Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)
1935-01-06 / 5. (3557.) szám
Mai számunk a Kénes Héttel 28 oldal - Ara T— Ic XIV. évf. 5 (3557) szám • VasáPrsap • 1935 január 6 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre, évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. • H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská jlice 12, 11. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • 0 TELEFON: 303-1 1. ® « SÖRGÖNYCtM HIRLRP PRflHfl. Az 1984-es év Irtaz Szvaíkó Pál Prága, január 5. Jól mondotta az újév beköszöntésekor egy kiváló közgazdász: ,,az emberek 1904-ben szegényebbek lettek, de szolidabbak.“ — Ha annyi politikai beszámoló és összefoglalás után felállítjuk az elmúlt év gazdasági mérlegét is, a kép, ami elénk tárul, nem oly vigasztalan, mint egy esztendővel ezelőtt volt. A krízisben ugyan nyakig benne vagyunk még. De megszoktuk, s lassan-lasan eljutottunk abba az állapotba, amibe a sötét verembe esett ember kerül, aki az első pillanatok hisztérikus kapálózása, tanácstalan üvöltése után megnyugszik, számol a helyzettel, összpontosítja erőit és rendszeres óvatossággal hozzálát az átgondolt recipe szerinti szabaduláshoz. A krízis házi démoniunk lőtt, öreg világvárunk megszokott éjj)féli kisértetet, nem izgat többé. Érezzük, hogy ijesztgethet bennünket, de nem győzhet le. Az ember a legtökéletesebb kaméleon: bámulatosan tud alkalmazkodni a helyzetihez. Három évig tartott, amíg szervezetünk aklimatizálódott a krízis légkörében, Most pár immunisok vagyunk, s kilábalunk a betegségből. A krízis krízisét á közgazdászok egyöntetű véleménye szerint körülbelül 1932 júliusában értük el, azóta stagná- ció állt be, sőt néhol lassú, nehéz gyógyulás. Hogyan nézett ki 1934, a gyógyulás első, lassú esztendeje? A krízishez való alkalmazkodás első jele, hogy az emberek nem éltek többé viszonyaikon felül. A világgazdaság szolidabb lett. A spekuláció bacillusát sikerült kiirtani a háboruuitáni szervezetből: ma már senki sincs, aki mesterséges eszközökkel igyekezne erőltetni a konjunktúrát, mint a pros- perity éveiben. Komor, óvatos realizmus uralkodik a gazdasági életben, félünk a nagy tervektől és vállalkozásoktól, mint a megégett gyermek a tüztől, — pedig hat-nyolc évvel ezelőtt még a fejlődés alfájának és ómegájának tekintettük a bátor spekulációs vállalkozásokat, a nagy coűp-kat, amelyekkel azután katasztrofálisan túlméreteztük világunkat. 1934- ben kétségtelenül emelkedett az általános üzleti morál, aminek következménye a bizalom viszatérée volt, igy a hitelpiac fölélénkülése. A mord pénzemberek, ma könnyebben és olcsóbban kölcsönöznek pénzt, mint két évvel ezelőtt. Csak rá kell nézni azokra a statisztikai grafikonokra, amelyek újévkor jelentek meg a világlapok közgazdasági mellékleteiben. Száz és száz ily szemléltető ábrát láttunk, a világ- gazdaság minden ágából, s a legtöbbjük egyforma volt: 1928-29 magassági pontjából egy lefelé hüllő fekete vonal jelzi a nagy esést-, á vonal 1932-33-ban eléri a mélypontot, azután váltoaaiHannl esés .nélkül fut tovább, s lassan, lassan fcwnét emelkedni kezd, sőt 1934 második felében az emelkedés néhol merészebbé válik, * Az elmük évet gazdaságpolitikailag az úgynevezett aranyblakk államainak és a valuta- higitás híveinek hanca jellemzi. Ez volt az egyetlen — de egyúttal döntő jelentőségű — elméleti harc, amit a gazdaságpolitika végigharcolt. Emlékezetes, hogy a vahitahigitást Anglia kezdte meg 1932-ben, amikor a font letért az aranyalapról- Példáját sokan követték, mig mások (az aranyblokk államai) megmaradtak a teljes aranyalap mellett. Az idők a vaiutalhigitókajf igazolják. Elsősorban » kaááemóiiyezö, Anglia helyzete javulí meg. Anglia, a brit domíniumok, az északieurópai államok, Japán 1934-ben határozott konjunktúra évet éltek át, Amerika helyzete határozottan javult az' elmúlt félévben, mig az aranyibiokk államai: Frinciaország, Belgium, Hollandia, Svájc csak most érik el egyéni kríziseik mélypontját. A termelési index világoBHHHHBRMHHnnBfllill l Itt IlMIWnillMlilMUIHHIliUiOllü Róma, január 5. Az olasz főváros a francia állami látogatás és a fontos diplomáciai tárgyalások jegyében áll. Laval francia külügyminisztert pénteken este fél nyolckor a pályaudvaron Róma lakossága és a hivatalos tényezők rendkívül lelkesen fogadták. Laval a francia követségre hajtatott, ahol megvacsorázott, majd Chambrun római francia nagykövettel tárgyalt. Pénteken este nem tanácskozott az olaszokkal. Mussolini és Laval szombaton délelőtt fél tíz órakor kezdték meg tanácskozásaikat a Palaz- zo Veneziaban. 11 óra 30 perckor Viktor Emá- nuel király fogadta a francia vendéget, aki délben a király vendége volt. Délután fél négykor a francia külügyminiszter és az olasz miniszterelnök újabb megbeszélésre ült össze. Este Mussolini Laval tiszteletére ünnepi ebédet adott, amelynek folyamán mindkét államférfiu rádióbeszédet mondott. A szombat déli órákban azokon az útvonalakon, ahol Laval végighaladt és a Palazzo Ve- nezia előtt nagy néptömeg gyűlt össze, hogy láthassan a vendéget. A sajtó részletes tudósításokat közöl Laval megérkezéséről és megállapítja, hogy az olasz nép rendkívül szívélyesen fogadta a külügyminisztert. A kommentárok kifejezik azt a reményt, hogy az olaszfrancia ellentéteket sikerülni fog kiküszöbölni s ezzel a béke megszilárdításának munkája újból előre haladt. Az olasz-francia megegyezés nem zárja ki a többi nagyhatalmat a közös európai újjáépítési munkából. A munka halad Róma, január 5. A Havas-ügynökség római tudósítója Laval és Mussolini mai konferenciáiról elmondja, hogy a délelőtti tanácskozáson, amelyen Suvich államtitkár is részt vett, általános diplomáciai kérdésekről volt szó, majd délután a konkrét középeurópai problémákra került sor. Az általános vélemény szerint vasárnap estig az államférfiak befejezik tanácskozásaikat. A középeurópai stabilitás biztosításáról hátúit konvenciót * Havas*ügynökség san megmutatja a helyzetet. Anglia 1934 első negyed-éhem 105 százalékát termelte annak, amit 1928-íbam, Japán 157 százalékát, Németország 86, Framciaoirszág 80, Amerika 76 százalékát. (A mélypontok 1932Hben: Anglia az 1928-as termelés 80 .százalékát, Japán 117. Németország 62, Franciaország 90, Amerika 63 százalékát termelte. Az emelkedés nyilvánvaló, egyedül az aranyibiokk vezető államánál, Franciaországnál látszik esés. Nem csoda, ha Párisban komolyan foglalkoznak az angol, vagy a csehszlovák példa követésével, a valu- íahigitás gondolatával. Moreit, a Francia Bank értesülése szerint nem fogják a két államférfiu aláírása után azonnal nyilvánosságra hozni, hanem előbb bemutatják azt az érdekelt államoknak. A római tanácskozásokról mindenesetre hivatalos jelentést adnak ki, amelyben beszámolnak az általános politikai kérdésekben történt olasz-francia megegyezésről. A részletek tisztáfása Páris, január 5. A Laval külügyminisztert kisérő párisi újságírók egyöntetűen azt jelentik Rómából, hogy a francia külügyminisztert a lakosság a lehető legbarátságosabban fogadta és a tárgyalások atmoszférája rendkívül kedvező. A Petit Párisién úgy tudja, hogy a Láváit kísérő magasrangu diplomaták olasz kollégáikkal ugyancsak tanácskozni fognak Lávái és Mussolini tanácskozásaival párhuzamosan. A diplomaták a részletkérdéseket oldják meg, főleg a gyarmatügyi problémák részleteit A két államférfiu szombaton az általános problémák megvitatásával kezdte meg munkáját, majd a középeurópai problémák taglalásával folytatta. Csak ha ezekben a kérdésekben megegyeztek, kerül sor a gyarmatügyi problémákra. Laval és Mussolini törekvése az, hogy megtalálja az összhangot a két nagyhatalom középeurópai politikájában. A tengeri lefegyverzés Az Ere Nouvelle szerint Mussolini az elmúlt években meggyőződhetett arról, hogy Francia- ország és a kisantant politikai rendszere diplomáciaiig erősebb, mint az ellenblokk. Valahányszor Mussolini izoláltan, vagy mint Németország barátja tárgyalt Párisban, mindig csalódott s ezek a tapasztalatok bizonyára más belátásra ébresztették az olasz miniszter- terelnököt. Az Echo de Paris szerint Mussolini és Laval a lefegyverzési kérdésekről is tanácskozni fog, elsősorban a tengeri lefegyverzés problémáiról, továbbá Németország fegyverkezésének legalieddigi kormányzóját, az arany melletti kitart tás csökönyös hívét nyugdíjba küldték, s helyéibe Tanneryt, az angol példa követésének lelkes hívét nevezték ki. Ezt a tényt rendki- vül fontos eseménynek kell tekintenünk. Az aranyiblokk és a valutahigitás elvi harcán kívül teoretikus harcnak nevezhető az is, amit Roosevelt. viv az amerikai közgazdasági élet újjászervezéséért. Orosz példákon felbuzdulva, mintegy belső vérkeringés agítativ fel- pezsditésével és a termelés szabályozásával igyekszik visszaállítani a régi prosperitást*. Roosevelt eredményieket ért el a belföldön, zálásáról. A francia lapok úgy vélik, hogy Rómában nem határoznak el meglepő dolgokat s az osztrák garanciapaktum sem lesz an.ryira szenzáció, mint egyesek föltünteíni óhajtják. Flaisdín Rsgv politikai bméáre késiül Páris, január 5. A lapok egyöntetű értesülése szerint Flandin miniszterelnök és Laval külügyminiszter január 20. körül, azaz a Saar- szavazás és a népszövetségi tanács ülésszaka után Londonba utazik. A Saar-szavazás előestéjén Flandin a demokrata szövetség vacsoráján nagyjelentőségű politikai beszédet mond. Bébe. bébe, bébe... Páris, január 5- Az Imformation cimü lapban De Jouv-enel bizakodóan ir a római tárgyalásokról. A cikk szerint Mussolini nem táplál Jugoszlávia elten támadőszándékot és nem áhítozik jugoszláv területekre. Magyar- ország és szomszédállamai között a budapesti csehszlovák követ nyilatkozata és Bethlen volt magyar miniszterelnök cikke a megbékélés módozatait javasolják. A francia-olasz megegyezés hozzájárul a jószándékok kifejlesztéséihez és a határok jelentőségének csökkentéséhez. Mussolini és Laval könnyen meg- egyezhetoeik, mivel a két államot annyi érdé kszál fűzi az ellentétes táborhoz, mint a saját táborához. Ni történik Hőm után? B é c s, január 5. A Neue Freie Presse értesülése szerint a római megegyezések után Rómába össze fogják hivni Ausztria, Magyarország és a kisantant képviselőit, hogy ez országok érdekeit összeegyeztessék. FOLYTATÁS A 2. OLDAL II. HASÁBJÁN, Laval az olasz fővárosban Az első tárgyalási nap nyugodtan telt el Sómában ’ Laval és Mussolini szenzációs riáiótaétie - Delelt! HÜlános, délután kSiéyemépai problémákról volt szó - A dunai megállapodást egyelőre nem honák nyilvánosságra A kisantant, Magyarország és közös konferenciája Rámában ?
