Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)
1935-01-19 / 16. (3568.) szám
1935 január 19, szambát. <l>Sft<ffl-MAofovR-HlRLag 3 A népszövetség döntése: Március 1-én Németországhoz csatolják a Saar-vidéket Hitler feltűnést keltő nyilatkozata a versaiilesi békeszerződésről - - Laval válaszol Hitlernek Megingott a Fiandin-kormány pozíciója Genf. január 18. Tegnapi számunkban már! jelentettük, hogy a délutáni órákban létre-1 jött a megegyezés Franciaország és Németország között. Amint jelentettük, a legkényesebb vitás pont a Saar-vidék úgynevezett de- militarizálása volt, amelyhez a békeszerződések 42. és 44. paragrafusa alapján ragaszkodott h ranciaország. A német kormány megbízottja még délután közölte Aloisi báróval,, a népszövetség Saar-bizotíságának elnökével, hogy a birodalmi kormány nem kiván akadályokat gördíteni a visszacsalolásnak a béke- szerződések értelmében való lebonyolítása elé. Ezek után már csak részletkérdések maradtak fenn, amelyeket Franciaországnak és Németországnak a visszacsatolással kapcsolatban még tisztázni kell. Kilenc óra előtt néhány perccel azután összeült a népszövetség tanácsa, meghozta döntését, amely mindössze három pontból áll és lényege az, hogy a Saar-vidéket minden felosztás vagy megeson-j kitás nélkül 1985 március elsején visszacsatolják a német birodalomhoz. A népszövetség döntésében még kimondja, hogy az egyes vilárral, aki többek között kijelentette, hogy kész Franciaországgal szemben minden további területi követelésről lemondani, amennyiben JídSémA NIVEA Téli sportoknál, valamint hideg időben dörzsöljük be alaposan arcuncat és kezünket ^ Nivea-Creme, vagy Olaj-jal. Bőrünk nem lesz érdes és nem veszti el rugalmasságát. A Nivea-Creme-OIaj mé!yen behatol a bőr= szövetbe, védi a bőrt és ellenállóvá teszi. CREME, Ke 3.oo-!3.oo / OLÁH . Ke !2.oo, 22.oo^3IÍP^ tás kérdéseket Németországnak Franciaországgal közvetlenül kell elintéznie. A Kandtii-komáay kritikus órái Franciaország a birodalomnak a többi nagy nemzetek közöt való egyenjogúságát elismeri. — Természetesen — mondotta Hitler — a versaiilesi békeszerződéssel szakítanunk kell. Ennek a diplomáciai okmánynak érvényét, amely alkalmatlannak bizonyult arra, hogy békét hozzon a világnak, meg kell szüntetni. A nyilatkozat során, amelyben ismételten hangsúlyozta Hitler Franciaországgal szemben táplált békés szándékait, újból visszatért a ver- saillesi békeszerződésre s a „Prager Tagblatt44 szerint a következő kijelentést tette az újságíró előtt: — Az óriási győzelem, amelyet a Saar-sza- vazás hozott meg a birodalom számára, logikusan elitéli a versaiilesi békeszerződést, amelyet abban a hiszemben konstruáltak meg, hogy a birodalomtól a Saar-vidéket már csak azért is könnyű lesz elszakítani, mert ott 150.000 francia él. Mit láttunk azonban? Tizenöt éves szolgaság és a népszövetség vagyis Franciaország ellenőrzése után nemhogy 150.000, de mindössze 2000 franciát számlált a Saar-vidék. Nem csoda tehát, ha az ilyen igazságtalanságokra fölépített szerződés az emberiségnek nem tudta meghozni a békét és a nyugalmat. Nyilatkozatának végén Hitler az egyenjogúság kérdéséről beszélt, s többek között a következőket mondotta: — A német birodalom nagy áldozatot hoz akkor, amikor területi követeléseiről lemond, de ezt abban a meggyőződésben teszi, hogy szolgálatot teljesít a béke ügyének. Most a világ többi részén a sor, hogy mérlegelje a birodalmi kormánynak ezt a nagyjelentőségű elhatározását. Ez azonban nem jelenti, hogy akár én, akár az uj Németország valaha is lemondjon jogairól. Mi visszautasítunk minden olyan különbségié-* vést, amely a morális vagy anyagi egyenjogúság kérdésében felmerül, akár ma, akár a jövőben. Az én véleményem szerint csak egyféle egyenjogúság létezik, amely az államok és népek szuverenitásán nyugszik. A francia lapok kivétel nélkül élénken kommentálják Hitlernek ezt a nyilatkozatát, amelyet a birodalmi kancellár közvetlen a népszavazás eredményének kihirdetése után adott az újságíróknak. Paris, január 18. A ma reggeli francia sajtó feltünéstkeltő híreket közöl a Fiandin- kormány nehézségeiről. Egyes politikai körökben a váratlanul jelentkező francia kormányválságot kapcsolatba hozzák a Saar- vidéki népszavazás eredményével. A hivatalos helyről érkező jelentések ugyan cáfolják ezt a kombinációt és hangoztatják, hogy a kormány gazdásági programjának keresztülvitele körül támadtak komoly nehézségek. A radikális párt parlamenti klubja ugyanis azt követeli a kormánytól, hogy a gabona- törvénnyel kapcsolatban bizonyos változtatásoknak adjon helyet. Állítólag a kormány a rokkantsegély és nyugdíj leszállításának i tervéve! is foglalkozik az erre vonatkozó törvényjavaslatot azonban az illetékes bizottság már elutasította. — A „Journal44 mai számában Gignoure volt államtitkár az ipari termelés ellenőrzéséről és szabályozásáról szóló törvénytervezettel foglalkozik és nagyon aggályosnak tartja ezt a kísérletet az állam szempontjából Parlamenti körökben azonban biztosra veszik, hogy Flandin miniszterelnök, akit rendkívül'-ügyes parlamenti taktikusnak ismernek, meg fogja találni a módját, hogy kiküszöbölje a mai ellentéteket, feltéve, ha a nehézségek, amelyekkel a kormánynak meg kell küzdenie, nem gyökereznek túlságosan mélyen. Laval a Saar-kérdis megoldásáról és következményeitől Németország egyenjogúságinak elismerése esetén visszatér Génibe Géni, január 18. Laval külügyminiszter tegnap a népszövetség tanácsában válaszolt Hitler békeszózatára. A külügyminiszter beszédében kifejtette, hogy a Saar-vidéki népszavazás meghozta Európa egyik legkényesebb kérdésében a döntést. A népszövetség elrendeli a Saar-vidék visszacsatolását a német birodalomhoz és Franciaország már a népszavazás megejtése előtt kategorikusan kijelentette, hogy a szerződések tiszteletének alapján áll és eleve tudomásul veszi a döntést, amelyet a népszavazás fog meghozni. Ennek ellenére figyelmezteti azonban a tanácsot arra, hogy feladata a Saar-vidék visszacsatolásáról szóló döntéssel még nem ért véget, mert nem szabad elfelejteni, hogy egész sereg megoldásra váró kérdés van, amelyet tisztázni kell még mielőtt a Saar-vidéket a birodalomhoz csatolnák. Ezután Laval rátért Hitler beszédére; — A német birodalom feje tegnapelőtt beszédet intézett a Saar-vidék népéhez és azt mondta, hogy a saarvidéki nép visszatérésének a német hazához a legnagyobb fegyelem mellett és makulátlanul kell végbemennie. Ebben a beszédében a birodalmi kancellár, akinek őszinte békeszándékairól meg vagyok győződve, kijelentette, hogy semmiféle represszáliá- val nem fognak élni azokkal szemben, akik, élve a népszavazásnak szerződésben biztosított szabadságával, nem szavaztak a birodalomhoz való visszatérés mellett. Ennek a kisebbségnek meg kell találnia biztonságát azokban a kötelezettségekben, amelyeket a múlt év júniusában és decemberében a birodalmi kormány ünnepélyesen magára vállalt. Francia- ország emberi szempontból megnyitotta határait a saarvidéki menekültek számára, mert azokkal szemben, akik a népszavazás körül kifejtett tevékenységük miatt veszélyeztetve érzik magukat a Saar-vidéken, nem leket megtagadni a menedék jogt. Ének ellenére tudomásul kell venni azt, hogy a saarvidéki menekültek problémája nemzetközi probléma és ennek a megoldása a népszövetségre vár. A francia kormány már most bejelentheti, hogy erre vonatkozólag emlékirattal fogja fölkeresni a nép- szövetség tanácsát. — A népszavazás eredményéről tett nyilatkozatában Hitler kancellár ismételten hangoztatta békés szándékait s rámutatot tarra, hogy január 13-a döntő lépést jelent a népek megbékélésének utján és hogy a német birodalomnak többé nincsenek territoriális követelései Franciaországgal szemben. A birodalmi kancellárnak ezt a kijelentését Franciaország nevében ünnepélyesen tudomásul veszem. Meggyőződésem, hegy a mi államainknak egymáshoz való közeledése az európai béke legfontosabb problémája. Franciaországnak békés szándékai vannak, de történelme arra tanítja, hogy feltétlenül meg kell védenie biztonságát Nem vitatjuk el más nemzeteknek ehhez való jogát sem. Ezután La^lal azt fejtegette még beszédében, hogy a német birodalomnak nemcsak kijelentésekkel, hanem ezúttal cselekedetekkel is be kell bizonyítania békés szándékait. Ilyen bizonyíték lenne például a német kormány részéről a csatlakozás a keleti paktumhoz. Laval után Litvinov és Edén szólaltak még föl, mind a ketten rámutattak arra, hogy a következő legfontosabb lépést Európa Németországtól várja s remélik, hogy a birodalom nem fog most már vonakodni, hogy visszatérjen Genfbe és résztvegyen az európai hatalmak együttműködésében, Hitler szerint szakítani kell a versaiilesi szerződi lekkel Prága, január 18, A „Prager Tagblatt44 párisi jelentése szerint a „Paris Midi44 munkatársa beszélgetést folytatott Hitler birodalmi kanceL Berlin, január 18. Hitler kancellár a Hearst- lapok levelezőjének is nyitlatkozaíot adott, amelyben megismétli azokat a kijelentéseket, amelyeket a „Paris Midi44 munkatársa közölt Hitler nyilatkozatában többek között megállapítja, hogy a német népet büszkeséggel tölti el a népszavazás eredménye. —- Többizben kijelentettem, — mondotta a kancellár, — hogy a Saar-vidék visszatérte után a birodalomnak nincs többé területi követelése Franciaországgal szemben. Ezt a kijelentésemet most a világ közvéleménye előtt megismétlem. Ezután Hitler hangoztatja, hogy a békéért a német nép hajlandó nagy áldozatokat is hozni, de jogairól nem mondhat le* — „Békét akarunk, de nem lehetünk becstelenek!44 — fejezte be nyilatkozatát Hitler kancellár, Ugyancsak beszélgetést folytatott Hitler kancellárral Ward Price, a Daily Mail munkatársa, aki többek között azt a kérdést intézte a birodalmi kancellárhoz, hogy milyen feltételek mellett hajlandó Németország visszatérni a népszövetségbe? Erre a kérdésre Hitler azt válaszolta, hogy Németország teljes és abszolút egyenjogúságának elismerése esetén hajlandó Genfbe visszatérni. A német birodalom egyenjogúságának elismerése egyben feltétele a keleti és római egyezményhez való esetleges csatlakozásának is. Osusky a népszövetség feladatéréi Prága, január 18. A csehszlovák iskolai rádió ma délelőtt Í1 óra 5 perckor közvetítette dr. Osusky párisi csehszlovák követ genfi előadását a népszövetség tizenöt esztendejéről. Dr. Osusky előadásában hangoztatta, hogy egy nagyon jelentőségteljes ténnyel ünnepli a genfi intézmény fennállásának 15 eszteh- dős jubileumát, a nagyjelentőségű tény: a döntés, amelyet a Saar-kérdésben hozott és amely a német kormánynak átadja március elsején a Saar-vidéket. A Saar-probléma megoldásában dr. Osusky tanujelét látja annak, hogy Európa meg tudja védelmezni civilizációját. Az európai civilizáció lelke az adott szóhoz való törhetetlen ragaszkodás és hűség. A Saar-kérdés sima elintézését az tette lehetővé? hogy a versaiilesi békeszerződést aláíró hatalmak hűségesen teljesítették vállalt kötelezettségeiket. A tegnapi döntés is bebizonyította, hogy a népszövetség tudatában van nagy hivatásának. Zavartalan nemzetközi élet csak akkor lehetséges, ha az adott szót betartják. A népszövetség feladata abban áll, hogy vigyáz arra, hogy az egyes államok eleget tegyenek vállalt kötelezettségeiknek. Előadásának további részében a népszövetség munkájának a nemzetközi politikai életben játszott szerepével foglalkozott. yámSorompó választja már el a Saar-vidéket Franciaorszántól
