Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)

1935-01-04 / 3. (3555.) szám

’PRAGAI-A^ACfcVRHniTA'P 1935 Január 4, jyénttft. Ha Pozsonyba főn, ne mulassza el megláto­gatni az újonnan átalakított PM MÍVÉBÍZAT Séta-tér 12. szám mai utazásának hírét. A Morningpost párisi tudósitója megállapítja, hogy Olaszország vég­érvényesen állást foglal Középeurópa határai­nak garantálása mellett, Jugoszláviát a római kormány hajlandó egy nyilatkozattal kibékíte­ni, amelyben elismeri a jugoszláv nemzet egy­ségét és azt az európai béke egyik fontos pil­lérének jelenti ki. Ezzel a nyilatkozattal Róma szakítana a horvát szeparatistákkaL Olaszor­szág és Ausztria beleegyeztek abba, hogy Ro­mánia is résztvegyen Ausztria függetlenségé­nek garantálásában, de követelték Lengyel- ország meghívását. Ennek a kívánságnak Lá­vái eleget tett. Az angol lapok egyébként egy­öntetűen megállapítják, hogy Laval látogatása jóval több lesz az udvariassági látogatásnál, de nem jelent befejező cselekedetet, ellenkező­leg csunán az uj orientáció megkezdését szim­bolizálja. Magyar kommen'ár Budapest, január 3. (Budapesti szerkesztősé­günk teleícmjelentése.) A félhivatalos Buda­pesti Hirlap ma hosszabb cikkben foglalkozik Lávái római utazásával és a megkötendő olasz- francia egyezmény kérdésével. A lap egyebek között azt írja, hogy Magyarország örömmel fogadja a francia-olasz közeledést biztosító egyezményt, mert hiszen ez aligha történhet más föltételek mellett, mint amelyek meg­egyeznek Olaszország nagyszabású Duna-völ- gyi politikája alapelveivel s igy csszegyeztet- hetők a magyar politika mindig vallott és több­ször tényekkel is bizonyitott teljesen békés jel- legéveL „Éppen, mert ismerjük Mussolini poli­tikai elgondolásait, — Írja a továbbiakban a Budapesti Hírlap, — s azt a pozíciót, amelyet Magyarország ebben elfoglal, tudjuk, hogy ne­künk magyaroknak az olasz-francia megegye­zéstől nincs mit tartanunk." A római ui előrménre Budapest, január 3. (Budapesti szerkesztősé­günk telefonjelentése.) Az Uj Nemzedék párisi tudósítójának jelentése szerint Párisban érde­kes kombinációk vannak arról, hogy miért hú­zódtak el ilyen sokáig az előzetes tárgyalások a francia és az olasz kormány között Laval római utazásával kapcsolatban. Mussolini Ma­gyarországra való tekintettel nem fogadhatta el a franciák első javaslatát. A franciák erre tigy módosították javaslatukat, hogy csak bi­zonyos időre kössék meg a szerződést. A ma­gyar hivatalos körök azonban erre azt vála­szolták, hogy nem mehetnek bele ebbe a meg­oldásba, mire francia részről olyan Ígéretet tettek, hogy a magyar kisebbségek helyzetét javító intézkedések fognak történni. Ezen az alapon járult azután hozzá Mussolini a talál­kozáshoz. A Malin dicséri Magyarorszáso’ Paris, január 3. A Matin mai számában az olasz-francia közeledésről irva köszönetét mond a magyar koírmárynak, amely minden igyeke­zettel azon volt, hogy minél kevesebb neihéz- séc . gördítsen a tárgyalások elé. A magyar kormány magatartását a lap szerint a barát­ságos tartózkodás jellemezte, ami szintén nagy­tan hozzájárult a tárgyalások sikeréhez. Nasaryk elnök véleménye a magyar kérdésről Prága, január 3. A Slovensky Deník Lud- wig Emil „Szellem és tett" (Beszélgetéseik Masarykkal) című müvének „Ideál és lemon- dás“ cimü fejezetéből a következeket idézi: — Most a magyarok egyes panaszairól sze­retnék megemlékezni — kezdi Ludwig iró egyik beszélgetését. — Azt állítják, hogy a nagybirtokok osztásánál csak az ő birtokai­kat vették el, a szlovákokét nem, bogy a nép- számlálásnál- számuk a járások uj beosztásá­val megromlott, hogy lerombolták a Rákóczi- emléket és síremléket, hogy erőszakkal nyomják el őket az iskolákban s a bÍróságok­nál ott is, ahol a magyarok 20 százaléknál többen vannak, hogy nincs egyetemi tanszé­kük és hogy a magyar előadások tilosak. Mindez természetesen ellenkezik az Ön el­veivel. Az elnök így felel; A magyar tanszékek kérdése — Hogy tudatában vagyok magyarjaink kulturszükségleteinek, azt az a tény bizo­nyítja, hogy magam raktam le a tudományos akadémia alapjait. A magyar nyelv és iroda­lom tanszékének követelménye a pozsonyi j egyetemen igazságos követelés és számunkra' is célszerű. Egyelőre van tanszékünk a szb-j vák—magyar kapcsolatok részére. Az idő kérdése, hogy ezt tovább építsék. — Németországban egy egyetem két mil­lió lakosra jut, nálunk háromra. A magvarok azonban csa,k 750 ezren vannak. Előadást!1 a- lom nincs. Szlovenszkó úgy van f logztva já­rásokra- mint Csehország és a többi tarto­mány, a lakosság nemzetiségére való tekin­tet nélkül. S az objektív magyarok egyébként nagyon jól tudják maguk, hogy a szlovákok­nak a legutóbbi évtizedekben való erősza^ kos magyarositási eredményei most a saját nemzethez való visszatéréssel természetesen korrigáltatnak. Földreform ét t ’o!>orrombo ás — Hogy a szlovákoktól nem vettek ej föl­det, az természetes: hiszen nem volt nekik, hanem csak a magyaroknak; Apponyinak, Andrássynak és igy tovább. Rákóczi szobra és emlékműve sértetlen. Mária Terézia szob­rát Pozsonyban szétszedték, ugyanigy több milleniumi emléket, amiket a magyarok állí­tottak a szlovákokon való ezeréves vélt ural­muk emlékére. Hibák talán valahol történ­tek, de ezekben az esetekben sem szabiid el­felejteni, hogy a magyarok egészen az állam- fordulatig tekintet nélküli magyarosítást foly* tattak. Még a republikában is magyarosittat- nak és elnyomatnak cgyeg egyházi kisebbsé­gek. Értem, hogy a kis nemzet reklamálja ki­sebbségeit nálunk, a románoknál s Jugoszlá­viában, de azt kívánnám, hogy a magyarok a külföldnek propagandájukban csak tényeket nyújtsanak. Hangsúlyozom, hogy a magya­roknak a saját országukban még ma is jelen-1 tös szlovák kisebbségük van, amelynek egy­általán nem adnak iskolát. Nálunk minden! magyar falunak magyar iskolája, van a lakos- j ságnak teljes kulturális szabadsága van és egyenjogúsága. Köztársasági érzületű ma- j gyarjaink — úgy gondolom — használhatnak nemzetüknek. Az elnök a továbbiakban a ném*> problé­mával foglalkozik. A megnyilatkozásra alka­lomadtán visszatérünk. Htit vch&Ua A LIDOVÉ NOVINY a szlovenszkói és ruszin* ezkói koalícióé sajtó nagy átszervezéséről számol be. A lap a következőket írja: Az agrárpárt sajtóját átszervezik. Az agrárpárt eddig nem sokat törődött a szloven9zkói sajtójával, most azonban ki akarja- küszöbölni o kölcsönös vetélkedést, összesen négy nagy szerkesztőséget létesítenek, Pozsonyban, Kae­tl sán, Ungvárott és Zsolnán vagy Zólyomban. A la* j ! pok adminisztrációját a nemzeti szocialista Metánt- ricih vállalat mintájára szervezik meg. így a prágai Vecer és Lidovy Dennik Szlovenszkó számára más . fejjel, egy vagy két oldal szlovák szöveggel jelenik * meg. Ruszinszkó ré3zér© ruszin oldalakat tesznek.- Ezenkívül Kassán egy szlovák, egy ruszin és egy mögyar hetilapot adnak ki. Egy másik e!g ndolás szerint a Slovensky Vyohodból készítenének Ruszin­’ szkő számára külön fejlapot. Az uj lapszervezés köz­pontjául azért választották Kassát, mert Nyugatszlo- venszkón kerülni akarják a súrlódásokat az erősen * fejlett szlovák néppárti sajtóval. Az A-ZET azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy a népjóléti minisztériumnak a negyven órás munka­hét kérdésében kidolgozott törvényjavaslata csak a gyárosok, a munkaadók érdekeit tekinti s minden kockázatot a munkásokra akar háritani, ezért a ’ munkások számára elfogadhatatlan. Ezenkívül sem- ■ mi garancia nincs, ltgy a népjóléti miniszter ama- várakozása beteljesedjék, hogy a javaslat tőrv ny- . erőre emelésével 140 ezer munkanélküli volna . beállítható a termelési folyamatba. l A PItÁVO LIDU-ban Kriz szerkesztő azt javasol- t ja, hogy a koalíció egy blokkban induljon a válasz- . i tásokba, egységes koalíciós programmal és a párt- . I közi megnemtámadási egyezménnyel. A koalic ós .; pártok természetesen külön jelölnek, de megegyez- ^ i nének abban, hogy az agitáció során egymást nem ! támadják g valamennyien egy választási jelszóval ‘! harcolnak: a köztársaság politikai, gazdasági és 1! szociális átépítésének jelszavával 6 azzal, hogy a 1 j választások után a koalíció közös programot vált i valóra. Az iparospárti NÁRODNI STftED szériát úgy lát­szik, hogy a mai kormány már az önkormányzati ' testületek gazdálkodásának reformját sem képes te­tő alá hozni, mért nem tudnak megegyezni a pénz­ügyi fedezet kérdésében. A lap valószínűnek tartja, hogy az önkormányzatok szanálása választási jelszó lesz. A PRAGER TAGBLATT „Tavaszi vagy őszi vá­lasztások" cimü vezércikkében azt Írja, hogy a mi­niszterek legnagyobb része Prágán kívül van ugyan, de a pártok főtitkárságain serény munka fo­lyik a választásokra való felkészülés érdekében A Právo Lidu mintegy 300 ezerre becsüli az ingadozó, hullámzó választópolgárok számát, ami 12—15 man­dátumnak felel meg. Egyelőre nagy gondot oki * a választások pénzügyi és személyi része. A banktör­vények hatálybalépése óta a bankok nem hajlandók áldozatokat hozni a választásoknál s a hat év óta válsággal küzdő nehézipartól nem várható áldoza­tok. A személyi rész azért gond, mert a fiatalok is helyet akarnak, viszont a pártvezetésének átlá jak, hogy oly embereket, akik egész életüket a pártpoli­tikai életnek szentelték, nem lehet egyszerűen fél reálli tani. j A PRÁVO T IDU-ban Necas képviselő a korrup­ció leküzdésére azt javasolja, hogy a közmunkák és közezállitás.ok kiadását s a végzett munkák átv te­lét nyilvánossá kell tenni. Ez esetben a munkás­szervezetek a leghatékonyabban szólhatnának be a végzett munka átvételébe s a vállalkozó ezt tud­va, meg sem kísérelné a vesztegetést a rosszabb minőségű áru szállításánál. Hlinka képviselő a SLOVÁK bán a legfontosa' b egyházi kérdések megoldását sürgeti. Az evan éli- kusoknak már van saját teológiai faku tás k, I ügyeik intézésébe senki nem avatkozik, de ,,minket j katolikusokat" valami likvidáciős bizottsághoz kül­dözgetnek, mely bizottság parcellázza az eg.hzi birtokokat és pénzügyileg megterheli. Szlovenszkó- ! nak a múlt évben kellett volna már kapnia sa:át ér- í sekséget, a való helyzet azonban az, h gy m g Ru- | szinszkóban uj püspökségek létesülnek, Sz oven- i szkóu filléreket kell gyűjteni, hogy a teológus k el legyenek látva. — A Slovók közli a szlovák nép- i párti képviselők és szenátorok klubjának megálla* 1 pitását, bogy a párt törvényhozó klubjai, a párté 1- nökség 6 a pártsajtó között a legnagyobb egyetér­tés uralkodik. A Venkov szerint ez a megnyilatko­zás o politikai életben nagyon szokatlan s ebben az esetben arra vezethető vissza, hogy egyes szlovák néppárti képviselők tiltakoztak parlamenti beszé­deik leközlési módja ellen, különösen a lengyelelle­nes kitételek elhagyása miatt. A Slovák egyébk nt Onderco képviselő nyilatkozatát is közli, mely sze­rint Onderco semmi tiltakozást nem küldött a Slo­vák szerkesztőségéhez. A Venkov megjegyzi, bogy bár Ravasznak is ugyanilyen esete volt, Ravasz képviselő nem nyilatkozik. Némi magyarázatot ta­lálunk e kérdésre Hlinka vezércikkében, aki azt ír­ja, hogy ,, be akartak hatolni a szlovák néppártba, képviselőt képviselő ellen, pártelnökséget a klub ellen akartak állítani 8 egyes képviselőket a szer­kesztőséggel szemben. De ez a fondorlatos munka nem sikerült s a pártban ebben az évben is szikla- szilárd lesz az egység". A Slovenské Národné Noviny, a szlovák nemzeti párt uj lapjának megindítása kapcsán a LIDOVÉ NOVINY azt írja, bogy kilencven év előtt Stur La­jos ugyancsak Pozsonyban adott, ki ugyani!y cimü apót. A Lidové Noviny szerint nyilvánvaló, hogy a lapot a választásokra való felkészülés érdekében adják ki, abban a reményben, hogy Rázus megegye­zik a Krajnár-Stribrny-fél© nemzeti ellenzékkel. Még további letartóztatások várhatók a leningrádi összeesküvők ügyében A sarkvidékre számQ öti Z'noviev indítványára lé?e- sitet ék annak delén a Ili. internrcloná'ét ■ ■ S:ta!.n tovább íSng] a techn.Eni fejlődés hlmnus át A csehszlovák néppárti LIDOVÉ LISTY a válasz­tási év kilátásaival foglalkozva azt írja, hogy a nemzeti, kulturális és politikai szempontból erősen tagozott választótömegek mellett nagy eltolódások teljesen ki vannak zárva, de igenis megvan a lehe­tőségük a kisebb változásoknak s e kis változások végül erősen érvényesülhetnek. Az 1920., 1925. és 1929. évi választások gém hoztak nagy eltolódásokat ugyan, de mégis hoztak oly változásokat, ame'yek eredménye a koalíció igen nagy módosulása volt. így legfontosabb, hogy 1925-ben o kormányból ki­estek a szocialisták. A lap figyelmezteti . a saját pártjának vezető tényezőit, hogy a választásokra való felkészülést nyomban kezdjék meg. meri vég­eredményben a szavazatok száma dönti el az erővi­szonyokat. Pari?, január 3. Moszkvai jelentések sze­rint a Kiro.v meggyilkolása miatt folytatott eljárás még mindig nem ért véget. Egyes je­lek amellett szólnak, hogy az összeesküvés, amelynek Kirov áldozatul, esett, igen széles keretekben folyt és a legmagasabb szovjet- funkcionáriusok között is sokan vaunak kom­promittálva. Tegnap Szmirnovnak. a mosz­kvai szovjettanács elnökének letartóztatásáról érkezett liiradás. Szmirnovot a Lubianka-bör- tönbe szállították. A vád ellene az, hogy az ellenzék érdekében dolgozott. Mint ismeretes, a külföldi konzul, akit az­zal vádolnak, hogy ötezer rubel pénzbeli tá­mogatásban részesilette az összeesküvőket, Birsmieik, Lettország leningrádi főkonzula volt, akit már vissza is hívtak. A főkonzuliak állítólag nagyon tetszett Ki­rov gyilkosának, Nikolajevnek gyönyörű fe­lesége és igy került az összeesküvők kö­rébe. A számSzStf Zineviev alapí­tóba annakidején a harma­dik int-rnaconá'él Zinovjev, akit a szovjet most a sarkvidékre, az Északi jegestengerben levő Solowetzki- szigetre száműzött, igen fontos szerepet ját­szott a szovjetrendszer felépítésénél. A har­madik internaci-onálé első alapjait 1918-ban rakták le Szovjetoroszországban,. de véglege­sen 1919 március 2-án alakult meg, amikor a III. inlernacionáló első kongresszusa kez­dődött Moszkvában. Az alakuló kongresszu­son Zinovjev terjesztette elő a központi bi­zottság javaslatát: — Az oroszországi kommunista párt köz­ponti bizottságának nevében kijelentem, hogy pártunk rendkívül fontosnak és sürgősnek tartja, hogy a III. internaeionálé hivatalosan megalakuljon. A kongresszus az ő javaslatára szavazta meg a határozatot, amely kimondja a III. in-' ternacionálé megalakulását. Az uj internacio-j nálé élére végrehajtó-bizottságot helyeztek ésj magasabb technikai e bizottság első elnöke Zinovjev volt. Az ő feladata volt az, hogy a komintern mű­ködését vezesse az egyes kongresszusok kö­zött lefolyó időben. Rengeteg programot, ha tározatot, a világ proletárjaihoz intézett fel­hívást szerkesztett és terjesztett elő a mosl száműzött Zinovjev. JFaors?égbólw - „fémorrái” Moszkva, január 3. Sztálin a szovjetunió legnagyobb filmgyárában beszédet mondott, Megállapította, hogy a szovjetunió „faországból" — „fémor­szággá" fejlődött. Szovjetoror-’ország már maga mögött hagyta a technikai fejlődés első állomását és a többi nemzetek egyenrangú versenytársa leit. — A legközelebbi lépés, — mondta, — hogy azok a munkások, akik ezt a nagyjelen­tőségű fejlődést előidézték, magasabb bérek formájában elnyerjék jutalmukat. — Bejelen­tette, hogy a szovjet tovább folytatja Oroszor­szág iparosítását, feladatának tekinti, hogy az egész népet sokkal magasabb technikai nívóra emelje. — A technika azonban neon öncél, — mondotta Sztálin — a cél az ember, mert a technika emberek nélkül halott. Olyan emberekre van szükség, akiik uralkod­nak a technika felett. Ebből az következik, hogy műszakilag képzett emberek kiművelé­sét kell szorgalmazni. Nem szabad megrésze­gednünk az eddig elért eredményektől, mi­után semmi sem veszélyesebb a mai időkben, mint az, hogy ha a jelen sikereiben megfe­ledkezünk a jövő nagy feladatairól. Iljaüb letartóztatások Oros-’ars-á^bsn Moszkva, január 3. Az államügyészség uta­sítására MinSzkben letartóztatták a helyi szovjet több vezetőjét, mert szabotálták a szovjetkormánynak a ke-ny-érjogyek eltörlésé­ről szóló rendeletét. A helyi szovjet vezetői állítólag a Trockij-féle ellenzékhez tartoztak. 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom