Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)
1935-01-06 / 5. (3557.) szám
1935 január 6, vasárnap. PxAOAI-yVvAOYARH 1 RliAP ÁS A hatvanhetes kiegyezés után kezdődött Pozsony gazdasági fellendülése Rohamos fejlődés tetőpontján érte Pozsonyt az államfordulat és az uj gazdasági konjunktúra Pozsony, január hó. Tévedés volna, azt ■hinni, hoig> a nagyarányú íej.ődés. amelynek jegeit Poztioary város rohamos épülésében látjuk, az államióráulat-tal vette vo.ua kezdetét. A régóta emelkedő gazdaságú hullám, amely egyelőre túl van a tetőponton. évtizedekre nyúlik vissza és kiinduló pontját megtaláljuk az 1867-i kiegyezést követő években. Pozsony városán az ezeréves fejlődés folyamán többiziben hömpölygőit végig a gazdasági fellendülés hulláma. Az egyik ilyen fellendülés Mária Terézia uralkodásának idejébe esik, amikor a város gazdasági és kulturális szempontból örvendetes fejlődésnek Indult A második ilyen hullám volt az. amelyik az 1887. utáni években kezdődött. Ennek látható jeleit a város nagyarányú terjeszkedésében, számos nagy iparvállalat alapításában és különösen a közlekedési eszközök kiépítésében ismerhetjük föl. Tekintsünk vissza az ötven év előtti Po- zsoeyra. A mai Stefánik-ut mentén alig állott néhány nagyobb lakóház. A Hackenberger-fé- Iie kávékáz helyén, a Falb-féle majorban, te- hénistátlók voltak s a Védcölöp-ut mentén ré- paföldek és szőlőkertek terültek eh Ötven évvel ezelőtt a jelenleg gyönyörűen kiépített Újtelep, illetve a Védcölöp-ut helyéin pillangókra, és gyíkokra vadásztak a gyermekek. A mai Grössling-nt helyét, illetve azt a területet, amely a őfcur (Baross)-ucca és a téli kikötő között fekszik, kiterjedt erdőség, az úgynevezett „Aengel.n“ borította., ez a terület volt a gyermekek legkedv esőbb játszótere, ahol ralblósdit (R&beir und SoMaten“) játszottak. A Ivereszt- ucöa végétől a Diramit-gyárig szántóföldek, téglavető telepek (Ziegelfeld), legelők (Ivuh- ha.ide) és erdőségek terülteik eh amelyek katonai gyakorlatok céljaira szolgáltak. így festett az akkori Pozsony, amelynek vezetősége a gyáripar fejlesztése céljából majdnem ingyen utalt ki telkeket az állam és város gondoskodása és támogatása mellett Annak idején igen sóik gyártelep és egyéb vállalat létesült Ékkor épültek többek között: a Dinamit-gyár, ? Nobel-gyár, a Stollwerck- gyár, a Siemenst lehuckert-gyár, a Kühma- yer-aranyfonógyá?, a Klinger-féle viíorla- vászongyár, az Apollo-kőolajfinomiíóüzem, továbbá az angol cérna-, a posztó-, bőr-, kábel- és egyéb gyárak, a Ludwig-féle nagy gőzmalom és sertéshizlalda, végül pedig a Danuibius-selyemfonógyár. Egyéb vállalatok is létesültek, amelyek főleg exportra dolgoztak és meghódították a világpiacot, így a Gvüne’berg-féle kefegyár, Palugyay József bornagykereskedése, Búbért pezsgőgyára és még mások. Pozsony város akkori vezetősége. így Jusz- ti, Dröxler, Tallér, Brolly és legvégül Rumlik polgármesterek idejében, mindent elkövetett, hogy az örvendetes gazdasági fejlődés útját egyengesse. Uj és széles utak épültek, felépült a városi vízmű, a légszeszgyár és víllamosüzem. ekkor épült a híres Fellner és Helmer építészek tervei alapján az uj városi színház. Ezenkívül gondoskodtak a város szépítéséről főleg a Hegyiliget és a ligeti diszpark létesítése révén. Maga az állam mindemben hozzájárult a gazdasági élet fejlesztéséhez, ekkor létesült a Duna-h ki, iparvágányokat létesítettek, kiépítették a téli kikötőt. A Duna szabályozása által a város védelmet nyert az árvizek ellen. Az állam gondoskodása az állami fémipari •szakiskola és egyéb tanintézetek létesítésével teljesedett be. A város rohamos fejlődése révén szükségessé vált nagy területek felszabadítása építkezések céljaira. így keletkezett a árefánik-ut és a Keoekekapu között lévő gyönyörű villanegyed, az Újtelep. Felszabadult a Knlihaide, vagyis a Rácséi- és Vajrori-utak mentén elterülő nagy terület, amely mezőkből, szántóföldekből, legelőkből és téglavető területekből állott. Itt keletkezett a gyári negyed és egy uj városrész, a Téglamező. Végül kiépült az akkori Barose-ut, a mai átur-ucca, amely a hidat kötötte össze a belvárossal, továbbá Gröss- ling-ucca, a Baross-ut és a téli kikötő között pedig a Linzbotk-, Reidner- és Durvay-féle telkek létesültek. Az államifordulat idején érte el tetőpontját az 1867 után meginduló gazdasági fejlődés hulláma és ekkor a város uj vezetőségére, dr. Dueek, dr. Gkánik és dr. Krno polgármesterekre hárult a feladat, hogy a már meglevő nagy gazdasági előnyöket és az uj lehetőségeket minél jobban gyilmölcsöztessék az erősen megszaporodott lakosság javára. Dr. K. L. A számok között a 9 az. amellyel a legtöbbét lehet szórakozni. Ha 9-cel. vagy a 9 többszörösével megszerzők egy számot, az eredményre a 9 rányomja; a maga bélyegét. És ezt a bélyeget, a számok törvényének ezt a különösségét — ha megtanuljuk észrevenni — felhasználhatjuk sok szóra koz tató s z ámíjá tékn áh * Az első feladat, hogy írassunk fel egy háromjegyű számot, majd ennek a fordítottját. A nagyobbikből vonjuk ki a kisebbet és kérjük bemondani az eredmény utolsó számjegyét. Ebből meg tudom mondani a kivonás eredményét. Példáiul barátunk felírt 856-ot ennek fordító ttja — 658 198 és ha velem közlik az utolsó számjegyet, csak anv- nyit, hogy 8, megmondom az egész eredményt, tudóim, hogy a maradék 198, Hol van a turpisság? Sehol. Csináljanak néhány próbát más számmal és ha kissé megfigyelték a kivonás maradék összegét, azt ihászom mindannyian rájöttek a 9 egészben, vagy részekben való jelenlétére. Nekem eléig csak az utolsó számot tudni, mert a középső szám minidig 9, az első szám pedig annyi, amennyivel az utolsó szám kisebb 9-néI. Vagyis, ina a közölt utolsó szám 8, akkor az eredmény 198, ha b, akkor 396. 'ha az utolsó számjegy 4, akkor az eredmény 594. * Már ez a ezámkitalálás is valami, de csak ezután jönnek az ebből képezhető újabb mutatványok, zsonglőr őrködéseik a 9-es számmal. Ismételjük meg az előbbi példát a többszörösével. A feladat tehát ez: — Rád bízom, irj fel bármilyen háromjegyű számot. de ha ezzel a háromjegyű számmal elvégzed az előirt műveletet, az eredmény az lesz, amit előre felírok. És már írom is fél a végeredményeket Jancsinak 1089, Péternek 3267, Katónak 5445, mert egyszerre számoltathatok az egész társasággal. Sokkal imponál óbb is. ha nyolc-tíz emberrel szemben tudom magam egyezerre produkálni. Csak az a fontos, hogy előre tisztában legyek 1089 szorzataival és tudjam, kandi bánnyal kell majd Utasításomra mégszorozni az 1089-et. Katónak azt mondtam, hogy az ő eredménye 5445 lesz, neki tehát ezt a műveletet kell elvégeznie. A Kató által szabadon választott három,jegyű szám 641 ennek fordítottja 146 — 856 658 fordítsuk meg ésadj ok hozzá +891 *1089 Akármilyen háromjegyű számmal kezdjük a játékot, ezzel a módszerrel az eredmény mindig 1089 lesz. Tehát meg tudom mondani az eredményt mielőtt még ismerném az első háromjegyű számot, amellyel a játék elindul. Leghatásosabb az eredményű kis papirszeletre előre felírni és összehajtva letenni az asztalra, vagy átadni a bizalmi embernek. Nagy lesz azután a csodálkozás, ha kiderül milyen nagyszerű szám-művész vagyok. Azt iá meg lehet csinálni, hogy az 1089-ét megszorozzuk 2- vel, 3-mai, vagy bármilyen más számmal és akkor az eredmény 1089 kétszerese.: 2178, háromszorosa: 3267. vagy többszöröse lesz Ez az utóbbi módszer azért jó, mert ha 1089-es végeredmény már ismert a társaságban, még mindig paodukálhatóm magam 195 _ + 594 1089 X 5 cT*5445. Péter 3 mai fog srorozni, Jancsi pedig szorzás nélkül a végeredményt hasonlítja össze, amely -tehát nála csak 1089 leihet. * Érdekes változata a 9-ee számmal való játéknak ez is: — írj fel egymás alá két tetszésszeri-nti nagy, de cgyenlőjegyü számot és előre megmondom, hogy egy hosszú, ötsoros összeadásnak mi lesz az eredménye. Mondjuk, hogy 875.983 és 289.718 a. felírt szám, akkor az összeadás végeredménye 2.875.981 lesz. Tehát te felírtál 875.983 289.718 most én hozzáírok 710.281 te újból szabadon választhatod a számokat 568.958 most én az utolsó számsort 436.041 2;875.981 Hogy történt ez? Ha. egy kissé gondolkodnak, rájönnek milyen számokat írtam én. Mindkétszer az előző számsor jegyeit kiegészítettem 9-re. A végeredményt viszont ügy állapítottam meg, hogy az első sorszám elé írtam egy 2 est. a sót utolsó jegyét pedig 2-vel kisebbítettem. * Elég volt az összeadásból. Most próbálkozzunk őgy másik játékkal. Gondolj egy egyjegyű számot és én kitalálom, hogy ml volt az. Mondjuk, hogy 8- at gondoltál. Iij fel magadnak egy olyan hatjegyű számot., amelynek három első jegye között ■legyen a gondolt szám (683945). Most a számjegyek összegét (6+8+3+9+4+5 = 35) vond ki ebből a hatjegyű számból (683.945 — 35 683.910) a maradékból pedig húzd ki a 9-eseket és O-kat, sőt hagyd el a gondolt számot i-s. akkor mi a megmaradt számok jegyeinek összege? 6 + 3 + l *= 10, tehát a gondolt szám 8. Ennek az az egyszerű számtani szabály a magyarázata, hogy ha bármely számiból kivonjuk a számjegyek összegét, a maradék 9- eil osztható szám lesz. Elhagyjuk a 0-kat és 9-eée- ket, mőPt. az a. végeremenyt nem zavarja, viszont, ha kihúzzuk a gondolt számot, akkor a. megmaradt számok összege már nem többszöröse a 9-nek. ki kell tehát egészíteni a 9, vagy 9 többszörösének legközelebbi szorzatáig, ezúttal 18-ig, 18-f-S —8, tehát gondolt szám volt. A Mercier-üQy Irta: Jean Cartoun Doulanger, az irodafőnük mérgesen feltekintett Mit akar megint ez a Mercier, ez a törpe hivatalnok lélek? El kellene bocsátani, mert. ez a fickó az ember idegeire megy. — Csak egy pillanatra., monsieur Boulang&r, s'il vou6 piait — mondja Mercier felszeg mosollyal csak egy cseppnyi kérdést tessék megengedni, Monsieúr Boulanger! Monsieúr Boulanger az íróasztal aljára koppint. — Kérem igen röviden, monsieúr Mercier! Lát- fliatja, hogy rengeteg a dolgom! Mercier nyájasan bólint. — Csak azt akarom kérdezni, monsieúr Boulati- ger, mit méltóztatnék tenni, ha itt nálunk bizonyos összegek — hogy úgy mondjam — elsikkadtak volna? Boulanger irodafőnök halálsápadtan felugrik, ujját az ajkára, teszi: — Az Istenért, Mercier, csak semmi zaj! Hallgasson. drága Mercier... itt van 100 frank, csak (hallgasson! Jardiniex, a cégvezető mérgesen feltekintett. Mii akar ez a Mercier? —- Csak egy pillanatot kérek, monsieúr Jardl- nier! — mondja Mercier nyugodt és kedves mosollyal — csak egy kérdést, ha szabad... Monsieúr Jardinier koppant egyet az íróasztal alján. — Csak röviden, monsieúr Mercier! Amint látja, tele vagyok munkával... Mercier bólint. — Csupán azt akarom kérek zni, mit méltózta i- nék tenni, ha itt, nálunk nagy összegeket elsikkasztott volna valaki? Monsieúr Jardinier halálsápadtan felugrik: ujját figyelmeztetően az ajkára teszi. — Az égre. mőnsieur Mercier! Osond! Senkinek egv szót sem. kedves, jó Merckr barátom! Itt van — 15.000 frank — de hallgasson, hallgasson, hallgasson ... * Monsieúr Cálímnier, a második cégvezető fanyarul fen tekintett Mit akar ez a ki állhatatlan Mercier? — Csak egy pillanatra, monsieúr CaMmnier... — Az feteútc kérem, hallgasson! Itt. vau... 30.000 frank és halotti csend, édes jó Mercier! A ZONGORA Emmy zongorázik. Szívesen és sokáig. Ahol zongorát talál, onnan nem mozdul. Emmy látogatóba megy Kissékthez. A lakásban minden a feje tetején áll, a család tagjai a butorök alatt mászkálnak. Emmy csodálkozva kérdi: — Mi történt? Keresnek valamit? — Igen, tudtuk, hogy jön s már ebéd óta hiábü keressük a zongora kulcsét, — De hiszen a, zongora nyitva van! — Éppen azért, — szól kórusban * család. Monsieúr Bondieu vezérigazgató mérgesen feltekintett. — Mindenre, ami szent, hallgasson Mencier! Fogja, 100.000 frank .. .és csend- tisztelt Mercier barátom! * Monsieúr Maldieft ügyvezető igazgató haragosan feltekintett. ... itt van magának 100.000 frank, csak csendet! Hallgasson, hallgasson .,. * Mercier tisztviselő kétségbeesett nevetéssel dobott rémült felesége elé 246.000 frankot. — Nem bírom tovább! —• törölte le verejtéktől .patakzó homlokát. — A legtisztább szándékká 1 mentem be, hogy lemét becsületes, rendes ember lehessek.,, be akartam vallani a sikkasztásaimat ... De senki nem engedett szóhoz jutni. Monsieúr Mercier hagyat sóhajtott, azután asztalhoz ült, hogy felmondását megírja. 246.000 frankkal mégis nyugodtan elüldögél az ember valahol egy csendes helyen.-- Ahol rádíóhitásta jön és repülőgépen étkezik az öttöS. Mélboufnéból jóién tik; A világ legmodernebb egészségügyi szolgálatát Queeneland ausztráliai állam nyugati tartományaiban szervezték meg, ahol mostantól kezdve mindenki rádión hívhatja az orvosi, aki repülőgépen siet a páeienstm A &agy modernséget á vidék téíijes elmaradottsága tette szükségessé- A hatalmas, 750.000 négyzet kilométernyi területén gyér, primitív lakosság él, amelyet állandóan tizedel a klíma mostobasága. Jó, ha hétévenként egyszer esik eső. A világnak ezen pontján, amelyén soha sem szünetel a járványszérü malária, a rossz egészségügyi viszonyok ellen eddig Bémmiké- pen sem lehetett fölvenni a küzdelmet, mert a modem közlekedés teljésen ismeretién Belső-Ausztráliában, Mosl súlyos nehézségék árán nagyszabású expedíció járta be az egész vidékét § valamennyi telepen rádió vevő- és leadó-herendézést szereit fel. amely lehetővé teszi, hőgy betegség esetén nyomban öPvóit hívhassanak. Ezekben a tartományokban lakó orvosoknak repülőgépeket adtak, sőt a repülőgépeket IS rádióval szerel lék fel, úgyhogy még miközben útban van a beteg felé. már megadhatja az első utasításokat a kezelés módjára vonatkozólag. »4® ösésuf&s 9
