Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)
1935-01-01 / 1. (3553.) szám
1935 január 1, kedd. 'I>RA;GAlA\ACifcVRHIRIiAI> dUZBEK-^ VÍZUMOT (magyart, románt, lengyelt, bolgárt) igen t előfizetőinknek és olvasóinknak gyorsan és megbízhatóan megszerez pozsonyi kiadóhivatalunk: Bratislava, Lő- rinckapu-ucca 17. II. (Central Passage). Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállaljuk. A többi országba szóló vízumot és meghosszabbítást prágai kiadóhivatalunk eszközli: Praha, II. Panská ul. 12. III. LÉPCSŐK Zengő erdő volt, dalos, illatos, De itt az ember mindent letapos. Amig az Isten csak oszt, osztogat, Vad teremtménye csak foszt, fosztogat. Egy fa áll csak a dús erdő helyén, Hová egykor meregni jártam én. S csak egy levélke maradt fönn e fán, A falevélből sem jut több reám. FALU TAMÁS. Lapunk legközelebbi száma — az újévi muüÁaszdnet miatt — január 3-án (Prágában szerdán este, Szlovenszkón csütör.ök reggel) jelenik meg. Kedves olvasóinknak, előfizetőinknek, hir- de cinknek, munkatársainknak és lapunk összes barátjának örömteljes, boldog újévet kívánunk. — Az országos keresztény szocialista párt újéve. Pozsonyi szerkész tős égünk telefonon jelenti: Az országos keres ztényszodalista párt pozsonyi központijának tagjai arz újév alkalmából küldiöitségiieg tisztelegtek dr. Szül tő Géza képviselőnél, a parlamenti klub elnökiénél, dr. JaMoniczky János képviselőnél, a párt pozsonyi helyi szervezetének elnökénél, Krei- bioih Károly szenátornál és dr. Neumann Tibornál, a párt országos alelnökiénél. Az üdvözöltek meleg szavakkal köszönték meg az üdvözleteket s hangsúlyozták, hogy az újéviben is változatlan lelkesedéssel és ügybuzgalommal fogják szolgálni a párt nemes célkitűzéseit. Esterházy János országos pártelnök betegsége miatt otthonában tartózkodik s öt az újév alkalmából a párt törvényhozói, tarto- mánygyülési képviselői, többi vezető tényezői e a párt központi tisztviselői meleghangú táviratiban üdvözölték. _ Meghalt Szekeress Dezső táblabiró. Kassáról jelentik: Szekeress Dezső, a kassai felsőbíróság tanácsosa, hosszú szenvedés után 64 éves korában Eperjesen meghalt. Az el hunyt táblabiró, aki a bírói kar egyik legértékesebb tagja s a régi Sárosmegye ismert egyénisége volt, 1870 május 10-én született a zernplénmegyei Szacsurban. Jogi tanulmányait Sárospatakon végezte s rövid ideig Zemplén-vármegye közigazgatási gyakornoka volt. 1892-ben lépett bírói szolgálatba, 1897- ben albiróvá nevezték ki a szilágyosehi járásbírósághoz, innen pedig 1898-ban Giráltra helyezték át. 1903-ban a lemesi járásbíróság vezetését vette át, majd Eperjesen volt törvényszéki bíró 1908-ig, amikor az eperjesi járásbíróság élére állították, 1916-ban tábla- birói címet és rangot kapott. Az államváltozás után 1924-ben a brünni legfelső bírósághoz osztották be szolgálattételre, 1929-től kezdve pedig mint kinevezett biró a kassai felsőbiróságnál működött. Temetése, melyen a kassai felsőbíróság dr. Kosztka Imre vezetésével küldöttséggel képviseltette magát, Lemesen folyt le hatalmas részvét mellett. A búcsúztató beszédet pályatársai nevében dr. Kosztka mondotta s koszorút helyezett el a koporsón. Szekeress Dezső halálát felesége, szül. Füzy Ilma, fia, dr. Szekeress Albin, nagykaposi járásbiró és családja, valamint kiterjedt rokonság gyászolja. — Hidvéghy Károly S. J. előadása a pozsonyi keresztényszocialista központban. Pozsonyból jelentik: Hidvéghy Károly jezsuita atya január 4-én, pénteken este 7 órakor folytatja előadását a Rerum Novarumról a keresztényszocialista központban (Ventúr u. 9). Az előadásra külön felhívjuk a keresztény társadalom figyelmét. — Törvényhatósági választás Pécsett. Budapesti szerkesztőségünk telefonon jelenti: Vasárnap tartották meg Pécsett az időközi törvényhatósági választásokat. A többségi városi párt, amelynek listavezetője Fisoher Keresztes belügyminiszter és Szapáry gróf főispán volt, a huszonnégy rendes és huszonnégy póttágsáighól húsz rendes és tizenkilenc póttagságot nyert. A szocialisták négy rendes és öt póttagságot kaptak. A független kisgazdapárt nem jutott mandátumhoz. Nincs többé hamis kártya: minden titkot leleplezett egy magyar rendőrkapitány Intimitások a szerencsejáték rabjairól, Caligula császártól Mária Antóniáig A bíróság és a rendőrség kártyaszakértöje „ civilben “ nem nyúl kártyához Budapest, december végén. Ferenczy Tibor budapesti főkapitány a minap napiparancsában közölte, hogy a budapesti törvényszék szakértőnek nevezte ki dr. Schreiber Dániel rendőr- kapitányt. A nagyképzetteégü rendőrtiszt a budapesti főkapitányság bűnügyi osztályán az egyik intellektuális csoportban teljesít szolgálatot. Specialistája a szerencsejátékok körül keletkező bűnügyek nyomozásának. A rendőrkapitány, akinek a nevét a szakirodalomban nemzetközi viszonylatokban is jól ismerik, kártyaszakértönek nevezte ki a budapesti törvényszék. Az ő feladata, hogy a szerencsejáték-bűnügyekben a biróság elé álljon és mint szakértő adjon magyarázatot, felvilágosítást és véleményt. Az orvosszakértő, könyvszakértő után ezzel bevonult az igazságezoiigáltatásba a „kártyatudomány” szakértője is. Érthető ez, hiszen a bíró nem lehet egyszemélyben orvos- professzor és biró, de ugyanígy nem lehet azt kívánni tőle, hogy olyan tisztán lásson a kártyajáték rejtelmeiben, mint egy montecarlói játékmester. Schreiber Dániel dr. most könyvet irt a kártyajátékról ezzel a címmel: A játékkaszinóik Á-lhámosai. Sorra veszi a kaszinókban divatos összes szerencse játékokat és leleplezi a bacc arat, chemin de fér, trerate et quarante, roulett és bou’e körül elkövethető valamennyi szélhámosságot. Leleplezi, hogyan csalnak a zugjátékbarlangokban a krupiék, hogyan igyekeznek korrigálni szerencséjüket a frakkos „urak“ és estélyiruhás „hölgyek” a világfürdőhelyek híres kaszinóiban. Szakszerűen magyarázza meg a csalások végrehajtásának módját, oldalakra terjedő matematikai táblázat adja egy-egy módszer magyarázatát. Ez a könyv magyarán „befütött” a hamiskártyásoknak, Leleplezi minden fogásukat és ha valaki figyelmesen elolvassa, a hamiskártyások csak akkor csaphatják íbe, ha ő maga akarja. Az ókor Montecartófa Az érdekes kötet végigvezeti az olvasót a szerencsejáték múltjának egész történetén, az A játékkaszinók határozottabb formái a francia Lajos királyok idején alakultak ki, részben a királyok udvarában. A francia udvart XIII. Lajostól a Lajosok kihalásáig nagystílű hamiskártyások lepték el. A leghíresebb közülök Apoulos Teodor görög lovag volt, aki nagy vagyont szerzett. Róla nevezik ma is a hamiskártyásókat görögöknek. Méltó partnere' volt Apoulosnak XIV. Lajos egyik udvarhölgye, Soissons grófnő, aki szalonjában játék- barlangot tartott az udvari embereknek és maga is hamisan kártyázott. Az első nyilvános játékbarlangot a XVIII. Század elején állították fel Franciaországban. Hotel de Soisson néven ismerték. Itt játszottak először rulettet 1727-ben. A kártyaerkölcsök XV. Lajos udvarában se javultak. Langlée lovag és Harcourt hercegnő hires szerencsekorrigálói voltak ennek a kornak. Hozzájuk tartozott még Gramont lovag is, aki egész nyíltan folytatta üzelmeit. Az akkor Leghíresebb játékbarlang a Hotel Gréves volt, ez öokáig élt, Lajos Fülöp szüntette meg 1839-ben. Hires játékbarlang volt Mária Antónia szalonja is. Itt nasi-vasit játszottak, amelynél párizsi bankárok adták a bankot. Madame Cam- pan irja emlékiratában, hogy XVI Lajos első szökési kísérlete azért nem sikerült, mert Mária Antónia a kártyaszobában felejtett játékeszközöket is magával akarta vinni, de izgatottsá gában nyitva hagyta az ajtót, a komorna meglátta az utazási készülődést és beárulta. A jáSéhbarlangok Bertalan - éjszakája A francia forradalom alatt tovább tombolt a játékszenvedély. A rulettkerék zavartalanul forgott, vígan folyt a játék a Palais Royalban A játékhazak annyira elszaporodtak, hogy a forrdalmi direktórium végül is rendelettel ki lencre csökkentette a számukat és valamennyit ókori kockajátéktól a modern rulettig. Az ókor szerencsejátéka a kockajáték volt. Rómában a szaturnáiiákon nagyon elharapódzott a játékszenvedély. A régi latin ünnepeken a szabad polgárok és rabszolgák együtt játszottak kockajátékot és maguk közül játékkirályt választottak. Bajae volt az ókor Monte- cárlója, ahol zajos orgiák mellett folyt a koc- j kajáték. Erről Seneca is beszámolt egyik irá- ] sában. A másik római játékbarlangot Ostiá- ban tartották. Caligula császár szenvedélyes kockázó volt. A testőreivel játszott. Mindig ő volt a bankár. Csak a bankár nyerhetett, mert ha a szerencse nem kedvezett neki, egyszerűen kivégeztette a partnereit és a vagyonukat elkoboztatta. A római jog tiltotta a pénzért való játékot, csak a szaturnáiiákon szabadott kockázni. A kockajáték és a páros, vagy páratlan játék mégis nagyon elterjedt. A nép játékszenvedélye olyan nagy volt, hogy még a császárok se tudtak ellene küzdeni. Claudius császár még ! könyvet is irt a kockajátékról és maga is olyan szenvedélyes játékos volt, hógy gyakran reggeltől estig játszott, éhen. szaruján. Tacitus azt irja a germánokról, hogy rajongtak a játékért és ha mindenüket elvesztették, az életük volt a tét, s ha a kocka rosszul fordult, megölték magukat. A középkorban a nagyvárosokban játék- j iskolák alakultak. Ezek még a kockajátékra voltak berendezve. A kártyajáték a XIII. században kezdett elterjedni Európában. Az arabok hozták be. A kínaiak azonban elefántcsontra festett figurákkal már évszázadokkal ezelőtt játszottak kártyát. A fametszés és a rézmetszőé feltalálásával terjedt el a kártyajáték a. tömegek között. Hamarosan kialakultak azok a játékok, amelyeket azután játékházakban folytattak. Németországban a Landsknecht, Franciaországban a Biribi terjedt el. D’Artagnan lovag és muskétásai a Landsknecht francia változatát játszották Lansquenet névvel. Egyes történctirók szerint a b&ccarat a XV. században bukkant fel, állítólag- Itáliából hozták Franciaországba. Általánosan azonban csak a XIX. század ©Lején. Lajos Fülöp királysága alatt terjedt el. adófizetésre kötelezte. Később, 1819-ben már királyi rendelettel szabályozták a játékkaszi Székrekedésnél, gyomorrontásnál, emésztési zavaroknál, gyomorégésnél, májduzzanatnál, vértódulásnál, fejfájásnál, álmatlanságnál, általános rosz- szullétnél igyunk reggel éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József" keserüvizet. A belorvosi klinikákon szerzett tapasztalatok szerint a Ferenc József viz az ideális hashajtó minden jellemző tulajdonságát egyesiti magában s igy állandó használatra — különösen jóltáplált, kövér férfiaknak és nőknek — feltétlenül alkalmas. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. nókat és utóbb bekövetkezett, a francia játékkaszinók Bertalan-éj6zakája. Királyi rendelettel, 1838-ról 1839-re átmenő újév éjszakáján az összes nyilvános játékkaszinót bezáratták. A feloszlatott játékbankok egyrésze Németországba, másrésze Belgiumba és Monte-Carlo- ba került. Németországban már 1849-ben elhatározták a játékklubok megszüntetését, a tervet azonban csak közel negyedszázad hullva, 1872-ben tudták végrehajtani. A múlt század második felében kezdtek ki1 alakulni a nagy, modern játékpaloták. Rómában 1885-ben előkelő játékbarlang volt a Club della Caccia. Itt leplezték Le Calledo lovagot, ennek a kornak a Cagliostroját. Ma a montercarlói és a Danzig 6zabadáUamMáit vegyük ekjét mintsem gyógyítsuk! A spanyolnáthák minden káros behatás ellenére elkerülhetjük! Ezt kellemes módon érhetjük el. ^ ff ' Köhögés, rekedtség és meghülési veszély- rofrdk lyel szemben védekezzen ybd „MARSMALZ" cukrozott, us* pompásan izlö kockával. Minden valódi Marsmalzkockán rajta kell lennie a MARS jeliéinekI Uta- sitson vissza minden utánzatot! bán lévő zoppoti játékkaszinó a leghíresebb. Elegáns, nagyvilági helyek ezek, de természetesen nem lehet elkerülni, hogy ne férkőzzenek be a szerencsejáték fantasztái, akik különféle fogásokkal akarják maguk felé terelni a szerencse szekerét. Hamisjáték csak a legritkább esetben fordul elő, bűnügy Monte-Carléban éö Zoppotban nincs a játék körül, legfeljebb a szerencsét hajhászó játékosokat csapják be a szerencselovagok, akik „csalhatatlan” szisztémát árulnak, amellyel robbantani lehet a bankot. Nőiruhás detektív a kártyaszobában A hamiskártyások leleplezése és a tiltott szerencsejáték elleni harc sok munkát ad a budapesti rendőrségnek is. Nemrégiben szigorú rendelettel szabályozták a klubok működését és a rendőrség állandóan résen áll, nehogy a szerencsejáték-szenvedély elfajuljon. A közelmúltban titkos kártyabarlangok egész sorát leplezték le. Ezek a zugklubok félve vigyáztak arra, hogy avatatlan ember ne juthasson be a helyiségbe. Titkos jelzőcsengőket szereltek fel az ajtókra, a helyiség előtt pedig bizalmi emberek figyelték, mikor jön a razziázó rendőrség. A detektívek sokszor filmre illő trükkökkel jutottak be a kártyaszobákba. Az egyik legérdekesebb eset a Terézvárosban történt. A detektívek tudták, hogy itt éjszakáról éjszakára nagy kártyacsaták folynak. Melega Gyula, egy leányosképü fiatal detektív nőiruhába öltözött, estélyi ruhát vett magára, a társa, Kotoff Olivér dr. pedig frakkot húzott és kart karba öltve csöngettek be a kaszinóba. Az estélyi ruhás hölgy és a frakkos ur előtt kinyilt az ajtó és a következő pillanatban már ott álltak a kártyaszobá.ban és a játékosok nagy megrökönyödésére lefoglalták a zöld aszalón heverő pénzt. A Rákóczi-ut egyik házában is működött ■<iy játékklub. Az első emeleten volt a helyiség. \blakai az utcára nyiltak, a terem mentén erkély húzódott. A detektívek tüzoitólétrát keltettek, felmásztak az erkélyre és úgy hatol- ik be a játékszobába. Mostanában a szigorú rendelkezések következtében csak a legritkább esetben fordul elő szabálytalanság a klubokban. A hatóságok minden szabálytalanságot megtorolnak. A kártyajáték minden titkát leleplezi Schreiber Dániel könyve, egyet azonban nem árul el: a budapesti törvényszék és a rendőrség kártya- szakértője „civilben” sohase nyúl kártyához. S. P. — Betiltott lap. A hivatalos lap mai száma közli a prágai országos hivatal rendeletét, mellyel az országos hivatal fél évre betiltja a Národní Republika cimü hetilap megjelenését. A betiltott lap a cseh nemzeti ellenzéki blokk orgánuma volt. xx Érelmeszesedésnél tiltva van a sok folyadék, csak Salvator Forrás vizet ihat bármilyen mennyiségben, mert az diuretikus hatású. (2) — Elmebeteg a pozsonyi városmajor lövöldöző merénylője. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Dr. Markovios vizsgálóbíró ma kiadott végzésével beszüntette a bűnvádi eljárást Koller György ellen, aki szeptember 20-án a pozsonyi városmajorban lövöldözni kezdett, Sávéi Ernő munkást megölte és súlyosan megsebesítette Frankenberger János munkást. Az orvosok szakvéleménye szerint Koller öröklött elmebetegségre hajlamos és tettét beszámíthatatlan állapotban követte el Koller egyelőre az elmegyógyintézet lakója marad. 9 Mánia Antónia végzete: a hártya
