Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)
1935-01-18 / 15. (3567.) szám
2 «pra:gai-A\\g^arhi rlai> 1935 január 18, pAniók. Ha Pozsonyba jön, ne mulassza el meglátogatni az újonnan átalakított PARK KÁVÉflÁZAT Séta-tér 12. szám A saarvidékí helyzet TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON. A tiszta kép mindig jofofc, mént a txáinmtfélie íhatár-ozatlao)ság. * Guzdtasági kérdéseik. Ez az a pont, ahol a saarvidéikiak a leginkább gondodnak a jövőre. A népszavazás ardunónye elsősorban azt bizonyítja be, hogy a nagy nemzeti Mkerekedéseknél, amiilyen a saarv kiéld népszavazás vo4t, a gazdasági kérdések fciaefcfo szerepet .látszanak, mint a répszövetség vagy a szocialisták gondolták. Mert elvitathatatlan, hogy a Németországtól és Franciaországtól egyaránt elkényeztetett Saar-vidék a mai megnehezült életű viliágban eddig valóságos éldorádónak számit- ihatott. A mnnkanéliküilásóg aránylag kicsiny. A szénbányászáé és a vas termelés az utóbbi ■hónapokban felfelé ívelő irányzatot mutatott. Kereskedelmileg a jé helyen fekvő autonóm terület eredményes közvetítő szerepet játszhatott észak és dél, kellet és nyugat között. A kedvezményes vámok és adók következtében általános olcsóság u ralikod ott jé kereseti lehe-1 tőségek mellett. Szén, villany, cigaretta, bor,1 teksztii, jóformán önköltségi áron van, s az autarkiával 'nem védett mezőgazdaság neon gördített akadályokat az olcsó külföldi gabona- és álltatbehozataí! éllé. Ilyen jól aligha mehet majd az ezer bajjal küzdő német gazdasági testbe beilleszkedő területnek. A nemzeti elhatározásnak ez a belátás mégsem számított. Mégis, a helyzet nem látszik kedvezőtlennek. Ha az állapotok tisztulása után a német- francia tárgyalások ténylieg megindulnak, s Németország hozzáláthat hadseregének motori- záilásáboiz (mert a német hadsereg ember káderei rég teljesek, csak a fegyverek hiányoznak), akkor a saarvidékí vas- és szénipar nem fogja ismerni a munkanélküliséget. Egy nagy előfeltétele van azonban e munka megindulásának i a Franciaországgal való kiegyezés. cour volt miniszterelnök a „La Tribüné de Nations“ cinutt lapban azt fejtegeti, hogy a népszövetségnek kötelessége megtalálni azokat a formulákat, amelyek a status quo híveinek érdekeit és szabadságát a legteljesebb mértékben biztosítsák a Saarvidéken. Beláthatatlan következményei lehetnek annak, ha erről a hivatásából fakadó kötelességéről a népszövetség megfeledkezik. Daladier volt miniszterelnök pedig a „L‘Oeuvre“ cirnii lapban megállapítja, hogy a népszavazás megerősítette Hitler pozícióját. De Németországnak békeszándékait éppen azáltal kell bebizonyítania, hogy a kisebbségek jogait tiszteletben tartja. Anglia vá'akozási álláspontén Róma, január 17. A Giomale dTíália részletesen foglalkozik a Hitler békeszózatával, amelyet a Saar-szavazás kapcsán intézett a német néphez s amelyben barátságos szavakkal fordult Franciaországhoz. Az olasz lap megállapítja, hogy Hitler beszéde komoly lépést jelent az általános megbékiilés utján és minden körülmények között bizonyítéka annak, hogy Németország területi követeléseit feladta. London, január 17. Az angol kormány egyelőre nem szögezte le a népszövetség előtt a Saar-vidék visszacsatolásával kapcsolatban részletes álláspontját, ugyanis precíz állásfoglalását a küszöbön álló francia—angol tárgyalások kimenetelétől teszi még függővé. Amint ismeretes, Laval és Flandin a közeljövőben Londonba utazik, ahol a küszöbön álló aktuális kérdésekről fognak tanácskozni az angol kormányférfiakkal. Ezen a tanácskozáson fogják leszögezni az angol— francia közös magatartás alapelveit Németországgal szemben. „VBrSs Saar“ Moszkva mellett London, január 17. A Daily Express értesülése szerint Moszkvából hivatalosan jelentik, hogy a Moszkvától nyolcvan kilométerre fekvő egyik városban adnak menedéket a Saar-vidékről menekülő német kommunistáknak és a várost „Vörös Saar“-nak nevezik majd el. Az utolsó simítások Genf, január 17. A Saar-vidék visszacsatolásával kapcsolatos kérdések tisztázása még nem ért véget, ennek ellenére valószínűnek tarják, hogy a népszövetség tanácsa elvben máris német területnek fogja nyilvánítani a Saar-vidé-1 két és utasítja a német és a francia kormányt, hogy a még megoldatlan kérdéseket a legrövidebb időn belül tárgyalják le. Amennyiben nehézségek merülnének fel, a népszövetség tanácsa mint közvetítő, estleg mint döntőbíró fog fellépni. Valószínűnek tartják, hogy ma a késő esti órákban Genf már ki fogja hirdetni dönté- J sét, mert a népszövetség tanácsa már ülésezik és amint ismeretes, a német kormány mindent elkövet, hogy még a mai ülés meghozza a döntést a Saar-vidék visszacsatolásának kérdésében. A nászúiról hazatérő angol hercegi pár autója Párisban elütött egy gyermeket Az ifjú pár Ismét Londonban * Amióta a vas- és a szénitermiélés a anúSt század harmadik harmadában intenziven meg- kxMt, a íotharmgiai vas (Minette) és a saarvidéki szén mindig egy kézben volt. S csak igy együtt, egymás tctezomszédeágáJban tudta fölépíteni itt, Európa szivében e 'bámulat oe iparközpomtokát. 1870-től 1918-ig a németeké volt együtt a üotharimigiai érc és a saarvidóki szén (vas és acél csak az érc és a szén frigyéből keletkezhet), 1918-tól 193o-ig a franciák uralkodtak e szerencsés dualizmuson. M'ost történők először, hogy a szén és a vas kettéválik. Mit ér a lothuringiai érc a saarvádéki szén nélkül? Mit ér a saarvidékí fekete, zsíros kőszén, a Minette ércei nélkül? Csak a kettő együtt jelenti: a jólétet, s jaj Lotharingia és a. Saar 'lakosságának, ha a szén és az érc között elzárják a határt. Ezt jól tudja mindenki a Saar-vidéken. S ezért a saarvidéki józan lojális ember, ha szive haza is húzta Németország- hoz, mindent él fog követni, hogy Berlin és Páris kibékülését előmozdítsa. Meleg, katolikus, nyugateuTÓpai polgári szive igy kívánja, s az érdeke is. Valahány saarvidéki vei beszéltem. pap. nagyiparos, munkás, vagy a báryák francia hivatalnoka volt az illető, mind igy beszélt,. s kijelentette, hogy a saarvidékiek mári6 ígéretet kaptak e közeledésre vonatkozóan Hitlertől. A legjellemzőbb e törekvésekre Röchlingnefc, a völkíingéni iparmágnásnak magatartása. Ugyanakkor, amikor százszázalékos agMedót fejtett ki pénzével és tekintélyével Németország mellett, francia barátaival Párisban részvénytársaságot alapított, amelyben. LottJba- ringia és a. Saar 50—50 százalékkal van érdekel ve. s amely csak úgy prosperálhat, ha Franciaország és Németország megérti egymást, ha Röehling és a Longuy-i Dueux egyformán vásárolhat. termelhet és eladhat a két országban, egyformán foglalkoztathatja munkásait. A Saar-vidék visszacsatolása után a perspektíva tehát csak a némot-draocia 'közeledés lehet. Mimién kinek érdeke igy kívánja. A hajlandóság is megvan rá., mint a, lovaglás ellenfelek között, akik a, párbaj után kibékülnek, s egyenesen- elkényeztetik egymást a kölcsönös figyelmességekkel. A végleték találkozni szoktak, a legnagyobb haragok után — ha sikerül igazságos és kielégítő megoldást találni — a legnagyobb barátkozások szoktak kezdődni. Ami lélektanilag és politikailag teljesen éribető. A Saar-megoldást követő békés kibontakozás csupán egy régi tétel uj bi'zjoinys'á- ítí» és tanúsága lenne. Páris, január 17. A kenti herceg és felesége a. nászúiról visszatérőben rövid ideig Párisban időzött, ahonnan az ifjupár repülőgépen tért vissza Angliába. Tegnap reggel féltiz órakor érkeztek meg autóval Le Bourget repülőterére az angol nagykövetség el»ő tanácsosának kíséretében. Mikor a nagykövet hatalmas kocsija a Pont- de-Flandre-avenuen haladt keresztül, a Mac- Donald-boulevard sarkán a vasúti átjáró alatt elütött egy Marguerite Ollier nevű öt éves kislányt. A gyermek nagynénje társaságában haladt keresztül az utón, a kocsi sárhány ója elkapta és földre lökte. A kislány szerencsére csak kisebb sérüléseket szenvedett. A hercegi pár autója megállt, majd | midőn az utasok meggyőződtek arról, hogy a | gyermek sérülése jelentéktelen, tovább folytatta útját a repülőtér felé. A kislányt beszállították a Saint Louis-kórházba, ott bekötözték sebeit, majd hazavittók édesanyjához, aki az Avenue de Torcy 3. sz. házában lakik. A baleset kis áldozata Ollier rádiótiszt leánykája, aki a múlt év májusában a pária—londoni repülőgép lezuhanásakor eltűnt. Londoni jelentés szerint a kenti herceg és felesége tegnap repülőgépen megérkezett Londonba s azonnal telefonon érdeklődött a párisi angol nagykövetségen az autóbaleset kis áldozatának hogyléte felől. A kislány állapotáról teljesen megnyugtató választ kaptak. Prága, január 17. A „Ceské Slovo“ tegnapi száma feltűnést keltő cikket közöl arról, hogy Alfonz spanyol exkirály egy prosnitzi gyárossal folytat Bécsben tárgyalásokat négymillió korona kölcsön felvételéről. A kölcsön biztosítékát a cikk szerint olyan ékszerek képezik, amelyek valamikor a koronázási jelvények közé tartoztak és jelenleg egy prágai bank pozsonyi fiókjának trezorjában fekszenek. Prosnitzban állítólag konzorcium létesült, amely már 400.000 csehszlovák korona előleget ki is fizetett a spanyol exkirálynak. Már régebben híre járt annak, hogy Alfonz exkirály, aki vagyonát nem tudja pénzzé tenni, nagyobb kölcsönt szándékszik felvenni és e célból tárgyalásokat folytat csehszlovák tőkésekkel. Az érdekeltség megbízottai Bécsbe utaztak a tárgyalások lefolytatására. A szerződés aláírása után a négymillió kölcsönt ki fogják fizetni. A kölcsön biztosítékául szolgáló ékszerek között vannak állítólag azok a darabok, amelyek a spanyol királyság összeomlásáig koronázási jelvényként is szerepeltek, de tulajdonképpen Alfonz családi vagyonához tartoznak. Mint ismeretes, Beatrix infánsnő, Alfonz exkirály leánya, néhány nappal ezelőtt, kötött házasságot Rómában Torlonía Sándor herceggel. Az esküvő alkalmából a hercegnő valóban fejedelmi nászajándékot kapott édesapjától, többek között ajándékba kapta az exkirály édesanyjának majdnem valameny- nyi ékszerét, amelyek Európa legértékesebb ékszerei közé tartoznak. Lehetségesnek tartják, hogy a spa nyol exkirálynak lányával szemben tanúsított bőkezűsége okozza azt,, hogy most nagyobb kölcsönt kénytelen felvenni* Súlyos nézeteltérések Alfonz és felesége között Paris, január 17. Torlpnia 8áudoi herceg és felesége, Beatrix hercegnő, nászutjukon Párisba érkeztek, de már ma este tovább utaznak Lón donba. A hercegnő meg akarja látogatni édesanyját, Ena spanyol exkirálynét, aki Londonban tartózkodik és ki akarja békiteni szüleit, akik között olyan súlyos nézeteltérések támadtak, hogy a királyné nem is ment el Rómába leánya esküvőjére. A vonat halálra gázolta a megkésett éberhardi utast Pozsony, január 17. (Pozsonyi aoerrkesz- tőségünk toLetfomjeleutése.) Jamoaura Mártom 41 éves élberihardi gazdálkodó, három gyermek atyja, gyalog Jött (be az ivánkai állomásra. Pozsonyba akart utazni, hogy adót fűzessen. A vonjál épen iindjulóflélíben volt s aJocsura a sorompó alatt merni a megállóihoe* Amint a mozgásban Le*vö vonatra föl akart lépni, e>lcsu~ s®ott s a vonat kerekei alá került. A kerekek halálra gázolták. Jánosaira holttestét a mentők a közisiégi hullaházba szállították. A temetkezési engedélyt a pozsonyi államügyészség kiadta. Hitt imák a Vrany szenátor a VENKOV vezető (helyén két földműves hagyatéki eljárását említi, amikor az özvegy egy-egy takarékbetétkönyvet nem jelentett be a hagyatéki leltár felvételénél. A pénzügyi 'hivatalok elvették bírságképpen a betét egy harmadát. A cikkíró figyelmébe ajánlja a pénzügyminiszternek, hogy a földműves felesége társtulajdonosa a gazdatelepnek s minden vagyonnak s igy nagyon kérdéses, hogy a betétkönyveit köteles-e a hagyatékba bejelenteni. Figyelmezteti továbbá a pénzügyminisztert, hogy a kisfizetésű (hivatalnokok ilyen szúnyogokat kénytelenek fog- dosni, ugyanakkor a nagyfizetésü vezető hivatalnokok engedélyt adnak százmilliós tőkéknek külföldre való szállátásához. Ezt az ósdi pénzügyi politikát a nemzeti demokrata rezsim honosdtóttá meg s azt mielőbb ki kell irtani. A nemzeti szocialista CESKÉ SLOVO a szlo- vens zkói iskolaüggyed foglalkozik. Ismerteti az állami, községi és felekezeti iskolák változatos típusait. Az állami iskola tanítóját az iskolaügyi kormányzat nevezi ki, a másik két csoportbeli iskolánál a tanítót választják. Az állami iskolák! létesítését az 1868. évi magyar fskolatörvény teszi lehetővé, amely a magyarositás érdekeiben állott. A felekezeti iskola tanítója a felekezet tál egészen jelentéktelen fizetést kap — havi 100 koronát. A különböze tét, illetve többletet az állam, fizeti. A községek és a felekezetek ezt az általuk utalandó csekély fizetés-részt is megválthatták az állampénztárba fizetett jelentéktelen dijjaL Ilyen jogi helyzetben vette át a szlovéné zkói iskolaügyet a köztársaság. A községek és felekezetek most is egészen jelentéktelen tételekkel járulnak a tanitó fizetéséhez, különösen az iskolafenntartás gondja az államon nyugszik. Újabb típus is keletkezett az államfőrdnilat után, amennyiben az említett törvény alapján az állam csak úgy létesített állami iskolát, ha a község vállalta a fenntartási költségeket. Ezek a községek most jelentősen hátrányosabb helyzetben vannak ama községekkel szemben, amelyek ma is a magyar kormány idején vállalt csekély dijat kötelesek csak fizetni. Nyilvánvaló, hogy egyes szioven- szkói községek dindokolatlanail részesülnek ilyen módon államsegélyben akkor is, ha egyébként pénzügyileg jól megalapozott községekről van szó. Ezen az igazságtalan helyzeten segíteni kell és iskolasegélyben is elsősorban az igazán arra rászoruló községeket kell részesíteni. Az iparospárti NÁRODNI STftED „Csend van, mert fegyverkeznek" című vezércikkében sajnálkozik, hogy a január hónap kétharmad része politikai munka nélkül telt el, ennek ellenére a koalíciós sajtó azt igyekszik bebeszélni, hogy a választások csak ősszel lesznek és addig \avarta- Iámul fog dolgozni a kormány. Még ha olyannyira is őszintéknek látszanak e szavak, azoknak hitelt senki nem ad. Hiszen csak a koalíciós pártok gyakori vidéki népgyüléseit. 6 a.z ott elfogadott határozatokat kell néznünk, s látjuk a választások közelségét Figyelemreméltó, hogy a koalíciós pártok vezérei is egyre gyakrabban mutatkoznak a nép között s áldozatot visznek az oltárokra, de nem a nemzet, nem a haza. hanem a párttüzek oltáraira. Valamennyi koalíciós párt csakis önmagával van elfoglalva. A nagy, halotti csendnek csak egyfajta folytatása lehet: olyan irtózatos választási vihar, amilyet még nem láttunk. Mi értelme van e helyzet meghosszabbításának? Hiszen a gondosan rejtegetett belső forrongást csak növeli e helyzet halogatása. A cikkíró végül óva inti a cseh iparosokat, hogy a nagytőkés pártok csábításainak ne üljenek föL A PRÁVO LÍDU a tervgazdaság nehézségeit a gabonamonopólium hibáin mutatja be. A gabona^ monopólium alapjában véve helyes gondolatának fejlődésén látjuk, hogy miként fest a helyzet oly intézményekben, amelyekben a vezetést egyoldalúan a termelő osztályok ragadtál* magukhoz. Az ilyen tervgazdálkodás nem nézi a köz érdekét e ezért azt a szocialista nem helyeselheti. A helyéé tervgazdaságnak a természetes gazdasági tényezőket és erőket összhangba kell hoznia, úgy, begy a nemzetgazdaság a legszabályosabban, rendszeresen dolgozzék. A helyes tervgazdaságba a nemzetgazdaság valamennyi tényezője, tehát a munkásság is beiktatandó. A szövetkezeti mozgalmat félteni nem kell, mert az az önkormányzatot képviseli a nemzetgazdaság egészében, A szövetkezeti eszme uem felforgató elein, hanem ellenkezőleg, a legkonstnuktiivahb közgazdasági tényező. Alfonz spanyol exkirály négymilliós kölcsön! vesz föl egy prosniízi konzorciumtól?
