Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)
1935-01-27 / 23. (3575.) szám
8 ^I«GAl/v\AfiÍARHlKLiAíí 19B5 január 27, vasárnap. Ady é s így (utfluiUttíük szetdeik A költő és asszonya ■ Ki volt Léda? ■ Ady: a szenvedély költője ■ A regény elindul . . . Prága, január. Minden költői tors legszebb és lég izgat, óbb rejtélye: az asszony, akinek szerelme dalt fakasztott a költő leikéből. S a. magyar irodalomnak ez a legkényesebb pontja talán, mely mélyen bevilágít nagy költőink sorsának igazi mélységeibe, ahonnan a szenvedély fellobbanáeai fakadnak, s ahol a magyar költő mindig didergett. Különös és majdnem misztikus feladat lenne felfedni ezt a titkot, — mert, Iha vannak is látszólag reális ösz- szefttggései a korral s a sorssal, melyben a magyar költő a múlt században élt, mégis inkább tartozik e kérdés a titkok világába: hogy miért nem kapta meg Petőfi, Madách, Csokonai, Vörösmarty, Vajda a sorstól az Asszonyt, azt a megértő és megérző társat életben és szerelemben, aki a szenvedélynek olyan magasságáig szárnyalhatott volna a költővel, ahol végre megmutathatta a géniusz asszonyának önmagát olyan egye- dülvalóan szépnek és nagynak, amilyennek mi,! megilhletett utódok láthatjuk. Az egyetlen, akihez a söre kegyes s egyben kegyetlen volt e téren, Ady Endre. Sokáig, talán tapintatból az élő asz- szonv érzékenysége iránt, kerülte ennek a szép és mély kérdésnek feltárását az egyébként gazdag Ady-irodalom. most azonban, Léda halála után egyszerre több helyről ifi tanuk jelentkeztek, Ady legközvetlenebb baráti köréből s ' megmutatják Ady költői és emberi arcának ezt a legizgatóbb s legrejtelmesebb profilját. Ugyancsak most kért szót az egyre szélesebbre dagadó Ady-vitában a költő egyik legrégibb méltánylója és bírálója, a halk, de kemény szatu Schöpflin Aladár, aki kis Ady-könyvében költői portiét rajzol Adyról. E költői portrén azonban nemcsak á. versek komor és misztikus fénye árad eh hanem a költő életének egy-két élés sugárkévéje is rávilágít. Ebben a könyvében igen találóan mondja el Schöpflin Adyról, hogy a szenvedély a felszabadult, felduzzadt és kiáradt szenvedély költője volt — s hangja sokáig ezért volt kihivó a magyar kritikusok I számára. Schöpflin állapítja meg azt is, hogy Adyból az asszonnyal való találkozás szakította ki a költőt. Addig Ady valóban nem volt egyéb, m:nt eredeti hangú és figyelmetkeltő követője az akkor divatos költői iskolának, melynek Reviczky volt megalapítója s harsonája' Kies József ,.Hét“ című igen szinvonalas, de korántsem forradalmi folyóirata. E kritikai megvilágítás még izgat óbbá j teszi a kérdést, ami eddig is eléggé nyugtalan!• ; tóttá a magyar közvéleményt: ki volt az asz- ! szony, aki a század legnagyobb magyar poétájából e furcsa, túlfűtött lázas verseket tudta ki- ! csiholni? Ki volt Léda? I Szép volt-e Léda?j A magyar könyvpiac két éfdekes újdonsága is igyekszik feleletet adni erre a kérdésre. Az egyik könyvet Révész Béla irta. Ady egykor volt kdsé- rője, borivó cimborája', kenyerespajtása, aki már két hatalmas munkával gazdagította az Ady-iro- dalmat s valójában--megindítója volt ennek a sokágú és mélyjáratu folyamatnak. Könyvének ciroe „Ady és Léda14 — tehát egyenesen ennek az iro- j dalom történeti jelentőségű kérdésnek szentelte müvét, mely teli van Ady-nak Lédához irt szebbnél szebb és megrendítő leveleivel, e szerelemnek beszédes dokumentumaival. Sajnos, a kép, ámelyet maga Révész, a síron túl is bü és kegyelete® cimbora fest a szerelemről és hőseiről, túlságosán rembrandti. félhomályos. é6 inkább sejtető. mint megmutató és feltáró. A másik. Ady fertály-mágnás atyafija, a szilágysági Bölöni György, aki a költő párisi életének volt tanúja. tehát egyik legközvetlenebb szemlélője a szerelemnek. Hiszen Ady és Léda szerelme Páliéban szövődött. Parisban lángolt és Pániéban bomlott szét. Bölöni könyve is meghatott és kegyeletes, de sokkal több részletet, életadatot és szigorúan tárgyilagos tényt sorol fel és kíméletlenebből világit rá a részletekre, mint Révész. E két könyvből vesszük az adatokat, amelyekből hevenyésző't kép. amolyan napilapba való ceruza-rajz készül itt Lédáról. Léda külső megjelenését. Révész írja meg hi- vt-bben, lelkesebben és talán pontosabban is. „A kreolszinü arcból kivilágítottak a zöldes, kékes nagy szemek. Ovális arc, domború homlokkal, melyet lágyan •kereteit a sötétbarna haj, az áll érdekesen formált; nőies és mégis uralkodást jelző, ® az orra markáns, mindig nyugtalan orrcímpákkal, a szája, ha nevetett, beszélt vagy borult, rajzos változatosságokat mutatott. Ha Léda hallgatott, gondolkodott, eltűnődött, ködös lett a tekintete, fátyolos szomorúság borult a szemeire, ilyenkor e némaságból egyszerre rebbent a szeme, a szája, « mosoly megnyitotta spép ajak vonalait, a zöldes Jé kés csillogás megvillant a tekintetében és ha nevetett, ha falánk gusztussal kacagott, forrtak a színek a szemeiben, még a gyöngy is kibugy- gyant. belőlük, könnyezett. Szép feje volt Lédának, de ennél is több, arcának lelkessége, a jel megjelölte a homlokát, száját, állát, szemeit; egyéni ember várakozik a hódító, gögicsélő asszonyiság mögött... A koronázó portré impozáns alakra épült. Léda magasabb volt a középtermetűéi, de nem volt tulmagas, pompásan megmintázott vál- lakkal, formái teltek, hajlása, járása, könnyed, nyúlánk kezei bágyadtan érintettek, de keményen is kulcsolódtak, ha például a paripát kellett megfékezni és ami intett az arcából, érződött a testi megjelenéséből is, impozáns jelenség volt. a módnak, ízlésnek, finnyás öltözködésnek halk díszeivel ...“ A lelkes barát igy látja a költő asszonyát. A kicsit mindig ünnepélyes és meghatott iró, Bölöni, akiben több a riporter-ösztön és tisztábban és élesebben lát. igy hozza közelebb a fent rajzolt alakot: „Eléggé magas, egyenestartásu. kissé molett. elegáns nő volt. Akkor még nem Léda, hanem Adél, akire a költő versei nem aggattak himes palástot. Öltözködésén még érezni lehetett a magyar és idegen divat emlékét. Nem volt ,parisienne‘, de nem mindennapi jelenség. Amerre ment, megfordultak utána a férfiak. Páriában szokatlan' volt a hasonló női típus. Akkoriban még minden raoe jobban megőrizte jellegét és Adél úgy 'hatott, mint valami délamerikai nő. Déliee, akiben nem volt semmi, ami elárulta volna a párisi szemnek zsidó eredetét. Ovális, finom kreolos arc, melyet feltűnővé tett az erős orrnyereg különös, rajzos orrli'kaival. Tulpude- rezett arc, ruzsos száj, fekete. szemöldök, mély fekete szempilla; sötétbarna haj s mindennek kozmetikája kissé túlozta is párisiasságát. Ha megszólalt. meleg althang hagyta el az ajkát. Szép volt? Nem tudom, több épnél, érdekes, megnézni- való. Ma azt mondanák talán: sex appeal.“ Ez volt tehát az asszony, akivel a huszonnyolc éves, akkor még csak atómszárnyait bontogató költőt összehozta a sors, hogy ennek az asszonynak karjai között „uj. uj vizekre vezesse14. Léda útja a Pece-parti Páristól a Szajna-parti Parisig Léda magánélete és életkörülményei is komoly és jelentős szóhoz jutnak ebben a szerelmi regényben. Hiszen Ady az ő Páris-Bakonyában, bizony Lédáék otthonában talált menedéket és oltalmat s a költőnek, — mint azt számos életével foglalkozó könyvből és tanulmányból tudjuk, — egészen élete végéig nem volt saját állandó otthona, az érdmintszenti kis hétszilvafás kúria és a párisi 92 rue de Levis kötött folyt lázas élete s e két nagy állomás között Budapest, szerkesztőségekké!, kis szállodákkal és a- nevezetes „Három hollóval11 bizony csak amolyan átszálló volt, hol csatáit vívta a költő a halhatatlanságért, de ahol soha nem érezte egészen otthon magát. A 92 rue le Levis, hol Léda otthona volt, csakhamar Ady- nak is otthonává vált-, párisi napjainak nagyrétét itt töltötte, a díványon, ahol újságjait olvasta és Léda- kis asztalkája mellett, hol örökszép BBBanmmwmmsm ESZMÉLET Irta: Szép Ernő Azt mondják, hogy a nők a fülükön át lesznek szerelmesek. Ami persze nemcsak azt jelenti, hogy a fülükön átal fogadják be a férfi csábszavit, hanem jelenti azt is, hogy az illető férfinek a hangja, a hanganyaga tette meg a hatást a nőnek a lelkére, a szivére, az érzékeire. A politika nem igen ingerii a nőket, mégis csőstül szerettek beié mindig a zengő hangú parlamenti szónokokba. (Természetesen nem éppen a legcsunyább bácsikba.) így szeretnek bele a szép hangú színészbe, aki a lelki kincseit he sem mutathatta nékik, hiszen nem a tulajdon igéit közli a nézőtérrel. Még könnyebben szereinek belé az énekesbe, akinek a szövegét sem értik talán, de az a tüzes tenoT, mint a villám gyújtja fel a szivüket. A hegedű meg a zongora virtuózainak ki 6e kell nyitni a szájukat. A zenére a leghamarabb elcsavaródtak a szép fejek, Jebuda Menuhim előtt csakúgy, akár Liszt Ferenc előtt. A nők a fülükön át lesznek szerelmesek; én pedig a fülemen át barátkozom. Aminthogy a kutya az orrán át barátkozik. Elég a kutyának az uj embernek a cipőjét megszagolni: vagy rögtön csóválja a farkát és dörzsölöd zni kezd ahhoz a valakihez, vagy elhúzódik és görbe szemmel néz messziről a felé az ismeretlen felé, akit megszimatolt. A kutya tudja a magáét. Én is, mintha tudnám a magamét, ha valaki uj embernek a legelső pár szavát hallottam. A kutya se mondhatná meg, akkor se talán, ha beszélni tudna, miféle adatokat kapott arról az emberről azokban a másodpercekben, amíg a lábbelije körül szaglászott. Én se mondhatnám meg, mit füleltem abból a pár 6zöból, amit először hallottam valakinek a gégéjéből. Hangot hallottam. Semmit se gondolok. Csak hangulatot kaptam, sejtelmet. És vagy valamiféle rokonszenv lep meg és teljes szemekkel, érdeklődéssel, bizalommal nézek az uj emberemre, vagy idegenkedem tőle, nem vagyok rá kiváncsi, nem kérek belőle. Nem tehetek róla. Csodálatos, hogy jelentkezik abból a nyers tüdőből, arról a sötét szájpadlásról, amelyek mindannyiunknál egyazon anyag és forma, hogy hogy jelentkezik azokból a külön-külön lelkűiét meg a jellem. Hiába leskelődném a tüdő hólyagjai közé, a hangszálak közé, hiába tapogatnék, hiába bontanék fel dúcokat meg mirigyeket és hiába vizsgálnám azokat górcsövön, nem látnék semmi egyénit. Csodálatos ez, csodálatos, hogy abból a mellkasból, abból a torokból, abból a szervezetből olyan hangot kapok, amelynek üzennivalója van az ösztöneim számára. A képzeletem belévakul a Teremtés szerkesztésébe, vegyészetébe, hangszerelő művészetébe, szikratávíró és rádió találmányaiba. Ha szabad a hangnál tovább mennem: sokszor egy kézfogás és eldöntötte némán és titkosan, mielőtt hangot hallottam volna, hogy kell-e nekem ez az ember, akit most megérintettem, vagy nem kell. Azután meg akkor is serken valamely ösztönöm, ha szinházban ülök és annak az úriembernek, aki előttem ül, észreveszem a fülét. A képes felét nem látom, csak a fülét, csak éppen a fülét van alkalmam diszkréten áttekinteni, Némelyik fültől egyenesen elborzadok. Némelyik fül pedig rögtön megnyer a maga meg a gazdája részére. Vadállatiasság ordit és butaság bámul az egyik fülből, a másik fülről értelem fénylik és gyöngédség suttog belőle. Az embernek egy kalap, egy cipő, egy szövet mintája elég arra néha, hogy sejtse, hogy kivel van, vagyis kivel volna dolga. Kérem, egy nyakkendő, egy nyakkendő tájékoztatást tud adni a felől az ur felől, aki azt a nyakkendőt kiválasztotta s a gallérja közé kényszeritette. Elmeséli az a nyakkendő, hogy micsoda szivet vagy micsoda szívtelenséget hord a mellében, aki ezt a nyakkendőt a mellén hordja, elmeséli, milyen az a nő, akiért ez az ur bolondul, elmeséli a nyakkendő, mik ennek az urnák a kedvenc eledelei, elmeséli, milyen könyveket olvas és milyen színdarabokat látogat. Várjatok, a nótáját is elfütyülöm! Nátha, katarrhus kezelése Rhinosannal. A RMnasan tudományos alapon van felépítve, használata egyszerű, hatása biztos. A Rhimo- san belélegzése által bevonódik az orr nyálkahártyája egy kellemes antiszeptikus párával és rövid pár óra alatt megszünteti a náthát és katarrhust. Meghűlésnél S—4 csepp Rhinosant zsebkendőre cseppentve mélyen belélegzünk. Ezt naponta többször megismételjük. Az infekció rövidesen megszűnik. — Egy üveg Rhlnosan ára 12 korona. Kapható: Vörösrák gyógyszertárban, Bratislava, Mi- hálykapu. versei születtek. Ezt a környezetet - Bölöni írja meg jobban, hiszen ez a riporter tollára való feladat e ő oszlatja el azoknak a legendáknak egy- részét is, amelyeket Ady barátai, köztük Révész Béla is Lédáék életkörülményeiről keltettek. Léda élete ugyan mindig be volt ágyazva a század elején felfelé lendülő magyar polgárság puha és kulturált jólétébe, de volt benne sok küzdelem is. Férje, Diósy Ödön nagytehetségü, de ugylátszik túlságosan vállalkozó szellemű kereskedő, aki az alig tizennyolc éves Brüll Adélt, a nagyváradi tehetős zsidó családok egyikének elkényeztetett sarját, expressz tempóban röpiti magával abba a kicsit kalandos, kicsit mámoros nagy világba, melyről a század eleji Nagyvárad leányszobáiban sokat álmodoztak. Brüll Adél tekintélyes vagyont kapott utravalónak a házasságba s először Szófiában ütöttek tanyát ahol Diósy a Magyar Kereskedelmi Múzeum képviselője- volt De Szófiában akkor már forrongott a világ, első lökései érződtek az elkövetkező nagy földindulás-ég6za- kadásnak. S nem tudni, hogy-hogynem, valamibe Diósy is belekeveredett s menekülnie kellett a bolgár fővárosból, otthagyta értékes lakását, gyönyörű perzsa-szőnyeggyüjteményét, Adélnak úgyszólván egész vagyonát. Diósy egyenesen Párisba ment, aihol vállalkozásokba, fogott, csakhamar utána utazott felesége is, akinek bizony munkát, kellett vállalnia az első időben, mígnem elhagyhatták a szállodás, vendéglős életet és lakást bérelhettek. Ez a lakás a 92 rue de Levis harmadik emeletén volt és négy szobája közül kettőiben a férj irodáját rendezte be. Ebbe az otthonba lépett be néhány évvel ezután a fiatal nagyváradi költő, akit Diósyék, — kik mindaketten nagyváradiak voltak és a Balkánon is olvastak nagyváradi lapokat, — az újságból már ismertek és becsültek. A Léda gazdagságából és a párisi pompából, mely őt- ott körülvette, ennyi az igazság. S talán helyes volt erre rávilágítani, hiszen a költő való alakját közelebb hozta hozzánk. Az igaz, hogy később Diósyék meggazdagodtak, akkor Léda nagyobb lakást vett, társas életet kezdett élni és inast tartott. Az Adv-ismeretség kezdetén azonban még maguk is inkább kezdők voltak a párisi harcban. Az első találkozás egy váradi redakcióbán Léda Nagyváradon ismerkedett meg Adyval, egy alkalommal, mikor Parisból lerándult. szüleihez Váradra s ellátogatott Fehér Dezső szerkesztőhöz, akinek a lapjánál akkoriban Ady Endre dolgozott. Maga Léda beszélte el ezt az első találkozást Révész Bélának, aki igy írja meg ezt Léda szavaival, könyvében: „Meglátogattam Fehér Dezsőmé barátnőmet, a „Nagyváradi Napló14 szerkesztőjének feleségét és gondoltam arra, hogy ott találkozom Ady Endrével is. Délután viziteltem, Fehér Dezsőné nem volt odahaza, a férje jött elém, beszélgettünk, majd engedelmet ■kért, hogy bemutassa nekem, a családomnak és férjem családjának egyik jó ismerősét, a „Nagyváradi Napló14 legkiválóbb munkatársát, Ady Endrét... Egy-két pillanatig magamra maradtam, Fehér Dezső áthozta a szerkesztőségből Ady Endrét., aki kalap nélkül mosolyogva közeledett felém, mélyen meghajolt és szájának gúnyos megindulásával mondta: Egészen zavarodott vagyok, amikor nagyságos asszony elé kerülhetek. Régen elszoktam már az uriasszonyok társaságától ... Furcsán érintett, amit Ady mondott, zavartságát. el is hittem neki, valami hetykeség volt szavában, de inkább félszegség. Fehér Dezső kérte, hogy üljek le egy keveset náluk, leültünk, Ady a szoba sarkában ült, nem beszélt. Válaszolhattam Fehér Dezső kérdéseire, hogy mi újság Páriában, hogyan élünk, Ady a sarokból csak nézett, ráminózett, mindig csak nézett, nem találta szavát. Egy ideig még beszélgettem Fehér Dezsővel, Ady Endre a sarokban meg se mukkant, megdőltem fejét, a kezére támasztotta, csak nézett, sehogyse tudott a társalgásiba, bekapcsolódni, szótlan volt mindvégig, furcsa félénkség volt rajta. Nyugtalanító volt. ez a találkozás, az is, hogy tekintetéi nem vette le rólam, és feltűnt, hogy ilyen különös szemeket még soha nem láttam'. ..“ így történt tehát a nevezetes találkozás, amely sorsdöntő lett a költőre és a költő asszonyára. E találkozás után Ady alig találja többé helyét a Peee-parti Parisban, ahogy akkoriban Nagyváradot hívták s a.z igazi Párisba vágyik, apró, gyújtogató szerelmi játékok után az igazi nagy szerelmi vihar felé szédül... (Jövő vasárnap: A szenvedély szárnyain.) %
