Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)
1935-01-26 / 22. (3574.) szám
^MC^MAGtAR-HlRLAP Holota interpellációban kér orvoslást az október 28-án Vágsellyén elhangzott magyarellenes szavalatért Prága, janiuár 25. Dr. Holota János nemzetgyűlési képviselő és társai interpellációt nyújtottak be az összkorinányhoz „a Vágsellyén október 28-án rendezett s a járási főnök jelenlétében megtartott ünnepségek igen súlyos magyarellenes kilengéseinek orvoslása tárgyában.*1 Az interpelláció, mely 2757/III. szám alatt most jelent meg a képviselőház hivatalos nyomtatványainak sorozatában, elmondja, hogy az október 28-iki állam ünnep vágsellyei megünneplésén a magyar lakosság is képviselve volt. Az ünnepséget maga dr. Csernyánszky Imre járásfőnök nyitotta meg szlovák és magyar nyelven, aztán egy szlovák ünnepi beszéd következett, majd Kovács Alajos negyedi igazgató-tanitó mondotta, el diszbeszédét magyaT nyelven. Mesztilha Mária tanítónő alkalmi ünnepi költeményt szavalt. — Az ünnepség utolsó pontjaként — folytatja szó szerint az interpelláció — az emelvényre lépett Hornyát M. diákgyerek és a nagy számban jelen levő magyar közönség mély megbotránkozására oly magyargyalázó költeményt adott elő, hogy csak a résztvevő magyarság fegyelmezettségének köszönhető, hogy nem tört ki a nyílt botrány, de minden magyar lélekben mélyen megbántva s a meggyaláztatás szégyenitő érzésével távozott a helyszínről. A „költői mü“ egyszerű prózai fordítása Így hangzik: — „Elkergettek hajlékomból, hideg volt, elszedték ruhámat, szomjas voltam, nem adtak vizet, éhes voltam, kővel etettek. Nevemet tiszteletlenül megváltoztatták. Szolga voltam, dehogy szolga, hisz igába fogtak és a saját földemen hajtottak, mint az ökröt. Megdolgoztattak, esőben, hőségben. Kezemet emelném, de meg van láncolva, mennék, de lábam meg van kötözve. Beszélnék, de levágják nyelvem. Könyörögni szeretnék, jaj, jaj, de korbáccsal felelnek. Siratom sorsomat s könnyeimet ököllel törülik. Bús vagyok, szomorú a sorsom, mert a járom a húsomba vág, a járom levágja lejemet s a saját földemen pusztulok el. Senki nem mos meg engem, még szemfödőt sem adnak, senki nem könnyez értem, el sem temetnek, nem is harangoznak. Le fiuk, le a deresről. Legyen mindenkinek ostorsuhintása, a szabadságot vérrel i keresztelik. Szakítsuk ki a korbácsot a kezükből és kedvünk szerint vágjunk végig rajtuk, hadd fájjon annak, aki eddig minket vert. Suhogjon a korbács és vágódjon végig rajtuk, hadid fájjon annak, aki eddig minket vert. Suhogjon a korbács és vágódjon végig a fekete rabló horda arcán, hogy annyi seb fakadjon a testén, ahány heg van a mi testünkön és annyi vér freccsenjen belőlük, amennyi könnyet és izzadtságot hullattunk és annyi évig nyögjön, ahány pillanatig minket sanyargattak.4' Talán külön nem is kell fejtegetnünk, hogy ezek a „költői44 célzások kire vonatkoznak. Az ünnepségen jelenlevő járási főnök is érezte, hogy valami helytelen történt, mert az ünnep szokásos berekesztése nélkül gyorsan eltávozott. — Felmerül a. kérdés, vájjon alkalmas-e a nemzetek együttműködésének előmozdítására oly költemény előadása nyílt nemzeti ünnepen, amely a köztársaság számottevő magyarságát valótlan rágalmak elhalmozásával vérig sérti? Helyénvaló volt, hogy az ünnepségen hivatalos egyenruhában részt vevő járási hivatali tisztviselők és csendőrök, mint a törvény, rend és béke őrei szó nélkül, sőt jóváhagyólag engedték a nemzetiséget sértő és gyalázó költemény elszavalását? Bizonyos, hogy az ünnepségen résztvevő soviniszták örömmel hallgatták a költeményt, de akkor nem szabad a demokráciát vezető eszmeként emlegetni, mert a demokráciával nem egyeztethető össze, hogy magyar többségi járásban a magyar nemzetiség hatósági személyek jelenlétében nyilvánosan gya- láztassék az állami ünnepségen. Felmerül a kérdés, hogy kit terhel a felelősség ezért a botrányban végződő ünnepség rendezéséért. Lehet, hogy a felelős személy azzal védekezik, hogy elfelejtette a cenzurálást. Ez azonban nem lehet mentség. Mert ebben az esetben is a szavalatot félbe lehetett és kellett szakítani, mert az első sorok után mindenki látta, hogy a költemény nem való a-z október 28-i ünnepi keretbe. — A magyar ember nem volt soha tolakodó és felkinálkozó. Már pedig ha a magyar ember olyan ünnepségen vesz részt, melyen nyilvánosan sértegetik és tudomására adják, hogy csak megtűrt, de nem megbecsült nemzetiség tagja, akkor ott magyar embernek helye nem lehet. Ilyen események után senki nem veheti rossz néven, nemcsak a vágsellyei, hanem a szlovenszkói és ruszinszkói magyarságtól általában, ha a jövőben nyilvános állami ünnepségen csak akkor veszünk részt, ha. a felelős rendezőség az ünnep, vagy az előadás programszámainak előzetes részletes ismertetésével biztosítja a magyar kisebbséghez tartozókat, hogy nem fognak oly események lejátszódni, mint Vágsellyén az idei állami ünnepen. — Kérdezzük az üsszkormányt: — Van-e tudomása arról, hogy VágBellyén október 28-án az állami ünnepségek keretében a járási főnök és számos más hivatalos személy, nemkülönben igen nagy számú magyar nemzetiségű ünneplő közönség jelenlétében otromba magyargyalázó költeményt szavaltak el? — Hajlandó-e megvizsgálni és pontosan megállapítani, hogy kit terhel a felelősség a. köztársaság nemzetei békéjének e súlyos megzavarásáért? — Hajlandó-e a kormány megfelelő preventív intézkedésekkel megakadályozni a vágsellyei esethez hasonló és a köztársaság konszolidálását semmiképen sem szolgáló incidensek ne ismétlődhessenek meg? Az országos választmány kSlönleges elbánást kiván Szlovenszkó számára az önkormányzati testületek szanálásánál A szlovenszkói járások és községek hátrányosabb pénzügyi helyzetét jogi eltérések is okozzák ZLATEFF TÁBORNOK, W, aj bolgár anmiszteretoök és ihadiügymaiuiszter. Pozsony, január 25. Szlovenszkó országos választmánya tegnap rendkívüli ütést tartott. A választmány az országos önkormányzat pénzügyi helyzetével foglalkozott s egyben állást foglalt az önkormányzati testületek szanálását célzó törvényterv dolgában. A választmány üdvözli a tervet, amely segítséget akar nyújtani a pénzügyileg szomorú helyzetben leve járásoknak és községeknek, de kifejezi azt a kívánságát, hogy a törvénytervezetet végleges formába való öntése előtt mutassák be az országos önkormányzati szerveknek, hogy azok kifejthessék véleményezésüket. Erre különösen Szlovenszkó esetében van szükség, mondja az országos választmány határozata, mert a szlovenszkói önkormányzat, elsősorban ü járások és községek pénzügyi helyzete sokka] vigasztalanabb, mint a csehországiaké és morvaországiüké. Ezt elsősorban az eltérő jogi helyzet és a leromlott gazdasági körülmények okozzák. Ez eltéréseket a 'tervezett (novellának él kelletne tüntetnie s ezért igen célszerű lenne, ha a törvényjavaslat ügyében a szlovenszkói országos választmány is kifejthetné véleményét A novellával uj bevételi forrásokat lehetne biztosítani, amelyekből a járások és községek rendszeresen tiörleszhhetnék eddigi adósságaikat és támogathatnák a szükséges beruházásokat. A választmány szükebb bizottsgot küldött ki, amelynek az lesz a hivatása, hogy rámiu- tason a szlovenszkói és a cseh-imorvaorszá- gi országos önkormányzat jogi helyzete közti eltérésekre, össze fogja állítani az egyes járások és községek eladósodottságának számszerű adatait s ezt tartalmazó emlékiratát illetékes helyre juttatja. Az országos választmány a tartomány gyűlés legközelebbi ülésé® előterjesztést fog tenni egy egymillió koronás kölcsön felvételére vonatkozólag. A kölcsönt Szlovenszkó az általános nyugdíjbiztosító intézetnél veszi föl és közkórházak építésére fogja .fölhasználni. Hitt icHúk lopok? A CESKÉ SLOVO jelentést közöl a szlovák néppárt végrehajtó bizottságának pozsonyi ülésé-i ről. E jelentés szerint az ülés nagyon viharos volt, mert a párt úgynevezett papi szárnya e azok között, akik a párt papi vezetését ellenzik, mélyreható ellentétek merültek föl. A pártban véglegesen dr. Tiso kerül túlsúlyba, ő a párt igazi vezetője, mig Hlinka. inkább csak reprezentáns. Az értekezleten Hlinka csak egészen röviden jelentette be, hogy a párt tovább is a péttsbouirgi egyezményt tartja politikai ideáljának, majd dr. Tiso hosszabb politikai program- beszédet tartott. Egyebek között azt mondotta, hogy a szlovák néppárt Szlovenszkón mindenkivel hajlandó együttműködni, aki Szlovenszkó autonómiáját akarja a centralizmussal szemben. A LIDOVÉ NOVINY szerint dr. Tiso' a gazdasági autonómia követelését fogalmazta meg. A végrehajtó bizottság háromtagú választmányra bízta az autonómista front előkészítését. A katolikus blokkról nem tárgyaltak Az úgynevezett cseh nemzeti ellenzékkel való együttműködés is elesik. A cseh és a német agrárpártok törvényhozói a VENKOV jelentése szerint közös értekezletet tartottak, amelyen az állatszindikátus, a gazdák tehermentesítése s az önkormányzati testületek pénzügyi gazdálkodása kérdését tárgyalták meg. A legközelebbi közös értekezletet a cseh agrárpárt végrehajtó bizottsági ülését követő napon, február 1-én tartják. Kelet! paktum A NÁRODNI STftED „Paktum vagy szövetség44 cimü vezércikkében a keleti paktum sorsát tárgyalja. Ma valamennyi nemzetközi tárgyalás elsősorban a lefegyverzésre irányul. Ez világos, de nagyon távolfekvő cél. Többféle utón érhető el. Ma az a nézet uralkodik, hogy előbb biztonságot kell teremteni s azután jöhet a lefegyverzés. A biztonságot regionális egyezményekkel akarják megteremteni. É regionális egyezmények közül a keleti paktum lesz a legfontosabb. Minden állam csak akkor érzi magát biztonságban, ha nem kell tartania szomszédaitól. Ha a keleti paktumra, vonatkozó tárgyalások hajótörést szenvednek, valószinüleg sor kerül egy francia-cseh- szlovák-orosz szövetségre. Prága, jan. 25. Franciaországnak legérdekesebb embere ma kétségkívül Eugene Paris, gyári munkás és milliárdos. A 30 éves, középtermetű, barna- arcú férfi, akinek a képét első oldalon közlik mosta3 náiban a nagy párisi lapok, olajos kezét törülgetve jön ki az autógyár műhelyéből és nyilatkozik milliárdos örökségéről. A történet, (unit elmond, ugv hangzik, mint egy amerikai film meséje. De az utolsó betűig igaz, minden állítást Ármányok igazolnak. A francia hatóságok hivatalosan értesültek különben az örökségről s Eugene Párig nem szívesen beszél róla, mert az érdeklődök valósággal megrohanják. — A nagybátyám, aki egyúttal a keresztapám is volt és akit Eugene Parisnak hívtak, mint engem, 16 évvel ezelőtt vándorolt ki Amerikába, — mondja. — Sokáig nem árt, a háború után végre életjelt adott magáról. Dél-Amerikából, ahol eredetileg letelepedett, Észa'k'Amérikába költözött es nagy vagyont szerzett. Két évvel ezelőtt halt meg. Meghatalmazottja, William Coweel felkeresett és átadta nekem nagybátyám végrendeletét, amely szerint rámhagyta minden vagyonát. — Olyan vagyont hagyott rám a nagybátyám, amit még csak elképzelni sem tudok, petroleiimkiitakal, 50.060 szarvasmarhát, egy egész falut San Francisko és Hollywood között és 30 millió dollár készpénzt. Nagybátyám azonban egy kikötést tett végrendeletéiben : mielőtt az örökséget megkapnám, az utolsó pillanatig dolgoznom kell és egyetlen fillér kölcsönt sem szabad felvennem— Két évvel ezelőtt, amikor a nagybátyám meghalt, úszómester voltam Biarritzban. Mikor a környéken kitudódott a dolog, az emberek valósággal lázba estek. Elhalmoztak a legkülönbözőbb ajánlatokkal. Egy nagy autógyár két gyönyörű kocsit ajánlott fel nekem, darabját 250.000 frankért. Azt mondták, hogy majd akkor fizetem meg az árát, ha akarom. De nem fogadhattam el az Ajánlatot, amint látják, egyelőre én magam foglalkozom autógyár' témái. Ha majd az örökséget megkapom, egy olyan kocsit fogok venni, amin én magam is dolgoztam. A bankok kölcsönöket kínáltak. Ha az aján’atokal elfogadom, az örökség nélkül is milliárdo-s lehettem volna. De én csali az egyenes utakat szeretem. Kél éve várok türelemmel. — De folytassuk, ahol elhagytam. Elmúlt a nyár és nem folytathattam tovább uszómesterségemet. Munka nélkül maradtam. Nagybátyám azonban kikötötte, hogy míg az örökséget meg nem kapom, szakadatlanul dolgoznom kell. És milyen nehéz manapság munkát kapni . . . Milliárdok forogtak kockán. Biarritzban semmi munkát neon kap töm. Végre itt az autógyárban sikerült elhelyezkednem, ahol nehéz munkát végzek, kis munkabérért. Már alig bírom ezt a munkát, mert nem vagyok az ilyesféléhez szokva. Eddig nagyobbrészt csak nyáron vök tam elfoglalva, mint úszómester. De amióta milliárdos lettem, keményen dolgoznom kell. — Biarritzban a velszi hercegnek és a kentd hercegnek is adtam uszóleckét. Buster Keatont és Su- zanne Lenglent is ón tanítottam úszni. Nagyon sok francia és spanyol arisztokratát ismerek, De ha gwz- dag leszek, nem fogom utánozni őket. Egészen másképpen gondolkodom, mint ezek az emberek. Ila moziba megyek a feleségemmel, ez nekem már elég szórakozás Ök semmiben sem tudnak már örömet találni. — De azért ^ nem sajnálom, hogy milliárdos leszek. Különben csak egy szobalányt és egy szakácsnőt fogok fogadni, ez elég lesz nekünk. A kisfiút mindig a feleségem fogja gondozni. Munkásembert akarok nevelni belőle. De ez még nem olyan időszerű, hiszen csak huszhónapos . . . Hogy mit csinálok o pénzemmel? Egy kis birtokot veszek, sokat fogok sportolni és baráti társaságba járni. — Nemsokára Amerikába átázom ügyvédemmel, j Remélem, hogy még ebben az évben hozzájutok az j örökséghez , « , Megkezdte működését Pozsonyban a Kivándorlás! Tanácsadó Prága, január 25. A pozsonyi országos hivatal közlönyében megjelent hirdetmény szerint Pozsonyban most- kezdte meg működését: a Szlovenszkói Kivándorlási Tanácsadó. Ezt a hivatalt a prágai külügyi intézet létesítette, illetve szervezte meg a pozsonyi országos hi- j vatal, a mezőgazdasági tanács, Pozsony városa, a csehszlovák nemzeti tanács és a szloven- szkói országos munkáshivatal segítségével. Az uj intézményt a felsorolt szervek kiküldötteiből alakult kuratórium vezeti. A hivatal a. kivándorolni szándékozó személyeknek tájékoz- j tatást ad a külföldi munka- és kereseti lehető- I ségekről s különösen arra ügyel, hogy a kiván- | dorló ne essék kivándorlási hiénák áldozatául. Az uj hivatalt egyelőre a mezőgazdasági tanács épületében helyezték el. Katakombák Mexikóin Newyork, január 25. Orozoo, gvadalajari érsek, akit tudvalevőleg a mexikói kormány kiüLdözött, néhány nap előtt egy elhagyott agyagbányálbam húsz lelkészt szentelt fel. A lelkészek egyszerű földműveseknek öltözve érkeztek a felszentelésre s azután elszéledtek a környékbeli falvakba. Orozco érseket a hivő földműves nép rejtegeti üldözői elől. Az érsek rejtekhelyről rejtekhelyre járva szentmisét mond s végzi a legszükségesebb papi funkciókat. Acapulco-hói érkezett hírek szerint egy katolikus lelkészt, aki titokban megkeresztelt egy újszülöttet, elfogták és súlyos pénzbírságra ítélték. A mexikói vallásüldözés méreteiről újabb s újabb hirek érkeznek. EGÉSZ KÖZSÉGEKET RABOLTAK KI A MEXIKÓI BANDITÁK Mexikó, január 25. Monté Blanco községet, amely Veracruz államban fekszik, tegnap fegyveres rablóbanda támadta meg. A rablók négy ellenálló lakosi meggyilkoltak, majd mindent, elraboltak a községből, ami elmozdítható volt. A banditák ezután Cbocomau községbe vonultak és ezt a falut is teljesen kifosztották. A milliárdos gyárimunkás Eugéne Parisnak roppant öröksége átvételéig szakadatlanul dolgoznia keli és egy fillér kölcsönt sem szabad felvennie 4 ■ IIIIWI—I 1935 január 26, szombat
