Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)
1935-01-17 / 14. (3566.) szám
Határkő a káka utján Prága, január 16. Sok megnyugtató, sőt felvillanyozó nyilatkozat hangzott el az utóbbi napokban, s majd csak ezután fog elválni, hogy milyen cselekedetek fakadnak e békés nyilatkozatok nyomában? S annak ellenére, hogy az •elmúlt évek tanulságai nem jogosítanak fel bennünket valami túlzott optimizmusra, azt hisszük, ezúttal több tárgyi oka van Európa bókétvágyó népének a reménykedésre, mint eddig. Elsősorban reményre jogosít az a tény, hogy Németország és Franciaország között elsimult a legkényesebb kérdés, amely tizenöt évig lövelte a nyugtalanitó energiákat magából s még Locarnó éveiben is nyomasztóan nehezedett a lelkekre, a legszebb békeaktusokra árnyékot vetett. Tizenöt évig nem lehetett elfelejteni, hogy 1918-nak előzményei voltak, hogy az, ami ma van és ma nincs, következménye annak, ami volt. S különösen nehéz volt elfelejteni Németországnak, hiszen négy és féléves szakadatlan fonó győzelmi mámorból egyszerre, minden átmenet nélkül szakadt rá hideg zuhanyként 8 tény, hogy a háborút elveszítette, s a konzekvenciákat vállalnia kellett, még mielőtt megbarátkozhatott volna a legyőzebós gondolatával. Még mielőtt befelé is levonhatta volna a konzekvenciákat, kívülről már rágázoltak a konzekvenciák, el kellett őket fogadnia, úgy ahogy a történelem izzó kohójából rázúdultak. S aztán tizenöt évig birkózott a német nemzet ezekkel az emlékekkel. Tizenöt évig nem tudott felejteni; — igaz, hogy azok sem tudták felejteni, akik vele szemben álltak. S ebből a túlfűtött európai légkörből nézve az események alakulását, a Saar-szavazás még két hónappal ezelőtt is a láncra vert robbanó erők elszabadulása pillanatának látszott. Az első komoly enyhülést ebben a túlfűtött atmoszférában a római egyezmény hozta meg. S ebben az egyezményben már a francia—olasz együttműködés ereje és szelleme nyilatkozott meg. Franciaország engedékenységét tagadhatatlanul érzékenyen befolyásolta Németországgal szemben az a tény, hogy Olaszország felzárkózott az európai blokkhoz. Ez a tény a német birodalom számára valóban egyetlen utat hagyott osák nyitva — a blokkba való bekapcsolódás útját. S ebből következett az első olyan gesztus, amelyben Franciaország végre félreérthetetlenül kinyilvánította békés szándékait Németország felé. Igaz, tehette. Először azért, mert ha nem tette volna meg, vállalnia kellett volna a felelősséget az események további rosszabbodásáért. A felelősség pedig ebben a pillanatban, amikor a tőzsdei jelentések általában optimisztikus hírekről számolnak be, sokkal nagyobb, mint volt ezelőtt két esztendővel, mikor a gazdasági krízis nyomása alatt a kormányok bizalmatlansági politikáját eleve igazolta a gazdasági helyzet. Másodszor pedig azért, mert az Olaszországgal köböt? szövetség lehetővé tette számára az engedékenységet, hiszen nagyobb erőket érezhetett a maga oldalán az olasz szövetség révén, mint amiilyen erőket Németország tud kicsiholni magából, ha lélekzethez engedik. A Saar-kérdés ugyanis sokáig nem jelentett egyebet Franciaország számára, mint. pozíció előnyt, amelyet nem szabad átengednie Né- xnetországtnaikj — nnert hiszen nemcsak a SaarÚjabb német béke-nyilatkozat Közvetlen tárgyalások indulnak meg Frick birodalmi belügyminiszter nyilatkozata a visszacsatolásról Laval a népszövetségi tanácsban válaszol Hitler békeszózatára Hitler helyettese Parisba utazik? Berlin, január 16. A saarvidéki népszavazással kapcsolatban dr. Frick birodalmi belügyminiszter nyilatkozatot tett az „Asso- I ciated Press41 főszerkesztőjének a Saar-vidék | visszacsatolásáról. A birodalmi kormány re- ! méli, hogy a Saar-vidéket a legrövidebb időn belül sikerül a birodalomhoz kapcsolni. Az Aloisi-bi iottság jelentése szerint a legrövi- | debb idő, amely alatt a visszacsatolás tech- ! ni kai munkáját el lehet végezni, egy hónap, j A birodalmi kormány kész arra, hogy az összes függőben lévő kereskedelempolitikai kérdéseket gyorsan letárgyalja a francia kormánnyal. — A birodalmi kormány — mondotta dr. Frick belügyminiszter — minden intézkedést megtett, hogy az esetleges összeütközéseket és zavargásokat, már mennyire ez hatalmában áll, megakadályozza. így például az összes német határőrök és határvidéken szolgálatot teljesítő hivatalnokok a leghatározottabb utasítást kaptak a kormánytól és a határokat mindenütt meg is erősítették. Az SA és SS főparancsnoksága pedig megtiltotta, hogy a Saar-vidék határán negyven kilométeres körzetben az SA, vagy SS-oszta- gok tagjai tartózkodjanak. Ugyancsak kijelentette Frick belügyminiszter, hogy az 1934 december 3-i római SaaT-egyezményben lefektetett fizetési feltételek, amelyek a Saarbányák visszavásárlására vonatkoznak, a birodalomnak nem fognak nehézségeket okozni és a német kormány gondoskodik arról, hogy kötelezettségeit maradéktalanul teljesítse. A bányák visszavásárlására mobilizálandó összeg mindössze 900 millió frankot tesz ki, ez pedig a birodalom pénzügyeinek mai állása mellett nem fog nehézséget okozni. Az amerikai újságírónak arra a kérdésére, hogy a birodalmi kormány milyen magatartást fog tanúsítani a stafcus-quo-szavazókkal szemben, Frick kijelentette, hogy a birodalmi kormány minden körülmények közt helyt fog állapi 1934 julius 4-én és 1934 december 3-án vállalt kötelezettségeiért és kijelentheti, hogy a szavazási küzdelemben való részvételnek semmiféle káros következménye nem lehet a Saar-vidék egyetlen lakosára sem. A továbbiak során dr. Frick vázolta a birodalmi kormány szociális programját, amelyet a Saar-vidék visszacsatolása után a munkanélküliség enyhítése érdekében kíván megvalósítani. Arra a kérdésre pedig, hogy a Deutsche Front teljes egészében felzárkózik-e a nemzeti szocialista párthoz, a leghatározottabb nemmel válaszolt a miniszter, de hangoztatta, hogy ez nem jelenti azt, hogy a Deutsche Front egyes tagjai be nem léphetnének a pártba. Mi fesz a nemzetközi hadsereggel? Saarbrücken, január 16. Az „United Press“ értesülése szerint a nemzetközi csapat, amelyet a népszavazás zavartalanságának biztosifására szerveztek s angol vezénylet alatt a Saar-vidékre küldtek, egyelőre még helyén marad. Az „United Press“ értesülése a S&air-vidéken nagy feltűnést kéltett, mert tegnap már Londonból olyan hírek érkeztek, hogy a nemzetközi csapatokat az eredeti tervnek megfelelően a népszavazás befejezése után azonnal visszahívják a Saar-vidéikről. A kormány köréből most olyan hírek szivárogtak ki, hogy a hónap végéig minden körülmények között helyén marad a nemzetközi katonaság, mert nem látják egyelőre még biztosítottnak a rendet. A kormány véleménye szerint az idegen fegyveres erőnek mindaddig a Saar-vidéken kell maradnia, amíg a teljes nyugalom helyre nem áll és a népszavazás által felkavart hullámok régkép el nem ülnek. Csak azután lehet szó a nemzetközi csapatok visszavonásáról. Általános a vélemény, hogy a nemzetközi csapataiét azé«rt nem meri Knox visszaküldeni, mert attól tart, hogy az egységfrontnak azok az exponensei, akik még népi tudtak elmenekülni a Saar-vidékről, esetleg áldozatul esnek valamilyen felelőtlen akciónak. A lakosság hangulatát mindenesetre igen kellemetlenül be folyásolja az a tény, hogy a, nemzetközi hadsereg katonái még mindig ott mozognak Saarbrücken uccáin. Hessből alkancellár lesz! Paris, január 16. A francia lapok általában teljes megnyugvással regisztrálják a népszavazás eredményét és úgyszólván valanieny- nyien kifejezést adnak reményüknek, hogy a közeljövőben közvetlen tárgyalások indulhatnak meg Franciaország és Németország között. Ezzel kapcsolatban a Matin azt a szenzációs értesülést közli berlini tudósítója tollából, hogy Rudolf Hess, Hitler helyettese rövidesen Párisba utazik, ahol felveszi a tárgyalásokat a francia kormánykörökkel. Amint ismeretes, Ribbentrop báró több Ízben kísérletet tett, hogy Hitler helyettesét Párisban mérvadó körökkel érintkezésbe hozza, Ribbentrop kísérletei azonban nem valósulhattak meg mindaddig, amíg a Saar-kérdés meg nem oldódott. Most — úgy látszik — sor kerül Hess sokat emlegetett párisi útjára és ő lesz az, aki Hitler tegnapi békeszózata nevében az uj politikai irányt Franciaország és ipar fogja siettetni a német fegyverkezési program befejeizését, de gazdasági erőforrásokat nyit meg a harmadik birodalom számára. Már pedig két hónappal ezelőtt még úgy látszott, hogy Franciaország még egyszer megismétli a régi taktikát Németországgal szemben és megpróbálja gazdaságilag elszigetelni. . A római egyezmény azonban gyökeresen megváltoztatta a helyzetet. Franciaország szabadabban és szélesebb alapokon tárgyalhat, a Saar-visszacsatolása pedig Németországban fog olyan lelki megkönnyebbülést hozni, ami lehetővé teszi a német kormánynak, hogy most már teljes bizalommal közeledjék Franciaország felé, — és elfelejtse a múltat a jövő érdekében Igen, most már talán meg lehet emészteni néhány János tényt és el Miét oszlatni néhány szomorú emlék l'idéroót, hiszen a történelem tényei nem kötik tiöbbé a mához ezeket az emlékeket. Ez a lélektani része a dolognak. Reálpolitikai része pedig tálán így foglalható röviden össze: Franciaország az olasz szövetséggel annyira megerősödött, hogy reálisan számolhat a német fegyverkezés tényével lés tudomásul veheti, amit eddig nem akart tudomásul venni: hogy Németország visszahódítottá magának 'azt a katonai rangot, mely történelmi jogon, de a nemzetek elvitathatatlan létjogániak alapján is megilleti. Ez .a száraz tudomásulvétel azonban még nem oldaná meg az összes kérdéseket, mert hiszen nemcsak arról van szó, hogy a dolgok szabad fejlődésének elvét ismét nyeregbe kell segíteni, hanem épen ellenkezőleg, a béke szempontjából egyetlen nagy megoldásra váró kór- dés van: újjá lehet-e építeni a fegyverkezési áradat gátjait, melyek ti zen ötév alatt meglazultak? Anglia igen reálisan azt javasolja, hogy a versaillési szerződés katonai klauzuláit változtassák meg. fektessék le az ui alapelveket s egységesen szervezzék újjá a gátakat. Ennek az eljárásnak kéi előnye van: az egyik politikai, még pedig az, hogy a hatalmak között megindul egy olyan eszmecsere, amely a mai erőviszonyoknak megfelelően fogja békésen rendezni az összes vitás kérdéseket, — a második erkölcsi és jelentősége abban van. hogy a háború osztályozás nyomait tüntetné el a nemzetek között. Megszüntetné a két kategóriát, amelybe a háború- után beosztották a nemzeteket, megszüntetné a győző és legyőzött fogalmát', s ezzel eltakarítaná a békés fejlődés útjaiból az utolsó akadályt. Ma: Képes melléklet 14 * ********** * Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- ^ ^ ^ ^ Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Kfe* külföldre: évente 450, SzloVeTlSzkÓÍ BS rUSZÍTlSZKÓÍ JTlClgUCirság sllcel2, 1L emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • , 6 Prága II., Panská ulice 12, HL emelet H képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. politikai napilapja •• TELEFON; 3 0 3-1 1. •• Egyes szám ára 1.20 KE, vasárnap 2.- KE. SÜRGÖNYÖM- HÍRLAP. PRflHfl.
