Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)
1935-01-06 / 5. (3557.) szám
'PIU«M-MAtí'ARMM»APr 1935 január 6, vasárnap. 7 dc csilál a kassai Dóm Udptáiái#... Siralmas állapotban, berosbadófálben Iává tetőzettel várja a teljes pusztulást II. RáMczi Ferenc borsi szübastélya A Fejedelem bölcsője helyén most istállók és lomkainrák állanak » ■ A hodrogmeziti öreg kastély sorsával senki sem törődik ■ • Smfm hdm&eiésl vmmka bestét} éedekéém © mü$miíliú mm^as QfadtsépUi belseje is. Hogy egyebet ne említsek: a szobákhoz vezető emeleti folyosót modern keramit-kockákkal rakatták ki, melyek szinte kirikoltanak ebből a környezetből. Egyedül az emeletre vezető főlépcsők maradtak a régiek, még mindig meglehetős jó állapotban. Az északi és a nyugati oldal földszintjén voltak a Fejedelem háztartásának a konyhán. Ezek a légi konyhák ma már befalazott ablakaikkal inkább pincéhez hasonlítanak s valóban annak is használják őket a inai tulajdonosok. Gazdasági eszközök, szalma, tűzifa s Isten tudja, mi egyéb látható ma ezekben a régi konyhákban, •ahol válláraikor fejedelmek, nagyurak számára főzte az ételt a szakácsok serege. Ezek a konyhák nevezetesek arról is, hogy innen nyílik annak a régi alagútnak a két bejárata, amely a borsi-i kastélyt a sárospataki várral kötötte össze valamikor. Borü, január eleje. Emlékezzünk ... 1935 '■ április 8-ám lesz kétszáz esztendeje annak, hogy Rodostóban, a Márvány-tenger partján, meghalt 11. Rákóczi Ferenc, a magyar történelem egyik legnagyobb alakja. Nagy ut volt az, melyet a nagyságos Fejedelem hodorogmenti, boxei-i kastélyából tett meg nemzete érdekében Rodostóig, majd onnan a nemzet kegyelete folytán a kassai Dóm kriptájáig. S a késői utódoknak, visszanézve a két évszázad perspektívájából. lehet eltérő a véleményük a Fejedelem emberi, sőt történelmi alakjáról is, egy megdönthetetlen tény előtt meg kell hajolnunk mindaam y lónknak, hogy: II, Rákóczi Ferenc a magyar történelem egyik leghatalmasabb egyénisége volt, aki a legnagyobb emberi javakat, mérhetetlen vagyonát, nyugalmát, családi boldogságát áldozta fel nemzete boldogulásáért, szinte hihetetlen ön z e tton s é g goi. Borsitól Rodostóig.. . — A nagy ut .kálváriáé parabolája teljes körré bővült azzal a diadailuttai, melyet a nagyságos Fejedelem hamvai tettek meg pontosan 171 év múlva, 1906 Októberében, végig az akkori Magyarországon a kassai Dóm kriptájába. És azóta lett Kassa méginkább a Rákóczi városa, őrzőhelye azoknak az eszméknek, amikért a nagy' Fejedelem kétszáz évvel ezelőtt az életét adta... * ........,, És g yújtsuk meg most az emlékezés lángját a Bodrog partján, Borsiban is, ahol a nagyságos Fejedelem emberi élete kezdődött. Borsi, bodrogmenti kisközség, Kassától' hetven kilométernyi távolságra, délkeleti irányban. Személyvonattal másfél óra alatt juthatsz el oda s jóidőbe kerül, amig az újonnan épült állomásról bandukolva megtalálod a falu másik végén nyárfák mögött .megbúvó öreg kastélyt, ahol II. Rákóczi Ferenc született. Közben azonban még igazoltat a csendőr is, mivel idegen vendég vagy errefelé és a község két kilométernyire fekszik a magyar határtól. Végre a késő őszi sártengeren gyalogosan keresztülvergődve eljutsz a kastélyig, melyben már az első látásra sem telik túlságosan nagy örömöd. Hogy miért? — Könnyen kitalálhatod, testvér. Bizonyosan nem azért, mert történelmi helyen jársz, hanem azért, mivel ez a történelmi hely távolról sincsen olyan állapotban, amilyent a nagy Fejedelem szülőkastélya kétségtelenül megérdemelne. Valahogy az az első érzésed, mikor jórészt befalazott ablakaival meglátod az öreg kastélyt, mintha kisértetek tanyáján járnál, ahol már csak baglyok és gonosz szellemek laknak és élő ember fia sosem keresi fel ezt a helyet. Ez az utóbbi megállapitás igaz is, mert másfél évtized óta senki sem törődik Rákóczi szülőkastélyával, senkinek sem fáj, hogy a tetőn, amely ma-holnap már beroskad, kedvére csorog be a viz, senkinek sem fáj, hogy az öreg kastély már régen romhalmaz volna, ha a régi idők építési remekei: a másfél méter vastagságú kőfalak, a becsurogó viz ellenére, kemény erővel nem állanának ellen az idők viharának. A sátoraljaújhelyi „touristák “ emléktáblája,,. Az egyetlen vigasztalás, amely valamennyire enyhíti a kastély siralmas állapota miatt érzett elkeseredésedet, az az emléktábla, amely a külső nyugati falon, egy kereszt szomszédságában, hirdeti az utódoknak a Fejedelem születését. A kastély épségben maradt nyugati főbejárata mellett,. A szürke márvány táblán, melyet a sátoraljaújhelyi turistaegyesület (tehát mágusaik nemi is valami hivatalos kfcéamény) állított fel annak idején, a következő szöveg kopott aranybettiit olvashatod, arrajáró testvér: Itt született II. Rákóczi Ferenc 1676. év március 27-én. Egyes hü hazafiak és törvényhatóságok áldozatkészségéből emelték a sátoraljaújhelyi touristák az 1881. évben. A szürke márványtáblát e felíráson kívül Rákóczi kis bronzreliefje díszíti, ezenkívül sehol semmi. Az idegen látogató, akit a nagy Fejedelem emlékének szeretető hoz ide, valami mást is várna a szinte megszokott márványtáblán kívül: legalább annyit, hogy az a szoba, melyben a Fejedelem született, megmaradt volna múzeumként eredeti bútorzatával az utókor számára, de sajnos, lehetetlent követelsz, testvér,- mert a kastélynak azon a részén, ahol a Fejedelem először látta meg a napvilágot, most — istálló van, lovak és tehenek szállása, az istálló felett pedig takarmányszin. Kivek a bűne ez, nem kutatjuk, nem is lehetne most megállapítani nagyhirtelenében, de részleges magyarázatot ad erre az a tény, hogy Rákóczi birtokainak az elkobzása után a borei-i kastélyt a hozzátartozott birtokkal együtt a Windischgráíz-csaiád kapta meg a bécsi udvartól á nagykövesdi és a sárospataki birtokokkal együtt s a Whidischgratz-herce- gek az udvarnál betöltött szerepük folytán sosem törődtek a nagyságos Fejedelem emlékének méltó megőrzésével. A hercegek soha sem áldoztak semmit Rákóczi egykori kastélyának karbantartására. Az egyetlen sárospataki kastélyon kívül, melyet a maguk részére foglaltak le. Igv azután az időik kénye-'kedvére került a borsi-i kastély. S könyörtelen idő a Windischgratzekkel szemben sem volt szentimentális és mára- már őket is kiűzte a kastély és a birtok tulajdonjogából. Két évszázad múlva ... Bent, a kastély udvarán... De tovább pergetem előtted, testvér, a siralmas látvtány filmjét és bevezetlek a kastély udvarára. Ahogy belépsz az épségben maradt nyugati főkapun, a. kastély külső képével ,jhar- monikus!! kép mered eléd. A hajdan négyszögletes, tágas udvaron nagy trágyadomb, szekerek, gazdasági eszközök, farakások. S ami a legjobban ugrik a szemed elé: az eredetileg négyszögletes, várszerü kastély déli oldala teljesen hiányzik, a keleti oldal szintén le van bontva s a helyén jelenleg egy földszintes magtár áll s végül: hogy azokról a falakról is, amelyek megmaradtak, mindenütt kedvére hull le a vakolat. Csaknem csupaszon látod a régi kőfalakat mindenütt, főként a nyugati emeletes oldalon, melynek nagyrészében most szintén takarmányszin és baromfiólak vannak. A;: északi oldal földszintjén, ahol a Fejedelem született, istállókat csináltak a régi lakószobáikból, az istállók mellett pedig egy nyári konyha és lomkamrák állanak. A régi, fényes kastélyt ma mindössze nyolc megmaradt lakószoba képviseli az északi és a nyugati oldalak emeletein s ezeknek a szobáknak egyrészében a jelenlegi bérlő ispánja lakik. A használatban lévő szobákat természetesen rendbentartják valamennyire, de a többi szobákról még véletlenül se jusson eszedbe, testvér. hogy lakható állapotban vannak. Amellett, hogy ezeket is kivetkőztették eredeti mivoltukból, ablaka egyiknek sincsen s a szél és az eső úgy ver be rajtuk, ahogy kedve tartja. Egyedül az ajtók maradtak meg a Rákóczi korái 'ói: erős. masszív munkák régi kovács vasain fsai. de a kilincsük már ezeknek is ide nem illő rézkilincs. A nyugati oldal emeletén mutattak nekem egy szobát, amelyben állítólag a Fejedelem született. Ezt a tévhitet 'inog- kell most cáfolnom, mert a Fejedelem szülőszobája a kastély északi oldalának a földszintjén volt, hiteles megállapítás szerint, ahol most istállók és lom- i kamrák állanak. Azonban ezt az emeleti szobát sem tartják most különösebb rendben. Dohány simító műhelyt rendeztek he- benne és amikor ott jártam, tele volt a szoba doháoykötözö zsinegekkel s az őszi döhámysimitás maradékaival: do- hányporral. koesánydarabokkal és hasonlókkal.. Az. uj gazdák általában alig hagytak meg valamit a régi berendezésből s a két- évszázad alatt bizony alaposan megváltozott a kastély A két alagutbejárat még ép, de az alagút maga. persze, már régen beomlott és amikor a hatóságok néhány évvel ezelőtt kiváncsiak voltak a belsejére, alig néhány métert tudtak csak haladni benne, mert egy leszakadt kő torlasz állotta útjukat. Az egyik alagutbejáiratot •most szénrakodónak használják. Ezen a két bejáraton kivüil töb búvóhely is nyílik a régi konyhákból s a kastély többi része is tele vau búvóhelyekkel. Hirtelen jött veszedelmek idején ezekben rejtőztek el a kastély lakói, elsősorban a gyermekek és a nőle, mialatt az őrség a- löréseknél vigyázott a biztonságukra. Két ilyen lörés most is ott.tátong még a kastély nyugati oldalának falán. A befalazott ablakok szomszédságában ... A műemlékek országos bizottsága figyelmébe! A borsi-i kastély a. hozzátartózott kétezerholdas birtokkal együtt a. í929-ig Wjndischgrtitz Lajos herceg tulajdonát képezte. A prágai földhivatal ugyan rögtön az áliamváitozás után lefoglalta, de csak hat esztendővel ezelőtt hajtották végre rajta a fö kibírtokref ormot. A kétezer holdból nyolcszázat szlovák telepes-családok között osztottak szét, akiket Nagysárosrói hoztak oda; liatszáz holdat kaptak a borsi-i magyar gazdák; kétszázholdas maradékbirtokot dr. Vrchovina Miklós kassai agrárpárti ügyvédnek juttatott a földhivatal s az ügyvéd éppen most parcellázza ezt a maradékbirtokot a borsi-i gazdák között; négyszáz hold pedig megmaradt a kastély tartozékaként, azonban ezt sem tudta tartani Windischgrátz herceg. Ez a négyszáz holdra apasztott birtok ezidősze- rint dr. Majna Sándor kassai ügyvéd nevén áll, akinek ügyvédi honorárium fejében engedte azt át a herceg. De úgy látszik, az uj tulajdonos kezén sem marad sokáig. A birtokra ugyanis óriási terheket róttak ki vagyondézsma és egyél* adók 'képében s ezeknek a terbeknek nagyrésze rászakadt erre a maradék négyszáz holdra. Ezért a birtok minden jövedelme az adóhivatal pénztárába vándorol most s nincsen kizárva, hogy az adóhivatal rövidesen árverést tűz ki mind a birtokra, mind a kastélyra, mert a jövedelem, úgy mondják, távolról sem fedezi a fennálló adóihátrálékokat. Lehetséges tehát, hogy a borsi-i kastély ismét gazdát cserél s ez az uj gazda talán jobban viseli majd gondját, mint az eddigiek. Mért eddig sern Windischgrátz herceg, sem a .bérlői nem viselték gondját. A birtok ugyanis évtizedek óta áll a nd a ón bérben volt! 1924-ig a tőketerehesi cukorgyár bérelte a hercegtől, 1924-től pedig Berkovits Bernát tőketerehesi földbirtokos, aki azután dr. Majna Sándortól is bérbe vette. A régi kastélyt pedig, melyben esztendők óta már csak a bérlő ispánja lakik, tavaly a község akarta megvásárolni iskolának. De a rend- behozatal költségei, melyek a vételáron felül még legalább százötvenezer koronával terhelték volna meg a'községet, meghiúsították az üzletet. Ugyancsak meghiúsult a Slovenská Liga és a csend őrség szándéka is. Az előbbi szlovák iskola céljára, az utóbbi pedig csendőrségi laktanya céljára akarta kibérelni az öreg kastélyt. Az uj tulajdonos azonban csak azzal a kikötéssel adta volna bérbe, ha megcsináltatják a tetőzetet. Ez is legalább száz-száz'huszezer koronába került volna. Erre mind a két igénylő visszavonta ajánlatát. A kastélyt egyébként az államváltozás után is műemléknek nyilvánították, de a műemlékek országos bizottsága nem törődik vele. Azt mondották Borsiban, hogy 1924. óta senki sem járt kint a műemlékek országos bizottsága részéről s egyetlen fillért sem adtak eddig a kastély karban- . tartására . .. Miért...!? Egy kassal szlovák vezetőember mondotta a közelmúltban, hogy Rákóczi nemcsak a magyaroké, hanem éppen úgy a szlovákoké és a ruszinoké is. Ez kétségtelenül történelmi igazság, de akkor miért feledkezünk meg kötelességünkről, mellyel a nagy Fejedelem emléke iránt tartozunk? ... Magyarországon most készülnek II. Rákóczi Ferenc szobrának felállítására, amely Budapest egyik legszebb terét fogja díszíteni; az egész ország, magánosok és testületek mozdultak meg az akció sikere érdekében, de ugyanakkor talán senkinek sem jutott eszébe, hogy a Bodrog partján, Borsiban, düle- dezik az öreg kastély, melyben a nagyságos Fejedelem született. A magyar társadalomnak, amely valóban áldozatos módon adja össze a Rákóczi-szobor felállításához szükséges pénzt, valamilyen formában módot kellene találnia arra is, hogy megmentse a pusztulástól a Fejedelem sziilőkastélyát, mert különben csak fölmunkát fog végezni a nemzeti kegyelet megvalósítása utján. A borsi-i öreg kastélyt valamikor mély sáncárok vette körül, melybe veszedelmek idején a Bodrog vizét engedték. A sáncárkot azóta már betemette az idő, a Bodrog medre is messzebbre költözött, csak az enyészet maradt itt, amely, kegyetlenül ráülepedett az öreg kastélyra. A régi sáncárok partján már csak egy évszázados, vén nyárfa mesélget, ha néha megborzolja a szél... — Ez a vén fa is utolsó mohikánja már a régi időknek, mert többi öt társát az utóbbi eszteudőkben kivágták. Elfáradtak az évszázados strázsán és ki- düléssel fenyegettek: b északi tolták volna a kastély amúgy is korhadt tetőzetét. Utolérte őket a fák sorsa. A fáké, melyek néha tovább emlékeznek, mint az emberek szoktak ........ KE LEMBÉRI SÁNDOR. BRISTOL.... BRISTOL.... BRISTOL Szálloda Budapest Dunapart árban és szolgálta* fásban vezeti I Szoba teljes ellátással személyenként napi 12 pengőért
