Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)
1935-01-20 / 17. (3569.) szám
Mai számnak a Képei Héttel 28 oíÉtf - fiffá T— fe ^ 17 íE569V szárn • Vasárnap • Előfizetési ár: évente 300. félévre 150. negyedévre 76. havonta 26 Ki., külföldre évente 450, félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Ki. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes sxArot ára 1.20 Ki, vasárnap 2,— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség. Prága II., Panská ilice 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFONI 303-1 1 ©« SŰRGÖNYCIM HÍRLAP. PRRHR. Az. osztrák kérdés Prága, január 19. A Saar-kérdóst tehát sommásan elintézte a népszövetség, de most, következik a nagyob- bik gond: Ausztria ügyének rendezése. Mi lesz Ausztriával? A formula adva van a római egyezményben, a kereteket már Rómában felvázolták, most az érdekéit hatalmakon a soor, hogy e nagyvonalúan felvázolt kereteket reális politikai tartalommal töltsék ki. Ne vágjunk elébe az eseményeknek és egyelőre kíséreljük még pusztán történelmi alakjában szemügyre venni a kérdést. Az osztrák kérdést mai formájában tulajdonképpen 1848 vetette fél. Ausztria egy történelmi anakronizmus, amelyből a dolgok rendjén politikai szükség lett. Amit jól látott Palacky akkor, amikor híres memorandumában kimondta, hogy Ausztriát „ha nem lenne, ki kellene találni'',—. mutandjs mutatás .— ma. is. igazság, s a viliig sorsának intézői ina is igyekeznek mindén érővel érvényt szerezni neki.. Sajátságos történelmi helyzete van Ausztriának* a nacionalizmus századaiban. Az első nagy hullámverése a nacionalizmusnak, mely a francia forradalomból öntött ki s elborította a feudális Európát, Ausztrián tört meg, de nem úgy, hogy az 1 osztrák császár megverte Napóleon hkdáit''(&őt-Bhég a'forradalom rongyos és szedett- védett seregét -is inkább Csak bibliái átkokkal, mint ágyúgolyókkal ostromolta, s a francia határokon állomásozó hadseregeknek, melynek élén osztrák herceg állott, egyetlen puskalövése nem volt a forradalom számára s mindössze egy dörgedelmes tiltakozást repített Páris felé. amikor Mária Terézia leányát a nyaktiló alá vonszolták), — hanem úgy, hogy beléoltotta. a forradalmár vérébe a „legalitás" kőtőszerét s e Metternioh-féle szertől elkábult héroszt könnyű volt azután a történelmi szemétdombra, hajítani. Ami ezután következett, majdnem egy évszázados elkeseredett küzdelem, amelyet az Európában szerte fel-fel eszmélő nemzetek vívtak Ausztria ellen. A német nemzeti küzdelem, amely az uocárói később a porosz király palotájába nyomult be és a mozgalom élére emelte a királyt, hogy Poroszországból a nagy német egység magvát teremtse meg, azzal végződött, hogy Ausztriát kiszorították a német Bundból, elvették V. Károly történelmi örökségét tőle,, de viszont, amikor a végső összeomlás fenyegette, segítségére siettek. Az olasz Piemontból indult el a harc, amelynek utolsó fejezete végeredményben a világháborúban zajlott le akkor, amikor Trieszteti ' is visszaváltotta az olasz nemzet magához, de most, mikor Ausztria majdnem a végveszedelem szélén állt, mely ellen másfélszáz évig szakadatlanul vérezve és fogyva küzdött: Rómából nyúlik ki feléje az oltalmazó kar. S ezt a kart támogatják nemcsak Párisiből, ahonnan a másfélszázados küzdelem sorár mindig kapott egy-egy döntő lökést Ausztria a sir felé, hanem azok a szláv nemzetek is, melyek nemrég vívták ki nemzeti önálóságukat Ausztriától. Ausztriát újból most készülnek. — Pa- laeky szavai szerint — „kitalálni" Géniben. A kitalálást megneheziti, hogy Ausztria népéről nem lehet egészen pontosan tudni, hogy mit akar. Ausztria népét ugyanis a lehető legnehezebb nemzetiségileg kvalifikálni. Ne feledjük el, hogy a mai Ausztria végeredményoen egy, a történelem éjszakájába elmerült rendszernek ittmaradt csonkja. A régi világ inkább stilizált, mint élő hagyományainak esü-. lógása talán még rém kopott meg rajta, de gyökereit a világháború vihara' végkép kitép-, te. Ausztriában voltak ennek a régi világnak legszebb nyaralói, nyugdíjas garnizonjai. .Becsben élt a nagy császárság egész személyzete, lakájoktól és udvari szállítóktól a minszteeeA nemzetközi katc icsság elhagyja a Saar-vicléket Edén: Nem elé? a jószándék, a béke Isiteket vár - Marseillaise a berlini rádióban Géni, január 19. Edeu lord íöpecséíör tegnap a genfi rádióban előadást tartott Anglia számára. Edén lord hangoztatta,, hogy Anglia politikája Európával szemben az, hogy a barátságos kapcsolatokat a kontinens államai között minél jobban kimélyitse. Edén lord annak a reményének adott kifejezést, hogy a Saar-vidéki népszavazás szerencsésebb korszak jövetelét jelenti. Á népeknek a közös érdek oltárán súlyos áldozatokat kell hozniok, ha őszintén akarják a békét. A puszta jóakarat egymagában nem elégséges, hogy pz4 a célt éTérjék, Edén ezután elismerését fejezte ki a Saar-bizottság tapintatos és nyugodt munkája felett, amelyet elsősorban Aloisi báró érdemének tulajdonit. Előadásának végén hangoztatta Edén lord, hogy reméli, Németország be fogja tartani adott szavát és Vatikán Város, január 19. Az ,.0bser- vatore Romámé" csodálkozásának ad kifejezést, hogy a német birodalmi kormány nem tartotta szükségesnek olyan nyilatkozat közzétételét. amely a saarvidéki katolikusokat megnyugtatta volna. A lap reméli, hogy ezt a nyilatkozatot rövidesen megteszi a német birodalmi kormány. Berlin, január 19. Tegnap este Berlin egy tulajdonképen nem jelentőségteljes, de azért figyelemreméltó barátságos gesztust mutatott Franciaország felé, amennyiben a hallgatók meglepetésére a berlini rádió féltizenegy órakor a nemzeti szocialista kormány uralomra.jutás a óta első-ízben csendült fel a francia nemzeti himnusz, a Marseillaise. A Marse- illaise-t ez alkalommal Hams Friedricih nevű iró előadásának bevezetéséül internálták. A.z előadás cinre: „A nagy Napóleon". A zenei bevezetés természetesen tudatos demonstrá ció volt, amellyel Németország Franciaországnak akart kedveskedni. Laval közvetít Olaszország és Abesszínia között Páris, január 19- A ,,Petit Párisién" genfi tudósítójának jelentése szerint Laval külügyminiszter tegnap közvetített az olasz-abe^szi- niai konfliktus ügyében a két szembenálló fél a Saar-vidéken egyetlen egy polgárnak sem kell szenvednie politikai magatartása miatt. Elvonul a nemzetközi rendőrség Géni,.január 19. A Havas-iroda értesülése szerint a népszövetség tanácsa tegnap éjszaka elhatározta, hogy a Saar-vidéken állomásozó nemzetközi rendőrséget feburár elsején kivonja a Saar-vidékröl. A nemzetközi hadsereg katonái közül elsőnek az olaszok fogják elhagyni Saar-vidéket. Páris, január 19. Tegnap mintegy ötszáz menekült lépte át Saar-vidék és Franciaország határát. A menekültek egyrészét Toulouse- ba, másik részét Strassburgba irányították. között. Mind a két fél kölcsönösen garantálta, hegy nem fognak egymás ellen ellenségesen fellépni, Anglia és Franciaország pedig az 1906-os szerződések értelmében garantálni fogják Abesszínia területi függetlenségét Remélik, hogy a vitát, amely a népszövetség taBelgrád, január 19. A kalocsai érsekség még 1921-ben pert indított a jugoszláv—magyar döntőbíróság előtt az érsekség 15.000 holdat kitevő bácskai birtokának 'visszaadása iránt, illetve — tekintettel arra, hegy ezeket a birtokokat a jugoszláv agrárreform utján kisajátították — megfelelő kártérítés iránt. A döntőbiróság most hozott ítéletet ez ügyben s eszerint a jugoszláv kormány teljes j náesában rendkívül kényes helyzetet teremtett volna, sikerül közmegelégedésre levenni a napirendről. Lengyelország és e kisebbségi kérdés Varsó, január 19. A lengyel lapok élénken kommentálják a tegnapi genfi eseményeket, amelyek, — amint ismeretes — a lengyel kormány kisebbségi javaslatával vannak kapcsolatban. A lapok kivétel nélkül hangoztatják, hogy a tegnapi kisebbségi vitán a lengyel delegáció nem vett részt. A lapok konstatálják, hogy azzal, hogy a lengyel delegáció abban a pillanatban, amikor a népszövetség tanácsában kisebbségi kérdések kerülnek szóba, elhagyta az üléstermet, bebizonyította, hogy a lengyel kormány változatlanul kitart amellett az álláspont mellett, amelyet Beck külügyminiszter szögezett le a népszövetség előtt a múlt év szeptemberében. Ezzel szemben a lengyel delegáció ma részt vett abba a vitában, amelyet egy íel- sösziléziai kérdésben indított meg Pless herceg panaszirata, de amelyre vonatkozóan az 1922- ben Géniben létrejött lengyel-német kölcsönös kisebbségi szerződés szolgáltat alapot. kártérítéssel tartozik a kalocsai érsekségnek. A bíróság kimondta, hogy a perbeli birtok az érsekség tulajdona s ha azt a jugoszláv kormány lefoglalta, úgy ezért telje- kártérítést köteles adni. A döntőbiróság legközelebb tartandó iilé- ! sén a kártérítési összeget fogja megállapi- | tani. . I * Vatikán a Saar-vidék katolikusaiért A Jugoszláv-magyar döntőbíróság kimondta, hogy a jugoszláv kormány a kalocsai érsekség lefoglalt birtokaiért teljes kártérítéssel tartozik kig, s ennek az életformának természetéből következett, hogy németül beszéltek ugyan az emberek, de nem éreztek németül, hanem osztrákul — ami egészen mást jelent. Az osztrák mindig patrióta volt, s ma is az — élső fokon az, 6 csak másodfokon német. Ezt az igazságot nehezen lehetne elvitatni Ausztria mai uraitól. A mai Becsben sok az anakronisztikus vonás, sőt sokszor kinosan üti meg az embert, egy-egy hang. egy-egy mozdulat, egy-egy ruhadarab, amiből inkább valami gőzös és elszánt tiltakozás szó! hozzánk a kor szel leme él len, m*int m egbékélés a. sorssal és csedes ragaszkodás valami kedves és becses hagyományhoz. Természetesen mindez csak a ma diagnózisa, lehet hogy holnap egészen más képet kap a szemlélő Ausztriáról, hiszen az uj nemzedék egy erős szociális és egy még erősebb nemzeti eszmeáramlat sodrában eszmélt a világra, — de ami a jövő alakulását illeti, ne feledjük el, hogy az osztrák néplélek legerősebb gyökerei ma- is rendíthetetlenül a katolicizmusban vannak. Ami egyéniség van az osztrák nép jellemében, az ezekből a gyökerekből táplálikózik, s akármilyen irányba dől el Ausztria sorsa,, nem lelhet vitás, hogy az osztrák nép osztrák voltának alapja mindig a katolicizmus lesz. Ez a latin karakterisztikum az osztrák népben, — ha tehát nyelvében rémet is, lelkében inkább latin s ez a mé.yben gyökerező kettősség teszi, hogy szinte sorsszerűén meg kell maradnia hídnak a Branner lábainál morajló latin és a bajor Alpokat ostromló germán nép tenger között. Ausztria külön középenrópai elhivatottságát pedig az adja meg. hogy magas kultúrájánál fogva jelentős szerep illeti még a dunai áramok együttműködésében.-----ö—
