatlan emlékű nagy magyar költőről irt első színdarabot. A darabot Nagy Dániel, az erdélyi származású kiváló iró irta és ősbemutatója tavaly volt Deb­recenben. A debreceni bemutató, mint emléke­zetes, országos művészi esemény volt és a pre- miérre Ady valamennyi kortársa és barátja és számos művészi előkelőség utazott Debrecen­be, sőt a magyar kultuszminiszter is képviseltet­te magát és a pesti lapok külön tudósítókat küldtek ki. A darabot Darvas Ernő rendezi, a főbb szerepeket a következő ismert színészek játszák: ' Ady-Várady Lajos, Léda-Beleznay Margit, Csinszka-Majláth Aranka, Ady édes- anyja-Gyöngyössy Erzsi, Ady atyja-Justh Gyu­la, a Halál megszemélyesitője pedig Baló Ele­mér lesz. (*) Kultúrpalota Füleken. Tudósítónk je­lenti: Kamaroean megindul Füleken az uj kul­túrpalota építése. Hulita Vilmos kezdeménye­zésére ugyanis elhatározták, hogy a Füleld T. C. klubházát kultúrpalotává építtetik át. A mos­tani épületet átalakítják, húsz méterrel meg­toldják, a földszinten kávóházat és tánctermet építenek, az emeleten pedig színházterem lesz Az építkezés 250.000 koronába kerlül. Az FTC ezután nemcsak sporttal fog foglalkozni, de a magasabb kulturcélokért is sorompóba állítja tagjait. (*) Uj filmek Prágában. A pénteki bemiutaitón sorira került a második amieiriikai film prágai be- mavtatása, amelynek elme „Cavalcade**. Ez a film is már régebbi produkció és uigyaaiolyain sikert aratott, minit a „Feilhőroihiaraioizók". Nem is film- szalag ez tulajdonképpen, hanoim Anglia törté- ■meilmének a térképe és felöleli az 1890-tói 1933-ig terjedő kort. Egy család áll úgyszólván a kor középpontjában és rajta keresztül úgy mutatja be a film az angol történet minidéin változatossá­gát és kilengését, mint Galswontihy a Forsyte Saigaban. Az angol család háza az a vár, amelyre minden angol polgár büszke. Azonban anmaik el­lenére, hogy a családnak a háza várkastély, an­nak ellenére, hogy gyémántokban és gyöngyök­ben bővelkednek és az előkelő emberek sorába küzdöttek fel magukat, — Oamlcade, azaz őrült nyangalás a család élete, amelynek minden ke­serve megmutatkozik és megmutatkoznak a se­bek és a sebek hegen is. Világtörténelem egy csa­lád keretében, ez lehetnie rövid ismertetése enniek a miniden tekintetben kiváló filmnek. A búr há­ború, a világháború, a gazdasági megrendülés, minden, ami az angol történelem eme közel fél- századában elhatározó esemény volt, jelemetes formában felüti fejét a filmben. 1932 szilveszter éjszakáján a nagy család tagjai pezsgőspoharak­kal a kezükben mindennek elleniére ünnepük Anglia nagyságát és a békét. A Cavalcade azon­ban tovább tart. és ki tudja, milyen magaslatokba vagy sötét mélységekbe visz? Mestermü ez a film is. — A „Résztvevő nem válaszol** című fil­met fifimskoilákban kellene bemutatni, hogy min­den vérbeli filmes lássa, hogyan nem szabad filmet csinálni. — Kedves egv bécsi vígjáték, amelynek „Utazás a fiatalságba** a cime és amelynek szerepeit Th.imig, Leó Slezák és Moser, valamint Liáné Hald reveiálják sok humorral és bécsi izzel. Kedvenc helyzeti komikum, jó képek. — „Minden ut a szerelemhez vezet**: régi cselek­mény, régi kellékeik és áiporodiott komikum. Ne­mess zivü és nemeefrakkos pincérek, néhány sze­relmes leány és egy mondvacsinált heippyend: mulatni nem nagyon lehet mellette. (*) Zukor Adolf ismét a Paramount ura. Hollywoodnak nagy szenzációja van. Zukor Adolf, a ricsei származású filmkirály, akit évek­kel ezelőtt detronizáltak, ismét a fejére tette a koronát. Mint emlékezetes, a nagy válságban Zukor Adolf is elvesztette vagyonának jelenté­keny részét és kénytelen volt a Paramount rész­vénytöbbségét különböző érdekeltségeknek át­engedni. Névleg ő maradt a Paramount elnöke, de hatáskörét teljesen megnyirbálták úgy, hogy a hatalmas vállalat pénzügyi irányítását már nem ő végezte. Néhány nappal ezelőtt tartották meg a filmvállalat uj közgyűlését. Kiderült, hogy a részvényköteg 75 százaléka egy bankcsoport kezében van. A többség határozott kívánságára most újból Zukor Adolfot választották meg a részvénytársaság elnökévé és a jogkörét kibő­vítve megbízták a filmvállalat gazdasági ügyei­nek vezetésével. Ez azt jelenti, hogy művészi szempontból is Zukor Adolf lett az ura a Pa- ramountnak, mert hiszen a filmgyártásnál a mű­vészeti részt nem lehet különválasztani a gazda­sági kérdésektől. (•) Háromszáznegyven millió betű. Budapestről írják: Negyveiniévi fenmúllám alatt ennyi betű je­lönit meg a müveit magyar emláirtok kedvelt lap­jában, az Uj Időkben, lapjaival pedig huszonhét­ezer 'katasztmáíliis holdat lelhetnie betfödnii. Ezek az adatok mutatják, mimtahogy Herczeg Ferenc lap­ja, a<z Uj Id'ők legújabb számában közli, azt a rendik,i vilii elterjedtséget és kedveltséget. amelyet ez a képieelap a magyar közönség körében hang­jával. magyaros szellemével, értékes közleményei­vel éis szép képeivel kii tudott magárnak vívni. A mOiStanii számnak is gazdag és változatos a tar­talma. Két regénytolytatást, is látunk benne, az egyiket Osatbó Kálmán, a másikat Harsányi Zsolt irta, két olyan név, amelyhez a legnagyobb sike­rek fűződtek edidiig is. Elbeszélést irt Bónvi Ador­ján, Rabav József, Lázár István, művészeti cik­ket Lyika Károly, színházi kritikát Hámos György, verseit Vamságh János, Juhász Gyula, Öíbey Irén. 8zebbnél-sizebb képek tarkítják a számot, amely­ből nem maradtak ki Miihlbeck Károly humoros rajzai sem és a résöta kedvelt rovatok: Kézi­munka. Kertészet, Gasztronómia, Szépségánorás. Szerkesztői üzenetek stb. Az Uj Tdők kiadóhiva­tala (Budapest, VI. Aednássy-ut 161 bárkinek szi­kesem küld díjtalan mutatványszámot. xx Arthur Strlngcr uj regénye: Az elveszett leány. „A vőlegény hliába várta menyasszonyát az oltár ellőtt.. A milliomos leánya megszökött egy fiatal festővel** — ordították a lapok hasábjai. Mr. Dairrow, a hoppon maradt vőlegény azonban ezt már nem várta be. A montreali expresszen menekül a botrány színhelyéről., hogy a csodála­tos Észak opáloean tiszta levegőjén felejtse el egész eddigi életét és mindent, ami hűtlen szerel­mére emlékeztethetné. Camp ReHiianee annak a kis tanyának a neve, amelynél északabbra még nem tette fehér ember a lábát az egész amerikai kon­tinensem, Végzete azonban a férfit itt is utéléri. Egy sétája alkalmával csavargó indiánokra buk­kan, amiint éppen egy fiatal leányon alkudoznak. A kétségbeesett fiatal teremtés Parrowhoz fordul segítségért és elmeséli, hogy repülőgépével zuhant le ezem a lakatlan vidéken. A fiatal férfi azonban a szán ai másán lerongyolódott, éhségtől elcsigázott leányban is csak hűtlen menyasszonyának hason­mását Tátja és csak kény telem-kellet len vásárolja meg őt a rabló indiánoktól. így kerül Claire. az elkapatott, szeszélyes milliiomosleány a nőgyülölő 'Darro'w házába olyan megalázó sorsba, amelyet nem tud lázadozás nélkül elviselni Két fiatal, büszke léleik kerül iitrt szembe egymással s a ket­tőjük közt folyó nyílt és titkos párviadal során a. levegő mimdíimkább megtelik izzó feszültséggel. A természeti erők szinpompás megnyilatkozásai, az elemekkel való harcok vad romantika.ja és a mind­inkább kirobbanó ellentétek során, a szivek leg­mélyéről fel fák adó érzések győzedelmes szépségei teszik felejthetetlen élménnyé ezt a lélesrzelfojtóam izgalmas olvasmányt, A budapesti Palladn’snak ezt a legújabb Fé-lipengős Regényét Földes Jolán j fondátoitta szép magyarsággal. (*) A Magyar Tanitó február 15-i száma változatosan gazdag tartalommal jelent meg. Vezércikke egységes miunkaszellemet sürget a kisebbségi magyar kulttrrmunkábam, Gaspa- rik Józsa és P. S. az uj elemi iskolai tanterv gyakorlati kérdéseiről írtak pedagógiai cikke­ket, Forgács Mihály a számok kimondásáról értekezik. A Fórum rovat Ocsovay Imire és 1 Molnár János hozzászólásait közli a tanítóság ! továbbképzése tárgyában, az egyesületi rovat­ban Vizváry Vilmos folytatja a Tanítók Háza történetének ismertetését. A Krónikában Sze­pesi Gyula mindig friss és szellemes Írásait olvassuk, a Szemle fordításokat hoz a bel- és ! külföldi pedagógiai folyóiratokból, úgyszintén 1 ismerteti az uj pedagógiai könyveket és folyó- I iratokat. A Hírek rovat élén „a 110 éves Jó- ! kairól" olvashatunk, majd tájékoztató közié- ! ményeket a fizetési frontról és egyéb, a tanító­ságot érdeklő eseményekről. A folyóirat elő­fizetési óra nemtan itókjnak évi 40 korona. (Kiadóhivatal: Komárom, községi elemi is­kola.) (*) A nagy énekesek bojkottálják Amerikát. A ntiwyorki Metropolitan Operaház művészi válságba jutott. A nagy nemzetközi énekesek a dollárzuhanás ég fizetéscsökkentés következ­tében elkerülik Amerikát. Tito Schippa kijelen­tette, hogy az idén utoljára énekel Amerikában. Gigli, Lauri-Volpi, Frida Leiner és Claudia Muzio nem hajlandók többé fellépni a Metro- politanban. Az operaház vezetősége azzal igyekszik segíteni a, válságon, hogy a vendég­művészeinek megengedi a rádióban való sze­replést.-----III----­A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KOMÁROMBAN: Vasárnap este : Aranybárka. Hétfő : Százhuszas tempó. Kedd : Tabáni orgonák. Csütörtök : Az ismeretlen lány. A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA: , . Gyermekem, menyországom. Henny Portén legújabb filmremeke. A KASSAI CAPITOL-MOZGó MŰSORA: Luhacsovicei kaland. M. Cikán nagysikerű belföldi filmje. AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: VÁROSI: Péntek—szombat—vasárnap, f. hó 15—17-én: Az év legszebb filmje: A bucsukeringő. A szerelem koronázatlan királynőjének élete, Georg' Sand szerelme, Chopin karriérje. Fősze­replői: Wolfgang Liebeneiner, Sybille Schmitz, Erna Moréna. Ez a film Chopin muzsikájával és szerelmével van tele. Szombat—vasárnap, f. hó 16—17-én, népelő­adásban Bolváry-Stolz egyik legszebb operettje: Amiről az asszonyok álmodnak. Főszereplői: Nóra Gregor, Gustáv Fröhlich, Petr Lorre. Hétfő—kedd— szerda, f. hó 18—20-án: Gyilkossággal vádolva. (A gyászruhás hölgy.) Izgalmas francia bűnügyi nagysláger. Főszerep­lői: Olga Cechova, Hansi Niesse, Johannes Riemenn, Paul Ottó. Csütörtökön, február 21-én csak egy napig az elmúlt idők legszebb néma filmje: Jiskor. (Élve eltemetve.) Zsidó tárgyú nagysláger. Főszereplői: Dagny Servaes és Beregi Oszkár. Péntek—szombat—vasárnap, f. hó 22—24-én: A film ünnepe, az idei filmgyártás legnagyobb alkotása, Hans Albers világfilmje: Peer Gynt. BIO RÁDIÓ: Péntek—szombat—vasárnap: Hej rup. Voskovec és Werích nagysikerű burleszk komédiája. Szombat—vasárnap, népelőadásban: A kék bálvány. Magyarul beszélő és éneklő nagysláger. Fősze­replői: Beregi Oszkár, Jávor Pál, Gőzön Gyula és Vendrey Ferenc. Hétfő—kedd: Gyilkosság a newyorki akváriumban. Szenzációs, izgalmas, amerikai bűnügyi nagy­sláger. Főszereplője: Róbert Armstrong. Szerda—csütörtök: Jiskor. A gyönyörű zsidó tárgyú nagysláger. Beregi Oszkár és Dagny Servaes-el a főszerepben. Péntek—szombat—vasárnap: Az eltűnt patrol. Káprázatos kiállítású, amerikai nagysláger az idegenlégió katonáinak életéből. Főszereplője: Reginaid Deny és Mc Laglen. „Komédiás, gazember." (8) És mikor eltompultan felnyög: „Én loptam, de menj el végre!" (9) Mikor pedig ártatlansága kiderül, hang nélkül omlik bele egy nagy bőrkarosszékbe (10), de úgy, hogy hangnélküliségében is magával vi­szi figyelmünket és vele könnyebülünk, vele en­gedünk fel. A taps alatt újra ott állt előttünk, olyan sze­rényen, olyan egyszerűen, mint ahogy csak az igazi művész tud: Bulla Elma. Mintha kissé cso­dálkozna is, szinte úgy néz r&nk, mintha kér­dezné: Mit akartok Ti tőlem? Mi pedig hiába sietünk hazafelé, hiába ülünk zsongó villamosra, társaságunkkal finom autó­ba; visszük őt magunkkal. Akár a hideg szoba miatt mérgelődünk, akár kényelmes pizsamába ülünk le regényt olvasni, vagy zenés kávéházba megyünk is, Karla velünk van, Bulla Elma visz- szavonhatatlanul megnyert bennünket magának. Hiába van körülöttünk az élet zaja; dider- günk, olvasunk, vagy poharak harangoznak, nem tudja velünk feledtetni semmi, hogy lát­tunk egy színésznőt, aki igazán színházat ját­szik. Muhoray Elemér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom