Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)
1935-02-02 / 28. (3580.) szám
2 1935 február 2, szombat kozik minden olyan konfliktusba, amelyben egyik szövetségese „megtámadott félnek" érzi magát. Elképzelhető tehát, hogy az orosz hadsereg rázúdulhat Európára, anélkül, hogy az oroszokat közvetlenül megtámadták volna. Ez is defenzív cél lenne? Nagy fantázia és nagy jogászi képesség kell ahhoz, hogy az ilyen eset annak legyen nevezhető. Négy napja nem érkezik posta a fürült fővárosba ístambul, február 1. Annak az óriási méretű árvízkatasztrófának, amely egész Tráciát elborította. s amely megszakította a vasúti ösz- szeköttetést Törökország és Európa között, van még egy következménye Törökországban, amely ugyancsak nem egészen mindennapi. Négy nap óta ugyanis teljesen szünetel a postai forgalom is ístambul és Európa között, a török fővárosba most már negyedik napja nem étkeznek levelek és újságok Európából. A török-bolgár határon a postazsákok hatalmas garmadákba nőnek, mig Istambulban az Európa felé irányított posta gyűlik fel, anélkül, hogy továbbítani lehetne. — Eperjesről hozott Kassára kommunista röp- iraokat. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: Drocár Erzsébet kassai magántisztvisolőnő ügyét tárgyalta ma a kassai kerületi bíróság. Az volt a vád ellene, hogy az elmúlt esztendő februárjában Eperjesről autóm nagyszámú kommunista röpiratot hozott át Kassára s azt terjesztette. A röpiratok sztrájkra és tüntetésekre hívták föl a lakosságot A biróság közbékehábori- tás vétségében mondotta ki bűnösnek a vádlottat s ezért őt egyhónapi és kétnapi fogház, valamint ."00 korona, pénzbüntetésre ítélte. A sziléziai Trinecben ismeretlen merénylők lerombolták a csehszlovák államhimnusz centenáriumára emelt emlékművet Kommunisták vagy lengyel nacionalisták követték el az emlékmü-gy átázást? Prága, február 1. A prágai lapok nagy megdöbbenéssel jelentik, hogy a sziléziai Trinec városkában ismeretlen merénylők csütörtökre virradó éjszaka lerombolták és meggyalázták a csehszlovák államhimnusz emlékművét, Trinec, mint ismeretes, az Oderberg-kassai vasútvonalon Teschentől délkeletre fekszik s arról hires. hogy itt van a csehszlovák köztársaság leghatalmasabb vaskohótelepe. A városkának mintegy négyezer lakosa van, legalább háromnegyed részben lengyel. A ,,Kde domov műj‘‘ kezdetű csehszlovák államhímnusz, mint ismeretes, éppen száz esztendővel ezelőtt keletkezett. A jubileum alkalmából a sziléziai népmüvelődési Ma- tica emlékművet emeltetett a lengyel határon fekvő városkában. Ez volt az első emlékmű, amely a csehszlovák nemzeti himnusz múltját és jelentőségét szimbolizálta. Az emlékművet decemberben leplezték le nagy ünnepségek keretében. A merénylők csütörtökre virradó éjszakán kalapácsokkal összezúzták az emlékművön levő szöveget, úgyhogy az teljesen olvashatatlanná vált s a romokra egy lengyel nyelvű plakátot rögzítettek, mely a himnusz és az állam ellen gyalázó kifejezéseket tartalmazott. A szoborrombolás az egész vidéken nagy izgalmat keltett. A csendőrség nyomban erélyes nyomozást indított a tettesek kinyomozására. A lengyel körök véleménye szerint a tettesek kommunisták voltak, ezzel szemben a Vecerní Ceské Slovo annak a határozott nézetének ad kifejezést, hogy az emlékmürombolás a lengyel nacionalisták müve és a legutóbbi csehszlovák-ellenes lengyel propaganda eredményének tekinthető. Beck expozéja TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON. Varsó, február 1. Beck lengyel külügyminiszter a szejm külügyi bizottságának mai ülésén expozét mondott az aktuális külpolitikai és belpolitikai kérdésekről. A miniszter bevezetésében rámutatott a lengyel-orosz viszo^r megjavulására, amely az érvényben lévő támadást kizáró szerződés me» hosszabbításában nyilvánul meg. Beck tavalyi moszkvai látogatása után a támadást kizáró szerződést 1945-ig meghosszabbították. Az orosz-lengyel viszonyt a miniszter szerint Szovjetoroszországnak a népszövetségbe való belépése is megszilárdította. Beck ezek után utalt a német-lengyel szerződés egyéves évfordulójának ünnepi hangulatára és megállapította, hogy a barátság igazi szellemével áthatott e fontos szerződés az elmúlt évben teljes mértékben bebizonyította életképességét és a mindennapi élet valamennyi terrénumán meghozta gyümölcsét. A barátságos szerződés után sok gyakorlati kérdést sikerült szabályozni a két ország között, így elsősorban véget ért a régi vámháboru, továbbá értékes gazdasági, kulturális, turisztikai és publicisztikai kapcsolatok keletkeztek. A két állam viszonya egyre javul, amit a fontos politikai látogatások is bizonyítanak, amilyen Göbbels, vagy legújabban Göring látogatása volt. Bsrtiiou emléke A miniszter ezután megállapította, hogy Lengyelország újabb szerződései nincsenek ellentétben a régebben kötött szerződésekkel. Ünnepelte Barthou emlékét 8 kijelentette, hogy Lavallal a genfi talajon ugyanolyan szívélyes hangon tárgyalt, mint tragikusan elhunyt elődjével. Beck ezután a romín-lengyel viszonyról nyilatkozott, majd íallinr.i és rigai látogatásáról emlékezett meg. A magyar-lennel viszony és a kisebbségi ügyek A magyar miniszterelnök lengyelországi látogatásával kapcsolatban kijelentette, hogy a magyar miniszterelnök varsói tartózkodása alkalmat adott annak megállapítására, hogy az ősi tradícióknak megfelelően Lengyelországnak semmiféle oka sincsen olyan politikai akciókban résztvenni, amelyek Magyarország ellen irányulnak. Beck cr beszámolt a népszövetség őszi ülésszakért nyilatkozott a kisebbségi szerződések kérdésében elfogadott lengyel álláspontról. Kijelentette, hogy Lengyelország jóakarattal nézi a népszövetség sorsának fejlődését s Genfet továbbra is a nemzetközi együttműködés legfontosabb eszközének tekinti. A keleti paY'tsm és a tiuaai összefogás Expozéjának végén a keleti paktumról nyilatkozott a miniszter. Lengyelország szerinte rossz tapasztalatokra tett szert a Locarnóhoz hasonló szerződéseknél, mert ezek nem vették figyelembe Lengyelország érdekeit A keleti paktum a tárgyalások stádiumában van és Lengyelország a legrészletesebben akarja felülvizsgálni az indítványokat, mert nem akarja, hogy a keleti paktum aláírásával föláldozza azokat az eredményeket, amelyeket egyes szomszédainál mostanáig elért Egyelőre korai volna végérvényes álláspontot elfoglalni a keleti paktum ügyében, A legújabb francia-olasz római megegyezést Beck örömmel üdvözölte. A római megegyezés a dunai államok közötti szorosabb együttműködés problémáira is ki terjeszkedik. Az a gondolat, amely valamennyi dunai államnak kivétel nélkül való, szerződésekkel megalapozott összefogására vonatkozik, Lengyelországban is rokonszenv- re talál. A varsói kormány érdeklődéssel figyeli a dunai kérdésben megindult tárgyalásokat és vizsgálat tárgyává teszi az eddigi eredményeket (12) Juai’ita nyugodtan meg vacsorázott és amikor már a gyümölcsöt is megette, magához intette az élethordót. — Egy diszkrét kérdéseim volna magához. Nem ismeri véletlenül azt az urat, aki a szemközti asztalnál foglal helyet? A pincér tudta, hogy Juanita kire céloz. Lehetetlen volt észre nem vennie, hogy amióta a szép spanyol táncosnő az étterembe jár, ez a férfi is állandóan hűségesen megjelenik náluk, mindig a táncosnővel szemben helyezkedik el és kitartó hűséggel figyeli a szép nő minden mozdulatát. Valami kitartó hódolónak gondolta, de nem sokat törődött a dologgal. — Nem ismerjük, kérem szépen, — suttogta vissza. —- Szeretnék ezzel az úrral megismerkedni, még pedig lehetőleg azonnal. Fontos okom van rá. Kérem, legyen olyan szives, menjen hozzá és mnodja meg neki, hogy ha nem esik terhére, iiljÖD át az asztalomhoz. Igyekezzék feltűnés nélkül csinálni a dolgot. A pincér megértőén hunyorított. Sok ilyen diszkrét megbízást teljesített ő már, tudja a módját. És amikor az idegen ur már ott ült Juanita asztalánál, azonnal intézkedett, hogy állítsák oda a pezsgés vedret. A férfi kissé esetlenül hajolt meg Juanita előtt és valami érthetetlen nevet mormogott, mire Juanita édes nevetéssel csapott a karjára. Ugyan kérem, csak nem gondolja, hogy előre''ven nem informálódtam a személyéről. Lehetetlen volt észre nem vennem azt a kitartó hódolatot, amellyel hetek óta minden lépésemet kíséri. A férfi zavartan dadogott néhány mentegetőző szót. Juanita azonban nem volt kíméletes. — Nem tudom, kinek szólt ez a nagy érdeklődése? Juauitának, a táncosnőnek, vagy pedig Juanitának, a veszedelmes kémnőnek? Erre úgy sem kapok ősizinte feleletet, ugy-e. Paltais kapitány. A leleplezett kémelíháritó most már elmosolyodott. A pincér lépett asztalukhoz és szinülitig töltötte a pezsgés poharakat. — Most, hogy ilyen erőszakos és feltűnő módon kényszeri tettem, hogy velem megismerkedjék, elbeszélgethetünk egy keveset. Azt hiszem ez a beszélgetés mindkettőnknek hasznára lesz. — De én azt hiszem, a művésznő félreértette érdeklődésemet.. — Oh, dehogy is értettem félre. Két hónappal ezelőtt megj elemik Kannában, Keleteurópának ezen az exponált helyén, amely annyira benne van a nagy események forgatagában, egy spanyol táncosnő. Ebben még semmi csodálatos és rendkívüli nincs. Ez még csupán az idegeneket ellenőrző hivatalhoz tartozik, amely a külföldiek munkavállalási ügyét intézi. De az már nem ehhez a jámbor köz- igazgatási szervhez tartozik, hogy ennek a táncosnőnek társaságában igen gyakran láthatni fiatal tiszteket. Különösen egy Wikenas nevű főhadnagyot, aki, ha jól tudom, Monesia állam katonai kémelíháritó szervezetének egyik tevékeny tagja? Nincs így? Paltais kapitány zavara nőttön nőtt. — Kérem, művésznő, rám nézve nagyon kényelmetlen, hogy ezeket a dolgokat itt pertraktáljuk. — De hát kell-e ennél megfelelőbb hely? i Senki sem zavar, a hangulat pedig igen ba- j rátságos. És én hiszem, hogy nem mint ellenfelek, hanem mint barátok ülünk egymással szemben. : — Én is igv szeretném. — Higyje el, nem azért hivattam az asztaliamhoz, mintha gyanújának alaptalan volitá: ról akarnám meggyőzni. Aki tisztának érzi ■ | magát, annak nincs szüksége ilyen eszközök-1 ! re. Hanem már bizonyos tapasztalataim vannak ezen a téren s a kémosztály érdeklő- j dósét nem is veszem rossz néven. Valamilyen! könyvben olvastam, hogy Európában négy- ■ venezer kiképzett kém dolgozik és ezeknek a sorában temérdek sok az artista, táncosnő és vándormuzsikus. Miért lennéuek velem szemben elfogulatlanok, mentesek ettől az előítélettől? j ségtelenül elegendő arra, hogy megengedhessem magamnak a Merais-nál való étkezés luxusát. A tiszt bólintott, de nem szakította félbe a leány szóáradatát. — És én éppen azért, hogy lojalitásomat megmutassam önöknek, egy olyan dolgot mondok el most százados urnák, amit bízvást elhallgathattam volna, mert önök soha nem szerezhettek volna tudomást. Valóban, történt olyan kisérlet, hogy engem bűnös játékba vonjanak. Nem is olyan régen, egy héttel ezelőtt. Amint tudja, kémelhárilójuk egyik fiatal tisztje, Wikenas főhadnagy érdeklődött irántam. Paltais arca megélénkült és most már feszülten figyelte a nőnek minden szavát, minden mozdulatát. Arca azonban teljesen nyugodt maradt és nem vallott semmi sem arra, mintha ez a dolog különösképpen érdekelné. — Mi csak bizonyítékok alapján dolgozunk. — Ellenem pedig nem sikerült összegyűjteni ezeket a bizonyítékokat. Különben talán nem is ezen a meghitt, barátságos helyen ülnénk egymással szemben. — Úgy van, — bólintott rá Paltais kapitány és olyan komoly, szúrós tekintetet vetett a táncosnőre, hogy Juanita egy pillantra megdöbbent. Hogy feltámadt idegességét leplezze, nagy gyorsasággal folytatta szavait. — Nos hát, én azért fordultam öuhöz, hogy minden kellemetlenségtől megszabaduljak. Én ©gy egyszerű, szimpla életű táncosnő vagyok, akinek az élete nyitott könyv. Hála Istennek, nagyon szépen keresek művészeteimmel is, azt hiszem, erről meggyőződést szereztek az urak. —■ Igen, jövedelmi forrásait ismerjük. — Kérem, kérem, csak ne beszéljünk forrásokról. Nincsenek forrásaim, csak egy forrásom van, a színházam pénztára. — így gondoltam. — Nincs szükségeim arra, hogy nyaktörő, ólel veszély es játékokkal gyarapítsam pénzeimet, Azt is láthatták, hogy jövedelmem két-, — Wikenas főhadnagyot tiszti ismerősei mutatták be, amikor valahonnan külföldről visszatért. Az öltözőmbe hozták s ott töltött egy negyedórányi időt. Észrevettem, hogy hatással vagyok rá, mondjuk ki kereken, hogy tetszem neki, de — ne tartson elbizako- dottnak, ha ezt mondom — ebben semmi különöset nem láttam. Én is szívesen fogadtam a fiú széptevését. Illedelmes, kedves, müveit fiatalember, több nyelven beszél, még spanyolul is, jól esett, a társaságában lennem. De a szolgálati beosztása, a munkája, a teendői felől soha nem érdeklődtem. Ezekről ö soha nem is beszélt nekem. — Mindenesetre megnyugtató — vágta rá Paltais kapitány. — No lássa, ha az lenire a hivatásom, amivel gyanúba fognak, ezt az alkalmat csak nem hagytam volna kiaknázatlanul elsuhanni? De, hogy a dologra térjek, egy héttel ezelőtt különös kalandom volt. Ezt akarom elmondani magának, ezért vettem a bátorságot, hogy asztalomhoz hivassam. (Folytatása következik.) J WÍIPil 1‘IPIfiIÍS W I A M C R O O r E KÉMREGÉNYE k UUIUU JkldMM
