Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)

1935-01-30 / 25. (3577.) szám

1995 fumár 90, agenda. KéZCAZDA^ÁCn 1 Mélyreható rendszerváltozás készül Romániában Ellentmondó h'rek a szabadkereskedelmi forgalom helyre­állításáról ésuj állami monopóliumok lé esltéséról Prága, január 29. A román gazdasági po­étika készülő irányváltozásáról két nagyjelen- őségíi, de kiesé ellentmondó hirt közöl a cseh­szlovák sajtóiroda bukaresti tudósítója. Az első ávirat ezerint a román kormány elhatározta, hogy a külke­reskedelmi forgalom akadályait alkotó külön­böző korlátozó intézkedéseket fokozatosán hatálytalanítja és helyreállítja a szabadke­reskedelmi forgalmat. A rendszerváltozás, Mr szerint, gyökeres lesz és kiterjed a gazda­sági élet teljes területére. A\ román kormány gazdasági politikája u.j irányelveinek ismertté válásával egyidejűleg aire terjedt, hogy a kormány valutaeza-bály- lásra készül. Ezt a hirt illetékes helyen a leg­határozottabban megcáfolták és kijelentették, hogy a román pénzügyi kormány minden esz­közzel megőrzi a lej stabilitását s a román va­luta árfolyamát az 1929. évben meghatározott árfolyamon fogja továbbra is megtartani A csehszlovák sajtóiroda második bukaresti jelentése arról- számol be, hogy a monopóliu­mok rendszerét kiépíti a román kormány s. a meglévő monopóliumok mellett ásvány­olaj-, kávé- és cukormonopóliumot tervez. Az uj monopóliumok mielőbbi megvalósítása érdekében már megindultak a tárgyalások a kormány és az érdekéitek között. Románia ásvá.nyolajprodukciója az orosz áeványölajteEmeléstől eltekintve Európa legná- gyobb mennyiségű ásványolaját adja. A ro­mán cukoripar ugyancsak igén fejlett. A magyar ueliszíovák külkereskedelem összezsugorodása a statisztika tükrében PR külke-eskedelmi forgalom volunenle ót év alatt 326 millió pengőről 44 millióra zuhant - fi szerződésen kívüli állapot következményei Prága, január 29. A magyar statisztikai hi­vatal. most. tette közé a magyar-csehszlovák külkereskedelmi forgalom részletes adatait. A statisztikai adatokból megállapítható, hogy- a Szlovenszkó és Kárpátalja szempontjából olyannyira fontos magyar piac csaknem tel­jesen elveszett A magyar statisztikai hivatal a két szomszédos állam közötti kereskedelmi viszony árucsere forgalmának értékét pengőben adja meg. A pengő hivatalos és magáníorgalmi értékének különbözősége miatt nem számítjuk át cseh­szlovák koronára a közölt összegek értékét s az egyes adatokat mi is magyar valutában közöljük. A magyar statisztikai hivatal megállapítja, "hogy öt év előtt Csehszlovákia még 326 millió pengő értékű összforgalmat bonyolított le Magyarországgal. 1934-ben ez az összforga­lom már csak 44.2 millió, amelyből 20.1 mil­lió pengő esik Magyarország csehszlovákiai kivitelére. A sajátosan cseh ipari termékek az öt év so­rán lassan k szorultak a magyar piacról. Ennek a folyamatnak lefolyását a következő adatok jelzik: Az 1931 év előtt Magyarország külkereske (leírni forgalmának igen számottevő része esett Csehszlovákiára 1931. előtt a Magyarországba bevitt áruk­nak egynegyed—egyötöd része Csehszlová­kiából származott. Magyarország kivitelében Csehszlovákia szerepe valamivel '-;sebb volt, de a magyar áruk körülbelül gyhatodát mégis Csehszlovákia vette föl. Több mint két évig húzódó tárgyalások után létrejött és 1927 augusztus 8-án életbelépett az utolsó magyar-csehszlovák kereskedelmi szer­ződés. A két állam gazdasági fölépítése jól ki egészítette egymást: a fejlett cseh ipar termé­kein kívül a csehszlovákiai szén és koksz, Szlo­venszkó és Kárpátalja fája, valamint vasérce jó piacot talált Magyarországon, a magyar mező- gazdaság pedig nagy tételekben helyezhette el Csehszlovákiában feleslegeit. 1930 december 15-én csehszlovák részről föibontották a ke­reskedelmi szerződést s az azóta is tartó szerző­désen kisüli helyzetben a gyér forgalom kom­penzációs megállapodások alapján bonyoló­dik le Á magyar statisztikai hivatal megállapításai Szerint a kereskedelmi kapcsolatok egyre lazulnak. Az 1930. évi 326 millió pengő után 1931-ben 73 mii. pengő volt az egész forgalom (behozatal és kivitel együtt) értéke, 1932-ben 37 millió pengő, 1933-ban 60.3 millió és a legújabb eredmények szerint 1934-ben már csak 44.2 millió pengő. Az 1934. évi összforgalomból 24.1 millió pen­gő volt a Csehszlovákiából Magyarországba be­vitt áíruk értéke. A Magyarországból Csehszlo­vákiába. importált áru értéke ezzel szemben 1 ipsupán 20J. millió pengő értéket reprezentált A magyar-csehszlovák kereskedelmi forgalom mérlege a.z utóbbi évek során Magyarország számára passzívumot eredményezett « ez a passzívum 1934-ben 4 millió pengőt tett ki 1934-ben az előző évhez viszonyítva Cseh­szlovákia magyarországi kivitele 7.51 millió­val és behozatala magyar viszonylatban 8.63 millió pengővel. csökkent Csehszlovákia magyarországi kivitelének mintegy háromötöde kokszra és kőszénre, nyers- és megmunkált fára és vasércre esett. A kőszén kivitele csaknem az 1933. évi mennyiség felére zuhant és Magyarország kőszémbehoza- tala, Németországra terelődött át. Félmillió pen­gővel Csökkent Csehszlovákia magyarországi üvegkivitele is. A nyersbőrnél és a gyapjúnál szintén visszaesés állott be. A szlovenszkói és kárpátaljai területről származó magnezitnél, továbbá az agyagföld- nél emelkedés jelentkezik. Jellemző a forgalomra, hogy a fontosabb ex­portcikkek közül a fejlett cseh kerámiai, szövőipar és nehézipar termelvényei kiestek. 1933-ban Csehszlovákia még <több mint 1 millió pengő értékben exportált gépeket és készülé­keket Magyarországra, Ez a tétel 1934-ben már csak 300 ezer pengő értéket jelentett. A gyap- jufonál exporttótele az 1933. évi 1.1 millió pen­gőről 160 ezerre, a pamutszöveté 740 ezer pengőről 120-ezerre esett vissza. A forgalom csökkenése folytán tehát elsősorban a sajáto­san cseh ipari termékek szorultak ki a magyar piacról. Csehszlovákia beviteli oldalán a tengeri- béhozata.1 értéke csaknem 4 millió pengővel esett vissza. Ez a visszaesés az 1933, évi gyön­ge termés rovására írható. Az élö^ertéeeknél mutatkozó több mint 1 millió pengős csökke­nés főképpen az áresés következménye. A fon­tosabb agrárcikkek közül a szénánál, olajos magvaknál, a hüvelyeseknél, továbbá a nyers­bőrnél jelentkezik kisebbmérvü emelkedés. Mérsékelten emelkedett a magyarországi villa­mosgépek és készülékek behozatala, mivel Csehszlovákia az utóbbi időben nagyobbmeny- nyiségü rádióvevőcsövet és izzólámpát imp >r- tált Magyarországról. Az egyéb fontos import­cikkek közül a magyar tojás behozatalának té­tele az előző évnek ötödére esett vissza. Csehszlovákia 1934-ben csak feleannyi meny- nyiségü bort importált Magyarországból, mint amennyit 1933-ban hozott be onnan. Magyar lisztből Csehszlovákia 1933-ban 18.000 métermázsát hozott be. 1934-ben a Magyaror­szágból importált liszt mennyisége 1000 méter- mázsára zuhant. Rövidesen eldől a kárpátaljai országos pénzintézet ügye Prága, január 29. A kárpátaljai országos pénzintézet létesítésének régi terve ismét időszeni lett, a kérdés ugyanis az illetékes tényezők tanácskozásainak tárgysorozatára került. Egységes álláspont a kárpátaljai or­szágos pénzintézet kérdésében nem alakúit ki, mert többéin úgy vélik, hogy a pénmntéset létesítése nem köiérdek. A terv ellenzői azit állítják, hogy a kárpátal­jai lakosság betétjei nem biztosíthatnák a pénzintézet üzemét s ezért a tervbevett bank­nak olyan nagy alaptőkével kellene megala­kulnia, mely a kárpátaljai betevőktől függet­lenül is biztosi thatná a pénzintézet tevékeny­ségét. Állami vagy országos támogatásra a mai viszonyok közepette aligha számíthatna Kárpátalja országos intézete, sőt ahhoz is kevés remény van, hogy magántőke na­gyobb mértékben járulna hozzá a kárpátal­jai országos bank üzemének biztosításához. E nehézségek ellenére valószínű, hogy a kér­dés pozitív alakiban nyer elintézést, ha a kárpátaljai országos hivatal is pártolja a tervet. Az ungvári országos hivatal döntése a közel jövőben megtörténik. Fiökin'éze'et ’étesit Jugoszláviában a Dresdner Bank Bélgrád, január 29. A Dresdner Bank egyik igazgatója napok óta Jugoszláviában tar'ózkodik, ahol illetékes gazdasági és pénzügyi körökkel tárgyal egy nagyobb pénzintézet alapításáról, amely a legszorosabb viszonyban volna a drezdai anyaintézettel. A tárgyalások, hir szerint, kedve­ző mederben folynak s hamarosan befejeződnek. Az alapítás célja, hogy a német—jugoszláv ke­reskedelmi forgalmat az uj pénzintézet finanszí­rozza és ezzel megélénkítse. Rekordmagasságra emelkedett decemberben a németországi fakivitel Prága, január 29. Decemberben Cseh­szlovákiából 154.000 tonna fát exportáltak Né­metországba. Ez a mennyiség lényegesen fölül­múlja az előző hónapok során exportált meny- nylségeket Értéke. 40 millió koronát tesz kL A németországi fabevitel] kontingens kerete évi 250 millió korona. A kontingenst december 1-től számítják a német hatóságok s beleszá­mítják mindazokat az összegeket, melyeik 1934 december 1 után váltak esedékessé. Ennek tu­lajdonítható, hogy Csehszlovákia fabeviteli há­nyadának a fele már kimerült s már csak 120— 130 millió korona értékű csehszlovákiai fa ex­portálható a kontingens keretén belül Német­országba. A Németországba irányuló decembe­ri kivitel részletes adatai ezertonnás tételekben a következők: Csúsztatott fa 66 (1933 decemberében 51, novemberben 49, októberben 39), vágott fa 20.3 (1933 decemberében 2.2), puha gömbfa 30 (8.8). (A faszindikátus bizottsági ülést tart.) A fa­szindikátus V. bizottsága február 5-én tartja alakuló ülését. Az ülés napirendjén a többi kö­zött a szlovenszkói és kárpátaljai fakereskedel­mi szervezeteknek a termelési, elhelyezési és árviszonyok szabályozására vonatkozó indít­ványa szerepel. A bizottság továbbá állást fog foglalni a fakitermelésről szóló kormányren­delet módosításának kérdésében. (Panaszok a CabonatáTsaság bevásárlói el­len.) Az olmützi kereskedelmi kamara panaszt emelt a Gabonatársaság egyes bizományosai ellen. E bizományosok a gazdától átvett ga­bona ellenértékét nem fizetik ki, hanem ar­ra kényszerítik a gazdát, hogy pénz helyett lisztet vagy műtrágyát fogadjon el (A kassai állami kórház szállítói.) A kassai állami kórház igazgatósága hús és hentesáru szállításával az 1935. évre a kassai Szlovák Állatkereskedelmi Szövetkezetét bízta meg. Tej és tejtermékek szállítására a kassai állami kórház igazgatósága a kassai „Centrál“ tej­ipari szövetkezetnek adott megbízást. (Gyöngülés a devizapiacon.) A mai prágai devizapiacon Amszterdam 1, Brüsszel 0.075, Hrisingfore 0.05, London 0.06, Montreal 0.07 é* Newyork 0.15 koronával gyöngült. Varsó 0.25 koronával javult. (Hárompengős osztalékot fizet a Pesti Hazai: Takarékpénztár.) Budapesti szerkesztőségünk j jelenti telefonon: A Pesti Hazai Első Takarék-1 pénztár most tette közzé az elmúlt üzletév mérlegét, amely 1.197.499 pengő tiszta nyere- j séget mutat föl. A pénzintézet részvényenkint | 3 pengő osztalékot fizet. Mit kapunk a valutákért? Prága, január 29. K6 106 pengőért 454-90 100 schlllingért ..................... 449.— 10 0 zlotyért ....... 452.75 100 lejért ........ 15.35 100 márkáért ....... 890.— 100 dinárért .......................... 53.4? 10 0 svájci frankért .... 773J6 100 francia frankért ...» 157.70 100 Uráért.............................. 202.90 1 amerikai dollárért .... 23.70 1 angol fontért...................... 117.75 Mi t fizetünk a valutákért? Prága, január 29. Kt 100 pengőért ....... 457-50 100 schlllingért ...... 452.— 100 zlotyért .......................... 455.75 10 0 lejért ............................... 15.65 10 0 márkáért ....... 894.— 100 dinárért ....... 53.825 100 svájci frankért ..... 776-50 100 francia frankért ..... 158J6 100 Uráért............................... 204.10 1 amerikai dollárért .... 23.96 1 angol fontért .................... 118.75 ( A rozsnyól laktanya építési és bereudesésl munkálatai.) A nemzetvédelmi minisztérium * rozsnyói laktanya építési és berendezési nm»- kálataival a következő cégeket bizta meg: Ne- kvasil V. építész Pozsony, Spojené zulové zé- vody Mrákotín u Telce, fJurda Alajos ács Kassa, Chmelaí Rudolf tetőfedő Rózsahegy, Schwarz Ferenc bádogos Pozsony. „Svépos44, a Szlovenszkói és Morvaországi Rokkantak ön­segélyző Vállalata. Pozsony (esztergályos mun­kálatok), Vozárv Bronisziav vaskonstruktőr Liptószentmiklós, Hofmann Ottó vasipari válla­lat Pozsony, Schmitz Sándor parkettgyár Kan­ca, Pavezka Hubert vízvezetéki vállalkozó Hra- uice és Kovács Gyula elektrotechnikai válla­lat Poprád, , (Románia éllatklviteSe.) Bük arc síből geteatÜí A romám földművelésügyi minisztériumnak az ól­mait év állat- és húskiviteléről kiadott jelentét* szerint ez a következőképpen alakult: trsarvae- marha 56.000, sertés 75.559, ló 899, juh 98.660 j darab, friss hús 205.212 és bacon 1,121.059 kg. A | kivitel megoszlása államok Bzerint a következő volt: Ausztriába 8.885 drb szarvasmarha, 47.802 drb sertés. 681 drb ló és 11.800 kg friss ln»; Cseh- Szlovákiába 26.480 drb sertés; Franciaországba 102.066 kg friss has és 38 drb ló; Olaszországba 27.555 drb szarvasmarha és 91.346 kg friss hm: Görögországba 10.966 drb szarvasmarha. 1.367 drb sertés és 88.976 drb juh; Németországba. 1.662 drb szarvasmarha; Palesztinába 5.992 drb maiba és 500 drb juh; Máltába 1.457 drb szarvasmarha és 316 drb juh; Lengyelországba 775 drb jiih: Szíriába 2.839 drb juh; Angliába 1,131.059 kf bacon; Egyiptomba 301 drb szarvasmarha és 264 drb juh; Svájcba 12 drb szarvasmarha. (Emelkedett Ausztria fakivitele.) Bécsből jelen­tik: Ausztria 1934. évi fakiviteléről most készült el az ideiglenes statisztikai kimutatás, amely szerint kivitelre került 118.671 tíz tonnás vagon fa az előző évi 97.147 vagonnal szemben. Az emelke­dés tehát megközelítőleg 22 százalékos volt. (Luxemburgban is korlátozzák a sertéstenyésr- tést.) Luxemburgból jelentik: A beviteli bizottság elhatározta, hogy korlátozza ez évben a takar* mányárpa és tengeri bevitelét, ameljmek kontim* gensét az 1934. évi bevitel 80 százalékában állapí­totta meg. Az intézkedésnek az a célja, hogy a sertéstenyésztőket a hizlalás korlátozására kény­szerítsék, mert az eddigi figyelmeztetések ellené­re a sertéshizlalás még mindig növekedőben van, noha a termények számára már szinte lehetetlen piacokat szerezni, ami elsősorban az árak ka­tasztrófáiig esésében nyilvánul meg. (Az osztrák mezőgazdasági érdekképvisele­tek kiépítése.) Becsből jelentik: Schmitz pol­gármester intézkedésére törvénytervezetet, dol­goztak ki Béos város mezőgazdasági. kamará­jának felállításáról. A bécsi polgárság jóvá­hagyásának előzetes megtárgyalására kikül­dött bizottság tegnap foglalkozott a közporlí szervek és az érdekeltek által már megvitatott tervezettel. A kamarának az lesz a fel;. 1 hogy figyelemmel kísérje és c!ő:.;<./.T-.: ■>, mező- és erdőgazdasági érdekeket. A n.ező- •' erdőgazdasági érdekképviseletek hi-jclaki- fásáig a kamara-tagjait Becs váro> p i v. n tere nevezi ki. (Múlt év végén 214 iniÜlis be'.i V.. : volt a magyar postatakaréka-k.) T ' jelentik: A magyar puolatakaré«.péi.«.:á.- eemheri takarék üzletében a betétek, t 1 iu.n»ó 138.165 pengővel haladták tűi a »- „m. n.--• sek. A betétek állománya december -réa i»d miliő 170.530 pengő volt. A csekk- - !;:i:b <r- üzletíben a betétek 1.5 millió pergő'-. felül a visszafizetéseket, A csekk-1 máaiya december vépm TI 1 ~ !4 tett ki. 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom