Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)
1935-02-15 / 39. (3591.) szám
ft^tpatzo ‘-íopmTS SS'PWU'OO “^193 jÁStamg ÍMpa TFP3 ÁBÁmRwg ‘jpapmg Bugg toopöq Bfimig ‘O^q qgpBg 'B'quiog ‘d2í-w»X sisouqog ‘9106^3. qazupig ‘AIpqiTK Ai®q -ig 'Tmoji uqiog hlimQ j/pupog ‘a^ig ormon •ozzmug \»apupx 8urosz9g ‘puraijg jÁngmugze -gg ^i^niDOs iz^-iqiray ‘L&ip^ö nrppy ‘^jou -B3 .rapíiy ‘aqiprag Jcapjiíy Ss^fwg iBAay :JI?íl3tf»pÍ3«i uassiCi<3H l?du?a ‘8?a *«asrx ‘*umi ‘w™a ‘■BJWJ, 'f ‘i* FK ‘ni9Q Tmspy *g •grpdBi.rrH % yepia^H 1 :asf)[3p«i qmaXugvMtaj nonp^ y zy ívsayxvuNnw sra xvAOHAN&uraa v ^pwpo^TDoq ui0üfíh3m ap ígeiAipo^ paifngtAqfajj usfanuay — *£oj tojó*}? pgqsoadg^ ‘inAjg laqiaj — rapqzqq pTem 3®y yiBqqpt ront zs§oj ■Sgtn ap ‘soAipoqi p^jsaiöA "wrav ^aox —• •0WTaq w»a[ eoam ‘mwtátorai pp^g-ig -qjqia®ao]iapü9 Sgm jusba f|o ^■oitrrpp rjjjat ‘saqppag uoiLSBra itur}yi joaqy •qpg ÁeÁUBJBg— Tflsqqíof punra ‘qBqqoi.§BK j9OTTOR[ •raj®ain)drad jupourc ipezsLSa JtgpuEfoe -Dri fKA^irp; ^qieoadgy y •BqrreJy Jfiujnd — ■^poiaqmSipoczr'Bii saamapiig qozsqig ^rcmwí saőgo ►seqar *epiÁo somon — wt *8ouid»d sgnpaq L8oq ‘jyq ‘qigf perui qaaiatSis wpuppj y qgnjoyi Jiprejojs — ‘aJmI tjajAorpref — *rin0(p9 qiaqioi ei®I?í loposgpigrq Áfaragx *aqu3X ssojqog — ipi qq»S0raj[iapaf -jerji qmndBi qgisöfpi poSysragAtx ‘iceg qra -uug — Tfooit qqapMqipSia'i jpaapjflt&iaA W-Öí 2Joq|2f«i ra sg [grqozíBi y ^Binfe^os miMEl SÍM ‘ynlj :^wd iueqipeq-ss-z « jo^* iDBtA rpj -g$> raq v punra wozaaA -p Ááoq ‘poijyi Vzre 9 ppeqasz b pozguáera pnSam qqosgq ui^zb 9?P z*4 uocypeqeaz t? ci»a t»q»a ^bsÓ tJipÁ ox :9»ra^L (*^i[p?q ‘^Ppoq ra»x) ipeuiwn pÁmraro »iazí93tAp ^ ffiqizinj. Bq ‘Bqsig :9Í®umx ♦ í*iaqpaoJO ‘TOBAiig •gipijjiaq'Bipiqiai ijpoiui^ÍQ ££§®a mn 0} eg rppÁJqpjiTBg, •pinjei^pag Jplipmsx •tnoipnqi ui^x rqauu'awfp) gpípd'Bsiapfl ve jk röpiSnpgitrex * •aramaui uqypo'jp; ípppjf unau Sppq XSau 69 ppdiuq ^uÁtBUiq’ cua'poqi 0 Slrpad ‘juipns ouo'q -*am jJBBjju uras pÁSa 99 utöa urpuijre }q — hVQW ^ ■fflB^Síyq -jttBiaui upg ‘wkg <-^ °H9M ppBq-p-ppeq ‘^mj ‘jsom zsaf : pPA Afia ;uira ‘jjnuejn jnj ‘?jo)zsodoit ;a)j b bubi ‘}[o;zsod sí jgpaaz ap ‘puuo jnj iX^ejí^ ‘d?U 5fOS B }pB[BZS3ZSSQ •jaíaj zn ABa ezznzaq d?j3S3 A6bu sipyqsnm « ‘ueqnzfz qje^snra ABa K nenABzyq [nrnyq ABjpq A6» *í?0[tae{{iA ABn ^ess 3)mzs ‘^cnjuBfizs-BaAti qa;sg •jppaAjpisp písra pptpq "pBaAn zb B^rnzaq *^i3[e(BA í;o6?a uojjo 6l5{B[qB ABS }[{BZS[3 3p ‘6169 zb J3 raaa g>| pram ‘qija tnau |3 ;zb ziq »q •qBfíifBqBatn jes33|ABq « : jBApgjBd b jyq gp ‘BoAiosora A6n ppH « ABoq 'Bojop b pqg ipps ‘?BppH B q?H?[63m ;yq qeqoqoj uyaan zb dd^ •qqazsaqisa iAjbjaj tszmqf 'qqazsjiA iqnj^[ jbBup ‘qqBZSsoj ap ‘qqtsztng} iAjbj^ ‘qqszssoq ap ‘qqeAuq^A tqnj^f ‘?n uaAujozs qníyAwpBd 'qnAau b iA;bjaj *ina6ai siq a jozs qnjgi ‘AnaBaj pq sBZJoq ‘sopinzs 'puBqej naq?[ oapupir ‘[BjBjpj jbzssoj napnfm ®znz luapurra ‘juoi juapaini nj; 'zn6uaza8 ;aq jazsABa — usaBq sobb( sb/^ t bjjj — W9YX9HYa<TIOH ¥ VSYZYXH socmviym iaxvn ss niniv •vxaiopt b pmpA mupni 'Bíjpmn uram pramr ^ap} i'Pgra 91 íijoiaoqíjyptoiaa Saoi óra ‘jppadtapi s spBtpreiqoayu do^lc ‘•Bqsfg íigiupaöarn ‘Cajj ;aqi9 Agara raou ojpeq e giira ‘ajAu9Őiai u -qoip'zzyASiiA p.i pzaq piq \<yd:u^i[ z^qpu ‘q^izsiouiod ojj — •uupq'B-pj' ípipzaqp ]u»zy „raia^apA pafag ®ra jj^iui ‘ráaqau [yas'eqpiy éra Agoq ‘apgraopiiq 01 ‘fiySam ‘ox“ ramqyörara B^opmog — „jyxoq -ujio pSöo^pmo zib musoAiimiig41 unasAgoipg gopop v ppu ^azis^íj raara lírára ‘•ua-agja p[ -og u ugyAgaD 9 lypioiso 911921189 m 'Bq'i^|i8örái tompra ‘wioöoramirfpqrWqggraDraprj q^gQ •moisa •jp^BBő v 9pfa[ grqi^ra oroa goqíq 9 01998 -waz nATKKz®f ve ray .üpaaxppog st Apyrairsp y T^A^ioipad ’u naquiozo AuKXnoqAri'Ba'B 909^89 m ii'oöiiioq^oigiaoaz jio jTpSes raiBJfp TUA^rfn rAnyurad gpj qreiiqiB zib nigq -oq — ‘3'íPnq ‘zragra upiQ — •aqggöAiai u eipgiA iqjorpmqmij iIonunfqyqKrxTnp^ igjp-Aga 8 ^ymiiaa soAtrujtu ve ]ciAuá8a[ v u^d’eqfa \mve — japa ppre jzeyqf-B'pd v ‘a-pofgmq '[pojpuignq ax — •jiaqjraa gAuittcpd ■»! iiogniBqqp loASrau '^msfyqgpmoira v 109 raaa eicgőgA v 89111 oq ‘lyiretipq a8"CTI nAmiOTB Hnpo'Zií'umBd oipzatq ., s Ámggtai v iqio^odizs — ‘rpoisourrui g{ A8a iipiB qjqipopuii ‘iiCHSoypBq e npjpgq piu[A8»g — 'srypoiaziím! « «qi9aurar v Bidteaiaq uyx iuraaao ‘z®8ioAiipd rprjy — rzsB-nuíqpg iÍo2qui ^ rarp pqgzsőára *qrpp«>qiBítenq) ‘^jjrzioij.f’Biqgg tUBq'BAnsiC irapnry *qi^oT/Bzsurnaz'990 ps^uímgq gppnitppj: ‘.rioiqspm irarra, ‘rrapasaAuaj Á8rn lungjutu as uraizaso y -iroqpzaip áde qiíraraág Tfiftmira v iipupuq rnara öq •'eqyfpqímq 191c® TDBsmqASiura ifftimaagiA 9 ut^oipmoS — „ÍPPU9S9A ü qqoqm ‘qqaig ‘ox“ •qrA2ia ve Bqyqaisrai iioSoiqrArirpoiSdqji jf^souraASrá loara Vi^s^qniryBipBiso v 10a pq «ppi8ra surat gpsA ■^rmiQq qrÁpara-Btm Á8oq ‘apiarjifas pzy •ánpgzs «oq iuro8ir®9 v iiaSeqaq tw>8o’dyq ^ipoA urera maiAop a® ’ppoq a® ve ‘vajr; AcaiSazg •lAragSai ozapaprjq u BiiASBiqpiio s ppnfpj'05 noopiBis jmve — jmaqajipA lapafag « Amoizipq iytq ‘Amooioi gőraaz ‘9J98P89 ve qrp Kxropmg rruari wgpa ray-popud v aapp'jaqídmri úq *— ‘pqpn uqposatsm'Bd — ‘mnsig a-pioffjug — apa u8-btu lug^isipi npirBAtq 9 Appujpq e ipTutnŐ eq^aaigra ‘nÁx ‘aqgpa ptaraaz® v 'BifpogzyurBiA a pír Á8oq "apiaz® “>aq 91 iizra 89101 p82ai A8a duriTra y qgoiig Amoarq ‘nnoAjyufq j'Bquqiqjnug —’ ^BliptDO-m pq 8ara 42a 4Y2 ^AraomorjAurBire gSraaz ~ ^ArrouoríArarBirB p2raaz “911918*189 a-raiWA Sioof -az pipeiA au ratBAuzs ‘umira ‘mávaAan izy Apyxpq « apgi apzapmpq — áBaipg aq ‘zsigicaBq 4-M — •síBiip 9iq qipASa ve lygrerai urSooumqip ^{''Boaio 80189®^} pqqjeq 980001 e rpgargiaauiaq iráirray •rruq'pqio^sgzqgö ve Apgq -aiőq pimtApn ve urpiyAiauaq uaddg lApyjipí y -iyi8i[op b qqyAűq eqfflaS -9A 9 iioqepuyC'B saaaaq v qryiq wjlgnip apparai api x qoqa® iyra z'B [oa mán ap “9409 vqtyeSoa: -oqipq 9i lyApnqpqs'r saqtapqirug v 8901 ‘qqa e jyqie ‘Au9i8iai v ip.4ns4.ru{-<a'p9aaax -gq r^pBAUH u impra “impina A8ra pb®zb '©puboAti igqyqucwní urpepg v 'iwa^qruipMuiBJB sipq pAmrraatrqyrii A3» pgpára apjg e rppozTiqg<[>g‘ q-poqgi loJyniAdtieia 4mt8iaui oiooppra ‘Syzggf adoso b jicpoogyiyH •BizsyLiiBdtBqgTa ruBqyiirwHjni mofflB 80101 zy •BaiyAiBZ9 MJ b zgBiruqiBg aj/[e«> -ap8qAa — ‘qapzsaq pmim. gpAŐiupigg; —• ^qiapztgaAiiq Bq ‘rayraiaq ‘zspu qipjy — •Binymfeggera anSg^i. A8oq 'trBquyw -Brazipsio saiugg "b irpoqBSfBf ‘qiiq&iiQzisgAa ne® -aAoagaq umApo leqpua gAiBuitd b ap ‘aAmnqy b w«8oA.od A8niqiB60 ‘Teqeq j ‘qqoöeoBq ‘tag; , •Bqyrazpga agip^Bd qjrASia zb rpaBAwiodgpq I»sdKkw® s ísgdöp b aparigAp nrBqsypyqigípvga ASbu » Sara zy pgquaqiraja gmfjBqruza b rf^nrayq ÁS* s Amgőan ^ l^raaze b BWCKjipAra emqeaaq ‘ox •uyfStmpw-J90 AmouigA BipBScHpiiioira — zsBJBqrcg 8anr raaAaui b ‘zsbutb itrq raBprP'ipBza y — •q'ursrpuá -BAyd b ni0iz«iaua íyqrB íTiBSoőrarB8i-irB9oáiu(Ba rraÁpo ag; •punypaa bjb 9 paj iiajgp pzaigg; ‘jaqios» grq Bupmond A8a pgqqgfpBSBqipqMB ve mf qpAitrqipq ^ipaqqy] qiaarraőmai B ‘pAgzeAwflji A8ibui ’ “BfjiOTg BÍpyAiOOTDd ?raira!B ‘nazaASg •qapgpaa TJtBApn zb 91 qBipoqiiBASB ‘qajipaqASirjip lyq ‘rjgiqrarauaAg uoipTBpp b iraiira ‘jrug b 8t paqaj -az.g -iyz«mjlBq SBirqoBiq aqqaáoapad nBqqru dBrai -JB9BA uepraipra Ápguraq sagqsipaj b AScq “lyrar -ZIB93 qapaqraq; v prDBjttUBqiBA Bgipraj axgojqij^ ubA[o pAgjaqugzs Á2a Sara peqqypfnAn Bqaao A8g 'jfajaAS b leggsoiao/sara b aq-papig nsaJij •BqyaBApu Appupq b qmngjbcíib qfBrnzr sa Bjapg V?k iqopgSazispj •puurBqBA a[gA papáq^ isalSn uram 4BJB8 liánra ‘iiaqaASö A8o<q ‘iijoa rayzs -Jia®9 uqjiotso ‘AuyAqipq nmApo Bt zb b Brp*wq -qASnq ASa qwa ‘qgA8a yi ipRimra raara ^spd qgoiig Aogőazs ipBiiBrra oyAjf rrpao^ N3HI SQAX03 3NA3S0MY áuojoiáubjb 96uoq-o6uosz ü ezs aoasa]|[ •I t« ff Kis magyarok Írásai A MI LAPUNK! Irta: Letgeza Titvodiair, HL oezt tamnlé. Hány iskolásgyermek van Sztovenszhón ? Nem is gondoljátok, hogy milyen sok kisfiú és kisleány jár iskolába. Szlovenszkón tavaly öszesen 4902 elemi iskola működött. Ebben összesen 13.307 osztály volt. Az Iskolákban összesen 691.035 gyermek tanult és 13.130 tanitó tanított Számítsátok ki, hány gyermek esett egy osztályra és hány gyermeket tanított egy-egv tanitó! 1ALTÁK A TÖRPÉK ORSZÁGÁT! Egy spauyol utazó Afrika őserdőiben, a ikiameouiiui Notema Myó pairtAnűdrélkiém uj törpe emiberfajt fedezett föl. A törpéik törzse az őserdőkben él. Némelyik törpe a»z- szony még három lábnyd, azaz 94 ceutiméitier- myi miaigasságat seim ér eh Szóval olyan kicsik ezek az emberkék, minit nálumik az eleani iskoláé gyerekek. A törpe nép bőre teljesen fekete í> a szó legszorosabb értelmében, fészkekben laknak, minit a madarak. Fészküket vagy magas fák ágabogann rakják, vagy pedig a földön készitenek maguknak kunyhókat fűből és kósnóból. Csintalan Jancsi csínyeiből (Mutatom Jancsi azt mondja az uiccám barátjának, Agyabugya Bandin'aik.: — Te Banidii, íoigadjumk táz filtéribe, hogy én átlátok ezen a vastag faion. Bandi megnézi, nimes-e valahol rés a falom, de nincs. Nagybátian szól: — Nézd, Jánosi, egy koronám vau, de fogadás nélkül is neked ajándékozom, ha igazán átlátsz a falion. Csintalan Jancsi íölujjong: — Ide azzal a pénzzel, mert mái- megnyertem! És diadalmasam rámutat a fal egyik pontjára. Egy A betű volt odapdngá!liv». —-Hl—’ Szappanbuborék-verseny Egy társaságban a gyerekek elhatározták, hogy szappanbuborék-versenyt fognak rendezni. Nyomban hozzá is fogtak a játékhoz, szappant oldottak, papirfujókákat csavartak és megindult a versengés. A legnagyobb buborékot a mérőléccel mindjárt meg is mérték. A verseny győztese 18 centiméteres gömböt fújt. Amerikában a felnőttek is szoktak szappanbuborék-versenyt rendezni, nagyon hosszai, tágnyilásu fujóceövökkel. A legnagyobb szappanbuborék, amit eddig fújtak — 76 centiméteres. Itt van! Megjött! Éljen! Éljen!! „Kis Magyarok Lapjai Szive örül s boldog lehet, Aki ezt olvassa. Pajtikáim! Munkára fel! Dolgozzunk serényen! A mi jó Szerkesztő Bácsink Nagyon soká éljen!! RAVASZ PETI Irta: Bilhary Mihály, Komárom, IL o. FEBRUÁRI DAL Várom a tavaszt, Mely virágot fakaszt, Virágot, levelet, lombot, Virágos, pázsitos dombot. Miközben várom a tavaszt, Tél apó jégrózsát fakaszt. Gyerünk hát szánkázni, A hóval labdázni. Repül a szánka, síkos a jég, Virágos tavasz, ráérsz még! A tél is szép, a tél is jó, Hallihó, hallihó! Bállá Lenke, Jamabima, ül, o, t. (9 éven). ——Ili----A TAVASZ írta.: Bántál Dénes, IV. o. 6. (9 éveej. A pacsirta az égen szépen dalol, akácfa virága mélyen meghajol, s a csörgedező patak is tova szalad, te a hegyről, vízesésen, síkságokon hátak EMindiuAt a Zoró bácsi golfozni.. Vele ment a Peti gyerek, segítette a golfütőket vinni. Egész utóm Peti gyerek azom gondolkodott, hogy máképpem tudnia valami tréfát csinálni. Észrevette, amint a tyufcamyó fészkét otthagyta, odaszaladt és egy tojást elemei* golflabdának. De megjárta. Zord bácsinak labda helyett a to jást tette le, az pedig a golfütővel a tojásba ütött és a tojá* a bá>* mészkodó Peti arcába repült. így okozat* saját miagának bosszúságot a ravasz Peti gyerek. Hiszem 6 esák a király parancsát heljesi- teéte. De még a száját se nyithatta szóra az árva, már ott csücsült a sötét tömlöc mélységes femekén. Odakint meg kipp-kopp, kipp-kopp, serényem kopáosoitak valamit. — Biztosam a vesztőhelyem ácsodnak, — sóhajtozott Pista s Istennek ajánlatta a lelkét. Már kopogott ajz érte jövő poroszlók csizmája, mikor eszébe jutott az aranyos plaj- bász. Tudta már, hogy miit csinál jón. Mig a pribékek nagy dobpergés közt káiráncigiál- ták tömlöoéből, hirtelen fkikanitatt valamit a levegőbe. Hát, minit a förgeteg, iszonyra csatolással, ugatással nekaragxik hámom nagy, behemót szelindek az egybegyült népségnek s egy szempillantás alatt úgy szét- hajigálba őket, hogy ott bembemgett valamennyi az udvar kövezetén. Azzal néki a királynak e azon helyben miszlökbe cáibálták. Aztán a nagy kutyák megcsihadtak szépem, felkiáltott a nép: „Pista király éljem!“ De, bár elfogadta fényes méltóságát, bóbtág maga kenite parádés csizmáját. Boszorkányos számfan Gyramits Jucik® a legutóbbi boszorkányos számtani föladat/unk lepipálásá- ra egy még boszorkányosabb föladatat küldött. Ideírom az eredménnyel együtt: 1X9+ 2=11 12X9+ 3 = 111 128X9+ 4=1111 1284X9+ 5=11111 12345X9+ 6 = 111111 123456 X 9 + 7 = lllUU 1234567 X 9 + 8 = 11111111 12845678X9 + 9 = 111111111 103456789 X 9 + 10 = 1111111111 Számoljatok csak utána, nem tévedett-e a kis Jracáka? A természethü kép 1. Festő bácsi festeget füvet, rétet, kék eget, odátfb a domb tetején legelészik egy tehén. 2. Kész lett a mü s a művész megpihen s körülnéz, addig képét a mulya öreg tehén bámulja. 3. Tetszik neki ez a kép, az izes fü, meg a rét, s mert a marha csak marha: lelegeli, lenyalja. 4. Bősz a festő, az igaz, de bajára van vigasz, az történt csak voltaképp, hogy nagyot ht volt a kágL. %