Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)
1935-01-16 / 13. (3565.) szám
4 T>RAGA!-yv\AG^AR-FnKrA'P 1935 Január Ifi, sierftaL „Osztályellentétektől mentes, egységes magyarság éljen a csehszlovák köztársaságban" A magyar nemzeti párt szépsikerü gyűlése Bucs községben MAGYAROSAN Párkány, Jaaiuáir 15. (Salját tudósítónktól.) A magyar némáét i pért nagysikerű nagygyűlést rendezett Rucs községben- A gyűlésre érkező politikusokat a köbölkuti állomáson a köbölkút! helyi szervezet fogadta s Szőos Ferenc helyi szervezeti elnök üdvözítő szavai után Szőcs Mária, Hartai Irén, Hartai Mária, Barta Teréz és Szuper Rozália virágcsokrokat nyújtottak át a vendégeknek. Bucs községben hasonló meleg fogadtatásban részesítették a párt kiküldötteit Marosa Ferenc helyi szervezeti. elnök, Pál Julianna, Nagy Erzsébet, Gse- kes Margit és Retkes Irén. Az üdvözlésekre Jiaross Andor országos ügyvezető elnök válaszolt Istentisztelet után a szövetkezet nagytermében nagyszámú hallgatóság gyűlt egybe. A gyűlésre a párt bucsi hívein kívül eljöt tek a köbölkuti, szögyéni, kisupalusi, bátorkeszi, ibélad, liibádi, párkányi, garamkövesdi, duua- mocsi és karvai helyi szervezetek kiküldöttei is. A gyűlés kezdetén Kerekes Lajos vezetése (mellett alkalmi énekkar előadta Kerekes „Testvérek a szép órában" kezdetű megható énekét. Baig Árpád körzeti elnök lelkes megnyitója után Jaiross Andor tartománygyülési képviselő hosszalbb beszámolót mondott s ismertette a magyar nemzeti párt fejlődését. Az -állam,fordulat után, amikor a belpolitikában az osz- tályliarc gondolata előtérben volt, szükség volt olyan keretre, amely átfogó erejével az osz- táiyharoot nemcsak tompítani képes, hanem ki is küszöbölheti a magyar kisebbségi társa-1 dalomból. Erre a misszióra vállalkozott a magyar nemzeti párt. Célja az, hogy osztályell entétektol mentes, egységes magyarság éljen a köztársaság területéin. Ma a politika — ugyan — életszükséglet, benyomul az ember mindennapi ételéibe, tehát politikával, és pedig kifejezetten magyar kisebbségi politikával kell foglalkozni az itt é5ő magyarságnak. A szónok az alkotmányba iktatott kisebbségi jogokról beszél, majd a római egyezmény utáni külpolitikai helyzettel foglalkozik és megállapítja, hogy a magyar nemzeti párt kitart eddigi álláspontjánál s továbbra is a minden szomszéddal való jó viszony megteremtését kívánja, de a magyar kisebbség jósaiért való harcát változatlanul folytatni fogja, mert azt függetlennek tartja minden esetleges államközi megállapodásoktól. Jaross beszédét mindvégig zajos tetszésnyilvánítás kisérte. Utána Füsisy Kálmán szenátor sziivh-ezszóló példákra utalva a megértés és összetartás politikáját ajánlja a magyaroknak. Visszautasítja az irredentizmus vádját s nagy hatássá,! vázolja a kisebbségi magyar nő hivatását. Dr. Holota János nemzetgyűlési képviselő beszámol parlamenti munkájáról. A magyarság képviselői, mondja, minden kitalált vád Pozsony, január 15. (Pozsonyi szerkesztőségünk tetefonjelentése.) A Bandlovai Kőszénbánya irodájában történt kasszafurás ügyében méig mindig sok a homályos részlet. A három letartóztatott tettest már napokkal ezelőtt átadták az államügyészségnek, ahol dr. Markovits vizsgálóbíró hallgatta, ki őket. Az egyik tettes, Sobola még mindig tagad, a másik kettő teljes beismerésben var. A vizsgálóbíró kihirdette előttük a vizsgálati fogságot, amely ellen csak Soibofla élt feifolyamodás- saö. A vádtanács elutasította a felfotyaimodást és igy Sobola is vizsgálati fogságba került. A beismerésben tevő tettesek pontos elszámolást adtak a vizsgálóibáró előtt, amelynek értelmében 74.800 korona még mindig hiányzik. Valószínű az a föltevés, hogy ezt az összeget Sobola rejtette d, bár még azt is tagadja, hogy egyáltalán Pozsonyban járt volna. A vizsgálóbáró most beidézett egy tanút, aiki Meseinger szerint látta mindhármukat a Stefánia-uton a betörés elkövetése előtt. Ha ez a tanú ráismer Sobolára. ellenére hirven teljesítik kőtwleenógwihwt órái lő helyükön. Bár számbelileg kevesen vagyunk, követeléseink igazsága azonban !öMoko®»a erőinket. A képviselő beható vizsgálat alá veszi a törvényhozási munkát és a kormány giazdaság- poditikáját s ennek kapcsán ismerteti a sajtó- törvényt, a meghatalmazás! törvényt, a gnibo- niamonopóliumot. és a banktörvényt. Koczor Gyula érsz. h. elnök a kisebbségi magyarság föladatairól beszélt, dr. Saikov- saky Jenő tartománygyülési 'képviselő külpolitikai kérdésekkel foglalkozott, Varedha József, a párt munkás szakosztályának politikai titkára munkáidkérdéseket fejtegetett Baig Árpád elnök zárszava után Kerekes Lajos énekkara a „Tartsd meg e nemes érzelem" kezdetű dalit énekelte el A kitünően sikerült gyűlést 120 terítékes közebéd követte, melyen több lelkes pothárköszöntő hangzott el. úgy az ő sorsa is etMőlt. A két beismerésben lévő betörő érdekes, szinte komikus módon adja. elő találkozásukat. Eszerint Messinger a Ste- fária-utóm sétált és „véletlenül" találkozott Moravec Józseffel, akit a fegyház- ból ismert. Séta közben érteik a Handlovai Kőszénibámya irodája elé. Az épület előtt leugrott a villamosról Soboila János, megismerte régi fegyhájzi ismerőseit és rögtön azt kérdezte, hogy hol tehetne „valamit" csinálni. Moravec a Handlovai cégtáblájára mutatott és igy szólt: — Itt van a pénz. Ketfcen azután belopóztak a házba. Messin- ger pedig eltávozott ée csak másnap találkozott cinkostársaival. Kiderült, hogy Moravec már hároamzbem, Sobola öt ízben volt büntetve. Messinger csalásért hét napot, katonai bűncselekményért pedig három évet ült Messinger védelmét dr. Kávé cska Ferenc ügyvéd váffilálta el. A főtárgyalást hir szerint még februárban megtartják. Budapest, január hó. A Magyar Tudományos Akadémia nyelvművelő bizottsága Szinyey József elnöklésóvel a közel múltban ülést tartott* amelyen elhatározta a bizottság, hogy a „Magyarosan" cimü folyóirat mellett a „Nyelv-* művelő Füzetek" címmel uj sorozatot indít* Örömmel állapította meg a bizottság, hogy á tudományok ée mesterségek magyar szaknyel- vében hemzsegő idegen szavakat törekednek kiirtani és három szakegyesület már el is készítette a maga magyaros müszótár tervezetét. A következő szóajánlásokat fogadta el: „Addi- tionális export" helyett „többkivitel"; „összkomfortos" helyett „teljes kényelmü"; „antenna" helyett „hullámfogó", „trolleybusz" helyett „6intelen", „turista" helyett „természetjáró" és „turistaság" helyett „természetjárás". Divatos Kajszin: bronz és hamvasszölce Budapest, január 15. Vasárnap rendezte a budapesti női fodrászipar testület harmadik nemzetközi fésülőversenyét, amelyre a külföldről is számos versenyző érkezett. A verseny délután 3 órakor ünnepélyes külsőségek között kezdődött a Szent Geilért- szálló márványtermében és a késő éjjeli órákig tartott. Ekkor hirdette ki a zsűri az eredményeket. A tartós ondoláló-verseny győztesei lettek: 1. Heiss Georges (Ausztria), 2. Wittanek József (Ausztria), 3. Berger József (Budapest), 4. Biczó Béla (Budapest). A természetes vizhullámversenyben: 1. Noll János (Ausztria), 2. Heiss Georges (Ausztria), 3. Tidio Max (Ausztria), 4 Biczó István (Budapest). Vasondolálóverseny: 1. Cente András (Budapest), 2. Molnár József (Budapest), 3. Biczó István (Budapest). Parókaverseny: 1. Taubner Ferenc (Ausztria), 2. Hold Antal (Ausztria), 3. Heiss Georges (Ausztria). A bécsi női fodrászakadémia aranyplakettjét, amelyet a legtöbb pontot elért verseny- zőnek ajánlottak tel, Biczó István (Budapest) nyerte el. A versenyen alakult ki az idei női hajvise-wi let. A tartósan ondolált rövidhaj az ezévi divatos nappali viselet, este pedig hajfonatok és loknik diszitik a fejet A szezón divatos hajszíne bronz és hamvasszőke. >,Véletíenül " találkozott a három kasszafuró a handlovai kőszénbánya pozsonyi irodája előtt Februárban lesz a főtárgyalás — Még mindig hiányzik a zsákmány nagy része KOMOR LÓ A HORTOBÁGY LEGENDÁJA Irta: Móricz Zsigmond — Jön? — Jön. — Harminc esztendeje nem vót kinn. — Harmincnégy ... Most jön ... Meg akar halni, azt mondja; békülni akar az emberrel. — Békülni? — Mer akkor nagyon összevesztek,.» Jancsi is felfigyel: — Min? — A Komor Ló akkor még fiatal vót, gazda ... Gazdalányt vett... rettentő csúnyát, de rettentő gazdagot... Azt huzattá a lakodalomba: Mert én nem az ü szépségét szerettem, Szegény legény, gazdagságot kerestem. Osztón a fiatalasszony felduzzta az orrát és egykettőre megcsalta az urát. Nevetnek. Úgy nevetnek az ég alatt, mintha a feneketlen mélységben lennének. A felhők verik vissza a kacagást. — Ettül háborodott meg az öreg ... Kijött a pusztára ... Harmincnégy év óta nem ment be Debrecenbe ... Újra nevetnek. A föld dübörög a nevetéstől. — S ma jön? — Jön. Jancsi nem nevet. Jancsinak lóg az orra, mint a pujkáé. Megdőlik. — Ennek mi baja? Az újonnan jött legényt megtanítják: — Siratja a biciklijét — Jancsi: — Nem leszek csikós. — Hát mi? — Sofőr. Csönd. Mindenki elhallgat. A nap árnyéka 'borul rájuk. A pusztán végigfut az árnyék. A lovak valamitől megvadulnak s rohanni kezdenek. Nagy rohanás, robaj a pusztán. Bojtárok lóra s utánuk, előzik, térítik, a négyes kúthoz vágtatnak s vizet húznak. A hosszú váluk megtelnek vízzel. A lovak feltorlódnak a válukra s isznak. A vedrek emelkednek, a víz a válukiban dagad s elfogy, a lovak, mint az iskolás gyerekek. Jó iskolások. — Hol a Jancsi? Körülnéznek, keresik. Jancsi eltűnt. — Utána. Megöl a Komor Ló. Rohanás a pusztán. Minden mozog, vágtat. A gyerekek most mennek az iskolába a pusztán. Az iskola is a szabadban van, kirakva az ég alatt a padok. Tanító ott tanít. Sovány tanító. Megénekelteti őket. Jancsi megjön: — Tanító úr. — Mi kell fiam? em Sofőr akarok lenni 1 wiibiihi 11 ■■n—inmniinii—1———un — Sofőr? A tanító csudálkozva nézi a puszta fiát. — Ez szép elhatározás. A bojtár lehajtja a fejét. — Édesapám agyonver! — örülni fog neki. — Nem. összetaposta a biciklimet. Pedig már jó volt, csak a pedál vót megerőltetve... A rádióm is már majdnem kész vót. Egy olyan kis detektorost kaptam a lakatos fiától... S magyaráz: a tanító maga eIámul a szakkifejezéseken. Asszonyok a pusztán. A szent hajdanban nőknek a Hortobágyra kimenni tilos volt Az egész harmincezer holdas mezőt valami száz férfi bírta s élte. Száz kemény pásztorember. Ott jártak, a szemmértékkel jelölt határukon egymás mellett. Még egy fa, vagy egy hányt dombocska sem volt, ami a mátai, meg a zárni határt egymástól elválassza. A Pentezug, csak a pásztor tudta hol van s mégis századokon át alig volt villongás; megismerte a pásztor a maga határát a kakukfíről, hogy hol virít jobban. Ma máT az asszonyok hozzák ki az elemó- zsiás szekeret. Felülnek Debrecenben, vagy Nádudvaron, vagy Újvárosban a szekérbe s ott van a szekérderékban egy hónapra való eledel. Kijönnek egy napra. Éjfél előtt indulnak, hogy délre kiérjenek a két lóval, amit értük küldött a gazda s nem hálnak meg: mikor a nap lemegy, vissza kell indulni. Legkésőbb, ha a kaszáscsillag feljön ... No, addig még, úgy éjféltájig, elcicázhatnak odakinn, de akkor el... A pusztát az asszonyok szoknyája nem keverheti fel. Mert a pusztai szél ia veszedelmes, hanem azért minden viharnál nagyobb kavarodást tud csinálni a fejérnép vasalt alsószoknyája. Pedig az csak alig libben meg a cipellők felett. Mégis. Lám, a kicsi Juliska is, a kemény bojtár- szívben nagy fordulást mivel. Pista, az első bojtár, aki úgy áll a lovak zászlós serényénél, mint egy sétáló kopjafa, szót se szól, csak megnézi Juliskát, aki megáll mellette, míg ő az ostorát fonja. A nehéz karikásostort, harminckét hasiszíj'ból. Rámosolyognak egymásra s mintha semmi se történt volna, Pista többet fel nem néz, uijjai dolgoznak, más gondja nincs... Vagy talán mintha minden el lenne végezve, a barna ujjak már dolgozhatnak: újra rámosolyognak egymásra s vége Sárkány számadó minden álmának, Juliska sorsa egy-két kis mosoly s már el van határolva: már az ő élete idekötődik a puszta csillagaihoz, mert itt egyébhez kötni még a sátor kötelét sem lehet Míg az apjok a cserónyben elhallgatja a felesége szapora beszédét s egy-egy felbólin- tással eldönti: ennek s ennek pedig így kell lenni... már ez az egy, a Julis dolga nem úgy lesz, hanem másmint... Bundi uramnak hiába van huszonhét lova a nagyságos pusztán, Juliska már csak az egy csikósbojtár, Pista mosolygását látja, akár ébren s akár álomban: még virágot is szedne, ha lenne virág a Hortobágyon Péterpálkor, a kiégett mezőn. Van bogáncskóró, ezt ad neki Pista, ha más nincs: őt már kettőbe hasíthatják, neki ez a bogáncs szebb a kiskertek minden bokré‘avirágáná'1, — ő már elfut s viszi lelkében az égő szerelmet... esak anyja sejti majd meg a kisszíve titkát... — Hun a Jancsi, apjuk. Sárkány számadó elkomorodik; (Folytatása következik.) f 1 % r
