Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)

1935-02-15 / 39. (3591.) szám

ft^tpatzo ‘-íopmTS SS'PWU'OO “^193 jÁStamg ÍMpa TFP3 ÁBÁmRwg ‘jpapmg Bugg toopöq Bfimig ‘O^q qgpBg 'B'quiog ‘d2í-w»X sisouqog ‘9106^3. qazupig ‘AIpqiTK Ai®q -ig 'Tmoji uqiog hlimQ j/pupog ‘a^ig ormon •ozzmug \»apupx 8urosz9g ‘puraijg jÁngmugze -gg ^i^niDOs iz^-iqiray ‘L&ip^ö nrppy ‘^jou -B3 .rapíiy ‘aqiprag Jcapjiíy Ss^fwg iBAay :JI?íl3tf»pÍ3«i uassiCi<3H l?du?a ‘8?a *«asrx ‘*umi ‘w™a ‘■BJWJ, 'f ‘i* FK ‘ni9Q Tmspy *g •grpdBi.rrH % yepia^H 1 :asf)[3p«i qmaXugvMtaj nonp^ y zy ívsayxvuNnw sra xvAOHAN&uraa v ^pwpo^TDoq ui0üfíh3m ap ígeiAipo^ paifngtAqfajj usfanuay — *£oj tojó*}? pgqsoadg^ ‘inAjg laqiaj — rapqzqq pTem 3®y yiBqqpt ront zs§oj ■Sgtn ap ‘soAipoqi p^jsaiöA "wrav ^aox —• •0WTaq w»a[ eoam ‘mwtátorai pp^g-ig -qjqia®ao]iapü9 Sgm jusba f|o ^■oitrrpp rjjjat ‘saqppag uoiLSBra itur}yi joaqy •qpg ÁeÁUBJBg— Tflsqqíof punra ‘qBqqoi.§BK j9OTTOR[ •raj®ain)drad jupourc ipezsLSa JtgpuEfoe -Dri fKA^irp; ^qieoadgy y •BqrreJy Jfiujnd — ■^poiaqmSipoczr'Bii saamapiig qozsqig ^rcmwí saőgo ►seqar *epiÁo somon — wt *8ouid»d sgnpaq L8oq ‘jyq ‘qigf perui qaaiatSis wpuppj y qgnjoyi Jiprejojs — ‘aJmI tjajAorpref — *rin0(p9 qiaqioi ei®I?í loposgpigrq Áfaragx *aqu3X ssojqog — ipi qq»S0raj[iapaf -jerji qmndBi qgisöfpi poSysragAtx ‘iceg qra -uug — Tfooit qqapMqipSia'i jpaapjflt&iaA W-Öí 2Joq|2f«i ra sg [grqozíBi y ^Binfe^os miMEl SÍM ‘ynlj :^wd iueqipeq-ss-z « jo^* iDBtA rpj -g$> raq v punra wozaaA -p Ááoq ‘poijyi Vzre 9 ppeqasz b pozguáera pnSam qqosgq ui^zb 9?P z*4 uocypeqeaz t? ci»a t»q»a ^bsÓ tJipÁ ox :9»ra^L (*^i[p?q ‘^Ppoq ra»x) ipeuiwn pÁmraro »iazí93tAp ^ ffiqizinj. Bq ‘Bqsig :9Í®umx ♦ í*iaqpaoJO ‘TOBAiig •gipijjiaq'Bipiqiai ijpoiui^ÍQ ££§®a mn 0} eg rppÁJqpjiTBg, •pinjei^pag Jplipmsx •tnoipnqi ui^x rqauu'awfp) gpípd'Bsiapfl ve jk röpiSnpgitrex * •aramaui uqypo'jp; ípppjf unau Sppq XSau 69 ppdiuq ^uÁtBUiq’ cua'poqi 0 Slrpad ‘juipns ouo'q -*am jJBBjju uras pÁSa 99 utöa urpuijre }q — hVQW ^ ■fflB^Síyq -jttBiaui upg ‘wkg <-^ °H9M ppBq-p-ppeq ‘^mj ‘jsom zsaf : pPA Afia ;uira ‘jjnuejn jnj ‘?jo)zsodoit ;a)j b bubi ‘}[o;zsod sí jgpaaz ap ‘puuo jnj iX^ejí^ ‘d?U 5fOS B }pB[BZS3ZSSQ •jaíaj zn ABa ezznzaq d?j3S3 A6bu sipyqsnm « ‘ueqnzfz qje^snra ABa K nenABzyq [nrnyq ABjpq A6» *í?0[tae{{iA ABn ^ess 3)mzs ‘^cnjuBfizs-BaAti qa;sg •jppaAjpisp písra pptpq "pBaAn zb B^rnzaq *^i3[e(BA í;o6?a uojjo 6l5{B[qB ABS }[{BZS[3 3p ‘6169 zb J3 raaa g>| pram ‘qija tnau |3 ;zb ziq »q •qBfíifBqBatn jes33|ABq « : jBApgjBd b jyq gp ‘BoAiosora A6n ppH « ABoq 'Bojop b pqg ipps ‘?BppH B q?H?[63m ;yq qeqoqoj uyaan zb dd^ •qqazsaqisa iAjbjaj tszmqf 'qqazsjiA iqnj^[ jbBup ‘qqBZSsoj ap ‘qqtsztng} iAjbj^ ‘qqszssoq ap ‘qqeAuq^A tqnj^f ‘?n uaAujozs qníyAwpBd 'qnAau b iA;bjaj *ina6ai siq a jozs qnjgi ‘AnaBaj pq sBZJoq ‘sopinzs 'puBqej naq?[ oapupir ‘[BjBjpj jbzssoj napnfm ®znz luapurra ‘juoi juapaini nj; 'zn6uaza8 ;aq jazsABa — usaBq sobb( sb/^ t bjjj — W9YX9HYa<TIOH ¥ VSYZYXH socmviym iaxvn ss niniv •vxaiopt b pmpA mupni 'Bíjpmn uram pramr ^ap} i'Pgra 91 íijoiaoqíjyptoiaa Saoi óra ‘jppadtapi s spBtpreiqoayu do^lc ‘•Bqsfg íigiupaöarn ‘Cajj ;aqi9 Agara raou ojpeq e giira ‘ajAu9Őiai u -qoip'zzyASiiA p.i pzaq piq \<yd:u^i[ z^qpu ‘q^izsiouiod ojj — •uupq'B-pj' ípipzaqp ]u»zy „raia^apA pafag ®ra jj^iui ‘ráaqau [yas'eqpiy éra Agoq ‘apgraopiiq 01 ‘fiySam ‘ox“ ramqyörara B^opmog — „jyxoq -ujio pSöo^pmo zib musoAiimiig41 unasAgoipg gopop v ppu ^azis^íj raara lírára ‘•ua-agja p[ -og u ugyAgaD 9 lypioiso 911921189 m 'Bq'i^|i8örái tompra ‘wioöoramirfpqrWqggraDraprj q^gQ •moisa •jp^BBő v 9pfa[ grqi^ra oroa goqíq 9 01998 -waz nATKKz®f ve ray .üpaaxppog st Apyrairsp y T^A^ioipad ’u naquiozo AuKXnoqAri'Ba'B 909^89 m ii'oöiiioq^oigiaoaz jio jTpSes raiBJfp TUA^rfn rAnyurad gpj qreiiqiB zib nigq -oq — ‘3'íPnq ‘zragra upiQ — •aqggöAiai u eipgiA iqjorpmqmij iIonunfqyqKrxTnp^ igjp-Aga 8 ^ymiiaa soAtrujtu ve ]ciAuá8a[ v u^d’eqfa \mve — japa ppre jzeyqf-B'pd v ‘a-pofgmq '[pojpuignq ax — •jiaqjraa gAuittcpd ■»! iiogniBqqp loASrau '^msfyqgpmoira v 109 raaa eicgőgA v 89111 oq ‘lyiretipq a8"CTI nAmiOTB Hnpo'Zií'umBd oipzatq ., s Ámggtai v iqio^odizs — ‘rpoisourrui g{ A8a iipiB qjqipopuii ‘iiCHSoypBq e npjpgq piu[A8»g — 'srypoiaziím! « «qi9aurar v Bidteaiaq uyx iuraaao ‘z®8ioAiipd rprjy — rzsB-nuíqpg iÍo2qui ^ rarp pqgzsőára *qrpp«>qiBítenq) ‘^jjrzioij.f’Biqgg tUBq'BAnsiC irapnry *qi^oT/Bzsurnaz'990 ps^uímgq gppnitppj: ‘.rioiqspm irarra, ‘rrapasaAuaj Á8rn lungjutu as uraizaso y -iroqpzaip áde qiíraraág Tfiftmira v iipupuq rnara öq •'eqyfpqímq 191c® TDBsmqASiura ifftimaagiA 9 ut^oipmoS — „ÍPPU9S9A ü qqoqm ‘qqaig ‘ox“ •qrA2ia ve Bqyqaisrai iioSoiqrArirpoiSdqji jf^souraASrá loara Vi^s^qniryBipBiso v 10a pq «ppi8ra surat gpsA ■^rmiQq qrÁpara-Btm Á8oq ‘apiarjifas pzy •ánpgzs «oq iuro8ir®9 v iiaSeqaq tw>8o’dyq ^ipoA urera maiAop a® ’ppoq a® ve ‘vajr; AcaiSazg •lAragSai ozapaprjq u BiiASBiqpiio s ppnfpj'05 noopiBis jmve — jmaqajipA lapafag « Amoizipq iytq ‘Amooioi gőraaz ‘9J98P89 ve qrp Kxropmg rruari wgpa ray-popud v aapp'jaqídmri úq *— ‘pqpn uqposatsm'Bd — ‘mnsig a-pioffjug — apa u8-btu lug^isipi npirBAtq 9 Appujpq e ipTutnŐ eq^aaigra ‘nÁx ‘aqgpa ptaraaz® v 'BifpogzyurBiA a pír Á8oq "apiaz® “>aq 91 iizra 89101 p82ai A8a duriTra y qgoiig Amoarq ‘nnoAjyufq j'Bquqiqjnug —’ ^BliptDO-m pq 8ara 42a 4Y2 ^AraomorjAurBire gSraaz ~ ^ArrouoríArarBirB p2raaz “911918*189 a-raiWA Sioof -az pipeiA au ratBAuzs ‘umira ‘mávaAan izy Apyxpq « apgi apzapmpq — áBaipg aq ‘zsigicaBq 4-M — •síBiip 9iq qipASa ve lygrerai urSooumqip ^{''Boaio 80189®^} pqqjeq 980001 e rpgargiaauiaq iráirray •rruq'pqio^sgzqgö ve Apgq -aiőq pimtApn ve urpiyAiauaq uaddg lApyjipí y -iyi8i[op b qqyAűq eqfflaS -9A 9 iioqepuyC'B saaaaq v qryiq wjlgnip apparai api x qoqa® iyra z'B [oa mán ap “9409 vqtyeSoa: -oqipq 9i lyApnqpqs'r saqtapqirug v 8901 ‘qqa e jyqie ‘Au9i8iai v ip.4ns4.ru{-<a'p9aaax -gq r^pBAUH u impra “impina A8ra pb®zb '©puboAti igqyqucwní urpepg v 'iwa^qruipMuiBJB sipq pAmrraatrqyrii A3» pgpára apjg e rppozTiqg<[>g‘ q-poqgi loJyniAdtieia 4mt8iaui oiooppra ‘Syzggf adoso b jicpoogyiyH •BizsyLiiBdtBqgTa ruBqyiirwHjni mofflB 80101 zy •BaiyAiBZ9 MJ b zgBiruqiBg aj/[e«> -ap8qAa — ‘qapzsaq pmim. gpAŐiupigg; —• ^qiapztgaAiiq Bq ‘rayraiaq ‘zspu qipjy — •Binymfeggera anSg^i. A8oq 'trBquyw -Brazipsio saiugg "b irpoqBSfBf ‘qiiq&iiQzisgAa ne® -aAoagaq umApo leqpua gAiBuitd b ap ‘aAmnqy b w«8oA.od A8niqiB60 ‘Teqeq j ‘qqoöeoBq ‘tag; , •Bqyrazpga agip^Bd qjrASia zb rpaBAwiodgpq I»sdKkw® s ísgdöp b aparigAp nrBqsypyqigípvga ASbu » Sara zy pgquaqiraja gmfjBqruza b rf^nrayq ÁS* s Amgőan ^ l^raaze b BWCKjipAra emqeaaq ‘ox •uyfStmpw-J90 AmouigA BipBScHpiiioira — zsBJBqrcg 8anr raaAaui b ‘zsbutb itrq raBprP'ipBza y — •q'ursrpuá -BAyd b ni0iz«iaua íyqrB íTiBSoőrarB8i-irB9oáiu(Ba rraÁpo ag; •punypaa bjb 9 paj iiajgp pzaigg; ‘jaqios» grq Bupmond A8a pgqqgfpBSBqipqMB ve mf qpAitrqipq ^ipaqqy] qiaarraőmai B ‘pAgzeAwflji A8ibui ’ “BfjiOTg BÍpyAiOOTDd ?raira!B ‘nazaASg •qapgpaa TJtBApn zb 91 qBipoqiiBASB ‘qajipaqASirjip lyq ‘rjgiqrarauaAg uoipTBpp b iraiira ‘jrug b 8t paqaj -az.g -iyz«mjlBq SBirqoBiq aqqaáoapad nBqqru dBrai -JB9BA uepraipra Ápguraq sagqsipaj b AScq “lyrar -ZIB93 qapaqraq; v prDBjttUBqiBA Bgipraj axgojqij^ ubA[o pAgjaqugzs Á2a Sara peqqypfnAn Bqaao A8g 'jfajaAS b leggsoiao/sara b aq-papig nsaJij •BqyaBApu Appupq b qmngjbcíib qfBrnzr sa Bjapg V?k iqopgSazispj •puurBqBA a[gA papáq^ isalSn uram 4BJB8 liánra ‘iiaqaASö A8o<q ‘iijoa rayzs -Jia®9 uqjiotso ‘AuyAqipq nmApo Bt zb b Brp*wq -qASnq ASa qwa ‘qgA8a yi ipRimra raara ^spd qgoiig Aogőazs ipBiiBrra oyAjf rrpao^ N3HI SQAX03 3NA3S0MY áuojoiáubjb 96uoq-o6uosz ü ezs aoasa]|[ •I t« ff Kis magyarok Írásai A MI LAPUNK! Irta: Letgeza Titvodiair, HL oezt tamnlé. Hány iskolásgyermek van Sztovenszhón ? Nem is gondoljátok, hogy milyen sok kis­fiú és kisleány jár iskolába. Szlovenszkón tavaly öszesen 4902 elemi iskola működött. Ebben összesen 13.307 osztály volt. Az Isko­lákban összesen 691.035 gyermek tanult és 13.130 tanitó tanított Számítsátok ki, hány gyermek esett egy osztályra és hány gyer­meket tanított egy-egv tanitó! 1ALTÁK A TÖRPÉK ORSZÁGÁT! Egy spauyol utazó Afrika őserdőiben, a ikiameouiiui Notema Myó pairtAnűdrélkiém uj törpe emiberfajt fedezett föl. A törpéik tör­zse az őserdőkben él. Némelyik törpe a»z- szony még három lábnyd, azaz 94 ceutiméitier- myi miaigasságat seim ér eh Szóval olyan ki­csik ezek az emberkék, minit nálumik az eleani iskoláé gyerekek. A törpe nép bőre teljesen fekete í> a szó legszorosabb értelmében, fészkekben laknak, minit a madarak. Fész­küket vagy magas fák ágabogann rakják, vagy pedig a földön készitenek maguknak kunyhókat fűből és kósnóból. Csintalan Jancsi csínyeiből (Mutatom Jancsi azt mondja az uiccám ba­rátjának, Agyabugya Bandin'aik.: — Te Banidii, íoigadjumk táz filtéribe, hogy én átlátok ezen a vastag faion. Bandi megnézi, nimes-e valahol rés a fa­lom, de nincs. Nagybátian szól: — Nézd, Jánosi, egy koronám vau, de fogadás nélkül is neked ajándékozom, ha igazán átlátsz a falion. Csintalan Jancsi íölujjong: — Ide azzal a pénzzel, mert mái- meg­nyertem! És diadalmasam rámutat a fal egyik pont­jára. Egy A betű volt odapdngá!liv». —-Hl—’ Szappanbuborék-verseny Egy társaságban a gyerekek elhatározták, hogy szappanbuborék-versenyt fognak ren­dezni. Nyomban hozzá is fogtak a játékhoz, szappant oldottak, papirfujókákat csavar­tak és megindult a versengés. A legnagyobb buborékot a mérőléccel mindjárt meg is mér­ték. A verseny győztese 18 centiméteres gömböt fújt. Amerikában a felnőttek is szok­tak szappanbuborék-versenyt rendezni, na­gyon hosszai, tágnyilásu fujóceövökkel. A legnagyobb szappanbuborék, amit eddig fúj­tak — 76 centiméteres. Itt van! Megjött! Éljen! Éljen!! „Kis Magyarok Lapjai Szive örül s boldog lehet, Aki ezt olvassa. Pajtikáim! Munkára fel! Dolgozzunk serényen! A mi jó Szerkesztő Bácsink Nagyon soká éljen!! RAVASZ PETI Irta: Bilhary Mihály, Komárom, IL o. FEBRUÁRI DAL Várom a tavaszt, Mely virágot fakaszt, Virágot, levelet, lombot, Virágos, pázsitos dombot. Miközben várom a tavaszt, Tél apó jégrózsát fakaszt. Gyerünk hát szánkázni, A hóval labdázni. Repül a szánka, síkos a jég, Virágos tavasz, ráérsz még! A tél is szép, a tél is jó, Hallihó, hallihó! Bállá Lenke, Jamabima, ül, o, t. (9 éven). ——Ili----­A TAVASZ írta.: Bántál Dénes, IV. o. 6. (9 éveej. A pacsirta az égen szépen dalol, akácfa virága mélyen meghajol, s a csörgedező patak is tova szalad, te a hegyről, vízesésen, síkságokon hátak EMindiuAt a Zoró bácsi golfozni.. Vele ment a Peti gyerek, segítette a golfütőket vinni. Egész utóm Peti gyerek azom gondolkodott, hogy máképpem tudnia valami tréfát csinál­ni. Észrevette, amint a tyufcamyó fészkét otthagyta, odaszaladt és egy tojást elemei* golflabdának. De megjárta. Zord bácsinak labda helyett a to jást tette le, az pedig a golfütővel a tojásba ütött és a tojá* a bá>* mészkodó Peti arcába repült. így okozat* saját miagának bosszúságot a ravasz Peti gyerek. Hiszem 6 esák a király parancsát heljesi- teéte. De még a száját se nyithatta szóra az árva, már ott csücsült a sötét tömlöc mélységes femekén. Odakint meg kipp-kopp, kipp-kopp, serényem kopáosoitak valamit. — Biztosam a vesztőhelyem ácsodnak, — só­hajtozott Pista s Istennek ajánlatta a lelkét. Már kopogott ajz érte jövő poroszlók csiz­mája, mikor eszébe jutott az aranyos plaj- bász. Tudta már, hogy miit csinál jón. Mig a pribékek nagy dobpergés közt káiráncigiál- ták tömlöoéből, hirtelen fkikanitatt valamit a levegőbe. Hát, minit a förgeteg, iszonyra csatolással, ugatással nekaragxik hámom nagy, behemót szelindek az egybegyült nép­ségnek s egy szempillantás alatt úgy szét- hajigálba őket, hogy ott bembemgett vala­mennyi az udvar kövezetén. Azzal néki a királynak e azon helyben miszlökbe cáibálták. Aztán a nagy kutyák megcsihadtak szé­pem, felkiáltott a nép: „Pista király éljem!“ De, bár elfogadta fényes méltóságát, bóbtág maga kenite parádés csizmáját. Boszorkányos számfan Gyramits Jucik® a legutóbbi boszor­kányos számtani föladat/unk lepipálásá- ra egy még boszorkányosabb föladatat kül­dött. Ideírom az eredménnyel együtt: 1X9+ 2=11 12X9+ 3 = 111 128X9+ 4=1111 1284X9+ 5=11111 12345X9+ 6 = 111111 123456 X 9 + 7 = lllUU 1234567 X 9 + 8 = 11111111 12845678X9 + 9 = 111111111 103456789 X 9 + 10 = 1111111111 Számoljatok csak utána, nem tévedett-e a kis Jracáka? A természethü kép 1. Festő bácsi festeget füvet, rétet, kék eget, odátfb a domb tetején legelészik egy tehén. 2. Kész lett a mü s a művész megpihen s körülnéz, addig képét a mulya öreg tehén bámulja. 3. Tetszik neki ez a kép, az izes fü, meg a rét, s mert a marha csak marha: lelegeli, lenyalja. 4. Bősz a festő, az igaz, de bajára van vigasz, az történt csak voltaképp, hogy nagyot ht volt a kágL. %

Next

/
Oldalképek
Tartalom