Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)

1935-01-23 / 19. (3571.) szám

2 TRWM-AWitARHlRLMí 1985 január 28, sgerfla. kai és ideálokkal dolgozó orosz történelme bizonyítja. Az eddigi törekvések sorra likvi­dáltatnak. Yilágforradalomról, Kina meghó­dításáról, a polgári világgal való szakításról nincs többé szó. Ha a régi törekvésekből semmi sem marad, — mi újat tervez Litvi- nov? Mondják, a főcél most az ország belső erejének és rendjének csodálatos intenzitású megszervezése. Azt mondhatnék: egy belföldi álom, a szocializmus végigálmodása. Elvitat­hatatlan, hogy ennek az álomnak megvalósí­tása könnyebbnek látszik, mint minden más álomé. S ha a nagy belső törekvés valóra vá­lik, akkor bizonyára elérkezik az idő, amikor a hatalmas Oroszország újból külpolitikai ál­mokat kezd álmodni.-----o-----­Kine vezték a magyar : honvédség ui veretűit : B u <i a p e s január 22. (Budapesti, szer- < kész tőségünk telefonjaién té«e.) A hivatalos c lap mai száma, közli a honvédség legfőbb ve­zetésében beálló változásokról szóló kormány- 1 zói kéziratokat.. A kormányzó vitéz Kárpéthy Ka,málló gyalogsági tábornokot, a honvédség főparancsnokát saját kérelmére felmentette s egyben különös elismerését fejezte ki. Ugyan­csak fölmentette Röder Vilmos gyalogsági tá­bornokot. a vezérkar főnökét állásától és ne- _ ki és különös elismerését fejezte ki. Vogt Wal- ’ deniár gyalogsági tábornokot, a honvédség fő- ' parancsnokának helyettesét egészségi állapo- j tára való tekintettel menti fel a kormányzó . s egyben az elsőosztályu magyar érdemkeresz- ^ tét adományozza neki. Ezzel egyidejűén közű j a hivatalos lap, hogy a kormányzó február elseji hatállyal vitéz S'hvoy István aJtáborno- , kot a honvédség fő parancsnokává és soron- kiviil gvailogsági tábornokká nevezi ki. Vitéz Somkuthy tábornokot a vezérkar főnökévé és al tábornaggyá, vitéz Sipo«3 Árpád altáborna­gyot a honvédség föparanacsuokának helyette­sévé, vitéz Nagylaki Rácz Jenő tábornokot a vezérkari főnök helyettesévé és vitéz Kérész- ^ tes Fiseher Lajos tábornokot a kabinetiroda ,, főnökévé nevezte ki. t — Vlasák miniszter utóda. A Lidové No­viny értesülése szerint a Vlasák meghatalma­zott miniszter nyugdíjazásával megürült pénz­ügyminisztériumi elnökségi osztályvezetővé dr. Kalfus miniszteri tanácsost nevezik ki, aki eddig a törvényelőkészítő és tanulmányi Osztályokat vezette. Dr. Kalfus uj hivatalának átvétele után is intenziven részt fog venni az emlitett osztályok munkájában. Munkács, január 22. (Saját munkatársunk­tól.) A ruszinszkód városok Ungvár, Munkács, Beregszász, Nagyszöllős és Szolyva kereskedő szervezeteinek és ipartársulatainak kiküldöt­tei szombaton délután értekezletet tartottak Munkácson Hausmann Ernő elnökletével a villányárak leszállításának kérdéséiben. Az értekezleten a kárpátaljai közhasznú villany- társulat is képviseltette magát Merfait igaz­gató, Hraibár Vazul főmérnök és Koós János munkácsi telep igazgató által Hausmann el­nök az áramfogyasztó kárpátaljai közönség nevében közölte az árleszállitási akció követe­léseit. A főkövetelés az, hogy a villanytársaság egész Kárpátalja területén egységesen 30 százalékkal szállítsa le a villanyárakat. A villanytársaság képviseletében Hrabár főmérnök ismertette a társaság helyzetét, amely felifogása szerint nem engedheti meg a 30 Százalékos árcsökkentést.. Közli azonban, hoigy a társaság uj kedvezményes árszabást készít elő. Ez a nap,pali áramfogyasztásnál, a többlet,fogyasztásnál, s a kirakatmegvilági- tásnál nagyobb átalánykedvezményt fog tar­talmazni. Hausmann elnök erre újból hangsúlyozta, hogy az áramfogyasztók egységes és általános leszállítást követelnek. Ha erre a villany­társaság nem hajlandó, akkor a megegyezés lehetetlen és a villany sztrájk tovább fog tartani. A társaság képviselői e bejelentés után visszavonultak tanácskozásra s hosszantartó 'megbeszélés után Merfait igazgató bejelen­tette, hogy az igazgatóság hozzájárulása esetén 10 szá­zalékos egységes és általános árengedményt helyezhet kilátásba, de ennek keresztülvitele csak akkor lehet­séges, ha a fogyasztók azonnal megszüntetik a sztrájkot. ? ' - • A városok kiküldöttei erre ugy határoztak, hogy a 10 százalékos kedvezményre vonat­kozó javaslatot az e*?yes városok külön-külön , tárgyalják le, majd január 27-én gyűlnek lösszé újból Beregszászon közös értekezletre s ott adják meg a társaságnak a végleges választ. A háztulajdonosok ás kereskedők emlékirata A mozgalom eseményei közé tartozik az az em­lékirat is, amelyet a munkácsi háztulajdonosok szö­vetsége a kereskedelmi körrel karöltve nyúj­tott be Rozsypal országos elnökhöz. Az mi- lókirat ismerteti a kárpátaljai városoknak a vil- lanyrészvénytársasággal folytatott tárgyalásait s rámutat arra, hogy a köztársaság legszegényebb országrészében az áram a legdrágább, éspedig ki­lowattóránként 3.95 Ke, holott Prága 2.70, 6 Bafa 1.05 Kc-ért adja az áramot. A memorandum aláírói kérik az országos elnököt, hogy a kor­mányzat, kapcsoltassa be a ezlatinai állami só­bányákat a társaság hálózatába s az így elért jövedelemtöbbletet teljesen egészében a kisfo­gyasztóknál eszközlendő árcsökkentésre for­dítsák. A központi nyugdíjbiztosító a reeszkont Budapest, január 22. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése.) Gömbös Gyu­la miniszterein öli ma délelőtt a miniszterel­nökségen fogadta az ellenzéki pártok vezéreit és velük hosszabb megbeszélést folytatott a választójog reformjával kapcsolatban készült kormánytervezetről. A miniszterelnök tájéko­zódott az egyes ellenzéki pártok felfogásáról a választójog kérdésében. Eekhardt Tibor, a független kisgazdapárt vezére s Eraszt Sándor prelátus. a keresztény gazdasági párt vezére már régebben ismertette álláspontját, _ ma délelőtt Rassay Károly, a liberális párt vezére, valamint a szociáldemokrata párt vezetősége fejtett© ki álláspontját a miniszterelnök előtt. Politikai körökben arra számítanak, hogy a niai miniszterelnökségi tanácskozásokon lé­nyegesen tisztázódtak a választójog- körüli vé­I IMII lilHiMW ■! I Pl' IPII 11—I Mii ' Hl HHM JÉHIII HM i " iiimí|flB«a«tlWB intézettel és a poéta takarékkal karöltve 30 mil­lió korona összegben hosszúlejáratú kölcsönt fo­lyósítson a társaságnak alacsony kamatláb mel­lett az országrész, illetve az állam szavatosságá­val 6 a kamatokban való megtakarítást szintén ai áram árának csökkentésére fordítsák. A memo­randum eürgeti a kárpátaljai községek számára az elektrizációs szubvenció gyors kiutalását g kéri. hogy a közműnk a ügy á minisztérium minél előbb fejeztesse be az T'n'g folyón emelendő vil­lanytelep építését és annak bérbeadásával legye­nek tekintettel a kis fogyasztók érdekeire. Az emlékiratot aláírta a munkácsi háztulajdonosok szövetsége és a Munkácsi Kereskedelmi Kör. A memorandumhoz csatlakozásukat jelentették be eddig Ungvár városa, Munkács városa, Popovice, PicOia, Demko, az országos választmány tagjai; Zajic képviselő, a munkácsi vegyesipartársulat, az ungvári kereskedelmi köT, az ungvári ipartár- sulat. a munkácsi betegbiztosító pénztár és a. magyar nemzeti párt munkácsi körzete. le mén vek ós ennek alapján a kormány a ter­vezetben végrehajthatja a még szükséges mó­dosításokat, úgyhogy a javaslat rövidesen a parlament elé kerül. Ma este az egységes párt vezetősége ta-ft ülést, majd nagy párt vacsora lesz, amelyen Gömbös Gyula miniszterelnök ismertetni fogja a magyar kormány legközelebbi terveit Kánya külügyminiszter Budapesten Budapest, január 22. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Kánya Kálmán kül­ügyminiszter ma délelőtt visszaérkezett Buda­pestre. A kora délutáni órákban felkereste Gömbös Gyula miniszterelnököt, akinek részle­tesen beszámolt a jugoszláv-magyar üggyel kapcsolatos genfi eseményekről. A kápátaljai villanysztrájk első győzelme: 10 százalékos árleszállítást ajánl föl a rutzimzkái villanytársaság ■ ■ A városok január 27-én adták meg válaszukat az ajánlatra * * GimMss az ellenzék vezéreivel tárgyalt a választójogi reform ügyében (3) — Donnerwetter! Megmondják-e végre, hogy hol vagyok, miért tartanak itt és mikor engednek szabadion? Érdes és öblös volt ez a hang. Wikenas feszülten figyelte minden árnyalatát. A Látogató vállat vont és egykedvűen le­ült az idegesen ágáló férfi elé egy öblös karos székbe. — Erről nekem fogalmaim sincs. — Akkor mi a csodának látogatott meg engem? Mit akar? — Azzal bírtak meg, hogy megtudakol­jam, nincs-e valami kívánsága, nincs-e vala­mi panasza, amin segíthetnénk. A fogoly gúnyosan felnevetett és öles lép­tekkel mérte végig a szobát. — Az ördögbe is! Hogy nincs-e valami i kívánságom, nincs-e valami panaszom? Gyanutalanul jövök át. ennek az országnak, ennek a Monasiának a határán, kérem, le­gyen nyugodt, erőt veszek az érzelmeimen é3 nem mondok olyat díszes országukról, aminek alapján aztán jogosan foghatnának itt, útlevelem, papírjaim rendben vannak. Ahogy megérkezem Kaunába s a pályaudva­ron sétálgatok, hogy várjam a Revaisba indu­ló vonat begördülését, elém lép egy titok­zatos ur, megfordítja a kabátja hajtókáját, valami pléh lemezre mutat és felszólít, hogy feltűnés nélkül kövessem. Mintha valami nemzetközileg körözött betörő, hamis kártyás, vagy kém volnék. Elönt az epe, kiabálni kez­dek, ekkor négyen vesznek körül s hirtelen berángatnak egy üres váróterembe, ott se szó, se beszéd, megkötözik a kezem, lábam és bahajitanak egy autóba. Aztán elhoznak ide, beraknak egy szobába, az ajtóm e!é állí­tanak egy őrt, akit három óránként másik vált fel. Nélkülük még a döbel yu-ra sem mehetek. Lármázok, kiabálok, semmi. Szépen beszélek, könyörgök, sem,mi. Olykor-olykor beállít egy töpörödött kis zsidó és sunyd mo­solygással kérdezi, hogy miben lehet szolgá­latomra. Most meg betoppan ön és azt kérdi, hogy mi a kívánságom, vagy mi a panaszom. Hát kérem, mondja meg őszintén, gaugszterek kezébe kerültem-e és ka igen, mit akarnak tőlem? Mennyi a váltságdíj? Wikenas előhúzta cigarettatárcáját és ked­ves mosollyal nyújtotta a volt gárdatiszt felé. Az bosszúsan hárította el kezével a kedves­kedést és várakozásié,Ijesen nézett látogató­jára. — Meg mondaná-e, kérem, végre, mi ez a l komédia? Miért szedték el összes Írásaimat, még a legszemélyesebb feljegyzéseimet is? Mit akarnak velem?... Mit akarnak velem?... Ez már üvöltve szakadt ki belőle. Két kezé­vel a homlokához kapott, arca egészen ki­vörösödött a dühtől és Wikenas önkénytelenül vonta kissé hátrábhra székét. — Ebben a kényszerű helyzetiben meg kell nyugodnia ... Ttt magasabb érdekekről van szó, amelyek ellen semmit sem téliét. Igye­kezzék ihát beletörődni a dologba és jó képet vágni a rossz játékhoz... ! — De nem törődöm bele ... | — Már pedig bele kell törődnie, mert nem változtathat rajta. Ön itt hermetikusan el van ; vágva a világtól. Nincs vasrács az ablakán, i mégis kilátástalan volna minden menekülési kísérlet. Minden lépését figyelik. Árgus- szemek őrzik. — Tudom, érzem... De ez mégis csak botrány ... Egy birodalmi polgárral igy bán­ni... Honnan veszi Monasia ezt a bátorságot? Hát azt hiszik, hogy egy német poLgárral már mindent lehet? Hogy ki vagyunk szolgáltatva a világ minden ripőkjének és mindenki az arcunkba rúghat? No hát én majd megtaní­tom az urakat. Olyan kártérítést fizetnek ... — Ebben az irányban megnyugtathatom. Bőségesen kárpótolva lesz mindenért. A két­szeresét kapja annak, amit Revaisban kere­sett volna. Az pedig szép pénz, ha jól tudom, öt dollár esténként. — De én ott akarok lenni Revaisban, érti? Itt nemcsak a pénzről van szó. És nekem nem kell az önök pénze. Torkig vagyok ezzel a komisz játékkal. Már igy' is több, mint hu­szonnégy órát vesztettem. Két nap múlva már jelentkeznem kellene az Allhambrában. És én ott akarok lenni. Ha én egyszer alá­írtam egy szerződést, azt állom is, ha a pokol minden ördöge szövetkezik ellenem. Érti? Wikenas vállat vont.. — Már pedig ön nem ker il el Revaisba, legalább is bizonyos időn belül nem... — Bizonyos időn belül? Szabad talán meg­érdeklődnöm, mennyi az a bizonyos idő? Két nap? Három nap? Egy hét? — Hát ez túlságos optimizmus! Münckendorf akkorát csapott az asztalra, hogy a hatalmas tölgyfabutor minden p orrí - Icájában megrem ege tett. — Mit? Egy hetet mondottam és ez túl­ságos optimizmus. Ez már hallatlan. Bandi­ták. Gaugszterek! Wikenas felmelkedett székéről. Célját most .már elérte, megfigyelhette emberét az indu­lat kitöréseinek széles skáláján ál. Figyelte minden mozdulatát, arcizmaiuak .minden íre&düLését ée gyakorlott szeme jól beidegezte azt, amire szüksége volt. — Sajnálom, hogy nem találtam nyugod- tább hangulatban. Okosan akartam önnel be­szélni, de most még — ugy látszik — nem lehet. Ha később megnyugszik valahogy ós szüksége volna valamire, valami kívánsága volna, készséggel állok rendelkezésére. — Nemi kívánom önt látni, — mondta gőgös hangsúlyozással a gárdatiszt. — Nekem ezzel a társasággal nincs tárgyalni valóm. Wikenas vállat vont. — Ahogy gondolja, — mondta közömbös hangon. És fejét kissé megbiccentve távozott a szoibáböl. III. Ugyanakkor, amikor Wikenak autója megállt a rejtélyes villa bejárata előtt, Jua- nita, a szép spanyol táncosnő, megjelent a Merais étteremben. Királynői termeiét nerz-bunda borította, erotikus szépsége annyi­ra feltűnő volt, hogy az étterem előkelő kö­zönsége szinte elibüvölten nézte. Az eléje siető pincérek hódolattal üdvözölték, az egyik a bundáját segítette le, a másik szolgálat- készen mutatott egy diszkrét kis asztal felé, amely ott állt két vörösmárvány oszlop köizött, egy kecses szökőkút mögött, a harmadik pe­dig mint egy szertartásmiester várta az utasí­tásokat. Juanita szeme kutatva szaladta végig az asztalokat. Pontosan egy Öra volt és ebben az idő'ben állapodott meg Wikenasszal, de a fiú még nincs itt. Szinte sértődött büszke­séggel ült a felkínált asztalihoz, nem igen történt még meg vele, hogy randevún neki kellett volna várakoznia. Az ételhordó és aiz italospincér állott asztala mellé. — Kissé későbben. Várok valakire. Felnyitotta táskáját és tükrébe pillantva pár simítást végzett arcán. Olyan közömbö­sen ült ott, mintha nem érezné, hogy sok férfiszem éhesen s vágyakozással tüzel feléje, (Folytatása következik^ ■ in i inn t. immi ni J IMÍ1UFII inog A li Jl WiLLIAM CROOKE KÉM REGÉN v E 7MIUI1HF MAMUT

Next

/
Oldalképek
Tartalom