Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)

1935-01-06 / 5. (3557.) szám

'PIU«M-MAtí'ARMM»APr 1935 január 6, vasárnap. 7 dc csilál a kassai Dóm Udptáiái#... Siralmas állapotban, berosbadófálben Iává tetőzettel várja a teljes pusztulást II. RáMczi Ferenc borsi szübastélya A Fejedelem bölcsője helyén most istállók és lomkainrák állanak » ■ A hodrogmeziti öreg kastély sorsával senki sem törődik ■ • Smfm hdm&eiésl vmmka bestét} éedekéém © mü$miíliú mm^as QfadtsépUi belseje is. Hogy egyebet ne említsek: a szo­bákhoz vezető emeleti folyosót modern keramit-kockákkal rakatták ki, melyek szinte kirikoltanak ebből a környezet­ből. Egyedül az emeletre vezető főlépcsők maradtak a régiek, még mindig meglehetős jó állapotban. Az északi és a nyugati oldal földszintjén voltak a Fejedelem háztartásának a konyhán. Ezek a légi konyhák ma már befalazott ablakaikkal inkább pincéhez ha­sonlítanak s valóban annak is használják őket a inai tulajdonosok. Gazdasági eszkö­zök, szalma, tűzifa s Isten tudja, mi egyéb látható ma ezekben a régi konyhákban, •ahol válláraikor fejedelmek, nagyurak számára főzte az ételt a szakácsok serege. Ezek a konyhák nevezetesek arról is, hogy innen nyílik annak a régi alagútnak a két bejárata, amely a borsi-i kastélyt a sáros­pataki várral kötötte össze valamikor. Borü, január eleje. Emlékezzünk ... 1935 '■ április 8-ám lesz kétszáz esztendeje annak, hogy Rodostóban, a Márvány-tenger partján, meghalt 11. Rákóczi Ferenc, a magyar törté­nelem egyik legnagyobb alakja. Nagy ut volt az, melyet a nagyságos Feje­delem hodorogmenti, boxei-i kastélyából tett meg nemzete érdekében Rodostóig, majd on­nan a nemzet kegyelete folytán a kassai Dóm kriptájáig. S a késői utódoknak, visszanézve a két évszázad perspektívájából. lehet eltérő a véleményük a Fejedelem emberi, sőt törté­nelmi alakjáról is, egy megdönthetetlen tény előtt meg kell hajolnunk mindaam y lónknak, hogy: II, Rákóczi Ferenc a magyar történelem egyik leghatalmasabb egyénisége volt, aki a legnagyobb emberi javakat, mérhetetlen vagyonát, nyugalmát, családi boldogságát ál­dozta fel nemzete boldogulásáért, szinte hihe­tetlen ön z e tton s é g goi. Borsitól Rodostóig.. . — A nagy ut .kálvá­riáé parabolája teljes körré bővült azzal a diadailuttai, melyet a nagyságos Fejedelem hamvai tettek meg pontosan 171 év múlva, 1906 Októberében, végig az akkori Magyaror­szágon a kassai Dóm kriptájába. És azóta lett Kassa méginkább a Rákóczi városa, őrzőhelye azoknak az eszméknek, amikért a nagy' Feje­delem kétszáz évvel ezelőtt az életét adta... * ........,, És g yújtsuk meg most az emlékezés lángját a Bodrog partján, Borsiban is, ahol a nagysá­gos Fejedelem emberi élete kezdődött. Borsi, bodrogmenti kisközség, Kassától' hetven kilométernyi távolságra, dél­keleti irányban. Személyvonattal másfél óra alatt juthatsz el oda s jóidőbe kerül, amig az újonnan épült állomásról bandukolva megtalá­lod a falu másik végén nyárfák mögött .meg­búvó öreg kastélyt, ahol II. Rákóczi Ferenc született. Közben azonban még igazoltat a csendőr is, mivel idegen vendég vagy errefelé és a község két kilométernyire fekszik a ma­gyar határtól. Végre a késő őszi sártengeren gyalogosan keresztülvergődve eljutsz a kas­télyig, melyben már az első látásra sem telik túlságosan nagy örömöd. Hogy miért? — Könnyen kitalálhatod, testvér. Bizonyosan nem azért, mert történelmi helyen jársz, ha­nem azért, mivel ez a történelmi hely távolról sincsen olyan állapotban, amilyent a nagy Fejedelem szü­lőkastélya kétségtelenül megérdemelne. Valahogy az az első érzésed, mikor jórészt be­falazott ablakaival meglátod az öreg kastélyt, mintha kisértetek tanyáján járnál, ahol már csak baglyok és gonosz szellemek laknak és élő ember fia sosem keresi fel ezt a helyet. Ez az utóbbi megállapitás igaz is, mert másfél évtized óta senki sem törődik Rákó­czi szülőkastélyával, senkinek sem fáj, hogy a tetőn, amely ma-holnap már beroskad, ked­vére csorog be a viz, senkinek sem fáj, hogy az öreg kastély már régen romhalmaz vol­na, ha a régi idők építési remekei: a másfél méter vastagságú kőfalak, a becsurogó viz ellenére, kemény erővel nem állanának el­len az idők viharának. A sátoraljaújhelyi „touristák “ emléktáblája,,. Az egyetlen vigasztalás, amely valamennyi­re enyhíti a kastély siralmas állapota miatt ér­zett elkeseredésedet, az az emléktábla, amely a külső nyugati falon, egy kereszt szomszéd­ságában, hirdeti az utódoknak a Fejedelem születését. A kastély épségben maradt nyugati főbejárata mellett,. A szürke márvány táblán, melyet a sá­toraljaújhelyi turistaegyesület (tehát mágusaik nemi is valami hivatalos kfcéamény) állított fel annak idején, a következő szöveg kopott aranybettiit olvashatod, arrajáró testvér: Itt született II. Rákóczi Ferenc 1676. év március 27-én. Egyes hü hazafiak és törvényhatóságok áldozatkészségéből emelték a sátoraljaújhelyi touristák az 1881. évben. A szürke márványtáblát e felíráson kívül Rákóczi kis bronzreliefje díszíti, ezenkívül sehol semmi. Az idegen látogató, akit a nagy Fejedelem emlékének szeretető hoz ide, valami mást is várna a szinte meg­szokott márványtáblán kívül: legalább annyit, hogy az a szoba, melyben a Fejedelem született, megmaradt volna múzeumként eredeti bútor­zatával az utókor számára, de sajnos, lehe­tetlent követelsz, testvér,- mert a kastélynak azon a részén, ahol a Fejedelem először lát­ta meg a napvilágot, most — istálló van, lo­vak és tehenek szállása, az istálló felett pe­dig takarmányszin. Kivek a bűne ez, nem kutatjuk, nem is lehetne most megállapítani nagyhirtelenében, de rész­leges magyarázatot ad erre az a tény, hogy Rákóczi birtokainak az elkobzása után a borei-i kastélyt a hozzátartozott birtokkal együtt a Windischgráíz-csaiád kapta meg a bécsi udvartól á nagykövesdi és a sárospataki birtokokkal együtt s a Whidischgratz-herce- gek az udvarnál betöltött szerepük folytán sosem törődtek a nagyságos Fejedelem em­lékének méltó megőrzésével. A hercegek soha sem áldoztak semmit Rákó­czi egykori kastélyának karbantartására. Az egyetlen sárospataki kastélyon kívül, melyet a maguk részére foglaltak le. Igv azután az időik kénye-'kedvére került a borsi-i kastély. S könyörtelen idő a Windischgratzekkel szem­ben sem volt szentimentális és mára- már őket is kiűzte a kastély és a birtok tulajdonjogából. Két évszázad múlva ... Bent, a kastély udvarán... De tovább pergetem előtted, testvér, a siral­mas látvtány filmjét és bevezetlek a kastély udvarára. Ahogy belépsz az épségben maradt nyugati főkapun, a. kastély külső képével ,jhar- monikus!! kép mered eléd. A hajdan négyszögletes, tágas udvaron nagy trágyadomb, szekerek, gazdasági eszközök, farakások. S ami a legjobban ugrik a szemed elé: az eredetileg négyszögletes, várszerü kastély déli oldala teljesen hiányzik, a ke­leti oldal szintén le van bontva s a helyén jelenleg egy földszintes magtár áll s végül: hogy azokról a falakról is, amelyek meg­maradtak, mindenütt kedvére hull le a vako­lat. Csaknem csupaszon látod a régi kőfala­kat mindenütt, főként a nyugati emeletes ol­dalon, melynek nagyrészében most szintén takarmányszin és baromfiólak vannak. A;: északi oldal földszintjén, ahol a Fejedelem született, istállókat csináltak a régi lakószo­báikból, az istállók mellett pedig egy nyári konyha és lomkamrák állanak. A régi, fényes kastélyt ma mindössze nyolc megmaradt lakószoba képviseli az északi és a nyugati oldalak emeletein s ezek­nek a szobáknak egyrészében a jelenlegi bérlő ispánja lakik. A használatban lévő szobákat természetesen rendbentartják valamennyire, de a többi szo­bákról még véletlenül se jusson eszedbe, test­vér. hogy lakható állapotban vannak. Amellett, hogy ezeket is kivetkőztették eredeti mivol­tukból, ablaka egyiknek sincsen s a szél és az eső úgy ver be rajtuk, ahogy kedve tartja. Egyedül az ajtók maradtak meg a Rákóczi ko­rái 'ói: erős. masszív munkák régi kovács vasa­in fsai. de a kilincsük már ezeknek is ide nem illő rézkilincs. A nyugati oldal emeletén mu­tattak nekem egy szobát, amelyben állítólag a Fejedelem született. Ezt a tévhitet 'inog- kell most cáfolnom, mert a Fejedelem szülőszobája a kastély északi oldalának a földszintjén volt, hiteles meg­állapítás szerint, ahol most istállók és lom- i kamrák állanak. Azonban ezt az emeleti szobát sem tartják most különösebb rendben. Dohány simító mű­helyt rendeztek he- benne és amikor ott jár­tam, tele volt a szoba doháoykötözö zsinegek­kel s az őszi döhámysimitás maradékaival: do- hányporral. koesánydarabokkal és hasonlók­kal.. Az. uj gazdák általában alig hagytak meg valamit a régi berendezésből s a két- évszázad alatt bizony alaposan megváltozott a kastély A két alagutbejárat még ép, de az alagút ma­ga. persze, már régen beomlott és amikor a hatóságok néhány évvel ezelőtt kiváncsiak voltak a belsejére, alig néhány métert tudtak csak haladni benne, mert egy leszakadt kő tor­lasz állotta útjukat. Az egyik alagutbejáiratot •most szénrakodónak használják. Ezen a két bejáraton kivüil töb búvóhely is nyílik a régi konyhákból s a kastély többi része is tele vau búvóhelyekkel. Hirtelen jött veszedelmek ide­jén ezekben rejtőztek el a kastély lakói, első­sorban a gyermekek és a nőle, mialatt az őr­ség a- löréseknél vigyázott a biztonságukra. Két ilyen lörés most is ott.tátong még a kas­tély nyugati oldalának falán. A befalazott ab­lakok szomszédságában ... A műemlékek országos bizottsága figyelmébe! A borsi-i kastély a. hozzátartózott kétezerholdas birtokkal együtt a. í929-ig Wjndischgrtitz Lajos herceg tulajdonát képezte. A prágai földhivatal ugyan rögtön az áliamváitozás után lefoglalta, de csak hat esztendővel ezelőtt hajtották végre rajta a fö kibírtokref ormot. A kétezer holdból nyolcszázat szlovák tele­pes-családok között osztottak szét, akiket Nagysárosrói hoztak oda; liatszáz holdat kaptak a borsi-i magyar gazdák; kétszáz­holdas maradékbirtokot dr. Vrchovina Mik­lós kassai agrárpárti ügyvédnek juttatott a földhivatal s az ügyvéd éppen most par­cellázza ezt a maradékbirtokot a borsi-i gaz­dák között; négyszáz hold pedig megmaradt a kastély tartozékaként, azonban ezt sem tudta tartani Windischgrátz herceg. Ez a négyszáz holdra apasztott birtok ezidősze- rint dr. Majna Sándor kassai ügyvéd nevén áll, akinek ügyvédi honorárium fejében en­gedte azt át a herceg. De úgy látszik, az uj tulajdonos kezén sem marad sokáig. A birtokra ugyanis óriási ter­heket róttak ki vagyondézsma és egyél* adók 'képében s ezeknek a terbeknek nagyrésze rá­szakadt erre a maradék négyszáz holdra. Ezért a birtok minden jövedelme az adóhivatal pénz­tárába vándorol most s nincsen kizárva, hogy az adóhivatal rövidesen árverést tűz ki mind a birtokra, mind a kastélyra, mert a jövedelem, úgy mondják, távolról sem fedezi a fennálló adóihátrálékokat. Lehetséges tehát, hogy a borsi-i kastély ismét gazdát cse­rél s ez az uj gazda talán jobban viseli majd gondját, mint az eddigiek. Mért eddig sern Windischgrátz herceg, sem a .bérlői nem visel­ték gondját. A birtok ugyanis évtizedek óta áll a nd a ón bérben volt! 1924-ig a tőketerehesi cukorgyár bérelte a hercegtől, 1924-től pedig Berkovits Bernát tőketerehesi földbirtokos, aki azután dr. Majna Sándortól is bérbe vette. A régi kastélyt pedig, melyben esztendők óta már csak a bérlő ispánja lakik, tavaly a köz­ség akarta megvásárolni iskolának. De a rend- behozatal költségei, melyek a vételáron felül még legalább százötvenezer koronával terhel­ték volna meg a'községet, meghiúsították az üzletet. Ugyancsak meghiúsult a Slovenská Li­ga és a csend őrség szándéka is. Az előbbi szlovák iskola céljára, az utóbbi pedig csendőrségi laktanya céljára akarta kibérelni az öreg kastélyt. Az uj tulajdonos azonban csak azzal a kikö­téssel adta volna bérbe, ha megcsináltatják a tetőzetet. Ez is legalább száz-száz'huszezer koronába került volna. Erre mind a két igénylő vissza­vonta ajánlatát. A kastélyt egyébként az államváltozás után is műemléknek nyilvánították, de a műemlékek országos bizottsága nem törődik vele. Azt mondották Borsiban, hogy 1924. óta senki sem járt kint a műemlékek országos bizottsága részéről s egyetlen fil­lért sem adtak eddig a kastély karban- . tartására . .. Miért...!? Egy kassal szlovák vezetőember mondotta a közelmúltban, hogy Rákóczi nemcsak a magyaroké, hanem éppen úgy a szlovákoké és a ruszinoké is. Ez kétségtelenül történelmi igazság, de akkor miért feledkezünk meg kötelességünkről, mellyel a nagy Fejedelem emléke iránt tar­tozunk? ... Magyarországon most készülnek II. Rákóczi Ferenc szobrának felállítására, amely Buda­pest egyik legszebb terét fogja díszíteni; az egész ország, magánosok és testületek moz­dultak meg az akció sikere érdekében, de ugyanakkor talán senkinek sem jutott eszé­be, hogy a Bodrog partján, Borsiban, düle- dezik az öreg kastély, melyben a nagyságos Fejedelem született. A magyar társadalomnak, amely valóban ál­dozatos módon adja össze a Rákóczi-szobor felállításához szükséges pénzt, valamilyen formában módot kellene találnia arra is, hogy megmentse a pusztulástól a Fejedelem sziilőkastélyát, mert különben csak fölmunkát fog végezni a nemzeti kegyelet megvalósítása utján. A borsi-i öreg kastélyt valamikor mély sáncárok vette körül, melybe veszedelmek idején a Bodrog vizét engedték. A sáncárkot azóta már betemette az idő, a Bodrog medre is messzebbre költözött, csak az enyészet ma­radt itt, amely, kegyetlenül ráülepedett az öreg kastélyra. A régi sáncárok partján már csak egy évszázados, vén nyárfa mesélget, ha néha megborzolja a szél... — Ez a vén fa is utolsó mohikánja már a régi időknek, mert többi öt társát az utóbbi eszteudőkben kivág­ták. Elfáradtak az évszázados strázsán és ki- düléssel fenyegettek: b északi tolták volna a kastély amúgy is korhadt tetőzetét. Utolérte őket a fák sorsa. A fáké, melyek néha tovább emlékeznek, mint az emberek szoktak ........ KE LEMBÉRI SÁNDOR. BRISTOL.... BRISTOL.... BRISTOL Szálloda Budapest Dunapart árban és szolgálta* fásban vezeti I Szoba teljes ellátással személyenként napi 12 pengőért

Next

/
Oldalképek
Tartalom