Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)

1935-01-25 / 21. (3573.) szám

Im e 6vf 21 (3573> Slám *P6ntefc *1935 Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki, külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki, • R képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség; Prága II., Panská alicel2, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, HL emelet • • TELEFON; 3 0 3>11. ® • SÜRGÖNYÖM HÍRLAP. PRAHA. Kulturhá%épifok (fg) Prága, Jamiuiár 24. Egy föitünésre számot miem tairtó kis ihir húzódott meg néhány nappal ezelőtt lapuink kultura-rovatában- A rövid hiradás egy olyan nemes magyar kulturcselefkedetről számolt be, ami fölött ibiün 'volna egyszerűen napirend­re térni • A bír Szögyiénlbűi kelt s néhány egyszerű szóval azt jelenti be, begy felépült Szügy én magyar kultu'riháza, amelyet a község tudós katolikus plébánosa, dr. Hálózd Kálmán egy­maga költségén emeltetett. Senfciimás egy fil­lérrel sem járult hozzá s a magyar kiutlura legújabb falusi templomának minden téglája osaíkis egy ember kulturrajongását s népe iránti odaadó szere tétét dicséri. S miért fordította szerény jövedelmének nélkülözhető koronáit a szügy érni pajp épp kiultuTházépitésre? Erre a kérdésre egyik ba­rátjának levélben a következő választ adta (bocsánatot kérünk Haiczl Kálmántól, hogy az ügy érdekében megsértjük a levéltitkot): Ma oly időket élünk., hogy miég a jótékonyság­nál is meg kell néznünk, mire adunk vala­mit és nem lenme~e más, fontosabb cél, amely­re a segély fordítható lenne. Ha templom, iskola kell, szent kötelességünk adakozni, de á nép. kultúráljanak emelését és helyes irány­ira terelését-éppen a mi népünknél ugyancsak mérhetetlen fontosságúinak tartom. A toultur- házak létesítése életszükséglet s ezek kereté­ben helyet foglalhatnak: az olvasókör, az if­júsági egylet, a Karitász, a SzMKE, a sport­klub, a dalárda, a könyvtár, egyszóval min­den, ami a magyar népnek keresztény erköl­csi alapon nyugvó kultúráját előmozdithatja, ápolhatja. A pap egymagában kevés; de ha érzéke vau hozzá, igen sokat tehet. S ott, ahol a tanítók is iellkükön viselik a nép művelő­dése ügyét, minden megy. Megszívlelendő szavak! És megszívlelendő cselekedet! A nép kultúrájának emelése a kisebbségi sorsban élő népek számára foko­zott mértékben létkérdés. Hiszen ha a kisebb­ségi nép kulturális téren elmaradt- a többségi nemzetek színvonalától, gazdasági téren sem állhatja meg a kérlelhetetlen versenyt. S mi lehet hathatósabb eszköze népünk művelődési kedvének fokozására, mint az állandó kultur- há-z, amely a könyv, az uíjság, az előadás, a szórakozás, a magyar dal szellemi fegyverei­vel szüntelenül magához vonza a hétköznap gondjaitól fásuló lelkeket. A szellemi felüdü­lés, a tanulás, a gazdasági önképzés világitó gócpontjai országszerte a magyar kulturhá- zak, amelyek — hála a magyar nép kultur- öntudatának s a vezetők lelkes példamutatá­sának — az utóbbi években igen sok helyen fátépültek már. A lélekemelő példákban eddig-sem volt hiány. Számos esetről tudunk, amikor a falu gazdái és földművesei fogataikat és saját ke­zük ingyen munkáját ajánlották föl a Ibultur- bázépit éshez: az egész falu egy etem éneik kö­zös erőfeszítése hozta létre a kuliturházait. Sok helyen egyesek jelentősebb adománnyal is hozzájárultak a házépítő akció sikeréhez. Ed­dig azonban • nem tudunk oly esetről, hogy egyetlen egy ember nemes elhatározással százszázalékosan a maga költségén építtette volna föl faluja kultur'házát. Most már erre is megvan a ragyogó példánk! Kisebbségi társadalmunknak hány és hány jómódú, egy-egy falu szellemi vezetésére hi­vatott tagja van, aki még a mai súlyos gaz­dasági viszonyok között is megengedhetné magának a Haiczl Kálmánéhoz hasonló nemes Utazik Göring vagy nem utazik? Élénk kombinációk Göring állítólagos lengyelországi útja körűi Varsóban cáfolják a hirt ■ > Páris biztosra veszi azt > > Lengyel- német tárgyalások a londoni francia-angol fisszejövetellel egyidejűleg Pitsudski és Hitler a keleti paktum kérdését tisztázza Páris, január 24. A francia lapok szenzá­ciós feltálalásban közük azt a hírt, hogy Göring porosz miniszterelnök január végén Lengyelországiba utazik, ahol tiszteletére Potocki Alfréd gróf nagy vadászatot rendez. Berlini politikai körökben állítólag nagy je­lentőséget tulajdonítanak e vadászkirándulás­nak s különösen arra mutatnak rá, hogy a lengyel-német tanácskozás ugyanarra az idő­re esik, amikor Flandin és Laval Londonba utazik. A párisi és a berlini hirt a lengyelek ugyan határozottan megcáfolják és kijelentik, hogy Göring lengyelországi utazásáról jelenleg szó sincsen, de a francia lapok a cáfolat ellenére való színűnek tartják azt és behatóan foglal­koznak vele. Német hivatalos körök sem erő­sítették meg az utazás hírét, úgyhogy azt tényleg fenntartással kell fogadni, de a fran­ciák azt mondják, hogy ha az utazásra esetleg most nem kerül sor, akkor később okvetlenül találkozni fog Pilsudski és Hitler egy-egy delegátusa. A Havas-ügynökség szenzációs hírével kap­csolatban a lapok fölvetik a kérdést, vájjon Németország és Lengyelország a keleti pak­tűmről akar-e tárgyalni. Az Excelsior szerint Hitler Göringet különleges megbízatással küldi Pilsudskiho*. Mint ismeretes, a brit kor­mány nyomatékosan kérte a berlini és a var­sói kormányt, hogy fogadja el a keleti paktu­mot 8 éppen, ezért a két hatalom a tartózkodó magatartás ellenére tárgyalni akar a fontos kérdésről. Valószínű, hogy Lengyelországnak és Németországnak egyforma feltételei lesz­nek a keleti paktum elfogadásánál. A Figaro szerint Göring tábornokot hivatalosan küld­ték ki a lengyel kormányhoz. Franciaország és Anglia a londoni tanácskozások íolyamán nem határozhat a német fegyverkezés kérdésében, ha a birodalom nem ismerteti kellő időben fel lógását a biztonsági kérdésben. Göring azért utazik Lengyelországba, hogy arra kér­je a lengyel kormányt, hogy az a birodalom­mal megegyező álláspontot foglaljon el a biz­tonsági kérdésben. Hatályon kívül helyesli Versailles kronai záradé a Berlin, január 24. A Deutsche Allge- meine Zeitung párisi munkatársa azt a szen­zációs hirt közli, hogy Parisban Anglia kez­deményezését várják a versaillesi szerződés katonai záradékainak megszüntetése érdé* kében. A lap szerint az angolok ahhoz a fel­tételhez óhajtják kötni a katonai klauzulák felfüggesztését, hogy a volt központi hatalmak aktivan vegyenek részt a népszövetség mun­kájában ég nyilatkozzanak a fegyverkezési konvenció elfogadásáról. Egyelőre nem tudni, vájjon a német lap állításának reális háttere van-e. MacDonald barátfa Hitlernél London, január 24. Lord Allén Hurtwood, az angol nemzeti munkáspárt szervezője teg­nap Berlinben Hitlerrel, Göringgel és más politikai személyiségekkel tárgyalt Hurtwood MacDonald közvetlen környezetéhez tartozik és a német politikusokkal valószínűleg a le­fegyverzés kérdéséről tanácskozott. Egyelőre azonban nem tudni, vájjon a tárgyalás hiva­talos volt-e, vagy magánjelleg'.!. A keletázsiai orosz-japán versengés uj fejleményei Japán kiűzi a kínai csapatokat Jehol tartományból Oroszország katonai iparvidékké épili ki Távol Keletet Ui orosz vasútvonal a Csendes óceánig - Felkészülés mindenfelé D a i r e n, január 24. A japán katonai hatóságok kijelentik, hogy a japán hadsereg uj kínai hadműveleteinek célja Jehol meg­tisztítása a banditáktól és az, hogy a kínai katonaság végleg elhagyja Jehol tartományt. A japánok eltökélt szándéka, hogy átlépik a j nagy kínai falát. A vezető japán lapokból ki­olvasható, hogy a japán kormány az újabb kínai sikerek felmutatásával igyekszik meg­nyugtatni a közvéleményt, amelyet nyugtala­nít az a körülmény, hogy Japán a flottatárgya­áldozatkészséget! ? Mindenütt, aihol magának a népnek nem áll módjában a kulturiház föl­építése, jeűetntkeznie kellene egy vágy több Haiczl Kálmánnak! Előttünk áll a nemes magyar példa! Aki leheti s aki felelősséget érez -népünk jövője iránt, a példát kövessed lások folyamán zsáikuccába került. A flotta- tárgyaláson Japán hajlandó elfogadni a Csen­des óceáni békét, ha ennek fejében Amerika elismeri Japán különleges jogait és helyzetét a távoli keleten. A japán hadsereg tegnap óta folytatja elő­nyomulását Kína belsejébe. A hadvezetőség kijelentette, hogy az offenziva mindaddig tartani fog, amíg a japán-kinai tárgyalások nem fejeződnek be kellő eredménnyel. A kí­nai haderők vesztesége ismeretlen. Fekingben a tábornokok sürgősen összehívott konferen­ciát tartottak, hogy megbeszéljék a helyzetet és kellő intézkedéseket foganatosítsanak a japán előnyomulással szemben. A kínai ka­tonai hatóságok egyelőre mindössze tiltako­zásukat fejezték ki Matsuji ezredesnél, a pekingi pipán katonai bizottság vezetőjénél ée leszögezték, hogy az uj japán offenziva a japán-kinai fegyverszüneti szerződés súlyos megsértését jelenti. Az orosz ellenlökés Moszkva, január 24. A szovjetkormány leg­újabban nagy erőfeszítést tesz a távol keleti vidékeken az esetleges japán támadások meg­akadályozására. Az orosz terv több évtizedes programból áll és főcélja az. hogy orosz Mandzsúriából elsőrendű katonai értékű ipari államot alakítson. A terv középpontjában a Bajkál tótól a Csendes óceánig vezető aj vasútvonal megépítése áll. E vasútvonal a transzszibériai vonallal pár­huzamosan, de attól néhány száz kilométerre északra futna végig. Segítségével az oroszok azt remélik, hogy Középázsia és a távoü keleti vidékek között fenntarthatják az összeköttetést abban az

Next

/
Oldalképek
Tartalom