Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)
1935-01-13 / 11. (3563.) szám
1333 január 18, rasáimap. 'PrxgaiASag^arhirlap 15 Szakvélemény a szőllőmunkások betegbiztosításáról Ungvár, január 12. (RrMKÍntSzkóf ttwrkwzá&é-1 güdiibtól.) Évek ót<a tart a vita a ruszínszkói sző-1 jő tulajdonosok és a betegb Lz tos itó-pénztárak kő- i zott afölött, hogy biztosítási kötelezettség alá es-j n«k-e a szőlőkben dolgozó idénymunkások, vagy i sem. Erre vonatkozólag már. számos gyűlés, tanácskozás, vita és közbenjárás történt, sőt már küldöttségek is jártak az illetékes mf misztériumokban, ám eddig semmi kézzelfogható eredményt nem tudtak a ezőiőtmlajclomceok eléírna. A gazdasági helyzet rosszabbodásával e kérdés megoldása még égetőbbé vált, mert a betegbiztosító pénztárak azt a gyakorlatot vezették be, hogy a ..szőlőrmnakásaiikat a betegbiztosító pénztárnál bo nem jelentő munkaadókat a pénztár a -rendőr- ,igazgatóságnál jelentette fel, mely a feleket büntető parancs utján különféle pénzbírságokkal sújtotta. Egy szőlőtulajdonos azonban végére akarván járni e felette fontos és kényes ügynek,, a rendőrigazgatóság büntetőparancsára felefabezó'St nyújtott be az országos hivatalhoz^ hogy végre valamelyes- döntést szolgai'rázzou ki, melynek alapján több ezer riusz'p,váréi szőlőtulajdonos ha* s,omió ügye, panasz formájában, a legfelső közigazgatási bíróság elé kerüljön. •Énre a problémára vonatkozólag kérdést intéztünk egy betegbiztosítási ügyben szakértő személyiségihez. aki a következő felvilágosításokat -adta" ebbe® a. felette fontos'ügybenEgy szakértő váleminye — Az ungvári rmdőrtigazgatóeág elsősorban is H's®i illetékes m® nkáebi ztosi tó i {betegségéi yzői) jgyekben' első fokon Ítélkezni,- tehát a betegibiztosi'tó pénztár fel jelért érért se fokit jogosan meg nem sem a 112/34. sz. kormányrendelet, raégcsak említést sem tesz, hanem csakis a mező- és erdőgazdasági alkalmazottak ügyét öleli fel (a 25. §), már pedig a szőlömunkások nem esnek a mező- gazdasági, annál kevésbé az erdőmunkások fogalma alá. El nem kell felejtenünk azt sem, hogy a beteg- segéiyzői tó min y 189. §-ának 7. pontja világosan és félre nem magyarázhatóan előírja, hogy abban az esetben, ha a munkaadó az alkalmazódat be nem jelentette, úgy a betegbiztosító intézet a biztosítási köte’ezettség megállapitásá- ra vonatkozó határozatát (végzését) a munkaadóval közölni köteles, aki emez írásban kiadóit végzés ellen a 239. §. alapján a politikai hatóságokhoz fellebbezhet. Addig teli át, míg ez el nem dől, kihágásé eljárásit- nem lébet senki ellen indítani. — A biztosítási kötelezettségről szóló 112/934. számú kormányrendelet, — mely a 184/928. számú törvény szövegét módosítja — a törvény 5. §-át úgy állapítja meg, hogy a betegböztoertás alól ki vannak véve azok, akik biztosítási kötelezettséget egyébként megállapító munkákat, vagy szolgálatokat csak alkalmilag, vagy mellékfoglalkozásképpen végeznek. A ezólőrmmkások általános kötelezettsége törvényileg kimondva nincsen, de nem is lehet, mert a ezölőmumika csak alkalmi &s mellékfoglalkozás, hiszen csak 'tavasztól ősziig tart és minden alk alommal más munkás végzi. (Más kapál és más kötöz, vagy permetez, de más karóz és metsz, vagy vet.) E munkákat egy—bánom napig különböző nemű munkások végzik, ha az időjárás megengedi, mert egyébként díjazásra, sincs jogigényük, csak addig a mértékig, ahány órát dolgoztak egy napon. A legtöbb szőlöm/unkás tehát főfoglalkozására nézve földművelő, iparos, kisgazda, vagy háztartásbeli, dte 'egyik se kizárólag szőlőmunká- ból éL kivéve a vincelléreket, kiket a mnnkaadók mindenkor bejelenteni tartóz- í nak. ; Szakértőnk azzal fejezte be információit, hogy I ha minden szőlőtulajdonos egységese® lépne fel e gyakorlat ellen, az illetékes minisztérium is hamarabb oldaná meg a szőlömunkások betegbiztosítási kötelezettségének annyi bajt okozó problé- májá/b. A kamarai központ és az áilfttmonopóliiiiii A kamarák kSzconUa a kereskedelmi minisztériumhoz in éreti beadványában erős bírálatot mond a tervgazdálkodás eddigi vívmányairól bü'nt'efihöt ’ . r--.. Az a cselekmény ugyanis, hogy ídénynmu- k ásókat be nem jelentet lek a betegbiztosítóban, nem jogsértő szándékból és nem gondatlanságból történt,' ez tehát kibágáisként nem büníetbető, mert a” bejelentési köfcélezetáséget a munkaidő tudatosan vitássá teheti, ez esetben pedig elsősorban a biztosítási kötelezettség állapítandó meg jogerőan. |ly jogerős, megállapítás nélkül kihágás miatt senki, el nem marasztalható. — Vitán felni kellene már állma annak, hogy a szőlőkben idénymunkát, végző munkások ezt a munkát csak áíkálmilag és mellékfoglalkozásként tel jeni tik e igy biztosítási kötelez etteóg alá nem esnek. — Mivel bá-zonyithatók ezek az állítások í — kérdeztük szakértőnket-. — Az ungvári rendőrigazgatóság hatáskörét az 1935. évi március 31-én kelt 62. szám® törvény által törvényerőre emelt 171/1923. számú kormányrendelet 14. §-a szabályozza. Ez a paragrafus pedig kimondja, hogy: azt a. hatáskört, amely a kárpátaljai rendezett tanácsú városokban magyar törvények, rendeletek és városi szabályrendeletek alapján a polgármestert (a 243/922. törv. 5. §-ban felsorolt ügyek kivételével), a városi rendőrkapitányt, a városi tanácsokat, a főjegyzőt s a főügyészt illeti meg, Ungváron és Munkácson csakis a jelen rendelet szerint kirendelt állami tisztviselők láthatják el, ezek alatt pedig az ungvári és munkácsi városi jegyzői hivatalnál alkalmazott állami tísztvisé'ők értendők. (A 233/1920. szám® törvény í. §-a-.) — De igazolja ezt a 454/921. számú belügyminiszteri hirdetmény 3. §-ának 12. pontja, mely az ungvári remdőrigazgatóiság létesítéséről szól s amely kimondja, hogy az.ungvári renidőrlgazgató- ság csak ama közigazgatási rendőrhatóságokhoz utalt büntető ügyekben járhat el, melyekben a fokozatos felebbezési rend akként van szabályozva, hogy másodfokon az állanti hatóság dönt A ••• betegsegélyzői Mlbágási ügyekben azonban nem -állami hatóság hivatott dönteni, igy első fokon nem volt joga az ungvári randőriga-zgatóságnak ítélkezni, mórt a 184/1928, illetve a 221/924. számú törvény 263. §-a ellen történő kihágásokat .az elsőfokú politikai hatóság (közigazgatási rendőri hatóság', téhát a városi jegyzői hivatal bünteti, nem pedig a rendőrigazgatóság. — És a biztosítási kötelezettség? — kérdeztük. — A munkaadó ebben az esetben kihágásért nem büntethető, mert a be nem jelentés nem jog- sór ő szándékkal, sem gondatlanságból nem történt, hanem tudatosan, mert a Kárpátalján megállapított gyakorlat szerint a szőlömunkások — általános vélemény alapján — biztosítási kötelezettség alá nem esnek. Már pedig oly mulasztás, vagy cselekmény, melyben sem jogsértő szándék, sem gondatlanság nincs. — a még mindig fennálló magyar törvények és rendeletek a szerint is — ki-. . Kágásként nem büntethető. Seho! sincs kimondva a sz6ll£ munkások bejelentési köíeiezeüsége — Annál kevésbé büntethető ez ebben a jelzett ■esetben, mert a szőlőkben dolgozó munkások általános bejelentési kötelezettsége kimondva ma sincsen, sőt arról* hogy a szőlőmunkások is biztosítási kötelezettség alá esnek, sem a 184 928. sz. törvény, Prága, január 12. A kamarai központ küzdi: 1 Az állatinomoipódiumra vonatkozó javaslat tá- mrhnáinyozásával a csehszlovákiai kereskedelmi és iparkamarák központja a brünni keres- kecleiimi kamarát bízta meg. A brünni kamara előadói jelentése álapjám a 'kamarai központ ibiéadványit intézett a kereskedelmi mimszté-' Hunihoz s felhívja, a minisztérium fjjgj'eimét. árra, hogy az úgynevezett áLlatmonopóliumró] szolé rendelet tervezetét hivatalosan még nem .kapták még ama rétegek hivatalos képviseli®, amely rétegeket a készülő rendelet a legközelebbről érint. "-1-hv. A kamarai központ sajnálattal állapítja meg, hogy a kereskedelmi kamarákat ilyen nagyjelentőségű intézkedésekről idejében nem tájékoztatják s abbeli aggodalmának ad kifejezést, hogy a rendelet végleges javaslatát' az utolsó órában juttatják majd el a karna- I ráhez; olyan időpontban, amikor azon lé- j nyeges változtatást már nem lesz lehetséges i eszközölni. p A csehszlovákjai kereskedelmi, kamarák tu- j (Tatáiban vannak annak, hogy a csehszlovák J gaizdasági politika vezető tényezőinek kötő- j lessége a .termelés, az oCihelyezés és a fogyasztás cme'ése érdekéiben minden. gátló körülményt kiküszöbölni, mégis arra kérik az illetékeseket, hogy minden ideirányuló intézkedést alaposan gondoljanak át s ezeket az intézkedéseket valamennyi érdekelt komponens meghallgatása és a kölcsönös megegyezés után tegyék meg. Mindaz, amit ma a gazdasági élet szabó- i lyozásának, illetve tervgazdálkodásnak ne- i veznek, — mondja a beadvány, — valójában j nem egyéb a gazdasági életbe való egyoldalú beavatkozásnál. A kereskedelmi kamarák j ragaszkodnak ahhoz, hogy a gazdasági ön-1 kormányzat elve fenntartás nélkül érvénye- i süljön; mégpedig tekintet nélkül a hatalmi csoportok változó konstellációjára. A gabonamonopóliumot a gazdasági élet szabályozása felé irányuló első nagyobb lépésnek nevezték, valójában pedig a gabonamonopólium csak a gabona értékesítésének módját és az árak emelkedését szabályozza s nem terjed ki a legfontosabb kérdésre, a vetési terület nagyságának, valamint a mezőgazdasági termelés módjának szabályozására. A gabonaárak emelkedését a takarmányárak jelentős drágulása kisérte. Ennek természetes következménye, hogy az állattenyésztés S / I a gazda szempontjából elvesztette jövedelmezőségét. Ha az értesülések megfelelnek a valóságnak, úgy az állatmonopólium a gabonamonopóliumhoz hasonlóan az eladást és az árak emelkedését kívánja biztosítani Az ilyesmi olyan úgynevezett tervgazdálkodás szülötte, amely csupán egyetlen réteg érdekeit tartja szem előtt Az árak emelése még nem jelenti a vásárlóerő emelését, csupán a vásárlóerő eltolódását, aminek — közgazda- sági szempontból nézve — nincsen előnye. A kereskedelmi kamarák nőm ellenzik azt a törekvést, hogy a gazda munkájáért és terményeiért megfelelő teljes ellenértékét kapjon, de úgy vélik, hogy ez csak valamennyi érdekelt csoport közötti egyetértés alapján érhető el. A kereskedelmi kamaráik fölöslegesnek tártjaik a zsír, az állati termék, a tojás, a hal és a szárnyas behozatalának újabb szabály ozását, mert e termékek behozatala sokkal egyszerűbben, uj bürokratikus ezen7 nélkül a meglevő behozatali eljárás .keretében szabályozható! Fölöslegesnek tartja a kamarai központ a tervbevett áillatmonotpóli'mnot olyan nyersanyagokra is kiterjeszt cári, melyek csupán ipari célokra szolgálnak; ilyenek a kaséin, a denaturált. tojássárgája és tojásfehérje. . kereskedelmi kamaráik fenntartják maguknak azt a jogot, hogy részletesen nyila-tkoz- zanak az állat monopóliumról, ha birtokukban lesz annak , végleges tervezete, addig is nyomatékosan fölkérik a kereskedelmi kormányt, ne engedje, hogy ilyen nagyjelentőségű kérdések ügyében, valamennyi érdekelt hozzájárulása, •nélkül h a tározzan ak.-----o—•— (V áltozatlan osztalékot fizet a Csehszlovák Nemzeti Bank.) A Csehszlovák Nemzeti Bank lap jelentések szerint az idén is 6.22 %-os, azaz 210 koronás osztalékot fizet részvényeseinek. (A kárpátaljai húsfogyasztás októberi adatai.) Az állami statisztikai hivatal jelentése szerint Kárpátalja területén októberben 1211 vágómarhát, 1494 borjut, 3005 sertést, 1294 juhot, 245 báruyt, 33 kecskét, 78 gödölyét és 4. lovat vágtak le. Kárpátalja minden lakosa átlagosan 2.38 kilogTam húst és 0.47 kilogramm zsírt fogyasztott októberben. (Az idén is 80 silling osztalékot fizet a bécsi Meinl.) Becsből jelentük: A Meinl Gyula rt a Neues Wiener Tagfblatt értesülése szerint a® idéu ismét 80 süli ing osztalékot fizet részvényeseinek. I Sok gondfó! szabadul megr i 4 ha a Prágai Magyar Hírlapnál megrendeli a gabonamonopólium ismertetését. I ARA 7*50 KORONA Mit kapunk a valutákért? Prága, január 12. Ke 100 magyar pengőért ....... 173 50 100 osztrák silliogért.......................... 15^.50 10 0 lengyel zlotyért.............................. 153 — 10 0 román lejért ......... 15 60 100 német márkáért ....... 873.— 100 diniért........................................... 33.30 IC O svájci frankért , . ....................... 77'.50 10 0 francia frankért.............................. 157.79 10 0 olasx líráért..................... 202X0 1 amerikai dollárért ....... 2350 1 angol fontért ......... 117.— Mit fizetünk a valutákért? Prága, január 12. 100 magyar pengőén.......................... 10 0 osztrák sillingért ....... 100 lengyel flotyért.......................... . 10 0 román lejért................................... 100 német márkáért .......................... 10 0 dinárért ....................................... 10 (5 svájci frankért.............................. 10 0 Iraucia frankért .......................... 10 0 olasz líráért................................... 1 amerikai dollárért.......................... 1 angol fontért ................................... Ke 1 7fi 50 15? 50 -153.- 15 90 877,— 53.70 776 50 158.10 204.10 23.70 118.(Lengyelország. Ausztria és Olaszország is résztvesz a budapesti Nemzetközi Vásáron.) I Budapestről .jojentik: A Budapesti Nemzetközi Vásáron a külföld minden évben reszt szokott vermi, mert az igényes magyar fogyasztópia/C számos olyan cikket importál, amely — dacára, a magyar ipar rendkívüli fejlettségének — a-z- országban még nem. vágj' nem a szükségle:- it: kielégitöen kéeziK. Ezeuki-vü! a ftn.,!;,'"'Jós i éiilamokból és a közel keletről erősen látogatott Budapesti Nemzetközi Vásár a külföldi államoknak újabb gazdasági kapcsolatok 'lét.esi- fcéisére nyújt igen koonoily lehetőséget Az előzetes tárgyalások szerint az IÓ35. éri Budapesti ' Nemzetközi Vásáirőn Lengve i.o re Pig. Ausztria, és Olaszország részvétele várható. (A csehszlovák biztositási jog magyarázata.). Ezen a címen jelent meg Kassán az aj egA céges csehszlovák biztosítási jog magyarázata dr. Róua Bertalan kassai ügyvéd,- a. magyar és néme<t uj'elv hites tolmácsának tollából, aki Kimlovéf* Jenő biztosító intézeti titkár közreműködésével adta kii a könyvet. Ara előfizetésbe, vu 58.—, egyébként Tű- korona. A Szlovenezkón és Kárpátalján érvényben levő régi magyar biztosit ági jog helyébe 1935 ja- j nuár 30-án a* egész csehszlovák köztársaság rüleitén a biztosítási szerződésről tscsódó 145/1934. sz. egységes törvény lép. Az uj törvény rendelkezései — a szorosan vett biztosítási szakértőket kivéve — Szlovén kórt és Kárpátalján teljesem ismeretlenek. A szerző &m*a feladatának, hogy ezt az ismeretlen anyagot a szlovénézkói érdekeltekkel megfelelően meglsmőrtesée. sikeresen' felei: up g, mbrel a könyv renuK-zeres és t-d,lesen áttdrimhetc. ■’ A történelmi és áTtaMnios jogi bCivezetés inán' i könyv a következőket tartalmazza.: 1. az uj biztosítási törvény teljes szövegén kívül eamek részletes komimeaiitárját és az eddég érvényben volt (főleg magyar) joggal való 'összehasemlírását., nem- külőimben * a régi osztrák törvény alapján keletkezett, osztrák és csehszlovák biróági gyakorlatot ; 2. ( a régi törvények é-s rendeletik érvényben maradt részét, különösen a biztosító intézetek szervezeti szabályzatát (regula-tiv) és a fontos a bh általános biztosítási feltételeket (mintákat): 3. a tűzbiztosításra és az engedélyezett autóüzemek kötelező biztositásra vonatkozó különös rendelkozéseket st/b. És végül a biztosítási törvénnyel szervesen I összefüggő a törvényhozás áltál legutóbb elfoga- I dot-t két törvény, illetőleg javaslat teljes szövegét, valanrint a biztos ttot.tak igényének a magán- biztosdtá.sban való védelmével és a, laagáulőzt-osátó intézetek állami felügyeletéről, továbbá a rüzbiz- tositással kapcsolatos tűzoltói jáhulékokról szóló remdelkezéseket. Magának a 145/1934. sz. törvénynek a kommentárja, rövid — nemjogásznak is érthető — magyarázatokban az egyes törvénye.' •remdeSceaéeok tiszta képét aülja, ami mellett egj-- réezt ezeket, az uj rendelkezéseket a régi osztrák I és matgyar törvényes rendelkezésekkel összeka- : sonlitja. Másrészt pedig más régebbi kouunentá- ' rok eltérő állásjrontjával foglalkozik. Éppen ezek ! teszik a m-Üveifc értékessé a Morván-túli érdekei - : tek ré&rére is. Mindebből megállapítható, hogy a | könyv a magánbiztosítás egész anyagát felöleli, j A szép és kifogástalan nyelvezet Forgáe.b Tivadar, kassai kerületi bíróságé közreműködésének eredménye. Az uj törvétíy ismerete a, szlovenszkói és kárpátaljai szélesebb körök részére azért, fontos, — és a jelen kommentár jelentősége éppen abban rejlik, hogy 3. 145/1934. számú törvény szerint perbíróságok illetékessége devéntralizálódott, amennyiben a 12. §. szerint a birtositott ellen intézett biztositáéí ügylethői eredő perekre nézve — egy kivételtől dtekintve — kizárólag ennek általános bírósága illetékes és ennél a bifóságai;") 1 perelheti a sz érződő (biztosát-obt) a, biztosi tó ini-,' - zetét is. A kommentár tehát nemcsak azakembe- reknek, hanem mindenkinek jó ezolgi'a-tot. teher, 1 aki bizkreitottként szeívpd. A könjv megrerdel- i 'be tő a. szerzőnél, Kas^a, Malom-ncca. 1.
