Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)
1935-01-27 / 23. (3575.) szám
EGY MINISZTERI BESZÉD ' _ gr tw Ir ta: JAROSS ANDOR MARGÓJÁRA Az elmúlt héten Komárom tele volt vörös plakáttal. A szokatlan plakátok azt jelentették, hegy a csehszlovák (Szociáldemokrata párt nagygyűlést tart Komáromban, melyen megjelenik a köztársaság igzaságügyminisztere: dr. Dérer Iván is. A gyűlés azóta lezajlott kisebb-nagyabb sikerrel, a miniszter beszédét is ismertették a lapok becsületes lojalitással, ahogy egy miniszter beszédével kapcsolatiban tőnek tartsa magát, legalább is többi kollégája mellett. Azt, amit Csehszlovákia és Magyarországra vonatkozóan mondott, ami érinti e két állam kapcsolatát és külpolitikai viszonyát, már sokszor hallottuk, csak közvetve érint bennünket és ezzel most nem foglalkozunk. Elleniben van beszédének olyan része, melyben a csehszlovákiai magyarság politikáját bírálja és vele foglalkozik. Ezzel pár rövid szóval foglalkoznunk kell. Beszédének egyik részében azt mondja, hogy az igazi nemzeti politikának a tömegeken kell felépülnie' s Le kell ráznia a történelmi osztályok bei oly ásót. Tovább úgy említi, begy az állammal szembeni passzivitás lehet a történelmi osztályok érdeke, de nem a tömegek szükséglete. Osztjuk a miniszter nézetét a nemzeti politikát illetőleg: igazi nemzeti politika csak a tömegeken épülhet fel és' csakis tömegakaraton alapulhat. Az igazi nemzeti politika nem ismerhet osztályérdekeket, de még kevésbé őszi ályharcot. A történelmi osztálynak voltak olyan értékes tulajdonai, melyeket- a modern nemzetpolitika sem tagadhat meg, viszont, ha a történelmi osztály nem tud beilleszkedni a nemzeti lét feltételeinek keretébe, úgy már A zókori gyilkosság újabb leleményei Eltemették Formis mérnököt A prágai német követ két demarsban követesse a Falra Front titkos leadóállomásának elnémitásái - A csehszlovák hatóságok nem találták még Záhorin az állomást ülő. Dérer Iván a szociáldemorata párt listavezetője volt minden parlamenti választáson eddig az érsekin]vári választó kerületben. 1920-ban hatalmas sikert aratott a lista, mint mindenütt az akkori Középen répában, ez a lista, ez a párt jelentette az uj időik ígéretét, a háborúkat megunt ember ebben a pártban látta a nemzetközi testvérség igazi megvalósítóját. Azóta két választás szele sepert végig ezen a párton- Az érsekujvári választó kerületben alig maradt a pártnak egy mandátum- nyi ereje- A választó kerület tujnyomó magyar népe Ítéletet, mondott a szociáldemokrácia és különösen annak nemzetközi értelmű testvérisége felett. Időközben egy másik vörös listára kezdtek esküdni: megnőtt a kommunista párt ázsiója. Amit a kormánypárti szociáldemokrácia nem valósított meg, azt most a kommunisták Ígérték mámorittasain: a világf orr adatom barríkádjain keresztül a nemzetközi munkástestvériséget. A tömeg megdagasztotta ezt a pártot: a volt szociáldemokraták nem cseréltek szint, csak pártot és taktikát. 1929 mát itt is a hanyatlás idejét mutatta. A világforradalom ábrándképe foszlott szüntelenül és az iramot maga Moszkva diktálta. A szovjetdiplomácia lassan udvarképes lett Európában. Udvarképes diplomaták nem szoktak forradalmakat szítani, még kevésbbé lépnek maguk a barrikádokra. Szovjet-Orosz- ország megegyezett az európai államokkal és ma a legkapitalistább jellegű állam: Francia- ország szövetségese. A tömeg ismét gazdagabb lett egy csalódással és egy tanulsággal. A kommunista párt.tömegeit nem lehet többé összetartani. Ilyen körülmények között jött el Dérer miniszter Komáromiba, aki különben dicséretes szorgalommal járja választási kerületének egyes központjait. Nem véletlen, hogy Komáromot is sietett felkeresni. Komáromiban a szociáldemokrácia erős pozíciókat épített ki magának, a város vezetését más pártok támogatásával már harmadik cikluson keresztül kezében tartja. Megértjük á. taktikai gondolatot, mely azt sugallja, hogy innen lehet ismét megnyerni Délszlovenszkó magyarjait egy nemzetközi jellegű kormánytámogatásra. Ez az év, akár tavasszal lesznek a választások, akár ősszel, mimdenkepén a választási csatározások éve lesz. A kormánypártok céltudatosan fognak hozzá egy ötéves kormányzás által befolyásolt népszerűség biztosításához, vagy megszerzéséihez. Minket nem lepett meg Dérer miniszter komáromi kirándulása, nem lepett meg beszéde sem, melyet a tőle megszokott hangnemben tartott- Dérer miniszter magyar iskolákban nevelkedett, tökéletesen beszéli a magyar nyelvet, túlnyomóan magyar lakosságú kerület képviselője és valószínűnek tartjuk, hogy ismét itt jelölteti magát. Van tehát oka és joga, hogy magyar vonatkozásokban szakérPrága, január 26. Formis német, emigráns meggyilkolásának hullámai még mindig nem csitultak el. A prágai rendőrség elsősorban azt nyomozza, vájjon nincs-e összefüggés Theodor Lessing tanár másfél év előtti ma- rienbadi meggyilkolása és a mai gyilkosság között. A kihallgatások BentLa rendörfőtaná- csosnál tovább folynak. Többek között kihallgatták Ottó Strassert, a Prágában székelő német nemzeti szocialista ellenzéknek, az úgynevezett Fekete Frontnak vezérét, akinek hívei közé tartozott, mint ismeretes, a Záhori- ban meggyilkolt Formis mérnök is. Beigazolódott, hogy a mérnök, akit a Németországból jött büntető expedíció meggyilkolt, tényleg titkos rádióleadóállomást vezetett a záhorii szállodában, mint azt tegnapi számunkban részletesen jelentettük már. Ez volt az a leadóállomás, amely állandóan a Hitler-ellenes zendülésre és Hitltr meggyilkolására bujtatta föl német hallgatóit. A rádió „Berlini vidéki álhwnás“ címen működött az 50 méteres hullámhossz körül és minden leadását az „Auf zu dem Kampfe“ indulóval fejezte be. Ez a titkos rádió régóta nagy felháborodást váltott ki német illetékes körökben, mert szemmelláthatóan nagy hatása volt a birodalomban. Koch prágai német követ kétszer intézett demarsot a csehszlovák külügyminisztériumhoz a titkos leadóállomás ügyében. December 19-iki demarsában pontosan meghatározta a helyet, ahol a rádió-leadóállomás van és megnevezte Záhorit. A január 10-iki jegyzékben részletesen foglalkozott a leadóállomás helyével és azokkal a személyekkel, akik esetleg fölépítették és fönntartják azt. A csehszlovák külügyminisztérium utasítására a prágai rendőrség nyomozást kezdett a titkos leadóállomás után. Mivel azonban a német jegyzék a 30 kilométerre Prágától délre fekvő Záhori községet jelölte meg a leadóállomás helyeként, a rendőrség nyomozása eredménytelenül végződött és a német követet értesítették, hogy a leadóállomást nem sikerült megtalálni. Bizonyos német birodalmi körök erre szemmelláthatóan elhatározták, hogy önmaguk végeznek a titkos leadóállomással és igv került sor a gyilkos expedíció kiküldésére. Elvitathatatlan, hogy Formis pompás szakember ív • v -.' . ’ A. ( ' ' * « •• volt, aki szerény eszközéivel csaknem tökéletes leadóállomást tudott létesíteni az elrejtett szállodában. A Moldva mellyen fekvő völgyének erdőkkel körülvett részét választotta központjának, mert erről a vidékről az úgynevezett földhullámok, — amelyekkel könnyű megállapítani a leadóállomás helyét, — elvesznek, míg az éterben széjjelterjedő hullámok aránylag rendkívül erősen hatnak és nagy távolságra hallhatók. Formis kitűnő mérnök és kémikus volt, aki számos más találmányt készített. Halálával a fekete front titkos rádiója elnémult. A lapok most azt találgatják, hogy ki árulhatta el a németeknek a titkos rádió hollétét és Formis mérnököt, a Lidové Noriny szerint Adolf Hildebrand, a Prágában megjelenő Strasser-féle Deutsche Revolution volt munkatársa az áruló. HiJdebrand hosszú ideig a nemzeti szocialista ellenzékhez tartozott Prágában, majd számos dokumentummal fölfegy- verkezve Svájcba ment, ahol hirtelen Hitler- pártivá vedlett át. Kőnyoimtost adott ki s azt hangoztatta, hogy belátta, hogy mégis Hitlernek van igaza. Két hónapi tevékenység után vissza akart térni Németországba, de a határon a nemzeti szocialisták letartóztatták és internálták. A nála talált dokumentumokból tudhatták meg a németek a rádióleadóállomás földrajzi fekvését. Fcrmis prágai é'e’e Szombaton délután két órakor Slapy falu temetőjében eltemették a szerencsétlen Formis mérnököt. Formis életéről a lapok megtudják, hogy a Németországból való emigrálás után Prágában Schmidt német asszonynál lakott a Havli- csek-térén. Schmidt asszony elmondja, hogy Formis irtózatosan le volt rongyolódva, amikor megjött. Társával összesen napi 5 koronát fizettek az éjjeli szállásért, napokig ágyban maradtak, mert azt mondták, ha fekszenek, nem érzik az éhséget. Formis állandóan lemondóan és mély pesszimizmussal nyilatkozott sorsáról. A háborúban katonatiszt volt és Törökországban küzdött, ahol megtanulta a nyelvet is. Elmondta Schmidt asszonynak, hogy most is Törökországba megy. ahol állást remélt találni. Elutazott, de negyedév múlva még rongyosabban és kiéhezettebben egy fillér nélkül tért vissza. Elkeseredetten mesélte, hogy útközben Bulgáriában kémnek nézték, letartóztatták s amikor elhagyta a börtönt, nem mehetett tovább, pesszimizmusa egyenesen betegséggé vált. Kétségbeesetten mondta, hogy azok az emberek, akik a szabadságért küzdenek, nem találják többé helyüket a világon. Biztosra vette, hogy előbb- utóbb a legnyomorultabbul elpusztul. Fonmis soha egyetlen szóval nem mondta, hogy politikailag tevékenykedik. A Havli- csek-téri lakásról néha hetekre eltűnt, de mindig visszatért egy-két éjszakára, hogy átvegye levelezését és barátaival érintkezzék. Kijelentette, hogy bulgáriai gyalogutja alkalmával egy szlovcnszkói földbirtokossal ismerkedett meg, aki beprotezsálta Szlovenszkóra, és ott rádiókat szerelt. Azt sem árulta el Formis, hogy mérnök, csak annyit mondott, hogy előbb a stuttgarti rádiónál volt alkalmazva. Csak most tudta meg háziasszonya, hogy távolléte alatt nem Szlovenszkón járt, hanem a záhori-i szálloda rádióleadóját kezelte. Formis egy alkalommal megmutatta háziasszonya fiának uj találmányát, egy újfajta iránytűt. Elkeseredetten mondta el, hogy Prágában mindenütt megkísérelte a találmány elhelyezését, de síiket fiilekre talált. Heghalt az orosz népbiztosok tanácsénak elnökhelyettese Moszkva, január 26. A kommunista párt főbizottsága közli, hogy pénteken délután 14 óra 30 perckor szivszélkiidésben meghalt Kuibicsev, a népbiztosok tanácsa elnök- helyettese. Halála miatt a szovjetdelegátusok egybehívott hetedik kongresszusának megnyitását január 28-ra halasztották. ■ ■ —o—A Krupp-müvek aktív mérlege Berlin, január 26. A Krupp-müvek mérlege 6,651.601 márka nyereséget mutat kű Ez az első eset három év óta, hogy a nagy, német fegyvergyár nyereséggel dolgozik.-----o-----Ma i számunk a Képei Héttel 28 oldal - Ara 2'— Ke 23. {3575) szám « Vasárnap • 1935 január 27 Előfizetési ár: évente 300. félévre 150, negyed* Szerkesztőség. Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre évente 450, SzloVeTlSzkÓi és rUSZÍ7lSzkÓÍ magUCirság alicel2. II emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Ké. • .... ö Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. nolÍtiUo.Í TiCLT)Íi(lWQ • • TELEFON; 30311. • Cl Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- KE. SÖRGÖNYC1M HIRLRP PRflHR.