Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)
1935-01-25 / 21. (3573.) szám
1986 Január 25, péntek. <i>x«:gaiA\ag^arhirlai» ■ KéZCAZDA^Lfir1 . A kttlkereskedelml forgalom kilátásai (l l) Prága, január 24. Az 1934. év külkereskedelmi forgalmáról és a külkereskedelmi forgalom mérlegének adatairól ismételten beszámol tünk. A statisztikái hivatal a mérleg aktívumának jelentős emelkedéséről számol be s a most közzétett újabb adatokból megállapítható, hogy a kivitel javulása az elmúlt évben nem volt egységes jellegű, amennyiben nem terjedt ki valamennyi importállamra. Az 1933. év adataihoz viszonyítva. 1934-ben 1435 millió koronával emelkedett a kivitel értéke. Németország vezet Ebből a többletből egyedül Németországra 512 millió esik, mivel Németország az elmúlt év folyamán mintegy 50 százalékkal több árut vásárolt Csehszlovákiától, mint az előző évben. A Németországból Csehszlovákiába importált áruk értéke ezzel szemben mindössze 33 millió koronával, vagyis mintegy 3 százalékkal emelkedett. Ha tekintetbe vesszük, hogy a külkereskedelmi forgalom adatait koron a valutában közli a statisztikai hivatal és ha nem hagyjuk s zárná t-á- i eon kívül azt a körülményt, hogy a korona devalválásával a külföldről importált áruk értéke az 1933. év adataihoz viszonyítva húsz százalékkal magasabb, akkor arra a megállapításra kell jutnunk, hogy német-csehszlovák viszonylatban a kivitel ötven százalékkai javult s a behozatal mennyiség tekintetében visszament. Ennek a különben örvendetes ténynek megvan a maga hátrányos oldala is. Csehszlovákia legnagyobb külkereskedelmi partnere Németország. A legtöbb csehszlovákiai áru Németországba kerül s a Csehszlovákiába importáló államok sorában ugyancsak első helyen Németország áll. 1933-ban a német-csehszlovák külkereskedelmi mérleg 165 millió koronás passzívumot eredményezett, az Í934. év mérlege már 314 millió korona aktívumot hozott Cseh Szlovákiának. A hiba ott'van, hogy Németország a legutóbbi megállapodás értelmében nem készpénzzel, hanem áruval fizet. , , | . • •. A német-c sehs zlovák kiír ing Csehszlovákia szempontjából a ma érkezett kimntatás szerint Január 23-án, vagyis tegnap 29.86 millió márkával aktív, ami annyit jelent, hogy Csehszlovákiának Németországgal szemben áruszállításból mintegy 283.6 millió korona követelése van. Ez a 283.6 millió korona úgynevezett befagyott követelés s e befagvott követelések ösz- szege nem sokkal marad mögötte annak a 314 millió koronás . aktívumnak, melyet az elmúlt éV mérlege német viszonylatban hozott. ... de nem fizet A németországi kiviteltől nem sokat, remélhet Csehszlovákia-. Németországnak nincsen devizája s nem tud fizetni. • A német kereskedelemügyi és a pénzügyi kormány ezt ismételten -leszögezte, sőt német- becsületességgel odáig ment, hogy CsehszlovákLáva-1 megállapodást kötött- a német-csehszlovák külkereskedelmi forgalom olyan szabályozására, melynek értelmében a kliring aktívumának eltüntetése, illetve kiegyenlítése érdekében fokozza a Csehszlovákiába irányuló kivitel mennyiségét mindaddig, amíg egyensúlyba kerül a fizetési forgalom mérlege, -a mérleg egyensúlyának helyreállítása után a kölcsönös árucsereforgalmat 1:1 arányban ki vágj a lebon v-oll tani. Németországnak árura, főképpen nyersanyagra volt és van szüksége, tehát ott vásárolt-, ahol lehetett, mármint ahol készpénzfizetés nélkül lehetett. Csehszlovákia adott árut s az exportőrök keveset törődtek azzal, hogy hogyan és miként kapják meg a szállított áru ellenértékét, mint ahogyan nem törődtek azokkal a figyelmeztetésekkel, melyek a- csehszlovákiai sajtóban ismételten megjelentek ée amelyek arról szóltak, hogy csínján kell bánni a németországi kivitellel. Az -exportőrök most már csak olyképpen juthatnak pénzükhöz. ha a német áruk importját Csehszlovákia a kétszeresére emeli, vagy akkor, ha a mai import mellett Csehszlovákia, csak fele annyi árut exportál Németországba, mint amennyit 1934 bQn szállított oda, CsBkken a ma-yar-csehszlovák forgatom volumenje A külkereskedelmi mérleg részletes adatai között szerepel a magyar-csehszlovák forgalom kimutatása ifi. A kimutatásból sajnálattal kell megállapítanánk, hogy a Szlovenszkó és Kárpá'alja számára olyannyira fontos magyar viszonylatban a forgalom mérete visszaesett. A Magyarországból Csehszlovákiába behozott áruk értéke az 1933. év 167 millió koronás behozatalával‘szemben 39 millióval 12-8 millió koronára. csökkent A Magyarországba* irányuló kivitel 1933-ban 190 és 1984-ben 164 millió korona volt. A kivitel visszaesése 36 millió. Sovány Vigasz, hogy a mérleg még így is 26 millió koronával aktív. 1933-ban a magyar-csehszlovák külkereskedelmi mérleg 38 millió koronás aktívumot eredményezett. Magyar-csehszlovák viszonylatban egyre súlyosabban érezhető az a hátrány, melyet az évek óta tartó szerződésenkivüli állapot jelent. A kompenzációs egyezmények rendszere nem elé- giti ki a partnereket s legfőbb ideje lenne, hogy helyreállítsák a normális gazdasági kapcsolatokat. Szlovenszkó és Kárpátalja már így is nagyon sokat vesztett a magyar piac szűkülése miatt, de a történelmi országok exportipara Is érd a szerződésen kívüli állapot hátrányos oldalait. Remélhető, hogy a rövidesen meginduló kereskedelmi tárgyalások során létrejön egy kielégítőbb megállapodás. Áttekintés Vessünk egv pillantást a fontos importál!amo- kat felsoroló alábbi táblázatra, mely a behozatal és a kivitel adatait millió koronás tételekben tartalmazza: Behozatal Kivitel 1933 1934 1033 1934 Németország 1211 1244 + 33 1046 1558 +512 Ausztria " 299 325 + 26 722 770 + 48 Amerika 464 355 —100 428 494 + 66 Anglia 279 332 + 53 360 461 +101 Franciaország 381 410 + 29 834 290 -r 34 Hbl-landia " 187 236 + 49 266 271 + 5 Kömánia 177 186 + 9 222 271 + 49 Jugoszlávia 231 200 + 31 107 250 + 62 Svédország 68 121 + 53 111 166+55 Törökország 83 35 — 48 70 155 + 55 Belgium m 154 + ?2 147 157 + 10 Magyarország 167 128 - 39 190 154 — 30 Lengyelország 190 284 + 44 158 139 — 19 Argentína 98 15S + 6Ó 66 1’? +47 Kína 19 32 + S 46 76 + 30 Oroszország 109 96 — 13 76 32 —44 Törökország, Argentína és Kína Szembeötlő az angliai kivitel fokozódása, de igen nagy mértékben emelkedett a' Törökországba, az Argentínába ée a Kínába irányuló export Az utóbbi három államba irányuló kivitel emelkedése, hír szerint a fegyverkezési ipar szállítmányainak fokozódásával függ öesze. Franciaország és Oroszország Nagy csalódást keltett a francia-csehszlovák kereskedelmi forgalom újabb fordulata, 1934-ben Csehszlovákia 29 millió koronával nagyobb értékű árut importált, a franciák ezt az előzékenységet nem honorálták és az. elmúlt évben újabb 34 milFó koronával csökkente lék a Franciaországba bevitt csehszlovákiai áruk mennyiségét. A francia-csehszlovák mérleg passzívuma, amint azt már jelentettük, 57 millióból 120 millióra ment föl. • A passzívumot természetesen nemes valutával kell- kiegyenlíteni. Igen érdekes- az orosz-csehszlovák forgalomra vonatkozó kimutatás. A behozatal 109 millióról 13 millióval 96 millióra és a kivitel 76 millióról 44 millióval 32. millió koronára esett egy év alatt. Az 1934. évi oroszországi kivitel mindössze 6 százalékát teszi ki az 1934. évi kivitel értékének. Valószínű, hogy a folyamatban levő kereskedelmi tárgyalások olyan egyezményhez vezetnek, mely gátat: vet a további hanyatlásnak és lehetővé, teszi az orosz-csehszlovák kereskedelmi kapcsolatok intenzívvé tételét, A kilátások nem a legjobbak, mert az oroszoknak sincsen pénzük. Hosszú- lejáratú hitelt igényelnek és a legszívesebben pénz helyett áruval fizetnek. Németország kűlforgalma 1934-ben (MEK) Berlin, január 24. Németország ktH- forgakna az elmúlt év decemberében erősen hanyatlott ée a novemberi 10 milliós kiviteli többlettel szemben 45 millió márka passzívumot tüntetett feL A decemberi,passzívum legnagyobbrészt az Európával való forgalomra esik. A novemberi, decemberi ée az egész 1934. évi külforgalom a következőképpen alakult (millió márkában): Bevitel: november 345.7, december 399.2, január-december 4.451.0 Kivitel: november 355.7, december 353.7, január-december 4.166.9. A bevitel, amely május óta állandóan csökkent, decemberben 53 millió márkával, vagy* 15.5 százalékkal emlkedett. A bevitel emelkedése az élőállatokon kívül minden árucsoportra egyaránt kiterjedt. Viszonylag legjobban emelkedett — novemberrel szemben közel egyötöddel — az élelmiszerek ée italok bevitele. Ezek között is első helyen állott a vaj, kávé és déligyümölcs. Itt csupán a gyümölosbeviteb nél volt kisebb csökkenés. A nyersanyagbe vitelnél az emelkedés novemberrel szemben kerek 14 százalékos és majdnem minden árucikkre kiterjedt. Legjelentősebb volt az emelkedés a gyapjú, len, bőrök és irhák, kaucsuk és vasércek bevitelénél. De ugyancsak emlkedett az előző két hónappal szemben a készárubevitel is. A bevitel emelkedésében elsősorban az európai államok vezettek, különösen Spanyol- oTSzág, Anglia. Olaszország, Norvégia, Hollandia és Csehszlovákia. A tengerentúli államok bevitele csak kisebb mértékben emelkedett, sőt az Egyesült Államoké tovább is csökkent. A kivitel a maga 354 milliójával majdnem a novemberivél mozgott egy színvonalon (356 millió). A kivitel csökkenésében első helyen szintén az élelmiszerek és italok állottak. A nyersanyag- és készáruki vitel majdnem olyan volt, mint novemberben. A kivitel orrszágok- szexinti megoszlása sem változott sokat novemberihez viszonyítva és csupán Olaszország, Svájc, Franciaország és Spanyolország felé emelkedett, míg Svédország és Ausztria félé csőkként. A tengerentúli államok közül csak Argentína felé emelkedett a kivitel. A decemberi külforgalom passzívuma tehát tisztán a bevitel rendkívüli emelkedésének terhére írható. Az egész évi külforgalom aránylag igen magas passzívumában főszerepe szintén a bevitel rendkívüli ■' emelkedésének (5.9 százalék) és méginkább a kivitel még erősebb hanyatlásának (14.5 százalék) volt, A bevitel emelkedése körülbelül egyenletesen oszlott meg valamennyi árucsoport között, míg a kivitel csökkenésének főtényezöje az áraknál bekövetkezett 4—5 százalékos visszaesés volt. Németország fáé aktív Magyarország külkereskedelmi mérlege Budapest, január 24. (Budapesti szerkesztőségünk telefonj elöntése.) Magyarország 1934. évi külkereskedelmi forgalmáról most megjelent statisztika adatai szerint Magyarország kivitele Németország felé 1934-ben az előző évvel szemben csaknem megkétszereződött. Évtizedek óta most vált először aktiwá Magyarország külkereskedelmi forgalma Németországgal szemben. Eddig a magyarországi kivitel értéke lényegesen alatta maradt a Németországból Magyarországra hozott áruk értékének. Az 1934 évet megelőző hat esztendő alatt a magyar külkereskedelmi mérleg passzívuma Németországgal szemben 441 millió pengőt tett, ki. Az elmúlt esztendőben Magyarország Németországból 43.70 millió pengő értékű árut hozott be, mig Németországba 89.-Ifi millió pengő értékű árut exMit kapunk a valutákért? Prága, január 24. Ké 100 pengőért .*,•••« 453.5# 100 achiilingért .t*... 448.75 100 zlotyért . .................... 453.— 10 0 lejért ............................... 15.47Í 10 0 márkáért 880.50 100 dinárért ...................... 53.80 10 0 svájci frankért.................. 773.— 10 0 francia frankért .... 157.79 100 Uráért............................... 203.4# 1 amerikai dollárért . . » « 23.80 1 angol fontért . , , B e 117.50 Mit fizetünk a valutákért9 Prága, január 24. Ki 100 pengőért „ 456.50 100 schillingért ...... 451.75 100 zlotyért ..................... . 456.— 10 0 lejért ............................... 15.77! 10 0 márkáért ....... 884.50 100 dinárért ....... 54.20 100 svájci frankért .... 776.— 100 francia frankért ..... 158.30 100 Hráért..................... 204.60 1 amerikai dollárért . , „ 24.-~ 1 angol fontért ....*» 118.50 poriált. Egy évvel azelőtt a Németországgal való külkereskedelmi forgalom még 18 millió pengő passzivuimioit mutatott. n I I I 5 1 K| Páratlan kedvezmény a P.M.H. olvasóinak. fl Ternyel László sze'keszíésében megjelent „Gabonamonopölium'* című müvet kiárusítjuk. Hogy minden olvasónknak lehetővé tegyük a gabonamonopólium és az azzal összefüggő rendeletek, va’amlnl a szlovenszkól és kárpátaljai árak megismerését, a 120 oldalas könyvet e szelvény beküldőinek 7’5ü korona helyeit 2*50 koronáért bérmentve szdllitiuk. A 2’50 koronát levérbélyegben lehet a megrendelőlaphoz csatolni. — Amíg a készlet tart — 4 A prágai devizapiacon London 0J6S8, Newyork 0.06, Buenos Aires 5, Oslo 4, Kopen- hága és Stockholm 3, Tallin 2, Alexandria 0.50, Belsingfors 0.40, Liszabon és Milánó 0.25, Montreal 0.10 koronával javult, Amszterdam 1.50 és Zürich 0.875 koronával gyengült. (Nagy érdeklődés nyilvánul meg a Budapesti Nemzetközi Vásár iránt.) Budapestről jelentik: Január 15-ig’ lehetett 10 százalék helydijkedvea- ménnyel jelentkezni a Budapesti Nemzetközi Vir cárra. Eddig az időpontig 900 magyar nagy- én középvállalat jelentette be részvételét Az előjeleik ezerint a vásár jelentősebb és anyagában gazdagabb lesz a múlt évinél. A Vásár egyes kiálMtó csoportjai iránt máris rendkívül nagy érdeklődé* nyilvánul meg. Eddig a legerősebbeknek ígér* köznek a texil, a vas- és gép, a villamossági* valamint az élelmiszer-csoportok. De szakadatlanul folynak a jelentkezések a többi csoportokban is. (Olaszország múltévi kiHforgahna.) Milánó* hói jelentik: Olaszország az elmúlt év decemberében 760.54 (az előző óv hasonló hónapjában 712.99) millió líra értékű árut vitt be, míg 'kivitele ugyanakkor 586.45 (514.06) millió lírára emelkedett. így a decemberi külfor- igalom mérlege 224.09 (198.93) millió lírás , passzívumot tüntet fel. Az elmúlt egész év, bevitele 7664.74 (az előző évben 7431.79) mik lió lírát ért el, kivitele pedig 5231.51 (5000.55) millió líra volt. Az elmúlt év külforgalnni mérlege ezek szerint 2433.23 millió lírás be- vitel! többlettel zárult az előző esztendő 1441.24 milliós passzívumával szemben. A külforgalom ily nagyarányú rosszabbodásában csak kisebb szerepe volt a bevitel emelkedésének — mindössze 232.95 millió líra és sokkal fontosabb a kivitel igen nagyarányú — 759.04 millió lírás csökkenése. (Az amerikai munkabérpolitika kövefikein menyei.) Newyorkból jelentik: A fehérnemű-* gyárosok szövetségének közlése szerint New-* york, Pennsylvania és Connectiout-államban többszáz gyár beszüntette üzemét, mert képtelen volt a nemzeti újjáépítő bizottság által megállapított munkabérek alapján haszonnal dolgozni. A munkaadók elhatározása több mint 20.000 munkást tett kenyériéi enné. ÉRTÉKTŐZSDE Üzletiden és gyenge a prágai értéktőzsde Prága, január 24. (Pragoradio.) A hivatalos spekuláció ma arra törekedett, hogy az árfolyamokat a prémium pozíciók számára kedvezővé alakítsa és ez okból mindjárt a tőzsde elején eladásokat eszközölt. Elsősorban Skoda. Berg és Hütten, Poldi. valamint Scllier gyengültek. Az első árfolyamok az egész vonalon alacsonyabbak voltak a tegnapi tőzsdezárlati árfolyamoknál. Az üzlet szűk határok között mozgott és csak miután a prémiumok kérdése tisztázást nyert, tudott megélénkülni és a javulás a Skoda-kuliszból indult ki. A hangulat tőzsdezárlat felé barátságosabb lett. mivel kiderült, hogy a Skoda-kulisz pozíciója az eléggé magas árfolyamot, tekintve kedvezőnek mondható és hogy a spekuláció árut keres megvé9
